Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-06 / 285. szám
Színházi esték A végzet hatalma MILYEN ÍRÓI kényszer, milyen közönségigjény szülte azokat a meglepő fordulatokban gazdag, számos valószínűtlenséget tartalmazó mesés történeteket, amelyek a romantika stílusikorszaíkának idején keletkeztek? Tudom, az irodalomtörténet megbízható választ talált a kérdésre; számomra azonban lényegében, megfoghatatlan marad továbbra is a műveket létrehozó-befogadó belső emberi indíték. De a lények tények maradnak: létrejöttük, népszerűségük tagadhatatlan. Verdi: A végzet hatalma című operája is egy ilyen jelzett, a szó legszorosabb értelmében vett romantikus költői mű alapján született. A spanyol szerző (Angelo Perez de Saavedra) munkája azonban közel sincs olyan értékes alapanyag, mint a korábbi Verdi-műveké, a Ri- golettóé, vagy A trubadúré, A szövegkönyv írója Piave, sok más nagy sikerű, opera librettójának szerzője, sem tudta remekművé átlényegí- teni. S végső soron ez a magyarázata annak, hogy bár A végzet hatalma jól ismert Verdi-zenemű lett, mégsem ér fel a már említettek és a többiek: az Emani, a Nabuc- co, az Aida, a Machibeth magasságáig. A végzet hatalma Verdi középső alkotói korszakában keletkezett, a Rigoletto, A trubadúr, és az Álarcosbál árnyékéiban. Elsőiként a péter- vári cári opera mutatta be a darabot 1862 novemberében, hatsjlmas sikerrel. Olaszországban csak az átdolgozott változatát fogadta el az ízlésére, zenei fogékonyságára büszke haziai közönség. Az 1869-es bemutatótól kezdve azonban népszerű operának számít, elsősorban lendületes:, a lírai és drámai elemeket harmonikusan ötvöző nyitánya és néhány valóban szép áriája révén ALVARO, AZ INKA királyfi és Leonora, az olasz gróiflieány szerelme, a társadalmi előítéletekkel szemben alulmaradva fut, sajnos gyakori kitérőkkel, a tragikus végig. „Végzetük” — mint hiszik — fosztja meg a boldogságuktól. Ez a végzet azonban nagyon is valóságos, földi eredetű, az eltérő származásiban, a színes bőrű és a fehér ember szerelmében, ennek konfliktusában, gyökeredzik, mint annyi más Verdi- operában is. Kertész Gyula, a XVIII, századi Spanyolországban játszódó mű Erkel- díjias, rendezője mondta: . Az opera hősed nagyszerű, jó emberek, csak a körülmények miatt kell szenvedniük, a körülmények teszik tragi- kuásá, kegyetlenné életüket... Minden hős salát igazát keresi, teljes és igaz meggyőződéssel. így az emberi mondandó hangsúlyozásával szeretnénk közelíteni a művet.. Ez á rendezői törekvés teljes sikerrel járt. Az előadás középpontjában mindvégig az ember áll, érzelmeinek, gondolatainak valóságos komplexitásában. Az eredeti mű rövidített változatát láttuk a debreceni Csokonai Színház előadásában. A rövidítés, hozzáértése révén, nagy haszmára vált a műnek. A kevésbé lényeges, a történést. késleltető epizódok nem hiányoztak, a megmaradók pedig zenei szempontból értékesek olyannyira, s a jobb megértés szom pontjából is indokoltak, hogy kár lett volna kihagyni őket. A debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar nagyon szép munkát végzett. Szabó László karnagy jól fogta ösz- sze az együttest, a kitűnő kórust, és a énekeseket. A második felvonás híres „rataplan” jelenete azonban némi hiányérzetet keltett, dinamikusabb , megszólaltatást vártunk. Az előadást, hosszan ünneplő közönség kitűnő énekesi teljesítményeknek tapsolhatott. A Liszt-díjas Tréfás György súlyos basszusával, ezúttal is az együttes erőssége volt, épp úgy mint Alva- róként Korcsmáros Péter. A fiatal Bárány Baál László, Knérner József, a nagy tapasztalattal rendelkező Virágos Mihály szintén szép teljesítményt nyújtott. Leonora. szerepében Perel Irén drámai tehetségére figyelhettünk fel. A fiatal énekesnőnek debreceni debütálása ragyogóan sikerült. A balettkar a megszokottat nyújtotta. A színpad kicsinységé komoly próbára tette — mint mindig —- a táncosokat, de becsülettel álltak helyt KÜLÖN EJTÜNK szót a pompás díszletekről és jelmezekről. Langmár András kort idéző díszletei hangulatosak. Fekete Mária szinte beszélő ruhákat tervezett. A kosztümök viselőik egyéniségéit jellemzik elemző pontossággal ráadásul tetszetősök is. Sulyok László ' tFnászkal Ottó aznap bal lábbal kelt fel A mosakodásnál a szappan becsúszott a kád alá. Percekig térdelt, amíg megtalálta. Borotválkozás közben megvágta magát. A timsó kiesett a kezéből és pozdorjává tört. Már a villa- * nosmegállónál járt,. íamJilcor eszébe jutott, hogy otthon felejtette az iratait és a pénztárcáját Idegesen hazarohant aztán zaklatottan indult a munkahelyére Dühös volt az egész világra. Alig várta, hogy valakin levezethesse mérhetetlen haragját. A villamos éles kanyart vett és Frászkai — a kilencven kilójával — rálépett egy vézna fiatalember lábára. — Nem tud vigyázni? élkor! — kiáltotta ingerülten és kihívóan nézett az ifjúra, aki udvariasan meghajolt és halkan, szerényen így felelt: — Valóban ökör vagyok, de hát így rendeltetett. Állatoknak és embereknek egymás mellett kell élniük a földön. Bocsánatot kérek .,'. A gyár kapujában a portás levett sapkával, széles moz- d ulattal köszöntötte: — Jó reggelt kívánok, osztályvezető kartárs! — Előttem ne vegye le a sapkáját. Ha pedig már leveszi, miért ilyen lassan és kényelmesen, mi? — Máskor igyekezni fogok — mondta a portás és tisztelettel meghajolt. Frászkai délelőtt féltizenkettőkor magához hívatta beosztottját, Spann Rezsőt. Az osztályvezető kis ideig fel-alá járkált 0 szobájában, majd komoran megállt és Spann Rezső szemébe nézett: — Hétfőn megkértem, hogy készítsen nekem egy kimutatást. Ma szerda van! Spann ijedten magyarázott: — Kérem szépen, a kimu1 tást már tegnap, kedden odaadtam. — Pontosan erről van sző. Azt kértem, hogy szerdára készítse el. Erre maga, amilyen strébert, már kedden ideadja nekem. Csak azért, hogy elmondhassa a gyárban mindenkinek: ez a Frászkai egy hajcsár, nincs lelke, agyondolgoztatja az embert. Most hallgat, mi? De képzelem, miket gondol magában! Egyszer és mindenkorra kikérem magamnak, hogy gondolatban ilyen minősítet\Aíehéz heteden hangot használjon a főnökével szemben! — Igenis — rebegte lehajtott fővel Spann. — Most megkérem, hogy péntekre készítsen el egy kimutatást a műanyagok első félévi felhasználásáról. Tehát mikor kapom kézhez a kimutatást? — Természetesen pénteken — mondta Spann büszkén, magabiztosan. — Miért? Leesne a gyűrű az ujjárói, ha csütörtökre elkészítené? Nincs magában semmi ambíció, igyekezet? Mikor fog leszokni erről a csigatempóról? — Kérem szépen, elkészítem csütörtökre... — Péntek! Érti? Péntek! — bömbölte Frászkai és az ajtóra mutatott. Délben az üzemi ebédlőben magához hívatta Mariska nénit, a szakácsnőt: — Hogyan kerül a húslevesbe tarkabab és csipetke? — De kérem, ez bableves! — nyögte rémülten Mariska néni. — Azért, mert az üzem háromezer dolgozója a bablevest szereti, én soha pe ehessek egy jó húslevest? — ordította Frászkai és dörgő léptükkel, fújtatva, elhagyta az ebédlőt. Kimerültem, fáradtan tért haza, délután öt óra körüL Rosszkedvűen nyitotta ki az előszoba ajtót. Bentről, a hálószobából dör- mögő férfi hangot hallott: — Szeretlek. Aliz... Frászkai döbbenten figyelt.' A felesége gügyögve így válaszolt: — Csókolj meg, Árpád! Te szép, te vad! Frászkai hosszan, mélyen lélegzett. Az orvos nemrégiben figyelmeztette: magas a vérnyomása. „Nem fogom magam minden csekélységgel felidegesíteni. Fiatalság bolondság" — legyintett elnéző mosollyal és sietve elhagyta a lakást Jókedvűen, fütyörészve sétára indult a jázmin illatú nyári estében. Galambos Szilveszter i tévéajánlatunk 20.30: Portugál királylány. Hatalmas sátor belsejében vásári komédiások kalóztörténetet adnak elő. A ..nézőtéren” ülők öltözéke a háború végnapjait jelzi. Szakadt kopott ruhák, koszos katanasap- kák. rongyos tépett öltözékek. S a nézők között három gyerek, aki csodát lát a színpadom, Csodát, csodaszép mesét — hiszen számukra szén és jó mindaz, ami nem háború. Esztergályos Károly Déry Tibor novellájából készült tévé film .iébe-n a csoda a gyerekeik tekintetében történik. A színpadon a színház vándorszínészei. A pénztárosnő — portugál királylány. Fűzős cipője — aranypapucs. A koszos. töredezett díszlet — kagylófényű víz. a tenger, amelyen hajóik ringanak. Az egyik hajó a kalózt is elviszi. A gyerekek kócosak, rongyosak. A háború kis számkivetettjei. Nem tartoznak senkihez — mindenkihez tartoznak hát. Az emberek között élnek. találkoznak a frontról Déry Tibor1 Portugál királylány című tévéfilm. (December 6.. péntek, 20.30 óra.) hazatérőkkel. a háborúból fellélegzőkkel. Igazi gyerekek. Csak éppen a háború mértéke szerint Durvák, kegyetlenek. gyilkosok. Amilyenné a háború formálta őket... , NÓGRÁD MEGYEI SIKEREKKEL Országos hegedűverseny Szombathelyen A közelmúltban rendezték meg Szombathelyen a Koncz János országos hegedűversenyt. Mint Ismeret«, a nagy hegedűművész Szombathelyen született 1904-ben. Hubay Jenő egyik legtehetségesebb tanítványaként már 13 éves korában, mint csodagyerek járta be Európát. 1928-tól 1937- ben bekövetkezett haláláig a Zeneművészeti Főiskola tanára. A Koncz János születésének 70. évfordulója alkalmával rendezett verseny az ország 128 zeneiskolájának hegedű szakos tanulóira és tanáraira pozitívan hatott. Februárban hirdették meg a hegedűversenyt, amelyen életkoruktól függően 3 korcsoportba tartozó zeneiskolai növendékek indulhattak. Az első korcsoportban 11, a másodikban 11— 14. a harmadikban pedig 14 —17 éves korúak vehettek részt. A selejtezőket az ország megyeszékhelyein tartották meg a körzetileg illetékes zeneművészeti szak- középiskolák igazgatói és hegedűtanárai. Igen örvendetes, hogy a Szombathelyre került összesen 24 zeneiskola között ott volt a nagybá- tonyi és a salgótarjáni is. Nagybátonybál Ángyán Tamás, Salgótarjánból Miklós Ágnes és Virág László jutott be a mindössze 50 fős szombathelyi elődöntőbe. Ez a körülmény mar önmagában is igen komoly elismerést érdemel, hiszen a gyerekek az ország legnevesebb hegedűművészei es professzorai előtt játszottak. A bíráló bizottság elnöke: Kovács Dénes Kossuth-dí- jas hegedűművész, a Zene- művészeti Főiskola rektora, tagjai: Lukács Pál Kossuth- díjas brácsaművész, a Zeneművészeti Főiskola rektorhelyettese, Dávid Gyula Kossuth-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola professzora, Lányi Margit, Halász Ferenc zeneakadémiai professzorok és Petró János karnagy voltak. 1 A versenyzők az igen erős mezőnyű elődöntőben és a döntőben egy-egy kötelező és egy-egy szabadon választott művel vettek részt. A döntőbe jutott összesen 17 versenyző között volt Ángyán Tamás, a Nagybáto- nyi Állami Zeneiskola növendéke, aki végül is, az I. korcsoportban 3-ik helyezést ért el. ö volt egyébként az egész verseny legfiatalabb résztvevője — mindössze 0 éves —, de korát meghaladó zenei felkészültséggel, kifejező előadási készséggel és technikai tudással rendelkezik. A verseny, amely 3 évenként kerül ezentúl megrendezésre, országos viszonylatban nagy ösztönzést jelent hegedülni tanuló ifjúságunk számára. Sz. P. A három gazdasági főiskola tudományos diákköri konferenciája eseményeinek szünetében bövid időre ülünk le egy asztalhoz a két kislánynyal. (A TDK-konferencia eredményeiről lapunkban már szólottunk.) A két kislány: Zachar Ilona és Nagy Izabella. Mindketten a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni ipari tagozatának harmadéves hallgatói. A TDK-konferenciát jelen: tős eseményként tarthatjuk számon, nemcsak a helyi tagozat, hanem egész Salgótarján szellemi életében is. A konferencia tudományos eredményeit értékelték, erről most nem szólunk. Ezen túl azonban, úgy tűnik, nem kisebb jelentősége van annak, hogy az ország három gazdasági főiskolája, a Külkereskedelmi Főiskola, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, s természetesen a Pénzügyi és Számviteli Főiskola mindhárom tagozatának (Budapest, Zalaegerszeg, Salgótarján) vezetői, képviselői, oktatói, hallgatói két napon át a város KETTEN A TAGOZATRÓL NÖGRAD - 1974. december 6., péntek vendégei voltak, s az eredményes munka kevés szünetében némiképpen mód nyílott a várossal, illetve az itteni főiskolásokkal való ismerkedésre. Zachar . Ilonától és Nagy Izabellától dolgozatuk témája iránt érdeklődünk. — A készletnormalizálás lehetőségei és problémái a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél címmel készítettem el dolgozatomat — mondja Zachar Ilona. — Munkám a főiskolai pályázatra készüli, a főiskolai TDK-n második díjat nyertem. S most ezen a konferencián ezzel szerepelek. Tegyük hozzá: Zachar Ilona ezen a TDK-konferencián igen szép sikerrel szerepelt. Előadása az első szekcióban hangzott el.' A szekció zsűri- véleménye szerint dolgozata mind a témafelvetésben, mind pedifi a gyakorlati hasznost; tás szempontjából, s előadásmódjában is kiváló volt. Nagy Izabella a salgótarjáni öblösüveggyár IV. számú kemencéje nagyjavításának időtervezéséről készítette dolgozatát, amellyel a konferencia második szekciójában figyelmet keltő sikert ért el. A szekció zsűri külön kiemelte: Nagy Izabella a bizottság előtti vitában bizonyságot tett arról, hogy technológiai * ismeretekkel Is rendelkezik, jóllehet, a főiskolai képzésben ez nem szerepel. Mindenképpen hasznos lehet azonban. ha az itt képzett közgazdászok e tekintetben sem egészen járatlanok. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata ..fiatal”. Ezzel magyarázható, . hogy a TDK még rövid múltra tekinthet vissza. — Milyen múltra? — Valóban rövidre. A TDKcsoportok nálunk 1922 ináso-. dik fél évében . alakultak — jegyzi meg Zachar Ilona. — Szervezési, számviteli és pénzügyi témákkal foglalkozunk. Dr. Weitz Tamás, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola TDK Tanácsának elnöke is részt vesz a beszélgetésben. — Ügy hiszem, a Salgótarjánban megrendezett TDK- konferencia, egyében túl, ahhoz is hozzásegít, hogy ebben az áj intézményben újabb ösztönzést ad a tudományos diákköri tevékenységhez — jegyzi meg. — Természetesen, a legfontosabbnak az tűnik, hogy a három gazdasági főiskola TDK-munkájának ösz- szehangolására tettünk kísérletet itt, Salgótarjánban. Minden bizonnyal, nem eredménytelenül. A rendezvény helyének , meghatározását meghatározta az a tény, hogy Salgótarjánban tulajdonképpen most kezdődött el az intenzív TDK-tevékenység. Zachar Ilona és Nagy Izabella eredményes szereplése arra enged következtetni: e tevékenység még további sikerek lehetőségével kecsegtet a jövőben. T. E. Magyar film Portugáliában Az elmúlt napokban Portugáliában magyar filmhetet rendeztek. A jelentős eseményről Kovács András Kos- suth-düas rendező, a filmhéten részt vett delegáció tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. — Lisszabonban és Portóban hét filmünket mutatták be. amelyeket egy portugál filmforgalmazó vállalat választott ki. A Szerelem. , a Hangyaboly, a Nincs idő. a Szi.ndhád. a Szegénylegények, a Még kér a nép és a Hideg napok című filmeket naponta négy alkalommal —. s Portugáliában rendhatgyó módon délelőtt Is — vetítették. B bemutatókkal egy időben Lisszabon elővárosában, a főleg munkások lakta Almádéban is bemutatták a hét filmet. A későbbiekben ezekkel az alkotásokkal 25 város közönsége ismerkedik meg. Módunk volt beszélgetni a nézőkkel. s bebizonyosodott, hogy érdeklődésük nemcsak a filmek. hanem országunk iránt is élénk. A közeljövőben az ottani filmklubok és filmmúzeum közönsége 30 ‘ film tükrében, retrospektív sorozatból ismerkedhet meg a felszabadulás utáni magyar filmművészettel. A magyar filmhét több volt. mint kulturális rendezvény. végig dgen élénk érdeklődés övezte. A portugál televízió egyébként egyórás műsorban mutatta be hazánk gazdasági, kulturális, művészeti életét. Közlekedési ismereteket fejlesztő játékok Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács ifjúsági közlekedési nevelési szakbizottsága pályázatot hirdetett: gyalogos, utas. kerékpáros és segédmotor-kerékpáros közlekedési ismeretek megszerzését segítő-fejlesztő iátékok készítésére. Pályázni lehet két kategóriában: óvodáskorúak és általános iskolai tanulók részire alkalmas, életkori sajátosságaikhoz igazodó, oktatási célt is lehetővé tevő. szó. rakozitató. egy és több személy által játszható játékokkal. A játékok segítsék elő a közlekedési jelzőtáblák megismerését. a fényjelző készülé. kék működésének és a követendő magatartásnak az elsajátítását. a közlekedési szituációban való eligazodást. A pályaműveket leligésen az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága címére (1903 Budapest. V.. Mérleg u. 3.) lehet beküldeni. Beküldési határidő; december 3L 4 L
