Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-12 / 290. szám

\ / Szocialista brigsídok me&’vci versem© EDDIG MAR csaknem' há­romszáz brigád nevezett be a nógrádi m un kásk ulturális étet szempontjából j& jelen­tősnek ígérkező, nagyszabású nemes .versengésbe. Mint már közöltük, a szo- c: ili-ta brigádok megyei ve- té kedőjét hazánk felszabadu­ld án k harmincadik évfor- d ■ diója és az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére hir- d tte meg a Szakszervezetek N grád megyei Tanácsának kulturális, asitációs. pro- p gnndabizottsága. a Nógréd megvei Tanács VB művelődési osztálya. A vetélkedő több szempont­ból is fi gyemet érdemel. Mm-enekelőtt alkalmasnak ígérkez k arra, hogy a felsza­badulási évforduló megiin- r, pestnek szervezeti kereté- ve váljék. Ugyanakkor. ter- m ász&tesen, tartalmi irányí­tást is jelent a méltó Ünnep- Ki shez. S módot nyújt arra is, hogy — összhangban pár­tunk közművelődés-politikai határozata céljaivail — a me­gye munkásművelődése ügyé- n k egyik konkrét és gyü­mölcsöző művelődési prog­ramja legyen. A felhívás is hangoztatja: „A szocialista brigádok már eddig is szá­mos tanújelét adták a szoci- a izmus építése iránti elköte­lezettségüknek. Termelő, tár­sadalmi és kulturális tevé­kenységük, példamutatásuk kisugárzó hatású”. A vetélke­dő célja között pedig, többi között, szerepel még az is, hogy a kultúra eszközeivel segítse és ösztönözze a kong­resszusi vállalások teljesíté­sét, valamint segítsen a szo­cialista brigádok tagjainak abban, hogy valóban szoci­alista módon éljenek, tanul­janak és dolgozzanak. HOL TARTUNK a vetélke­dőre való felkészülésben? Minap Salgótarjánban ta­nácskozásra gyűltek össze az SZMT helyiségében a vetél­kedőt szervező, s lebonyolító szervek képviselői, s az üze­mi szervezők. Az érdeklődés meglehetősen élénk a vetél­kedő iránt. Ezt a benevező brigádok száma is jelzi. (Ugyanakkor talán nem árt megjegyezni, hogy egyes üze­mi, szakszervezeti bizottságok esetenként több gondot és fi­gyelmet is fordíthattak volna a szocialista brigádvetélkedő szervezésére, előkészítésére.) A vetélkedőre egyébként nevez­hettek megyénk Ipart, mező- gazdasági, közlekedési, postai, kereskedelmdC vendégi átóipa- ri, szoligáltatóipari, egészség- ügyi brigádjai. Az üzemi szintű vetélkedők 1975. január végéiig bonyolód­nak majd le. Ezután követ­keznek az elődöntők, ame­lyeken a munkahelyeken első helyezést elért brigádok sa­ját tagijaiból ötfős csapattal vesznek részt. Ezen- elődöntők azonos forgatókönyv alapján zajlanak majd, s terv sze­rint,, március közepéiig rende­zik meg őket a járási műve­lődési központban, illetve a nagyüzemi művelődési há­zakban. A döntőt április 3- án tartják Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád me­gyei Tanácsának székhazá­ban. A szocialista brigádok ve­télkedőjére a felkészülés már megkezdődött az üzemekben. A brigádok az elkövetkezen­dő időszakban ennek jegyé­ben szervezik kulturális tevé­keny« igüket, gyarapítják is­mereteiket. Mi* mondhatunk a vetél­kedő témaköreiről? TERMÉSZETESEN, fordu­lónként változó témakörök lesznek napirenden. Ezek azonban egymással szervesen összefüggnek. Anélkül, hogy részletekről kívánnék szólni, csupán néhány témakört em­lítünk. Nyilvánvalóan szere­pel majd a témaköx-ök között olyan is, amely az üzem, a munkahely életével, a terme­léssel stb. függ Össze. Az or­szág felszabadulásával kap­csolatban az elmúlt harminc év eredményeinek ismereté­ből, tájékozottságából is ve­télkednek a versenyzők. Elemzik az ország gazdasági, politikai, társadalmi fejlődé­sét. A témakörök alkalmasak arm, hogy elmélyült tanul­mányozásukkal a brigádok tagjai ismereteikben, tudá­sukban gyarapodjanak, ezál­tal is méltóan készüljenek pártunk XI. kongresszusára, illetve e módon is ünnepel­jék hazánk felszabadulásá­nak harmincadik évforduló­ját, (T.) Megkérdezik a munkásokat Midi Ismeretes, a Miniszterta­nács nemrégiben hozott határo­zatot arról, hoKV időről Időre fel Kell mérni a munkások tovább­tanulási szándekát, s ki kell ter­jeszteni a személyi képességeket. Kívánságokat is figyelembe vevő 1 ópzési, tovább- vagy átképzési t mácsadást. A feladat végrehaj­tásában részt vesz az Országos Pályaválasztási Tanácsúdé Intézet is Az, intézetben már készüt azok­nak a kérdőíveknek a mintája, amelyek alapján majd felmérik a munkások továbbtanulási igé- iivét, ide értve az általános, kö­zép- stb, iskolai, valamint a szak­képzés, illetve kiegészítő és ro­kon szakmák elsajátítása iránti igényeket is. Az intézet munka­társai arra törekednek, hogy könnyen áttekinthető. világos nyelvezetű, s egyúttal a választ­ható lehetőségek közt jól eliga­zító felmérő lapot adjanak a munkások kezébe amely nem rabolja idejüket felesleges írás­munkával. Az ívek sokszorosítá­sa, s a válaszok mérlegelése a vállalatok erre kijelölt osztályá­énak lesz feladata. A cél az össz­hang megteremtése a munkások és a vállalat, tágabb értelemben a népgazdaság érdeke között, de semmiképp sem maradhat válasz nélkül a munkások ily módon ki­fejezésre juttatott kívánsága, akár egybeesik az a vállalat szorosabban vett érdekével, akár nem. Az első felmérésre 1975-ben ke­rül sor, hogy annak eredményeit már figyelembe vehessék az öt­éves tervhez kapcsolódó oktatási tervek összeállításánál. [lazánk, Magyarország Új filmsorozat készül Fel&zabadulá&umk 30. évfor­dulója tiszte letérne 13 részes színes dokumenturnfilim-soco- aatot készített a Magyar Tele­vízió és a MAFILM. A televí­zió január 12-tőd kezdődően április 4-iiig vasárnap délutá­nonként mutalt be egy-egy részt a produkcióból. A soro­zat — aímelyiet a mozikban, is vetítenek majd — részben tájegységenként, részben te­matikailag ad áttekintést or­szágunk három évtizedes fej­lődéséről. Elsőként a »Beszél­getés a térképpel” című film kerül a közönség efflé, amely a magyar térképtudomáiny ki­alakulását és fejlődését a ma­gyar történelem menetébe agyazva követi nyomom, mi­közben az ország térképének vonalai mögött feltárulnak a hazai tájak szépségei. A haj­dani paraszti- nyomor földjén Békésben, Csanádiban és Csongrádiban a felszabadulás óta bekövetkezett változást követi nyomon a „Volt egy­szer egy Viharsarok" című al­kotás. A sorozat harmadik ré­sze „Hazámat szolgálom” cím­mel a nép és a hadsereg kap­csolatait mutatja be. A hegyvidék és a Hegyalja tájainak szépségét és lakóinak életét, tevékenységét ábrázol­ja a Zempléni-hegység című alkotás. Négy évszak tükrében állítja a nézők elé a szocialis­ta átalakulás eredményekép­pen gyorsan fejlődő, ám a ha­gyományokat is őrző magyar fai-u képét Kis József filmje. A magyar színházművészet sokarcúságát megörökítő pro­dukció is szerepel a sorozat­ban. Illyés Gyiula Balaton cí­mű műve hazánk egyik fon­tos, idegenforgalmi szempont­ból! is kiemelkedő tájegysé­gét hozza a néző közelébe: a magyar tengert. A „Folytatás” című film arról szól, hogy a magyar népművészet nem múzeumi tárgyak halmaza, hanem élő valóság. A nők mai életéről, helyzetéről raj­zol képet a „Nők a holnapok felé” című alkotás. A Hazánk, Magyarország so­rozatban többek között látha­tunk még filmet a hortobágyi nemzeti parkiról, a magyar képzőművészetről, a Duma— Tisza-iközról. A sorozat befe­jező része „Kezünkben a vi­lág" címmel lírai vallomás az építő, teremtő munkáról es munkásmi). A közösségi művelődés forrá:ai Filmek — nézők — viták A közelmúltban dr. Gom­bár József, a MOKÉP igaz­gatója egy nyilatkozatában elmondotta, hogy a korszerű közművelődés igényeihez iga­zodó mozimodell nálunk még nem alakult ki. ,,Nincs olyan helyiséi a magyar mozikban — mondotta —, egy klubte­rem, ahol a filmek megtekin­tése után, ha szükségét ér­zik az emberek, leülhetné­nek, elbeszélgethetnének, esetleg választ kaphatnának kérdéseikre, maguktól az al­kotóktól,” Az ország mozijaiban való­ban nincs klubterem, de az utóbbi néhány esztendőben — elsősorban vidéken — egyre több helyen épül közösen a mozi és a művelődési ház. Az ilyen, közösen létreho­zott kulturális intézmények­ben pedig már semmi akadá­lya annak, hogy a film be­mutatása után — akik erre Igényt tartanak — Összejöjje­nek egy kis beszélgetésre, a jobb megértést segítő vitára a művelődési ház valamelyik klubtermében, vagy akár szak­köri helyiségében. A másik lehetőség: a köz­ségi keskenyfilmes mozik­nak több mint a fele szintén a művelődési házban műkö­dik — ezekben is mód nyílik tehát a vetítést követő alkotó vitákra. A megoldás tehát nem elsősorban az új mozik építésében keresendő, sokkal Inkább a meglévő lehetőségek célszerűbb kihasználásában. FILMKLUBOK Természetesen más lehető­ségei is vannak a filmművé­szet jobb megismertetésének. Lényege: mint minden mű­vészetnek, így a filmművé­szetnek is van előzménye, van hagyománya, amelynek Ismerete nélkül gyakran ér­tetlenül szemléljük a mai al­kotásokat, Az értő befogadást elősegí­teni, megkönnyíteni jöttek létre a filmklubok, s tema­tikus sorozataikkal a filmek jobb megértését, a filmmű­vészet alapjainak megismer­tetését, a filmet értő és sze­rető közönség kialakítását tűzték ki feladatul. Azaz: nem nagyapáink moziját kívánták feléleszteni, hanem a Film­tudományi Intézet archív filmjeinek a felhasználásával művészeti ismeret. erjesztő tevékenységet végezték, i vé­geznek ma is. FBK Nem valamiféle reklámfo­gás ez a három betű, csupán a Filmbarátok Körének rövi­dítése. Alig több, mint egy esztendeje alakulj ki — első­sorban az ország nagyobb te­lepülésein, a városokban — a Filmbarátok Körének háló­zata, A körökön belül háromfé­le típusú filmeket vetítenek Egyrészt olyanokat, amelyek ma még csupán egy szűkebi) réteg érdeklődésére tartanak számot, s ezeket csak az FBK- ban részt vevő mozikban mu­tatják be. Ilyen volt például a legutóbb-a Sakál című chi­lei produkció. Ugyancsak a1 Filmbarátok Körében mutatnak be először olyan jelentősnek ígérkező al­kotásokat, amelyek a több! mozikban csak egy későbbi időpontban kerülnek vetítés­re. Ilyen előzetes bemutató lesz a közeljövőben Jancsó Miklós új filmjének, a Szerel­mem. Elektrá-nak a vetítése. A harmadik típusba azok a jelentős, de már régebben ké­szült filmek újrajátszása tar­tozik, amelyek forgalmazási joga lejárt, s most kizárólag ilyen célra — lényegesen ol­csóbban — vásárolják meg ismét a vetítés jogát. Ilyen film a Rocco és fivérei, a Nagyítás, vagy a nemrég új­ra bemutatott Bergmann-mű, A nap vége. ISKOLAMOZI Tavaly ezernél több elő­adást tartottak csak-Pest me­gyében az iskolásgyermekek részére. Az iskolamozi leg­főbb feladata: az iskolák iro­dalmi, történelmi és nevelési céljainak segítése a filmmű­vészet sajátos eszközeivel, olyan filmek bemutatásával, amelyek közvetlenül kapcso­lódnak a tananyaghoz. Sajnos, ennek az igénynek a kielégítéséhez kevés film .áll a mozivállalatok rendel­kezésére. A választékot azon­ban jelentősen bővíthetné, ha mozikban is vetíthető kópiákkal rendelkeznénk a televízióban bemutatott al­kotásokból, Egy meggyőző példa a sok közül: Madách Ember tragédiáját lilába ké­rik az iskolák, mozifilm nem készült a műből. De kéfzült igen sikeres televíziós pro­dukció, amely, ha kölcsönöz­hető lenne, az iskolamozi leg­keresettebb filmjei közé tar­tozna — szinte bizonyos, hogy minden középiskola szívesen vállalkozna levetítésére. Egy- egy kópia elkészítése csupán tízezer forintokba kerül, nem pedig milliókba, mint egy új alkotás. Ezeket a tízezer fo rintokat pedig mindenkén. pen biztosítani lehetne — és kellene — az országos kultu ralis alapból, Ennél neme sebb cél támogatását elkép zelni Is nehéz. ANKÉTOK, KÖNYVEK Bevált módszer: a filmen- kétok rendezése. Ezeken, egy- egy jelentős alkotás közös megtekintése után a nézők ta­lálkozhatnak a film alkotói­val: íróval, rendezővel, szí­nészekkel, s velük vitathat­ják meg mindazt, ami nyi­tott kérdés maradt • a né Sík­ben az előadás után. Ilyen ankétokat ma már nem csu­pán a megyei moziüzemi vál­lalatok rendeznek, hanem egyre inkább a művelődési házak is. Sokféle módon összekap­csolható a . filmművészet a közművelődéssel. Például úgy, hogy a béke- és barátsági hó­nap során olyan filmeket mutatnak be, amelyek a Tió- nap politikai mondandójához kapcsolódnak. Van úgy, hogy a nemzetiségi hetek alatt né­met, csehszlovák, jugoszláv, illetve román filmeket ját­szanak, nem szinkronizálva, csunán feliratkozva, hogv a hazánkban élő nemzetisé­giek anyanyelvükön hallhas­sák a dialógokat. így válhat a film igazán a közművelődés, fontos eszkö­zévé. Prukner Pál I Péfék — Tudja, Smith, ma éjjel magával álmodtam... — Ugyan már, főnök úr, hiszen nekem a kötelességem, hogy még álmomban is ont lássam [... — Maga hisz az örökölhe­tőségben? — En ne hinnék? Minden vagyonomat örököltem. ......................................................................................................................................................................................................................................... : Sok szülő szájából hangzik el naponta, ez a panasz: ide­ges a gyerek! Neon bírok ve­le! Maikacs, felesel, csavarog, konok, nem tanul jól stb ... önkéntelenül is felmerül a kérdés, mi történhetett, hogy a, régebbien kedves gyermek így megváltozott? Faggatja a szülő, de hiába. Legtöbbször konok hallgatás a válasz. Ideges a gyermek — de ide­ges a szülő is. Sokszor még a testi fenyítéstől sem riad visz- saa. Pedig ezzel még tovább rontja a helyzetet. A konok gyermekajikak még jobban összezáródnak. A szülő ezen az úton soha nem talál el gyermeke szívéhez. A szaka­dék mind mélyebbé válik kö­zöttük. Nagyon sokszor más jelen­ségek is ‘kísérik ezt a maga­tartásit: remeg a gyermek ke­ze, minden hangos szóra ösz- szerezzen, izzad a tenyere, lá­ba, fél, kerüli a pajtásait, sú­lyosabb esetben éjjel ágyba- vizel, rángiatódaik az arca, néha dadog. Mi okozhatja ezeket a tüne­teket? A legtöbb szülő ta­nácstalan. Kétségek között gyötrődik, hol hibázta el a Ideges gyermekek nevelést, s a beteg gyermeket hol. gyógykeaeltesse? Az orvostudománynak van egy olyan ága — a mentaihy- giénia. lelki egészségügy —. amely ezekkel a problémákkal foglalkozik. A Fővárosi Gyer- mek-mentalhvgiéniai Központ SZTK-irendelőj© Budapesten a Rosenberg házaspár utcában van. Itt szakszerű választ kaphat minden szülő gyerme­kének lelki-egészségügyi prob­lémáira (Vannak hálózati in­tézetei Is.) A gyermekeket a körzeti vagy iskolaorvos irá­nyítja ide, ahol1 először általá­nos orvosi vizsgálatra küldik, azután pszichológus foglalko­zik vele. Eközben megismeri a gyermek személyiségét, kutat­ja, mi okozhatta a lelte vál­ságot? A gyerek ezt nem is veszd észre, hiszen csak azt kérik tőle, játsszon az elébe rakott játékokkal, vagy raj­zoljon az eléje tett lapra, me­séljen különböző történeteket, játsszon bábszínházát. Közben a pszichológus kér­dezget. A játék, ahogy a 4 NÖGRÁD - 1974. december 12., csütörtök gyermek összerakja a figurá­kat, színeket, vagy a rajzban a családot elhelyezi, a színek alkalmazása és egyéb — lai­kusnak jelentéktelennek tű­nő mozzanatok — a pszioholó- gusraak igen sokat mondanak. Megállapításaikat ezután ki­egészítik a szülőkkel történő beszélgetés során, s összeáll a kép. Sajnos, leggyakrabban a családon belüli konfliktusok, viszályok okozzák a lelki problémát Például1: iszákos apa, szülők közötti viszály, válás, haláleset stb. De lelki válságba kerülhet az a gyer­mek is, akinek családi kör­nyezetében ugyan nem for­dulnak elő ilyen sajnálatos esetek, de életéből hiányzik a szeretet, a.z otthon melege, a szülői' törődés, vagy sokat van egyedül. Sokszor előfordul az is, hogy féltékenység váltja ki ezt az állapotot, például egy újon­nan született kistestvér, vagy egy idősebb testvér, aki eset­leg kitűnő tanuló és állandóan példaképül állítják elé, míg az ő képességeit, szorgalmát lebecsülik, elégedetlenek vele. így a gyermeknek már nincs ereje testvérével' felvenni a „versenyt”. De adódhat félté­kenység egy másodszor kötött házasság miatt is, a gyermek nem kap elég szeretetet, és úgy érzi,, „kilóg” a családból, feleslegessé vált, érzelmileg bezárul, elmagányosodik. - A pszichológus felkutatja az okot, miitől rendült meg a gyermek lelki egyensúlya. Ez­után meghatározza a gyógyí­tás módját. A gyógymód azon­ban qsak akkor lesz sikeres, ha megszüntetik a lelki beteg­séget előidéző okot is. A szü­lőnek az orvossal, a pszicholó­gussal' szorosan együtt kell működnie a gyermek gyógyu­lása érdekében, erre részletes útmutatást is kíap. Például', ha a lelki egyensúly megbomlá­sát a testvér iránti féltékeny­ség okozta, akkor a szülőnek változtatni k-efl addigi maga­tartásán, A beteg gyermeknek éreznie kell, hogy egyformán szeretik testvérével, és ha ő nem is képes olyan eredmé­nyeket eléírni aiz Iskolában, mint testvére, azért egyfor­mán fontosaik a szülőknek, mind a ketten, A lelte betegségieknél is — mint minden más betegségnél — legfontosabb a megelőzés, a meghitt családi légkör. Fási Katalin Mai tévéajánlatunk Jelenet „A tavasz 17 pillanata” című szovjet filmsorozat XI. részéből. (December 12., csütörtök, 20.00) 21.10: Téli könyvvásár, 1974. Mint minden évben,' az idén is megrendezi a televí­zió a téli könyvvásárt. Bemu­tatva új műveltet — s jó öt- léteket adva felnőttnek, gye­reknek a karácsonyi ajándé­kozáshoz. Az olvasóknak ajánlott művekből1 megeleve­nítve jelenetet láthatunk Gá­bor Andor A kacsa vadász cí­mű írásából. Villon, Neruda. Ladányi Mihály verseit hall­hatjuk. Bemutatják a Magyar- ország felfedezése . sorozatban Molnár Géza szociográfiáját Pesterzsébetről. A „Párizsi elégiák” című kötetből ma­gyar köitők és képzőművészek vallomásait hallj uk-látjufc Pá­rizsról. Kass János Fejek cí­mű rendkívül érdekes és ti­pográfiai szempontból is na­gyon szép kötetét, A szovjet drámák című antológiát és Krúdy Gyula Álmos könyvét is megismerhetjük. Végül em­lítjük azt a, művet, amelyből a leghosszabb jelenet kerül képernyőre: . Jókai Anna Mindhalálig című regényét Ennek részletéből mulatságos történetet jelenítettek meg az orvos feleséig, az író férj és az Idős házvezetőnő Kimos! né­ni mindennapjairól. Az írói munkáról, s arról, hogy ebbe kisember, Kincsi néni is bele­szól.-i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom