Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

Salát lábon Tizenötmilliót „gyűjtögettek" — Pista bácsi, legyen szí­ves itt aláírni! — fordult a szemüveges asszonyka az ér­sekvadkerti termelőszövetke­zet elnökéhez. — Hát elmentek mégis? — kérdezte Tóth István, míg szemei a kijelentőlápon, ke­resték: hol is írja alá? — Az uram, meg a gyerek még marad. Higgye éL fájó szívvel, megyek el. de ha már megépítettük a házat, ne ma­radjon üresen. Kényelmes, szép, nagy.'*. — mondja, s már távozik is. — Szügyön építettek — jegyzi meg az elnök, mintha .jelezni akarná: jól élnek az érsekvadkerti gazdaság dol­gozói. Aki kicsit "figyelemmel kísérte a megye mezőgazda­ságának fejlődését, az tud­ja, hogy a vadkertiek nagyon igyekvőek. .Elég csak a bizton­sági alapjukra tekinteni. Ti­zenötmillió forintot „gyűjtö­gettek” össze, hogy zavarta­lanná tegyék a gazdálkodást. Néha már olyan érzésük is lehet, min tála tűi zavartalan lenne minden. — Hosszú évek nehéz mun­kájának gyümölcse, hogy nem kell hiteleket felven­nünk, saját lábunkon állha­tunk — magyarázta a tsz- elnök. Az idei esztendő jó foly­tatásnak bizonyult. Legalább­is a jelek erre mutatnak. A növénytermesztés árbevéte­lét várhatóan. 7 millió forint­tal teljesítik túl. A búza, sörárpa, kimagaslóan ter­mett. Még a kertészet is ho­zott valamit, annak ellenére, hogy a MÉK-ikel időnként ^közelharcot” kellett vívniuk. A mák és a burgonya átlag­termése is megfelel a vára­kozásnak. A nem tervezett hétmillió forint komoly erő­feszítések eredménye. Ide­jében gondoskodtak vető­magról, növelték a műtrágya­felhasználást. a munkákat optimális időben végezték ei s a betakarítás is biztonsá­gosan történt. Az állattenyésztés előre­láthatólag, 1,5—2 millió fo­rint többletet hoz. Javult a tejhoaam, 23 vagon húscsibét értékesítettek. A legfontosabb azonban a szarva&marha-te- nyésiztés. — A IV. ötéves terv üzemi célkitűzéseit egy évvel a ha­táridő előtt teljesítettük, öt­százas létszámú a tehenészeti telepünk — mondja Tóth István. Ezt úgy érték el, hogy nem kellett üszőt sem vásárolniuk. Az idei Ő6z nehézségeinek hatását az érsekvadkertiek is megéreziték. A burgonya mentése jelentett nagy fela­datot A tagok, dacolva az idővel, elvégezték a munkát Volt olyan vasárnap, hogy 17,5 vagonnal került be a földekről s akire szükség volt, kivétel nélkül megjelent a munkahelyen. így van ez más alkalommal ist Ez lenne talán a titka a jó eredményeknek? Máshol sem tétlenkedtek. — Elvégeztünk mindent a maga idejében. A közmondás Gondoskodtak a téti tüzetőröl Somoskőújfalu és Somoskő lakosainak többsége a téli tüzelőt a salgótarjáni TÜZÉP- telepen készpénzért szerzi be. Ez vonatkozik a téli szénellá­tásra, és kisebb részben tűzi­fára. A lakosság jelentős része a Nógrádi Szénbányák útján ingyenes szénjuttatásban ré­szesül. Ennek kapcsán 550 fo­rintos tüzelőutalványt kapnak évenként. A tűzifa nagyobb részét a lakosság az állami erdészet­től vásárolja vagy kedvezmé­nyes áron kapja. Jelentős a palackos propán­bután gázzal történő tüzelés a két községben, melynek ki­szállítását az illetékes telep­helyről végzik. Heti két alka­lommal helyben cserélhető a palack. A Salgótarján és Vi­déke ÁFÉSZ SomoskőújfaLu­ban. a vasútállomás mellett benzinkutat ‘épített I így több mint egy éve a fűtő- és gáz­olaj beszerzése is .helyben tör­ténhet. Nem kevés azok szá­ma. akik a drága brikettet vásárolják, házi használatra. A lakosság körében az évről évre ismétlődő akciók nagyon kedvező hatást váltottak ki, s továbbra is igénylik. Hiányosság, hogy a lakos­ság nem eléggé tájékozott a kiszállított tüzelő esetleges minőségi hibáiról. Ha sok a por, vagy kő a szén között — mi a teendő? Erre vonatkozó­an a TÜZÉP illetékesei bő vebb tájékoztatást adhatná nak! Módosítani kellene á be fizetett tüzelőanyag kiszállj tásának időpontján, mert elő fordul késedelmes szállítás. S. J. Balassagyarmaton, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában kö­zel félezren tanulnak a legnépszerűbb hangszereken. Az e’.öképzöben a legfiatalabb korosztály ismerkedik a zenei alapelemekkel. Ritmusgyakorlatokkal, egyszerű dallamok felismerésével, a kottaírás rejtelmeivel birkóznak az apró diákok. — kJ zz __ « mit ma megtehetsz, ne ha­lasad holnapra! — a mező- gazdaságban a legigazabb. Cgak akkor van. szabad szom­bat. ha az előírt munkákat el­végezték a dolgozók. A búza vetését például, már ezeptem- ben 25-én megkezdtük — so- rolia g termelőszövetkezet el­nöke.- Az igazsághoz tartozik, hogy a szilárd anyagi helyzet legalább annyit jelent, mint a jó munkaszervezés. Csak egy példa: ha valamelyik tsz nem tudja a műtrágyát meg­vennie. a vadkertiek — az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben — átveszik. Van rá Dénzük, s tárolóhelyük is. Tavasszal aztán nem kell szaladgálni, utána mehet a műtrágyázás. A termelés feltételeinek korszerűsítése sem ütközik különösebb akadályba. Az érsekvadkerti tsz az idén pél­dául csaknem 10 millió fo­rintot fordított építkezésekre, új technológiára. Gépesítet­ték a magtárat, keverőüzem­mel, szárítóval gazdagodnak. A növénytermesztésben dol­gozók szociális ellátottságá­ról is gondoskodtak, mert azok öltözőt, fürdőt kaptak. Több mint ötmillió forintért rendeltek gépeket. Valameny- nyi nagy teljesítményű. — Már a jövőre gondolunk. Növeljük a burgonya termesz­tő területet, hogy ezzel is se­gítsünk a megye ellátásán. Kellenek hozzá a gépek. To­vább tart a szakosodás. Ter­vezünk egy 300 férőhelyes kötetlen tartású hízómarha- üelep építését — magyarázta Tóth István, azokat az elkép­zeléseket* amelyek már biz­tosak. — A tagok, mire számít­hatnak év végén? — Minimálisan két száza­lékkal nő jövedelmük. Nem panaszkodhatnak... Nem is panaszkodnak. Ér- sekvadkert gazdag község hírében áll. A termelőszövet­kezetnek köszönheti nagy­részt. Jövőre a szűk, alavult, irodákból korszerű épületbe költöznek, amit a tanáccsal, és az ÁFÉSZ-szel közösen építenek. Tizenötmillió tar­talékkal a hátuk mögött sok mindenre jut. Sz. Gy. Javasolták — mesrvalósítják A közérdekű bejelentések nyomában Kisterenyén Kisterenye több mint hét­ezer lakosával megyénk har­madik legnagyobb települése. Azért is érdemes ezt hang­súlyozni, mert az 1973-as ta­nácstagi választásokat meg­előző jelölő gyűléseken a vá­lasztópolgárok több mint fe­le részt vett. A megválasz­tásra kerülő ötven tanácsta­got pedig megfelelő „muníció­val” indították útra. Miről is van szó? AKTÍV RÉSZVÉTEL Az utólag is megállapítha­tó. hogy aktívak voltak ezek a jelölő gyűlések. A 221 felszólaló 190 közérdekű bejelentést tett, s megbízta körzete tanácstagját, hogy1 annak megvalósításán fára­dozzék. Segítette, segíti a feladatok megvalósítását a nagyközségi közös tanács szakigazgatási szerve is. Ügy, hogy mindjárt a választás után rangsorolta a feladato­kat, azokat vette elő, amelyek megvalósításához biztosíthat­ta az anyagi fedezetet, azo­kat. amelyekhez a lakosság is hozzájárulhatott társadalmi munka szervezésével. Ma már az is megállapítható, hogy eddig a közérdekű be­jelentések 75.8 százaléka meg­valósult. s ez igazán nagysze­rű eredmény. Dicséri a ta­nácstagokat. a választópolgá­rokat, a tanács dolgozóit. Amikor a választás után elkészült az összesítés, kide­rült, hogy a javaslatok közül 130 községfejlesztéssel kap­csolatos. Legtöbben az út-, járda-, csatornaépítésre tet­tek javaslatot. Foglalkoztak a vízellátással, közvilágítás­sal, kulturális feladatok meg­valósításával. A szerencse ott volt, hogy a javaslatok egy része az eredeti IV. ötéves tervben is szerepelt, többet pedig pótlólag vettek . a terv­be. Ez lényegesen meggyorsí­totta a végrehajtást. A választás óta még nem telt el két év, de az összefo­gás nagyszerű eredményeket hozott Kisterenyén, s a hozzá tartozó településeken. Eddig például felújítottak több mint 3700 méter utat, csaknem 3,8 millió forint értékben. Ügy tervezik, hogy jövőre újabb 4100 méteren végzik el ezt a munkát, mintegy 5,2 millió forintért. Jelentős előbbre- haladást értek el a járdák felújítása terén is. Tavaly és az idén eddig a 2100 m. járda felújítására 550 000 forintot költöttek. Jövőre újabb 400 000 forintot biztosítanak ilyen munkára, a így a jelö­lő gyűlésen felvetett, vala-* mennyi javaslatok valameny- nyiét megvalósítják. FELÚJÍTÁSOK Teljesítették már a közvi­lágítási lámpahelyek bővíté­sére tett javaslatot. Megva­lósították a parkfelújításra, karbantartásra tett közérdekű bejelentést, hiszen Rákóczi- bányatelepen és Kisterenyén, a Népkertben 150 000 négy­zetméteren végeztek ilyen munkát. 1,2 millió forint ér­tékben. Több lakást felújítot­tak. Például: a kastély épü- létét. az Ingatlankezelő Vál­lalat kezelésében levő lakáso­kat, a tsz-lakásokat, a Rá- kóczi-telepi művelődési há­zat. Igen sokan, összesen 28-an foglalkoztak a belvízelveze­téssel, a csatornák javításá­val. Eddig 14 bejelentést megvalósított a tanács 400 000 forintért. A nagyobb munka jövőre húzódik át, ekkor 2 millió forintból mintegy 10 kilométer árok tisztítását, lefedését, átereszek cseréjét, az úgynevezett pangó vizek elvezetését tudják majd meg­oldani. Bővítették az általá­nos iskolai napközit, megva­lósították a kulturház felújí­tását, a népkerti kerítés javí­tását és más feladatokat. Több. úgynevezett beruhá­zási jellegű közérdekű be­jelentés is elhangzott Kiste­renyén. A villanyhálózat bő­vítésére 250 000 forintot köl­töttek. Legérdekesebb azon­ban a szennyvíz-csatorna épí­tése, amelyet 1975. december 31-ig fejeznek be *— társulá­sos alapon, 10 kilométer hosszban. A nagyközség terü­letén működő 33 vállalat, in­tézmény is csatlakozott a tár­suláshoz. A jó példák egész sorát le­hetne még felsorakoztatn i Kisterenyéről. Azt is ide so­rolhatnánk, hogy a nagyköz­ségi közös tanács az igen mellett a nemet is ki merte mondani. Hiszen a közérdekű bejelentések között több olyan kérés is elhangzott, amelyet a tanács képtelen teljesítem. Ezek közé tartozik a három híd megépítése, amire anya­gi eszköz egyáltalán nem áll a tanács rendelkezésére. Nem valósítható meg ebben i tervidőszakban. — ebben a ciklusban sem — a kért új tti tantermes iskola, avagy az új művelődési otthon meg­építése. Az őszinte szót a választópolgárok megértik. TEVÉKENY SEGÍTSÉG A kisterenye! példa mást is bizonyít. Azt, hogy a község­ben, s a hozzátartozó tele­püléseken. a választópolgárok nemcsak a „kívánságlistát” tudják benyújtani, hanem te­vékenyen segítik azok végre­hajtását. A jelölő gyűléseken felvetett közérdekű bejelen­tések megvalósításához a la­kosság 1973-ban 850 000, az idén eddig pedig már 970 00» forint értékű társadalmi munkát végzett. Ügy számol­nak, hogy jövőre, az elkészí­tett akcióprogram szerint a társadalmi munka értéke meghaladja majd az 1,2 mil­lió forintot Vagyis Kistere­nyén nemcsak kémek, hanem adnak is a választópolgárok. S. L. NEHEZÉRE esik a mozgás, annyira tönkrementek a lá­bai. A napokban egy marék gyűjtést hozott volna a fás­kamrából, belebotlott a kü­szöbbe és elesett. Nem tudott felállni, segítségért kellett ki­áltania, amit a szomszédok hallottak meg. Azok emelték fel. Hiába, az idő múlik felet­te. Bármilyen keserves szá­mára a mozgás, a taggyűlés­ről nem marad el. Kis bot­jával a kezében, könnyítve a karikává zsugorodott lábain, átbotorkál a Öváros tér macskakövein. A bolton kí­vül másüvé nem is megy. Az Övárosban mór tudják, ha ünneplőben látják, hogy Bor­za Lidi taggyűlésre botorkál. Akik ismerik, azok szokták róla mondani: „Lidi néni az igazi komcsi...” Az idén még sűrűbb a kőművesállvány Balassa­gyarmaton is. Amikor Lidi né­ni a taggyűlésre tar­tott, az állványerdő alatt megállt. Múlhattak az évek felette, de nem felejtett el semmit. Most is, amikor fel­nézett a magasba, emelkedő falakat pókhálóként körülfogó állványokra, a napsugár az arcára simult. A világgal megbékélt jóságos arcára. Felvillant a tekintete és zsebében kezdett kotorászni a meghívója után. Megtalálta, széthajtotta, a dátumot ke­reste, közel a szeméhez emel­ve a papírt. Borza Lidi ott. az utca forgatagában egészen picinynek, észrevétlennek tűnt. Az évek múlásával a teste is egyre törékenyebbé válik. Az emberek kikerülték, Lidi néni a forgalomból sem­mit nem észlelt .Lassan meg­mozdult vékony ajka és ki­buggyant rajta a csodálko­zás. — De hiszen ez pont akkor volt.... Nem mozdult sehová, csak nézte, nézte az állványt, a napfényben szürkéllő deszkát LIDI, és az agyában kavarogtak az emlékezés tiszta gondola­tai, Kint, az evangélikus templomnál építkeztek, ahol malterhordóként dolgozott Akkor is sokat fukarkodott a napfény, mert nem is ér­demelték az emberek. Távol­ban mélyen morajlott az ágyú. Az építkezés azért akkor még nem állt meg. A városon átvonuló katonákon és a háztetőket súroló repülő­kön kívül csupán a levegő­ben levő feszültségből érzé­kelték a háborút Borza Lidi, a malteros, már azzal sem törődött, hogy egyre közele­dett a frontvonal. Fáradt és éhes volt. A két gyerekért aggódott. Az egyik már kato­naköteles volt. Fent gubbasz­tott az állványon és amikor a napfény megszánta, ki­nyújtózkodott a deszkán és elszunnyadt. Arra riadt, hogy az építőmester tele torokkal kiáltotta: — Vigyázz, repülő... Az álmából felriadt asz- szony érezte a gép szelét és a zúgásbant, mintha valaki erélyesen megkopogtatta vol­na a deszkát. Felvágódott a por, a friss vakolat lehullott a falról. A lövedék nyomai sebet ejtettek a deszkán !s és a falon is. Az egyik golyó közvetlen Lídia mellett vágta át a pallót. Az állványerdőt néző Lidi néni lassan lehajtotta a fejét, botjára támaszkodva elindult. Ha az a lövedék egy picit mélyebben a fal felé csapó­dik be. akkor ott minden vé­get ér. Akkor nem kellett volna annyit szenvedni, ami­kor a nagyobbat elvitték ka­tonának, hogy soha többé ne láthassa. Borza Lídia élete nagyon nehéz volt. Cselédsors, ki­szolgáltatottság, megalázás és apa nélkül nevelt két gyer­mek. Ahogyan lassú lépteivel haladt az első körzet felé, erélyesen koppantott a botjá­val. — Mégis ember voltam — mormolta. Már a felszabadulás előtti napokat élték, zűrzavar lepte meg a várost is. Lendvai Jó­zsef összehívta azokat, akik még ottmaradtak az építke­zése«. Egyre csak azt kia­bálta: — Gyerünk a városháza elé. Az asszony akkor érezte talán először, hogy valami­nek történnie kell. Az em­bereket a feszültség markol­ta. Az ágyúk közeledésétől féltek is. de várták is. Borza Lidi mindég azt mondta. — Csak történjen valami. — Gyerünk a városházadé — tüzelték egymást. — Mi történik ott? — kérdezte Lídia. — Azt kiabáljátok: elég a háborúból, békét, kenyeret akarunk... A béke is jó, a kenyér is kell, elindultak a városháza elé, ahonnan már akkor köl­tözött a hivatali sereg. Bor­za Lídiát elfogta a mámor, ö is kiálthatott végre. A hang­ja belehasított a nagy zűrza­varba. — Békét, kenyeret... Néhány nap múlva érkez­tek meg a felszabadító kato­nák. Borza Lídiát odavették a konyhára dolgozni. Volt ke­nyér, ha fekete is és kevés is, de volt. Aztán ebben megbé­kélésben megkeresték az asz- szonyt és kérték lépjen a pártba. Nagyon közel volt a párt­helyiséghez, ahová a harminc év alatt mindég hűségesen eljárt. Még most is. amikor nagyon neuezen engedelmes­kednek lábai. Az ajtó előtt megállt, hogy kifújja magát es akkor megkérdezte önmagá­tól. — Jó komcsi voltam-e én? Igen, ez a mindig megalá­zott, a gyermekeiért mindent vállaló asszony, mintha ak­kor harminc évvel ezelőtt született. volna. Dolgozott, többet mint addig. Vállalta a meder tisztítását is nappat, este pedig ragasztotta a pla­kátokat Azt akarta, minden­ki úgy érezzen mint ő. Borzu Lidi. Ki tudja merre vetette sorsa Darm Katalint, azzal járták éjszaka az utcákat, hogy reggelre olvashassák az »emberek: „Azé a föld, aki megműveli...” „Lépjetek u kommunista pártba....” Csak­hogy ez nem ment olyan s - mán! Az első körzet párthelyisége megtelt a tagokkal. Lidi né­ni hátul, ahol mindig szokott, foglalt helyet. Jól megértette, a fiatalokról beszéltek. HARMINC évvel ezelőtt még én is fiatal vol­tam, azért bírtam. Hanem azt még ma sem tudom megér­teni, a plakátot, amit fel­ragasztottunk, miért tépték le. A földet ígérte a nincs­telennek. A pártba hívott, ahol az ember biztonságát találta meg. Arra riadt, hogy hangosan beszél, de kimondta amit kigondolt. — Igen, Így van, én itt let­tem ember.... Könnyűnek érezte magát, amikor hazafelé botorkált. Lépteit a macskaköveken botjának éles koppanása kí­sérte. Üj otthonában, amelyet most kapott, halkan dudorá- szott a langyot adó tűz... Bobál Gyula NÖGRÁD — 1974. november 24« vasárnap \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom