Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-22 / 18. szám
Gazdag választék új filmekből öt film első bemutatójára kerül sor eaen a héten. Közülük kettő magyar műhelyekben készült. Kovács András Bekötött szemmel című művét Thurzó Gábor A szent című regénye egyik részletének felhasználásával készítette. A film a második világháború idején Ukrajnáiban játszódik, s egy fiatal tábori lelkész lelkiismereti kálváriájáról szól. A történelmi téma lehetőséget ad a magyar gondolati film ismert képviselőjének a korunkban is aktuális filozófiai kérdések, az igazság és a hit nem egyszer súlyos konfliktusokat okozó összefüggéseinek boncolgatására. Kovács András előző filmjeiből — Nehéz emberek, Hideg napok, Falak, A staféta, A magyar ugaron — igényes rendezőnek ismertük meg. Nyugtalanító, felrázó alkotásaival önvizsgálatra kényszerít, önmagunk mélyebb megismerését szolgálja. A művészeti díjak mellett Kossuth-díjjai is kitüntették. Üj ségiek szembe* találják magú Megyei filmbemutatók Kozák András és Madaras József a mű film kivégzés előtti jelenetében Bekötött szemmel cíIm jenek főszerepeit Kozák A rádióban hallottuk Sok kérdés a pénzről Humoros közjátékkal kéz- a szakemberek. És indokoltak dódött hétfőn este a Kossuth is. Hangsúlyozták, hogy ésszerűd iában a hagyományos sajtókonferencia. A műsort hozzáértéssel- vezető Rapcsányi László jó estét kívánt a hallgatóknak és utána azt mondotta: ma délelőtt a pénzről lesz szó! A Magyar Nemzeti Bankban László Andor elnök és vezető munkatársai válaszoltak a hallgatók .és kilenc újságíró kérdésére. hasonlítás nyomán szűrhető le a tapasztalat: pénzünkkel a világgazdaság középmezőnyében helyezkedünk el. Számos olyan kérdés hangzott el a továbbiakban, amely az „utca emberének” hangját jelezte. Különösebb közgazdasága előképzettség nem nyilvánult meg bennük, de közérdekű volt, mert minden ál~ A szokásos nagy érdeklődés lamipoLgár zsebbevágó kérdé- nyilvánult meg a hallgatók séről szóltak, részéről, éltek a kérdezési Lehetőséggel. Csupán azt sajA chilei filmművészet iránAndrás. Madaras József. Kol- A “«repefcben fiatal, te- tai János. Kútvölgyi Erzsébet, hetseges színészeket — Ovidiu dulkció láttáriyegyre erőtelje- Zenthe Ferenc játsszák. Iuliu Moldovan, Ion Gara- sebb Most A sakál címmel A dunai hajós című filmet mitru és Tamara Csetulescu újabb chilei film kerül a Verne Gyula regényéből Mar- __ ismerhetünk meg. művé6zmozi-hálózat keretén k os Miklós rendezte. A látvá- belül bemutatásra. A film nyos film alkotói megőrizték A fiatalkori bűnözésről ké- megszületésének és értékei a történet izgalmasságát, rej- safest filmet Antonin Kach- nek kitűnő sommázatát adja télyességét, váratlan,, különös ii,k csehszlovák rendező, aki az egyik angol szaklap kriti- fordulataiit, érzékletessé tét- már több ifjúsági filmet for- kusa- „Chile egyik leghírhedték a múlt század hangula- gatott, így többek között a tebb bűnténye ez — írja. — tát. Valóban végighajóztak a nálunk is bemutatott Mt, el- A sajtó Valenzuelát „Nahuel- Dunán, s az alkotók jóvoltá- veszett lányok című alkotást, toro Sakáljának” nevezte. Le- ból most a nézők is részt ve- A Verseny a „Veszély” kate- tartóztatták, elítélték, s né- hetinek ezen a kalandos uta' góriában című művének be- hány évvel később kivégez- záson. A vonzó romantikus mutatása kapcsán nyilatkoz- tők. Ez adta témáját Miguel főhőst kitűnően kelti életre ta: „Szívesen foglalkozom a Littet, a 27 éves tv-rendezőí Koncz Gábor, s a partnerei is fiatalokkal, a fiatalok pártján el6Ő filmjének. A rendező nagyszerűek, különösen Agár- vagyok, még akkor is. ha sú- alapos kutatást végzett a fej- dy Gábor és Bujtor István. iyos megállapításokat kell jegyzésekben, s meginterjúvolt Lakatos Iván operatőri tennem velük kapcsolatban..” olyan embereket, akik ismer- munkája emlékezetes. Filmjéről is elmondhatjuk ték Valenzuelát. Ez segítette A Ketten egy lányért című ugyanezt; megkockáztatja abban, hogy filmjében hát- román filmet Grigore Ionesco benne azt az állítást hogy a borzongatóan realisztikus légrendezte. A film két diplo- fiatalok kalandvágya nem kört teremtsen. A rendező más pályakezdésének ábrázó- egyéb, mint a cselekvő élet filmjében az elmaradottságot lásával betekintést nyújt egy utáni vágyakozás. S bár nem szembeállítja a társadalom üzem életébe, fontos társadal- menti fel a bűnöző fiatalokat, hiteles értékeivel, s ezek kérni kérdéseket vet fel- Bemu- keresi a társadalom, a szülőik vésnek bizonyulnak”. A címtatja azokat a problémákat, és az emberi környezet fele- szerepet Nelson Viliágra ala- amelyekkel a fiatal értelmi- lősságét eltévelyedésükért kítja. Mai tévéajánlatunk náljuík, hogy a sajtó reprezentánsai között vidéki újság képviselőjét nem hallottuk. Már bevezetőben leszögezték, hogy minden kérdésre választ adnak. Ez így is történt. Ismét bebizonyosodott, hogy nincsenek kényes kérdések — csupán kényes emberek. Olyanok, akik fontoskodnak. Ennek jeleit szerencsére hétfőn este a rádióban nem tapasztaltuk. A rádió 61. sajtókonferenciáján a 61 éves László Andor és vezető munkatársai elsősorban közgazdasági kérdésekre válaszoltak, melyek szoros összefüggésben vannak 'az 194Ö. augusztus 1-én bevezetett forinttal. Jó pénz, stabil pénz a forint, szögezték le lenitik influenzajárvány idején a pénzt. Volt, aki szóvá tette, hogy sok-e hazánkban a pénz, vagy kevés. A válasz diplomatikus volt: sok lehet, de elegendő soha! A hallgatók és újságírók számos. kérdést tfettek fel a szakembereknek a beruházási és hitelpolitikával kapcsolatban. Felvilágosítást kértek a külföldi hitelfelvételekrőL Szó esett a KGST két bankjáról, és a devizagazdálkodással kapcsolatban arról, hogy január 1-tól miért nem lehet minden évben Jugoszláviába utazni. A válasz világos és érthető: míg 1972-ben kétSzámos alkalommal felvetődött már, hogy van-e inflitt ció hazánkban. A válasz egyí értelmű: köznapi értelemben . , , . ... véve nincs, mert fedezetlen szá2ezren< l^ban már hét- vásárlóerő nincs. Az egyik hallgató felvetette, hogy a fém tízforintosoktól idegenkednek az emberek. Tény, hogy az utóbbi években hazánkban csökkent a papír tízforintosok száma. Elsősorban azért, mert gyakori használat nyomán fél év alatt elhasznászázezren, tavaly viszont egy- m ill ió-ikélszázezren utaztak hazánkból Jugoszláviába, és ez a robbantásszerű emelkedés a deviza-gazdálkodásban bizonyos gondokat idézett elő. A rutinkérd ésekire a banki szakemberek rövid, frappáns, lődiik. Hasonló tendencia megy időnként szellemes válaszokat végbe a külföldi országokban is, és „vigasztalásul” megemlítették, hogy egyes külföldi fémpénzek még nehezebbek, mint a tízforintos. Szóba került, hogy a bankjegyek tervezése kissé ódivatú, és hogy miért nem fertőtadtaik. A sajtókonferencia jó fórurna volt a közéleti demokratizmusnak, a tömegkommunikáció képviselői és a hallgatók pedig megfelelően éltek a kérdezés nem könnyű lehetőségéveL Rozgonyi István 20.20: Don Joan, avagy geometria szerelme. színműve nem Don Juan, a lom kényiszerített rá. így Max nőhódító kalandjairól szóló Frisch egyszerre támadja a legendás darab. Ehelyett egy polgári társadalom maradisá- Don Juan Tenorio nevű 20 másik történetet mond el a gát és az ellene váló anar- éves, ártatlan, fiatalember éle- szerző a tüneményes tehetsé- ohista lázadás céltalanságát tének első szerelmes éjszaka- gű anarchistáról, aki azzal A színdarabot a Vígszínház ján, a benne és a világban lázad a társadalom ellen, hogy előadásában láthatják a tv- tomiboló zűrzavar láttán úgy megpróbálj kivonulni belőle. n,ézófc, felvételről. A főbb sze- határoz, hogy egyedül a kris- De közben az ártatlanságot ket Lukács Sándor. Béres tálytisztán áttekinthető tudó- lassanként cinizmusra váltva, p . mánynak, a geometriának elfogadja a csábító és a gyil- Hona, Bihcsi Tivadar, So- szenteli magát Max Frisch ko6 szerepét, amit a társada- mogyvári Rudolf játssza. Utóbbiban hamarosan magyar tv-s stáb kezdi meg egy hatrészes színes film forgatását az ország természeti szépségeiről, kultúrájáról, ősi művészetéről. Forgatócsoportot várunk Kubából. Gazdagodnak a tv nemzetközi kapcsolatai Az idén tovább bővülnek, szovjetunióbeli filmforgatások gyelország, Csehszlovákiai gazdagodnak a Magyar Tele- megszervezésében, lebonyolí- Mongólia és Algéria, de ter- vízió nemzetközi kapcsolatai, tásában vállal nagy szerepet, vezzük a kapcsolatok felvéte- A következő hetekben, hóna- A baráti közös munka egyik lét olyan államokkal is, mint pókban számos ország tv- bizonyítékának ígérkezik az a Portugália, illetve Mexikó, produkcióit, -filmjeit láthatjuk tervezett Fórum-adás is, ame- majd a képernyőn, s ugyan- lyet teljes egészében a Szövőkkor jónéhány magyar alko- jetuniónak szentelünk, tást is bemutatnak külföldi — A következő időszakban országokban. Mint Csók Pál, hat országgal írunk alá egy, a televízió nemzetközi kap- illetve két évre szóló munka- csolatok osztályának vezető- tervet. Köztük szerepel Lenje elmondta, különösen most, felszabadulásunk 30. évfordulójának közeledtével vált élénkebbé Magyarország iránt a nemzetközi érdeklődés. Valamennyi szocialista ország televíziója megemlékezik az évfordulóról, de műsort kértek tőlünk jónéhány kapitalista államból és a harmadik világ országaiból is. Többek között Venezuela, Svédország, Irak, Algéria, Svájc, Finnország vetít majd április 4-e táján hazánkról, ipari,^ gazdasági fejlődésünkről, művészeti életünkről készített produkciókat. — Különösen harmonikus az együttműködés a szovjet televízióval. Éves szerződés alapján fejlődik a kapcsolat a szovjet APN hírügynökséggel is, amely különösen a Barczi Pál grafikái Barczi Pál grafikusművész azonban igen. Ügy hiszem; kiállítását tekinthetik meg az zömmel emberi sorsok és szi- érdeklődők február elejéig tuációk jelennek meg ezeken Salgótarjánban, a Bolyai Já- a lapjaimon. nos Gimnázium „Derkovits Klub” iskolagalériájában. A galéria és a megyei József Attila Művelődési Központ rendezésében látható tárlatot a napokban Czinke Ferenc, Munkácsy- és SZOT-díjas grafikusművész nyitotta meg. (17.) Lett azután még egy rejtekhely, most legutóbb, vagy két héttel ezelőtt. De azt nehéz lesz megtalálnia. Valahol a hegyek közt van, két- három faluval errébb — esetleg néggyel, semmiképpen se többel —. mint ahogy Grisá- ékat utolérte. Ott szerezte a kötelet is. Azt persze nem dugta el, rögtön a derekára csavarta És az Maradhatott volna velük, és enni is kapott. De ezekkel nem barátkozott úgy össze. A nőkhöz sem vitte el őket, pedig egyre biztatták, hogy hívjon fel hozzájuk magyar bárisnyát. Később, amikor fufajkát ígértek neki, elvitte volna őket a nőkhöz, de már nem volt rá alkalom. Egy májor, aki a parancsnokuk volt, hívatta a tol- a jó benne, hogy jára jött. Mire a parancsnok máccsal: szedje össze azonnal FEKETE GYULA: AFIÜ MEG A KATONÁK akármeddig megtartja a va rázserejét. Tudott egy ember nem főparancsnok, még nem Is májor, csak valami- . , , í luujtitjcvi i. ö J ctiiuvíi. - “Vitt 1 ° inajuij voa rv a nadrag ala. így akar fenyes nagymama, aki egy elő- lejtyant — tolmácsot hívott, került nappal átmehet a fronton, hasú üszőt adott egy nyúl- nem érheti szeren esetlenség, farknyi darabért, amelyet va- nem foghatja golyó, sem janiikor Rózsa Sándor kötelé- 6emmiféle rontás. , bői vágtak. És még mindig Parázsó nagymama minden szerencsét hozott, ilyen babonasághoz ért — a Pedig mikor volt az, amihalottak is jártak már nála. kor Rózsa Sándort akasztót- Palkovnyik Szinyicin is tud- a lelkek —, és ő esküszik rá, ták. Még nagymama 6e igen ta, hogy hogy ez mindenre jó. Be- élt akkor. tegség ellen, rontások ellen de még szerencsét is hoz. Elég egy nyúlfarknyi darab belőle — akkor ez hogyne volna elég, hatszor éri körül a derekát. A faluban nem volt senkinek, egy darab sem. De a szomszéd faluban ismert valakit nagymama, akinek volt. Legalábbis azt mondta rá, hogy annak csakis akasztott ember kötele lehet a birtokában. mert annak minden sikerül. és kivallatta, hogyan hozzá a sapka. És miféle folyton ? — Nem az. hogy Grisa. de enyém! Grisát a főparancsnok neve — Akárhányszor találkoztam vele, és tisztelegtem is neki, igen! — Palkovnyik Szinyicin?. főparancsnok Nevettek és visszaadták ne után találta meg. Palkovnyik Szinyicin — így hívták a főparancsnokot. Abba az épületbe, ahol az aranyérmeket eldugta, még aznap idegen orosz katonák szállásoltak be. Nem valami barátságos társaság. Rögtön kl a sapkát, azzal kezdte az egyik, hogy Pedig, ha nem elvette tőle a prémsapkát, amelyet Grisától kapott. Bőgött, persze, a sapka után, és kiabált mindent, magyarul, oroszul, ami a száa holmiját, s indulhat Grisához. Három leponyvázott teher, autó állt a téren, fellódították az egyikre, a lőszeresládák Grisát emleget közé. , Mentek, mentek, kl a városból, s ki tudja, hány falun városon keresztül. Majd élez a sapkái az fagyott már keze-lába. Végre sírta a tolmácsnak. e§y faluban leállt a sofőr, átadta őt két vörös karszalagos patrujnak, s azonnal indult tovább. Vagy Grisát ismerhette a ,, .......... májor, vagy Palkovnyik Szl— Igen, Palkovnyik. Vagyis nyicin^ mert csakugyan ebben a faluban állomásozott a szakasz. Még az ismerős katonalányok is. Grisáék egy Iskolaépületben voltak elszállásolva. Velük is maradt, és velük ment azután a begyekbe, ahol egy váratlan német támadás megint elszakította őket egy mástól. 4 NÓGRAD - 1975. január 22., szerda emlegeti Palkovnyik Szinylcint, biztosan nem adják vissza. Persze, hogy tartottak a főparancsnoktól. Palkovnyik Szinyicin a tankoknak is parancsolt, a tüzéreknek is, fölötte már csak a tábornok lehet. Vagy Sztálin. (Folytatjuk) — Tervei? — Most a salgótarjáni tavaszi tárlatra készülök, három festményt, s ugyanennyi grafikát szeretnék bemutatni. Felszabadulási rézkarcmegbízásom is van. Jövő év elején . ... . ... . _ , pedig a miskolci galériában A tarlat megnyitására Sál- szeretnék közönség elé lépni gotarjanba erkezett Barczi Pa egy önálló kiánítással. grafikusművész es dr. Végvári Lajos művészettörténész. Ve- . lük beszélgettünk. — Hogyan vélekedik Barczi Pál grafikusművész munkás• sápéról a művészettörténész, Végvári Lajos? — A Képzőművészeti Főiskolán első tanítványaim közé tartozott és most is kapcsolatban vagyunk egymással. Őszinte, egyenes embernek tartom, s ezt azért jegyzem meg, mert szerintem műveit is ez a puritán, tiszta emberség jellemzi. Emberi vonatkozású világ az ő világa a lapokon is, Barczi Pálnál mindenekelőtt a realitást érzem, szigorúan képességein belül marad, s ez nem kevés. Gonszületett. A gyermekkori él- dolatokat ébreszt, puritán, de ményanyag meghatározó sze- kitűnően összefogott eszköz- repet kap műveiben. rendszerrel dolgozik, s lapjait — Mit jelent ez? az emberség hatja át. Ezért is — Olyan tájon születtem, s fFzen?. ~ s err®} a kat®‘ élek jelenleg is, ahol az ipar 'opusban írtam —hogy mu. és a mazőgazdaság szorosan veinek népművészét! vonat- együtt él, Illetőleg megszabja kozásai vannak, mintha a — A tárlaton látható müvek, mely időszak termését jelentik? — A kiállítás anyagát az 1970-től 1974-ig született grafikáimból állítottam össze — jegyzi meg Barczi Pál. — Tehát a kiállítás a legújabb törekvéseimből kíván számot adni. Itt most húsz rézkarcot és tíz rajzot láthatnak az érdeklődők. Ezeket a munkáimat ezelőtt Ózdon mutattam be. A művész Sajószentpéteren az emberek életmódját is. Amint azt mondani szokták, itt igen gyakori életforma az úgynevezett kétlakiság is. Szándékom szerint, „érthető” népballadák tömörítő fogalmazását követné általános érvényű mondandóinak fogalmazásakor. Tetszik, ahogyan a grafikai struktúrát alakítoldalról kívánom tömör fogai- ja. összefogva tehát azt mondmazásban grafikai lapjaimon bemutatni azt, ami engem érdekel, mindenekelőtt az embert, múltjával és jelenével egyetemben. Ügy érzem, „valló generáció” vagyunk, s ezalatt azt értem, hogy múltunkról és jelenünkről igyekszünk sok mindent elmondani. Ezen a kiállításon festményeket nem láthatnak a nézők, pár színes grafikai lapot hatnám: művészetének jellemzője a puritánság, a tisztaság, s természetesen, hangoztatni kívánom azt is, hogy tudja a mesterségét. A kiállítás az iskolagalériában nagy érdeklődést keltett a tanulóifjúság körében. Pedagógiai, közművelődési haszna is figyelmet érdemlő. (lóth)
