Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

Pártszervezeteink felelőssége a művelődésért Minden központi bizottsági ha arozat megszületése után. mi.'.ott a feldolgozásához fog­nánk. elengedhetetlenül szük­séges a határozat céliánaK pontos megértése, meghozata­lának magyarázata. He yes értelmezés Ha ezt a kérdést nem lát­juk világosan, akkor meddő fáradozás a helyi feladatok meghatározása. Nekünk úgy kell továbbadnunk a határo­zatot. hogy az alapszerveze­teknél is jól. helyesen értel­mezzék minden egyes pont­ját. valamennyi gondolatát. Amikor a közművelődési ha­tározatot dolgoztuk fel. meg kellett magyaráznunk, hogy a határozat meghozatalát a szo­cializmus építésének követel­ményei indokolják. Közmű­velődésünk fejlődése nem volt megjelelő, amit előidézhetett az előző határozat helytelen é lelmezése és a közművelő­déssel kapcsolatban tapasztal­ható egyéb helytelen nézetek egész sora. Tarthatatlanok azok a vé­lemények. amelyek szerint csak a művelődési intézmé­nyek feladata a közművelő­dés. hogy a pártnak ebben tevőlegesen nincs része, hogy pusztán a kulturális munka megjavításával már művelt embereket kapunk, vagy az. hogy a közművelődés másod­rangú feladat. Ezek tisztázása után. kerülhetett csak sor az elemzésre és a feladatok meg­határozására. Sokoldalú helyzetelemzés Amikor pártbizottságunk a hozzá tartozó terület művelt­ségi szintjét elemezte, akkor a párttagságon kívül az egész lakosság jelenlegi helyzetét kellett figyelembe venni, ezek mellett az adottságokat és egyéb körülményeket. Megál­lapítottuk, hogy kedvezően hat a közművelődésre az a tény, hogy a tanulóifjúság már az iskolában megfelelő indíttatást kap a műveltség további fejlesztésére. Az is­koláknak tehát nagyon fontos szerep jutott a közművelő­dés segítésében. A felnőtt- képzésben is egyre nagyobb feladatokat vállalnak. Meg kell említenünk a KISZ-szervezetek munkáját és felelősségét is a közműve­lődésben. Az ifjúságpolitikai határozat nagy eredményeket hozott már eddig is, de az a megállapításunk, hogy a KISZ-szervezetek nem éltek megfelelően a lehetőségekkel. A munkássá válás folyama­tának biztosítása egyaránt fel­adata a gazdasági vezetők­nek, a pártszervezeteknek és a KISZ-eknek. A községünkben létesült új ipari üzemek jó lehetőséget biztosítanak a nők számára is a szocialista embertípus ki­alakításához, műveltségük emeléséhez. A munkahelyi kollektíva összetartó erejét olyan nők is érzik, akik a háztartásból kerültek a gyár­ba. Községünkben az elmúlt év­ben 160-an végezték el' az ál­talános iskola osztályait, és évente 150-en szereztek szak­munkás-bizonyítványt. A po­litikai képzésben is érezhető a fejlődés. A differenciáltság egyre inkább érződik, és a párttagok aránya növekszik. A szocialista brigádmozgalom segíti a szakmai és politikai képzést, hiszen ezek a válla­lások nélkülözhetetlen elemei. A kulturális vállalásokra azonban nagyobb súlyt kell helyezni. A termelőszövetke­zeti dolgozók műveltségének emelkedése, a magas korátlag, a nagyobb múltbeli elmara­dottság, a kevesebb szabad idő miatt elmarad a lakosság más rétegeitől. Nagyon lényeges fejlődés mutatható ki a lakáskultúra fejlődésében. A nagyarányú építkezés ezt nagyban segíti. 2059 tévé-előfizetőnk van. ez 3 tagú családra számítva azt jelenti, hogy minden család­ban van egy készülék. Közös feladataink A határozat végrehajtásá­ban a tudatosság dominál. A közművelődési tevékenység azt jelenti, hogy mindenki egyénileg, de az üzemi kol­lektívában, pártszervezetben, tömegszervezetekben is meg­találja helyét és szerepét. Eb­hez szükséges, hogy a közmű­velődést a párt általános po­litikájának részeként kezel­jük, és így határozzuk mega feladatokat. Elismerjük, hogy alapszer­vezetenként változó a lehető­ség, s hogy változó a vezető­ségek összetétele felkészültség tekintetében. Ennek ismereté­ben állapíthatjuk meg, hogy a feladattervek különböző­képpen sikerültek. A nyugdí­jas alapszervezeteknél a meg­valósítható feladatok összeál­lítása nehezebb, viszont na­gyon széles skálájú a peda­gógus pártszervezetnél. Jó érzés volt a hasznosítható ja­vaslatok özönét hallgatni a vezetőségi üléseken. Hasznos, új kezdeményezéseket fogal­maztak meg, sok kooperációs feladatban egyeztek meg az üzemek és intézmények egy­más között. Gyarapodnak a szerződések, melyek számos kulturális vállalást is tartal­maznak. Pártbizottságunk a feladat­terv elkészítésénél — a szer­vezeten belüli célkitűzései mellett — koordináló szere­pét is figyelembe véve hatá­rozott meg feladatokat. Ezek­ből említünk ízelítőül: a köz- művelődési bizottság létreho­zása (jelenleg már dolgozik); a lakáskultúra további fej­lesztése; a népi hagyományo­kat művelő csoportok anyfegi és erkölcsi támogatása; kul­turális intézményeink kapcso­latainak szélesítése; a válla­latok, szövetkezetek kulturá­lis alapjainak koncentrálása; a szakmunkásképzés össze­hangolt, tervszerű munkával való biztosítása (általános is­kola, üzemek, szakmunkás- képző intézet); a zeneiskola bónyaváirosi tagozatának lét­rehozása. A feladatok legnagyobb ré­sze hosszabb távra szabja meg a tennivalókat. Az ered­ményekhez a párttagsággal együtt nagyon széles és ösz- szehangolt tevékenységre van szükség, dé a kezdeményező szerep, a követelményt tá­masztó, orientáló tevékenység a pártszervezeteké! Klimó Istvánná, az MSZMP Nagybátony nagy­községi Bizottságának titkára Mai tévéajánlatun'c 20.05: II. Lajos király. Szomory Dezső királydrá­mái közül talán a legérde- kesebD, legmegrázóbb törté­nelmi játékot tűzi műsorára a televízió, a Madách Színház előadásában. A mohácsi vész előzményei, a török ellenes harcban szétzilált, elszegénye­dett ország, a pártokra sza­kadó főúri rendek viszályko­dása, Lajoß és Mária rémlá­tomásai, s a meginduló török hadak hírét hozó sebesült jajszava tölti be a színpadot. Pénz és sereg kellene, de üres a kincstár, s a nemesek nem állítanak katonákat. „Az ország fölszaggatott seb a félhold gyilkos szarva alatt.” — mondja Tomory, az érsek. Szapolyainak van serege, de csak a királynő szerelméért lenne hajlandó hadba vonul­ni. De Mária Lajost szereti. A rendeknek példát muta­tandó, végül is II. Lajos inőu' hadba, Mohács alá, a halál­ba... A főszerepekben Huszt Pétert, Almási Évát, Költs Jánost láthatjuk. Népfront és közművelődés A TÁRSADALOM műveltségbeli állapota, a szocialista kultúra elterjedése összefügg a termeléssel, a mimikával, az életmóddal, az életformával, a szocialista demokrácia érvé­nyesítésével. E tényekből következik, hogy a közművelődés a szocializmus felépítésének fontos része, a szocialista embernevelés haté­kony eszköze. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának márciusi határozata a közművelődés helyzetéről meghatározta a legfontosabb ten­nivalókat. »Nyilvánvaló, hogy a Hazafias Nép­frontban tömörülő politikai, társadalmi tö­megszervezetek és mozgalmak rendkívül so­kat tehetnek a határozat végrehajtásáért. A Hazafias Népfront helyi szervezetei, a közművelődés részeként tovább erősíthetik az állampolgárok hazafias és internacionalis­ta magatartását. A közművelődés hozzájárul­hat a közéleti aktivitás növekedéséhez, a szo­cialista demokrácia további szélesedéséhez, s az ehhez alapvetően szükséges szellemi elő­feltételek megteremtéséhez. Rendkívül fon­tos, hogy olyan társadalmi légkör alakuljon ki mindenütt, amelyben az értelmes élet, a közösségi célokért végzett mimika — benne a közművelődésért kifejtett hivatásszerű és társadalmi munka jelentse az igazi értéket, és kapjon megbecsülést. A kulturális felemel­kedéshez elengedhetetlen a műveltségben szakadatlanul gyarapodó munkásosztály ve­zető szerepe. Ehhez el kell érni, hogy a mun­kásművelődés következetesen fejlődjék, az átalakulóban levő falu művelődési »lehetősé­gei még jobban kiterjedjenek. Nem új feladatok felsorolása ez, hiszen aki a népfront eddigi munkáját ismeri, az tud­ja, hogy a múltban is nagy részt vállalt a közművelődési feladatokból'. Ezek a tenniva­lók szerepeltek a népfront legutóbbi kong­resszusának feladatai között is. A népfront V. kongresszusa óta hazánkban mintegy há­romszáz művelődési munkaközösség alakult, s ezek a lehetőségek figyelembevételével eredményesen dolgoznak. Megkeresik azokat a 35 évnél fiatalabb embereket, akik nem fe­jezték be az általános iskolát és segítséget nyújtanak számukra a továbbtanuláshoz. Másütt kedvcsináló beszélgetéseket rendez­nek egy-egy könyvről. A Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága mellett is haszno­san tevékenykedik a közművelődési munka­közösség, amely járási és városi szinten szer­vezett keretek között dolgozik, segítve amű- vélődé&paHtikai célok és határozatok terüle­ti megvalósulását, végrehajtását. A tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy a helyi népfront­bizottságok átfogóbban, sokrétűbben segítik a művelődés ügyét. Az is tény, hogy a meg­alakult művelődési munkaközösségek még nem mindenütt a kisebb közösség kulturális felemelkedésének szolgálatálban állnak, ha­nem csupán egy munkabizottságnak tekintik a többi között. Az olvasó népért mozgalom egyik jelentős területe a népfrontnak, amely gazdája és irányítója ennek az eredményes munkának. Az egyik legkitűnőbb kezdeményezést a ta­nyai kollégiumok könyvellátásában érték el. Az ország 110 tanyai kollégiuma közül jelen-' leg mintegy negyvenben működik könyvtár, egyenként 10—15—20 ezer forint értékű állo­mánnyal. A termelőszövetkezetek, szocialista brigádok pénzadományaiból valóban a leg­fontosabb könyveket tudták beszerezni, s ez rendkívüli segítséget nyújt a tanyai kollégi­umban. A nagy- és kisüzemek is támogatják a kezdeményezést. A fővárosi taxisok ifjúsá­gi szervezete rendszeresen segíti anyagiakkal a mozgalmat. A politikai ismeretterjesztésben ugyancsak jelentős szerepe van a népfrontnak. Jelenleg évente mintegy 26 ezer településen szervez­nek beszélgetéseket, vitafórumokat, s ezeken csaknem félmillió ember vesz részt. Ezzel is hozzájárulnak a műveltségi színvonal emelé­séhez, a világ, a társadalom megismeréséhez. A SZOCIALIZMUS építésében a kultúra egyszerre cél és eszköz, de kultúra nélkül nem érhetünk el a szocializmusba. Ezért fon­tos, a közművelődési határozat, s ezért je­lentős a végrehajtásban a népfront tevékeny­sége. \ A dunai hajós Tenger Markos Miklós, a Magyar között találjuk Koncz Gábort, Tanácsköztársaság idején ját- Agárdy Gábort, Bujtor 1st- szódó Pokolrév című film al- vánt, Menszátor Magdolnái, kotója Verne Gyula népszerű Madaras Józsefet, Kállai Fe- regényébőll, a A dunai ha- rencet és Latinovits Zoltánt, jósból forgat szélesvásznú, A filmet Lakatos Iván fény- színes filmet. Az izgalmas, képezte, a zenét Vujicsics kalandos történet főszereplői Tihamér szerezte. születik Kétszeresére emelkedik az öntözött terület Dagesztánban,, a Csirkéit Vízierőmű fölött megkezdő­dött egy hatalmas víztároló feltöltése. A 42 négyzetkilo­méter felületű víztükör alatt 2,8 milliárd köbméter vizet gyűjtenek össze. Mintegv 400 000 hektár aszályos ter­mőföld válik így öntözhetővé a dageszt^ni előhegységben, ezzel kétszeresére emelke­dik ezen a tájon az öntözött terület. A Csirkeji Vízierő­mű millió kilowattos teljesít­ményével a jövő év végén megkezdi a termelést. Üzembe helyezésével megoldódik Da- gesztán energiaellátása, csök­ken az észak-kaukázusi egye­sített energetikai rendszer ter­helése a csúcsfogyasztások idején. Fenyvesi József: falu a föld Alatt 18. őrzőm a lapot, mit együtt írtam Fima kapitányékkal. Mely megjárta a pesti frontot és nem Fima kapitányon múlt, hogy átadására nem ke­rülhetett sor. 1945. februárjában még élt! Címünket is tudta! Vajon élsz-e valahol, Fima kapi­tány? ★ A bányában gyorsan indult az élet. 'Tóth Béla, Sándor István, Nagy M. Sándor, Havrán István, Bercsényi Já­nos, Rákos József, Válóczi János, s még jó néhányan voltak a munka fő szervezői, és a már említett idős szak­munkások. Én csak néhány napot töltöttem az öreg fő­aknászok, Mátravölgyi és Gruden Gyula mellett. mert ottragadtam a szovjet kór­háznál. Megismerkedtem a kórház igazgatójával, és ami­ben tudtam, segítettem. Kü- löriben sógornőm és Annács­ka is ott dolgoztak. A vélet­len azután különös — nagyon megtisztelő — egyben szo­morú feladatot rótt rám. A kórház hamar megtelt súlyos sebesültekkel. Jöttek- mentek a kétfedelű .szovjet gépek A repülőtérről autóval hozták be a sérülteket. Január első napjaiban meg­érkeztek a román repülők. Szüléimhez Mihály (Mihail) került, az egyik háromsze­mélyes felderítő gép géppus­kása. A telep többi házaihoz is költözött egy-két repülő. Ahhoz képest, hogy a fegy­verek még közel dörögtek, elég jó volt az életünk. A kórháznál minden szükséges élelmiszer biztosítva volt. A román katonák is gondoskod­tak az utánpótlásról, s előző állomáshelyükről repülőgé­pen hoztak finom orosházi kenyeret, ketté vágott hízott sertéseket. ★ Mivel a lakosság és a te­lepülések kímélése miatt a felszabadító harcok zömmel a Kisterenyétől nyugatra eső dombos, erdős területen foly­tak, a legtöbb szovjet har­cos ott adta életét falunk felszabadításáért. A kórházban két lábadozó, fiatal szovjet katonával ismerkedtem meg. Pjotr Jarovenkóval (kijevi fiú volt, s csak Petro-nak hívtuk) és a hatalmas termetű mesterlővővel, Gregorral (ci­vilben balalajikakészítő). Első utam az erdőbe velük tettem meg. Elég nagy bátorság volt tő­lünk az alig elhagyott front­vonalakat járni, hiszen a Kotyháaa-bányatelep mellet­ti cukorrépaföldön egymás után robbantak fel aknakon a répát kereső emberek. De megígértem a kórház igazga­tójának, hogy próbálunk vad­húst (ikoza) szerezni.. Petro rövid karabélyt ka­pott Misától, Gregor pedig géppisztolyt. Misa kezelte a hajdani bányaigazgató laká­sának pincéjében levő fegy- verraktárat. Bevonulása előtt négyedéves orvostanhallga­tó volt Moszkvában. Én vit­tem a kispuskámat, gránát­jaimat, mert kóborló fasisz­tákkal is találkozhattunk. Világoepuszta irányába hien- íünk. Az akol — ahol még november 9-én, feltartóztat­tak szökésemkor — a föld­del egyenlő volt A katyusák telibe találták. Á telep szélső házai 100 méterre lehettek tőle. de semmi bajuk nem esett. Elmentünk a kis aká­cos alatt, s átvágtunk a nyer­gen a Lappany-pusata alatti völgybe. Vadat nem láttunk sehol. A puszta alatti er- dőcske szélén azonban vala­ki feküdt. Közelebb men­tünk, s egy szovjet harcos holttestére találtunk. Sem­mi felszerelése nem volt. és katonakönyvét sem találtuk. Társai valószínűleg elvették holmiját, és a parancsnokság értesítette hozzátartozóit. Utunkat nem folytattuk to­vább. Mentünk hazafelé. Je­lentettük a kódház parancs­nokának az eseményt és a katonát, a telepi halottasház mellé temettük el ideiglene­sein. E véletlen eset után bí­zott meg a kórház parancsno­ka a feladattal, hogy ku­tassuk át a harcok színhelyét, s keressük meg az esetleg ott elesett és temetetlen szovjet katonákat. 1945. januárjában és febru­árjában sokszor végigjártuk a felszabadító harcok színhe­lyét, Többször barátom, Jal­limek Tibor Is ve'lüinik volt. Veszélyes utak voltak ezek, de erre nem is gondoltunk. Részletesebben két katoná­ról szeretnék írni. Mindket­ten a 2. Ukrán Front katonái voltak és az egyik bizonyos, hogy Ukrajnában született, a másik talán Moszkvában. Csak úgy találkoztam már velük, mint hazánk felsza­badításért elesett hősi ha­lóinkkal. Mindketten, azok közé tartoztak, kjk Kistere- nyéig űzték a fasisztákat, sok-sok veszélyen át. Itt életüket adták szülőföldünk szabadságáért. Friss hó borította a tájat. Csípős hideg volt, Petro és Gregor a meleg sapkában nem fáztak, de az én esőkö­penyem és sapkám bizony széllel, volt bélelve. Misától felvételeztük a fegyvereket. Gregorhál au­tomata puska volt, Petronál karabély — szokás szerint — nekem pedig egy nagy ger­mán puska jutott. Az én pus­kámat, pisztolyomat Misá­nál hagytam, már nem volt rá szükség. Csak útközben vettem észre, hogy irányzók nincs a fegyveremen. De lőni így is lehetett vele. A repülőtér mellett bandu­koltunk az országúton, Ka- parópuszta irányába. Közé­pen mentem. Gregor mindig a jobbomon, Petro pedig a bal aldalamon haladt. Az úton jövő emberek, vagy azok a román repülök, akik nem isimertek, mindig össze­súgtak a hátunk mögött vagv mutogattak titokban rám: partizán! Bizony én csak egy szerény segítő voltam, de ar­ra búsaké vagyok, hogy sem a nyilasoktól, sem a néme­tektől nem féltem. Az aknák között is otthonosan, mozog­tam. Elértünk a pusztához. A domboldalban bunker dombo­rodott. A repülőtér légvédel­mi tüzérei tartózkodtak ott. Üdvözöltük őket. Én románul, mert kezdtem tanulni Miha­iltől: Burma diminyaca! A helyesírás biztosain nem jó, de kezdtük egymást megérte­ni a román fiúkkal, is. Grego- réknál pedig oroszt a szlo­vákkal keverve érttettemmeg magamat. Meg jelekkel! Be­fordultunk a pusztáról a hosszú völgybe. Felettünk jobbra, igen sűrű, bozótos volt a hegyoldal. Ezt most nem néztük meg. Ahol fiatal cserjésben folytatódott az erdő, ott mentünk fel. El­csendesedtünk, mert vadat is akartunk lőni. Gregor a cserjés felső szélién haladt előre, én középen. Petro pe­dig lent 200—300 méter szé­les sávban vonult a bozótos, és utána a kis cserjés, hol most jártunk. Nem sokáig ha­ladtunk, amikor megszólalt Gregor automatája. Azután nagyot kiáltott: Joszif! Koza! (Folytatjuk) 4 NÖGRÁD - 1974. november 24., vasárnap \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom