Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról Egyezéseit és ütközések Ha valaki azt állítja, hogy náluk a gyárban, a vállalat­nál nem tapasztalhatók ér­dekellentétek és -ütközések, az a tájékozatlanság, vagy a túlzott jószándék ecsetjével test hamis képet. Gyáron, Vi lalaton belül ugyanis ter­mészetszerűen léteznek szű- kebb csoportérdekek, s ezek hol megegyeznek, hol össze­ütköznek egymással, és a tel­jes kollektíva érdekeivel. A baj abból származik, ha hiányzik a törekvés a rész­érdekek egyeztetésére, ha nincs terep, ahol az ütközé­sek lezajlanak; ilyen módon •az eltérések rejtve marad­nak. Holott sokkal több bo­nyodalmat okoz a munka köz­beni vita, mint ,az előzetes vé­leménycsere. Ez utóbbira jó lehetőség a munkahelyi de­mokrácia sokféle fóruma. Műhely műhely'ellen? Előfordul. A ' forgácsoló­üzemeink azt állítják terme­lési értekezletükön, hogy az öntöde — ha megszorul — tisztítás nélkül adja át az öntvényeket. A dolognak hí­re megy, néhány nap múlva már arról beszélnek a gyár­ban, hogy „jól nekimentek az öntödéseknek”. Csak éppen a két üzem gazdasági és politi­kai vezetői nem váltanak szót egymással. „Kényes” az ügy. Pedig tolmácsolni kellene, mi hangzott el a partnerüzem termelési értekezletén. Sőt, leülni az érintett művezető­vel, az öntvénytisztítók bri­gádjával: ezt mondták nálunk rátok. Kiderülhetne, hogy fe­lületességről, vagy „beterve­zett” lazaságról lebbentetle fel a fátylat a termelési ta­nácskozáson elhangzott bírá­lat. Hiszen megtörténhet, hogy az öntöde jelentős ter­melésnövekedése ellenére a tisztítók létszáma egyetlen fővel sem gyarapodott, mert erre nincs bérkeret. Arra igen, hogy a forgácsoló szak­munkások sokkal nagyobb bé­rért tegyék ezt... ? Apró példa. Mindennapi. Közepes gyár, vállalat életé­ben tucatjával lelhető vala­mennyi munkanapon. Ahogy örömmel látni ma már az el- i intézőjét. Amikor a szocia­lista brigádok minden hivata­los formaságok nélkül, rövid úton szót értenek egymással. Ha szilárd az alap Biztonsággal véleményt mondani, persze, csak akkor lehet, ha nem hiányoznak az ismeretek, ha a kisebb cso­port nagyjából tisztában van azzal, mit követelnek a közös érdekek, milyen teendőket ró­nak ezek a másik csoportra. Bonyolult szövevény ez, el­igazodni benne úgy lehet, ha folyamatos az információ- áramlás. Innét már csak egy lépés választ el attól a ké­zenfekvő megállapítástól, hogy az érdekek egyeztetésé­nek, esetleges ütköztetésé-' nek lezajlása nem esetleges, véletlenszerű, hanem szerve­zett. Formái vannak, illetve, kellene, hogy legyenek. Érdekes megoldáshoz nyúl­tak az egyik gépipari üzem­ben. A műhelyekre, a brigá­dokra bízták annak megha­tározását, mennyivel tudnák csökkenteni a normaóra-fel­használást? Csupán annyit közöltek központilag, hogy a vállalati eredmény növelésé­hez 30 ezer normaóra meg­takarítása szükséges. Demok­ratikus úton, vitákkal, ér­dekegyeztetésekkel végül is 38 ezer normaórát „szedtek össze”! Egyszerűbb lett vol­na elrendelni? Igen. Az üzem­részek, a műhelyek megkap­ják a papírt, s kész. Igen- ám, de rögvest föllángol a vi­ta, tőlünk miért ennyit, azok­tól miért csak annyit?! Tel­nek a hetek, s az intézkedés végrehajtása sehol. A műhe­lyek, a brigádok megbeszélé­se három nap alatt lezajlott. Utána senki nem huzakodik, hiszen maguk szabták meg á lehetőségeket; a végrehajtás azonnal megkezdődhetett. A részvétel értéke Fentiekkel távolról sem azt kívántuk sugallni, hogy min­denben és mindenkor helye van a demokratikus módsze­reknek. Csupán arra villan­tottunk fényt, hogy még olyan, „rázósnak” tartott ügyekben is, mint a norma­óra-megtakarítás, tetemes erőforrásokat nyithat meg a munkahelyi demokrácia. Az, amikor nem kész tényeket kö­zölnek az emberekkel — „mű­helyünknek 1700 normaórát kell megtakarítani” —, ha­nem részvételüket kérik a végeredmény kialakításában. Aminek nem pusztán az az előnye, hogy a közreműködő a döntést a magáénak érzi, hanem az együtt gondolko­dásra nevelés, a látóhatár tá­gítása, a mit miért megma­gyarázása szintén az előnyök­höz sorolható. Ne feledjük: az érdeküt­közéseknek, a gyáron, válla­laton belüli viharoknak svfrűn semmi más oka nincs, mint a tájékozatlanság. Az, hogy vélt és való érdekek, tényle­ges mulasztások és fegyelem szabta kötelezettségek terhei összevegyülnek. Többet bízni az emberekre, s többet köve­telni tőlük — a munkahelyi demokráciának ez aranysza­bálya. S ebben benne fog­laltatik az is, hogy érdekei­ket képviselhessék. Elmond­hassák, védhessék, s mások megtehessék ugyanezt. Kide­rülhet: valójában ugyanazt akarják, csak más úton, elté­rő eszközökkel. Kiderülhet: az érdekek szembenállnak. Akkor választ kell keresni arra, miért? S a feleletet leg­jobban megintosak az egész közösség találhatja meg. A rugalmasság képessége Elgondolkoztató tapasztala­tokra vezetett az a vizsgálat, melyet a Munkaügyi Minisz­térium végzett a kollektív szerződések végrehajtásáról. Egyebek mellett megállapí­tották, hogy több helyen a kollektív szerződés idejét múlt előírásait azért nem mó­dosították, mert „a változás­sal nem akartak nyugtalan­ságot kelteni”. Ügy tűnik, ahogy ebben a kérdésben, úgy az érdekegyeztetésben is, az állandóság fogalma föl­cserélődik a merevséggel. Bi­zonyos alapelvek, akár a munkahelyi demokrácia, akár a kollektív szerződés eseté­ben, legyenek valóban válto­zatlanok. Ám a részletek te­kintetében éppen a rugalmas­ság képessége adja a közös­ség erejét, előbbre jutásának alapját. Az a képesség pél­dául, hogy összevetik a ma­guk és más csoportok érde­keit, s ésszerű engedmények segítségével alakítják ki az összhangot. Minél nagyobb, s ennél fog­va minél bonyolultabb a gyár, a vállalat szervezete és tevékenysége, annál jelentő­sebb szerephez juthat a mun­kahelyi demokrácia fóruma és gyakorlata, mint az érde­kek ütközésének, egyezteté­sének színtere és módszere. A termelés technikai, tech­nológiai és emberi tényezői­nek sokaságát az utasítások és a demokratikus fórumokon hozott megállapítások értő ötvözésével lehet egy sorba, egy cél irányába állítani. Mészáros Ottó Salgótarjánban, a síküveggyári rekonstrukció építésénél szocialista brigádok is kiveszik részüket a munkából, felajánlásaikkal siettetve a Zagyva III. elnevezésű üzemcsarnok mielőbbi elkészültét. Márton István, Gáspár László, Petra József és Pusztai József a csar­nok tetőszerkezetének szigetel ésl munkáit végzik —valamennyien aranykoszorús szocia­lista brigádtagok —, és hozzájárulnak ahhoz, hogy 1975. június 30-ra a Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat befejezze munkáját a síküveggyár új beruházásánál — kulcsár — Magyar—lengyel vegyis/álcserc A H ungarotex és a Lodzi Textilimpex Külkereskedel­mi Vállalat aláírta a koráb­ban megkötött magyar—len­gyel vegyiszál-gyártásszakosí- tási szerződés alapján az 1975- re szóló szállítási megálla­podását. Ennek keretében a lengyel fél Elana poliészter szálas anyagot szállít, a Ma­gyar Viscosa gyár poliamíd fonala és poliakrilnitril szá­las anyaga ellenében. Ezeket a S'Zálas anyagokat a korsze­rű textíliák, ruhaanyagok és kötöttáruk alapanyagául hasz­nálják. Jövőre a kölcsönös szállí­tások értéke már meghaladja a 12 millió rubelt. így lehe­tővé válik mindkét fél részé­re a tőkés vegyiszálimport további csökkentése. A kereskedelem és mi. vásárlók A PULT EGYIK oldalán, állunk mii. vásárlók és a pul't másik oldalán a kereskedelmi, vendéglátói dolgo-zpk. Mi jog­gal elvárjuk, hogy a pénzünkért jó, árut és figyelmes ki­szolgálást kapjunk. De a pult másik oldalán is embereik áll­nak, akiiének munkájuk sok, felelősségük nagy, de türelmük néha elfogy. Különös,en szombatonként és délutánonként, a torlódó forgalom közben fordulnak elő súrlódások. De most ne kutassuk a nézeteltérések okait, a jogos, vagy a vélt sé­relmeiket kölcsönösen feledjük el, hiszen ünnepekre készü­lünk. Salgótarjánban, a Centrum Áruház kirakataiba göttük, az átrendezett, hosszú teremben már ott &r a karácsonyi ajándékok, a játékok. Nagy áruké?" mozódnak a Pécsfcő Áruházban. B-alassagyarrna» és megyénkben mindenütt, az állami és a szövete lekben. Nem csoda, hiszen közeledik Mikulás'és a nagy ajándékozás ideje, a vásárlási csúcsforgal reskedelem nagy erőpróbája. Érdeklődésünk és az előzetes jelek szerint a V az áruházak az idén gondosan felkészülnek, hiszt évre növekednek a lakosság jövedelmei és igényei., gém is felvette a KST-t, el is tervezte, hogy mit ^ Megjegyeztem, hogy az a pénz karácsonyira kevés le vajon decemberben kinek elegendő a pénze? Az országos adatok szerint ezekben a- napokban eg. liá-rd 700 millió forint KST-(t fizetnek ki és az OTP-foei. helyezett több mint 60 milliár d forint egy része is az üzle­tekbe vándorol. , Az ajándékok, az étel és az Ital beszerzése nem kis gond nekünk, vásárlóknak. De ez a többlet vajon mennyi mun­kát jelent a kereskedelmi vállalatok és az ÁFÉSZ-ek dol­gázárnak? íme, néhány adat és tény. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat Szokatlan a csend a lépesö- házban. Az alsóbb szinteket már a takarítónők vették bir­tokukba. Hangtalanul seper­nek. a mosórongy felszedte a íestékmáradványokat a moza­ikról. Megkezdődött az Arany János út 30. műszaki, átadás — az ja”. Az érdemjegy osztály­napló helyett jegyzőkönyvbe Hegedűs Józsefék radiátort kerül, a vizsgáztatók: a ható- cserélnek. A próbafűtés so- ságok képviselői műszaki el- rán kiderült: az egyik öntött- lenőr, s végül a lakók. vas fűtőtest gyári hiba kö­Az utóbbi időben sok a vetkezetében csődöt mondoH. kifogás a lakások minőségé- — Ha ez a műszaki átadás vei kapcsolatban. Csöpög a után derül ki, a lakók ben- csap, nem szól a csengő, hull nünket szidnak, holott a a csempe. gyártó a hibás — mondja a — Amikor a Kemerovo fűtésszerelő. Eredetileg is ők körúti lakásomat megkaptam, szerelték, most visszajöttek a még egy ajtó is hiányzott — cserét elvégezni. Nem kívánt mondja illusztrációként Mes- „hagyomány”, melyről szíve- ter József, a Nógrád megyei sem lemondanának. Ilyenkor Állami Építőipari Vállalat vésnek, fúrnak-.faragnak s -művezetője, áki saját bőrén jöhetnek a festők, kóműve- tapasztalta „kollégái” hanyag sek, s újra javíthatják a fa- munkáját. A sok emeletes la- lat. kóépület befejezési munkáit Szép nagy szoba. Innen irányítja. Fűtésszerelők, vil- nyílik a fürdőszoba. Mester lanyszerelők, festők, kőműve- Józsefnek elég a padlóburko- sek szorgoskodnak, hogy amit latra tekinteni,: lehet kipipálhassanak a jegy- — Mintha csöpögne. Nézzé- zőkönyvből. tek meg — mondja a íűtés­Minőség és minőség! Min- szerelőknek, dig szóba kerül a javítása, Egy szinttel feljebb a vil­iegyen termelési értekezlet, lanyszerelők. Szakái József vagy brigádtanácskozás. Fo- már másfél évtizede űzi a gadkoznak a szakmunkások, szakmát. felajánlásokat tesznek. A — Gyakori, hogy a kőmű- vállalat vezetői, anyagilag vesek elvágják a vezetéket, s ösztönzik a jó munkát. főként a fiatalabbak, nem Vajon mit tesznek maguk merik bevallani. Mi aztán ke- ax építők, hogy kezük mun- reshetjük, hol a hiba. Vesze- káia uj'oauui. mind jobb mi- keid ónk is emiatt eleget ~ ' — Nem szolt senki ellene. Az nem volt munka — kom­mentálja a festőtársai esetét, amíg az ecsettel függőleges vonásokat húz. A vakító, fe­hér festék egy-kettőre elta- panoszkodik, miközben apró- karja a felületet, balámpával mindent ellenő- — Ezért a lakó fizet, s ha riz. Kapcsolókat, konnektoro- én költöznék be, magam :s kát. megkövetelném a jó munkát Ilyen vizsgálat után lehe- — jegyzi meg. tetlen, hogy a lakó panaszt A két kőműves finomjavj- találjon a villarííos berende- tást végez. Falra kerül a zésekben — magyarázna. fángliból a gipsz. Az előttük Nekik a kőművesekkel gyű- ott járt szakmunkások nye­lik meg a bajuk. mait „tüntetik” el. — Felülről lefelé vakolnak, _ Mindent elkövetünk a mi ellenkezőleg haladunk. így minőségért — mondja a kő­előfordul, hogy újra kell a művesserpenyőt letéve Ke- vakolást javítani. Örülnek, ha nyeres Pál. — Előfordul nem találnak „madzagos” fa- azonban, hogy az épületben lat... .... szándékosan kért okoznak. Essen, könnyű segíteni. Az Leszerelik a tus rózsáját, a egész szervezés kérdése. csapot. Néhány embernek Csak azok a „madzagok” többletmunkát okoznak. Csak ne volnának — mondják a egyszer kapnánk el az ilyet... kőművesek. ’ A brigádvezetŐ, Juhász Já­i nos megköveteli, a minőségi 1 ■ munkát. ' Festők az ötödiken. Baksa — Mérges, ha valamit rosz- Sándor fiatal a szakmában, szül csinálunk — jegyzi meg Számára a minőség a legszen- Kenyeres, febb. — Negyedszer jövünk a ★ legfelsőbb szintről lefelé. Ke­vés az asztalos, sok az illesz- A világos, kényelmes elren- teni. pászítani való — ma- dezésű lakásokba nemsokára gyarázza. — Kétszerre-há- lakók költöznek. Az építők romszorra végzik el, s min- garantálják, hogy a melegvi- dig a nyomukban járunk. zes csapon tényleg meleg víz A vállalatnál meghonosítót- jön. a konnektorok használ­ták, hogy a rossz minőségű hatók, a csempe nem potyog munkáért levonás jár. Nagy- le... bátonyi építkezésünkön nem- S ha mégis? Egy évig van rég a festők voltak szenvedő garancia! alantok. Saabé Gyula, Uloísó simítások r Építők és a minőség nőségű lakásokkal gazdagod- számú épület jón a megyeszékhely? átadása. A műszaki építők „vizsga- ★ az elmúlt évinél 7—8 százalékkal nagyobb forgalmat terve­zett, decemberi forgalmuk 10—12 százalékkal az átlagos ha­vi forgalomnál. Hány tonna, hány vagon cukrot, lisztet, ke­nyeret és egyéb áruit jelent a karácsonyi forgalmi több let? És mindezt a vagonból, a teherautóról le kell szedni, be­hordják az üzletbe, pulitokba vagy hűtőszekrénybe rakják, emelők. cipelik, mérik és számolják nagy felelősséggel a ke­reskedők, akik maguk is édesanyák, háziasszonyok, vagy családapák, akiket éppen olyan vásárlói gond vár más üzle­tekben, minit minket. A Nógrád megye; ólelmiszer-ilmskereskedélmi boltháló­zatiban jelenleg 36 létszámhiány van, 94 édesanya nem dol­gozik, otthon neveli gyermekét, havonta átlagosan 63 beteg­ség fordul elő. De az ünnepeikre kell az áru, többen és több fűszerfélét, süteményt, édességet és húsárut vásárolnak. Mindezzel sokkal több munkája van a kereskedelmi dolgo­zóiknak mint az önkiszolgáló rendszerben kapható áruval. Hogyan segítenek rajtunk, vásárlókon és önmagukon? Be­hívnak 12 nyugdíjast, vagy tíz, rövidebb munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozó munkaidejét átmenetileg 8 órára hosz- szabbítják, akik tehetik, megszakítják a gyermekgondozási idejüket és pulthoz állmaik, mert hat helyen karácsonyfát is kell árulni és Salgótarjánban, a volt Lot-tó-iielydségfoen ka­rácsonyi vásárt rendeznek. A Pécsfcő Áruház ruházati részlegénél ajánidékoseitályt nyitott, a játékosztályt is bővítették, külön helyen árusítják a karácsonyfadíszeket. De hiszen év közben siinics elegendő jól képzett eladó, mit tesznek most, a csúcsforgalom idején? Mindazoknak írtaik és szóltak, akikre kisegítőként gondol­hatnak és főleg többet dolgoznak aiz állandó alkalmazot­tak, a leggyakorlottabbak. Aligha csüg.gedésre, inkább biztatásra ad okot, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége az idén többször is trénin­gezett a karácsonyi forgalom ra. Hiszen a ruházati keres­kedelem árleszállításakor, nyáron és ősszel is, ezüst- és aranyvasárnapi forgalom volt az üzletekben. > A KERESKEDELEM iparkodik, hiszen anyagi érdeke és szakmai igényessége diktálja, hogy a lehetőségekhez képest jól kiszolgáljanak bennünket. De nem mindenütt akad majd a karácsonyi- nagy forgalomra elegendő eladó, több helyen szűk és korszerűtlen az üzlethelyiség. Divatcikkekből, női és gyermekruhákból, kötöttáruból bőséges az ellátás, de nem biztos, hogy az ünnepek előtti napokra- marad-e játék. Ezért azt tanácsoljuk, hogy ne hagyjuk az utolsó pillanatra a- vá­sárlást.' így torlódásoktól, felesleges bosszúságoktól menthet­jük meg önmagunkat és, így segíthetjük a keresked.elera nehéz munkáját. t. U 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom