Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lillafüredi erdészete 6 ezer 400 hektáron gaz­dálkodik. A gazdaság erdőiből 1974-ben harmincezer köbméter fát termeltek ki. Képün­kön : a kidöntött fákat darabolják Negyed évszázada járás: székhely Pásztó és demokrácia Pásztó első alkalommal A Minisztertanács 4 343/1949. 1872-ben vált járási székhely- (XII. 14.) számú rendeletével lyé. A közigazagtási egységhez intézkedik a megyék nevének, tartozott: Apc, Csány, Ecséd, székhelyének és területének Fancsal, Hasznos, Hatvan, Hort, Monostor, Szentjakab, Szurdokpüspöki és Tar, vala­mint Alsóhuta, Felsőhuta, Fi- 1 imes, -Kerekudvar, bős, Nagygombos < puszta. Státuszát 1883-ig tartotta meg. Ekkor Hatvan lett a já­rási székhely, Pásztó körjegy­zőségi székhely. A századfor­duló körüli kapitalista fejlődés megállapításáról. A megyék között szerepelt Nógrád is. A végrehajtás tárgyában kiadott 5 201/4(11. 1.) 1950. (I. 29.) szá- Kisgom- mú belügyminiszteri rendelet Muzsla- 3. paragrafusa (1) bekezdése értelmében: „Nógrád megye területe — a Pest megyéhez csatolt szobi járás, valamint a Az említett rendelet 1950, február 1. napjával lépett ha­tályba. A két megye — Heves és Nógrád — vezetői 1950. janu­ár 26-án végzik az átadás-át­vétel munkáját. Február 4-én Pásztón pedig járási aktíva­értekezletet tartanak. Itt a megyék és járások párt-, ál­lami és más vezetői előtt mél­tatják a közigazgatási terület- rendezés szükségességét és Heves megyéhez csatolt Lő- jelentőségéit, és természetesen vázolják a feladatokat is. Huszonöt esztendő telt el az rinci, Zagyvaszántó községek és a herédi körjegyzőség köz­Wpette^i^hTdott'veraeíyt ^geinek ^vételével - Nóg- említett intézkedések és el­tartani Hatvannal és Salgótar- í ^ mények óta. A szocialista épi­jánnal. Körzetponti szerepét teruJ?,tét. továbbá Heves me- tőmunka útján egyik állomás u£van nem lehetett meeszün- gyeb^ Hasznos, Pásztó, Szúr- V0lt ez, amire visszaemlékez­tHrii. de nincs számottevő ipa- Tarni aUtalmat nyithat az ered­ni“ “*ta- ÄSÄ“ IÄ raaort. geit és Nádújfalu község, va­................ A felemelkedés gondolata lamint Balassagyarmat, Sal- mindig foglalkoztatta a pász- gótarján megyei városokat foglalja magába.” A (2) bekezdés alapján pe­dig „Pásztó község székhely­ivel új járást szerveznek. Az negyed évszázaddal ezelőtti ta­és tóiakat. Történtek is lépések, erőfeszítések. Mindez a kapi­talista viszonyok között — kü­lönösen a Horthy-fasizmus időszaka alatt — csak gondo­lat és puszta kívánság ma­radt. mények számbavételére, a megvonására újabb célok kijelölésére. Amikor pártunk XI. kong­resszusára és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulójá­ra készülünk, a megtett út egy-egy állomását — így a közigazgatási területrendezé­seket is — szükségszerű idéz­új járáshoz Heves megye hat­vani járásából átcsatolt Szur­dokpüspöki. Pásztó, Hasznos nii feleleveníteni es Tar községek, a sziráki járás községei és végül a sál A felszabadulást követően gótarjáni járásból Mátraszöl­a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete szorgalmazta Pásztó járási székhellyé fej­Csépány István Pásztó AZ EMBEREK nagy érdeklődéssel tekinte­nek a mezőgazdasági üzemek zárszámadó közgyűlése elé megyeszer te. Sok minden in­dokolja ezt. Az idén igen nehéz időjárás kö­zepette dolgoztak a földművelőik. Ennek el­lenére az átlagosnál Is jobb eredménnyel zártáik az évet. Kitűnő lett a gabonatermés, sole helyen az országos szintet is meghaladó a kapások termése. Nem kimag,asló, de az előző évek eredményeihez viszonyítva az ál­lattenyésztéssel is előbbre léptek. Szerényte­lenség nélkül elmondható a mezőgazdaságra mostoha természeti adottságú Nógrádiban, a termelést Illetően új fejezet kezdődött. Dicse­kedni nem ildomos, nem is kíván seniki, de tagadhatatlan, hogy az elmúlt néhány esz­tendő alatt kiugró eredményeket mondhat­nak magukénak a szorgalmas termelőszövet­kezeti tagok és dolgozók. Az átlagosnál nagyobb mértékben, a me­zőgazdasági üzemekre vonta a figyelmet az őszi nagy betakarítási küzdelem is, amelyből — a munkásosztály mellett — részt vállal­tak a társadalom legkülönbözőbb rétegei is, segítséget »nyújtva a szövetkezeti parasztok­nak. Természetes, hogy most, amikor az egész esztendei munka eredményét összege­zik a földművelő emberek, mindenkit érde­kel: mit produkált a mezőgazdaság? Ügy igaz, ahogyan azt a mezőgazdaság egyik or­szágos vezetője mondta: „A termelőszövetke­zetek zárszámadása nagy társadalmi ese­mény. Közvéleményünk figyelemmel kíséri, hogy milyen mértékben fejlődött a szövet­kezeti gazdálkodás, hogy tudott élni a szövet­kezett tagság a párt és a kormány politika-, jában biztosított feltételekkel. -Tegyük eh­hez hozzá: a közvéleményt az is foglalkoz­tatja, miképpen zajlanak le a közgyűlések, 'ott érvényre jut-e a tagság akarata, véle­ményt nyilváníthat -e zavartalanul, megfo­gadják-e tanácsait? Mindezek nagyon lénye­ges dolgok. Arról van szó ugyanis, hogy a közgyűlésen adódik a legnagyobb lehetőség arra a tagságnak, hogy meghatározza a ma­ga számára a legkedvezőbb irányba terelje a szövetkezeti gazdálkodást Beleszóljon, ha szükséges a bírálat hangján is, az ügyvitel­be. A szövetkezeti demokrácia megfelelő ér­vényre jutása végső soron a szövetkezeti tag­ság felelősségtudatának fokozását eredmé­nyezi. Természetesen a közgyűlések lezajlása ilyen szempontból is nagyon foglalkoztatja a közvéleményt Amikor a szövetkezeti demok­ráciáról esik szó ezekben az eseményektől zsúfolt hetekben, a termelőszövetkezetekben senki sem mulasztja felidézni a XI. kong­resszus irányelveinek erre vonatkozó taná­csait. „A jelenlegi helyzetben az a legfonto­sabb, hogy jobban építsünk az üzemi de­mokrácia meglevő fórumaira. Teremtsük meg mindenütt a szükséges feltételeket ah­hoz, hogy a dolgozó közösségek megfelelően élhessenek jogaikkal, befolyásuk növekedhes­sek. ..” A zárszámadó közgyűlés a legalkal­masabb mindennek érvényesítésére. Az elmúlt évek tapasztalataiból merítve elmondhatjuk, mint ahogy a termelésiben, eb­ben a tekintetben is nagy lépést tettek előre mezőgazdasági üzemeink. Korlátlan a véle­ménynyilvánítás. Tapasztalható volt viszont még, hogy néhány felszólalást lekicsinyeltek, azzal a megjegyzéssel: nem közérdekű, egyéni dolgokkal foglalkozik és így tovább. Ahol az egyéni gondokat elmondó tsz-tag felszólalá­sát lebecsülik, ott a közérdekű gondok fel­táróját sem veszik komolyan. Nem szabad egy zárszámadó közgyűlés értékét azzal csorbítani, hogy csak az az értékes beszéd, amit a vezetőség nevében az elnök mond el, vagy azok, akik mindent szépnek, mindent jónak ítélve nyilvánulnak meg. Ahol ezt a demokráciát durván sértő szemléletet akar­ják meghonosítani, ott egyoldalú, igaztalan lesz a vita, és akarva akaratlanul mestersé­gesen űrt képeznek a vezetőség és a tagság közé. „Az üzemi demokrácia a szocialista demok­rácia alapvető része...” Aki megsérti az üzemi demokráciát, az a szocialista demokrá­ciát is megsérti. A magukat csalhatatlannak tartó vezetőik szokták mondani: „A tagság nem nőtt még fel. ..” „A tagság nem érti a gazdaság belső összefüggéseit...” „Anarchia keletkezne, ha minden véleményt figyelembe vennénk” — és ehhez hasonlókat. Az ilyen gazdaságvezetőik bőséggel gyártják a sémá­kat, de emögött semmi egyéb nincs, mint rettegés attól, hogy a közvélemény előtt le­lepleződnek, hogy kevés a szakértelmük. Ez rejtőzik amögött is, amikor a kemény kéz politikáját emlegetik, és az emberekbe fojt­ják a szót. Az az igazság, ha a tagság felnőitt megte­remti az elismerésre méltó termelési ered­ményt, akkor többszörösen felnőtt az okos, a sokat jelentő, a gazdaságát befolyásoló véleménynyilvánítására is. Ez viszont attól függ — és ezt ne feledje, most a közgyűlési beszámolók készítésekor egyetlen vezetőség sem —, milyen színvonalú jelentést terjesz­tenek a szövetkezet első számú gazdái elé. Érdemlegeset-e arra, hogy vitatkozni lehes­sen a jobb eredmények érdekében, vagy semmitmondót, amely felett vitatkozni ha­szontalan, egyenesen kárbaveszett időtöltés azt végighallgatni. A tagság elé olyan je­lentést készítsenek a vezetők, amely a szö­vetkezet életét tükrözi, a tagság munkáját értékeli, a vezetőik tevékenységét bemutatja, valamint meghatározza az elkövetkező idők tennivalóit. Ha a jelentés realitásra épül, a tagság tudja kötelességét és kifejti a hozzá­értő, konstruktív véleményét Senki se tart­son attól, hogy megyénk szövetkezeti pa­rasztsága ezt nem tudja megtenni. NAGY ESEMÉNY a zárszámadó közgyűlés.' Érthető, ha társadalmunk legszélesebb réte­gei figyelemmel kísérik. A jelentőségének megfelelően kell azt mindenütt lebonyolíta­ni. Van miről beszámolni, szépek az ered­mények. Nagyon lényeges viszont, hogy a, tagság a maga fórumának tekintse a közgyű­lést, ahol a legbelsőbb ügyeiket zavartala­nul megtárgyalhatják. Bobál Gyula lös község tartozik, A 144/1950. (V, 20.) MT. ren­lesztéséf liven iránvú határo- delet a Járások terüle­í .l ,^ tének rendezése felől intézke­zatot fogadott el a Nemzeti Bizottság is. Révai József — a párt egyik vezetője — 1946 szeptemberében Pásztóra láto­gat, hogy a község vezetőivel megtárgyalja a székhellyé vá­lást is. Az ezt követően ké­dik. Az 1. számú melléklet felsorolja a pásztói járáshoz tartozó nagyközségeket, a be­osztott településeket és a kör­jegyzőségeket. A pásztói járás területén Hasz­szült tervezet szerint a leendő "of'S^zőnós^1Pásztó és-közigazgatási egység a jelen­legi salgótarjáni járás déli és a pásztói járás északi telepü­léseit foglalta volna magába. Végül is Pásztó 1950-ben válik .'járási székhellyé! Szirák. Hozzájuk beosztott községek: Bér, Szurdokpüspö­ki és Tar. Körjegyzőségi szék­helyek: Buják, Cserhátszenti- ván, Ecseg, Jobbágyi, Kálló, Palotás és Vanyarc. Új könyvesboltok A Müveit Nép Könyvter­jesztő Vállalat sajtószolgálata újabb könyvesboltok nyitásá­ról számol be. Amint azt la­sorban az idegenforgalom ug­rásszerű növekedése szolgála­ta jegyében várja az érdeklő­dőket. A Művelt Nép Könyv­púnkban mi is hírül adtuk, a terjesztő Vállalat februárban közelmúltban Salgótarjánban, a vasútállomás közvetlen kö­zelében szép kivitelezésű ön- kiszolgáló könyvesboltot ad­tak át a vásárlóknak. Az új bolttal Salgótarjánnak már három könyvesboltja van. Üj könyvesbolt'nyílt ugyancsak a közelmúltban még Kőszegen, a Jurisics téren, amely első­két új lakótelepi könyvesbolt megnyitását tervezi, február elején Pécsett, a hónap köze­pén pedig Debrecenben. Az új könyvesboltok megnyitásá­val e városok olyan kulturális intézményekkel gazdagodnak, amelyek a könyvterjesztés ügyét a művelődéspolitikai feladatokhoz méltóan tudják megoldani. Kedveső hírek bútorügyben A múlt év végi lázas bútor- nél 17—18 ' százalékkal több szág legkorszerűbb üzeme, a vásárlás átmeneti zavart oko- bútort értékesítettek;' az idén Szatmár Bútorgyár, és ez év zott a bútoriparnak és a fo- 12—14 százalékos forgalom- végén megkezdi próbaüzemét gyasztóknak. A kereskedelem emelkedéssel számolnak. A az új mohácsi székgyár is. megkezdte készleteinek feltől- tervezés során számításba vet- (Bár ott jelenleg építési-kivi- tését, és továbbra is kelendő ték a nagyüzemek növekvő telezési gondok vannak.) cikk a bútor. A bútorgyárak teljesítménye mellett a nagy­ismét áttértek az ütemesebb, számú kis- és középüzemet, elsősorban a választéki igé­nyék kielégítésére és a minő- ^ bútoripar fejlesztése so- ség további javítására kon- fűn előreláthatólag április 4- centráló termelése. Az elmúlt ®n kezdi meg folyamatos ter- évben belföldön a tervezett- melését Mátészalkán az or­IIIHHmifttttnilllllllllHlllllltlIHIIItlIllllinilllimiimiHlllllllllltlIllllllltltinillilflHlllllllllllllHllllltlIllimHMIIIlllllllllllllllHmilllllllllMlllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIHIIIHmilllHHIIIItlIIIIIH lllllllltlItMIHIIIMIIHII Há­rom új nagy bútorraktár épül, s kialakul a Domus lakberen­dezési áruházak hálózata; a budapesti és a zalaegerszegi után jövőre elkészül a győri, a nagykanizsai és a miskolci Domus. „Amerre lépünk, a nyomdá­szat valamely műve mosolyog felénk” olvastam valahol. Amióta a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat halas, sagyarmati telepe ofszet- és klisémarató részleggel kor­szerűsödött, még inkább mo­solyognak ránk az innen ki­kerülő, szépen illusztrált ka­talógusok, kereskedelmi nyomtatványok, plakátok és ÓLOMBETŰS VALLOMÁSOK képekből összeállítva. A ma­ratási sebesség és a képek mi­nősége ezen a gépen minden igényt kielégít, ha gyakorlott olykor a NÖGRÁD képei, fo- szakember kezeli. utánpótlás: egy fiatalembert, Jónás Istvánt tanítom be. Sok­szor „erőltetett” menetben végezzük a munkát, de én szí­vesen dolgozom, mert népmű­velői hivatásnak is tekintem a mi munkánkat. Minden saj­tótermék tartalmában és kül­sejében, az illusztrációk mi­nőségével is nevel, tanít és gyönyörködtet. , , . , . — Tanítás, tanulás, hogy áll szakmunkásképzőbe ez7e\ ■> ezt a — Hol tanulta meg speciális szakmát? — Érettségi után nyomda­ipari tómontázsai. — A képsokszorosítás a nyomdaipar egyik legizgalma­sabb, s talán legszebb terü­lete — kezdi a beszélgetést Bize Gyula klisémarató nyomdász, — hiszen csak kifogástalan eredetiről és kifogástalan kli­séanyaggal lehet jó és szép eredményt elérni. A klisékészítés jelenlegi technikája sok évtizeddel ez­előtt glakult ki és azóta is újabb és újabb eljárásokkal kísérleteznek, magyarázza lel­kesen a fiatal szakember. — Büszkén elmondhatom, hogy a mi üzemünkben, Ba­lassagyarmaton található egy nagyon modern gép, az angol Economaster, amelyből csak egy van az országban. — Mit tud ez a gép? — És van igény, megrende­lés? — De mennyire! A legna­gyobb megrendelőnk a Nyom­tatványellátó Vállalat és a HUNGEXPO, de a NÓGRÁD is rendszeresen ad munkát a klisémarató gépünknek. Ked­ves megrendelőink közé tar­toznak a megyében élő kép­zőművészek. akiknek plakátot, meghívót, katalógust készí­tünk. A Nógrád megye Mo­nográfiáját, illetve ahhoz mintegy száz klisét is nálunk rendelték meg, ami ugyan­csak igényes feladat volt. — Mennyi időbe telik a kli­sékészítés például égy rajzról? — A fotótechnikai eljárás, a fénymásolás, maratás, és kikészítés másfél órát vesz igénybe nálunk, míg a szedő­— Például nyolc óra alatt teremben, a munkától függő- négy teljes NÖGRÁD-ot tud- en — két napig is elhúzód­na elkészíteni, persze csupa hat. mentem és két évig a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat­nál „inaskodtam” és ugyanott nyertem szakképesítést is. Mesterem Peller Gábor volt, akinek sokat köszönhetek, többek között azt is, hogjr úgy készített fel a szakmából, hogy a Szakma Kiváló Mes­tere országos versenyen jó eredményt értem el. — Hol kapott kedvet a nyomdászathoz? A Bolyaiból politechnikai gyakorlatra könyvkötészetre jártunk, akkor kezdődött... majd egyik kedves osztály­társam, Bakos Pali is a nyomdászatot választotta hi­vatásának és azóta dolgozom önállóan ebben a kliséüzem­ben. Eleinte csak egyedül, so­káig minden segítség nélkül, de most már lesz szakmai Tanítva tanulok. Állan­dóan olvasom a szakirodal­mat és a műszaki egyetem ke­retében a Felsőfokú Nyomda­ipari Technikum előkészítőjé­re járok rendszeresen Salgó­tarjánba. — Ügy tudom, hogy az üzemben KISZ-titkár is, hogy győzi ezt a sokféle elfoglalt­ságot? — A vezetőség segítségével és a fiatalok bizalmával győ­zöm, na meg a gondos időbe­osztással. — Mit csinál szabad idejé­ben? — Szépirodalmat olvasok, gitározok, rejtvényt fejtek, és amikor tehetem, sportolok. Salgótarjánban sziklamászó csoport tagja voltam — mo­solyogja el magát. Elekes Éva NÓGRÁD - 1975. január 22,. szerda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom