Nógrád. 1975. január (31. évfolyam. 1-26. szám)
1975-01-01 / 1. szám
Négr év tett el az MSZMP X. korgresszu&a óta és készülünk a p i't XI. kongresszusára. A Központi Sajtószolgálat ebből az all kallómból felkérte dr. Berecz Jánost, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjét, hogv válaszoljon külpolitikánk néhány alapvető vonását érintő kérdésre. — Hogyan alakultak a nemzetközi erőviszonyok az elmúH Időszakban és a változások milyen Itatást váltottak lü a világpolitikában? — A kérdésre szűkszavúan a következőképpen lehetne válaszolni: a nemzetközi erőviszonyok az elmúlt időszakijain jelentős mértékben a haladás, a szocializmus javára tolódtak el és az emberiség jövője szempontjából kedvező hatást váltottak ki a világpolitikában. Az erőviszonyok megváltozásának legfőbb eleme, hogy a szocialista országok, különösen pedig a Szovjetunió, olyan hatalmas gazdasági, műszaki technikai bázist hoztak létre, amellyel megteremtették saját biztonságuk és a világ békéje védelmének legyőzhetetlen anyagi alapját. Jelentős tényezője a mai nemzetközi viszonyoknak a felszabadult országok többsége által folytatott antii'mi{>erial.ÍKta külpolitika. Számottevő hatást gyakorolnak a világ fejlődésére a néptomegek hatalmas demokratikus mozgalmai, szoLidaritási akciói, a békéért harcoló szervezetei, Egy törvényszerű folyamait megvalósulásának vagyunk a szemtanúi és cselekvő résztvevői. A nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett erő- eltolódás, változás természetesen nem ösztönösen, automatikusan megy végbe. Az elmúlt évtizedek osztályhancá- nak következményei kénysze- rí tették a tőkés világ realitással számot vető vezető politikusait arra, hogy a hidegháborús politika helyett elfogadják a békés egymás mellett élés politikáját. E fordulatnak nevezhető kedvező ■ Változás következményeként az 1 időszakban a nem»ziiltseget az enyhü- nciaja váltotta fiel. A ban ez azt jelenti, - -aocializmus és kapi- us :vdlágméretű küadel- t ■ m-e nagyobb szere- V Szocialista országok : Utója, a gazdasági Magyar külpolitika — békepolitika Dr. Berec% János, ax'MSZMP KB hülügyi ősz tálra vezetőjének nyilatkozata hogv talizr mébe pet 1 béke veret Az világ hcl$ vann ilülésnék a jelenlegi lkában már érzéke 1- , jőteő következményei \. társadalmi haladás ybatott harc terüleüaonyítják a többi k óz görög és a portugál 'v ' c. Mind jobban kifelt ja »kelet és nyu- >tti gazdasági és ' xsolatok növekedése > válsággócok felszámokiráv rtf történő erőfeszité- sekben. az európai béke és biztonsági konferencia munis "iában, a leszerelési tárgyalások előrehaladásában. Az eredmények számbavételénél azonban nem hagyhatjuk ügyeimen kívül azt a tényt, hogy jelenleg is jelentős erét képviselnek az enyhüléssel szembenálló szélsőséges rekaedós erők. Tevékenységük károsan befolyásolhatja a világpolitikába bekövetkezett kedvező változást « — A kapitalista rendszer általános válságának mélyülése hogyan hat az európai helyzet alakulására? A tőkésországok belső és egymásközti ellentéteinek élesedése milyen befolyást gyakorol a nemzetközi osztályharcra? — A kapitalista rendszer általános válsága, amely átfogja a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte valamennyi területét, az utóbbi éveikben elmélyült. A korábban szilárdnak vélt tőkés valutarendszer megingott, jelen- 1ős infláció bontakozott ki, ami legszembetűnőbb az árak nagyfokú, gyors emelkedésében fejeződik ki. Növekszik a munkanélküliek száma, romlanak a lakosság életkörülményei. Mindezt súlyosbítja az energiaválság. A gazdasági problémák hatására, valamint a dolgozó osztályok és rétegek ebből eredő elégedetlensége következtében mind gyakoribb az uralkodó osztályok politikai, kormányzati válsága is. Ebben a hel.raetben a kapitalista országok — különösen a Közös Piac vezető körei — megjtísérflik a gazdasági válság terheinek egy részét más országokra hárítani, gazdasági szankciókkal, fenyegetik a fejlődő világot Megpróbálják súlyosbítani a szocialista országoknak nyújtott hitelfeltételeket Ezek a törekvések azonban hosszabb távon maguknak a tőkéseknek az érdiekéit sértik, ugyanis jelentősen leszűkítik áruelhelyezési lehetőségeiket. Mindezek a fentebb vázolt körülmények — természetesen — hatást gyakorolnak a nemzetközi és az európai helyzet alakulására. Fékezhetik, lassíthatják a folyamatban levő tárgyalásokat, de egészében véve nem akadályozhatják meg az enyhülési tendencia előrehaladását. A nemzetközi erőviszonyok alakulását és általában a realitásokat helyesen felismerő tőkés körök és burzsoá államférfiak készek aktívan együttműködni az európai biztonság és együttműködés rendszerének a kialakításában. Ugyanakkor a nagy nemzetközi monopóliumok és az imperializmus legreakciösabb erői fellépnek a reálpolitika eilen, támadják a demokratikus intézményeket. bátorítják az újfasiszta erők törekvéseit A tőkiésországak belső és egymásközti ellentéteinek éleződése következtében ezekben az országokiban megszűnt a dolgozó tömegek szociális biztonsága, növekszik a nemzetközi monopóliumok intézkedéseivel szembeni elégedetlenségük. Mindez a munkás- osztály és a vele szövetséges dolgozó rétegek, illetve a burzsoázia közötti osztály-összeütközések gyors növekedéséhez, az osztályharc fokozódásához vezet. E harc szervezői és irányítói mindenütt a kommunista és munkáspártok, a nagy szakszervezetek. A dolgozó tömegek erejét összefogva, a nemzeti keretekben folyó osztályba« társadalmi bázisának szélesítésével, élvezve a szocialista országok dolgozóinak cselekvő szolidaritását, képesek visz- szavemi a tasázálódási tendenciákat, megvédeni és kiszélesíteni a demokratikus vívmányokat. A haladó erők, a demokratikus szervezetek mozgósításával újabb nyomást 'gyakorolhatnak kormányaikra a nemzetközi biztonság ügyének töretlen előrehaladása érdekében. — M(ljfB A] rónát* ertMdtek meg az elmúlt időszakban a szocialista országok és pártjaik nemzetközi tevékenységében? — A szodaftssta világrendszer, a társadalmi fejlődés, a nemzetközi kapcsolatok alakulásának meghatározó tényezőjévé vált. Ennek megfelelően az elmúlt időszakban, és különösen esz SZKP XXIV. kongresszusa békeprogramjának meghirdetése óta egyre fokozódó mértékben előtérbe került a szocialista országok legfontosabb nemzetközi törekvésének realitása: a termonukleáris háború megakadályozása, a béke és biztonság erősítése, a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztése, a tánsadalmi haladás szolgálata. A „Kelet—Nyugat“ közötti párbeszéd rendszeressé és csúosszintűvé vált. Ennek kézzelfogható eredményei vannak. Elég talán, ha utalunk a Német Demokratikus Köztársaság széles körű nemzetközi elismerésére, a szocialista országok és az NSZK szerződéseire, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok vezetői közötti találkozók eredményeire, amelyek a világ minden térségében kedvező hatást gyakorolnak a nemzetközi kapcsolatok alakulására, A szocialista országok egymás közötti , kapcsolatai ugyancsak gyümölcsözően fejlődnek. Az említett sikerek, eredmények elképzelhetetlenek lennének a szocialista közösség egységének, széles körű együttműködésének fejlődése néLküL Éppen a szocialista országok testvéri ösz- szefogása képezi azt a vissza- tairthatatlan/ul érvényesülő erőt, amely meghatározó szerepet játszik a világ nemzetközi kapcsolatainak alakulásában, és az enyhülés, az együttműködés politikáját visszafordíthatatlanná teszi. NÖGRÄD - 1975. |anuár t, szerda f — Hogyan járul hozzá a Magyar Népköztársaság a világhelyzet pozitív fejlődéséhez? — Hazánk, máni európai szocialista ország külpolitikai tevékenységét elsősorban kontinensünkön fejti ki, amelynek sorsa bennünket a legközvetlenebbül érint. Ugyanakkor, erőnkhöz és lehetőségeinkhez mérten aktivan hozzájárulunk a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához. Külpolitikai tevékenységünk két, egymástól elválaszthatatlan, egymást kölcsönösen kiegészítő cél megvalósítására összpontosul. Egyfelől: védjük szocialista államunk nemzeti érdekeit, érvényesítjük küüipolirtikiai céljait. Másfelől: szerves részét képezzük a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak. Ismeretes, hogy hazánk aktív résztvevője az európai biztonsági és együttműködési konferenciának. E tevékenységünkkel a Ezocdaüsita világ- rendszer enyhülési poétikájához, a különböző társadalmi rendszerű államok békés és széles körű együttműködésének ügyéhez kívánunk hozzájárulni. Megfigyelőd státuséban ugyancsak részt veszünk a bécsi csapat- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. Kétoldalú kapcsolataink fejlesztése során sem feledkezünk meg a világ haladó emberisége egyetemes érdekeiről. Hozzájárulásunk legfrissebb példája, hogy több európai testvérpárt kérésére fővárosunkban rendeztük meg az európai kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítő találkozóját Ez a megtisztelő feladat egyben elismerése annak a tevékenységnek is, amelyet pártunk a nemzetközt kommunista és munkásmozgalom egységének és együttműködésének erősítése érdekében kifejt Végezetül szeretnék emlékeztetni arra is, hogy hazánk a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tagjakén* megteszi szerény hozzájárulását a világbéke védelméhez is. — Manapság mindkét rtMgrendazer felelős politikai tényezői nemcsak a békés égymás mellett élés, hanem a békés és sokoldalú együttműködés szükségességének fontosságát hang- . súlyozzák. Hogyan vélekedik erről és ezzel összefüggően milyen feladatok hárulnak a magyar külpolitikára? — Napjainkban egyre gyakrabban lehetünk tanúi annak, hogy felelős polgári politikai tényezők is, nemcsak szavakban foglalnak állást a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése mellett, hanem a két vl lábrendszer államai közötti békés együttműködés konkrét megvalósulását szorgalmazzák. Jól példázzák ezt a szocialista és a tőkésországok, a Szovjetunió és az USA között már megkötött, ismert, nagy- volumenű gazdasági megállapodások. Ugyancsak erre mutat, hogy az Egyesült Államok szenátusa a napokban elfogadott új kereskedelmi törvénnyel felhatalmazta az elnököt — a többi között arra is, hogy megszűntesse a szocialista országok irányába eddig alkalmazott diszkriminációt Pártunk XI. kongresszusa nak Irányelvei joggal állapítják meg: „Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellet élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamin* a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudomás nvos és kulturális együttműködés felé!” A forduia* tartóssá tételére törekszenek a szocialista országok békepolitikájukkal az egész világon,. A szocialista országoknak ez a politikája nem új keletű, egyidős a létezésükkel, mégis a nemzetközi élet uralkodó irányzatává csak napjainkban vált azáltal, hogy a szocialista országok, a Szovjetunió erejének növekedése révén az erőviszonyok a szocializmus javára megváltoztak. Az erőviszonyok megváltozása arra kényszeríti a tökésországok józanabb vezetőit, hogy lemondjanak a szooiaiista országok etieni erőiszakos fellépésről, hogy elfogadják a békés versenyt. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ma már minden akadály elhárult a két világ- rendszer békés együttműködése előL. A nemzetközi küzdőtéren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocializmus, a haladás elleni agresszív tervekről, amelyek az enyhülés, a békés együttműködés akadályozóiként lépnek fel. Az egyes imperialista, monopolista csoportok mellett az utófabd időben ilyen szerepre vállalkoznak a kínai vezetők is. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal. még nagyobb aktivitással harcoljon, a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, a békéért, a biztonságért Csak az enyhülés tartóssá, szilárddá tételével lehet megteremteni a biztos alapját a széles körű, békés együttműködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdlekeánfce*, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legtöbb záloga viszont a szocialista közösség országai erejének szakadatlan növekedése, együttműködése még szorosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fellépése. Ezért a magyar külpolitika feladata, hogy minden lehetséges módon és eszközzel vegyen részt a szocialista országok békepolitikája megvalósításában, a meglevő válsággócok fejszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldásában A kölcsönös előnyök tóapján törekszünk fejleszteni a sokoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal, a barátság, a szolidaritás alapján erősítjük együttműködésünket a haladó, fejlődő országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmaikkal. Hozzájárulva ezzel a világ három nagy forradalmi áramlata: a szocialista világrendszer, a tőkésországok munkásmozgalma, a nemzeti felszabadító mozgalmak és rendszerek erősítéséhez, a béke, a társadalmi haladás ügyéhez. — Elégedettek lehetünk-e »* európai biztonsági és együttműködési értekezlet munkájával és mikorra várható a legfelső szintű záróértekezlet összehívása? — Az a tény, hogy Európa békéjében és biztonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tárgyalások útján keresik a vitás kérdések megoldásának módját és Genfiben, az európai biztonsági konferencia harmadik zárószakaszának előkészítése folyók, feltétlenül kedvező dolog. Ez erősíti a nemzetközi enyhülésnek, a kölcsönös bizalom kialakításának a folyamatát Nem lehetünk azonban elégedettek az európai biztonsági konferencia második szakaszának ütemével. Véleményünk szerint — és a szocialista országok képviselői Genfiben, illetve a nemzetközi politika minden területén aktívan, konstruktívan fáradoznak ezen — a konferencia előkészítésében előbbre kellene tartanunk, gyorsabb léptekkel (de természetesen nem elhamarkodva) kellene előrehaladnunk. Tudjuk azonban, hogy az európai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűnhet talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei között folyik. Amikor a reakcióé, hidegháborús körök egy-egy tőkésországban. megerősödtek, ennek káros, fékező hatása érezhetővé válik az adott ország küldöttségének genfi szereplésében is. gyakorolnak kormányaikra « konferencia sikere érdekében. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív békepolitikájának, a népek béketorek- véseinek hatására az európai biztonsági konferencia előkészítő munkája- felgyorsul és 1975, a fasizmus leverésének 30. évfordulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz. — Hogyan értelinezhetö a XI. kongresszus irányelveinek az a megállapítása, hogy külpolitikánkkal a nemzeti és az internacionalista érdekeket egyaránt k? szolgáljuk? — Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben legalapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megoldjuk teljesítjük internacionalista kötelezettségünket is. A szocializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocialista világrendszer erősödéséhez, a szocializmus vonzerejének növekedéséhez, és a társadalmi, haladásért folyó világméretű harc általános feltételeinek javulásához. Ezzel a közös érdekeket is szolgáljuk. _ \ A szocializmus építéséhez kapcsolódó nemzeti és nemzetközi érdekek tehát egységben, L dialektikus kölcsönhatásban varrnak egymással. Nagy szükség van ugyanakkor az egységet alkotó mindkét oldal- helyes felismerésire és érvényesítésére. Ebből következik pL, hogyha politikánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem felelne meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek sem, és ha nem lenne internacionalista, veszélyt jelentene nemzeti érdekeinkre nézve is. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy kedvező feltételeket biztosítsunk a szocializmus építése számára hazánkban, Ez nemzeti, de ugyanakkor nemzetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erővel lehetséges. Ezért tevékenységünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal egyeztetve, egységben végezzük. Csupán nemzeti érdekeink alapján is állandóan szem előtt tartjuk, hogy a szocialista országoknak, a kommunista és munkáspártoknak az egységben és a nemzetköziségben van a fő ereje, Ezért pártunk minden olyan lépése, cselekedete, amely az egységet, v a közös fellépést Az enyhülés folyamatát , szolgálja, egyben nemzeti érazomban nem lehet visszafordítani. A reakciós erők próbálkozásainak elhárításában, az európai biztonsági konferencia munkájának meggyorsításában nagyon fontos szerepük, feladatuk van a béke- szerető erők, a pártok, társadalmi és tömegszerv esetiek mozgalmának, amellyel a tők «országokban. nyomást dekeink kifejezője is. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltételezettsége és kölcsönhatása jut kifejezésre a XI. kongresszus irányelveinek abban a megállapításában, hogy külpolitikánkkal nemzeti és internacionalista érdeketeket egyaránt szolgáljuk. i Kuba ünnepel Immár tizenhatodik alkalommal köszöntjük az új év első napján a nyugati földrész első szocialista országát Fidel Castro, Camilo Cienfuegos és Che Guevara irányításával a kubai forradalmárok 1959. január 1-én, csaknem hatéves harc eredményeként, véglegesen megdöntötték Batista diktatúráját. A küzdelem, a megpróbáltatások időszaka azonban nem ért véget. A karib-tengeri szigetország hős népének a belső ellenforradalmi erők mellett dacolnia kellett az Egyesült Államokkal, amely kezdettől fogva a kubai fejlődés ellen lépett feL Kuba sikeresen vívta meg a harcot fennmaradásáért. Most, több mint másfél évtized távlatából visszapillantván, válik igazán kézzelfoghatóvá, hogy milyen nehéz utat kellett megtennie a kubai népnek. Washington nyomására az Amerikai Államok Szervezete 1964-ben diplomáciai, katonai, gazdasági blokádot vont a szigetország köré. A szocialista államok és elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségével sikerült hatástalanítani a blokád következményeit. A szocialista fejlődés kubai eredményeit ma már világszerte elismerik, s Kuba vonzó példa a társadalmi, gazdasági ellentmondásokkal küszködő latin-amerikai népek számára. 1974. fontos esztendő volt Kuba nemzetközi tekintélyének további erősödése szempontjából. Fidel Castro néhány hete joggal állapíthatta meg, hogy a blokád többé már nem okoz problémát. Az utóbbi időben hét latin-amerikai kormány, köztük a perui és az argentin helyreállította a diplomáciai kapcsolatot Havannával. Az AÁSZ novemberi, quitói értekezletén pedig már tizenkét ország foglalt állást a blokád megszüntetéséért. A gazdasági élet 1970. óta új fejlődési szakaszba lépett, s az eredményeket jól bizonyítja, hogy Argentína, Mexico, Peru mellett olyan vezető tőkés országok is aránylag számottevő kereskedelmet folytatnak Kubával, mint Kanada, Japán, Anglia. Az új év kimagasló jelentőségű eseménye a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa lesz. ~Az ünnep alkalmából és Okua vezetik. táviratot JcMdtek Kubába a párt Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) mány ügy határozott, hogy a készülő társadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejűleg a jövőben minden magyar polgár állampolgári jogaként veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi miniszter jelentését a szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányokra való felkészítésének tapasztalatairól. Megállapította, hogy a felkészítési rend. szer sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanévben a műszakin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dolgozóknak is Indítanak előkészítő tanfolyamokat. A résztvevők 70—80 százalékát a nagyüzemek munkásaiból válogatják ki. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek es az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításá-. nak lehetőségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, valamint az todíta»- oyoaó képviselőket. t „ . ', i
