Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

Ezer szállni örvendetes, hogy megyénk üaeimeiOoi emelkedik azoknak a termékeknek a száma, amit szívesein vásárolnak meg a külföldi pia­cokon. Az év első hat hónapjában a megyei ipari üzemeinek export tevékenysége 47,2 százalékkal volt több, mint az elmúlt év el­ső felében. Az exporton belül a tőkés- ex­port 75, a szocialista pedig 10 százalékkal nőtt. Az év végéig még nagyon sok exportképes áru vár szállításra. Ezért nagy körültekintés­re, alaposságra, hatékony termelésszervezés­re és ütemes szállításra van szükség. Az exporttermelés növelése előnyös a népgazdaságnak és vállalatainknak egyaránt. A kedvező tőkés piaci kon junktúra hatására egyik-másik gyár olyan plusz bevételhez jutott, amiért nem kellett megdolgoznia. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert szocialista államunk nem hárította át a vállalatokra azokat a plusz terheket, ami a kapitalista piacokról beszerzett nyersanyagáraknál be­következett. Ha ezt tette volna, ma egészen más kép tárulna elénk. Ennek a jelenségnek érzékeltetését azért szükséges előtérbe he­lyezni, hogy eloszlassuk azokat az illúziókat, amelyeket egyesek táplálnak a kapitalista piacokon szerzett többletjövedelemről. Nem pontos adatok szerint, ha a tőkés pia­cokon szerzett többletnyereség és az ott be­következett nversanvagár-eme 1 kedést össze­vetjük. akkor veszteséggel kell számolni! Ez a reális és valóságos helyzet! Az alapanyag- árak növekedése viszont csökkenti a szétoszt­ható nemzeti jövedelmet. Ebből adódik az újabb követelmény. To­vább szükséges növelni azoknak a termékek­nek mennyiségét és választékát, amelyeket mindenütt jól el lehet adni. Mivel egy-fcét alapanyagot kivéve mindenből behozatalra szorulunk, ugyanakkor nemzeti jövedelmünk jó része a külföldön értékesített árukból te­vődik össze, szükség van a minpság további javítására. Erre figyelmeztet azoknak a vál­lalatoknak a példája, anol nem tudtak meg­birkózni a minőségi követelményekkel, emi­att visszaesett a termelés, csökkent az ex­portképes áruk száma. A kapitalista piacokon fellelhető kereslet általában időleges, átmeneti. Gyáraink ex­portjukat csak akikor tudják biztonságosain növelni, ha hosszabb távú piacot szereznek maguknak. Ezt pedig csak a KGST-be tömö­rült szocialista országok, elsősorban a Szov­jetunió garantálja. Ide szállítja termékeinek csaknem 80 százalékát már hosszabb idő óta a Budápestt Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysége, a Női Fehérneműgyár jáoosak- nai telepe. Biztos piacot jelent a Szovjetunió a Budapesti Finornkötöttérugyár balassagyar­mati gyárának, és még sok üzemünknek. Biztosak a szocialista országok piaoai, mert az életszínvonal fokozatosan növekszik, egyre nagyobb a belső fogyasztás, nincsenek vál­ságok, termelési visszaesések. Ezekből az or­szágokból szerezzük be a termeléshez szük­séges alapanyagok jó részét. Közülük is ki­emelkedik a Szovjetunió. Gazdasági beren­dezkedésünk is csaknem azonos. Közös poli­tikai célkitűzéseinket a marxista—leninista eszme vezérli. De velük együtt, összehangol­tan oldjuk meg népgazdaságunk távlati fej­lesztését is. Ez arra figyelmezteti, ösztönzi vállalatainkat, hogy figyelmüket az eddigi­nél jobban •'tónyítsák a szocialista piacokra. Növeljék ar ide szállítandó áruk mennyi­ségét, minőséget. Ez előnyös a gazdaságos termelés megvalósítása szempontjából is. A piac megtartása, biztosítása megköveteli a pontos szállítást is. Most ez egyik legne­hezebb feladatunk, mivel jóval több az el­szállításra váró áru, mint a vasúti teherva­gonpark kapacitása. Ezért a kormány köte­lezően írta elő a szombati és vasárnapi ra­kodást. Ennek maradéktalan teljesítése min­den exportáló üzem kollektívájának jól fel­fogott érdeke. V. K. Salgótarján — Bevezetik Szakszervezeti j o ^segélyszolgálat A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének javaslatára a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot , kezdet­ként ötven vállalatnál szer- 1 ezik meg az országban, A jogsegélyszolgálat célja, hogy s dolgozók ügyeik intézése során ne kerüljenek jogi hátrányba azért, mert ke- v jssé járatosak a szabályok, p törvényes előírások értel­mezésében. Az állampolgári egyenlőség alapján., a jogok érvényesítésében, tehát min­denki azonos eséllyel indul­jon,. A jogsegélyszolgálat ér­dekvédelmi funkciója: — •amit a kormány . döntése alapján a dolgozók ingyene­sen vehetnek igénybe —, a jogi felvilágosítás, a jogi ta­nácsadás. sót bizonyos ügy­típusokban. jogi képviselet a jogvédelmet kérő dolgozó ré­szére. A Salgótarjáni Síküveggyár ugyan nem tartozik az öt­ven kijelölt vállalat közé. de bizonyos értelemben a jog- segélysaolgáltatást itt is be­vezetik. A szolgáltatás köre egyelőre a dolgozók jogi tájékoztatására a jogi ta­nácsadásra terjed ki. Pereg a fúró ••• Salgótarjánban, a városi tanács épületével szemben az egykori Mérleg utca pá­ratlan oldalán állt házak helyén levő téren fura te­herautó pöfög. Hátsó részén öt-hat méter magas állvány emelkedik. Fúrókocsi! Ma­gát a fúrót nemrég emel­ték ki a földből. Egy mun­kás csákánnyal, majd egy késszerű szerszámmal nyesi le róla a lentről magával ho­zott agyagos földet, mely­ből a minta már az üveg­ben van. Még néhány jól begyakorolt mozdulat, és újra a földben forog a fú­ró. — A Földmérő- és Talaj- vizsgáló Vállalat dolgozói vagyunk — mondja Ved­rén Béla 19 éves fúrómester, a kis csoport vezetője. — A vizsgálat célja a talaj teherbírásának megállapítá­sa, a későbbi építkezésekhez. — Milyen mélyen járnak? — Körülbelül 10 méterre jutottunk le. Eddig föltöl­tés réteg volt. aztán homok­kő, most pedig ez a szürke agyagos, durva homok. Húsz méterig akarunk lemenni. Pörög a fúró, pöfög az au­tó. s miközben az emberek meg-megállnak, megnézik a fura szerkezetet, mélyül a lyuk, gyűlnek a mintával te­li üvegek. Lapunk november 3-i szá­mában emlékezett az 1929 novemberi bányászsztrájkra Pothornik József, a sztrájk egyik szervezője és vezetője. Ennek kapcsán fogott tollat Pál Károly rétsági nyugdíjas, alá az időben bányászként Rauaknán dolgozott. Vissza­emlékezését rövidítve közöl­jük: — Történt' azután, hogy 1929 októberében üzemünk beadott az igazgatóságnak egy bérjavítási kérelmet. A kérelemre a bányaigazgató­ság elutasító választ adott, mondván, örüljünk, hogy fel­vettek minket dolgozni. Az elkövetkezendő napokban nagy volt a kíváncsiság, hogy mi lesz a végső válasz. A bá­nyában gyakran megjelentek kis illegális röplapok, melye­ket egymásnak titokban ad­tunk át. Ezekben azzal fog­lalkoztak, hogy Peyerék és A kiaterenyei vasútállomás Zalika Máté Szocialista Bri­gádja. Mihályi Béla vezetésé­vel október,, november, va­lamint december hónapban kommunista szombatot kez­deményez. Ezekben a hóna­pokban személyenként egy- egy kijelölt pihenőnapjukon, a szükséglet szerint, személy, vagy tehervonátot továbbíta­nak, és az ezért járó bérüket, a MÁV kőszegi nevelőotthő­sokat, összejátszanak az igaz­gatósággal. A csendőrség ál­landóan szaglászott, mond­ván, hogy kommunista fel­forgatok vannak a dologban. Az igazgatóság 1929 október végén durván elutasította ké­relmünket. Az egyik délutáni műszak már nem ment le á bányába. Gyalogosan, a he­gyeken keresztül, éhesen és szomjasan mintegy 650-en in­dultunk Salgótarjánba az igazgatóság elé. Indulás előtt az egyik bizalmi felvilágosí­totta az embereket a célkitű­zéseinkről. Amikor a baglya- si kórházat elhagytuk, elénk állt négy, vagy hat csendőr. Szuronyt szegeztek és mond­ták, hogy nem mehetünk to­vább. Megfenyegettük, majd kikerültük őket. Estefelé ér­tünk a nagykastély elé. Ek­kor felállt egy rendőr és azt kiabálta, hogy csak öt em­ber mehet be az igazgató úrhoz. Zúgott a tömeg, jel­Októberben egy tehervonat továbbításával vállalásukat teljesítették, mely felajánlá­sához a Salgótarján- külső fűtőház Haladás Szocialista Brigádja, Somoskői Gyula mozdonyvezetővel csatlako­zott. igyekeznek segíteni, az őszi és téli forgalom sikeres befejezését, valamint a kong­resszus ég hazánk felszabadu­lásának méltó megünneplé­sét. 1929 szavakat kiabáltunk. Kép­viselőink bementek. Fél óráig tárgyaltak, azután kijöttek és közölték, hogy nincs semmi eredmény. Ezután elvonul­tunk a bányászoitthonba, és úgy döntöttünk, hogy más­naptól beszüntetjük a mun­kát. Kértük a többi bánya dolgozóit is, hogy csatlakoz­zanak hozzánk, így leállt a többi üzem is. Az idő már későre járt. A karbidlámpákat meggyújtot­tuk, a hegyen keresztül elin­dultunk haza. Az őgzi, ködös estében, mint a kísértetek vo­nultunk. A sztrájk első napja csendesen telt el. A szom­szédos aknák (Gusztáv, Al­bert, Amália) mellénk álltak. Etesen, Karancsalján, Bag- lyasalján, Lapujtőn sok aktív mozgalmi ember élt. Már egy hete álltunk. Állandóan fi­gyeltük, hogy lesznek-e sztrájktörők. Ritkán akad­tak. Már két hete tartott a sztrájk, amikor a medencé­ben kezdték kicserélni a csendőröket. Ekkor már ösz- szeszedték a vezető embere­ket. Aki tudott, illegalitásba vonult. A nyomor és az elke­seredés közepette indult meg újra a munka. November 15- én 450 embernek kifüggesz­tették a nevét, hogy menje­nek Salgótarjánba a munka­könyvükért. Nem Irolt tréfa. Kinyílt az iroda ablaka és a hivatalnok azt mondta: jön­nek már a jóvirágok, itt f leszámolásuk, munkakönyvvel együtt. Menjenek, amerre lát­nak! Lett erre zúgolódás, több bányász szeméből hullott a könny. Nem voltak tekintet­tel senkire és semmire. Külö­nösen a nagycsaládosok vol­tak elkeseredve. — S- — na részére ajánlották fel. — szűcs — VVVWIA/\AWV\A/VVVVVVVV' Csokaek elárulják a munká­Napi postánkból Kommunista műszak a nevelőotthonért Megtelt a határ a gépek zúgásától. A szántókon a trak­torok vetnek, géppel törik a kukoricát, és az országúton pedig a Ziiek lihegnek ton­nányi terhükkel. Cserhát- szentiván felett a dombról ez látható. A „teremtő” rossz- kedvében „gyárthatta” ezt a vidéket, mert hegy és völgy olyan sűrűn váltakozik, a hullámvasúton sem különben. Ide munkát végezni gép is. de ember is kell. méghozzá iga­zán odavaló. A Cserhátot itt szeli ketté az országút, ame­lyik a pásztói járásból átve­zeti az utast a balassagyar­mati járásba, méghozzá egye­nesen Herencsénybe. ahol sok száz vagonnyi cukorré­páit halmoztak föl. Ezt a termést kell elszállí­tani Selypre. ,a cukorgyárba, ami a Ziiek feladata. Na­gyon megfontoltan végzik a szállítást. Nem megy üresen lé a kutasói katlanba. A nem- ment tovább. Még jó. hogy a teher nem húzta visz- sza, a fékek jól működtek. Félparton állt az áttüzesedett gépkocsi vezetője menet köz- ZU. Fent a dombon egy ma­ben kiszámolta az erő meg- sík. megrakva cukorrépával, oszlását. Ha a katlanba érve alatta, mint a kiszakadt bél. jól hasznosítja a lendületet, a kardántengely lógott, felfuthat az iványi dombra, Bodnár Kálmán kiszálló a onnan már könnyebben jut a kocsiból. A határ megtelt a íőútra. traktorok zúgásával. Közvet­A dombról lefelé egy ka- Icai az út mellett silózott egy nyár következett. A géoiár- traktoros. Amikor meglátta az mű vezetője fékezett. mert erejét vesztett teherkocsit, le- elienkező esetben a megtér- kapcsolta a silózógépet, trak- helt pótkocsi elránthatja az , torával éléje állt a Zilnek, és egész járművet. A fékezés kivontatta a parton. Nem sok viszont sokat elvett abból a beszéd hangzott el. Nem ér- lendületből, amelyre szüksé- tek rá. Fönt a Tepke felett ge volt, hogy a hirtelen emel- ieketéllett az esőtől terhes kedőn terhével túljusson. Bőd- felhő, szemerkélni is kezdett, nár gázt adott, de érezte, hogy A Zil terhével tovább ment a motor már nem a megszo- út.ieél.ia felé. A traktor is kott lendülettel dolgozik. Fél- munkához látott. Vágta a parton sem volt, amikor le- csörgő levelű kukoricát. A fulladt a járműve. Minden Cserhát katlanjában talpon erőlködés hiábavaló volt. vannak az emberek. B. Gy. MINDENKI TALPON jármű az országúton. Oda­felé építőanyagot visznek, visszafelé a cukorrépát, Bod­nár Kálmán is így szorgal- maskodott. A kocsira még egy pótkocsit is akasztott. Jól felpúpozták neki a rakományt amikor Herer.csényből útnak indították. Ez a teherautó akár egy várost is elhúzna, de ott a Cserhátban, a súlyos teher alatt nyögött áaár egy beteg szamár. Harsogott az út. ahol elhaladt, és a hegyek méginkább felfokozták a zajt. Bodnár nyugodt volt. A mo­tor egyenletesen dolgozott. Nem száguldott kocsija, mint üresen szokott, de szénen ha­ladt. Herencsény fölött át­jutott az első fokon. Onnan már könnyebben gurult lefe­A Zrínyi szocialista brigádból Pólyák Istvánná és Tóth Istvánná. Bővítettek Romilányban Beszkovszki Veronika és Ber­ták Béláné polirkorongol ké­szít. Beszkovszki Jánosné Jakubecz Erzsébet Czelleng Jánosné Űjabb munkalehetőség nyí­lik . a iomhányiak részére. A Finomkerámiaipari Művekhez tartozó Gránit Csiszolókoron g és Kőedónyigvár új « gváregv- séget. az úgynevezett. Wl- DENTA üzemet bővítette az elmúlt hónapokban. 1968-tól kapott helyet egy kis csar­nokban a vállaltat, akkor 4(> főt foglalkoztatott.. Most. az új gyártelepen már 180 mun­kás elhelvezésére nyílik le­hetőség. Fényezéshez szüksé­ges polírkorongokat. csiszoló­tárcsákat. mely a hegesztés varratait tisztítja, dörzsoárná- kat és egyéb csiszolófélesége­ket készítenek, melvek kö­zött még a fogászatnál! hasz­nálatos fúrók is találhatók. Hazai és külföldi piacra ké­szülnek termékeik. melyek kiváló minőségét már évtize­dekkel ezelőtt Óbudán ala­pozták meg. A WIDENTA név a régi márkát ielöli. A gyáregység dolgozói közül azo­kat kívánjuk bemutatni, akik már korábban, is itt serény­kedtek. s az új üzemekben is a legkiválóbbak között sze­repelnek. — kulcsár józsef — A Zrínyi szocialista brigád egyik tagja. Majer István a kisebbségben levő férfiakat képviseli. A munka nem könnyű, férfi számára is erőt igényel. B;i lázs Fcrcncné a prés mellett. NÖGRÁD — 1974. november 9., szombot 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom