Nógrád. 1974. december (30. évfolyam. 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

A 424-es nem tágít Olyan szívósan járja na­ponta a kijelölt útját, és olyan bőséggel ontja a vastag kor­mos füstöt a városra, hogy ezt a következetességet taní­tani kéne. Beáll a város köze­pére reggel, délben és a nap különböző szakában, és nem tágít. A hatását lemérni, nem kell messzire menni, csupán az új toronyépület fehérre meszelt falát megszemlélni: rettenetes. Fekete a korom­tól, pedig egy éve sincs, hogy festették. A tragédia, hogy nem csupán a falat festi meg, hanem beszivárog a la­kásba is a korom. Oda, ahol apró, tehetetlen gyerek fek­szik. A 424-es senkit sem kí­mél. A múltkorában — mivel az frás nem sokat ér! — szóban igyekezett az egyik szenve­dő ember meggyőzni a masi­nisztát, hogy legalább már a város közepén ne füstöltes- se annyira a gőzösét Meg­kapta a magáét: „Jöjjön, és szívja el.. Senki sem kárhoztatja a mozdony derék vezetőjét. Ö tehet erről az állapotról a legkevesebbet. Sőt, az ő csa­ládja is elszenvedi a szeny- nyes füstöt valahol a város­ban. Egyedül a MÁV Igazga­tósága tehet, erről. Azt ígér­ték jó néhány esztendővel ez­előtt, hogy tekintettel lesznek Salgótarján szinte egyedül­álló helyzetére és nem gőzös, hanem más, kisebb szennyet ontó mozdonyokkal vontat­ják a városon át a szerel­vényt. Ezt ígérték, és ennek ide­jét 1973-ra jelölték meg. Az időpontot egy teljes esztendő­vel túlhaladtuk, de a 424-es ' nem tágít. Ontja a füstöt, szennyezi a levegőt, kikészí­ti az emberek egészségét. A téli napokban még kellemet­lenebb, mert a füst nem föl, hanem a városra száll. Nesze neked, környezetvédelem. Mivel a várost a vasút vo­nalától távolabbra elhelyezni már teljesen képtelenség, a 424-est kellene a városból valamilyen más, a környezet­re kevésbé káros hatással lé­vő irányba terelni. Ez vi­szont kizárólagosan a MÁV Igazgatóságának hatáskörébe tartozik. Tessék élni a hatás­körrel, mert különben a 424- es az élete végéig sem tágít. Bobál Gyula Eger ostroma hársfából Kiss Ernő, bo&yoszlói fafaragó — a népművészet mestere — 75 éves korában is alkot: befejezte az Eger vár ostromát ábrázoló ciombormüvck faragását. A mun­kát tavasszal kezdte el. A sok figurás domborművet hársfából faragta ki. A rábaközi kis faluban élő fa­faragó művészt nasrv tisztelet öve­zi szűkebb pátriájában. Most 75 éves korában is naponta reesrel 7 órakor kezd munkához műhe­lyében. Csupán ebédszünetet tart és este 8 óráig dolgozik. Első­sorban a magyar történelem ki­emelkedő eseményei és alakjai ihletik meg. Taggyűlés után Segítették a községpolitika kialakítását A beszámoló készítői nem beszéltek mellé, minden be­tűje igaz — summázta véle­ményét a beszámoló taggyűlé­sen Magyarnándorban Veszel- ka János nyugdíjas. A ma- gyamándqri községi párt- alapszervezet végzett a kö­zelmúltban számvetést. Területi jellegű az alap­szervezet. Számos olyan sa­játossággal rendelkezik, amely nem jellemző az üzemi alap­szervezetekre. Sokrétű a tag­ság foglalkozás szerinti össze­tétele. Akad közöttük taná­csi, kereskedelmi, takarék­szövetkezeti dolgozó, vasutas és pedagógus egyaránt. Ezzel kapcsolatban az egyik hozzá­szóló így vélekedett: — Heterogén az összetétel, mely nehezítette a vezetőség munkáját. A tagság gyors tá­jékoztatása és mozgósítása sokkal körülményesebb volt, mint például egy üzemi alap­szervezetnél. Mindez természetesen így igaz. Mégis, miként végezte négyéves tevékenységét az alapszervezet — ez itt a kér­dés. A választ — kendőzetlen őszinteséggel — Koreny Jó­zsef, a csúcsvezetőség titkára fogalmazta meg a minősítés­ben. Hangsúlyozta, hogy a vezetőség négy év alatt szá­mos nehézséggel küzdött. Többször megfogyatkozott létszámmal végezte munká­ját. Hárman-négyen látták el az öttagú vezetőség sokrétű feladatát Ennek ellenére si­kertelen rendezvény nem volt Magyarnándorban. Az alap­szervezet a kedvező politikai légkört megfelelően kihasz­nálva jól irányította a társa­dalmi és tömegszervezeteket. Javult a tagság eszmei, poli­tikai, cselekvési egysége, és ideológiailag érettebb, mint bármikor. Amikor idén nyá­ron a pártszékház építésére mozgósították a tagságot, egy emberként láttak munká­hoz. Ennek eredményeként a község felszabadulásának 30. évfordulóján ünnepélyes kül­sőségek közepette , átadták rendeltetésének a minden Igényt kielégítő pártszékhá- zat. A beszámolóban részletesen foglalkoztak szervezeti kérdé­sekkel. összesen 11 új párt­tagot vettek fel a négy év alatt. A taglétszám mégis csali eggyel emelkedett: 28- ról 29-re. Ennek oka, hogy 13- an más alapszervezetekhez kerültek, akadt több elhalá­lozás, kilépés és törlés is. Az átlagéletkor 46 év. Foglalko­zás szerint tíz alkalmazott, kilenc nyugdíjas, öt munkás, és öt értelmiségi tagja van az alapszervezetnek. Két párt­csoportban tevékenykednek. Állandó pártmegbízatással 17- en rendelkeznek. A kbzségpolitikai feladatok megvalósítását eredményesen segítette az alapszervezet — állapította meg hozzászólásá­ban Gyurek János tanácsel­nök. A korszerű falu kialakí­tásáért sokat tettek az elmúlt években Magyarnándorban. Hat tantermes — napközis — iskola épült. Körzeti könyv­tárt, pártszékházat, takarék­szövetkezetet létesítettek, bő­vítették az óvodát. A követ­kező ötéves terv elképzelé­seiről is szólott. Várhatólag törpe vízmüvet, tornaterem­mel ellátott új iskolát, orvo­si rendelőt, bölcsődét létesí­tenek. Bővítik az óvodát, a könyvtárat és az öregek nap­közijét. Kérte, hogy politikai eszközökkel e célok megváló' sításához továbbra is nyújt' son segítséget a községi alap­szervezet. Számos lényeges és kevésbé fontos kérdés került még szó­ba a beszámoló taggyűlésen A beszámolóval kapcsolat­ban csak azt kívánjuk megje gyezni, hogy egyes kérdések kel (a párttagok politikai képzettségének fejlődése, a feladatok, a pártcsoportok te­vékenysége) bővebben is fog­lalkozhattak volna. r. I KlSZ-propaganclista Az idősebbek még néha em­legetik. hogy „Sipek olyan község, ahonnan a meszes is visszafordul.” Lehet, hogy ré­gen Így volt. Ma a villasze­rű házak mást sejtetnek. A nógrádsipeki embereket mindig a munkaszeretet jel­lemezte. Szerették községüket, készek voltak tenni érte. Ez jellemzi a fiatalokat is. A községben 72 tagot tömörítő KISZ-alapszervezet működik, amely eredményesen tevé­kenykedik. A község felsza­badulásának méltó megünnep­lésére készülnek. A KISZ- propagandista — Czerovszki Magdolna — Oláh Antal KISZ-csúcstitkár kérésére vállalta ezt a nem éppen könnyű, de annál megtíszte- lőbb. feladatot. — Milyen oktatási kört vezet? — Aktuális témát dolgo­zunk fel, a „Szabad hazá­ban” című oktatási kört szer­veztük meg. KISZ-tagiaink nagyon megszerették ez az oktatási formát. Most hazánk felszabadulásának történelmi körülményeivel. eseményei­vel foglalkozunk. Későbbiek során feldolgozzuk a szocia­lista építőmunkánk eredmé­nyeit. és a történelmi tapasz­talataival kapcsolatos anyag­részt is. — Időszerű ifjúságpolitikai kérdések? — KISZ-alapszervezetünk feldolgozza a -KISZ közpon­ti bizottságának április 17-i határozatát. Oktatási körünk is megvitatja az aktuális if­júságpolitikai feladatokat. Természetesen helyi iellegű kérdésekkel is foglalkozunk. — A nógrádsipeki fiatalok többsége naponta ingázik. Mi­lyen módon sikerült őket az oktatási kör tevékenységébe bevonni? — Ez mindig gondunk volt. Most igazodtunk hozzájuk, figyelembe vettük elfoglaltsá­gukat. és így alakítottuk meg az oktatási csoportokat. Min­den csoportnak van egv veze­tője. aki ismerteti a követke­ző anyagrészt, és felkéri a soros foglalkozására azt a sze­mélyt. aki a vitaindítót tart­ja. — Hatékonynak tartia-e az oktatási kör tevékenységét? — Egy konkrét tapasztalat­tal szeretném érzékeltetni. Néhány évvel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy Sipe- ken lesz — a község létszá­mához viszonyítva — az egyik legtöbb KISZ-tanot tömörítő alapszervezet, s mo6t ez va­lóság. I A nógrádsipeki KISZ-oro- pagandista az ELZETT Zár­ás Lakatgyár szécsénvi gyár­egységének dolgozói a. Na­ponta több ezer bútorzárat sze­relnek össze. Itácz András Harminc éve írták... Ezekben a napokban van harmincadik évfordulóia an­nak. hogy megindult a köz­vetlen küzdelem hazánk te­rületének felszabadításáért, a hitleristák kiűzéséért. A már történelmivé vált események­kel kapcsolatban érdekes es érdemes fellapozni néhány egykorú sajtóterméket, s tal­lózni a korabeli híradások között. íme néhány szemel­vény: Súlyos elhárító harcok Ma­kótól Nagyváradig — írta a Nemzeti Üjság 1944. szeptem­ber 23-i száma, s egv sokat sejtető mondat a cikkből: ..A Torda környéki harcokhoz ha­sonlóan Arad területén is várható a harcok fellángolá­sa. Itt a terep jellege a szi­lárd védelemnek nem nvúit olyan előnyt, mint Torda tér­ségében. és ennek folytán itt hullámzó harcokkal kell szá­molni. amelyek esetleg Ma­gyarország területére is át­csaphatnak.” Ugyanebben a számban ol­vashatjuk Vitéz Darányi Bé­lának. a Futura alelnök-ve­zérigazgatójának nyila,tkot a­tát, amelyben leszögezi, hogy a „Két hétig a partizánok fogságában volt Daránvi Bé­la, a Futura vezérigazgatóia” című cikk megírásához az in­formációt nem ő adta. Ugyancsak a Nemzeti Új­ságból való a híradás: a bel­ügyminiszter elrendelte a női kerékpárok lefoglalását a ki­ürítéssel kapcsolatos célok elősegítésére. A férfi kerék­párok csak akkor foglalhatók le, ha a honvédség céliára előre ki nem jelölték őket. Az Új IDŐK. (Herczeg Fe­renc hetilapja) szeptember végén címlapján egy vidá­man mosolygó leventelány kénét közli, októberi első szá­mában pedig így felel a szer­kesztő a „Ki Istenben bízik — 3720” jeligéjű kérdezőnek: „Egy vi várakozás csak a szerein.es nőnek elviselhetet­lenül hosszú, valójában rövid idő. A férfiaknak — és kö­zülük éppen a legderekasab- baknak — ma más dolguk van. mint hogy szerelmes le- leveleket írjanak.” Végül egy idézet egv. a disszonáns, hazug és zavaro­dott sájtókórus hangjától me­rőben elütő, hangvételű írás­ból. Az illegális Szabad Nép októberi száma Tankelhárító „földreform” cím alatt írta: „A kormány legutóbb elha­tározta. hogy azt a harcost, aki közelharci eszközökkel egy ellenséges harckocsit el­pusztít vagy zsákmányul ejt. öt hold földdel jutalmazza. Ha pedig e fegyvertény köz­ben életét vesztené, özvegye vagy árvája ennek dupláiárá. vagyis tíz hold ingyen földre tarthat igényt. Hát igen. Ez neked szól — falusi szegényparaszt. Neked, akit honvédmundérban Hit­ler és Horthy jóvoltából csak­nem fegyvertelenül terelnek a határokra. Oda. ahol már dü­börögnek a Vörös Hadsereg tankjai a tízezer holdak kö­rül, a- kastélyok kertiéi alatt... Hideglelős félemükben most hát »gavallérok« az urak: ígérik, osztják a földet, úri módon. — náci receptre, ahogy a cigánynak a borra­valót, a házőrző kutyának, a koncot. Védd a tízezer hol­dat és kapsz belőle ötöt.” Csorna Béla Megjegyezzük „Tudja, nyugdíjas vagyok már, harminc évet szolgáltam le a vasúknál. Van három gye­rekem, meg öt unokám, béké­sen, szépen éldegélünk. Nyug­hatatlan természetem van: ha bezárnának egy szobába, bár mindenféle jóval ellát­nának, ki sem bírnám. Bele­zavarodnék a tehetetlenség­be. Mert az egész életein munkából állt; a másoknak végzett és a magam munká­jából. Azíán, hogy nyugdíjba mentem, akkor sem hagyott el engem a tenniakarás, a va lamivel való örökös foglalko zás. Szeretek ezzel is, azzal is babrálgatni. Volt néhány nyű lám, aztán, hogy nagyon ke­resték, felment az ára, gon­doltam, megpróbálkozom ve­le, Leköti az időmet, a fi­gyelmemet is, s jól jön az a kis pénz, amit kapok értük. Nevelgettem a nyulakat, le is adtam őket, de tovább már nem bírom. Én, aki azt hit­tem: kellemes kikapcsoló­dás, szórakozás lesz, kényte len voltam rájönni az ellen kezőjére. Mert amilyen cir­kuszt csinálnak velünk átvé­telkor, azt már nem is lehet elmondani. Hol éjjel tizen­egykor, hol hajnali háromkor kell vinni őket, aztán, vagy átveszik, vagy, mert többlet van, hát nem. Es akkor itt maradnak a nyakamon, eszik a sok terményt; ha lesová• nyódnak, az is baj, ha meg híznak az is. Es az a hang, amit az átvevők használ­nak ... Szóval, befejeztem, Nem bírom már tovább ide­gekkel.” Bár mostanság nagyon sw ran lehet hasonló véleménye két hallani, mégis csak ezt az egyet jegyeztük le. Mert — sajnos — eléggé általános. Kisterenycn, Nagybátony- ban, Kazáron is eképpen pa naszkodnak a nijültenyésztők Rendszertelen az átvétel, ha szorít a cipő, csak a megbí zott barátai, ismerősei adhat nak le,' éjszaka, vagy hajnal ban kénytelenek órákon át rérni, amíg rájuk keiül s or. Örvendetes volt a kormány nak az a törekvése, hogy fel kell lendíteni a kisálla tok tenyész ését. A népgazda Ságnak is jó, hisz’ valutát ka punk érte, de jól járnak kispénzű, nyugdíjas embe rek is. Ám úgy tűnik, néhol már nehézségekbe ütközik a megnövekedett szaporulat át vétele, értékesítése. S ez na gyón sok embernek okoz gon dől. Éppen ezerjt kellene job ban, körültekintőbben szer■ vezni a munkát, s gyakrab ban ellenőrizni az átvétele két. A kedvenc időtöltésből nyugáv-kiegészitésböi ne le­gyen idegeket őrlő bosszú ság! — karácsony — Koós Istvánná és Löké Pálné a táskakészítcsncl végzi mun­káját Kizárólag külföldre Utazótáskáirat, strandolásihoz szükséges öltözködési gar­nitúrákat, női felsőruházati cikkeket készítenek Pasztán, a Fővárosi Kézműipari Vállalat telepén. Egy esztendő alatt 4ö millió forint értékű árut szállítanak, kizárólag külföldi'meg­rendelőikhez. A Szovjetunióiba kerül a cikkek 70 százaléka, míg a többit dollárért értékesítik. Munkájukra nincs panasz. Szakmai felkészültségüket állandóan növelik, ezért szakmun- lráigiképző-taníoilyamoka't szerveztek az üzemben. Először a bőrdíszművesek, később a női szabók tesznek vizsgát, mely- lyel együtt az új szakemberek jövedelme is emelkedik. Februárban tesszük le a szakmunkásvizsgát — tervezi Alapi Istvánná Zeke Fcrencnc és Kovács Pálné az idősebb korosztályt kép­viseli (Kulcsár József képösszeállíbáisa) iiűGRAD — 1974. december 14 szombat 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom