Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
Negyedszázados iskola HUSZONÖT ÉVES a sál- ven százaléka párttag. A A NAGY OKTÓBERI Szo- BÓtarjáni Stromfeld Aurél pártszervezet állandóan fi- cialista Forradalom évfordu- Gépészeti és Gépgyártástech- gyelemmel kíséri az iskolai lói mindig kiemelkedő ürmeit ológiai Szakközépiskola, élet minden területét és pet jelentettek iskolánkban. 1950. nyarán alapította kor- azonnal segít, ha arra szűk- Különösen 1967 óta, amikor mányunk ipari gimnázium- ség vám A KISZ-szervezetek az 50. évforduló tiszteletére ként, amelyből később álba- munkáját tervszerűen és fo- a KISZ-f tataiaknak egy szép kínos gépipari technikum lyamatosan segíti', az alap- klubszobát biztosítottunk és lett. A technikum nappali szervezeteket egy-egy párttag azt ők saját maguk rendezte gozata 1971/72-es tanévben, tanár patronálja. ték be. Ekkor alapítottuk a a dolgozói tagozata az 1973— a pedagógus-szakszervezet - szakszervezeti alapszervezet / l-©s tanévben fejezte be mű- nek szinte kivétel nélkül vezetőségének javaslatára azt kodesét Közben fokozatosan mindenki tagja, áki az isko- a vándorserleget, amelyet „a e szakközépiskolai képzés in- lóban és az iskolához tartó- legeredményesebb tanárnak” dúlt meg, tehát az iskola zó kollégiumban dolgozik, adományozunk egy tanévre, életében a folyamatosságot igen élénk a szakszervezeti Ezt a szép ünnepélyen biztosítottuk. élet, tevékenysége jól segíti az sójuk át az arra legérdemeev^cet a jelenlegi iskolai kollektíva munkáját. se^ne^- Mad^h Imre Gimnázium és Már ar is keod gyaJkorlattá Külön iskolai ünnepélyen Szakközépiskolában töltötte válni, hogy a negyedéves- ta- emlékezünk meg Salgótarján AAai tévóajánlatunk ipari intézmény, majd nulók annak az üzemnek a 1. 54. januárjában a jelenlegi, szakszervezeti alapszesrvezefelszabadulásának 30. évfordulójáról. Iskolánknak igen vegleges otthonába költözött tébe kérik felvételüket nme- kedves városa ez az újjásaü SzoclaUsta kötöttünk Eredetileg 12 osztály elhe- lyi.kben lyeaésére épült az iskola, de a hatvanas évek végén belső átalakítással 16 osztály fogadására is alkalmas lett. Most a szaktan termi. kabinetrend- szerű oktatásd rendszerben folyik a fiatalok nevelése, majd dolgozni fog lető munkásváros, a fiatal megyeszékhely. Valljuk, hogy a mi munkánk szerves része a város és rajta keresztül az egész megye kulturális, közvetlen P°litikat gazdasági életének. 110 Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy büszke legyen a megye lakossága, s együttműködést a Lampart Zolegroodemá™ “SÄ ÍS szomszédunkkal. Kölcsönös előnyök alapján segítjük egyszakmai felkészítése. Az is- ^kkeT^tn'ige^t lelentő^^z mOdázok, akik munkánkat kola fennállásának huszadik }T^váS figyelemmel kísérik évfordulójára elkészült a tan- egyunmuxoaesunac. a nyara műhely is, melyben Üzemszerű termelés folyik és egyszerre 120 tanuló részére tudunk gyakorlóhelyet biztosítani. Külön említésire méltó, hogy mind tanulmányi épület átalakításában, mind a tan- °ktató-nevelo munkát, műhely építésében becsülettermelési gyakorlatokat zömmel a megye ipari és mező- gazdasági gépüzemei,ben végzik tanítványaink. A közvetlen termelési tapasztalatok igen jól kiegészítik az iskolai A forradalmi ifjúsági napok keretében, március hónapban. a szakkörök tudományos üléseken adnak számot eredményeikről, adunk lehetőséget a jelentkező tehetséges. fiataloknak a szereplésre, szárnypróbálgatásra. Az őszi iskolai diákparlaA munkára nevelést jól tel kivették részüket a mun- szolgálja az a rendszeresen menten elhangzott reális**jakálból a tanárok is és a di- fareadalmi munka iss vasiatokat és kérdéseket köákofc is. Ez a 25 esztendő ami^ fiataljaank a „Húszezer ^ erőfeszítéssel igyekszünk olyan dinamikusan változó munkanapot Salgótarjánért megvalósítani. így többek kö- volt, hogy az 5—10 éves ta- mozSalom keretében, és a zött hazánk felszabadulásá- lálkozóra visszaérkező volt nyari építőtáborokban, nem nak 30. évfordulóján szeret- tanitványok nem akarnak utolsósorban az iskola ezé- nénk avatni az iskola udva- hinni a szeműiknek, amikor pilisében, szemléltetőeszko- rán kéR7Íiió pormentes kézi- meglátjék a régi iskolájukat, keszité^ során vegeznek. labdapályát. Minden igyeke- A hetvenes évekig ez az is- Nem húzódoznak a fizikai zetünk ellenére sem tudjuk kola elégítette ki Heves és munkától, mert a saját erőből elkészíteni, ezNógnád megye igényeit az szüreteiére es megbecsülésére ért ezútfn is kérjük az üze- ípari középkáderek nevelése nogy tanéven ker«ztül mód- mek segítségét, tekintetében. Ezekben az szeresen neveljük őket. Jo az Kiemelkedő, nagy remdez- ítlőkben a nappali tagozaton indulási alap is, hiszen tanú- rénynek szánjuk a május 600 az esti. levelező tagoza- lóink kétharmad-nesze fizikai elejére tervezett jubileumi ton pedig 700 tanuló is tanult dolgozók gyereke. ünnepségünket, melyet a Jóegy-egy tanévben. A kora A sikerekben gazdag, el- zsef Attila Művelődési Köz- reggeli óráktól a késő estig múlt negyedszázadot akarjuk pont színháztermében szeret- íolyt &7. oktatási ahol az ál- a tanévben méltóképpen nénk megrendezni. Erre nagy landó, törzstag nevelők mel- megünnepelni. Mind a neve- tisztelettel várjuk vezetőinlett ott találtuk az üzemek lőtestületi, mind a KISZ- két, a szülőket, volt tanítvá- mémökedt, óraadóit Eddig munkaterv gazdag programot nyaimkat. több. mint háromezren vé- tartalmaz. Csak ízelítőül né- A 25. tanév végzős negye- fíezték el középiskolai tanul- hány jelentősebb rendezvény- dikesei méltóképpen akarnak mányaikat és esek közül szá- ről. Iskolánk névadójáról, a búcsúzni iskolájuktól, ezért mosan hazai és külföldi Magyar Tanácsköztársaság már most lelkesen készülnek egyetemeken mérnöki képesí- dicső vezérkari főnökéről ez a ballagási ünnepélyre, test is szereztek. Szinte nincs évtől kezdve a fegyveres VÉGÜL HUSZONÖT év megyénkben olyan jelentő- erők ^ tiszteletére rendezett eredményeit egy jubileumi t-ebb üzem, intézmény, társa- iskolai ünnepélyen emléke- évkönyvben kívánjuk közre- d-almi , politikai szerv, aftol zunk meg. Ebből az alkalom- ai(jni, ezzel is tisztelegve an, í kö- nak a nemes célkitűzésnek, re találkoznánk iskolánkban bői a város középiskolái végzettekkel zött Emlékkupa-versenyt hirAZ iskola ’ életében alapvető dettünk meg labdarúgás, káváitozást hozott, hogy 1964. zilabda- és kosárlabda-sport- v égétől önálló pártalapszerve- ágakban. Ezzel is szolgálva a ,eta működik az intézmény- honvédelmi nevelést, a hazamelynek szellemében neveljük fiataljainkat a magyar ipar számára. Kőszegi Jenő igazgató | Jelenet a „Shirley, a riporter” című filmsorozat I. részéből (December 14., szombat, 22.50) Napi tv-ajánlatunkban általában egy műsorszámra szoktuk felhívni kedves olvasóink figyelmét. De most ettől eltérünk. Nem önkényes elhatározással tesszük ezt. hanem az idő és a műsor diktálja. December közepén járunk, beköszöntött a tél és ma szombatot mutat a naptár. Karácsony előtt többen otthon töltik a szombat estét, még többen nézik a televíziót, mint máskor, bizonyára erre gondoltak a műsorkészítők. 17.00 órakor a Cirkusz című szovjet filmet láthatják fiatalok és idősebbek, akik már az estébe nyúló délután ráérnek. Grigorii Alekszand- rov, aki 'a filmet írta és rendezte. nemcsak látványos szórakoztatásra törekedett. hanem ebben a legismertebb művében olyan gondolatot és problémát vetett fel. amely a 30-as évek emberét is foglalkoztatta, de korunk problémája is. A faji előítéletről szól. ezt figurázza ki és teszi gúny tárgyává, de úav. hogv közben szórakoztat, a filmen a cirkuszi élet varázslatos világa pereg. Vidámság, félreértések. tévedések, siker és meghökkentő jelenetek váltják egymást. 18.45: A mű és ahogy látjuk. Színes angol film. Önfeledt látvány és tudatos látás. ez a műsor lényege. A képzőművészet sokat vitatott, de örök szépségű világába vezet a rendhagyó, négyrészes film. Hogyan látiuk. érzékeljük és értjük az elmúlt századok híres műalkotásait? Mit mondott korának az alkotó művész és mit üzen nekünk. a rohanó 20. század emberének? De a legtöbb nagy képzóművészeti alkotást mi csak reprodukció alapián ismerjük. Hogyan gazdagíthatja. vagy mennyire szegé- nyíti a másolat az eredeti művek élvezetét? Az angol film érdekes, újszerű gondolatokat vet fel a műalkotások és a bemutatásukat aláfestő zene, valamint a festmények, szobrok és a róluk szóló írások. ismertetések összefüggéseiről. Nem tudom, hogy a gyér-, mekműsor és a tv-híradó közben kinek mennyi idő jut vacsorára. Azt is nehéz lenne megmondani, hogy a következő műsort kik és hányán nézik. 20.05: Montmartre-1 Ibolya, Kálmán Imte oporettiét jelzi a tv-műsor. Erről előzetesen nem kell szólni, a muzsika önmagáért beszél. Rendező: Kalmár András. A fontosabb szerepekben Hűvösvölgyi II-1 dikó. Galambos Erzsi. Farkas Bálint. Németh Sándor. Pau- dits Béla. Benkóczy Zoltán. Benkő Gyúla és Pongrácz Imre szerepel. A Magyar Rádió és Televízió zenekarát Breit- ner Tamás vezényli Művészek a közművelődésért A Magyar Képzőművészek Szövetsége, mint társadalmi szerv, tevékenyen részt kíván venni az MSZMP közművelődési programjának végrehajtásában — tájékoztatták a szövetség vezetői az MTI munkatársát. Elmondták: e témákenység elősegítésére országos szinten kívánják megszervezni és kifejleszteni a Haj- dú-Bihar és Komárom megyében megindított didaktikai kiállítássorozatot, illetve Salgótarjánban és a peremkörzetekben, a munkás-művész ban a szövetség már eddig is találkozók rendszerét. A di- folyamatosan tevékenykedett, daktikus képzőművészeti ki- A képző- és iparművészeti állítások feladata a műalko- kultúra terjesztésére és a fásokhoz vezető módszeres konkrét népművelői tévé- kialakítása, annak elősegítében. A nevelők több mint öt- Eiság elmélyítését. Három éwei ezelőtt Lenin- Közösségi művelődés forrásai g rád ban tudományos felmel ist készítettek a rádiós, televíziós és egyéb vetélkedőkről ki mát tud típusú műsorokról. A felmérés eredményeit összegező tanulmányában B. T. Kannád szociológus-prof eszszór félig tréfásan ezt írta: ,.Két veszély fenyegeti a versenyműsorok résztvevőit: 1. Ha azt hiszik, hogy produkA vetélkedők haszna ciójuk révén „kiugranak” ismert művészek lesznek; Ha nem hiszik azt.” es 2. de A tréfában van túlzás, van igazság is. Nyilvánvaló, hogy a lelkiismeretes felkészülés csak nagyfokú arnbí- <■ ó eredménye lehet. A részvevő iiieg akarja mutatni tu- »adását, képességeit. Természetes, hogy az elismerés (nyereségben, dijakban) örömére szolgál, hiszen azért senki se szívesen szerepel, hogy pusztán tudomásul vegyék a szereplését Más kérdés — de ennek a részleteiben itt nem merülhetünk el —, hogy helyes-e, ha valaki olyan reményeket is táplál magában, amelyek a szereplés utáni i dőszakra vonatkoznak ? Hogy a produkciót bizonyos „élet- tervekkel” is összeköti? Véleményünk szerint, általában nem — de hát ellenpélda is akad, hiszen sok ismert előadó van, aki egy-egy vetéike- dőműsorban nyújtott kiváló teljestíménye révén lett „prolivá”. De bármi ni van ís az egyéni tervekkel és ambícióikkal: ezek a játékok hasznára, épülésére válnak a közönségnek, s ez a dolog lényege. Gondolkodásra ösztönöznek, újabb közösségekben ébresztenék törekvéseket. Társadalmi — szúkebbre vonván a kort — kulturális hasznuk, értékük ebben van. örvendetes, hogy már ott tartunk: nemcsak a rádió, a televízió fedezte fel, kamatoztatja okosan és mértékkel a vetleKedőkbfem. rejlő lehetőségeket, hanem igen sok vidéki művelődési kqgpont, kultúrház. egyéb művelődést terjesztő intézmény. (Még múzeum is álcád közöttük — például a keszthelyi Balatoni Múzeum, amely az ismeretterjesztő társulattal együtt történelmi, régészeti vetélkedőket rendez.) Hallottunk — sőt be is számoltunk — több olyan műsorról, amely egy-egy nagyváros, tájegység egész lakossá gát megmozgatta: a szolnoki versengés például a város történetéről, a matyóföldi napok érdekes és színvonalas „helyi ki mit tud”-sorozata stb. Hatalmas élmény- és ismeretanyagot közvetítenek a NÖGRÁD - 1974. december 14., szombat jól megrendezett vetélkedők. Számvetés nem készíthető arról, hogy hány értékes klasz- szikus és mai műalkotásra, képre, szoborra, költeményre, színházi előadásra, filmre hívta fel a figyelmet egy-egy jól sikerült vetélkedő. S hány szépirodalmi műre, tudományos ismeretterjesztő munkára. Mert amíg a játékosok a szereplésig eljutnak, igen sokat tanulnak, olvasnak. Jól tudjuk, hogy egy-egy produkcióra nemcsak úgy készül az ember, nogy kizárólag azt gyakorolja — Hanem akarva- akaratlan körültekint annak környezetében is. A színjátszók nem indulhatnak ügy versenyekre, hogy meg ne ismerkedhettek volna m^s színjátszók — színhazak — hasonló témakörű produkcióival; a szavaló egész költői életműveket tekint át; a helytörténeti vetélkedők résztvevői egy-egy tájegység múltját, a magyar történelem egv eev metszetét, nemritkán egész korokat, kultúrákat. ! Hatalmas tehát a forrásvidék. ahonnan az ismeretek és élmények származnak. A felkészülés — az igényes, és nem jól-rosszul összetákolt alkalmi rendezvényekre gondolunk, mert ilyenek is akadnak — hosszú ideig tant és már ebben a szakaszban értékes ismeretekkel gyarapszik a résztvevők tudása. S amikor sor kerül, immár közönség színe előtt, magára a produkcióra, a szellemi érték meghatványozódik, mert — legalábbis egy része — köZkinccsé válik. A nézőtéren ülők is bekapcsolódnak a játékba, vagy ha nem olyan a forrna, követik az elhangzottakat, részesévé válnak a versengésnek. Később utánagondolnaK, s egy- egy, számukra figyelmet keltő alkotással megismerkednek, elolvassák a témakörbe vágó könyvet, megnéznek egy filmet, színdarabot. A hatásnak rendkívül sokféle formája leffet felsorolva, még csak érinteni sem lehet az ismeretek szivárgásának, néha áradásának valamennyi csatornáját. Az emberek azon veszik észre magukat, hogy régen elfelejtették, melyik nyertes milyen elismerést, díjat kapott — de, a tudás, amit szereztek, megmarad. Ez a vetélkedők legfőbb szellemi — nem túlzás azt se mondani, hogy erkölcsi — haszna, s célja is. Mert hiszen az mindenki szántára nyilvánvaló, hogv a díj iitt nem az elsőrendű dolog. A folyamat a fontos. A szellemi közegben való — ha szabad így mondani —, „tartózkodás”, amelyet a felkészülés és az élvezetesen megrendezett játék jelent. Közösségi művelődési forma a jó vetélkedő. Ezért fontos, hogy okosan és gazdaságosan bánjanak vele. , Nem szabad devalválni. Nem szabad derűre-borúra rendezni — itl-ott erre is van hajlandóság —, mert unalmassá válik. Ez óhatatlan: jó témát, amely köré egy-egy komoly verseny építhető, nem mindig könnyű találni. A felszabadulás 30. évfordulójára való készülődés most szinte korlátlan lehetőségeket kínai — elsősorban a történeti, hadtörténeti, szépirodalmi témákból —, s ez nagyon jó. Az élet azonban kevés ilyen alkalmat hordoz, mintegy ajándékként a tanulni, művelődni vágyóknak; vigyázni kell tehát, hogy a vetélkedő méltó eseményhez, alkalomhoz kötőd- jók, olyanhoz, amelyről vari mondanivaló. Ennek jó kiválasztása már fél siker. Nagyon fontos, hogy a közműveltségért felelős szervei* munkatársai, irányítói figyelemmel kisérjék egy-egy területen a vetélkedők sorsát, tartalmát, szellemét, a megrendezés körülményeit. Korunk egyik jelentős művelődési forrása, egész közösségek élménye. megérdemli tehát a törődési. T. I. se, hogy a művészet iránt ér- deklődő tömegek képessé váljanak a művészeti alkotások megértésére, befogadására. A szövetség részt vesz az iskolai vizuális és vizuális-esztétikai nevelés alapelveinek és módszertanának kidolgozásában, valamint a Kulturális Minisztérium által kezdeményezett és a Műcsarnok által szervezett didaktikai kiállítássorozat elvi-tartalmi meghatározásában. E tervezett kiállításformának már biztató előzményei voltak. Például a „Bemutatjuk...” vándorkiállítási rendszer a kisebb településeken is meghonosította a műalkotásokat. Ez a sorozat öt év alatt bebizonyította életrevalóságát, arra vállalkozott, hogy a közvetlen élmény hitelével és erejével gyarapítsa az ismereteket, csiszolja az ízlést, felkeltse az igényt. A művészetek és a munkástömegek egymásra találását biztosító üzemi tárlatok csupán Hajdú-Biharban három év alatt 28 helyen 30—35 ezer üzemi dolgozót vonzottak. Rendszeres tárlatvezetések, művész- és közönségtalálkozók mélyítették a kapcsolatot az üzem, a dolgozók és a művek és művészek között. Az üzemi tárlatok sorozat olyan megalapozott és fejlődőképes kiállítási-tevékenységi formát teremtett meg, amely kerete lehet a tervezett, folyamatos, módszeres képzőművészeti nevelésnek. Minthogy a műelemzés a közönség és műalkotás' kapcsolatának egyik igen fontos láncszeme, a szövetség a marxista igényű műelemzés fej- 'esztésére pályázatot írt ki a művészeti írók számára. A pályázat feltétele,, körülbelül másfél-három ív terjedelemben elemezni egy, a felszabadulás után született műalkotást. A pályázat határideje: 1975. március 15-e. A pálya- műveket a Magvar Képzőművészek Szövetsége titkárságára öt gépelt példányban kell eljuttatni.
