Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

Cél: a belső gazdagodás Megyei filmbemutatók Két új magyar film is műsoron Karanosságori! és a köaségi Iközös tanács kötelékébe tar­tozó SágiújfaJiuibam és Szalma - teresen 3200 tokos él. Közülük 100—750 a kijáró dolgozó, a teJjnöttlaikosság nagyobbik fe­le. Tehát csak esténként és a hétvégeken van otthon. Igen magas a cigány lakosság szá­ma. Igaz, életmódjukban, szo­ciális helyzetükben az utóbbi evekben nagyot léptek előre: ina már nem alkalmi munká­ból élnek, a nők között is egy­re nő a munkát vadigilöik szá­ma, fokozatosan felszámolódik a cigánytelep. A három köz­ség külső arca az anyagi gya­rapodásról árulkodik. A kö­vetkező évek feladata —- «hogy az MSZMP karancsságd csúcsrvezetősége is megfogal­mazta —, a körzet műveltség- beid hátrányának gyorsabb ütemű csökkentése. Hogyan képzelik el ezt, miit tettek ed­dig a cél érdiekében — erről kérdeztük meg Skultétá Már­tont, a csúcsitiitkárt — Felvetődött, hogy az ér­telmiség teljes körének bevo­nása1 nélkül lehetetlen előre lépnünk. Ezért hívtuk össze egy hónapja aktívaértekezlet- re az itt lakó, üMatve itt dol­gozó pedagógusokat, egész­ségügyeiket, agrár és műszaki területen működő értelmisé­gi eket. Több mint negyven ember részvételére számítót- tunk. harmincötén jöttek el — ez rneim lenne rossz arány, ha nem éppen azok marad tak volltna otthon, akik maguk is eljárók... Pedig nagy szükség lett volna arra, hogy elmond­ják véleményüket, tapasztala­taikat az ingázók művelődési lehetőségeiről, az eddig küaja- . kitett formákról. Elképzelé­seikre, ötleteikre is számítot­tunk. — Az értekezlet vfftaíneffbő­jában sok fontos, izgalmas té­ma szerepéit, kérések, javas­latok, feladatok és kritikák. Az utóbbira egy példa: az alapszervezetek nem készítet­ték el a felmérést az általá­nos iskolai végzettségről. Történt-e változás azóta? — Az anyag nem készült még el, ’75 elejére várható csák. fie információnk van arról, hogy sokan kértek bizo­ny ítványirAásolatot az iskolá­ból, — husizonketten akarják letenni a hiányzó osztály-vizs­gákat. Köztük van például a cigány származású Szilvási István is. ö az egyik legak­tívabb párttagunk. Építőipari munkás Egerben, hétvégeken jár haza. Azon kívül, hogy be­iratkozott a dolgozók általá­nos iskolájába, kérte, a tél folyamán szervezzünk Összejö­veteleket, előadásokat a ci­gány lakosság részére, külön­féle témákból. Rá, és a hozzá hasonló, egyre növekvő réteg­re gondoltunk, amikor bele­vettük a közművelődési fel­adattervbe: a cigányok mű­velődési viszonyainak javítá­sát célzó intézkedések támasz­kodjanak a már kulturált kö­rülmények között élőkre. Azokra, akik új házsort, új életformát építenek. Ehhez hozzátartozik már a fürdő­szoba, a televízió! A fiatalok — mint például Szilvási Ist­ván testvérei — a községi fo­cicsapat oszlopos tagjai, eljár­nak a klubokba. Több mint 4 évig egy cigány fiú volt a KlSZ-szervezet titkára. — Az eljáró dolgozók mű­velődésével kapcsolatban szü- , lettek-e javaslatok, elképzelé­sek? — Visszatérve az értekezlet­ről hiányzókra: azt szeret­nénk, ha műszaki vezetők se­Mai tévéajánlatunk ' 20.30: Színház — faiak nél­kuL i, Valósággal díszletek nélkül — csak a gondolat díszletei­vel — alkalmaz televízióra drámai műveket a most in­duló sorozat. Díszletek, min­denféle külsőség nélkül (még jelmez nélkül is) a színészi játékra és a mű mondaniva­lóiára építve. Nagyobb teret adva ezzel a színész és a né­ző képzeletének, fantáziájá­nak. Ezúttal — Szász Péter rendezésében három, látszó­lag egymástól független, más­más élethelyzeteket ábrázoló egyfelvonósos kerül a ' nézők elé. (Bertold Brecht: Akt igent mond és aki nemet mond; Tennessee Williams: Ez a ház bontásra vár és Alonso Alegria: Kötélen a Niagara födött). De a dara­bok különbözősége ellenére is sok a közös gondolat, az ember szépre, többre vágyá­sának. akarásának kifejezése e drámákban. Bertold Brecht tandrámájának hősei okosan küzdenek, Tennessee Willi­ams darabjának leány hőse ostobácska — sőt bolondos. Alonso Alegria hősei a fé­nyen táncolnak át a Niagara fölött. Mindegyikük álmot kerget de ez az álom vére­sen komoly valóság, olyannyi­ra, hogy bele lehet halni... Jelenet a „Színház falak nélkül” című műsorból. (December 11., szerda 20.30 h.) ^ 4 NÖGRÁD - 1974. december 11., szerda I Maria Markovicová és Szabó Imre, Kosa Ferenc: Hószakadás cin* 1 legújabb filmjében. gffenének az eljárók üzemei­vel tqvább bővíteni a kapcso­latokat Mert kialakultak már ezek az összekötő szálak: járt nálunk is az öbdösüvegigyári irodalmi színpad az üveggyár­ban és a ZIM-tbesn dolgozók­nak szánt ajándékirteorával, voltak jó TIT-eíőadiáisok a Kohász Művelődési Központ szervezésében, most is folyik a pártoktatás az innen eljáró bányászoknak. Megakadt a szemem a fel­adatterv egyik mondatán: a termelőszövetkezetben megfe­lelő általános és politikai rnű- veltséiggiel, rátermettséggel rendelkező személyt kell megbízná kuiltúrtfelelőei teen­dőkkel — olvasom. — Nem függetlenített nép­művelő lesz, hanem az egyik KISZ-vezetőt kérjük meg er­re a munkára. Van egy érté­kes könyvállományunk, szép­irodalmi és szakmai könyvek­kel, egy tágas, szépen beren­dezett klubhelyiségünk, tele­vízióval, lemezjátszóval. Dol­gozik a tsz-tben két szocialista brigád: a traktorosok (főleg fiatalok) és az állattenyésztők köztük nemrég huszonkettőn szakmunkás-bizonyítványt sze­reztek!). Rájuk építve életet lehetne vinni a klubba, prog­ramokat szervezni. Ezen a területen tehát adott egy igen értékes lehetőség. A községekben is mindenütt működnek ifjúsági klubok, ha kevésbé lelkesen isi, mint az alakulás éveiben, de együtt énekelgetnek a pávakörök tagjai. Egy dolog azonban na­gyon hiányzik: a központi községben, Karámossá gon füg­getlenített népművelőt vár­nak. Olyat, aki helybeli, aki az esti órákban jó programo­kat szervezne! G. K. M. Népművelők továbbképzése A Nőgrád megye! Tanács vb művelődésügyi osztálya és a Salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ december 11—12-én kétnapos tanácskozást szervez Ereszt- vényben a megyében működő főhivatású népművelők számá­ra A találkozó továbbképzés, tapasztalatcsere és felkészítés is egyben az elkövetkezendő év közművelődési feladatainak tervezésére. Ekkor kerítenek sort a megyei tanács közmű­velődési tervének" ismertetésé­re is. Több érdekes előadást hallhatnak a népművelők. Így többek között Kojnok Nándor, a megyei tanács mű­velőd ésüPrt osztályának r«o- nnrtwretole. a tanácsok köz- műv»lőd<5'i feladatairól. Ker°- k°s László, a megyei művelő­dé«! központ igazgatója az intézmény módszertani tevé­kenységéről beszel. Az eladá­sokat konzultációk és kultu­rális szabad programok egé­szítik ki. Kósa Ferenc Hószakadás című filmjét a salgótarjáni filmklub tag­jai már láthat­ták. Most a nem klubta­gok is meg­nézhetik a No­vember 7. Filmszínház­ban. illetve Balassagyar­maton a Ma­dách moziban. A Kósa Ferenc —Csoóri Sán­dor—Sára Sán­dor alkotótrió­nak ez a bal­lada! hangvé­telű és szer­kesztésű film­je az ötödik közös munká­ja. Az előző művek, a Tíz­ezer nap. a , Feldobott kő. az Ítélet, a Nincs idő. ked­vező fogadtatásra találtak. Érthető, szép. tiszta huma­nizmusa. realista stílusa, há­borúellenessége. internacio­nalizmusa. eszmeisége és mű­vészi megvalósítása révén si­kerre számíthat a Hószaka­dás is. A filmlben feldolgo­zott téma tartalmi motívu­mai fellelehetők a világiro­dalomban. Fukazawa Shichi- ro: Zarándokének című kisregénye adta a magyar művészeknek a közvetlen alapot és indíttatást. De sok­ban hasonlít a mű Sánta Fe­renc:' Sokan voltunk című novellájához is. amelynek középpontjában szintén az egyszerű ember áill Bernáth László kritikus írta a film­ről: „A történelem a magyar filmekben — éppen a leg- iobbakban — mindig úi fel­fedezések kíséretében jelenik meg. A teljesen elvont gon­dolati -konstrukció, a doku­mentatív hitelességű rekonst­rukció mellett most Kósa a Hószakadással mintha a tör­1Sívódíjat kapott a Főnix A Salgótarjáni József Atilla Megyei Művelődési Központ Főnix bábcsoportja évek óta eredményes munkát végez a város és a megye bábmozgal- mának fellendítése érdekében. A Tóth Ilus, a népművészet mestere által vezetett együt­tes eddigi munkája elismeré­seként most megkapta a Nép­művelődési Intézet nívódíját, amelynek átadására a minap került sor az intézet ‘buda­pesti központjában. A hiva­talos indoklás elismeréssel szól a fiatalokból és felnőt­tekből álló bábcsoport Palóc fonó című játékáról, melyet a kazári hagyományőrző együt­tessel közös előadásban tűz­tek műsorukra. ténelem költészetét teremtet­te volna meg.” Kertész Ákos: Makra című regényéből először színdarab, aztán film is készült. Makra Ferenc fiatal szakmunkás tragikus történetét sok nagy sikerű film rendezője. Rényi Tamás vitte filmszalagra. Ki­tűnő színészeket választott a szerepek megformálására. Makrát Juhász Jácint. Valit Csomós Mari. Makránét Mol­nár Piroska. Sztamekot Bán­sági Ildikó játssza. Zsombo­lyai János operator a tőle megszokott magas, művészi színvonalon fényképezte a filmet. Egyre több fiatal zenész és együttes „jegyzi el ma­gát” a népdallal, a néptánc­cal, kultúrházakban sorra alakulnak a táncegyüttesek. Nem a vetélkedés szándéká­val, hanem a hagyomány- frissítés, együttmuzsiká- lás-táncolás örömet adó igé­nyével. A népzene és nép­tánc reneszánszát segíti elő a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Táncház-sorozat elindításával. A kislemezek előadói a népzene korszerű tolmácso­lását tűzték ki célul. A Sebő együttes Széki lassú és friss csárdásai, verbunkjai és le- gényese, a Kolinda együttes Palóc táncok-ja, leánykari- kázója és' friss csárdása, a a Délibáb együttes Hajdúsá­gi pásztortáncok-ja, végeze­tül a Muzsikáló együttes Pataki táncrendje, és Széki lakodalmas dallamok-ja sze­repel többek között a soro­zat első négy lemezén. Tö­rök Erzsi élethivatásának te­kintette a népdal tolmácso­lását. Most megjelent nagy­A hét harmadik bemutató­ja a Penny Gold című an­gol bűnügyi film. A Penny Gold egy nevezetes, húsz da­rabból álló bélyegsorozat. amely egyetlen darabiának birtoklásáért történnek az ál­dozatok. A film a klasszikus krimi hagyományait követi. A kezdeti gyilkossággal meg­teremtett feszültséget sikerül végig megtartani, sőt fokoz­ni. A női főszerepet alakító Francesca Annist Roman Po­lanski Macbeth című filmjé­nek La^y Macbethjeként lát­hatta a magyar közönség. lemezén a népdalokon kí­vül Bartók és Kodály népi ihletésű alkotásai szerepel­nek. A karácsonyi lemezvá­lasztékot gazdagítja a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar hanglemeze. A Mura Péter vezényletével készült felvé­telen két érdekes és ritkán hallgató Mozart-mű csen­dül feL A 16 esztendős Mozartot 1772-ben a salz­burgi érsek koncertmesteré­nek nevezi ki, s ebből az időszakból származó szim­fóniái közül szólal meg az A-dur. Emellett a ritkán előadott operájából, az Ido- meneo, re di cretaból a nyi­tány és a balettzene fel­vétele teszi teljessé a le­mezt. Liszt Szent Erzsébet oratóriuma, amely koráb­ban nemzetközi hanglemez­díjat nyert most vásárolha­tó a hanglemezboltokban, ugyancsak hozzáférhető Haydn Tóbiás hazatérése című oratóriuma, amely a közelmúltban nyert értékes nemzetközi díjat. Karácsonyi lemezválaszték v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\0^\\\\\^^^ „Dalolják meleg szívvel...” E napokban történik a je­lentkezés a Vándor Sándor- szemlére. Mit vár a szemlétől a salgótarjáni bányász férfi­kar, amely két évvel ezelőtt figyelmet keltő sikert ért el a szemlén. — A Vándor Sándor-szem- le ebben az évadban is jelen­tős helyet foglal el a kórus programjában — mondja Vi­rág László, a salgótarjáni bá­nyász'férfikar karnagya. — Nagy hagyományokkal ren­delkező munkáskórus va­gyunk, eddigi tevékenysé­günk is kötelez arra, hogy részt vegyünk a szemlén. Nemrég — amint arról la­punkban is beszámoltunk — a férfikar képviselte Welsben a magyar bányászokat, részt vett a dél-welsi bányász kó­rusfesztiválon. — Ami a kórus Welsben teljesített münkáját illeti, egész napos út után a Duff- rayn-gardenbe való megérke­zést követően alig fél órával a cardiffi rádió riporterének kérésére mikrofon elé állt az együttes — jegyzi meg Virág László. — A felvétel sikerült. Mint közöltük, október ele­jén Porlhcawlban zajlott te az Eisteddfodnak nevezett bá­nyász művészeti fesztivál. Itt a kórusnak két művet kellett előadnia, egy kötelezőt (M. Williams: Lovely Kate, az­az Bájos Kkti) és egy szaba­don választottat. Ez utóbbi Ádám Jenő: Somogyi nóták című műve volt. (Az Ádám- művel a kórus például igen nagy közönségsikert is elért.) A salgótarjáni bányász férfi­kar a fesztiválszereplésen túl hat teljes estét betöltő mű­sort is adott a különböző vá­rosokban ; Treorchy, Trede­gar, Pontardulais, Abercrave, Aberdare és Ferndale voltak a szereplés színhelyei. Műso­rukban főként magyar szer­zők kórusművei, népdalfel­dolgozásai szerepeltek. A kö­zönség és a vendéglátók min­denütt nagy szeretettel fogad­ták a kórust. Az egyes hang­versenyek hangulatára jel­lemző volt, hogy legtöbb eset­ben a közönség közös ének­léssel köszönte meg a műsort. A szép külföldi sikert kö­vetően újabb nagy feladatot jelent a férfikar számára is a Vándor Sándor-szemlére va­ló felkészülés. A szemlét, mint ismeretes, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a KISZ, a KÖTA, a Magyar Rádió és Telsvízió, a Kulturális Mi­nisztérium, az MSZBT, a Népművelési Intézet, a Szak- oktatási Pedagógiai Intézet és az OKISZ hirdette meg. A szemle először két évvel ez­előtt zajlott le, ezen — mint említettük — a salgótarjáni bányász férfikar sikerrel vett részt, rádiószereplésre is sor került. A megyei, területi ve­télkedőket 1975 tavaszán tart­ják. Az ünnepi záró hangver­senyt pedig 1975. november 7- én rendezik- meg Csepelen. — A bányász férfikar eddig elsősorban a munkáskórus­hagyományok ápolásában ért el eredményeket — mondja Virág László karnagy. — Ezt az elvet fel nem adva, a mun­káshagyományok ápolásán túl, arra is törekszünk, hogy az együttes mind nagyobb he­lyet foglaljon el a megyei ze­nei életben. Ennek első lépé­se lesz, hogy felkészülünk eb­ben az évadban két filharmó­niai hangversenyre is. A karnagy a hetekben kap­ta meg Ádám Jenő, Kossuth- díjas zeneszerző köszönőle­velét, amiért a kórus sikerrel szólaltatta meg egyik művét, a Somogyi nótákat welsben. A neves zeneszerző a salgó­tarjáni bányász férfikarnak Jeligét írt, Kazinczy Ferenc versére. Ádám Jenő levele: „Kedves Daltársak! Az öreg dalos sze- retetével küldöm ezt a kis dalművet. Dalolják meleg szívvel, vidám lélekkel, erő­ben és egészségben. Szívélyes köszöntés: Ádám Jenő, Buda­pest, 974. nov. 21-én”. A Jeligét a kórus a legkö­zelebbi szereplésétől állan­dóan műsoron tartja. A be­mutató előadásra a szerzőt is szeretnék vendégül látni. T. E. I I /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom