Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

Uj feswBcafoEc MTRAMSZ előtt Hétemeletes, modem iroda­ház magasodik a körülötte már-már falusiasnak látszó szófiai házak fölé. A bejárat-» nál üvegtábla, amelyen a bu­dapesti látogató anyanyelvén olvashatja: INTRANSZMAS Bolgár—Magyar Társaság... Aminthogy a szófiai látogató is anyanyelvén olvashatja ugyanezt Budapesten azon az Alkotás utcai házon, amely ugyancsak magasan néz el a Déli pályaudvar környéke fe­lett, s hatalmas betűiekéi hir­deti: INTRANSZMAS. — Gyakran megkérdezték tőlem nyugati vendégeink — mondta egyszer Hja Dzsaga- rov, a közös vállalat első, már leköszönt, vezérigazgató­ja —, hogy miért éppen Ma­gyarországgal társult Bulgária az INTRANSZMAS megala­kításához? Erreli persze nem könnyű válaszolni. Egyszer ügy vágtam ki magam, hogy visszakérdeztem az illetőt: Ön miért éppen a feleségét vette el? Hiszen bizonyára udvarolt más lányoknak is... Nos, ennek a válasznak az igazi csattanója az, hogy Dzsagarov elvtárs felesége — magyar. Ma már igencsak szón óid­nak hat a kérdés: mi is az INTRANSZMAS? Egyre töb­ben jegyzik meg, hogy az üzemen belüli anyagmozgatás és raktározás korszerű esz­közeinek, gépeinek és gép­rendszereinek fejlesztésével (megtervezésével, kikísérlete­zésével, kivitelezésével) fog­lalkozó vállalat. Az utóbbi időben a sajtóban is egyre több szó esik róla, mert ipa­runk fejlettségi szintje ráirá­nyította a figyelmet az anak­ronizmusra: Magyarországon még mindig egymillió ember foglalkozik anyagmozgatással és raktározással, s hasonló a helyzet Bulgáriában és a töb­bi szocialista országban is- Az anyagmozgatás gépesítése és automatizálása tehát rengeteg embert szabadíthat fel a munkaerőgondokkal küszkö­dő ágazatok számára. Ezt lát­ták előre a két ország veze­tői, amikor — éppen tíz év­vel ezelőtt, 1964 őszén — megállapodtak a közös társa­ság életre hívásában. És az INTRANSZMAS a következő tavasszal már el is kezdte hasznos működését — Nagyon eredményes volt ez az évtized — mondotta Je- ney István mérnök, a vállalat vezérigazgató-helyettese, a bu­dapesti központ igazgatója. — A tervező tevékenység 6—10 százalékkal, a fővállalkozói forgalom 10—12 százalékkal nőtt évente. Csupán a százha­lombattai hőerőmű részére megtervezet és elkészített da­ruk 36 millió forintos értéket képviselnek, pedig csak csepp a tengerben a vállalat egész tevékenységéhez képest. A szófiai és a budapesti részleg 1200 személyes mérnöki-mű­szaki gárdája a magyar és bolgár igények kielégítésén tűi, tevékenységének mintegy Az INTKANSZMAS-székház a budapesti Alkotás utcában. 40—50 százalékát „exportál­ja”. Dolgoztunk az NDK-nak, a Szovjetuniónak, Romániá­nak, nyugati, közel-keleti cé­gek is érdeklődnek. Az idén január 1. óta megreformált alapszabállyal működünk. — Mi a lényege? — Megnőtt az egyes részle­gek önállósága és felelőssége, előrehaladt közöttük a sza­kosodás. A szófiai részleg, amely továbbra is a vállalat székhelyének számít, a nagy teljesítményű szállítószalagok, szállítópályák és berendezések tervezésére szakosodik, a mi profilunk pedig a gépesített magasralrtárak, erőművi da­ruk tervezése és kivitelezése. Mindez méggyorsítja a mű­szaki fejlesztést, s minden reményünk megvan arra. hogy következő évtizedünk még si­keresebb lesz. Nagy Károly Ha! kommentárunk Késedelem — drága pénz A SZÁLLÍTÁS kulcsfontosságú helyet fog­lal el az üzemek, gyárak, vállalatok életé­ben, mégis közismert, mennyi gondot okoz. A népgazdaság szállítási nehézségeinek enyhítésére a MÁV és a Volán már eddig is rendkívül sokat áldozott, ennek ellenére, a gazdálkodó egységeknél még kevés esetben tettek hathatós intézkedéseket a kocsik kése­delmes ki- és berakásának megszüntetésére. Pedig pénzt fizetnek érte, drága pénzt. A tarthatatlan állapot felszámolása érde­kében a Minisztertanács október 30-i határo­zata alapján, a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium rendszeresen közli az egyes tárcák vezetőivel a felügyeletük alá tartozó, a vasúti küldeményeket késetten kirakó vállalatok jegyzékét. Azóta a gondok valamelyest eny­hültek. sőt, a Központi Szállítási Tanács őszi országos kirakási versenyének első szaka­szában, a megyéből a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek a tizedik helyezést ért© el. Ennek ellenére, a legutóbbi időszakban is, a megye számos vállalatánál tehetetlenül vesztegeltek a megrakott vasúti kocsik, s a késve kirakottak száma elérte az érkezett összes kocsik felét. Az ÉVM felügyelete alá tartozó salgótarjá­ni síküveggyár is a késetten kirakodó válla­latok jegyzékére került. A gyárban a késve kirakott vagonok száma az utóbbi három hó­nap alatt megközelítette az érkezettek har­minc százalékát. A kocsiállásokért nagy ösz- sze.geket fizettek ki. s ezt fokozza még az egy kocsira jutó álláspénz emelkedése; ami négy éy alatt közel hetven forintról száz­húszra emelkedett. Mi a késedelem oka? A sajátos körülményeik indokai nagyjából elfogadható magyarázattal bírnak. A j gyár rendkívül kihasznált, zsúfolt, fekvése kedve­zőtlen, hosszan elnyúlt, a vasút és a 21. szá­mú főútvonal közé ékelődik. Iparvágánya rö­vid, két oldalán műhelyek, tárolóik sorakoz­nak; raktárterülete nagyon korlátozott. S mindehhez hozzájárult még az utóbbi időben egyre nagyobb mennyiségben érkező szóda, üvegálapainyag. importszállítmányok, a da­ruk meghibásodása, kezelőik hiánya. Mind­emellett komoly erőfeszítéseket igényel az épülő Zagyva III. anyagbiztosítása is. A síküveggyár vezetősége a helyzet tart­hatatlanságát már korábban felismerte, alig két hete pedig operatív intézkedést tett. A rendkívüli szállítási nehézségek enyhítésére szállítási bizottságot hozott létre, amely az egyes területek vezetőiből é§ egy független koordinálóból áll, A rakodás idejének csök­kentésére megfelelő technikai és .pénzügyi alapot teremtettek. Elrendelték a ki-berako­dásokhoz szükséges gépek állandó felügyele­tét, a meghibásodott szállítójárművek azon­nali kijavítását, sőt, a gyár és a MÁV közöt­ti rakterűiét bérlésének mielőbbi rendezését is. - Felhívással fordultak a szocialista brigá­dokhoz, hogy saját munkaterületükön segít­sék az anyagok rakodását. EZEK HATÁSÁRA, a salgótarjáni síküveg­gyár várhatóan hamarosan lekerül a késet­ten kirakydó vállalatok jegyzékéről. Valami azonban elgondolkodtató: ma már sehol sem késhet az önálló kezdeményező készségemért hiánya nagy károkat okozhat. A gondot nem elég idejében felismerni, a megoldásán azon­nal munkálkodni kell! V. L. Országos bányabiztonsági program \ Hyolcszázmillió forint a bányatnzek megelőzésére Á Minisztertanács ez év áp­rilisában határozatot hozott a szénbányák biztonságának növelésére, elsősorban tűzvé­delmi intézkedések bevezeté­sére. Az egész magyar szén- bányászatot érintő határozat végrehajtására a kormány központi farsásból jelentős összeget bocsátott a bányák rendelkezésére. fontos kor­mányhatározat teljesítéséről, a pénzösszeg felhasználásá­nak módjáról tájékoztatták az MTI munkatársát, 'a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt­nél. ÉRZŐDIK HATÁSA Elmondották, hogy a mi­nisztertanácsi határozat már­is érezteti kedvező hatását a föld alatti munkahelyeken. A Magyar Sjzénbányászati Tröszt, a Nehézipari Műszaki Sikeres ifjúsági fórum •Jói siReriilt ifjúsági fóru­mot rendeztek a KISZ köz­ponti bizottság április 17-i határozatáról a megyei Mo­ziüzemi Vállalat KISZ-tagjai. Meghívták a vitafórumra a TIGÁZ, a hőerőmű, az Ingat­lankezelő Vállalat és az író­szer Szövetkezet KlSZ-szer- vezetének fiataljait is. Élénk érdeklődés mellett, hasznos vita alakult ki. (El­mondták a vita résztvevői, hogy a fiatalok kedvezően, örömmel fogadták a határo­zatot, akadnak azonban olya­nok is, akik idegenkednek tő­le. Elsősorban az idősebbek körében tapasztalható a tar­tózkodás, többen már kilépési , szándékukat is bejelentették. ' Néhány helyen a vállalási la­pok megfogalmazása okoz gondot A jövő évben esedé­kes értékelő taggyűléssel kap­csolatosan sok vitatott, rész­ben technikai jellegű kérdést is tisztáztak a vitafórumon részt vevő KlSZ-tagok. I Egyetem, a Bányászati Kuta­tó Intézet, az Országos Bá­nyaműszaki Főfelügyelőség és a Mecseki Szénbányák szak­embereinek bevonásával ide­iglenes bőnyatűzvédelmi bi­zottságot alakítottak. Ennek g bizottságnak a javaslata alapján készítették el a bá­nyavállalatok tűzvédelmi ter­vüket. Elsősorban a villamos­sági berendelések hibái miatt keletkező bánya tüzek meg­előzéséről gondoskodtak, il­letve gondoskodnak. Most nagy összegeket7 köl­tenek a lángot nem vezető gumiszála gok és -kábelek be­szerzésére. Ezek égésgátló anyagokat tartalmaznak, s így tűz esetén megakadályoz­zák a lángok továbbterjedé­sét. Az idén 20 kilométernyi lángálló guimiíhevedert szerel­tek fel a bányákban, jövőre Pincében született Egyidős a szabadsággal — Az anyakönyvben az áll, hogy 1944. december 23-ám született Salgótarjánban. — Tévedés! Én december 24-én éjfélkor születtem egy légópincében — így mesélték el a szüleim. így kezdődött beszélgeté­sünk Pünkösdi Józseffel, aki egyidős Salgótarján felszaba­dulásával. — A Zsebe -udvar légópiincé- j-ében születtem. Édesapám akkor már hadifogságban volt. Ahogy elmesélték, több orosz katona jelent meg a pincében. Németek után, kutattak. Ben­nünket nem bántottak. A Szakai lakás — ahonnan a pincébe menekültek a hábo­rú vihara elől —, szoba-kony­hái,, dohos, vizes, roggyamt állapotú volt. Itt lakott a csa­lád, Nem kevesebb, mint ki­lenc gyermekkel. Ma nyolcán élnek. Jóska volt az ötödik gyermek. — A Kővár utcába költöz­tünk 1950-lben, mert kis laká­sunk már életveszélyes álla­potban volt. Óvodába nem jártam. Az általános iskolát jó eredménnyel végeztem. Ak­kor már a 48-as jelű bérház­ban laktunk, a Rákóczi úton. A tanulékony, jófejű gyer­mek tovább folytatta tanul­mányait. A Madách gimnázi­umban 1964-ben érettségizett. Ekkor került a megye legna­gyobb ipari üzemébe, a Sal­gótarjáni. Kohászati Üzemek­be. Nem vándorló embertípus. Azóta is itt dolgozik. Immár tíz esztendeje. A munkaügyi főosztályon kezdte, manapság itt is kere­si kenyerét. Időelemzőként kezdfe, később művezető, leg­utóbb normatechnológus lett. Ahogy gazdagodott az or­szág, erősödött a gyár, úgy emelkedett az életszínvonala is. Míg 1984-iben 1500 forintot keresett, napjainkban 2850 fo­rintot, nem számítva az alkal­mi és borítékon kívüli jutta­tásokat. — Családot 1967-ben alapí­tottam. Két évig anyósomnál laktunk, Szurdokpüspökiben. A Béke-telepen ezután jutot­tam a KISZ társasházépítési akciója keretében agy kétszo­bás, összkomfortos lakáshoz. Segítettek rajtam. A KISZ- támogatás 38 ezer forint volt, a gyár 20 ezer forintot adott. Havi. 430 forintot törlesztők, erre jön a lakásfenntartás. Kiegyensúlyozott, boldog fiatalember. Ötéves kisfia — akit Zsoltokénak neveznek — óvodai vélemény szerint jófe­jű, eleven gyermek. Külömtor- nára is jár. A lakás nem minden. Be­rendezése sem olcsó mulatság. A Pünkösdi család korszerű­en berendezett, teljesein gépe­sített háztartással rendelke­zik. A szülők is segítették a fiatalokat. A családi jövede­lem havonta meghaladja az 5200 forintot. A családfő legközelebbi ter­véről így vallott: — Áprilisban várom a Zsi­gulit. Fehér kocsit szeretnék. A munka és a család mel­lett a sportra is jut idő. Is­mert labdarúgó volt Salgótar­jánban. A SÜMSE-toen kez­dett 1958-ban, míg 1963-tól tíz éven át arz SKSE-iben ker­gette a labdát, középpályás­ként. Szorgalmas, csupaszív játékosnak ismerték a szurko­lók. Nem kora, hanem króni­kus térdsérülése miatt vonult vissza tavaly. Azóta gyakorló játékvezető. — Emellett jut időm köz­életi szerepre is. Tavaly óta párttag vagyok. A pártban és a szakszervezetben propagan­distaként dolgozom. Ötszörös aranykosizorús szocialista bri­gádnak vagyok a tagja. A munkásőrségben rajparancs- nokkért tevékenykedem. Két bátyám is munikásör. Eddig összesen 22 évet töltöttünk a párt fegyveres testületében. Kedvenc időtöltése? Ha jut idő, irány Szurdokpüspöki! Segítenek, az apósoknak: a ház körül és a szőlőben. Szü­lei örülnek, hogy gyermekük nyugodtan, kiegyensúlyozot­tan él, révbe jutott. Édesapja szegény tetőfedő volt. Tudja, hogy mi a szegénység. Sokszor insé’gmumkán dolgozott. Gyer­mekeinek már sokkal köny- nyebfo az élete. — Az ember nincs terv nél­kül. Marxista egyetemre ké­szülök. Két évvel ezelőtt jog- tudományi egyetemre jelent­keztem. Nem vettek fel. Talán ismét megpróbálom. Pünkösdi József egyidős a szabadsággal. Szorgalomm a . becsülettel három évtized alatt sokra vitte. Élni tudottá szabadsággal! újabb 60 kilométernyit kap­nak az üzemek, s 1977-ig minden bányát ellátnak a költséges, de a bányászok biztonságát jól szolgáló be­rendezésekkel. Ugyancsak a megelőzés érdekében automa­tikus szénmonoxid és metán előjelző műszereket szerelnek fel. Ezeket főleg a KGST- tagállamokból szerzik be. Az első ilyen veszélyt jelző, kor­szerű műszereket a tata,bá­nyai és a mecseki szénbá­nyák üzemeiben már üzembe helyeztek. KORSZERŰBB HÍRKÖZLÉS Minden szénmedencében megkezdték a hírközlőrend­szerek és a diszpécserszolgálat korszerűsítését. A menekülő vágatokban a sűrű füstben is jól világító irányító jelzőket szerelnek fel. v Országszerte fokozatosan. korszerűsítik, illetve kiegészí­tik a bányamentő állomások felszerelését. Az NDK-ból és az NSZK-ból például az ed­diginél nagyobb teljesítmé­nyű men tőkészü lékek et sze­reztek be. \ Határozat született a kül­földi tűzvédelmi kutatások eredményeinek széles körű megismerésére és hazai beve­zetésére. Ennek érdekében nemrégiben a Donyec-meden- cében alkalmazott új módsze­reket tanulmányozták a hazai szénbányászati szakemberek. A későbbiekben tapasztalat- cserére utaznak Lengyelor­szágba. Csehszlovákiába, Franciaországba, Belgiumba és az NSZK-ba is. 245 MILLIÓ FORINT 'A nagyszabású program megvalósítására ebben az év­ben 245 millió forintot bo­csátott a kormány ,a vállala­tok rendelkezésére. A követ­kező években is folyamato­san fedezi az állam a tervek megvalósításának költségeit. 1977-ig 833 millió forintot kap a bányatüzek megelőzé­sére a magyar szénbányászat. A jelentős összeg felihaszná­lását a Minisztertanács szigo­rú feltételhez kötötte: a vál­lalatok kizárólag a bányatü­zek megelőzésére, a biztonság fokozására fordíthatják az anyagi támogatást. A rend­kívüli anyagi segítség a bá­nyavállalatok gazdasági ered­ményeit nem befolyásolja (MTI) NÓGRÁD — 1974. december 18., sxerda (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom