Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Továbbra ás feladaSank a lakosság életkörülményeinek javítása (Folytatás az 1. oldalról) hogy megyénkben az óvodás korú gyermekek mintegy 70 százaléka járhat óvodába. Bő­vült az általános iskolai há­lózat, gyarapodott a körzeti iskolák száma. Megépült 35 általános iskolai tanterem, megkezdte működését Rét- ságon a megye első 80 sze­mélyes általános iskolai diák­otthona. A fejlődés ellenére jól tud­juk, hogy általános iskolánk egy része a tartalmi követel­ményeknek csak részben felel meg, hogy jó neszük hiányos: nincs szertár, tornaterem stb. Javultak a közművelődés feltételei. Felépült 8 műve­lődési ház, 11 klubkönyvtára megye különböző területein. A lakosság aktivitását mu­tatja, hogy ezek közül több társadalmi összefogással va­lósult meg. Javultak a spor­tolási feltételek, melyet sport- öltözők és sportpályafejleszté­sek bizonyítanak. A kereskedelmi ellátás ja­vítása érdekében varosaink­ban és községeinkben ABC- áruházakat, élelmiszer- és ve­gyesboltokat, bisztrókat épí­tettünk. Tevékenységünk irányát vizsgálva feltétlenül szólnom kell — a teljesség igénye nél­kül — néhány alapvetően fontos tendenciáról, jelenség­ről, amely az elmúlt négyéves fejlesztési munkánkat jelle­mezte, A tanácsi fejlesztése­ket — mint tevékenységünk egyikét — igyekeztünk a tár­sadalompolitikai feladatok szolgálatába állítani, a X. kongresszus, a megyei párt- értekezáet határozatainak szel­lemében megvalósítani: Ki­emelt helyet kapott a mun­kásosztály helyzetével való fokozott törődés, a munkáste­lepülések átlagosnál gyorsabb fejlesztésére való törekvés. Eredményeink ellenére vilá­gosan és egyértelműen látjuk, hogy e munkának még csak a kezdetén vagyunk. Jelentők eredményeink vannak a mun­kások lakásigényeinek kielé­gítése területén. A négy év alatt megépített áfl.iamru laká­sok 00 százalékát megyénk­ben munkások kapták. Salgó­tarján városban például az összes kiutalt lakásból a munkátok részesedése 1970- ban 43 százalék, 1972-4>en 58,7 és 1973. évben. 72 száza­lék volt., Mindemellett az ipa- ,ri üzemek is kiveszik részüket dolgozóik lakáshelyzetének ja­vításából: egyrészt a tané csok­imi együttműködve, másrészt a munkásLakás-épitési akció keretében. Az utóbbi formá­ban nyolcszáz munkáscsalád jut űj otthonhoz a középtávú terv időszakában. A bányakolóniák szanálása érdekében e tervidőszakban. ■ Salgótarjániban 200, Nagyha­la ny ban 185 lakást építünk. Sokat fejlődött munkástele­pül éheinken az energiaellátás. Salgótarjánban az új lakások döntő többsége be van kötve a táv hőellátásba, a vezetékes- gá z-szolgá 1 ta tástoa. A fejlesztések eszközeivel is törekedtünk a nő- és ifjúság­politikai, a népesedéspolitikai határosait eredményes végre­hajtására. Ezt hizonyítja: a n a gyarényú óvodafej lesztési program, az annak megvalósí- tdsa érdekében kibontakozó megyei összefogás, az anya- és csecsemő védelmi hálózat szé­lesítése. A lakossági szolgálta­tásokon. belül kiemelten fej­lesztettük a textiltisztítást, a háztartási gépek javítását, bár azt is tudjuk, hogy még közel sem tartunk az igények tel­jes kielégítésénél. _ A fiatalok lakásgondjai nak yhíté&e érdekében az álla­ti lakások egy részét Ők kap­lak meg, de jórészt a róluk ' aló gondoskodás eredményei I klubkönyvtárak, a sportléte­sítmények is. A népesedéspolitikát szolgál­i., a gyenmetoinitézmények íej- 'rsztése, valamint a többgyer­ekes családok támogatása. A set városi tanács végrehajtó aottsága elhatározta, hogy — z 1973-ban beadott — hórom- gy több gyermekes családok iásigényét 1975 végéig ki- "gíti. Utána pedig folyama­tain juttatja lakáshoz a .agyesaládosokat A korábbiaknál nagyobb ta- átM önállóság és érdekeltség tanácsi önkormányzat ki­élesedését, anyagi alapjai­nak megteremtését szolgáló törekvés megnövelte a helyi vezetők, kollektívák felelős­ségérzetét, kezdeményező készségüket, ami az elmúlt évek gazdálkodásában is rea­lizálódott A kialakult társa­dalmi összefogás jól segítette feladataink megvalósítását. Helyi szerveink a párt- és tö­megszervezetekkel együtt, azok támogatásával szervezték végrehajtását. A megye lakos­sága, az üzemek és intézmé­nyek dolgozói aktív részeseivé váltak a fejlesztési tevékeny­ségnek. A kedvező vonások, tenden­ciák mellett néhány nem kí­vánatos jelenség is tapasztal­ható volt. A beruházási mun­ka színvonala a fejlődés el­lenére sem kielégítő, s ez a határidőcsúszásokban, a mi­nőségi hiányosságokban, a költségnövekedésekben észlel­hető. összességében elmondható, hogy ez az esztendő is ered­ményes volt, lakosságunk ál­dozatos munkája sikerrel járt. Az 1974. évi tervünket döntő többségében megvalósítottuk'. — A tanácsok népképvi­seleti. önkormányzati és ál­lamigazgatási jellegének ki­bontakoztatására milyen tel­tételeket és feladatokat (art elsődlegesnek? — A feltételeket kedvező­nek tartom. Mindenekelőtt a megyében tapasztalható jó po­litikai légkört, a szocialista demokrácia fejlődését, a köz­ügyekért érzett állampolgári felelősség növekedését emel­ném ki. Nagyon fontos felté­telnek tartom a párt- és a tanácsi szervek között kiala­kult eredményes munkakap­csolatot, a pártszervek haté­kony elvi-politikai irányító tevékenységét. Ahhoz, hogy feladatainkat helyesen határozhassuk meg, fel kell mérni végzett mun­kánkat, számba kell venni eredményeinket, gondjainkat. A megyei pártértekezletre ké­szülve ezt az értékelést el­végeztük. A megyei tanács megtárgyalta a tanácstörvény és a megyei pártbizottság ez­zel kapcsolatos irányelve vég­rehajtásának tapasztalataik Megállapította, hogy a megye tanácsai alapvetően betöltik n épkép visel éti-önkormán y- zati szerepkörüket, ellátják államigazgatási feladataikat. Tanácsaink munkájában — bár eltérő ütemben és mér­tékben — egyre jobban ki­bontakozik az önkormányzati jellegből szükségszerűen ere­dő nagyobb önállóság és fele­lősség. A népképviseleti, tes­tületi szervek meghatározó szerepe fokozódott, erősödtek a munka demokratikus voná­sai. örvendetesen megnöve­kedett a lakosság érdeklődé­se a tanácsok munkája iránt. Egyre reálisabban ítélik meg a tanácsok tevékenységét, tá­mogatják terveik megvalósí­tását. A társadalmi és gazdasági szervekkel együttműködve a tanácsok kivették részüket az időszerű társadalompolitikai kérdések megvalósításából, a gazdasági, kulturális, egész­ségügyi, szociálpolitikai és ellátási feladatok végx-ehaj- tásóból, Javult az igazgatási munka színvonala, kulturált­sága, az ügyintézés törvényes­sége. Eredményeinkben, jelentős része van a tanácstagság és tanácsi apparátus felelősség­teljes, lelkiismeretes mun­kájának, melyért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Természetesen gondjaink is vannak. Az általános fej­lődés mellett egyes tanácsok munkája nem felel meg min­den tekintetben a nagyobb követelményeknek. A testületi munkában jelentős színvonal­beli különbségek vannak. Az önkormányzati jogok gyakor­lásában helyenként nem ta­pasztalunk kellő önállóságot, kezdeményezést, Az igazgatá­si munkában még fellelhetők bürokratikus vonások, a kor­szerűsítés üteme nem kielé­gítő. A tanácsok feladata rend­kívül , sokrétű, ezért csak a legfontosabbakat emelném ki- A tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási jellegének kibontakoz­tatása folyamatos feladat. Ennek érdekében a népkép­viseiet tartalmát, a tanácsok elhatározó szerepét szükséges továbbfejleszteni. A tanácsok a lakosság, az üzemi kollek­tíváik véleményére jobban alapozva hozzák meg dönté­seiket A tanácsok vezetői fordítsanak nagyobb gondot a tömegkapcsolat erősítésére. Nyújtsanak több segítséget a bizottságok, tanácstagi cso­portok működéséhez, a ta­nácstagok választókerületi levékenységéhez. A falugyű­léseket jobban használják fel a lakosság tájékoztatására, véleményének kikérésére, mozgósítására. A tanácsok működjenek szorosabban együtt a területükön levő társadalmi és gazdasági szer­vekkel az időszerű társada­lompolitikai feladatok meg­valósításában, kiemelten a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozatok végreha j tásában. Az önkormányzati funkciót helyesen értelmezve és gya­korolva a helyi tanácsok — élve meghövekedett hatáskö­rükkel — nagyobb önálló­sággal és felelőséggel gondos­kodjanak a lakosság ellátá­sáról, a helyi életviszonyok szabályozásáról. Az államigazgatási tevé­kenységben kapjon nagyobb helyet a tanácsok hatásköré­be tartozó gazdasági, szociá­lis egészségügyi és kulturá­lis intézmények irányítása, ellenőrzése. Védjék a társa­dalom és az állampolgárok érdekeit. Uépjenek fel a bü­rokrácia minden megnyilvá­nulása ellen. Az ügyinté­zést egyszerűbben, kulturál­tabban végezzék. Mindehhez, a tanácsi vezetők és dolgozók politikai és szakmai képzett­ségének további emelésé-e, szocialista típusú köztisztvise­lőkre va-n szükség. — Az eddig ismert irány­elvek, a távlati tervekben kialakult koncepciók mi­lyen további fejlődést biz­tosítanak a megye számá­ra? — A kérdést szeretném ket­téválasztani, s 1975-ről és az ötödik ötéves tervidőszakról la külön szólnék. Szeretném hangsúlyozni 1973. jelentősé­gét, mert a megyei pártérte­kezlet és XI. kongresszus határozatait elemezve, feldol­gozva meg kell kezdeni azok végrehajtását; hazánk felsza­badulásának 30 éves, a taná­csok megalakulásának 25 éves évfordulója a visszate­kintés mellett hatékonyabb munkára kötelez;- a középtávú tervidőszak fordulója is, ezért sokrétű összetett feladat meg­oldását igényli. Ügy gondolom, az 1975. év­ben legfontosabb tennivalónk, hogy a negyedik ötéves terv utolsó évének feladatait meg­valósítsuk, és az ötödik öt­éves terv továbbfejlődéséhez kellő bázist teremtsünk. A középtávú ’ tervből adódóan 1973. évi feladataink adottak. Be kell fejeznünk 1 mintegv 640 tanácsi lakást, meg kell építenünk 300 óvodai, 80 böl­csődei férőhelyet, orvosi ren­delőket, a salgótarjáni sport- csarnokot, a filmszínházat és a 36 munkahelyes rendelőin­tézetet stb. A megyei tanács a közeljövőben tárgyalja az 1975. évi fejlesztési tervet, és azt követően kerül sor a helyi tanácsoknál terveik, jóváha­gyására. Mind a tervek jóváhagyása, mind a gazdálkodás szerve­zése során fokozott hangsúlyt kell, hogy kapjon a feladatok maradéktalan megvalósítására való törekvés. Tanácsaink pontosan ve­gyék számba anyagi eszközei­ket, s a bevétel reális és maximális kihasználására tö­rekedjenek; a feladatok telje­sítése érdekében - gyorsítani kell a beruházások kivitelezé­sét, javítani a műszaki, gaz­dasági előkészítést; erősítsék a kellő alappal rendelkező társadalmi összefogást, .a társadalmi munkaversenyt, a tanácsi és nem tanácsi szer­vek együttműködését. A középtávú terv forduló­jából adódóan feladatunk kettős: Egyrészt biztosítanunk kell az átmenet zavartalansá­gát, olyan optimális nagy­ságrendű folyamatban levő Szocialista egységben terveink megvalósításáért írta: Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője Eredményekben gSäLS“? bizafliomteljes légkörben új évet köszöntünk 1975. január 1-én. 1974. fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő sikeres kongresszusi ciklusnak, amely­nek során megoldottuk a magunk élé tűzött feladatokat. Munkánk, közös helytállásunk alkotóan gazdagította azt a folyamatot, melyet a Központi Bizottság múlt év végén nyilvá­nosságra hozott irányelveiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Népköztársaság­ban tovább szilárdult a munkásosztály hatal­ma, a társadalmi osztályok, rétegek együttmű­ködése, kitelj esődéiben van. a szocialista de­mokrácia, mélyül a szocialista nemzeti egy­ség. A magyar társadialomban tudatosul rend­szerünk eszmei alapjának, a marxiamus— leninlzmusnak a tanítása; gyarapodik ,az ál­talános és politikai műveltség; erősödik né­pünk elkötelezettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására elegendő utalni a szo­cialista brigádok jelszavának, a szocialista módon dolgozni, élni és tanulni jelszónak egyre szélesebb társadalmi érvényére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket, is. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb, 6 százalékos emelke­dése teljes egészében a növekvő termelé­kenységből származott. Ez azt mutatja,, hogy gazdasagunk megalapozott, lendületes fejlő­dése tavaly ts folytatódott. Büszkék lehetünk arra, hogy a párt XI. kongresszusának, ha- zánk felszabadulása 30. évfordulójának tisz­teletére indított és országossá vált munkaver­seny új hajtóerőket szolgáltatott fejlődésünk­höz; így hozzájárult az ipari termelés 8 szá­zalékos növeléséhez, 89 ezer lakás felépítésé­hez, a lakosság fagyasztásénak 1973-hoz mért 6 százalékos gyarapodásához. Politikai, társadalmi, gazdasági eredmé­nyeink arról tanúskodnak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkás- osztályunk, népünk magáénak vallja és tet­tekkel támogatja. Ez a politika megfelel a magyar nép nemzeti érdekemek, és összhang­ban áiU az internacionalista követelmények­kel. Hazánk fejlődésének, saotíaEsta haladá­sunknak két nagy belső forrása van: a jó po­litika és a kipróbált, eredményes politikát va­lóra váltó társadalmi összefogás, közös mun­ka, A kiharcolt sikerek mindenekelőtt népünk teremtő munkájának köszönhetők. Dolgozó­ink legjobbjai felismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk felemelkedése az egész társadalom fejlődésével együtt érhető eh Ehhez biztos alajpot aid, hogy az MSZMP tevékenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csaknem két évtized politikai ta­nulságait és figyelembe veszi a fejlődés új- követelményeit. Nagy politikai bátorsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező problémákkal és megoldásukra idejében, folyamatosan intézkedik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és segítője, hogy a szocialista or­szágok közösségének tagjaként haladhatunk előre. Az új esztendőben nagy feladatok várnak ránk. A kiegyensúlyozott és megfelelő ütemű fejlődés érdekében minden döntő területen nö­velni teli munkánk gazdasági, társadalmi hatékonyságát. Nem engedhetjük meg, hogy akár az újtól való idegenkedés, aikér pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megváltási tását. Ugyanakkor bátran kell képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a követelmények mércéjének ma­gasabbra állítása nem jelent „politikai meg­szigorításokat”, sem pedig „megmerevedést" az eddig követett politikában. A Központi Bizottság a XI. kongresszusra megjelentetett irányelveiben világosan kifejezi azt az eltö­kéltségét, hogy az elért eredményekre épít­ve, a kétfrontos harc jegyhben kívánja biz­tosítani a társadalom szocialista vonásainak erősítését. Ez a mindennapi munkában mind- annyiunktól nagy elvi szilárdságot, megfon­toltságot és körültekintést Igényel, Tudatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat^ csak küzdelemben válthatjuk va­lóra; szívósan harcolva és dolgozva a helyes politikai vonal érvényesüléséért, határozot­tan fellépve mindenfajta torzítástól, félrema­gyarázással, valamint a visszahúzó maradi- sággal, a beletörődéssel, a közönnyel szem­ben. Ezt példázzák Központi Bizottságunk, nak a X. kongresszus óta hozott határozatai, társadalmi szempontból nagy jelentőségű gyakorlati útmutatásai. Különösen a gazdasági épitőmunka felada­tai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb feltéte­lek közepette vágunk neki az 1975-ös eszten­dőnek, az eddiginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékosságra kell fel­készülnünk mind egyéni, mind társadalmi ér­telemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bi­zottsága december 5-i ülésén, az országgyűlés pedig a költségvetés vitájában aláhúzta, hogy a tőkés világgazdaságban érvényesülő és mindinkább gyorsuló infláció, növekvő belső zavaraik következtében, a magyar nép­gazdaságot kedvezőtlen hatások érik, semiart állami költségvetésünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerkezetének a szükségesnél lassúbb változása a beruházá­sokban, az anyag- és energiafelhasználásban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiakná­zása, valamint az irányításban előforduló egyes következetlenségek is nehezítik hely­zetünket; gyengítik gazdasági munkánk ha­tékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatásokkal minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximálisan élhessünk. Mindezeket mérle­gelve, 1975-ben fő gazdaságpolitikai felada­tunk, hogy biztosítsuk a népgazdaság fejlő­dését és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének javítását. Ezt szem előtt tartva a felhalmozást és a fogyasztást idén lassabban növeljük, minta« elmúlt években. Amikor tehát azt mondjua, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem D— 5,5 százalékkal, belföldi felhasználása pedig 3—3,5 százalékkal növekedjék, az ipari ter­melés 6 százalékos bővülése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származzék, akkor egyéni és közös feladatok sokaságát fogalmazzuk meg. Ahhoz, hogy a tervben ki­fejeződő gazdaságpolitikai, termelési, beruht- zasi, életszinvonnleélok elérhetőek legyenek, minden vállalatnál és népgazdasági méretben is javítani kell az üzem- és munkaszervezé­si tevékenységen, jobban ki teli használni i termelőberendezéseket, ésszerűen takarékos­kodni kell a munkaerővel, anyaggal, energiá­val és minden vállalatnál, munkahelyen tá­maszkodni kell a dolgozók őszinte tenniaka- rására, törekedni kell a szocialista munka- versenyben rejlő nagy lehetőségek kibonta­koztatására. Népgazdaságunk szilárd és biztos alapo­kon nyugszik, A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézségeink ellenére töretlenül folytathas­suk gazdasági, életszínvonal-politikai és kul-' turális céljaink teljesítését, örülünk, hogy személyes életében, családi terveiben min­denki többre, jobbra vágyik. Nincs ebben semmi kivetendő, ha e törekvés párosul a személyes teendők megértésével és becsüle­tes végrehajtásával, ha az egyéni célok meg­fejelnek a társadalom érdekeinek ts. A közgondolkodás fejlődésében elért ered­mények nem feledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfogással szem­ben álló nézetek visszaszorításában. A Jö­vőben következetesebben, határozottabban lépjünk fel a közügyek iránti közömbösség, a politikai vélemények indokolatlan hullám­zása, az Illúzió, vagy a pesszimizmus káros végletei, a társadalmi érdeket csorbító tör rekvések, a kispolgári önzés, haszonszerzés ellen, Felvilágosító szóval; a pozitív példák terjesztésével tegyünk tudatos lépéseket a felé, hogy közelebb kerülhessünk a szocialis­ta felfogás és életmód .uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmutatást, politikai és erkölcsi tá­mogatást nyújt a párt XI. kongresszusára, a felszabadulásunk harmincadik évfordulóját a való gondos felkészülés. A kongresszusi és felszabadulási munka­verseny már eddig is emberi közösségek se. kaságát ötvözte szilárdabbra, célratörőbbre es a közösségek ma többre képesek tegnapi ön­maguknál, s holnap tudásban, teljesítmény­ben, a szocialista közszelTem képviseletében egy újabb, nagy lépéssel előbbre tartanai« annál, mint ahol ma állnak. Mindezek tudatában felelős munkával ké- szülünk pártunk XI. kongresszusára és ünne- peljtík meg hazánk felszabadulásának 30. év­fordulóját, befejezzük a 4. és kimunkáljuk az 5, ötéves népgazdasági tervet. Jogos ön­bizalommal valljuk: céljaink reálisak, elér- hétőek, ha mindenki részt vállal a közös fel­adatokból és megvalósításukon ereje, képes­sége szerint dolgozik. beruházással, amely lehetővé kérdéseiben' megítélhetők a gyedik ötéves tervben kibon- teszi az 1976—1977, évi üte- következő középtávú terv ta- takozott társadalmi összefo­rrna fejlesztési tevékenységet, nácsi feladatai. gást, a bevált helyi és megyei Másrészt pedig olyan élőké- Az ötödik ötéves tervben mozgalmakat, a településfej- szítettséget ^ (kiviteli tervek, is kiemelten kell kezelni a lesztő társadalmi munkavei'- terület-előkészítés stb.) kell munkáslakta települések átla- senyt tovább kell erősíteni, megvalósítani, amely reálissá gosnál gyorsabb ütemű fej- növelve azok közösségi has/.- teszi az 1976 után induló be- lesztését, e tevékenység társa- nosságát. Meg kell oldani a ruházásokat. Az ötödik ötéves dalompolitikai hatásának erő- párt oktatáspolitikai, közmű­terv előkészítésével, a kong- sítését. A tanácsi önkormány- velődés-politikaí határozatai- resszusi és megyei pártérte- zat fokozatos kiteljesedése, a nak megyei realizálását, kéziét határozatainak feldől- helyi tartalékok felszabadítá- összességében arra kell tö- gozásával megvalósítani a Sára, ésszerű takarékosságra rekedni, hogy a lakosság terv tudományos megalapo- kell törekedni. Továbbra is életkörülményei a tervezett zottságú kidolgozását, a me- biztosítani kell a települések mértékben növekedjenek, gye sajátosságait figyelembe szerepkörüknek megfelelő hogy az 1976—80-as években vevő gazdasági továbbfejlő- fejlesztését, az eszközök kon- is biztosított legyen megyénk dést. centrálását. Tovább kell ja- ütemes továbbfejlődése. Az 1976—80-as évek fő fel- vitani a beruházási tevékeny- E nagy munkához kívánok adatait a megyei pártértekez* ség hatékonyságát, a beruhá- erőt. egészséget, boldog új let szabja majd rnpg. A táv- zásban közreműködők mun- évet! lati tervekben1 kialakult kon- kajának színvonalát. A ne- S. L, cepciók az érvényes pártba-­tározatok alapján azonban 1 " ~ ~ 1 _ már körvonalazható. lő f NOGRÁD — 1975. j'anuár 1., szerda ’ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom