Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Négr év tett el az MSZMP X. korgresszu&a óta és készü­lünk a p i't XI. kongresszusá­ra. A Központi Sajtószolgálat ebből az all kallómból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tőjét, hogv válaszoljon külpo­litikánk néhány alapvető vo­nását érintő kérdésre. — Hogyan alakultak a nem­zetközi erőviszonyok az elmúH Időszakban és a változások mi­lyen Itatást váltottak lü a vi­lágpolitikában? — A kérdésre szűkszavúan a következőképpen lehetne válaszolni: a nemzetközi erő­viszonyok az elmúlt időszak­ijain jelentős mértékben a ha­ladás, a szocializmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvező hatást váltottak ki a világpo­litikában. Az erőviszonyok megváltozá­sának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan ha­talmas gazdasági, műszaki ­technikai bázist hoztak létre, amellyel megteremtették sa­ját biztonságuk és a világ bé­kéje védelmének legyőzhe­tetlen anyagi alapját. Jelen­tős tényezője a mai nemzet­közi viszonyoknak a felsza­badult országok többsége ál­tal folytatott antii'mi{>erial.ÍKta külpolitika. Számottevő ha­tást gyakorolnak a világ fej­lődésére a néptomegek hatal­mas demokratikus mozgalmai, szoLidaritási akciói, a békéért harcoló szervezetei, Egy törvényszerű folyamait megvalósulásának vagyunk a szemtanúi és cselekvő részt­vevői. A nemzetközi erővi­szonyokban bekövetkezett erő- eltolódás, változás természete­sen nem ösztönösen, automa­tikusan megy végbe. Az el­múlt évtizedek osztályhancá- nak következményei kénysze- rí tették a tőkés világ reali­tással számot vető vezető po­litikusait arra, hogy a hideg­háborús politika helyett elfo­gadják a békés egymás mel­lett élés politikáját. E fordu­latnak nevezhető kedvező ■ Változás következményeként az 1 időszakban a nem­»ziiltseget az enyhü- nciaja váltotta fiel. A ban ez azt jelenti, - -aocializmus és kapi- us :vdlágméretű küadel- t ■ m-e nagyobb szere- V Szocialista országok : Utója, a gazdasági Magyar külpolitika — békepolitika Dr. Berec% János, ax'MSZMP KB hülügyi ősz tálra vezetőjének nyilatkozata hogv talizr mébe pet 1 béke veret Az világ hcl$ vann ilülésnék a jelenlegi lkában már érzéke 1- , jőteő következményei \. társadalmi hala­dás ybatott harc terüle­üaonyítják a többi k óz görög és a portugál 'v ' c. Mind jobban kife­lt ja »kelet és nyu- >tti gazdasági és ' xsolatok növekedé­se > válsággócok felszá­mokiráv rtf történő erőfeszité- sekben. az európai béke és biztonsági konferencia mun­is "iában, a leszerelési tárgya­lások előrehaladásában. Az eredmények számbavé­telénél azonban nem hagyhat­juk ügyeimen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelen­tős erét képviselnek az eny­hüléssel szembenálló szélsősé­ges rekaedós erők. Tevékeny­ségük károsan befolyásolhat­ja a világpolitikába bekövet­kezett kedvező változást « — A kapitalista rendszer álta­lános válságának mélyülése ho­gyan hat az európai helyzet alakulására? A tőkésországok belső és egymásközti ellentétei­nek élesedése milyen befolyást gyakorol a nemzetközi osztály­harcra? — A kapitalista rendszer általános válsága, amely át­fogja a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte vala­mennyi területét, az utóbbi éveikben elmélyült. A koráb­ban szilárdnak vélt tőkés va­lutarendszer megingott, jelen- 1ős infláció bontakozott ki, ami legszembetűnőbb az árak nagyfokú, gyors emelkedésé­ben fejeződik ki. Növekszik a munkanélküliek száma, rom­lanak a lakosság életkörülmé­nyei. Mindezt súlyosbítja az energiaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek ebből eredő elégedetlensége következtében mind gyako­ribb az uralkodó osztályok po­litikai, kormányzati válsága is. Ebben a hel.raetben a ka­pitalista országok — különö­sen a Közös Piac vezető kö­rei — megjtísérflik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gaz­dasági szankciókkal, fenyege­tik a fejlődő világot Meg­próbálják súlyosbítani a szo­cialista országoknak nyújtott hitelfeltételeket Ezek a törek­vések azonban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az érdiekéit sértik, ugyanis je­lentősen leszűkítik áruelhe­lyezési lehetőségeiket. Mindezek a fentebb vázolt körülmények — természetesen — hatást gyakorolnak a nem­zetközi és az európai helyzet alakulására. Fékezhetik, las­síthatják a folyamatban levő tárgyalásokat, de egészében véve nem akadályozhatják meg az enyhülési tendencia előrehaladását. A nemzetközi erőviszonyok alakulását és általában a rea­litásokat helyesen felismerő tőkés körök és burzsoá állam­férfiak készek aktívan együtt­működni az európai biztonság és együttműködés rendszeré­nek a kialakításában. Ugyan­akkor a nagy nemzetközi mo­nopóliumok és az imperializ­mus legreakciösabb erői fel­lépnek a reálpolitika eilen, támadják a demokratikus in­tézményeket. bátorítják az újfasiszta erők törekvéseit A tőkiésországak belső és egymásközti ellentéteinek éle­ződése következtében ezekben az országokiban megszűnt a dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a nem­zetközi monopóliumok intéz­kedéseivel szembeni elégedet­lenségük. Mindez a munkás- osztály és a vele szövetséges dolgozó rétegek, illetve a bur­zsoázia közötti osztály-össze­ütközések gyors növekedésé­hez, az osztályharc fokozódá­sához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspár­tok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti kere­tekben folyó osztályba« tár­sadalmi bázisának szélesítésé­vel, élvezve a szocialista or­szágok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visz- szavemi a tasázálódási ten­denciákat, megvédeni és ki­szélesíteni a demokratikus vívmányokat. A haladó erők, a demokratikus szervezetek mozgósításával újabb nyo­mást 'gyakorolhatnak kormá­nyaikra a nemzetközi bizton­ság ügyének töretlen előreha­ladása érdekében. — M(ljfB A] rónát* ertMd­tek meg az elmúlt időszakban a szocialista országok és pártjaik nemzetközi tevékenységében? — A szodaftssta világrend­szer, a társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok ala­kulásának meghatározó té­nyezőjévé vált. Ennek meg­felelően az elmúlt időszak­ban, és különösen esz SZKP XXIV. kongresszusa béke­programjának meghirdetése óta egyre fokozódó mértékben előtérbe került a szocialista országok legfontosabb nem­zetközi törekvésének realitá­sa: a termonukleáris háború megakadályozása, a béke és biztonság erősítése, a sokolda­lú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a tánsadalmi ha­ladás szolgálata. A „Kelet—Nyugat“ közötti párbeszéd rendszeressé és csúosszintűvé vált. Ennek kézzelfogható eredményei vannak. Elég talán, ha uta­lunk a Német Demokratikus Köztársaság széles körű nem­zetközi elismerésére, a szocia­lista országok és az NSZK szerződéseire, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok vezetői közötti találko­zók eredményeire, amelyek a világ minden térségében ked­vező hatást gyakorolnak a nemzetközi kapcsolatok ala­kulására, A szocialista országok egy­más közötti , kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fejlődnek. Az említett sike­rek, eredmények elképzelhe­tetlenek lennének a szocialis­ta közösség egységének, széles körű együttműködésének fej­lődése néLküL Éppen a szo­cialista országok testvéri ösz- szefogása képezi azt a vissza- tairthatatlan/ul érvényesülő erőt, amely meghatározó sze­repet játszik a világ nemzet­közi kapcsolatainak alakulá­sában, és az enyhülés, az együttműködés politikáját visszafordíthatatlanná teszi. NÖGRÄD - 1975. |anuár t, szerda f — Hogyan járul hozzá a Ma­gyar Népköztársaság a világ­helyzet pozitív fejlődéséhez? — Hazánk, máni európai szocialista ország külpolitikai tevékenységét elsősorban kon­tinensünkön fejti ki, amely­nek sorsa bennünket a leg­közvetlenebbül érint. Ugyan­akkor, erőnkhöz és lehetősé­geinkhez mérten aktivan hoz­zájárulunk a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdí­tásához. Külpolitikai tevé­kenységünk két, egymástól el­választhatatlan, egymást köl­csönösen kiegészítő cél meg­valósítására összpontosul. Egyfelől: védjük szocialista államunk nemzeti érdekeit, érvényesítjük küüipolirtikiai cél­jait. Másfelől: szerves részét képezzük a szocialista közös­ség nemzetközi tevékenységé­nek, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalomnak. Ismeretes, hogy hazánk ak­tív résztvevője az európai biztonsági és együttműködési konferenciának. E tevékeny­ségünkkel a Ezocdaüsita világ- rendszer enyhülési poétikájá­hoz, a különböző társadalmi rendszerű államok békés és széles körű együttműködésé­nek ügyéhez kívánunk hozzá­járulni. Megfigyelőd státusé­ban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapat- és fegyverzet­csökkentési tárgyalásokon. Kétoldalú kapcsolataink fej­lesztése során sem feledke­zünk meg a világ haladó em­berisége egyetemes érdekei­ről. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére főváro­sunkban rendeztük meg az európai kommunista és mun­káspártok értekezletének elő­készítő találkozóját Ez a megtisztelő feladat egyben el­ismerése annak a tevékeny­ségnek is, amelyet pártunk a nemzetközt kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének erősí­tése érdekében kifejt Végezetül szeretnék emlé­keztetni arra is, hogy hazánk a vietnami nemzetközi ellen­őrző és felügyelő bizottság tagjakén* megteszi szerény hozzájárulását a világbéke vé­delméhez is. — Manapság mindkét rtMg­rendazer felelős politikai ténye­zői nemcsak a békés égymás mellett élés, hanem a békés és sokoldalú együttműködés szük­ségességének fontosságát hang- . súlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően mi­lyen feladatok hárulnak a ma­gyar külpolitikára? — Napjainkban egyre gyak­rabban lehetünk tanúi annak, hogy felelős polgári politikai tényezők is, nemcsak szavak­ban foglalnak állást a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése mellett, hanem a két vl lábrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulását szorgalmaz­zák. Jól példázzák ezt a szo­cialista és a tőkésországok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, ismert, nagy- volumenű gazdasági megálla­podások. Ugyancsak erre mu­tat, hogy az Egyesült Álla­mok szenátusa a napokban elfogadott új kereskedelmi törvénnyel felhatalmazta az elnököt — a többi között arra is, hogy megszűntesse a szocialista országok irányába eddig alkalmazott diszkrimi­nációt Pártunk XI. kongresszusa nak Irányelvei joggal állapít­ják meg: „Jelenleg a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellet élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, vala­min* a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudomás nvos és kulturális együttmű­ködés felé!” A forduia* tartóssá tételére törekszenek a szocialista or­szágok békepolitikájukkal az egész világon,. A szocialista országoknak ez a politikája nem új keletű, egyidős a lé­tezésükkel, mégis a nemzet­közi élet uralkodó irányzatá­vá csak napjainkban vált az­által, hogy a szocialista or­szágok, a Szovjetunió erejé­nek növekedése révén az erő­viszonyok a szocializmus ja­vára megváltoztak. Az erővi­szonyok megváltozása arra kényszeríti a tökésországok józanabb vezetőit, hogy le­mondjanak a szooiaiista or­szágok etieni erőiszakos fellé­pésről, hogy elfogadják a bé­kés versenyt. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ma már minden akadály elhárult a két világ- rendszer békés együttműködé­se előL. A nemzetközi küzdő­téren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocializmus, a haladás elleni agresszív tervekről, amelyek az enyhülés, a békés együttműködés akadályozói­ként lépnek fel. Az egyes im­perialista, monopolista cso­portok mellett az utófabd idő­ben ilyen szerepre vállalkoz­nak a kínai vezetők is. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a fel­adat áll, hogy változatlan tartalommal. még nagyobb aktivitással harcoljon, a nem­zetközi enyhülés visszafordít­hatatlanná tételéért, a bé­kéért, a biztonságért Csak az enyhülés tartóssá, szilárd­dá tételével lehet megterem­teni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködés­nek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdlekeánfce*, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legtöbb záloga viszont a szo­cialista közösség országai ere­jének szakadatlan növekedé­se, együttműködése még szo­rosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika feladata, hogy minden lehet­séges módon és eszközzel ve­gyen részt a szocialista orszá­gok békepolitikája megvaló­sításában, a meglevő válság­gócok fejszámolásában, a nemzetközi problémák tár­gyalásos megoldásában A kölcsönös előnyök tóapján tö­rekszünk fejleszteni a sokol­dalú kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal, a barátság, a szolidaritás alapján erősít­jük együttműködésünket a haladó, fejlődő országokkal, a nemzeti felszabadító mozgal­maikkal. Hozzájárulva ezzel a világ három nagy forradalmi áramlata: a szocialista világ­rendszer, a tőkésországok munkásmozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak és rendszerek erősítéséhez, a bé­ke, a társadalmi haladás ügyé­hez. — Elégedettek lehetünk-e »* európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet munkájával és mikorra várható a legfelső szintű záróértekezlet összehívá­sa? — Az a tény, hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadal­mi rendszerű országok hiva­talos képviselői tárgyalások útján keresik a vitás kérdé­sek megoldásának módját és Genfiben, az európai bizton­sági konferencia harmadik zárószakaszának előkészítése folyók, feltétlenül kedvező dolog. Ez erősíti a nemzetkö­zi enyhülésnek, a kölcsönös bizalom kialakításának a fo­lyamatát Nem lehetünk azon­ban elégedettek az európai biztonsági konferencia máso­dik szakaszának ütemével. Véleményünk szerint — és a szocialista országok képvise­lői Genfiben, illetve a nem­zetközi politika minden terü­letén aktívan, konstruktívan fáradoznak ezen — a konfe­rencia előkészítésében előbb­re kellene tartanunk, gyor­sabb léptekkel (de természe­tesen nem elhamarkodva) kellene előrehaladnunk. Tudjuk azonban, hogy az európai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűn­het talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei között folyik. Ami­kor a reakcióé, hidegháborús körök egy-egy tőkésország­ban. megerősödtek, ennek ká­ros, fékező hatása érezhetővé válik az adott ország küldött­ségének genfi szereplésében is. gyakorolnak kormányaikra « konferencia sikere érdekében. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország aktív békepoli­tikájának, a népek béketorek- véseinek hatására az európai biztonsági konferencia előké­szítő munkája- felgyorsul és 1975, a fasizmus leverésének 30. évfordulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz. — Hogyan értelinezhetö a XI. kongresszus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpoliti­kánkkal a nemzeti és az inter­nacionalista érdekeket egyaránt k? szolgáljuk? — Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépíté­se hazánkban. Ez egyben leg­alapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megoldjuk teljesítjük inter­nacionalista kötelezettségün­ket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocia­lista világrendszer erősödésé­hez, a szocializmus vonzerejé­nek növekedéséhez, és a tár­sadalmi, haladásért folyó vi­lágméretű harc általános fel­tételeinek javulásához. Ezzel a közös érdekeket is szolgál­juk. _ \ A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nem­zetközi érdekek tehát egység­ben, L dialektikus kölcsönha­tásban varrnak egymással. Nagy szükség van ugyanak­kor az egységet alkotó mind­két oldal- helyes felismerésire és érvényesítésére. Ebből kö­vetkezik pL, hogyha politi­kánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek sem, és ha nem lenne internacionalista, ve­szélyt jelentene nemzeti érde­keinkre nézve is. Külpolitikánk alapvető fel­adata, hogy kedvező feltétele­ket biztosítsunk a szocializ­mus építése számára hazánk­ban, Ez nemzeti, de ugyanak­kor nemzetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből ter­mészetesen nem tudnánk ér­vényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erővel lehetséges. Ezért tevékenységünket a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal egyeztetve, egységben végezzük. Csupán nemzeti ér­dekeink alapján is állandóan szem előtt tartjuk, hogy a szo­cialista országoknak, a kom­munista és munkáspártoknak az egységben és a nemzetkö­ziségben van a fő ereje, Ezért pártunk minden olyan lépése, cselekedete, amely az egységet, v a közös fellépést Az enyhülés folyamatát , szolgálja, egyben nemzeti ér­azomban nem lehet visszafor­dítani. A reakciós erők pró­bálkozásainak elhárításában, az európai biztonsági konfe­rencia munkájának meggyor­sításában nagyon fontos sze­repük, feladatuk van a béke- szerető erők, a pártok, társa­dalmi és tömegszerv esetiek mozgalmának, amellyel a tők «országokban. nyomást dekeink kifejezője is. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltételezettsége és kölcsönhatása jut kifejezésre a XI. kongresszus irányelvei­nek abban a megállapításá­ban, hogy külpolitikánkkal nemzeti és internacionalista érdeketeket egyaránt szolgál­juk. i Kuba ünnepel Immár tizenhatodik alkalommal köszöntjük az új év első napján a nyugati földrész első szocialista országát Fidel Castro, Camilo Cienfuegos és Che Guevara irányításával a kubai forradalmárok 1959. január 1-én, csaknem hatéves harc eredményeként, véglegesen megdöntötték Batista diktatúrá­ját. A küzdelem, a megpróbáltatások időszaka azonban nem ért véget. A karib-tengeri szigetország hős népének a belső ellenforradalmi erők mellett dacolnia kellett az Egyesült Ál­lamokkal, amely kezdettől fogva a kubai fejlődés ellen lé­pett feL Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért. Most, több mint másfél évtized távlatából visszapillantván, válik igazán kézzelfoghatóvá, hogy milyen nehéz utat kel­lett megtennie a kubai népnek. Washington nyomására az Amerikai Államok Szervezete 1964-ben diplomáciai, katonai, gazdasági blokádot vont a szigetország köré. A szocialista államok és elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségével sikerült hatástalanítani a blokád következményeit. A szo­cialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszerte el­ismerik, s Kuba vonzó példa a társadalmi, gazdasági ellent­mondásokkal küszködő latin-amerikai népek számára. 1974. fontos esztendő volt Kuba nemzetközi tekintélyé­nek további erősödése szempontjából. Fidel Castro néhány hete joggal állapíthatta meg, hogy a blokád többé már nem okoz problémát. Az utóbbi időben hét latin-amerikai kor­mány, köztük a perui és az argentin helyreállította a diplo­máciai kapcsolatot Havannával. Az AÁSZ novemberi, quitói értekezletén pedig már tizenkét ország foglalt állást a blo­kád megszüntetéséért. A gazdasági élet 1970. óta új fejlődési szakaszba lépett, s az eredményeket jól bizonyítja, hogy Argentína, Mexico, Peru mellett olyan vezető tőkés országok is aránylag számot­tevő kereskedelmet folytatnak Kubával, mint Kanada, Ja­pán, Anglia. Az új év kimagasló jelentőségű eseménye a Kubai Kom­munista Párt első kongresszusa lesz. ~Az ünnep alkalmából és Okua vezetik. táviratot JcMdtek Kubába a párt Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) mány ügy határozott, hogy a készülő társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jövőben min­den magyar polgár állampol­gári jogaként veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatáso­kat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te az oktatási és a munkaügyi miniszter jelentését a szak­munkás-képesítésű fizikai dol­gozók felsőfokú tanulmá­nyokra való felkészítésének tapasztalatairól. Megállapí­totta, hogy a felkészítési rend. szer sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határo­zott, hogy a következő tan­évben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is Indí­tanak előkészítő tanfolyamo­kat. A résztvevők 70—80 szá­zalékát a nagyüzemek mun­kásaiból válogatják ki. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjeszté­se alapján a kormány felhív­ta a miniszterek es az orszá­gos hatáskörű szervek vezetői­nek figyelmét, hogy vizsgál­ják meg az országgyűlés de­cemberi ülésszakán elhang­zott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításá-. nak lehetőségeit, és tájékoz­tassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az todíta»- oyoaó képviselőket. t „ . ', i

Next

/
Oldalképek
Tartalom