Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-05 / 284. szám
Kis lépések előre Ha országos léptékű, széles hatósugarú is egy-egy feladat, a megoldása felé vivő út mindenképpen egyedi. Az adott körülmények, lehető- cégek szabják meg az előrehaladást — így az eredmények nagyságrendjét, értékét Is elsősorban a közösség dönti el. Egy beszélgetés juttatta eszembe mindezt. A kultúra szerepéről, a művelődés lehetőségeiről beszélgettünk az ötvözetgyárban. Elkészült itt Is a közművelődésről szóló párthatározat végrehajtásának útját kijelölő feladatterv, már régóta szenvedélyes viták témája: mit lehetne tenni az itt dolgozók1' művelődésének, szabad Idejének gazdagításáért — Ügy érzem, néhány lépést már tettünk előre, kimozdult a holtpontról ez az ügy — mondja elgondolkodva Kiss Andtás, a gy ár szakszervezeti titkára. — De: ami másutt már természetes kiindulási alapnak számít, az nálunk az eredmény, a siker — fűzi hozzá kesernyés hangsúllyal Ilarsányi Péter, a műszaki információs osztály dolgozója. 4 Öt év könyvtári szünet A feladatterv is említi, hogy a több éves kihagyás után újra be kell indítani az üzemi letéti könyvtárat. A határidő: december 31. Kétszáz kötetet már kihoztak a szak- szervezeti könyvtárból, saját könyveik mintegy ezer kötetet tesznek ki. Harsányi Péter vállalta, hogy heti egy alkalommal kora délután, két műszak között kölcsönöz. Féli gmeddig már be is indult a könyvtári, élet, az if júsági klub helyiségében kereshetik meg s könyveket az érdeklődők. — Gazdagok vagyunk, de mégsem hoz hasznot ez a gazdagság. Van ugyanis egy jelentős műszaki könyvállományunk is — ennek a használata igen nehézkes. Megszületett az elképzelés: egyesíteni kellene a műszaki és a szépirodalmi könyvtárat és egy függetlenített könyvtárost alkalmazni. A legjobb az lenne, ha szakmailag tájékozott, idegen nyelvet ismerő könyvtárost találnánk, aki vállalni tudná a szakcikkek fordítását is. Az ötvözetgyártásban a legkisebb újítás, anyagmegtakaritás csak jó szakmunkásokkal és gazdasági vezetőkkel képzelhető el, ehhez pedig elengedhetetlen a szakirodalom ismerete. Vesszőparipám ez a közös, igazi könyvtár — úgy érzem, nagyon sok értéket hozna a művelődésben és a termelésben egyaránt. Kiss András fel is vetette a vezetők előtt ezt, döntés még nem született. Beindult egy osztály Sokat jelentene egy jó könyvtár, ahol olvasgatni, folyóiratokat böngészni is van lehetőség. Talán a tanulási kedvet is fokozná. Mert itt vannak a legnagyobb problémák! A gyár közel hatszáz dolgozója között minden harmadiknak hiányos az általános iskolai végzettsége. A fizikai dolgozóknál még rosz- szabb az arány. Hogyan tud beleszólni az üzem életébe az a munkás, aki alapfokon sem ismeri azokat a fizikai folyamatokat például, melyek a mindennapos munkáját meghatározza ? — Végül is ebben az évben beindult a kihelyezett általános iskolai osztály. A szervezésnél elsősorban azokra a negyven éven aluli párttagokra számítottunk, akiknek szintén hiányzik egy-két osztálya. A tanárok óradíját, a tanszerköltséget, az összes anyagi terhet szívesen vállalta az üzem, mert más úton ■nem valósulhatott volna meg ez a kezdeti, kis lépés sem. — Lezajlottak az első vizsgák. Milyen eredménnyel? Krenács Józsefné személyzetis ezt papírok nélkül is meg tudja mondani. — Tízen maradtak. Volt, aki igen rendesen járt, de a vizsgától megijedt. Hatan végezték el az 5. osztályt bent Salgótarjánban, a dolgozók iskolájában, ketten pedig a 6.- ot. Rájuk is gondolunk, amikor azt tervezzük, jövőre újra indítunk 7—8. osztályt az üzemben. Nem károsodhatnak A tanulást vállaló dolgozók anyagilag nem károsodhatnak: ha munkaidő alatt vannak az órák, fizetésüket ugyanúgy kapják, mintha dolgoznának. Hetente kétszer 4 és fél óra — gyakran több mint egy műszak hetente. Egy-egy osztály sikeres befejezéséért pedig 500 forint jutalmat biztosít a kollektív szerződés. Sok még a tennivaló a tnű- velődés más területein is. A színházbérietek leggyakrabban az adminisztratív dolgozók körében találnak gazdára. Sok a bejáró — nehéz a komolyabb rendezvények szervezése. De az utóbbi egy-két évben már sok területen tapasztalták, lehet számítani a gyár dolgozóira. Az elsők között kapcsolódtak be a „20 ezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalomba, az iskolák, óvodák segítésébe, ősszel a mezőgazdasági munkákból is kivették a részüket: 334 napot dolgoztak. Több brigád szervezett közös kirándulásokat. Kisebb-nagyobb . lépésekkel haladnak élőre a művelődésben is. G. Kiss Magdolna. Mai tévéajánlatunk T 21.lt>: Telesznbjektív. Ez a második alkalommal — s ezentúl havonta — jelentkező ifjúsági műsor rendhagyó módon itiindig a késő esti órákban kerül a képernyőre. Azért, mert a Halló, f űk, halló lányok megszűnése óta nincs rendszeres ifjúsági program főműsoridőben — mondja Csányi Miklós, rendező és Végh Miklós szerkesztő. Az egyéb ifjúsági műsorokat olyankor sugározzák, amikor a tanuló, dolgozó, ingázó fiatalok többnyire még nem ülhetnek a tévékészülék elé. A Teleszubjektív olyan eseményekről akar hírt adni, ami neon fér A hét c. politikai magazinba, s nem is híradó jellegű. Tehát kül- és belpolitikai, kulturális és sporteseményeibe'!: örökít meg — lehetőleg a fiatalok szemszögéből. A második szám tartalmából némi ízelítőt; szó lesz az iskolamúzeumokról, bemutatják a fiatalok veszprémi színházát, színes tartalmas riportot láthatunk a DÍVSZ várnai közgyűléséről, s mint különlegességgel találkozhatunk egy állatidomár festőművésszel is. Magyar filmnapok 1974 A Kulturális Minisztérium! filmfői gazgalósága, a . film-j szakma több szövetsége es- vállalata — közös rendezésé-- ben — december 5—Í1 kö-5 zött a budapesti Toldi stúdió-j moziban magyar filmnapokat! rendez. A rendezők célja,} hogy minél teljesebb váloga-5 tást nyújtsanak az 1974-ben! készült magyar filmekből. Az! eseménysorozat filmjei kö-5 zött — néhány olyan alkotás: is szerepel, melyet — például} Rózsa János Álmodó ifjúság.! Kó&a ,Ferenc Hószakadás cí-* mű filmjeit — már játszották; a magyar filmszínházak. A- bemutatott tizenöt mű között} azonban szép számmal ,Jesz-- nek új produkciók is. így a • többi között Jancsó Miklós ! Szerelmem, Elektra. Kovács! András Bekötött szemmel,: Fábri Zoltán 141 perc a Be-* fejezetien mondatból című- munkái. ; Hány fórint a vasárnapi életmentés? Talán nincs is olyan vala■ mire való gyakorlattal és tu dússal rendelkező szakmun kás, akinek nyolcforintos óra bért kínálnának. Kivéve' a gyógyító és életmentő fel adatot ellátó, ügyeleti szol gálatot teljesítő orvost... A 12 órás ügyeleti szolgálatért ugyanis kereken száz- forintos ügyeleti díjat kap az orvos, s ez hozzávetőlegesen nyolcforintos órabérnek fe lel meg. Ennyiben állapitot ták meg az ügyeleti díjat ak kor, amikor az ügyeleti szol gálatot bevezették. Azóta sok minden változott. Csak az ügyeleti díj tartja magát megingathatatlanul. Átlagos hívásforgalom esetén az ügyeletet teljesítő orvos egy óra alatt egy-három beteget lát el. Figyelembe véve azt is, hogy a hívások nem mindig feltétlen indokoltak, egy beteg sürgős ellátását, esetleg életének megmentését négy-nyolc forintra értékeli a jelenleg érvényes ügyeleti díjazás. Ugyanez a mostoha bánásmód vonatkozik a vasárnapi területi ügyeletre is. Lassan az orvosi lesz az egyetlen szakma, amelynek ügyeletéért sem vasárnapi emelt díjazás, sem szabadnap nem jár. Sokszor és joggal hangoz-\ tatjuk: legfőbb érték az em-i bér és egészsége. Az érte dől-: gőzök éjszakai, vasárnapi; munkáját miért értékelik hát; ennyire le? ... — sz. m. —jj TVapviláigot látott a Nóg- rád megyei Tanács művelődésügyi osztályának lapja, a Palócföld idei ötödik száma. Lássuk a borítót. Amint azt az új köntösű, s mindenekelőtt hangsúlyozottan társadalompolitikai profilú lap kézbevétele során már megszokhattuk, érdemes elolvasni a „borítói cikket”, mielőtt még kinyitjuk a lapot. E cikkek rendszerint újra és újra meghatározzák a lap feladatát, s • kéthavonként ismételten megfogalmazzák a célt Nyilván azzal a céllal, hogy a lapnak a megye szellemi életében betöltött, s betöltendő szerepe ezáltal mindenki számára világossá váljék. Kassai-Végh Miklós fő- szerkesztő ezúttal szintén a közművelődés, a kultúra fogalmának tágabb értelmezéséről ír. s a lap feladatát ismételten abban látja, hogy: ..Minél tágabb szerző- és olvasóköröket kell ráébresztenünk arra, hogy a társadalom- követelte művelt ember nem öncél, hanem továbbhaladásunk feltétele. Ennek az ügynek érdekében kell körülhatárolnunk még felelősebben a Palócföld mint alkotóműhely tennivalóit”. Bár folyóirataink. lapjaink általában csak bizonyos jubileumok kapcsán szoktak e formában is szót ejteni önmagukról, úgy tűnik, a Palócföld esetében indokolt, hogy koncepcióját ily módon is hangsúlyozza. Valóban, mély igazság, hogy a művelt ember nem öncél. Közművelődésünk aktuális feladatai — és a Palócföld Hangoztatja ezt a közművelődés-politikai határozat is. Csak egyetérthetünk abban, hogy a lap tennivalóiét elsősorban ennek az ügynek érdekében határozza meg. Mindenekelőtt a Változó valóságunk című. terjedelmében is legnagyobb rovat az. amelynek írásai e koncepció iegvé- ben születtek. Kiss Aurél: Kultúra és emeletek címmel értekezik a szocialista kultúra pozícióinak alakulásáról Nógrád megyében. Részletesen szól a munkásművelődés fejlesztése érdekében a nagyüzemekben az elmúlt időszakban kidolgozott programok néhány jellegzetességéről is. Mint írja. e programok többsége a képzés oldaláról közelíti meg a művelődést. Másrészt. rendkívül nagv súlyt helyez a szocialista brigádok kulturális szerepére. Hangoztatják e programok a széles körű felelősséget a végrehajtásban. igyekeznek oldani a gyár és a kulturális intézmények közötti merev határokat, megváltoztatni a régi szemléletet. A cikk szerzőié megjegyzi: „Egyre kevesebb azoknak a száma, akik vélt. vagy valóságos magaslatokból pillantanak le a »földszintre-«. s az igénytelenséget kárhoztatják — az igények emelése helyett.” NÓGRÁD - 1974. december 5., csütörtök TI A továbbiakban mindenképpen figyelmet érdemel Sólyom István: Beleszólni vagy részt vermi? című cikke. Az írás az üzemi demokrácia fórumainak működése kapcsán egyúttal a továbblépés lehetőségét kutatta, rendkívül sok gyakorlati példát is felsorolva. Részletesen szól a termelési tanácskozásokról, a tájékoztatás és a vitatkozás helyéről az üzem életében, a szocialista brigádokról, az újítómozgalomról stb. Kő-Szabó Imre: Tősgyökeres. gyökeret vert. gyökérte- len címmel közöl riportot a megyében élő értelmiség tagjai beilleszkedésének körülményeit kutatva. A téma indokolt. hiszen köztudott, hogy éppen e réteg tagiai közül különösen az utóbbi években többen eltávoztak a megyéből. Miért? Ügy tűnik, a szerző ezúttal adós maradt a válasszal. a maradás, illetve a távozás indítékainak feltárásával. Lehet, persze, hogy most nem is ez volt a cél. csupán néhány értelmiségi portréjának vázlatos megrajzolása. Sulyok László Művelődési házak kötéltánca címmel vizsgálja a művelődési otthonok gazdálkodását, kultúrpolitikai céljaink megvalósításának szemszögéből. örvendetesen sokat idffz az MSZMP Központi Bizottsága közművelődési határozatából, mondandója hangsúlyozására. Cikke végén hangoztatja: ..Nagyobb: igyekezettel, koncentrált, kö-5 zös fellépéssel kell a maiak-} nál jelentősebb eredményeket: elérnünk a kultúra, a művelt-: ség területein”. (Nyilván csak; apíó elírás: az utolsó bekez-; dés első mondata ígv kezdő-; dik: „A címben két látszólag! disszonáns fogalom: kultúra! és kereskedelem került egy-S más mellé...” A címben: egyik szó sem szerepel.) Kaári Sándor az olvasóvá; nevelés gondjait elemzi me-; gyünkben. Ennek során fog-; lalkozik a középiskola szere-; pével, a szaktanár feladatai-! val is. Csongrády Béla: a! Kultúra és közönség című fo-; lyóiratról informál cikkében. * ■ . ~ lap Művészet és. kö- ■ zönsége rovatában szó; esik a salgótarjáni augusztusi szabadtéri szoborkiállítás-: ról. Csik Pál pedig Salgótar-i ján és a folklór kapcsolaté-: ról ír. lezajlott rendezvények- kapcsán. A Hagyomány ro-; vatban Réti Zoltán Rózsavöl-; gyi Márkra emlékezik. A! Körkép rovatban — többi kö-! zött — a Nógrád megye tör-í ténete című monográfia-soro-; zat megjelent negyedik köte-J tét méltatja Schneider Miklós.- Czinke Ferenc pedig Aradi- Nóra: A szocialista képzőmű-; vészét jelképei című könwét! elemzi. Mint írja: ..Aradi! Nóra könyve újabb remekmű! abban a sorban, amivel a- szerző eddig is ^— hűen el-; kötelezettségéhez' — gazdagí-- tóttá a művészet megértését.! népszerűsítését, nem utolsó-! sorban közművelődésünk ha-! tékonyságát.” X. E. Filmbemutatók . VÁLTSÁGDÍJ egy halottért Columbo hadnagy és a „tökéletes” bűntény. •Színes USA bűnügyi film. Salgótarján: 5—8. PENNY GOLD Az ikrek rejtélye. Színes angol bűnügyi film. Salgótarján: 12—18 Balassagyarmat: 16—18 HÖSZAKADÄS Háború a természet csendjének látszólagos békéjében. Színes magyar fllmballada. Balassagyarmat: 12—14. Salgótarján: 16—18. ' ÜLZANA A fiatal törzsfőnök bosszút álL Színes NDK kalandfilm. Balassagyarmat: 19—21. Salgótarján: 22ÁMOKFUTÁS Egy szerelmi fellángolás negyvennyolc órája. Színes magyar filmdráma, Salgótarján: 26—28. Balassagyarmat: 30.—január 1. TIBBS ÉS A SZERVEZET Alapos «jyanú a néger rendőrtiszt ellen. Színes USA bűnügyi film. Balassagyarmat: 26;—28. Salgótarján: 29.—január, 1. I
