Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

Iskolák és a pályaválasztás 99 Mi legyek... í ? 99 A munkás, a hajós, az épí­tész, a mérnök hivatása, munkája szebb-e — teszi fel a kérdést Majakovszkij játé­kos-komoly versében. „Mi le­gyek?” Hány és hány kamasz fiú és lány töpreng ezen ma is. Ki adhat választ? Mit tud segíteni a pedagógus ebben a komoly döntésben? Ma már Nógrád megyében is kiépült a pályaválasztási felelősök és megbízottak rendszere. Megtaláljuk őket az üzemekben, az általános és középiskolákban. Örven­detes dolog, hogy egyre ki­sebb a szakadék a pályairá­nyítás, a pályaválasztás segí­tői között, szaporodnak az összekötő szálak a gazdasági egységek és • az iskolák pálya- választást segítő tevékenysé­gében. Pár nappal ezelőtt, a me­gyei pályaválasztási kiállítás megnyitója után erről a kér­désről beszélgettünk két ille­tékessel. Gondolataik, tapasz­talataik sok helyen haszno­síthatók. Kaári Sándomé, a Salgó­tarjáni városi Tanács műve­lődésügyi osztályának vezető­je nemrég maga is pályavá­lasztási felelős volt a rétsági gimnáziumban. Tíz évig vé­gezte ezt a nehéz» dé szép munkát. — Ma már összefogottabb, tudatosabb ez a tevékenység, mint azelőtt. Továbbképzések voltak régen- is, de nem töre­kedtek arra, hogy stabil, fo­lyamatos legyen ez a meg­bízatás. Az általános iskolák­ban igen gyakran egy-egy nyolcadikos osztályfőnök volt az „ügyeletes” pályaválasztási felelős. Ez a tevékenységük, a feladatkörük tisztázatlan­ságára is utal... Szerencsésebb az a gyakorlat, hogy a kö­zépiskolákban az igazgatóhe­lyettesé ez a feladat. Mert a munka lényege a koordiná­lás. a tájékoztatás, és a mi­nél szélesebb körű szakiroda- bm biztosítása, a társadalmi kapcsolatok megkeresése. A pályaválasztás mindennapos gyakorlata, a gyerekek fi­gyelmének felkeltése az egyéniségüknek, képességeik­nek leginkább megfelelő pá­lyák iránt — ez a szaktanár és az osztályfőnök teendői közé tartozik. Nekik van erre legtöbb lehetőségük, az okta­tó-nevelő munka során ők ismerik meg legjobban a tanulókat. Gyakran tapasz­taltam, hogy a biológiával összefüggő pályák foglalko­zások megismertetését, meg- szeretettését tudom legjobban elérni — ez a szakom. — A mo6t megnyílt pálya- választási kiállítás hogyan építhető be az iskolák pálya- irányítási tevékenységébe? — Itt, Salgótarjánban, és a járásokban is kialakítottuk a látogatások ütemét, az isko­lákat értesítettük erről. Így elkerülhetők a torlódások. Egyes üzemek az itt kiállí­tott anyagon kívül még szé­lesebb körű bemutatkozások­ra is vállalkoztak. Fórumsze­rű beszélgetések lesznek 8- án. vasárnap a Nógrádi Szén­bányák Vállalatnál, 10-én a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben, 11-én a Nógrád me­myv: gyei Textilipari Vállalatnál, 12-én a BRG-nél. Dr. Dima András a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium igazgatóhelyettese és pálya- választási felelőse. — Nagy figyelemmel nézte végig a kiállítást. Mi tetszett legjobban? — Érdeklődést keltő, hasz­nos az egyes üzemek bemu­tatkozása. Nálunk. Pásztón is a diákok egy része nem pá­lyázik felsőfokú intézmények­be. Eddig a lányok számára nehéz volt megfelelő pályát, szakmát választani. Ha eljö­vünk a tanulókkal együtt er­re a kiállításra, remélem, so­kan elgondolkodnak a vá­lasztható lehetőségeken. Eb ben a gyakorlati foglalkozá­sok szervezésével is segítjük őket. a Váci Kötöttárugyár­ban és a Közlekedési Nyom­dában ismerkedhetnek a könnyűipari munka külön­böző ágaival. Ahogy a gyere­kektől és az osztályfőnö­köktől hallom,, többen meg­szerették egyik-másik szak­mát, érettségi után valószí­nűleg visszamennék. A ki­állítás meglátogatása után még szélesebb körből választ­hatnak. Mi nagyon szívesen adunk helyet és időt minden olyan rendezvénynek, amely- lyel néhány fiatalt hozzáse­gíthetünk a megfontoltabb az iskolában megrendezett döntéshez. Nem volt véletlen pályaválasztási nap sikere sem. Ha csak négy-öt fiatal fejében tisztázódott: mi le­gyek? — akkor is megérte! G.K.M. Huszonévesek brigádja szocialista egy brigád? — szokták kérdez» gyakran, maguk a munkások is, . akik egy-egy ilyen közösségben, vagy aeon, kívül dolgoznak. Cikkünk természeténél fogva sem vállalkozhat a kérdés teljes megválaszolására, hi­szen komoly tanulmány fel­adata lehetne, de azt ebben az írásban is leszögezhetjük, hogy a- szocialista brigádok többek egyszerű termelőd kö­zösségeknél. Olyan emberi kö­zösségek, melyek tevékenysége túl mutat a munkahelyek zárt falain, összetartozásuknak az élet mindén területén érvé­nyesülni kell. Ezt biztosítják — többek között — a kulturális vállalá­sok, amelyek néhol még a for­malitás jegyeit hondozizák ugyan, de mindenképpen a szellemi, közösségi továbbfej­lődés alapját, csíráit jelentik. A nagyibátonyi FÜTÖBER gyáregység Április 4. Szocia­lista Brigádja egyike a leg­jobbaknak. Huszonéves fiata­lok brigádja. Termelési vállár- fásukat már most túlteljesítet­ték. A politikai, általános és szakmai képzés, illetve to­vábbképzés területén, is élen járnak. Az elmúlt időszakban például nyolcán tettek érett­ségi vizsgát. Jelenleg ketten járnak középiskoláiba,, egy szakmunkás pedig a marxista —leninista esti egyetemre jár. Foiglicsek János négy évvel ezelőtt szerzett gépdaka-tos- végizettséget. Tavaly érettségi­zett. Hosszú -hajú, komoly, megfontolt fiatalember: — Amikor kimaradtam az általános iskolából, gimnázi­umiba szerettem volna menni — emlékezik. — De kellett a pénz, és otthon úgy döntöt­tünk, hogy szakmát tanulok, majd aztán, ha lesz még ked­vem, leérettségizem. A ked­vem megmaradt, jobbak let­tek- a lehetőségeim is. Az üzemiben megadtak minden- se­gítséget. Tátja — gondolkodik el picit —, ezért nem értem, sokszor, hogy a fiatalok, a ko­rombeliek egy része, miért idegenkedik a tanulástól'. Mert mos-t aiztán megvan mindén le­hetőség rá. Én nem akarok megállni. Ha elvégeztem a „marxistát”, tovább megyek, közgazdasági egyetemre. Ez még messze van, de már most nem árt a jövőre gondolni. Gyorsan szaladnak az évek. A brigád három szocialista szerződést kötött, életűik, te­vékenységük tartalmasabbá tételére. A nyolcadikosok Schiuyer Ferenc őrsével szoros barátság szövődött. Az egymás munkáját segítő vállalások mellett személyes találkozá­sokra is sor került. Az isko­lások klub-délutánra hívták meg a gyániaikaíkat, akik KISZ-gyűlésen- látták viszont őket. A Zsi-mkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézettel is élő kapcsolat alakult. A se­gédmunkások segítésében, szakmai tanfolyamok szerve­zésében gyfümölosözik ez az együttműködés. A Bányász Művelődési Ház­zal két évvel ezelőtt kötöttek szerződést. Akkoriban nagy mozgolódás volt tapasztatható a brigád körében és a műve­lődési hé-z környékén-. Előadá­sokra-, kiállításokra, filmvetí­tésekre jártak, sőt még író- olvasó találkozón is részt vet­ték. A kezdeti lendület azon­ban alább hagyott. S ezt csak sajnálhatjuk, különösen most, amikor a közművelődés a tár-, sadalom életében végre az őt megillető helyre került. Kapás János, a brigád újonnan megválasztott vezető­je a kapcsolat megtezulásénak okairól a következőképpen vélekedik: — Huszonhét tagú briigá- d-uinik zömmel bejáró dolgo­zókból tevődik. Busszal, vo­nattal járnak be dolgozni. A járművekhez való kötöttség nagy akadálya a kulturális mozgásitásnak. — A szerződéskötéskor is ilyen vol-t a brigád összetéte­le — vetem közibe, — Ez valóban. így van, de azóta növekedett a brigád munkájával szemben támasz­tott mennyiségi és minőségi követelmény. Termelési ter­vünk elég nagy. Mimdént en­nek teljesítésére összpontosí­tunk. Munka után fáradtak az emberek, mernek haza-. Megértem ezt a magyaráza­tot, de teljesség kedvéért hoz­zátenném: egy-egy film-, szín­házi előadás, vagy kiállítás megtekintése éppen teMRfjaa fáradtságot, azáltal, hogy más­fajta élményekhez juttat, mint a munkahelyi tevékenység. — A kuiltúrhátzzal szerintem következetesebbé és személye­sebbé kellene tennünk a'kap­csolatunkat — jegyzi meg Foiglicsek János. — Nekünk magunknak is keresni kellene a találkozást, kérni, hogy mit szeretnénk látni, hallani. A problémák megoldásának egyik módja feltétlen ez le­hetne. Hozzátéve még a haté­konyabb kulturális propagan­dát. Mert az üzemben járva csupán egyetlen olyan- plaká­tot láttam, ami kulturális ren­dezvényre hívta fel' a figyel­met. Az is a- salgótarjáni Jó­zsef Attila Megyei, Művelődési Központ idei színházi bérlet­plakátja volt. Nagybátonyban is vannak színházi előadások. Ezek bérletre hívó plakátja ho­va lett? Az intézmények és a szocia­lista brigádok szerződése so­kat ér, jó dolog. De csak ak­kor, ha a felék — hiszen ön­ként vállalták — élnék is ve­le. — ok — A Kossuth Könyvkiadó két újdonsága érdemel különös figyelmet. Az egyik Georges Marchais, kiállításában is íz­léses könyve, a Demokratikus kihívás. A friss sodrású kö­tet a szocializmus franciaor­szági megvalósításának fel­tételeit, és lehetőségeit, a szo­cializmusba való átmenet problémáit vizsgálja. Fontos társadalmi-politikai kérdés­sel foglalkozik az MSZMP KB Társadalomtudományi Intétzefek gondozásában nap­világot látott tanulmánykö­tet. A középrétegek helye a társadalomiban. Szerzője, Bőhm Antal, a társadalmi struktúra marxi modelljében vizsgálja a középrétegek he­lyét, szerepét, a marxizmus és a kispolgári ideológiák ü-t- köziését, a szocializmusban jelentkező kispolgári meg­nyilvánulásokat. Az Akadémiai Kiadó új könyvei közt szerepe! a Bok­ros Birman Dezső önéletraj­zát, levelezését, műveit, mintegy száz reprodukció kíséretében bemutató kötet. Meg jelent a Műszaki lexikon harmadik kötete, amely N- től. Z-ig adja a legfontosabb technikai-műszaki kifejezé- sekdefinicióját. Ezzel tel­jessé vált a Polinszky Ká­roly főszerkesztő irányítá­séval megalkotott, négi hiányt pótló Műszaki lexikon. A Nyelvészeti tanulmányok so­rában , látott napvilágot Haj­dú Mihály: Magyar becézőne­vek című tanulmánykötete, ez az 1770-főil, 1970-ig terje­dő két évszázad nyelvi gya­korlata tükrében vizsgálja a minden elképzelést felülmúló­an gazdag magyar becézőne­veket. A gaáj hagyoményozás törvényszerűségeiről rende­zett néhány évvel ezelőtt nagyszabású nemzetközi tu­dományos tanácskozást az Akadémia néprajzi kutatócso­portja; az ott elhangzott elő­adásokat most könyv alakban is megjelentették. Az érdekes anyagot Voight Vilmos ren­dezte sajtó alá. A Magyar Helikon új köny­vei között találjuk a Ni kola-j Csemi-sevszki j esztétikai ta­nulmányait tartalmazó mű­vet, mélynek címe: A mű­vészet esztébiikai viszonya a valósághoz. Szép ú j kiadás­ban látott napvilágot, az Ének Igor hadáról című hí­res hősköltemény. Csehov műveinek könyvművészeti szépségű kiadásában jelent meg az 1888—1891. közt írt elbeszélések és kisregények kötete. Aludni szeretnék cím­mel. Kiadták Novalis váloga­tott verseit; ennek címe Him-í műszók az éjszakához. A He­likon Csillagok népszerű so­rozatában jelent meg Gottfried Keller klasszikusnak szá­mító elbeszélése. A hét iga­zaik zászlaja. Balassi Bálint összes verseinek kötete Szé p Magyar Comediáját és levele­zését is tartalmazza; az ez alkalommal harmadik javított kiadásban . megjelentetett kö­tet gazdag anyagát Stoll Bé­la rendezte sajtó alá. A Thackeray művei sorozatban látott napvilágot az angol szerző híres kétkötetes re-: Senye, a Newcome család. A Táncsics Könyvkiadó je-' lentette meg Péter Ernő be­szédeinek és írásainak válo­gatott gyűjteményét. A szoci­alista közoktatásért címmel. A kereskedelmi dolgozók te­vékenységét világítja meg sokoldalúan Ligeti László könyve, A lakosság szolgá­latában. Napvilágot látott á magyar kommunista mozga­lom egyik veteránjának könyve is: az Emelt fővel Hu- nya István visszaemlékezéseit tartalmaiztza. A kiadó Min­dennapos ügyeink című köny­ve (szerte. Kulcsár Ödön) jó segítséget ad a lakosság ügyes-bajos dolgainak inté­zéséhez. Rádióműsor-aj ánlat Huszas stúdió. Fonyód? vál­lalkozás. Szerkesztő-riporter: Osgyáni Csaba. (December 9. — Hétfő — Kossuth rádió 17.55). A „Stigfi” köves, terméket­len domb volt még ló évtize­de. Most: a mellette elsister- gő vonaliról is csodált szőlős- kert. Kié ez a föld? Az ifjú­sági termelőszövetkezeté. Göndöcz István, tanár négy esztendőként cserélődő kö­zépiskolás tanítványainak kö­zössége viseli ezt az elneve­zést Hogyan is kezdődött? Ti­zenegy esztendővel ezelőtt földet kértek a diákok a ta­nácstól. Megalakították az ifjúsági termelőszövetkezetet, még elnököt is választottak, amint ez a felnőttek szövet­kezetedben is történik. A ta­nítás uíánS szabad időiben pe­dig (és sosem a tanulás ro­vására) forgatták a kapát megtanulták a dugványozást, oltást, metszést, kötözést, fe­dést. nyitást. S mire a szőlő termőre fordult, az iskolai és egyben gazdasági társulás erős közösséggé kovácsolódott. Akik kezdetben húzódoztak, vagy szívesebben megfogták volna a munka könnyebbik végét, egyszercsak észrevet­ték: nem jó kimaradni a csöppet sem kötelező együt­tes erőfeszítésből. A téeszosz- tály saját társalgót épített a művelődési hájban, felkere­kedett. hogy végigjárja az országos „kék túrát”, ösz­töndíjat adott az egyik szé­pen éneklő kislánynak, sőt még arra is jutott pénz. hogy mintegy ..zárszámadásként” szovjetunióbeli kirándulással ünnepelje az érettségit, s az utolsó szüretet. Az immár hagyományosan szőlőművelő Göndöcz-osztá­lyofc egykori és mai tanulói­val beszélgetnek a Huszas stúdió riporterei. Mikrolánc. Petress István műsora (December 9. —Hét­fő — Kossuth rádió. 21.30). A hetenként jelentkező mű­sor rendszerint egy-két köz­hasznú kifejezést jár körül, ezek korszerű és lehetőleg sokrétegű értelmezésére tö­rekszik: megkérdezve hallga­tókat és szakembereket, az -adás törzsvendégeit, s új vé- leménymondófcat. Miféle em­ber a „feiibólintó” és milyen a mindig ellentmondó? — kérdezi e héten a műsorve­zető. Mit ér az az ember, aki csak szélsőségekben képes gondolkodni, s ennek termé­szetes következményeként ugyanígy is cselekszik? Ho­gyan dolgozhat eredményesen m-umkahelyá környezetben az. aki nem. képes tárgyilagos ma gtaitasra ? A Mikrolánc e héten a helyes munkahelyi magatartás jellemzőit ésösz- szetevőit keresi, vagyis . az olyan közösségi viselkedését, amellyel valóban életképes és tartós üzemi demokráciát le­lhet teremteni. — A feibólin- tás nem azonos a kritika nél­küli alkalmazkodással, az el­lentmondás pedig nem egyen­lő a szabályokkal, döntések­kel való konok szemlbehe- lyezfcedéssei — moodia a mű­sor szerkesztője. S ez az az „alapállás” amelyre az adás­ban hallható, e gondolatot továbbépítő és ki teljesítő be­szélgetés épül. Az igazi épít­kezés és kiterjedés azonban természetesen csak ..műsoron kívül”, vagyis a munkahelye­ken. de önmagunkban mehet végbe. , Mai tévéajcm latunk 18.05: Riportfilm kormány­küldöttségünk indiai és bur- mai látogatásáról. A ripo/t- film készítői — (Elek János szerkesztő és Csák István operatőr) indiai és burmai útján kísérték el kamerájuk­kal a Fook Jenő miniszter- elnök vezette magyar kor- mányteüdöttséget. S mivel a n-agy távolság nem tette le­hetővé, hogy az ott-tartózko- dás ideje alatt naponta küld­jenek hír-adófilmeket haza — egybegyűjtve, az út legfonto­sabb és legérdekesebb rész­leteit, most együtt, egy film- riport1 keretében láthatjuk. Ott voltak a riporterek a hivatalos programokon Indi­ra Gandhi indiai miniszterel­nök asszonnyal és U Sein Winnei. a Burmai Unto Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnökével folytatott tár­gyalásokon-. a hősök sírjánál tisztelgő koszorúzásokon,. Lát­hatjuk a filmben a Nehru Emlékmúzeumot, a híres Űj- Delhi-i Vörös Erődöt. Megis­merhetjük a filmből India múltjának és jelenének né­hány jellegzetes helyszínét, a Tadzs Mahalt és egy üveg­gyárat (amelyben sok magyar gép dolgozik) a tombayi atomkutató központot. Aztán Burma életébe pillanthatunk be a kamera segítségévek A küldöttséggel együtt a tele­víziónézők is gyönyörköd­hetnek a világ egyik legszebb buddhista pagodáiéban, részt veszünk egy hajókirándulá­son és meglátogatunk egy olajfinomítót. 4 NÖGRAD — 1974. december 7„ szombat A vendéglátáson kívül színpadi produkcióval is készültek a balassagyarmatiak. A* Ex Eibrfc-kör K larszágflS irodalmi színpadi napokén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom