Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
Látogatás egy csaknem igasi klubban A salgótarjáni öblösüveg- ban. Gyarapodtak sok Íred- rítás segítő munkaakciók sora gyári művelődési ház főbejá- veit játékkal is: asztalifoci. rata mellett egy kisebb ajtót sakk-készletek, játék-hoki és fedezhet fel az arra sétáló, egyebek várják a csatározáso- Nincs rá kitéve semmilyen kát. felirat, nem hirdeti tábla, hogy ez egy ifjúsági klub. Ami Volt már.- Azaz: egy leendő-klub. Vajon folytatása lesz-e a réginek, Klubestek a Mikulás-ünnep az egykori (nem is oly régi. jegyében. Névadók. Nevet ka- •rjöü éyyel ezelőtti) pezsgő pott három gyerek és néhány eletu ifjúsági klubnak? alapszerv. Tartottak egy érdeis. Idő és lehetőség lesz tehát egy igazi klub megteremtéséMi lesz? — Mit szeretnétek csinálni, rannak-e tervek? Kovács Tibomé az I-es festőből: — Mindent, ami a közösségi Magyarorsxngért harcoltunk (2.) „Nyelvet" szereztünk Ami van. kés felszabadulási vetélkedőt életet gazdagítja, színessé teEgy alkalommal izgalmas szimultán sakkjátszma folyt a Az öblösüveggyár komoly kis asztalokon — a súlyos anyagi segítségével átalakítót- vereség ellenére is sokáig ták a művelődési ház egyik emlegetik még. Az ifjúmunkás szárnyát Egy klubterem, elő- művészeti fesztivál idején itt szobával és mellékhelyiségek- is bemutatták az amatőr alkokéi. A cementre melegpadló tők műveit Voltak klubdélu- került, szürke ^műanyag be- tánok. Nem maradt program vonattak Körbe a falakat sötétbarna funérlemez és világos színű, lakkozott lécek borítják. A faburkolat, a kovácsoltvas-válaszfal jórészt tár- sadalm munkában .készült el. Maguknak dolgoztak a KIS2nélkül tehát a helyiség. De ahhoz, hogy rendszeres, tartalmas klubélettel töltsék ki az estéket, ennél több kelL Ezért előkerültek már a régi naplók, programtervek. Vajon mit csinált az előző alapszervek, hogy hangulatos, klubvezető, Sós Károly, hogy jól berendezett helyiségük legyen. Az üzem ifjúsági alapjából jutott pénz felszerelésre is, sok hasznos tárggyal bővült a KISZ vagyona. Két magnó, két lemezjátszó, egy televízió biztosítja, hogy egyszerre több alapszervezet is együtt szórakozhasson. Ki itt, ki pedig a művelődési házrosszabb körülmények között is kedveltté tette a klubot? — ezen is gondolkodnak az 1975- ös terv készítői. Mert néhány hét múlva végleg befejezik a munkálatokat: az egyik sarokba kis bárpult kerül, a másikba egy polc a magnóknak, lemezjátszóknak, tévének. Lefutott az őszi betakaMai tévéajánlatunk 21.40: Színházi Album. A kéthavonta jelentkező tájékoztató, eligazodást segítő műsor a véges színházi nézőteret akarja kitágítani, a tévénézők előtt megnyitni.' Es mindem alkalommal csak a figyelemre méltó színházi eseményekről számol be — nem közvetlenül kritizálva — hanem csak azzal minősítve, hogy egyáltalán szó esik egy- egy színdarabróL S szórakoztatva csinál kedvet a színházi előadás megtekintésére. A színház iránt érdeklődők részleteket láthatnak előadások' dezők mondják el a darabbal kapcsolatos elképzelésüket. Ennek a Színházi Albumnak a középpontjában a miskolci Nemzeti Színház áll Az évekig önmagára nem találó színház az idei évadban új főrendezőt kapott — a főiskolán most végzett Illés István személyében. Közreműködésével kiváló előadásokat produkál a színház, — a Kakukk Marcit, a Yermát, vagy az Egerek és emberek musical változatát említjük — s fiatal színészeket, évfolyamtársait, szí. Filmvetítést, vitákat, szellemi vetélkedőket. Szlovacsek Gyula a n-es csiszolóból: — Jó lenne hetente egy olyan klubnapot tartani, amikor egy-egy alapszerv vállalja a házigazda tisztjét, ök vigyáznának a rendre, biztosítanák a programot, hírverést csinálnának \neki. A klubba lehetne hozni sok olyan rendezvényt, ami eddig hol az üzemi tanácsteremben, hol pedig a művelődési házban volt Bálya István KISZ-titkár: — Tervezünk hasonlót, csak legyenek vállalkozó szellemű emberek is hozzá. A tervek megvalósításában nagyon sok segítséget kaptunk eddig is a művelődési ház igazgatójától, Vratni Józseftől. Főleg a különböző előadások szervezésénél adott ötleteket és gyakorlati segítséget. Bolyós László- né, a helyettese, a gyár irodalmi színpadának vezetője is sokat tett a tartalmas kulturális programok érdekében. Gordos Tibor csiszoló: — A legvonzóbbak a kötetlen klubdélutánok, de nem hiszem, hogy csak erre lenne igény. „Be lehet csempészni” komolyabb programokat is! Lassan alakul egy törzsgárda, ezzel együtt alakulnia kell a nagyobb igényeknek is. G. K, -M. ból, színészek véleményét új, friss erőket nyert meg hallhatják szerepükről, ren- vendégül a színháznak. Megyei filmbemutatók A téli szünet jegyében Pár nap múlva beköszönt baknak js jó szórakozást a téli szünet az iskolákba. A nyújt. szánkózás és hógolyózás örö- A kalandfilmek kedvelőit mei mellett több idő jut a is várja egy csemege. A for- mozira is. A megyei mozimű- gatókönyvet írta: Gojkó Mit sor összeállítói — úgy látszik tie és ^Gottfried Kolditz; fő- — gondoltak erre: a premie- szereplő: Gojko Mitic. Köny rek és a már ismert című nyen kitalálható, hogy a közfilmek között sok szól a fia- kedvelt NDK kalandfilmek taloknak. egyik fajtájáról, egy indián. , . ... témájú filmről van szó. Az A kisebbeket két mesefilm Apacsok folytatásaként az Ul- is várja. A Karácsony az al- zana című filmet láthatják Iátoknál ennu színes rajz- mindkét városban. A jogai- fílmosszeállitás hat darabja kdrt> szabadságukért küzdő, csacsik, őzikék, nyulak kis- elnyomott indiánok harcának kutyák, halak játékos kaland- abrázolasa az áUag kalandfil- jait mutatja be. A három mekndi tartalmasabbá teszi csehszlovák, két lengyel és egy román kisfilm mindegyike egy-egy kedvest vonzó mesevilágot jelenít meg a' kitűnően alkalmazott rajz- és bábjelenetek segítségével. ezt az alkotást. Szerepel még a műsorban a Csajkovszkij című kétrészes, színes, zenés életrajzfilm a világhírű orosz zeneszerzőről és A látogatók című amerikai filmdráma. Nemrég volt a bemutatója Elia Kazan rendezésében. Art a csehszlovák—NDK koopro- Kino előadáson vetítik az dukcióban készült Három mo- 1962-es velencei filmfesztivál gyoró Hamupipőkének című nagydíjas szovjet filmjét, az szines, látványos, modern me- Iván gyermekkora című al- sefilmnek, mely a nagyob- kotást. Kerti muzsika Tafflrm egyik koncerttermében immár a harmadik zenei évadot kezdte meg a régi zenét népszerűsítő, kiváló együttes, a Hortus Musicus. Az együttes nem véletlenül választotta ezt a latin kifejezést névadójának (magyarul kerti zenének fordíthatnánk). A repertoárjukban szereplő művek — főleg vokális és hangszeres miniatűrök — a melódiák jellegében, szellemében, keresetlen tisztaságukban közel állnak a természethez. Az együttes műsorában XII—XV. századi, lengyel zene, reneszánsz kori muzsika, XVI. századi nyugat-európai tánczene és mad rigaiak, továbbá a XIV—XVI századi németalföldi iskola zenéje szerepelnek. A fiatal muzsikusok (csak nem valamennyien a konzervatórium növendékei), fő fel adatukat abban látják, hogy feltárják hallgatóik előtt azt a szellemi forrást, amely Hűn delt, Bachot, Pergolesit és múlt más nagy zeneszerzőit ihlette. Itt jegyezzük meg. hogy a műveket régi zene szerszámokon adják elő blockflőte, piccolo —, ame lyeket a tallinni Színházi és (Zenei Múzeum ad kölcsön az együttesnek. blÓGRÁD - 1974. december 18., szerda Csak elfelejtették Louis Bramfield, a neves realista írd mondta: „Ha egy modem amerikai házaspárnak — és hatalmas 6zép országunkban oly sok modem házaspár él — hónap végén marad felesleges pénze, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy sikerült takarékoskodniuk, hanem minden bizonynyal annak a jele, hogy elfelejtettek kifizetni egy szám lát.” Irány a Dunántúli A DUNA VOLT A MÁSIK nagy folyam, amelyen át kellett' jutnunk. Kis falucskáiban álltunk a folyónál, amelyet ifjúságunk kedvelt finnjeiből és Strauss keringőjéből ismertünk. Most azonban nem Volt idő a lírára. Elég nehéz feladat várt ránk: az átkelés. Mindenekelőtt „nyelvet” (az ellenség elhelyezését ismerő német katonát, tisztet) kellett szerezni, hiszen ilyen nagy vízi akadály leküzdése nagyon kockázatos vállalkozás úgy, ha nem ismerjük a körülményeket, a másik parton ievö ellenség állásait. Három ^Tíuskétásunk”, Viktor Dustoin. Gtalimzjan Kaszi- mov és Vologya Anyiszimov kapta a feladatot, hogy szerezzen. „nyelvet”. Mivel többször is találkozunk még velük, bemutatom őket. Viktor és Galimzjan — felderítő. Viktor szibériai, nagy darab, mackós mozgású fiú, rettentő erővel és rendíthetetlen. nyugalommal. Galimzjan pontosan az ellentéte, cimgár termetű, rendkívül szívós, nyughatatlan, örökmozgó. Vologya Anyisaomov, a futárom, mielőtt bevonult, egyetemi hallgató volit. Filozofáló, elemzésre hajló alkat. ök hárman először a partot kutatták végig, de hiába, egy árva csónakot se találtak. Meg kellett hát próbálni a faAz új évben is utazzék velünk! Négy világrész, harmincnyolc országába induló, több száz társas- és egyéni utazás között ön is megtalálja az igényeinek és lehetőségeinek megfelelő úticélt! KÉRJÜK KERESSE FEL LEGKÖZELEBBI IRODÁNKAT! Előre is jó utazást kíván, az IBUSZ. Tubán. Lehetetlen, hogy sehol ne legyen ladik. Volt is, persze, de hogy szerezzenek? A házak egy része üres, néhányban azonban ott maradtak az emberek. Felderítőink már végigjárták a fél falut, semmi eredmény. A következő háziban, pontosabban az udvaron a keskeny tornác alatt idős, pipázó parasztembert pillantottak meg, aki mintha csak őket várta volna. A katonák kézgpl-lábbal, egymás szavába vágva magyarázták Gyula bácsinak — később kiderült, hogy úgy hívták —, hogy miért jöttek. Ö meg szó nélkül hallgatta, mintha nem is neki beszélnének. Aztán ugyancsak szótlanul bement a házba. GaMmzjan elkeseredésében toppantott. Egy perccel később Gyula bácsi, egy nagy kulccsal a kezében újra megjelent. Most se szólt, csak odament a lezárt csűrhöz, kinyitotta az ajtót, és a kukoricaszár alól előtűnt egy kitűnő állapotban levő csórtak. Felde- rítőink megmagyarázták Gyula bácsinak, hogy éjszaka jönnek majd a csónakért és ne nyugtalankodjék, hajnalra teljes épségben visszahozzák. Arról, ami ezután történt, Viktor Duskin számol be. Pontban éjfélkor visszamentünk a csónakért a csűrhöz. Már a vízen ringatózott, s Gyula bácsi is benne ült, evezővel a kezében. Galimz- jan el akarta tőle venni az evezőt, és mutatta neki, hogy szálljon ki a partra. De ő nem mozdult. Csak a fejét rázta. — Ez velünk akar jönni? — kérdezte tőlem Galimzjan. — Ügy látszik, félti a csónakját. Zavarban voltunk. Most mit csináljunk? Sok időnk nem volt a töprengésre. Ellöktük a csónakot a parttól s útközben meggyőződhettünk kísérőnk ügyességéről. A csónak nesztelenül siklott a vízen. Mintha láthatatlan eró irányította volna. Egy partmélyedésben kötöttünk ki. ami természetes védelmet nyújtott. Hát megérkeztünk, de mi legyen ezután ? Mit csináljunk a kísérőnkkel? — Eh — gondoltam, — lesz. ami lesz! Ha eddig megbíztunk benne, most már bízzunk ezután is! Rámutattam az órámra és megállapodtam Gyula bácsival, hogy éjjel háromig várni fog bennünket. Ha addig nem jövünk, menjen haza, s másnap éjjel háromra jöjjön visz- sza értünk. Nem akarom részletezni, hogyan kúsztunk, másztunk sokszor négykézláb a sűrű sötétben, amíg elkaptunk egy jól megtermett németet, hogyan cipeltük át magunkkal a parthoz. Észre se vettük, hogy közben elmúlt három óra... Már négy óra körül lehetett, mire a folyóhoz értünk. Elképzelhetik örömünket, amikor megpillantottuk Gyula bá- -csit. Ugyanúgy ült ott, mint amikor elváltunk. A legszívesebben. megcsókoltam volna borostás arcát, úgy megörültem neki. Visszafelé jövet már a folyó közepén járhattunk, amikor a német himbálni kezdte a csónakot. Galiimzjan felállt hogy megnézze, mit csórnál. Nem tudom, mi ütött a fasisztába, de teljesen összehúzódott, aztán váratlan mozdulattal hasba rúgta Gáliinzjant, aki beesett a jéghideg vízbe. De abban a szempillantásban az evező is lecsapott a német fejére. Gyula bácsi erősre méretezhette az ütést, mert a fogoly görcsösen megrándult és elcsendesedett. — Most aztán fuccs az egésznek! — mondtam és nagyot káromkodtam mérgemben. — Hiába vesződtünk annyit I ... Mit ér ez a nyü- ves náci holtan? Amíg én kíkáromkodtam magam. Gyula bácsi odanyújtotta az evezőt Gaümzjannak, és besegítette a csónakba. Társam dühét a jeges fürdő sem csillapította. Előkapta kését és a fasisztára rontott — HAGYD! — KAPTAM EL a kezet. — Gyula bácsi már megelőzött, a fene a dolgát! Látod, ez már ké6z. Hiába kúsztunk egész éjszaka a sárban. De tegyünk még egy próbát, ■— mondtam és a merítőedényből hideg vizel loccsantottam a náci fejére, Kísérőnk közömbösen szem. lélte mindezt. A csónak sebesen siklott a vizen, s már közel jártunk a parthoz. Gyula bácsi arra összpontosította minden figyelmét, hogy szerencsésen kikössön, i más neu érdekelte. Szerencsénk volt: a fasiszta a második hideg zuhany hatására „visszatért a túlvilágról”. Mozgolódni kezdett, motyogott' valamit és kinyitotta a szemét. A parton már vártak bennünket. Átadtuk a foglyot Megkerestem az ütegparancs nokot, hogy jelentsem a feladat végrehajtását. Galimzjar pedig ott maradt, hogy segítsen Gyula bácsinak parirí húzni a csónakot. AMIKOR VISSZAMENTEM a parton már nem találton senkit. Az udvarban lelten rájuk. Gyula bácsi ott ült < fészer alatt, a jól ismert kis pádon, és pöfékelt Vele szem ben, hátával egy gerendánál támaszkodva Galimzjan gug golt, cigarettázott. Szótlamu nézték egymást, aztán mind i ketten elmosolyodtok. Letele pedíem egy tuskóra, előhúz tam a dohányzacskómak ciga rettát sodortam, rágyújtot tam... (Folytatjuk)
