Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

Uj, szocialista varost építettünk (Folytatás az 1. oldalról) feladatainak megfogalmazá­sára is alkalmasak — kezdte ünnepi beszédét a városi párt­tá tottság első titkára. \7. ünnepi szónok ezután történelmi visszapillantást te-.t a Magyarország és Nóg- rad megye felszabadításáért vívott harcokra. Méltatta Iván Nyikitics Konyev vezérőrnagy, e II. ukrán fronthoz tartozó 3. gárda légidesszant-hadosz­tály parancsnokának és a ve­zetése alatt harcoló katonák hősiességét, akik felszabadítot­ták Salgótarjánt. Beszédét így folytatta: > — Aj város a szovjet kato­nák jóvoltából nem vált had­színtérré, a felderítőegysé­gek ugyanis hamar észrevet­ték, hogy a német és a nyi­lascsapatok már elhagyták a várost, s csak kis részük rej­tőzködött a búvóhelyeken. A város környékén azonban sú­Fekete Nándor Salgótarján Városi Tanács VB elnöke át" veszi a besztercebányai kül~ ciöllséjj ajándékát. lyos harcok voltak. Soha el nem múló tiszteletet paran­csol az a hősiesség, ahogyan a szovjet katonák a mai sza­badságunkért is harcoltak... A szovjet hadsereg alakula­tai mellett jelentős érdemet szereztek a megye munkásel­lenállói, partizánegységei is. Nógrádi Sándor partizánjai közt találjuk azokat a harcos kommunistákat és munkáso­kat, akik Salgótarján és kör­nyéke legharcosabb fiai vol­tak az elnyomás, az illegalitás időszakában is. Ok azok, akik forradalmi magatartásukat megőrizve bátran harcot kezd­tek a dicső szovjet hadsereg oldalán a haza felszabadítá­sáért. Ezután aiTól szólt, hogy a felszabadulás után, mivel Sal­gótarján ipari üzemeiben élő volt az első munkáshatalom, a dicsőséges Tanácsköztársa­ság emléke, erős volt a hala­dó munkásmozgalmi hagyo­mány, az illegális Kommunis­ta Párt szervezettsége, a po­litikai tevékenység hamar aktivizálódott. A felszabadu­lást követő nyolcadik napon, 1945. január 2-án megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, amely szá­mottevő szerepet vállalt/ az állami és társadalmi élermeg- indításában. <~>zsvárt József elvtárs ez­után visszapillantott a ke- nyeretlen Tarjánra, s arra a nagyszerű munkára, amelyet a város lakói az újjáépítésért kifejtettek. Nemcsak hirdet­ték a kommunistákkal együtt, hogy lesz magyar újjászüle-, tés, hanem sokat tettek is azért­A harminc év fejlődését ele­mezve, számokkal bizonyítot­ta Salgótarján nagyszerű át­alakulását^ A harminc év so­rán csaknem 10 ezer új, mi­nőségi változást jelentő lakás épült a városban. Szólt a vá­ros ipari szerkezetében bekö­vetkezett változásokról. Űj ipari bázisok, a BRG, a VEGYÉPSZER jelentik a vá­ros arculatának megváltozá­sát. Szólt arról, hogy Salgó­tarján összetételében a távlat­ban is a. nagyüzemi munkás­ság adja a dolgozók zömét, noha a jövőben emelkedik majd a szakmunkások ará­nya, a munkások általános műveltségi szintje, bővül a fiatalok pályaválasztási, a nők munkavállalási lehetősége, pozitívan változik a családok életmódja Salgótarjánban. A továbbiak során kijelentette: eddigi eredményeink letéte­ményesei, továbbfejlődésünk érlelő erői a város munkásai, akiknek példáján társadalom- formáló tetteit követhetjük nyomon, a munkásosztály vi­lágtörténelmi küldetésének megvalósulását. Az ünnepi együttes ülés szónoka ezután arról szólt, hogy az MSZMP következetes irányvonalában a munkíú- osztály érdekei tükröződnek, hiszen a munkásosztály vezető szerepének érvényesítése egész társadalmunk érdeke, szocia­lista építőmunkánk eddigi eredményeinek legfontosabb forrása. Itt mondotta el, hogy Salgótarján lakói dolgoznak a párt X. kongresszusa határo­zatainak megvalósításáért, s nagy munkasikerekkel ké­szülnek a XI. kongresszus méltó köszöntésére. Ezután ki­jelentette : —1 Há.rom évtized telt el a város életének történelmi sors­fordulója óta. Népünk, így városunk lakossága is úgy érezzük, jól gazdálkodott a rábízott hatalommal, hiszen harminc év alatt összehason­líthatatlanul többet fejlődött városunk, mint a kapitalizmus évszázada alatt. Méltatta az ünnepi1 együttes ülés szónoka Kemerovó és Közép-Szlovákia, illetve Nóg­rád megye és Salgótarján test­véri kapcsolatát. Beszéde to­vábbi részében: — A mai ünnepségünk köz­vetlen aktualitását kiváltó nagy esemény óta eltelt há­rom évtized immár legújabb kori történelmünk. Ez alatt új, szocialista várost építet­tünk, kiemelkedő eredmé­nyeinkre jogosan lehetünk büszkék, hiszen a mi kezünk nyomát őrzi itt minden. A sok , munka, a nagy akaraterő, a szocializmus emberformáló értékteremtő erőivel párosul­va szülte a mai Salgótarjánt. Sikereink nemegyszer áldo­zatvállalást is követeltek. A nemzetközi helyzet elem­zése után beszédét így fejez­te be: — A békés egymás mellett élés politikája, a Szovjetunió és a többi szocialista ország barátsága, a szocializmus vi­lágméretű terjedése hazánk, népünk növekvő ereje bizto­sítja, hogy jövőt formáló cél­jainkat meg tudjuk valósíta­ni, a szocialista munka, az emberformálás nem kis fel­adatot jelentő folyamatában. Köszöntötte az ünnepi együt­tes ülést V. V. Bakatyin, « kemerovói delegáció vezetője. Elmondotta, hogy sok jubileu­mi ünnepséget ismerünk. Van­nak közöttük azonban olya­nok, amelyek nagy jelentő­séggel bírnak. Az elmúlt har­minc évben nem volt jelentő­sebb, mint a Hitler fasiszta horda felett aratott győzelem, amely megszabadította az em­beriséget a fasizmus rémural­mától. Méltatta a második vi­lágháború mindennapjait, a katonák, a hősi halottak ér­demeit. Emlékeztetett arra: hogy 1945 tavaszán beköszirt- jön a győzelem, szükség volt a moszkvai védelemre, a dnyeperi, a dunai harcokra. Hozzászólásában tolmácsolta a kemerovói városi pártbi­zottság és a tanács legőszin­tébb jókívánságait. Kijelen­tette, hogy a Szovjetunió és Magyarország, Kemerovó és Nógrád megye barátsága még 1919-re nyúlik vissza. Ez a barátság felbonthatatlan, mert a hős harcosok vérével pe­csételődött. Szólt ünnepi kö­szöntőjében arról, hogy isme­ri Salgótarján, Nógrád me­gye dolgozóinak termelési si­kereit. A kemerovóiak is ar­ra törekednek, hógy a szo­cialista munkaversenyben nö­veljék a mennyiséget, javít­sák a minőséget. Beszédét így fejezte be: — Barátságunk legyen olyan erős, mint a szibériai acél. és tiszta, mint a salgótarjáni üveg. Ezután nagy taps közepette a kemerovói városi pártbi­zottság és a tanács emléklap­ját es emléktárgyát nyújtotta át Salgótarján párt- és álla­mi vezetőinek. Szót kért az ünnepségen Josef Biensky, aki a beszter­cebányai delegáció nevében köszöntötte az ünnepi együttes ülést. Arról szólt, hogy baráti kapcsolataink tovább erősöd­tek közös harcaink során, né­peink történelmében új feje­zet kezdődött, amikor a Vö­rös Hadsereg kiűzte Hitlert és felszabadította Magyaror­szágot és Csehszlovákiát. A Szovjetunió békepoli'tikájá- nak köszönhetjük, hogy har­minc éve háború nélkül, bé­Védelmezzük, erősítjük a munkáshatalmat Ünnepélyes munkásőr-egységgyülés Salgótarjánban A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Köz­pontban vasárnap délelőtt díszkürtjei jelezte, hogy ünnepre készülnek a Kun Béla városi zászlóalj munkásőrei. Eljöttek erre az ünnepse-re, a megyeszékhely felszabadulása 30. év­fordulója tiszteletére testvérmegyénk, Kemerovo és a közép­szlovákiai Besztercebánya küldöttei is. Helyet foglalt az ün­nepi egységgyülés elnökségében Brutyó János, az MSZMP központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, a város ország­gyűlési képviselője, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőr­ség országos parancsnoka, Jakab Sándor, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, a Központi Bizottság tagjai. Részt vett az ünnepségen Gégzi János, a megyei pártbizottság első tit­kára, Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára, Kiss József, a munkásőrség megyei parancsnoka. Együtt ün­nepeltek a munkásőrökkel a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének képviselői, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó egyik alakulat tiszthelyettesei, tisztjei, a város párt-, állami, v gazdasági vezetői, szocialista brigádtagok. Díszkürtjei felhívása jelezte az elöljárók érkezését. Pé­csi Róbert zászlóaljparancsnok vezényszava töltötte meg a termet. Vezényel a parancsnok — Egységgyűlés feli Vi­gyázz! Jobbra nézz! — hang­zott a narancs, közben a ze­nekar a fogadási indulót lát­szotta. — Parancsnok elvtárs. Pécsi Róbert, a salgótarjáni Kun Béla zászlóalj oairancs- noka jelentem. a zászlóadj tel­jes személyi állománya ünne­pi egységgyűlésre együtt áll. — Jó napot elvtársak! — hangzik Papp Árpád szava. — Erőt. egészségeit parancs­nok elvtársi — szól a válasz. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Tóth And­rása a városi pártbizottság' csoportvezetője megnyitó sza­vaival elkezdődött az egység­gyűlés. Pécsi Róbert zá szlóal j - parancsnok jelentésiben „szá­molt be az egység 1974." évi tevékenységéről, a szocialista verseniymoasalom eredményei­ről. a feladatokról. — Munikásőréletünfcben már hagyományossá, megszo­kottá v.álf. hogy az év befeje­zésével értéfcellük. elemezzük az eltelt kiképzési év felada­tainak végrehajtását. Számot adunk egységünk politikai, er­kölcsi állapotáról, a kiképzési és szolgálati feladatokban el­ért eredményekről, a szocia­lista versen ymo.zeal óra ered- ményesséaérőL egyben meg­határozzuk az elkövetkező év legfontosabb feladatait — hangsúlyozta Pécsi Róbert zásalóalioarancsmok. Visz- szaemlékezett Salgótarján felszabadulására; maid be­számolt a munkásőrök 1974-es kiképzési évének eredményei­ről. Mint mondotta, a mun­kásőrök jól értik a párt poli­tikáiét. azt magukévá teszik. azok cselekvő részesei. A kö­zéleti tevékenységükben, mun­kahelyeiken, munkásőri, párt- megbízatásaikban oéldamu- tatóak. Az egység erkölcsi, politikai. fegyelmi helyzete megfelel a követelménynek. A munkásőrök tovább bővü­lő politikai-szakmai ismere­teivel erősödött az egység, az alegységek összeforrottsásai. kollektív szelleme. egymás megbecsülése, példát mutat­nak a páirtmunkák végzésében, a párt. a társadalonfi iránti ragaszkodásban. Számokkal bizonyította az egység mun­káiét. A foglalkozásokon való megjelenés 90.5 százalékos. A kiképzésen való 72 százaléké« társadalmi jelleg érvényesül. A 72 órás kötelező kiképzési óraszámon felül a belszolgá- latban eltöltött 9 ezer. köz­rend-, közbiztonság-, közútel- lenőrző szolgálatban 1173 óra. pártrendeavény biztosításában 1200 óra, sport- és egyéb ren­dezvények biztosításában 1100 az eltöltött óráik száma. Csak­nem száz munkásőr segítette az őszi betakarítási munkát. A munkásőrség országos pa­rancsnoka felhívására, amely a párt XI. kongresszusára való felkészülésre, és hazáink felszabadulásának 30. évfor­dulója méltó megünneplésére szólít fel a munkásőrök ed­dig háromezer órás kommu­nista műszakot teljesítettek, amelynek értékét közművelő­désre. óvoda, iskolai felszere­lés pótlására ajánlották fel. Ebben az évben példamutató magatartásért az országos pa­rancsnoktól 29 munkásőr ré­szesült a kitüntetés különbö­ző formáiban. 34 munkásőr kapott országos és megyei pa­rancsnoki. 40 munkásőregvség. 137 pedig alegyiség-parancsno­Nagy Lajos, Salgótarján első munkás polgármestere kében élünk. Ezért dicséret és köszönet a Szovjetunió párt­jának és népeinek. Josef Biensky a közös harcot szim­bolizáló ajándékot adott át a város vezetőinek. Az ünnepi együttes ülés ezután szomo­rú kötelességének tett eleget. Egyperces néma felállással adózott A. F. Jestokinnak, a kemerovói területi pártbizott­ság volt első titkárának, aki Salgótarján díszpolgára, s a közelmúltban, 61 éves korá­ban. elhunyt. A városi tanács végrehajtó bizottsága az únnepi alkalmat tartotta illőnek felhasználni a város zászlajáról szóló ta­nácsrendelet megalkotására. A város zászlaja arannyal át­tört, bíborvörös színű lesz, középen a város címerével, alatta Salgótarján felirattal. A tanácsrendelet-tervezetet a tanács egyhangúlag elfogad­ta. Fekete Nándor ezután ki­tüntetéseket adott át. A váro­si tanács határozata alapján Tóth Pált, a Hazafias Nép­front városi alelnökét Salgó­tarján város díszpolgárává választotta. Városi emlékpla­kettel tüntette ki Kovács Ár- pádnét, a ZIM salgótarjáni gyára sajtolóját, Stadler Ist­vánt, a bányagépgyár műve­zetőjét, Szőcs Gyulát, a ko­hászati üzemek osztályveze­tőjét A tanácstagi munkáért emlékplakettel tüntette ki Menyhárt Istvánná és Ondrék László tanácstagokat, továbbá Schinczer Jenőné és Agócs János volt tanácstagokat, a tanácsban végzett lelkiisme­retes munkájukért A város felszabadulásának harmincadik évfordulójára rendezett ünnepi együttes ülés táviratban köszöntötte I. Ny. Konyev vezérőrnagyot, a Szov­jetunió hősét, a Salgótarjánt felszabadító légideszant-had osztály volt parancsnokát. Az ünnepi együttes ülés az Intemacionálé hangjaival ért véget A város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az ünnepi együttes ülés után ko- szorúzási ünnepségre került sor a szovjet hősi és a felsza­badulási emlékműnél. A ke­gyelet és a hála virágait he­lyezték el az emlékművek ta­lapzatára a pártszervek, a szovjet vendégek, a tanácsok; a csehszlovák vendégek, a szakszervezet, a Hazafias Nép­front, a KISZ, a tömegszerve­zetek, a fegyveres testületek és az üzemek képviselői. A koszorúzási ünnepségnél a munkásőrség díszszázada so­rakozott feL ki dicséretet. Foglalkozott » jelentés a zászlóalj- személyi állományának politikai kép­zettségével is. Végül a fel­adatokról ( szólt Pécsi Róbert. Üdvözlet \ a zászlóaljnak Papp Árpád vezérőrnagy. * Központi Bizottság nevében, a Párt harcos üdvözletét tolmá­csolta a Kun Béla munikásőr- százlóalimak. Mint mondotta, a mai ünnep méltó a szám­adásra. a felelősségteljes mun­ka értékelésére, s bejelentette, hogy a szocialista versenyben a megye legjobb egysége cí­met harmadszor is. és most már örökre Papp Árpád ©Butám a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetését adta át Pécsi Róbert zászló- al j parancsnoknak. Felszólalt az ünnepi eevség- eVűüésen Ozsvárt József, a városi pártbizottság első tit­kára. Többek között azt hang­súlyozta. hogy a salgótarlámA városi Kun Béla zászlóalj a nemes vetélkedésben megyén belül immár harmadszor a legjobbnak bizonyult, s végle­gesen kiérdemelte a Parancs­nokság Legjobb Önálló Egysége kitüntető címet és vándorsér- leget. Engedjék meg. hogy eb­ből az alkalomból a megyei és a salgótarjáni városi pártbi­zottság nevében őszinte szív- vel gratuláljak az egység tel­jes személyi állományának, pa­rancsnoki karának és a mai alkalommal kitüntetésben, el­ismerésben részesített alegy­ségeknek. munkásőr elvtar- sakraak egyaránt. Ezután megköszönte « hosz- sízü szolgálati évek utón, le­szerelő. tartalék állományba kerülő mumkásőrök tevékeny­ségét és felmentette őket nárl- megibízaitásuk elől. Oszicsfi Dimifcrii Tvanovics vezérőrnagy. a. Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja is gratulált a kitüntetéshez, majd a szovjet—mágvar ba­rátság jelentőségét méttitatta. Kitüntetések átadására is sor került. A 15 éves szolgár lati érdemérmet 14-en. a In éve« szolgálati érdemérmet 42-en, az 5 éves szolgálati em- lék jelvényt 25-en, a leszerelé­si emlékie'vényt 21-en. kap­ták meg. Öten a Kiváló Pa­rancsnoki jelvényben, 14-en. pedig a Kiváló Munkásőr jel­vény kitüntetésben részesül­tek. A kitüntetéseket az orszá­gos. megyei és városi vezetők nyújtották ált. Ünnepi pillanatra is sor ke­rült. 19-en lettek esküit ezen, a napon, s lettek munkásőrök. A leszerelők nevében, Molnár István adta át a fegyvert, az új municásőrnek ifjú Kovácsik Jánosnak. Köszönt,ölitek a mumkásSrö- ket az úttörő-munkásőrök és Szalvai Mihály úttörőőrs. akik a DlVSZ-indulö hangjai­ra csapatzászlóval vonultak a nagyterembe. Szovjet hősök Délután Salgóbánva-telepen folytatódott a város felszaba­dulási ünnepsége. A Kun . Bé­la munkásőr zászlóalj salisói szakasza az 1944-ban hősi ha­lált halt szovjet harcosokat egy díszsírhelybe helyezte el és emlékművet emeltek. Az emlékmű átadására bensősé­ges keretek között került sor. Kovácsi József a negyedik század parancsnoka jelenítette Ozsvárt Józsefnek a városi pártbizottság első titkárának, hogy a vállalt kötelezettségü­ket teljesítették: elkészült a díszsírhely és az emlékmű. Ezt követően Ozsvárt József méltatta a felszabadulás je­lentőségét. maid a kegyelet és hála koszorúit helyezték el az emlékműnél, a megyei párt és állami szervek képviselői, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé a kemerovói vendégek, valamint Paoo Ár­pád a munkásőrség országos parancsnoka. Az Intemacioná- ■ lé hangjai közepette díszsor- íüzet adtak le a hősök tiszrte- I letér e-' A% ünnepi naj^yülés résztvevőinek egy csoportja NÓGRÁD — 1974. december 24- kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom