Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

I Egy miért — két válasz ! Képernyő előtt Nagyot csattan mögöt­tünk a vasajtó. Kíváncsian fordulnak felénk a tekinte­tek. A szereidében csend van. Reggeliidő. A lányok és asszonyok jó ízűeket ha­rapnak a kenyérből, kol­bászból, szalámiból. A „Lam- part” ZIM salgótarjáni gyá­ra November 7. Szocialista Brigádjának vezetőjét, Men- i zel Sándornét keressük. Mozgékony, barna asszony. Mosolyogva fog velünk ke­zet.. — Mi járatban vannak? — érdeklődik. kísérőmre, Kecskés József személyze­ti vezetőre nézve, aki be­mutat. Nem lepődik meg, készségesen várja a kérdé­seket — Mivel foglalkozik most a brigád? — Az újabb fajta nyu- eatnémet gáztűzhelyeket szereljük. Aprólékosabb munkát követel az előzőnél, mert egy kicsit bonyolul­tabb a szerelése. — Ez milyen többletfel- adatot jelent a brigádveze- tő számára? — Jobban oda kell fi­gyelnem a munkára. Ne­hogy hiba csússzék a mi­nőségbe. Menczelné régi ember a gyárban. Tizenöt éve szol­gál itt hűségesen. 1968, a megalakulás óta vezeti a brigádot. A tagság bízik benne, szeretik. Figyelmes, megértő, jó vezető. Szep­temberben iratkozott be a gyár kihelyezett nyolcadik osztályába. — Könnyen szántam rá magam a tanulásra — mondja. ■*- Kilencen vol­tunk testvérek, dolgoznom kellett. Hetedikből kima­radtam és elmentem a bul- gárkertészetbe kapálni, gyomlálni, palán tázni. Ké­sőbb a gyárba jöttem, bri­gádvezető lettem. Egy ki­vétellel mindegyik brigád­vezetőnek meg volt a nyolc osztálya. Nem akartam le­maradni én sem. Lassan már befejezem az iskolát, és egyre jobban érzem, hogy érdemes volt. hasznát ve­szem a munkámban, min­dennapi életemben. . Egyre több felnőtt fér­fitól és nőtől hallhatjuk mostanában az ilyen és eh­hez hasonló szavakat. Egy­re többen élnek a társada­lom, a munkahely adta le­hetőségekkel; tanulnak, igyekeznek bepótolni ifjú­ságuk kényszerű, vagy vét­kes mulasztásait. Mi kész­tet, sarkall a tanulásra? A gyerekek, esetleg az Isme­rősök előtti szemérmes szé­gyenkezés? Az iskolázott­ság hiányosságaival is ma­gyarázható munkahelyi, vagy hivatali félszegség? Netán a „vagyok olyan ember, mint te” dicséretes törekvés? A nagyobb kere­set reménye és igyekezete, a társadalmi és munkahelyi hierarchiában való előre­lépés csábító lehetősége ta­lán? Azt hiszem, hogy ezek a kérdésele csak elméletben választhatók el egymástól. A valóságban sok ezer szál­lal kötődnek egymáshoz, bonyolultan, szétválasztha- tatlan erősséggel kapcsolód­nak. mint azt a brigádve­zető szavai is érzékeltetik. Mai tévéajánlatunk 20.00: Kiálts vár06! Szabó Magda háromfelvo- násos drámáját a Debreceni Csokonai Színház előadásában láthatja a televízió közönsége. A szerző — Debrecen szülötte — a város felszabadulásának harmincadik évfordulójára ír­ta drámáját, mely mégsem kö­tődik közvetlenül a jubileum­hoz. Különös összetettséggel keveredik benne a város múltja és jelene, történelme és újjászületése. Helyet kap a műben Debrecen szellemisége éppúgy, mint kultúrtörténete. A cselekmény a tizenhetedik század elején játszódik. Ezek az évek sok megpróbáltatást zúdítottak Debrecenre. Török megszállók, olasz zsoldos ka­tonák és a hajdú martalócok sanyargatták a város lakóit, tettók tönkre szellemi alkotá­sait, pusztították értékeit. Ezek az évek azonban nemcsak e vá­ros számára jelentettek meg­próbáltatásokat. S a történe­lem során, oly’ különböző és ellentétes jelzőkké! illetett Debrecen küzdelmei tulajdon­képpen az egész országra jel­lemző történelmi mementó. Kovács Lajos Nándor, 20 éves gépi forgácsoló „tör­ténete” is bizonyít. Emelt szintű osztályban szerzett szakmunkás-képesítést. Jó tanuló volt mindig, így nem okozott senkinek sem, akik ismerték, meglepetést, hogy az ipari elvégzése után be­iratkozott a dolgozók két­éves szakközépiskolájába. — Az “esztergályos szak­ma már t akkor megtetszett nekem, amikor gyárláto­gatáson jártunk az általá­nos iskolából. Kitanultam. Mert szerintem csak az menjen gimnáziumba, aki mindenáron egyetemen, vagy főiskolán akar to­vábbtanulni. Az intézet­ben szakmát szereztem, és az emelt szinten a gimná­zium két osztályának anya­gát is megtanultuk. Ter­mészetes, hogy folytattam. Pilinyből jár Salgótarján­ba, nappalosi és éjszakás műszakba dolgozni. A szak- középiskola utolsó osztá­lyát végzi. Heti három al­kalommal járnak iskolába. Az utazás sok időt elvesz. Az iskola vége és a mű­szak kezdete közötti szabad időt a városban tölti. Azért, hogy este csak beköszönjön a szüleinek és máris for­duljon vissza, nem érdemes hazamenni. — A könyvtárba szok­tam beülni általában. t Itt tudom a leghasznosabban eltölteni az időt: olvasok, tanulok. — S ha leérettségizett, hogyan tovább? Nem gondolkodik, úgy látszik, a válasz már rég megfogalmazódott benne: — Üzemmérnök szeretnék lenni, a főiskolára készü­lök. Kovács Lajos még nagyon fiatal ember, s ahogy mon­dani szokták, olyannyira fia­tal, hogy belőle még min­den lehet. <3 azonban csak egy szeretne lenni: elméle­tileg és gyakorlatilag is jól képzett üzemmérnök, aki otthon van a szakirodalom­ban, és otthon van a mű­helyben, a munkapadók kö­zött is. Sok ilyen mérnökünk van már, de még több ilyen kel­lene. Sulyok László Igényes ismeretterjesztés hete Az elmúlt hét televízió- programjának a különféle területekről jelentkező tudo­mányos-ismeretterjesztő mű­sorok voltak az erősségei. A legjobbak között kell megemlíteni azt a sorozatot, mely az öröklődés titkait nyitotta meg eiőítünk nép­szerűén közérthető eszközök­kel. A sorozat harmadik, be­felező része a tehetség át- öröklődésének törvényszerű­ségeivel foglalkozott. nagy tudományos művészeti sze­mélyiségek meggyőző példáit sorakoztatva. Rendkívüli népszerűségre tett szert A napsugár nyo­mában című ismeretterjesztő sorozat ist amely immár a kilencedik résznél tart. s a természeti népek életét hoz­za közelebb a civilizációs társadalomhoz. Ugyancsak érdeklődéssel kísérjük a Tá- iaa. városok, emberek című ezúttal a közel-keleti Líbiára ablakot nyitó sorozatot, vala­mint a Várak, törökök cí­mű sorozatvállalkozást, meiy a középkori feudaliz­mus életét szokásait re­konstruálja elénk sok-sok történelmi, társadalmi tanul­sággal. De a tágabban vett ismeretterjesztést segíti az olyan vállalkozás i6. mint a Gyökeret eresztve című. há­romrészesnek jelzett sorozat, melynek az elmúlt héten második részét ismerhettük Imeg. A riportot1 tfiatal »pe­dagógusok pályákezdő ta­pasztalatait. vallomásait, s ezek tanulságait összegzi, szi- eorúan lényegre törő eszkö­zökkel. A folklór ügyének tett. hasznos, jó szolgálatot a Tóth Imre Somogy megyei »léDművészről készített, ere­detin ízes portréfilm, nem­különben a három diákszín- Dadi bemutató amit, szomba­ton élvezhettünk a Szóljatok játszóik, regölők! című össze­állításban. Ami a műsor művészeti programját illeti, ezúttal né­mileg elmaradt az ismeret- teriesztő szolgáltatás igényes­sége mögött, de egyben ön­magához mérten is, a meg­szokottól. A legnagyobb figyelemmel talán a Pokolraszállást,' Sar- kadi Imre novelláinak tévé- film-feldolgozását vártuk. s meg kell mondani, nagyot csalódtunk a várakozásban. A feldolgozók nagyobbára az író zsengéiből, kevésbé sike­rült műveiből válogattak, né­hányon erősen kiütközött az ötvenes évek sematikus iro­dalmi alkotó módszere, más művek viszont a befejezet- lenség érzetét keltették a képernyőről. A szereplő együttesből egyedül Kozák András nyújtott átlagon fe­lülit, de szemmel láthatóan ő is gyakran birkózott a va­lószerűtlen lélektani helyze-. tekben. Örömmel köszöntöttük szerdán a színművészeti fő­iskolások Csehov-vállallcozá- sát. Rendkívül rokonszenve­sek voltak, s ha még nem is érett művészek, s nem is egyformán bírnak tehetség­ben, legtöbbjük máris Ígére­tes jövő. A szombati adásnap ese­ménye a Szókimondó Kata közvetítése volt a József Attila Színházból. Sardou—- Moreau vígjátékénak zenés változata azonban az alap­műhöz mérten rendkívül fel­hígult, érdektelenebbé vált a reméltnél Szenes Iván kezei­ben. A jól megrajzolt figu­rákból halvány figuravázla­tok lettek, szerencsére né­mileg segített ezen Vojt Ági, Bodrogi Gyula, Káló Flórián, Fülöp Zsigmond vérbő ko- médiázása. Vasárnap este a Fiatalok című szovjet film kellemes szórakozásnak bizo­nyult. (barna) JÖ HELYRE KERÜLT A PÉNZ A kohászati üzemek a nyár folyamán a művelődéspoliti­kai párthatározat- megvalósu­lásának segítése érdekében 15 községnek ötszázezer forint összegben nyújtott segítséget. A Karancskeszi Általános Is­kola 10 ezer forintot kapott, amelyen lemezjátszóit, magne­tofont. diafilmvetítöt és já­tékszereket vásároltak a nap­közis gyerekeknek. Ami egy brigádnaplóból kimaradt FOTÖSSZEMMEL IS IZGALMAS Amikor kifelé t artottunk az előkészítő üzemből, magunk mögött hagyva a zöldbe haj­ló színű üveglapokat, akkor jutott eszembe, hogy elfelej­tettem megkérdezni vala­mit: Vajon megünnepelték-e, n 15. évfordulót? Azt tudom, . _ .,,, , . • 'ten ma is itt dolgoznak az'mu?i?T? a 1959-ben megalakult bri- a. tájékozódásban felhívja a nádból: Biztosan esett né- í‘^®ln?et , f. lehető^ gekre, háiny szó az egyik év eleji kelt kielé- Az üzem másik végében brigádértekezleten erről is: Kítenl is. Amellett, hogy 6gyre magasabbra emelkedik ,. ... „ minden alkalommal progra- a sokat emlegetett Zagyva 1962 óta viseli a „Szociális- mókát szerveznek, a találko- a brigád ez évi társadal- ta munka” nevet a síküveg- zások, a beszélgetések. más mi/ mu*káját nagyrészt erre gyár lapoló- és idomvagobri- kollektívák képviselőivel is Rzánia: ők készítik el a zsa- sadja. Ok adjak meg a -Tor- sokat jelentenek. luüvegeket. Ügy látszik, fo­majat ^bek kozott a mo- Érdekes, vonzó közösség ez t06szemmel is izgalmas, jó denn IKARUS panoramabu- a bri;gád. Az átlagéletkor téma ez az építkezés. Körayel fczok csillogó ablak szemeinek negyven év körül lehet, a ti- Gyula, a brigád szenvedélyes , Munkájukról dicséretek Zenöt tagból csak ketten amatőr fotóművésze számára, kozott szolnak a gyár gazda- KISZ-es korúak. Az általá- Mint, megtudtam, december f-agi vezetői: tavaly jóval nos jskolai végzettség szinte fi-án, nyílik a megyei műve- huszezer forint fölött volt az „belépőnek” számít, Kilencen lődési házban önálló fotókiál- i'gy főre eső megtakart tasuk, három éve bérlettulaj do- lítása. a képek között fekete­ideh, a megyoberL elsokent nosok, családjukkal együtt fehéren „tt lesz a Zagyva III. csatlakoztak a csepelien rendszeresen látogatják a sál- is. A fotózás régi szerelem kongresszusi munkaverseny­gótarjáni színházi előadáso- nála: tagja a megyei foió­telhívásához. ^ bárom arany- kat Másfél hónapja „könyv- klubnak, itt a" gyárban pedig koszorús jelvény után Jogsai tarosaik”: elvállalták az üze- fotószakkört vezet. Nehéz len­p^yaz^k hát a Va La at lvl* mi lététi könyvtár kezelését, ne eldöntenie, minek örül váló brigádja címre. Ezt- sem a vállalások jegy- jobban: a pályázatokon, a ki­rrtnn mtvt ittti tiirAi rs »kéből, sem a brigádnapló- állításokon elért sikereknek, TÖBB MINT KULTURÁLIS ^ nem derífchettük volna ki vagy annak, hogy a kör tag­Vallalab — ott nem jegyezték fel. jai között van néhány igen Vajon, milyen szerepet — Annak van becsülete, tehetséges fiatal? látszik a termelésben olyan amit kényszer nélkül, öröm- _ fis a többiek milyen kiváló brigád életében a mel csinál az ember, ami hobbynak hódolnak? kultúra, formális huszadrangú tényleg beépül az életbe. Mi­dolog-e a művelődés? nek felajánlani? Többet ér — A legáltalánosabb a c-i, „u ^ minden beírásnál, feljegyzés- színházba iárás — kapcsolódik Fiikor Albert, a m isaave- az aJnjt a huncutságom a beszélgetésbe Csányi Nán­a vaJ révén megtudok: az emberek dómé, — A mi családunk- yseí Attila Művelő esi■ * olvassák, is a könyveket, nem ban ennek erős gyökerei van­pontban mukodo szocialista kölesönzik. Amikor visz- nak: férjem. valamikor a brigádvezetok klubjának, szahozzák, mindig ráterelem gyár színjátszói közé tarto­_ Nagyon jónak, tártál- valahogy a szót: Mi tetszett zott, 16 éves fiam is nagyon mosnak, és hasznosnak ér- benne? Érdemes volt elolvas- szeret verset mondani, A sal- zem ezt a klubot. A mi mai- ni?... gótarjáni színházi és hang­versen vésték mellett néhánv­——— ■■ i szór B'idanostre is íeljutot­4 NÖGRÁD - 1974. december 3., kedd j tunk már, a sikerszínház­akciőval. Nagy öröm, hogy nemrégiben elkészült a csa­ládi könyvtárunk: a szobát uraló 24 polcos könyvfalat közösen barkácsoltuk. Van egy „női hobbym”, ami a má­sik munkatársnőmmel, Moczok Kálmánméval közös, a subázás. EGY ..SZŰZ TERÜLET’ író-olvasó találkozók, tan­folyamok, és egyéb rendezvé­nyek gyakori látogatói a bri­gád tagjai. Néha már kevés is az idő, minderre, hiszen szinte mindnyájan társadal­mi funkciókat is vállalnak. Maradt azonban egy ma még idegen „szűz terület”, a mo­dem képzőművészet. A bri­gádvezetők klubja abban is segít, hogy ez ne legyen így: a tárlatvezetés, a művek elemzése, már többször sze­repelt a programban. Az ott szerzett élménnyel, ismere­tekkel. katalógusokkal jön­nek a többiekhez a klub tagja, hogy átadják, amit ott láttak, hallottak. — Ha csak tehetem, én is eljárok a klubba. — mondja Csányiné. — Ott jöttem rá valamire, amit nagyon fon­tosnak, ég igazinak érzek: a kultúra, a művelődés, nem­csak a színházba járást, az olvasást jelenti. Lényegesebb az milyen szemszögből néz­zük. hogyan éljük a min­dennapokat. A munkatársi kapcsolatok, az életmód kultúrája fontosabb az elol­vasott könyvek számánál. Az a jó a mi, közösségiünkben hogy ezen a területen is egy­re gazdagabb lesz. G. Kiss Magdolna r 1374.decenHer 5-1* | 3 & fNGYÜ IIMRAPQK Balassag^armitsi i SÖTÉT FOLYÓ Színes játékfilm az 1944-es történelmi eseményekről. EGY OLASZ VARSÓBAN Az 1964-ben készült háborús filmvígjáték felújítása TERESA DOKTORNŐ Színes filmdráma egy orvosnő útkereséseiről A KORONA GYÖNGYE Színes filmdráma a harmincas évek sziléziai bányászsztrájkjáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom