Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
1 ícvéffárak Mai tévéajánaáíunk AZ MSZMP Központi Bizottsága március 19—20-i ülésének határozatát Követően a pártbizottságok és a párt- aiapszervezetek, az állami közművelődési intézmények napirendre tűzték közművelődési tevékenységük vizsgálatát. A mostani időszak a ieladattervek elkészítésének időszaka. Ez indokolta a levéltári igazgatóság döntését is, amely úgy szól, hogy az Ljziergomban megrendezett levéltári igazgatók országos tanácskozásán az intézmények sajátos elméleti, s zaj; mai kérdéseinek sorában lehetőséget teremt a levéltárak és a közművelődés kapcsolatának megvitatására, a levéltárak előtt álló közművelődési feladatok megbeszélésére. A levéltárak nem kifejezetten közművelődési intézmények ugyan, de beletartoznak azon intézmények rendszerébe, amelyeknek fő feladataik mellett közművelődési, illetve Közművelődést segítő teendői is vannak. Egy öt évvel ezelőtti kormányrendelet még csak egyetlen olyan közművelődési feladatot említett, amely valamennyi általános levéltárra kötelező érvényű, h kiállítások rendezésében, való közreműködést. A közművelődés társadalmi fontosságának növekedésével párhuzamosan azonban változtak a közreműködés lehetőségei, növekedtek a feladatok. A levéltárak és a közművelődés viszonyában a főszerepet azonban továbbra is a segítés, a közreműködés jelenti; amely mindig az országos és helyi társadalmi igényekhez kötődik, mértéke pedig a levéltár adottságaihoz, anyagi és személyi ellátottságához igazodik. A levéltárak közművelődési munkájának legjellemzőbb sajátossága, hogy valamilyen' formában mindenképpen összefüggésben van a történelemmel, annak írásos emlékeivel, általában valamely történelmi korszakhoz, eseményhez évfordulóhoz kapcsolódik. A levéltári anyag közművelődési felhasználásának alapja: rendezettsége, segédletekkel és technikai eszközökkel való ellátottsága. A felhasználás formál és eszközei sokfélék. A közművelődési tevékenységet segítő munkának számít a levéltár őrizetben levő iratanyag tudományos . igényű rendszerezése és segédletekkel való ellátása; a helytörténeti forrásanyag folyamatos kiegészítése a helytörténeti kutatásokat segítő levéltári segédletek összeállítása; tudományos és népszerű kiadványok készítése és közzététele. MINDEZEKRE az utóbbi esztendőkben több hazai példát is találunk. A Nógrád megyei Levéltár forrásanyagának kiegészítése i folyamatos, a helytörténeti kiadványok sorában pedig már három kötet jelent meg. A megyei levéltár jelenlegi épülete, a régi bányai kórház mögött az említett közvetlen közművelődési munkaformákra ad lehetőséget. A helytörténeti konferenciák, tanácskozások és előadások szervezése nálunk — megfelelő helyiség hiányában is — más közművelődési intézmények (pl. megyei művelődési központ, múzeum) gyakorlatában található. A levéltár történeti jellegű kiállítások szervezésében is, mint eddig volt, csak más intézményekkel való közreműködést vállalhat. A megyei levéltár lehetőségei — a szűkös helyviszonyok miatt — rendkívül korlátozottak levéltári látogatások szervezésében, levéltári napok, délutánok rendezésében. A levéltári anyag időnkénti, de rendszeres sajtóbeli közzétételére viszont megyénkben is van lehetőség, éppúgy, mint a honismereti mozgalom és a krónikaírás segítésére. A tanácskozás résztvevői részletesen szóltak a közművelődés területén kifejtett eddigi eredményekről, s jelenlegi gátló tényezőkről. S melyek a levéltárak többsége közművelődési tevékenységének kibontakozását gátló tényezők? Elsők között az anyagi és főleg a személyi feltételek hiányát említhetjük. Valamennyi levéltárban szükség volna például kiálítási helyiségre, ahol időnként akár ismeretterjesztő előadást, tör- történelemórát Is lehetne tartani. Helytörténész státusz rendszeresítése is kívánatos lenne, hiszen a helytörténetírás a levéltárak intézményszerű feladata. A levéltári közművelődési tevékenység negatívuma, hogy az még mindig eléggé kampányjellegű és aránylag szűk területre korlátozódik Ebben viszont szerepet játszik a megfelelő technikai eszközök hiánya. Nincs megoldva a levéltári kiadványok terjesztése sem. Nem eléggé tervszerű és kidolgozott a levéltárak és a közművelődési, tudományos intézmények együttműködése. Az egészséges munkamegosztáson alapuló kooperációra van szükség. MINDEZEN hiányosságok feltárása részben már meg is határozza, azokat a legfon-, tosabb feladatokat, amelyeket a levéltáraknak a közművelődés terén a jövőben végezniük kell. Ebben a munkában a levéltárak két dolgot tartsanak elsődlegesen szem előtt: csak olyan közművelődési feladatra vállalkozzanak, amely a levéltári anyaghoz kapcsolódik, és amelynek ellátásához a szükséges feltételek a levéltárban megvannak. — ok — 18.20: Látókör. A tv politikai vitaestsorozata a szocialista demokráciáról. A tavalyi nagy sikerű Érdek és érdekeltség címein folyó vitasorozat után újból jelentkezik a Látókör. Méghozzá ezúttal sem kevésbé izgalmas témáról, a szocialista demokráciáról, sokféle vetületéről szólóan. Az új sorozat célja az. hogy a politikai — társadalmi élet elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt fontos témáját közértíyetóen és sokoldalúan tárgyalja. A november 1-től 1975. április 25-ig tartó sorozat vitavezetője dr. Pozsgai Imre lesz. az ő közreműködésével beszélnek, vitáznak a Baranya, a Komárom, a Vas, a Szabolcs, a Borsod megyei és a budapesti résztvevők — az oktatási igazgatóságok hallgatói, közéleti emberek, tanácsok, pártbizottságok munkatársai, elméleti szakemberek, munkások. parasztok, hivatali dolgozók. Az első két alkalommal — november 1-én és 15- én az állampolgár és az állami szervezetek, illetve az állampolgár és a politikai szervezetek viszonyáról vitáznak a Baranya megyeiek. A továbbiakban — a szocialista demokrácia lényegét, érvényeTréfák — A feleségem zongorázik, a ' fiam trombitál, a lányom klarinéton játszik. — És maga? —■ Én tűröm, i Festők egymás között — Csodálatosan lefestetted ezt a káposztát! — Káposztát? Ez az én önarcképem! * Társastáncversenyek 1975-ben / A salgótarjáni művészeti szemle eredményei Jól sikerült a salgótarjáni ifjúmunkás művészeti hét Ki mit tud? vetélkedője. A mun- itás —r és részben tanuló — fiatalok bebizonyították, hogy nemcsak értői, hanem jó és hűséges tolmácsolói is a művészeti alkotásoknak. A bemutatón. végül is 30 produkciót láthatott az érdeklődő közönség. A zsűri e harminc produkció közül választotta ki —■ a színvonalas teljesítmények nagy számára való 1 akin tettel a tervezettnél töb- í>et — azt a tizenkét szólistát, illetve együttest, amelyik a megyei bemutatón a megyeszékhely fiatalságát képvi- t éli majd. Az irodalmi kate- ítóriábam Bazsó Erzsébet. Oláhné Balázs Anna. Csányi Tibor és Molnár Ernő versmondók jutottak tovább, valamint az öblösüveggyár iro- i almi színpada, amely Arany János A bajusz című költeményét mutatta be Bolyós .1,ászióné dramatizálásában — jutott tovább. Az általános zenei kategóriában Fekete Lajos, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek zenekarának rézfúvósa, Oláh András hegedűs, az öblösüveggyár betanított munkása, Wilwerger Józsa énekes, a Bolyai Gimnázium tanulója és az öblösüveggyá- ri Hat-mam beategyüttes bizonyult a legjobbnak. Folklórkategóriában a Kohász Művelődési Központ néptánccsoportja szerezte meg a jogot a megyei versenyen való részvételre. Egyéb kategóriában két polbeaténekes. Csaba Péter és Anti Tamás — részben saját szerzeménnyel — jutott a megye legjobbjai közé. A győztesek tegnap este egyébként gálaműsor keretén belül meghívott közönség előtt mutatták be produkcióikat. A Népművelési Intézetben a napokban tartotta meg Ülését az országos társastáncbizottság. Az 1973. évi országos táncversenyek sorrendjét állították össze. A megbeszélésre meghívták a társastáncklubbal rendelkező művelődési központok Igazgatóit is. Az országos versenyek márciusban kezdődnek, addig azonban a versenyző pároknak nagyon sok edzést kell tartaniuk, hogy a tervezett magasabb osztályokba léphessenek. A sikeres felkészülések érdekében a klubok novembertől február végéig házi versenyeket rendeznek. Az országos versenyek a kővetkező városokban lesznek. MárCsaládlátogatásaimkor mindig feltettem a kérdést a szülőknek: vajon tudják-e kivel — kikkel — barátkozik a gyermekük? Meglepően kevesen tudtak felelni a kérdésre. „Mi nem látjuk, ide nem jár hozzánk senki”. „Laci nem beszélj nekünk a barátairól”. „Katika csak magában szeret játszani, nem barátkozó természet!"... ilyen válaszokat kaptam. Milyen szomorú dolog, hogy a szülők ennyire kevéssé ismerik saját gyermeküket. Mert bizony Laci a napköziben az egyik „csapat” főnöke. Erőszakos, határozott, egyéniség már hétévesen is, jó szervező, maga köré gyűjti a bátortalanabbakat, rájuk erőlteti az akaratát. De jó is lenne, ha ezt a szülők észrevennék, - (meglepődve hallgatják a megfigyeléseimről szóló beszámolómat), s ügyelnének arra, hogy kisfiúk szervező hajlama a serdülő korban se csússzon félre, nehogy a 6—,7 éves „csapat- főnök”-ből galerivezér legyen 14—16 éves korában. Mit kellene tenniük a szülőknek? Kicsit érdeklődni és egy-egy vasárnapi kirándulásra meghívni az iskolai barátokat. Közös örömökben, közös szórakozásokban megismerni például Laci csapatának tagjait. Különben is ésszerű, ha az egymással bacius minden vasárnapján Buda- pestem rendeznek területi versenyeket. Március, április, május, hónapokban Békésen, Orosházán. Szentesen, Gyulán, Békéscsabán Székesfehérvárott és Szombathelyen mérik össze tudásukat a különböző osztályokban szereplő táncosok. Balassagyarmaton március 23-án B osztályú területi versenyt szerveznek. A D2, Dl, C, B osztályú Palóc Kupa csapat- versenyeket ugyanebben a városban június 7—8-án tartják. A fenti országos versenyeken kívül Balassagyarmaton decemberben c osztályú, januárban D2 és r. standart, februárban Dl, B Intij: osztályú házi versenyt rendeznek. rátkoző gyermekek szülei is megismerkednek, mert akkor megállapdhatnak abban, hogy felváltva viszik el túrára a gyermekeket. A Laci-szerű, aktív, határozott gyermekeket ajánlatos valamilyen csoportos sportba beszervezni. A közös játékban megtanulja, hogy ő csak egy tagja az együttesnek, s nem mindig az ő akarata jut érvényre. Ez jó irányban alakítja a személyiségét, s az uralkodásra, „elnyomásra” hajlamos emberkében szép lassan kifejlődnek a közösségi érzés alapjai. Kati mamájának a szavai megmosolyogtattak. Még, hogy ő magában szeret játszani nem barótkozós természeti?? Csak látná az édesanyja, hogy milyen önfeledten, elmerülten játszik a szabad foglalkozásokkor! 3—4 kislánykával hol babalakást rendeznek be képzeletbeli bútorokkal, hol társasjátékot játszanak kedvesen és kitartóan. Bizony, Kati édesanyja meghívhatná néha a kispajtásokat egy kis játszásra. Meg is kérdezem, miért nem teszi. Válasza megdöbbent. „Van nekem elég dolgom a takarítással, még más gyereke után is rakjam rendbe a lakást?” — mondja, és nem gondol arra, hogy jó lenne már ebben a korban megszoktatni a kislányt arra, hogy otthon érezze a legjobban magát. Inkább adódüzletbem.' — Nem értem miért árulnak itt hangszereket és revolvereket — kérdi a vevő. — Nagyon egyszerű. Mert mondjuk ma valaki vesz egy trombitát, másnap iöm a szomszédja és az vesz egy revolvert. Így jól megy az üzlet — válaszolja a kereskedő. * — Mi volt tegnap az a nagy csődület a házuk előtt? — A feleségem kidobott egy lepedőt az utcára. — És az olyan érdekes? — De én, is benne voltam! jón egy kis többletmunka, mintsem, hogy Kati csak „házon kívül” keresse az örömöket, a találkozást a kis barátnőkkel. A sok meglátogatott család között persze akadt szép számmal olyan is, akiknél jó példákat láttam. Gabi édesanyja háromgyermekes, egyszerű asszony. A kislány késői gyermek, két nagyobb testvére — egyik fiú, a másik lány — 6—8 évvel idősebb. Az anya nagyon okosan gondolkozik. Vett lemezjátszót, magnót, a rádió és a tv mellé. Keservesen nyögte ki az OTP-rész- leteket, de — mint mondta — azt szeretné, ha az ő serdülő gyermekeit itthon tartaná azzal, hogy zenélhetnek, táncolhatnak, magnózhatnak, hívhatnak magukhoz pajtásokat. „Inkább többet dolgozom rájuk — mondta — mintsem elcsavarogjanak, tgy legalább látom, kivel barátkoznak”. Hasonló jó példát többet is tapasztaltam, mégis ezt említettem meg, mert Gabi szülei nagyon magas szinten vizsgáztak nálam és gyermekeik a többi pedagógusnál is. Tanuljunk tőlük! Ismerjük meg gyermekeink barátait, óvjuk őket a rossz, a káros hatásoktól, szervezzünk otthoni, kiránduló-, sport- és játékprogramokat, hogy gyermekünk velünk, a közelünkben érezze jól magát. Dr. Gergely Károlyné 4 NQGRÄD - 1974. november 1., péntek Kivel barátkozik a gyermekem? David Storey: Az öltöző c. tévéjáték; (November L — péntek — 20.30 óra) sülését tárgyalva — olyan a demokratikus közélett sze- címszavak szerepelitek, mint mélyiség —, hogy csak néha- az üzemi demokrácia, a köz- nyat. említsünk az érdekesnek élet tisztasága, a közvéle- ígérkező politikai vitasorozat meny szerepe és funkciója, témáiból. Tematikai időszerűség Megjeleni a Palócföld idei negyedik száma Napvilágot látott a Palócföld című társadalompolitika!, irodalmi és művészeti folyóirat Salgótarjánban. A kéthat- vonkénti megjelenésre tervezett folyóiratnak ez az idei negyedik száma. A lap — immár hagyományos — szerkesztői cikkében a népi kultúra ápolásának szerepét elemzi. Leszögezi: „A szocializmus teljes felépítéséért tevékenykedő társadalmunkban csakis új, szocialista nemzeti ‘kultúra töltheti be maradék- talamul sajátos funkcióját. Nélküle nem alakulhat ki és nem fejlődhet a társadalom marxista'—leninista ideológián alapuló tudata, a szocialista hazafiságot és internacionalizmust egyaránt magába foglaló új nemzeti öntudata.” A cikk a továbbiakban a közoktatás és a közművelődés feladatáról szol a népi hagyományok ápolásában. Sokrétű a lap Változó valóságunk rovata. A Szocialista brigádvezetők a munkásművelődésről című írásban a Salgótarjánban működő szocialista brigád Vezetők klubjának néhány tagja szól a tervekről, illetve a szocialista brigádok vállalásairól. Gecse Józsetné, Baranyi János brigádvezetők véleményét olvashatjuk itt Sulyok László Hűség a dalihoz, hűség a hagyományokhoz címmel irt cikket a felejthetetlen ötven évről, a Bányász férfikar múltjáról, jelenéről. Sapszon Ferenc szintén a munkáskórusokkal foglalkozik, a salgótarjáni Bányász férfikórus félévszázados jubileuma kapcsán. Molnár Pál a tudomány, a közművelődés és a nevelés kérdéseit, összefüggéseit elemzi. Kő-Szabó Imre és Szinyei Béla a magánlakás-építésről ír. Aktuális témáról van «zó, hiszen napjainkban 5 389 000 ember él falun, 3130 községben. A felszabadulástól napjainkig a falvakban csaknem 700 00,0 házat építettek, vagy építenek újjá. Nem mindegy, hogy az építkezések során hogyan változik a falit arca, milyen az új falu arculata. E témában vizsgálódik Kő-Szabó Imre, s ezt elemzi Szinyei Béla is. Prokay Gábor Lipták Józseffel, a szakszervezetek Nógrád megyei titkárával, egykori ifjúsági vezetővel beszélget. Lipták József a mozgalom 1945—48 közötti időszakáról beszél. A folyóirat két lapra tervezett szépirodalmi anyagot ad közre. Bába Mihály, Brdős István prózai anyagán túl Papp Lajos verseit közli. A nógrádi ipartelepítés 'múltjából, a XVIII. és a XIX. századi üveggyártás gazdaságtörténeti nógrádi vonatkozásairól ad közre publikációt Szviircsek Ferenc. Dr. Beliczky János pedig részletes tanulmányt közöl a szabadgondolkodás nógrádi és borsodi előfutárairól, a XVIII. század végi balassagyarmati és miskolci szabadkőművességről. Leblanc Zsoltné Madách-életrajzi adalékokat publikál a Hareányi- hagyaték alapján. A Körkép című rovat Szigethy Gábor Olvasónaplóját közli. Itt olvashatjuk Miikó Sándor kiállítási megnyitóját is Fábián Gyöngyvér tárlatáról. Lakos György a Szép szó 1973 című antológiát elemzi. Olvashatunk még recenziót Sza- lánczay György, Dobos« Gyula és Barna Tibor tollából. Gazdag a lap fotóanyaga is. Többi között képeket látunk a nyáron Salgótarjánban megrendezett szabadtéri szoborkiállításról, valamint a Salgótarjánban ez év nyarán első ízben megrendezett művésztelepen részt vett képzőművészek alkotásaiból. A Palócföld Idei negyedik száma időszerű témákkal foglalkozik, különösen a közművelődési határozat kapcsán aktuális kérdéseket tűz napirendre. Mindenekelőtt tematikai időszerűsége érdemel figyelmet. (t.) Diákok a mezőgazdaságért A salgótarjáni gépipari szakközépiskola 450 tanulója kelt útra tegnap reggel, hogy segítse a mezőgazdaságot. A tanulók a betakarítási munkálatokban vesznek részt, s a tari, a szurdokpüspöki és a palotási termelőszövetkezetben működnek közre a cukorrépaszedésnél. Taron 120 elsős. Szurdokpüspökiben 230 másod- és harmadéves. Palotáson pedig 100 negyedéves tanuló kezdett munkáin*; tegnap reggel, vállalva, hogy öt napon át dolgoznak a földeken. A közös gazdasági* felkészülten várták a fiatalokat _, a kik a rokonokat, ismerősöket is felkeresve, szereztek maguknak meleg ruhát, gumicsizmát stb —. s mindjárt meleg teával látták el a vendégeket. A munka közben egy tál meleg ételről is gondoskodtak a termelőszövetkezetek.
