Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

A lenekből valóság Beszélgetés a salgótarjáni síküveggyár jövőjéről — Mikorra tervezik a Zagy­va III. üzembe helyezését? — A jövő Gondolom, ^ az építés ütemét tekintve lehetőséget látok Jelentős éve lesz népgazda- ságainak fokozását, hogy ter- ságunknak 1975: a IV. ötéves mékeink a világszínvonalnak terv utolsó éve már a szám- megfelelő fokot érjenek el. vetéseké, a mérlegvonásoké. Nyilvánvaló, hogy a vállala- -------------------------­t okát, üzemeket mindezek melleit a jövő év közvetlen, gyakorlati teendői foglalkoz­tatják. Mit eredményezhet a műszaki-gazdasági tervek vég­rehajtása? Mik a teendők, mit várnak? Erről beszélget­tünk Juhász Gyulával, az Üvegipari Művel jani síküveggyárának igaz­gatójával. ( — Gyárunk nagy feladatai 1975-re, a IV. ötéves terv utolsó évére összpontosul­nak: ekkor kell üzembe he­lyezni gyártásfejlesztési ter­vünk szerint a gyár történeté­ben az eddigi legnagyobb re­konstrukcióval párosuló beru­házást, a Zagyva III. húzó- üzemíet, Jelentős sóban is jelentős változás csak a jobb minőségű áruk, a ma­gasabb technikai színvonalat képviselő termék . termelése után várható. Sok szó esik napjaink- év közepére, ban a belső tartalékok feltá- elképzeléseink rbsáról. Erről szóljon. Valóban, nekünk is van salgótar- erre- ehhez a nagy fel- nak még teendőink a terme- adathoz szükséges az is, hogy lőberendezéseink kapacitá- a síküveggyár dolgozói és ve- sának jobb kihasználásánál, zetői egyaránt magasabb szin- a munka- és üzemszervezés­ien, szervezettebben dolgoz- ben. Belső tartalékainkat fo­zanak teendőik megoldásán. lyamatosan, de 1975-ben in­tenzíven kívánjuk feltárni. — Mire 1975-ben? készülnek még — Milyen mennyiségi fej­lődést eredményez a gyár­nak a IV. ötéves terv? — A gyár termelési értéke — Tennivalóinkat növeli még az V. ötéves terv el- előrelépés képzelt fejlesztéseinek meg­lesz, hiszen az új létesítmény vitatasa. Ennek előkészítése lövőre megközelíti a 450 mii­súlya, szerepe, meghatározó, alapos gazdasági és műszaki ló forintof e1 a terv Tlső Döntő a gyár de a síküveg- felkészülést igényel, hiszen évéhez v^onyítva 150 mií gyártás további fejlesztése- minden tekintetben meg kell jibs növekedést ielent Az ben, s egyben gazdálkodá- felelnie a népgazdaság elva- c^zes fo^ltoztatott száma sunkra, eredményeinkre való vasainak. Számunkra a jövő- várhatóarT 170 fővel az éves tendíbSá^nJervesÜSr3£naklC0<í; b?n elenSedhetetlenül szük' átlagkereset több mint 6 ezer l várA* szerves resze lesz seges az üveg további feldől- forinttal növekszik. Még job- a varos ipari fejlődésének. gozasanak fokozása, mivel ban jelentkezik majd — jö­gyártmányainknál eddig je- vőre, a Zagyva III. üzembe lentősebb áremelést nem haj- helyezésével 'fokozottabban — tettunk végre. Ezért gazdasá- a további exportlehetősé­gi eredményeink további ja- günk, s ha itt meg tudjuk vitását részben a magasabb valósítani a gazdaságosabb árszintet képező üvégfeldol- csomagolás, a szállítás és a gozásban látjuk. — Mit várnak a Zagyva III. ■üzembe helyezésétől? — Maradéktalanul szeret­nénk kielégíteni az ország építészetiüveg-igényét, meg­szüntetni e cikk behozatalát, növelni az export árualapját, és mindezek mellett fellen­díteni, fokozni a gyáron be­lül a feldolgozott részarányát. Mert az — Hogyan látja a gyár to­vábbi fejlődését? feldolgozás folyamatait, akkor a várt eredmények sem ma­radnak majd eL — Komoly feladatok várnak a gyár dolgozóira jövőre. — Igen, de bízom az ered­— A körülmények és adott­síküveg ságok kellő alaposságú vizs- érdek- gálata is mutatja: nálunk a lődés termékeink iránt szá- minőségi vékonyüveg-terme- menyekben. Várom az 1975- mottevő. A jelentős hazai lés megteremtése és ennek ős évet, hogy terveink ered- beruházások mellett, külföl- további feldolgozása a fejlő- ményes megvalósítása mind di viszonylatban is megnőtt dés reális alapja.’ Megoldása annyiunk sikere legyen. Hogy a vékony üveg, s gyártmány- a jövő követelménye, mert a dolgozóink és vezetőink az származékai iránti kereslet, termelés volumenének, haté- eddiginél is összekovácsol- Igy, az V. ötéves tervre vo- konyságának növelése nem- tabb kollektívát alkossanak, natkozó elképzeléseinket is csak gyárunk, hanem vállala- s felkészültebb, összeforrot főleg a ragasztottüveg-féle- tunk és az egész üvegipar to- tabb támaszok legyenek az ségek honosításában látjuk, vábbi fejlődésének is fontos V. ötéves terv még magasabb Természetesen, előtérbe he- feltétele. S ebben hatékonyan, szintű feladatainak megoldá- lyezzük a minőség javító- intenziven kívánunk részt sához. sál, az üveg optikai tulajdon- venni. Gyárunk gazdálkodá- Vendel Lajos A gépkezelő A Pestvidéki Kőszénbá­nya Vállalat rógrádköves- di telepén 15 éve dolgozik Gajda János gépkezelő. A reá bízott feladatokat be­csülettel teljesíti. Jelenleg a vállalat új üzemrészében, a kubisztikus zúzott követ előállító részlegnél van. Munka után kellemes ki- kapcsolódást talál a tv-né- zésben, szabad idejében pe­dig a ház körül tevékeny­kedik. 15 év nagy idő egy munkahelyen, de, ha az em bér becsülettel és szorga­lommal végzi — melyért megbecsülik — a hosszú évek is csak napoknak tűn­nek— „ — bábéi — Új növényvédő szer Üj növényvédő szert állítottak elő a magyar—szovjet növény- védőszer-kutatási együttműködés keretében. A veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet, valamint a moszkvai össz-szövetségi Nö­vényvédőszer Kutató Intézet szak­emberei nagy hatású atkaölő szert dolgoztak ki, amely önmagában is rendkívül értékes vegyület, ki­egészítve azonban számos új nö­vényvédő szer kiinduló anyaga le­het. A laboratóriumi előállítás szovjet szakemberek érdeme, a gyártási technológia pedig a veszprémi kutatók munkája. Az új növényvédő szer kísérleti gyár­tására a Nitrokémia rendezkedik be és amennyiben a mezőgazda­ság igényli, évi 1000 tonnás kapa­citással megkezdi a termelést is. Az új atkaölő szer egyébként magyar—szovjet növénvvédőszer- együttmüködés második „gyümöl­cse” A néhány évvel ezelőtt elő­állított Izofosz nevű rizsgyom­irtó szert már széles körben al­kalmazzák. Rövidesen befejeződik az a nagyszabású kutatási mun­ka is, amellyel új nagyhatású DDT helyettesítő anyagokat, valamint gyorsan bomló gyom­irtó szereket kísérleteznek ki. n jöuö utja a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben Terhtelősizövetikezeteáinlk tail- zőttan adottságú vidékeken is adottságú term el őszővetkete- nyomó többsége közepes és jó lehetőleg miinden alapvető teli. helyzetének meg', -u ózta- adottsájgok között gazdálkodik, élelmiszert megtermeljenek, t ás ára. Ezek megvalósít isával s termelésük gyors ütemben, sőt ezekből még a központi születtek eredmények, gyöke- kielégítően fejlődik. A közös árualapokhoz is hozzájárulja- rés változás gazdaságok csaknem egyhar- mada azonban' rossz termő- képességű, kedvezőtlen dom­borzatú földeken működik, ahol esetenként még a mun­kaerő is több annál, mint amennyi ezekből a földekből átlagos színvonial-on meg tud­na élni. Helyenként a hozzá nem értő vezetés, a munkaké­pes korú dolgozók vagy ép­aaombain kévés nak. Ebben az Időben a me- helyen következett be. Ennek zőigazdasági termelésben is a több oka is volt. A korábbi mennyiségi követelmény volt programok egyik legszembetű az első, de hogy ez mibe ke­rül, csak másodlagos szem­pont lehetett. Ez a kedvezőt­len adottságú vidékeken a termelés szétaprózásához és egyúttal kisebb hozamot adó. nőbb 'fogyatékossága a komp­lexitás hiánya volt. A legtöbb ■fejlesztési elgondolás elszige­telten.. egy-egy gazdaság hely­zetéből, adottságából és lehe­tőségéből indult ki, A terve­zetett. Fejlődésünk mai szint - pen a szakmunkaerő hiánya jén már változtathatunk ezen. nehezíti a helyzetet. Zalában, Somogyiban, Nógrádiban, Bor­sodban és Szabolcsban a ter- melősaövetikeziatek túlnyomó többsége kedvezőtlen adottsá­gú és elég jelentős az ilyen gazdaságok szarnia Hajdú, gazdaságtalan termeléshez ve- zők rendszerint egyenként Célul tűzhetjük ki, hogy min­den nagyüzemben olyan élel­miszereiket termeljenek, ame­lyek ott termelékenyen, gaz­daságosan előállíthatok. Mindebből világosan kiraj­zolódik a kedvezőtlen adott­Csongrád, Bács-Kíisfcun, Pest, ságú vidékek élelmiszer-tér ­Veszprém és Vas megyében is. A pánt vezető szervei még a nyáron foglaliíoiztak a ked­vezőtlen adottságú termelő­szövetkezeték helyzetével és áilástfoglaltak a tennivalók - róil. A kormány most intéz­kedéseket dolgozott ki,. ame­lyek alapján meg,indulhat a melésének fejlesztési iránya: az adottságnak nem megfele­lő gazdaságtalan termelés fo­kozatos felváltása a helyi adottságokat jól hasznosító, a helyi erőforrásokat minél jobban kiaknázó gazdaságos élelmieizer-terméléssel. Az előállításra megfelelő termé­kek választéka természetesen egy-egy termelőszövetkeze keretei között maradva igye­keztek megoldást keresni, ahelyett, hogy nagyobb körze­tek adottságaiból, lehetőségei­ből kiindulva, nagyobb ösz- szefügtgő területek — egész tájkörzetek — átfogó (mező­gazdaságot, ipart, kereskedel­met, szolgáltatásit, infrastruk­túrát egyaránt felölelő) fej­lesztésébe illesztették volna az elgondolásokat. Részben a komplexitás hiányával ma­gyarázható a korábbi tervek nagy beruházásigénye is, amely gyakran irreális volt. Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat. A helyi adott­ságokkal és népgazdasági for­programkészítő munka az változó lesz: az egyik vidéken sásokkal reálisan számoló, érintett megyékben és tenme- lőiszöveitkieztatekfoieni. A MUNKA FÖ IRÄNYAI Az első és leglényegesebb tennivaló az adottságok és a a juh és a húsmarha, máshol egy-egy tájkörzet átfogó fej- valamiilyien gyümölcs- vagy tesziésébe jól illeszkedő komp- aöOdségféle, de lesz olyan hely tex fejlésztétei koncepciók és is, ahol csak a legelősítés, er- programok készüljenek, még- dúsítás segít. pedig / olyan ütemezésiben, Az is egészen világos, hogy ahogy azok az ötödik ötéves a kedvezőtlen adottságú tér- tervben, és azt követően meg- kialak-ulit helyzet reális, teljes melőszövettoezetek gazdaságos valósíthatók legyenek. E pirog- körű felmérése. Miivel ez me- termelésének kialakítását nem iramok mezőgazdasági terme- gyenként, sőt megyékéin belül mindenáron, hanem csakis a test érintő részében az érde- tájkörzietienkénit is eltérő, népgazdaság erőforrástaiival> és kelt gazdaságok termelésfej- azért aj helyi szervekre hárul a jobb adottságú nagyüzemek lesztésének irányát és annak a fejlesztés kantelét céljainak fejlesztésével összehangoltan feltételeit, a nem, mezőga zda - és ütemezésének a kialakítá- lehet megvalósítani!. Így ke- sági, tevékenységgel össizefüg- sa. A központi szervek és in- fűlhető el, hogy valamely gő részében pedig a kapcsoló- tézmenyek minden tőlük tel- élelmiszerből tartós hiány ke- dó . fejlesztési, fo-glállkoztailási hető segítséget megadnak eh- ltetkeazék és az is, hogy a ked- feladatokat tartalmazzák, hetz, amit a megyék bizonyára vezőtlen adottságú vidékek A megyei szervek által ki­igényelni iis. fognak. _ _ fejlesztésére indokolatlanul dolgozott komplex fejlesztési A központi döntésiek alapján lekössük a népgazdaság'egyéb- programok képezik az üzem - a munka fő irányai máris ki- ként sem bőséges forrásait. fejlesztési tervek alapját, ame­jeiöihetők. Ilyen mindenek­előtt az, hogy népgazdasá­gunkban az elkövetkező évek­ben niemcsiaík több, hanem ha­tékonyabban, előállított élel­KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMOKAT lyefc elkészítésié az üzemi, ve­zetők feladata. Ezek jelölték ki részletesen, a termelésfej­lesztési céloikat és üzemi ten­nivalókat. % Állami tämogatAssal ÉS ÖNTEVÉKENYSÉGGEL A kedvezőtlen adottságú Pántunk politikájának hatá- miisaenre, mezőgazdasáigi ere- roziott törekvése, hogy nem detű nyersanyagra van sziük- valamiféle szociális segélyezés ség. Az élet álltai támasztott útján-, hanem a gazdálkodás új követelmény tehát a sző- rendbetételével, a léhetősége­vetkezeti gazdálkodással1 szem- ken alapuló fejlesztésével ____ __ b en is — és ez ^egyaránt érvé- mozdítsa ki mai állapotukból nagyüzemek. fejlesztését szol- nyes a kedvezőtlen adottságú a kedvezőtlen adottságú tér- gáló gazdasági ösztönzők az nagyüzemekre a többter- meloszövet-kezieteket. A fő cél ötödik ötéves terv szabályozó­méi,essel egyidőben a gazda- tehát a gazdaságos termelés rendszerének szerves része- ságossag fokozása. A kiegyen- kialakítása, amelynek bázisán ként, csak a következő esz- súlyozotit élelmiszer-termelés a személyi jövedelmek is ara- tendőben kerülhet részletes és -ellátás pedig megfelelő nyos-an emelkedhetnek, javul- kimunkálásra. Az elvek aaon- alapiot ad ahhoz, hogy a gaz- hat aiz ott dolgozók életszín- ban már kialakultak, ezért a d-aságitaLani termelést a mező- vonala. Ennek megfelelően a komplex helyi programok és gazdaságban is fokozatosan központi intézkedésekben a üaemfejlesabési tervek k-iala- visszasaoiritsuk. termelés fejlesztéséhez kötő- hibásában azokra mér építeni dő feltétetek, a helyű szervek tehet-. munkájában pedig a termelési a kedvezőtlen, adottságú ter- koncepciok, programok kidől- m elősző vetkezetek továbbra, is gozasa es megvalositasa kerül megkülönböztetett állami tá- e werbe. , meglátásban részesülnek, or ábbian tijcíT! 6i§y airri'Sl'VTiiPlc fn fönnAj a i*os,r7­kerülhetetten volt, hogy a he- ben tószültek njár fejlesztési „«A adottságok miatti na- lyi eltotes szamara a kedve- programok a kedvezőtlen g,y,0,bb költségeket ellensúlyo- . .............................................................................................................................. zó árkiegészítés és a gazdasá­gos termelés kiialaikitásáit se­A feliratot naponta eltol- Felirat a falon vassák: „Munkiaversennyél készülünk a XI. pártkong­resszusra és felszabadulásunk 30. évfordulójára”, öles, pi­ros betűk a falon, szinte ki­áltanak. A termelőszövetkezet központjába érkező szeme önkéntelenül is odavetődik. A bejárat melletti faliújsá­gon frissek a hirdetmények, köztük A HELYI ADOTTSÁGOKAT JÖL HASZNOSÍTVA Korábban —■ a termelés ala­csonyabb színvonalán — el­Ecsegiek a felajánlásaikért ;— Nem volt nyugtuk, amíg Időközben a gazdaság el- tennivalő akadt, addig ma- nöke, Kazineai János is meg- a kongresszusi mun- radtafe benn, s ha kellett, érkezett, belekapcsolódott a kaverseny helyzetének leg- szombat délután, vasárnap, beszélgetésbe: külön versenyt vívnak egy­mással. A tej-hozam, a zsir- száza-lék növelése érdekében szorgoskodnak még decem­berben is, ,— Kielégítsek az eredmé­nyek — tartják róluk a gazdaság vezetői. Hogyan hat a termelőszö­vetkezet ez évű eredményeire a kongresszusi mun-kaver- seny? A termelési érték 5 száza­utóbbi értékelése. A dolgo- vagy éjszaka Ferenc, Válóczi zók olvastatják, nem titok, magyarázza Hunyadi Árpád. Ferenc, de a több-iek is de- tö'Moek között, A gazdaságnak dolgoztak — — Imre Ferenc, Válóczi *K°s növeléséről határoztak .. ______ ___ya-di Árpád. Ferenc, de a többiek is de- többek között, a költségeket — Mindenki láthatja, ho- . ga2j(jaságnak SZ_100-as rekasam kivették részüliat a hasonló arányban kí­g yan jutnak^ előbbre felajan- j ho,“v ne áliLianak munkáiból. Érezték: mennyi vatúák csökkenteni. A jelek lásaiik teljesítésével mond- jt;baSEn^iatiarl.ui a kiskö- minden múlik rajtuk a be- aTra mutatnak, hogy a dolgo- ja Hunyadi Árpád, aki ott vízlépcső építkezésién se- takarítási, vetés során — '■üok tartottak magukat adott „bábáskodott” a vállalások Sk TaWtását tnondfe szavukhoz, s a papíron A csialádtól több napig van- még, .hogy a fuvarozásiból _ Örö nézni a“Siavekeze­nak távol ilyen alkalmakkor, származó bevételtj 70 ezer fo- tet A em,berek számon tart­Ha hrba van, nincsenek te- rintbü tulteljesitik a terve- ják felajánlásukat, érthető, kintettel a munkaidőre... ze-ttnel. A legutóbbi érteké- h mindent megtesznektel­Am-ikor a traktorosokra, az Les óta nagyot leptek e-lore, _ fo„ioiin oskvp .Előre” brigádra kerül a sor, hogy ígéretüket teljesítsék. kót mondatban az elnök a Nemcsak a műszakiak ver- kongresszusi munkaversemy A rendkívüli időjárást senyeznek a kongresszus tisz- sikerének „titkait” zetben öt szocialista brigád Lehetetlen volt belekalkulálni teleiére Ecsegen. Az állatte- Ezek után érthető, hogy áll versenyben. Az „Úttörő” felajánlásaikba. _ A _ nehézsé- nyésztők sem szeretnének ete akj megfordul a központban brigádban a műhely dolgozói gek miatt várhatóan nem maradni a szerelők, traktoro- nem szalasztja el az alkal- serényikednek Példás hely tál- tudják vállalásukat teljesbe- sok mögött. A „Tyei-eskova” mat: kíváncsian figyeli a hir- lás _ így jellemzi a* értéke- ni, a nagyobb igény-bevétel a baromfi gondozó -szocialista detőtáblát, hol is tart az 6 lés eddigi . munkájukat. Mo- költségeket is megnövelte. brigád tagjai _ a tojástermelés kis kollektívája, ravesi-k Ferenc, Bagi János, A traktorosok igyekezetével tervét előreláthatólag az év a falon pedig ott a felirat, Szekeres Gyula és társaik a elégedettek lehetnek a tsz-ve- utolsó ^hónapjában 50^ ezer amely nem csak jelszó Ecse­b-ízták meg, hogy rendszere­sen tájékozódjék, kísérje fi­gyelemmel a verseny mene­tét. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak ő törődik a vállalások sorsával. Közös „ , j , a „öiore unigauia js.crj.uii a s-uj feladata ez a »az = Hunyadi Árpád megjegyzi: partvezetosegnek. Az ecsegi termelőszövetke­kampánymunkék során időt zetői, hisizen éjszaka is dói- darabbal haladják túl. Áz gén. és fáradságot nem kímélve goztak, pihenőnapokon is elhullás pedig a vállalt 15 biztosították az erő- és mun- gépre szálltak, hogy az őszi százalék alatt marad, kagépek üzembiztos áilapo- munkákat minél előbb befe- A „Győzelem” és „Madách” tát» jezbegsék. brigádoik « áetonéiBaetbeo Sz. Gy. gítlő fejl-esatésii hozzájárulás. Átimemetileg fennmarad a iö- vedetemikiiie-gészítő álilam-i liá- m-ogatás is, ennek szerepe azonban fo-ko-zatosian csökken. A .’szociálpoliitiikiai célú támo­gatás helyébe fokozatosan a termelés fejlesztését szolgáló támogatás lép. Mindezt kie-gé- szítiik azoik ae adó- és egyéb fejlesztési- célú kedvezmények is, amelyek egy része az eddi­gi gyakorlatból jól ismert. Fontos követelmény lesz azon­ban a következő években, ho-gy állami támogatás csakis a népgazdasági célokkal ösz- Rzehangoltan folytatott terme­léshez, továbbá a- népgazdasá­gi, és területi fejlesztési prog­ramokba illeszkedő koncepció megvalósításához nyújtható. A jó hiaigyományokait és ta- pasztalla-t-oikat fel használva cél­szerű felkarolni az olyan kez­d-e,ményezéséketi, amelyek eredmény,etoénit egy-egy „erős” gazdaság rendszeresen segíti a „gyengébbet”. Érdemes fo- ko-zottiabbanj támogatni az olyan kooperációikat is, ame- J-yekiben az arra aillkalimas nagyüzemek — a-z- iiparszerű termeillési rendszerekhez ha­sonlóan — gazdasági ala-pon és szervezetten, egy-eigy tevé­kenységi, körben összefogják aiz adott körzet közös gaad'asá- gai't Dr. Csizmadia Ernő NÓGRÁD — 1974. december 12,. csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom