Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

Tár saduhit unit s&erhe%e( éneit fejlődése (4.) fS strukturális fejlődés dialektikája A SZOCIALISTA társada- érvényesül: az osztálykülönb- társadalmi szerkezet sajátos- lom strukturális fejlődésének ségek csökkenése és az úi. a sásai mellett a szocialista fej­ei aptendenciája az osztályok' szocialista termelési viszonyo- lődés menetét, a gazdaságoo- közeledése. Ugyanakkor az kon felépülő társadalmi szer- l'itikai törekvéseit, a feszített osztály szerkezet leépülése nem kezet kialakulása. ütemű iparfejlesztés társadal­jelenti. hogy ma nincsenek A mezőgazdaság szocialista mi következményeit is figye- jelentös szociális különbségek átszervezése és a termelősző- lembe vesszük, társadalmunkban. Hogyan ér- vetkezet fejlődése például Az értelmiség és a mun- tékelhetjük a társadalmi szer- egyfelől az osztályikülöm.bsé- kásosztály közeledése az ed- kezet fejlődésének összfolva- gek csökkenését, az osztályok dligi szocialista fejlődésben m-ata szempontjából a napja- közeledését eredményezte, sem egyszerűen az értelmisé­infcban létező társadalmi Másfelől azonban úi struk- gi funkciók elkülönültségének strukturális különbségeket? turélis viszonyokat is hozott megszűnését, a fizikai és a Erre a kérdésre a témával létre a társadalom szerkeze- szellemi munka egybeolva- foglalkozó kutatók különböző lében. Nemcsak arra gondo- dásét jelentette. Sokkal in­válaszokat adnak. Az egyik lucnk. hogy jelentősen' meg- kább az értelmiséget. mint álláspont szerint a ma még változott a munkásosztály és társadalmi réteget a munkás- meglevő társadalmi különb- a -Parasztság viszonya, hogy osztálytól elválasztó társadal- ségek a különböző osztályok a termelőszövetkezetekben ma mi viszonyok felsza.molasa. az létéből fakadnak. Így e kü- ma'r tömegesen dolgoznak értelmiség származási öaszeté- lön.bségek felszámolásával a olyan társadalmi csoportok, teleinek radikális átalakulása, teljes egyenlőséget megváló— akiket nem lehet egyszerűen az entelmiseg társadalmi sító osztály nélküli társada- a Parasztsághoz sorolni, ha- struktúrában elfoglalt helyé- pjinhoz jutunk el Egy másik nem a termelőszövetkezetek nek a megváltozása kóvetke— nézet szerint a ma meglevő megszervezodesével a mező— zett be. így a munkásosztály társadalmi egyenlőtlenségek gazdaságban dolgozok belső es az értelmiség közeledése lényegüket tekintve már nem szerkezete is alapvetően meg— sem egyszerűen az er-telmise— osztályjellegűek A tulajdon- változott. IVbg koiábban a gie-k munkássá., vagy a mun- viszonyokból eredő alapvető parasztság - belső szerkezetét kasok értelmiségivé válását osztályegyenlőtlenségeket már a szegényparaszt. kozeo- jelenti, hanem ez a fejlődés de fennmarad— paraszt kategóriákkal viszony— is csak a szocialista tarsa— tak még a munkamegosztás- lag jól Leírhattuk, addig ma dalmat megelőzően létrejött búi adódó egyenlőtlenségek. a mezőgazdaságban foglalkoz- osatélyszei-kezet és osztály- így a munkamegosztás meg- tátották szerkezetének vizs- különbségek megszűnésének szüntetése vezethet el a tár- .gálatára ezek a kategóriák és a szocialista fejlődés ál- sadalmi egyenlőséghez. Szín- jóformán alkalmatlanok. Solt- tál létrehozott új strukturális te e két nézet kombinációié- kal inkább a termelőszövet- viszonyait kiépülésének falya- nak tekinthetjük azt a véle- kezetekhez való viszony és a majában következett be. mónyt amely szerint a szó- munka jellege strukturálja a Nyilvánvaló az is. hogy a etatista társadalom struktúra- szövetkezetek tagságát. különböző társadalmi csopor­lis fejlődését az osztályok kö- A MUNKÁSOSZTÁLY tár- tolt az irányításban, a dön- zötti különbségek csökkenése sadalmi-származási összeté- tési folyamatokban való_tény- jellemzi. de továbbra is fenn- feléllek megváltozása, a je- leges részvételi lehetőségeit maradnak az osztályon belüli lentős paraszti tömegeknek a sem lehet egyszerűen azon az különbségek, és egyre inkább munkásosztályba való beépü- alapon megérteni, hogy a tár­ezek válnak meghatározóvá. lése bizonyos szempontból vadalom valamikor osztálvok- Mindezek a nézetek — el- szintén összetevője a munkás- ra bomlásénál mór elkülönül- téréseik ellenére — a társa- osztály és a parasztság köze- telt egymástól az irányítók és dalmunltban meglevő égvén- fedésének. A korábbiakban ^ irányítottak, és ez az el- lőtlenségeket alapvetően a ko- azonban láttuk. hogv ez a yólás a szocialista fejlődés rabbi társadalmakból eredez- paraszti származású munkás- .iefenlegd szintién még nem tetik. Nyilvánvalóan igaz. réteg egy sor társadalmi vo- szüntethető meg. Csak a szo- hogy történelmileg folyama- natkozásban sajátos jellem- ciaüsta társadalomban kiala- tosság van a korábbi társa- Bőkkel rendelkezik. A oarasz- ú:i hatalmi és termelési dalinak és napjaink társadat- ti származású, a többnyire viszonyoknak, a különböző mi különbségei között azon- segéd- és betanított munkás, társadalmi^ _ csoportoknak eb- ban a mai társadalmi egyen- vagy kevéssé kultivált és kva- óén az új strukturális vi- lőtlenségeket nem lehet ousz- lifikált szakmunkásaiét, az in- &zonylatrendszerken elfoglalt tán az előző társadalmakból gázés. a falusi lakóhely, a helyének vizsgálata vezethet magyarázni. A szocialista fej- mezőgazdasági kisgazdaságok- fi e Probléma tisztázásához lődés során, új társadalmi vi- hoz való kötődés, az üzem is­szonyök alakultak ki. és en- életébe való bekapcsolódás .A kialakuló struktúrát ala- nek alapján ú.i társadalmi kü- korlátozottsága a munkássá- ki tó mechanizmusok néhány lönbségek is jöttek létre, il- gon belül sajátos*társadalmi «lemére mái’ az eddigi szoci- letve a korábbi egyenlőtlen- csoportot jellemez. Ennek a ölógiai. gazdaságtörténeti ségek az új viszonyoknak társadalmi rétegnek a hely- vizsgálatok is felihívták a fi- megfelelőan rendeződtek át. zete, a társadalom szerkeze- gyeimet. Mindenekelőtt a ha- A szocialista társadalom tében betöltött helye pedig talmi és érdekviszonyokkal, strukturális fejlődésében tehát csak akkor érthető meg. ha a az oktatási rendszerrel, a te­két egymást átható tendencia szocialista fejlődést megelőző lehűléssel. az életmóddal, az átrétegeződéssel. a magyar “--------------------- —— gazdaság fejlődésével foglal­k ozó kutatásokra gondolunk. •• Ötvenezer A Merkúr ismét elfogadott Trabant-előjegyzéseket. Mi ebben a hírben az érdekes? Nem az, hogy hosszabb idő után ismét be lehetett fiaetni a 10 ezer forintos előleget, és nem is az a szenzáció, hogy két napig tartott a vásár, ha­nem az a meglepő ered­mény, hogy két nap alatt öt­venezer magyar állampolgár vett elő 10 ezer forintot és előlegként befizette az OTP- hez, vagy a takarékszövet­kezetbe. Trabant-ügyben két napig hosszú sorok álltak a pénztá­rak előtt, és közben sok szó esett a kedvelt kis gépkocsi előnyeiről, megbízhatóságá­ról. Ezt én is bizonyíthatom, hiszen az egyik Trabantom­mal több mint 100 ezer kilo­métert utaztam-. De most nem műszaki adatokról, az autó­zási tapasztalatokról, hanem valami egészen másról is szó van. Kik vásárolnak most Tra­bantot? Személy szerint ke­veset ismerek közülük, az adatok csak néhány naposak. De azt tudom, hogy az öt­venezer közül 34 ezren vidé­kiek és ezek közül 750 Nóg- rád megyei. Többségük bizo­nyára átlagos jövedelmű em­ber, az is biztos, hogy közü­lük többen fiatalok. Közis­mert ugyanis, hogy a Tra­bant a legolcsóbb gépkocsi. Milyen további következ­teléseket lehqt levonni a té­nyekből? Azt, hogy, nálunk a jövedelmekkel, az életszín­vonallal baj nem lehet, hi­szen a fiatalok és az átlagjö­vedelmű emberek közül a ko­rábbi években még ennyien soha nem akartak és rigm tudtak gépkocsit vásárolni, mint az idén. Képzeljük el, új Trabant ötvenezer új Trabant és szá­moljuk hozzá a Zsigulikat, Skodákat, Daciákat és egyéb kocsikat. Ügy gondolom, hogy ötven­ezren szavaztak is. Nemcsak a Trabantra adták voksukat, hanem ennél többre. Ötven­ezren befizettek az OTP-hez, vagyis az államnak tízezer forint előleget, pedig tudják, hogy a gépkocsit két év múl­va, esetleg' még később kap­ják meg. Bizalmat szavaztak az OTP-nek, hogy a bank nem bukik meg, jó helyen tudják pénzültet. És az em­berek bíznak az államban, tudják, hogy nálunk nem le­het infláció, az állam nem másra, hanem a Trabantra előlegként vette át a kisem­berek pénzét. Miért szükséges az előleg? Azért, hogy a vásárlási szán­dék komolyságát igazolják. A megrendelések után az illeté­kes magyar szervek tárgyal­nak az NDK képviselőivel, megvizsgálják a német gyár lehetőségeit, a fizetési mér­leg helyzetét és a két állam szerződést köt. Ettől függően igazolja vissza a Merkur, hogy ki, mikor kaphatja meg a Trabantot. Két év, vagy három a vára­kozási idő? Erre ma még sen­ki sem tud biztos választ ad­ni. de az ötvenezer ember nem aggódik, nem türelmet­len. Figyelik a nemzetközi eseményeket, tudják, hogy fe­szültségek és veszélyes gócok zavarják az előrehaladást. De a világ fejlődését a pozi­tív erők határozzák meg, a béke erői győzedelmesked­nek, erről is hitet tett ötven­ezer új autóvásárló. F. I* MINDENESETBE úgy. tű­nik, hogy társadalmunk szer­kezetének jelenét és jövőbeli fejlődését akikor tudi-ulk iga­zán alkotó módon megközelí­teni, ha a szocialista társa­dalom strukturálj fejlődésének dialektikájából, az osztály- különbségek csökkenésének és az új. a szocialista terme­lési viszonyokon felépülő tár­sadalmi szerkezet kialakulá­sának együttes, egymást át­ható folyamatából indulunk ki. Kolosi Tamás Ki gondolt még szeptember közepén arra, hogy a magyar mezőgazdaságnak olyan ne­héz időjárási • viszonyokkal kell megküzdenie, mint ami­lyen az ősz folyamán volt. A hosszan tartó esőzés követ­keztében már október köze­pén látszott, hogy veszélyben van néhány növényünk beta­karítása és jövő évi kenye­rünk elvetésének _ nagyobbik hányada. Termelőszövetkezetünk sem volt ebből kivétel, annak el­lenére, hogy gépesítési felké­szültségünk viszonylag jó. A sok gond közül csak a cukor­répa-betakarítás gondjairól szeretnénk szólni. A 80 , hek­tár cukorrépa-területből mint­egy 20 hektárnyit tudtunk szeptember végére betakaríta­ni a meglévő két gépsorral. Közben megjött áz eső. Az­után vártuk, hogy majd meg­szűnik és folytathatjuk a munkát. Nem ez történt. A veszély csak fokozódott. Ok­tóber közepén már tisztán lát­tuk, hogy a termés megmen­tése akkor lehetséges, ha se­gítséget kérünk. Még jól em­lékszem, egy csütörtöki reggel a tsz párt- és gazdaságveze­tése rendkívüli ülést tartott. Itt született az a határozat, Es a mi dolgunk E gymillió. Naponta! Ennyi ma az or­szág 19 megyei lapjának példány- száma. Ez a legóvatosabb becslések szerint is több mint négymilliós olvasótábort jelent. Ám ha ehhez hozzáadjuk a szolnoki, a győri, a miskolci, a pécsi, a nyíregyházi rádió milliós nagyságrendű hallgatóinak a számát, hozzá az orsizég nagy üzemeiben megjelenő üzemi lapok olvasóit, és Szeged, Miskolc városi lapjainak immáron sok éves hűséges barátait, elmondhatjuk, ma már a fővároson kívül megjelenő sajtó nemes har- cosibársia az országos lapoknak, a rádiónak. Miközben a megyei sajtó információ-szol­gálata átfogja az egész országot, olyan forra­dalom tanúi vagyunk, amely a magyar társa­dalom, benne a magyar sajtó történetének el­múlt esztendeit fémjelzi. Forradalom a példányszámban, a megyei lapok technikai színvonalában, az olvasott­ság dinamizmusában, a tartalomban. Valami eddig soha nem vollt kapcsolat alakult ki napjainkra a megyei sajtó, a rádió és az ol­vasók, a hallgatók között. Az eltelt néhány esztendő — a már sok- sok évvel azelőtti politikai felismerésén túl, ami a megyei sajtó szerepét illeti az agitá- ciós és propagandamunkában —, megterem­tette korszerű keretét is, hogy a megyei, a városi lapok, a rádiók lépést tudjanak tar­tani a fejlődéssel. Mind több olyan nyomda készíti az újságot, amely esatétikaiilag is korszerű és népszerű formát ad a leírt gon­dolatoknak. A telexhálózat, a képtávíró, a Magyar Távirati Iroda, a Központi Sajtó- szolgálat, az országos és helyi szervektől ka­pott információik gazdagsága széles lehetőséget nyújtanak a szerkesztőségek számára, hogy jellegütanek, szerepüknek és olvasóik igényé­nek megfelelően válogassanak és egyeztesse­nek a lényeges országos és a nem kevésbé fontos helyi események között. Dehát mi a megyei lapok, a helyi rádió­adóik népszerűségének titka ? Miiért oly’ jó és hasznos fegyver a megyei tap, a helyi rádió, a helyi pórt- és állami szervek kezében, miért érzáfe magúikénak olyannyira a hallgatóik és az olvasók? Gondolom elsősorban és alapvetően ter­mészetesem azért, mert jól szolgálják terüle­tük pórtszerveimiek elképzeléseit, tevékeny­ségük megfelelő kapcsolatot teremt a helyi vezetés és a lakosság, a helyi jó elképzelések és a lakosság aktív kezdeményezőkészsége között. Ám az is feltétlenül, a népszerűség tit­ka, hogy felgyorsuló életünk, a világot átfo­gó és a híreket mind gyorsabban szállító és ömlesztő kommunikációs rendszer segítségé­vel az emberek nemcsak a nagyvilágiról- akar­nak miméi többet tudni, hanem szőkébb pát­riájukról', a megye, vagy éppen a város min­dennapi szorgos életének eseményeiről is. Éppen ezért az egész világon ismét és újra nagy szerepe van és m-e-ginövekedeit érdek­lődés kíséri a helyi sajtóit. Nem szokás, nem is lenn-e^ ildomos rend­szeresem arról írni-, kérkedni, vagy panasz­kodni, hogy milyen áldozatkész, milyen sike­res, milyen nehéz, s mennyi buktatókkal ter­hes munkát végeznek a. sajtó munkatársai. De egy esatendőben egyszer, éppen akikor, amikor az első, valóban a népért született újság, a Vörös,Újság megjelenésének évfor­dulóját ünnepeljük, már nem illem, hanem kötelesség kérdés-e is elszámolni önmagunk­kal. Ezt tesszük most: emlékezünk és kissé számvetést csinálunk önmagunkkal. Nincs mód most arra és talán nem is szükséges, hogy szót ejtsünk közös —■_ az olvasó és az újságíró-gondjainkról. Arról, hogyan és mennyiben kell még jobban szolgálnia a magyar sajtó munkatársainak a- párt és a nép ügyét; arról, hogy a kétségtelen ered­mények mellett minden oka megvan az új. sá-gíróinak a-z ömbírálat-na és mindem jog'a az olvasóinak a kritikai hangra is. Egy dologra azonban nemcsak mód nyílik, de kötelesség is emlékeztetni önmagunkat a nagy nyilvánosság előtt. A felszabiad-ulás 30. évfordulójának méltó me-günmieplése, a párt XI. kongresszusának előkészítésével összefüg­gő munka oly’ szép és új felaid-aito-ka-t ró ránk, mint szembesíteni dolgozó népünket önmaga múltjával, jelenével és jövőjével. Jó katali­zátornak lenni eb-ben a szembesítésben, hű tükörképet a-d-ni k-orunik és társadalmunk gom-dj-ain-aik, sikereinek ás ellentmondásainak.; í-m-i, szólni szerepünkről és helyünkről bará­taink között és a világiban — ez a mi dolg-unk és niem is kevés. Gyurkó Géza Új textilüzem épül Üj textilüzem építését kezd. ték meg ez év áprilisában' Salgótarjánban.' A terveket az AGROBER készítette, a ki­vitelezést pedig a Tervező- és Építőipari Szövetkezet végzi. Az új létesítmény építési költ­sége 14 millió forint. A há­romszintes üzemcsarnok és a négyszintes irodaépület UN1- VÁZ előregyártott beton- szerkezetből készül. A tervek szerint 1975 vé­gére készül el a Nógrád me­gyei Textilipari Vállalat köz­ponti telepe. — bábei — Levél Szurdokpür-pökiből Köszönet a segítségért hogy a járási QB-n keresztül a megyei OB-hez fordulunk segítségért. Szombatra és va­sárnapra 500 munkást kér­tünk. Meg is kaptuk. Szom­baton reggel Salgótarján irá­nyából, a 21-es úton — ahol egyébként a cukorrépatábla volt — megállt hat autóbusz. Elsőként a Nógrádi Szénbá­nyák szocialista brigádjai ér­keztek. nem kevesebben, mint kétszázhatvanán. Mondtam is a vezetőjüknek: „ez igen”. Ezek az elvtársak érezték a felelősség súlyát, feláldozva szombatjukat, vasárnapjukat. Vállalkoztak olyan munkára, amit talán sohasem . csinál­tak. Azért pedig külön elis­merést érdemel a bánya, hogy ilyen rövid idő alatt különbö­ző munkahelyekről ennyi em­bert meg tudott szervezni. A munkáshagyományokkal ren­delkező tarjám medence bá­nyászaira ez a szervezettség mindig jellemző magatartás volt. Köszönet a gyors és se­gítő tevékenységért. Aznap tsz-tagjainkkal együtt, több mint hatszázan voltunk a cukorrépatáblán. Ez így ment két héten ke­resztül. Hol kisebb, hol na­gyobb létszámban, de érke­zett a segítség'. Tizenhat hely­ről jöttek a munkások és ka­tonák, fiatalok és idősek, KISZ-esek és sportolók. A legnagyobb segítséget — mint már említettem — a nógrádi bányász elvtársak nyújtot­ták. De igen jelentős segítsé­get adtak a szovjet katonák, a salgótarjáni gépipari szak- középiskola tanulói, a jobbá­gyi textilipari vállalat női szocialista brigádjai, az óbu­dai gázgyár KISZ-esei, a sal­gótarjáni síküveggyár dolgo­zói és még sokan mások, mindazok, akik a betakarí­tás gondjait megosztották velünk. Tsz-tagjaink — akik szin­tén példás magatartással vet­tek részt az őszi munkákban — szintén elismerően szóltak a segítségadásról. Ez az őszi munkás-paraszt találkozó a földeken, egyértelműen bizo­nyította, hogy e két' osztály barátja és segítőtársa egy­másnak. Mint már annyiszor, most is példásan vizsgázott a munkásosztály segítőkész­sége. Termelőszövetkezetünk párt- és gazdaságvezetése, az egész termelőszövetkezeti tagság ez­úton is, a nyilvánosság előtt szeretne köszönetét mondani mindazért a segítségért, ame­lyet e nehéz időszakban kap­tunk. Mi úgy éreztük, hogy kötelességünk a jövő évi ke­nyér biztosítása érdekében többet vetni. Ez a mi köszö- netünk. Az előző évihez vi­szonyítva 30 százalékkal ve­tettünk több őszi búzát. To­vábbá vállaltuk, hogy növel­jük a jövő évi cukorrépa ve­tésterületét mintegy 25 szá­zalékkal. Fent Lajos tsz-elnök NÓGRÁD — 1974. december 6., péntek 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom