Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

/ hurmcsi Fort Péter, az MTI kikul- szerint reggel 9 órakor kü- után. az Üzbég Szovjet Szo- Cött tudósítója jelenti: lönrepülűgépen elutazott a cialista Köztársaság főváro­A Burmái Unió Szocialista burmai fővárosból. sában, Taskentben szállt le, Köztársaságban hivatalos Iá- Hazánk miniszterelnökét U ahol a köztársaság kormá­togatáson lévő Fock Jenő, a Sein Win burmai kormányfő, nyának vendégeként kormány- Hinisztertanács elnöke pén- a tárgyalásokon részt vett főnk az éjszakát tölti. A ma­tekén reggel U Ne Win búr- hivatalos burmai küldöttség gyár miniszterelnök szomba- inai elnökkel tartott rövid tagjai és a Rangoonban akk- ton reggel indul tovább és rö- összegező jellegű megbeszé- reditált magyar diplomaták vid tbiliszi pihenő után a déli lésével befejezte rangooni csoportja búcsúztatta. órákban érkezik vissza a ma­tárgyalásait és helyi idő Fock Jenő repülőgépe dél- gyár fővárosba. (MTI) Sikeres utazás Ka ocsol aterősf tő és az együttműködést szélesítő lá­togatás. Röviden így jelle­mezhetjük íiiniszterelnökünk. Fock Jenő és kísérete most véget ért dél-ázsiai útját. Ol­vasván és elemezvén az In­diai Köztársaságban és a Burmai Unió Szocialista Köztársaságban folytatott tár­gyalásokról kiadott közös köz­leményeket, két igen fontos momentum ragadja meg fi­gyelmünket. Az egyik, a bensőséges jel­zők rendszere: baráti kap­csolatokat tükröző meleg, szí­vélyes fogadtatás: kölcsönös bizálom és megértés a meg* beszéléseken; kitűnő viszony hazánk és India között: a ba­rátság és a kölcsönös megér­tés jellemzi Burma és Ma- t yarország viszonyát... Ugyanakkor a két ország, r, kontinensnyi India, a föld második legnépesebb állama es az európai méretekben is t opén csak közepes nagysá­gúnak számító Magyarország i nmár két és fél évtizedes gyümölcsöző baráti kapcsola­ta jól illeszkedik a nemzet­közi politikai életet átható, a békét és a népek biztonságát szolgáló enyhülési folyamat­ba. India el nem kötelezett államként antiimoerialista politikát folytat: Burma több ínint egy évtizede a nem ka­pitalista fejlődés útját vá­lasztotta. és az ország űi al­kotmánya a szocialista építést {jelöli meg fő célként. Ebben a megvifágításban szemlélvén hazánk és az em­lített két dél-ázsiai ország eddigi és várhatóan feilődő. szélesedő államközi, gazdasá­gi, ' tudományos, kulturális kapcsolatait, megállapítható, hogy ki-ki a maga politikai, gazdasági súlyával, eszközei­vel, a világpolitikában ki­vívott tekintélyével a közös célt, a nemzetközi béke erő­sítését szolgálja. India és- Burma kormánya, népei el­kötelezték magukat az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett: a Ma­gyar Népköztársaság kezdet­től fogva cselekvő részese az európai béke és biztonsági rendszer megvalósításának, helyesli az ázsiai biztonság eszméjét, sürgeti a világban még meglevő veszélyes gó­cok. konfliktusok mielőbbi megszüntetését. Mint a közös közlemények­ből is kiderült: a nemzetközi politikai fejlődés irányáról azonos vélemény alakult ki a' magyar miniszterelnök és vendéglátói között. Az utazás, a Dél-Ázsiában eltöltött rö­vid tíz nap tehát sikeresnek ítélhető. Más. nem kevésbé fontos területen, a gazdasági-műsza­ki együttműködésben és táv­lataiban is eredményes a ma­gyar kormányfő indiai és búr- mai útja. A fejlődő országok között az Indiai Köztársaság egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Mi több. kézzelfogható megegyezés is létrejött Ma­gyarország és India között berendezések, anyagok, szol­gáltatások és árucikkek har­madik országokba történő szállításáról. Fock Jenő és U Sein Win készségüket fe­jezték ki, hogy ösztönzik a két ország képviselői közötti gyakoribb érintkezést a ta­pasztalatcsere. a kétoldalú — elsősörban gazdasági — kap- , csőlátók előmozdítására. Mi­niszterelnökünk a kapcsola­tok további elmélyítésére mindkét tárgyaló partnerét magyarországi látogatásra hívta meg. (Kulcsár) Elefejc/ődüit a CSIiP KB plénuma Hajdók Lajos, az MTI dósítója jelenti: tu­A palesztin dosszié ’ Aligha van átvitt és valódi palesztin ügynek. Amman értelemben vaskosabb, súlyo- óvatosabban fogalmaz, de síibb dosszié napjainkban, Husszein királynak senki sem laint a palesztin ügyé. Az felejti el a kegyetlen vérfür- t őzmények ismertek: a pa- dőt, amit palesztin arab test- lísztinai arab népet földön- véreivel szemben véghez vi- lutóvá tették, megfosztották tetett. Ami az arab államo- h szájától, otthonától. A vi- kát illeti, Egyiptom, Líbia, lág józan közvéleménye előtt Szíria, Irak és Libanon tá- a megoldás is világos, mely- mogatja a palesztinok ügyét, rál nem kisebb fórum, mint Remény van arra, hogy Jasz- £?. ENSZ közgyűlésén hoz- szer Arafat, a PFSZ elnöke tik a minap határozatot: a tárgyalásain tisztázza a még palesztinok nemzeti jogait fennálló nézeteltéréseket és helyre kell állítani, meg kell más arab országokat is egy- t.dni a lehetőséget nekik, értelműén a palesztinok mel- hogy visszatérjenek hazájuk- lé állít. ha. Ezzel azonban még ko­Csakhogy ami az előzmény rántsem oldódott meg a gor­és a határozat megvalósítá- diuszi csomóhoz hasonlítha­tó között időben, térben, el- tó, csakugyan rendkívül bó­lén tmondások özönében fe- nyolult helyzet, önmagában Elül, az kitölt egy vaákos az a körülmény, hogy Arafat dossziét — a palesztin dosz- vezetésével a PFSZ delegá- ezié lapjai változatosak. He- ciója ott lehetett New York- lyet kaptak benne a szocia- ban az ENSZ közgyűlésén, lista országok nyilatkozatai, és, hogy a szocialista orszá- emelyek évek óta a közel-ke- gok kezdeményezésére egyre Isti békés rendezés egyik leg- több állam a Palesztin Fel- íontosabb alapkövének tart- szabadítási Szervezetet ismé­jük a palesztin nép jogos ki- ri el a palesztin nép egyetlen Yanságainak teljesítését. Nem jogos képviselőjének, mind­ez még nem csökkenti a pa­lesztin dosszié súlyát. A közel-keleti politikai rendezés feltételeinek eieg- teremtésére remélhetően mi- hettünk tanúi az utóbbi hó- előbb tanácskozásra ülnek • napokban — kénytelen-kel- össze az érintett országok letlen kezdik álláspontjukat képviselői Genfben. Ezen a az igazsághoz közelíteni. konferencián ott lenne a he­A legérdekeltebbek, Izrael lye a palesztin nép képvise- és Jordánia állásfoglalása, letét ellátó PFSZ delegációja- sajnálatosan negatív. Tel nak is. Aligha' bizonyulunk Aviv változatlanul1 azonosít- rossz jósoknak, ha azt mond­ja a palesztin népet azokkal juk: Izraelnek előbb-utóbb el a terroristákkal, akik felhá- kell fogadnia jelenlétüket, borító merényleteikkel csak mert nélkülük nincs, nem le­ártottak — és ártanak — a hej; béke az olajfák alatt. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának háromnapos . kibőví­tett ülése pénteken a prágai vár Ulászló-termében befe­jezte munkáját. A kibővített központi bi­zottsági ülésen megvitatták a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének beszámolóját a párt XIV. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról és az 1975. évi feladatokról. A besizámolót Gus-táv Husák, a Központi Bizottság főtitká­ra terjesztette eiő. Továbbá megtárgyalták az 1975. évi állami népgazdaság- fejlesztési tervről szóló beszá­molót Vaclav Hula előter­jesztésében. A CSKP Központi Bízol‘sa­ga pénteken, határozatot fo­gadott el. A kibővített plénumon Gustáv Husák mondott zár­szót. (MTI) Megbukott a török kormány A török parlamentben pén­teken megtartott bizalmi sza­vazásnál kisebbségben ma­radt Sadi Irmák kormánya. Az alig 12 napja hivatalba lépett technokrata kabinetet csupán a köztársasági biza­lom pártjának tizenegy kép­viselője támogatta. A 450 tagú törvényhozói testület­ből 362-en leszavazták az Ir- mak-kormány programját. A szavazás után Irmák bejelen­tette, hogy benyújtja lemon­dását Korutürk elnöknek'. Számítani lehet arra, hogy Korutürk köztársasági elnök felkéri Irmgk kabinetjét, ügy­vezető kormányként marad­jon posztján, amíg sikerül megoldást találni a válságra. Ankarai megfigyelők szerint a politikai pártok vezetői most megkísérelnek megál­lapodni az idő előtti parla­menti választások' kiírásáról. (MTI) Rendkívüli gyűlés Bonnban Rendkívüli ülésre gyűltek egybe Bonnban a nyugatné­met tartományok belügymi­niszterei, hogy megvitassák az NSZK belbiztonsági hely­zetét. Tegnap délután ugyaner­ről ' a témáról a tartományi miniszterelnökök is véle­ményt cserélnek Helmut Schmidt kancellár hivatalá­ban. Tanácskozást tartottak a szociáldemokrata parlamenti képviselők is és pénteken dél­ben dokumentációt tett közzé a szövetségi belügyminiszté­rium- az anarchista terror­szervezetek tevékenységéről. (MTI) A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése Pénteken Kállai Gyula el- népfrontmozgalom folytassa nökletével ülést tartott a Ha­zafias “Népfront Országos El­nöksége. Korom Mihály igaz­ságügyi miniszter beszámolt a' .népfrontmozgalom szere­péről a törvépy előkészítés­ben. Megállapította, hogy so­kat fejlődött a jogszabályok előkészítésének demokratiz­musa, s ebben jelentős szere­pe van a Hazafias Népfront mozgalomnak. Legutóbb a csa­ládjogi és a környezetvédel­és fejlessze ezt a gyakorlatot. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Asbóth János­áé, Bartolák Mihály, Bencsik István, Gál Tivadar, Illisz László, Kállai Gyula, Nagy Józsefné, Sarlós István, S. Hegedűs László, Szabó Kál­mán és Szatmári Nagy Im­re. Sarlós István előterjeszté­se alapján, az országos elnök­ség úgy határozott, 1975 ja mi törvényt vitatták meg sok nuárjára összehívja a Haza­ezren az országban, s az el­hangzott javaslatok sokat se­gítettek a védő kodifikálás­ban. A törvényalkotók számá­ra ma már nélkülözhetetlen­né vált a társadalmi viták ta­pasztalata. Javasolta, hogy a fiag Népfront Országos Ta­nácsát, hogy eleget téve a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága fel­kérésének, megtárgyalja a XI. kongresszus irányelveit. (MTI) Közö§ közlemény FOGK JENŐNEK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK A BURMAI UNIÓ SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN TETT LÁTOGATÁSÁRÓL U Ne Win elnök és U Sein Win miniszterelnök meghí­vására Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke, felesége kíséretében, 1974. november 2G-a és 29-e között hivatalos baráti látogatást tett Burmában. A burmai nép és kormánya a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét és kíséretét a két ország közötti baráti kapcsolatokat tükröző, meleg fogadtatásban részesí­tette. A Magyar Népköztársaság Mimsiatartanácsának elnökét fogadta U Ne Win, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke és megbeszéléseket folytatott vele, továbbá tárgyalá­sok folytak Fock Jenő és U Seim Win min/iaaterelnök között. A tárgyalásokat baráti, szívélyes, kölcsönös megértést tük­röző légkör jellemezte. A két fél eszmecserét folytatott a kölcsönös érdeklődés­re számot tartó nemzetközi kérdésekről és áttekintette a Magyarország és Burma közötti kétoldalú kapcsolatok jelen­legi állását és megelégedetten állapították meg, hogy a két ország között baráti viszony áll fenn. Kijelentették, készek a kölcsönös előnyök alapján továbbfejleszteni kapcsolatair kát, főként gazdasági téren. A két fél kedvezően ítélte meg a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bé-kés egymás mellett élés eszmé­je alapján kibontakozó nemzetközi enyhülést. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az enyhülési folyamatnak világméretű­vé kell válnia. A magyar fél tájékoztatást adott az európai helyzetről és azokról az eredményekről, amelyeket az európai biztonsá­gi konferencián eddiig elértek. Hangsúlyozta, hogy Ázsia — mint a világ legnagyobb és legnépesebb kontinense — sta­bilitásának megteremtése elengedhetetlen feltétele a viliág tartós békéjének. , A két fél üdvözölte a Vietnammal kapcsolatos párizsi megállapodásokat és aggodalmukat fejezték ki a közel-kele­ti válság elhúzódása miatt. A két fél támogatásáról biztosította az imperializmus, a kolonializmus és a neokolonializmus. az idegen uralom és a kizsákmányolás minden formája ellen küzdő népeket. Fock Jenő miniszterelnök rheghívást nyújtott át U Ne Winnek, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnökének és U Sein Win miniszterelnöknek, hogy számukra alkalmas időiben látogassanak el a Magyar Népköztársaságba. Anjeg- hívást köszönettel elfogadták. Rangoon, 1974. november 29. (MTI) Goncalves beszéde katonák előtt Nincs helye Baracs Dénes, az MTI tudó sítója jelenti: lyozta azt a szerepét, amely az öntudatra ébredt fegyve­A hadseregben nincs helye e™kre( hf™l, Por‘;u8á4llí' - -- ' ban. A katonáknak soha töb­bé nem szabad játékszerré válniok privilegizált kisebb­ségek kezében, amelyek arra használták a hadsereget, hogy uralkodjanak az ország fölött, hogy a gazdaságot a saját ér­dekeik és nem az ország glo­bális érdekei szerint irányít­a pártharcoknak — jelentette ki csütörtökön este a katonai akadémián mondott beszédé­ben Vasco Goncalves dandár­tábornok, a Portugál Fegyve­res Erők Mozgalmának (MFA) kiemelkedő alakja, miniszter­elnök. ' A kormányfő a választá- sák, sokra utalva hangsúlyozta, Vasco Goncalves rámuta- hogy a katonák mint szava- tott, hogy a hadsereg külde- zók tudni fogják, kire és mi- tése a portugál gyarmatbiro- re szavaznak, de nem szabad dalom felszámolásában nem sa.ját_ soraikban, pártharcokba ért véget a tűzszünet kikiál- bocsátkozniok, s amikor ak- tásával, vagy azzal, hogy né- tív szolgálatban vannak, nem hány terület elindult a függet- szabad ezt a szempontot^ h- lenség útján. A fegyveres gyeimen kívül hagymok.. erők egysége abszolút előfel- Szükség van a hadsereg poli- tétele annak, hogy a dekolo- tikai öntudatosítására, neve- nizáció folyamata tovább ha- lésere, ez azonban nem je- ladjon. Ezen a téren nem le- lenthet pártoskodást. Annak hét egyik napról a másikra., érdekében, hogy a portugál csökkenteni a kiadásokat, mi­nép teljes mértékben élhes- vei meg kell védeni a gyar- sen szabadságával, a kato- mátokon élő portugálok ér- náknak _ fel kell _ áldozniuk dekeit — mondotta a kor­szabadságuk egy részét — je- mányfő, hozzáfűzve, hogy ter- lentette ki Vasco Goncalves. mészetesien a jogos érdekről Ugyanakkor a miniszter- van szó, és nem a másféle elnök erőteljesen hfangsú- érdekeltségekről. (MTI) Mányoznak belőle bizonyos kapitalista körök megnyilat­kozásai sem: kezdetben egy­szerűen tagadták a probléma létezését, később — ennek le­NÓGRAD - 1974. november 30., szombat Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke, hivatalában találkozott a szocialista országok hékemozgalmainak hazánk­ban tartózkodó vezetőivel. Képünk a fogadáskor készült: jobbról Kállai Gyula, vele szem­ben a szovjet delegáció vezetője Rövidke közlemény... Rekordrövidségű közfe- ményt adtak ki pénteken este Pekingben Henry Kissinger amerikai külügyminiszter négynapos kínai látogatásáról.. A mindössze kilencsoros do­kumentum lényegi 'mondani­valója, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke „a két kormány megállapodása szerint 1975-ben látogatást tesz a Kínai Népköztársaság­ban”. Ezenfelül a közleménynek két érdemi mondata van: az egyik „őszintének, széles kö­rűnek és kölcsönösen jóté­konynak” minősíti a kínai- amerikai tárgyalásokat, a me - sík megerősíti „mindkét fel változatlan elkötelezettségét a (Nixon és Csou En-laj által, 1972*ben kiadott) Sanghaj i kommüniké elvei iránt”. A közleményből kiderült, hogy Mao Ce-tung — szem­ben az előző Kissinger látoga­tással (1973 november) — most nem fogadta az ameri­kai külügyminisztert.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom