Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)
1974-11-23 / 274. szám
Harc a bányaiűz ellen Kányáson Mai kommentárunk Ellenőrző bizottságok Rövid idő alatt már a második bányatűzzel küzdünk — újságolja Kányás- aknán Tóth József főmérnök. — Október elején a délkeleti frontfejtésben öngyulladás okozott nyílt bányatü- zet. Lokalizálása három hétig tartott. A bányamentők dolgoztak ott. A 110 méter hosz- szú frontfejtésről ki kellett vonni az embereket. A megyei tűzoltóparancsnokság is segített. Amikor kértük, azonnal rendelkezésünkre bocsátották a szükséges tömlőket, berendezéseket. A bányamentők három hétig dolgoztak ott, de végül is ezt a frontfejtést fel kellett adnunk. A gépeket, berendezéseket kiszerelték, kimentették. A fronttal napi 25 va- gonos kapacitást vesztettünk, aminek pótlására pillérfejtéseket kezdtünk — mondja a főmérnök. A mostani tűz hogyan keletkezett? A múlt hét csütörtökén a műszeres méréskor szénmo- noxidot észleltek a kettes siklói bányamezőben. Az elhárítási munkát azonnal megkezdtük. Űj tűzgát építésére adtam utasítást. Ezt a munkát és a gátak felülvizsgálatát, javítását pénteken is folytattuk. Szombat reggelre a gázszivárgás erősödött olyannyira, hogy riasztottuk a központi bányamentő állomást. Egy rajjal megérkeztek, egy másik bányamentőrajt pedig a helyi mentőkből szerveztünk. A tűz helyének felderítésére a gátak építése, javítása folyamatosan történt, de a munka nagysága megkövetelte a bányamentő létszám megkétszerezését. A gázszivárgás annyira erősödött, hogy kedden délelőtt a szúpatak] siklói bányamezőt ki kellett üríteni. Az iít levő három frontfejtésről kivontuk 'az embereket. Ez műszakonként 60 embert érintett. A gátak javításával sikerült elérni, hogy a levegőellátás megfelelő legyen és az éjszakás harmadot már telepíteni tudtuk — mondja Tóth József. — A munkánkat nagyon nehezíti, hogy a tűz pontos helyét nem tudtuk még megállapítani — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Sándor, a bányamentők parancsnoka. — A mintegy 800 méteres nyitott vágathosszúságban 11 tűzgát van. Ezek a nagy geológiai nyomás hatására megrongálódtak, vagyis a gáz több helyen is szivárog. Ezeket javítiuk. újjáépítjük és reméljük, sikerül ezen az elemi csapáson is úrrá lennünk — mondta Nagy Sándor. Mennyi a tűz miatt a termeléskiesés? Sajnos az akna termelése ismét lecsökkent. A kiürítés miatt számításunk szerint 4D0 tonna termeléskiesésünk keletkezett — váWszolt Tóth József főmérnök. A párthatározat szellemében Szervezési napok a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben Áz MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-én határozatot hozott az üzem- és munkaszervezés fejlesztéséről. Feladatul tűzte ki a dolgozók széles tömegeinek bevonását a vállalati szervezési munkába. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetősége felismerte azokat az előnyöket, melyeket a dolgozók bevonása jelent, ezért (már másodszor) fordult Antal Gyula igazgató felhívással a vállalat dolgozóihoz. A felhívás 1974. június 15-én jelent meg. melyben az igazgató a dolgozók aktív hozzájárulását kérte a munka eredményességének javításához, a vállalat szervezettségi színvonalának emeléséhez. A feladatok két nagy csoportjára várt a vállalat javaslatokat. Egyrészt a vállalati információs rendszer javítására. Információkat sokszor teljesen azonos módon, vagy kismértékben eltérően rendszereznek, gyűjtenek, tartanak nyilván. A feleslegesnek látszó, párhuzamos információk megszüntetésére, egyszerűsítésére, a párhuzamos nyilvántartások megszüntetésére várták a javaslatokat. Másrészt a termeléssel kapcsolatban kérték a dolgozók olyan javaslatait, amelyek a munkamódszerek korszerűsítésére. az ésszerű és gazdaságos anyagmozgatásra, optimális anyagmozgatási útvonalak kialakítására, az önköltség csökkentésére, anyag-, energia-, élőmunka-megtakarításra. a kapacitáskihasználás fokozására, a termelési volumen növelésére, a minőség, a termelékenységi mutató javítására és egyéb költség megtakarítására vonatkoztak. A pályadíjakat mindkét csoportban. ötszáz—ötezer forint között határozták meg. A pályázat titkos volt. azon mindenki részt vehetett. A pályázatot jeligével kellett leadni. A pályázatokat külön erre az alkalomra létrehozott bizottság bírálta el. A felhívás jelentős visszhangra talált a dolgozók körében. aráit bizonyít, hog’v 170 javaslat érkezett be. A javaslatok színvonala, mind a kidolgozást, mind a tartalmat tekintve emelkedett, az előző évihez hasonlítva. A dolgozók figyelembe vették a felhívásban megfogalmazott feladatokat. Több javaslat érkezett a bizonylatok, valamint az ügyviteli munka korszerűsítésére. a munkafolyamat- egyszerűsítésére, a technológia korszerűsítésére, költségmegtakarításra és eredményt növelő megoldásokra. Témák szerint jelentős javaslat született a sokszorosító eljárás korszerűsítésére, tartalékalkatrész-készlet csökkentésére. termelésjelentés egyszerűsítésére, a DEXION- üzem szabad szombatos rendjének módosítására, az eredményváltozás analitikus mérésének szervezési modelljére. A csőszerelők, bádogosok, lakatosműhely egyes szakemberei a műanyagos szakma elsajátítására. zsugorfóliás csomagolás alkalmazására. a csákánygyártás korszerűsítésére tettek javaslatot. A DEXION-festő kapacitás növelése, hideghengermű kikészítő üzem anyagáramlásának megváltoztatása. ellenütésű kalapácsok zajcsökkentése, rúdhúzógépek termelésvolumenének növelése is szerepel a javaslatok között. Az ötleteket a vállalat illetékes szervei véleményezték, a bíráló bizottság, ennek figyelembevételével hozta meg döntését. A bizottság döntése alapján a pályaművekért 26 500 forint jutalmat fizettek ki. A megvalósításra intézkedést tettek. Egyébként nagyon sok pályázat megvalósítása már a beadással egvidő- ben megkezdődött. , Olvan is van, ami már megvalósult. Több javaslatot pedig a továbbiakban újításként kezelnek. A pályázat lebonvolítása igazolja, hogy a dolgozók komolyan vették a felhívásban kérteket. A dolgozók között kekd kialakulni olyan vélemény, hogy a párthatározat megvalósítása mindannviunk- nak közös ügye. Az egyik javaslathoz mellékelt levél bevezető sorai is erről győznek meg bennünket. „Üdvözlöm a vállalat vezetőségének, valamint a nagyüzemi pártbizottságnak az erőfeszítését, hogy következetesen próbálnak érvényt szerezni a Központi Bizottság határozatának a munka- és üzemszervezés tétén.” Ho mine éve történt Ellenálltak a bányászok Hideg volt a november 1944-ben. A Karan.cs völgyében már délről hallatszott a fegyverek zaja. A szovjet csapatok közeledtek Nógrád megye felé. A német katonai parancsnokság és nyilas bérenceik semmiféle eszköztől nem riadtak vissza, hogy késleltessék a szovjet csapatok előrenyomulását. Hű kiszolgálóiknak bizonyultak a salgótarjáni szénmedencében a bányavezetöségek. Így volt ez Karancslejtősön is. ebben a hegj'ek között megbúvó apró bányásztelepülésen. Látszólag semmi nem zavarta a nyugalmat. Ám erősen élt a bányászok emlékezetében, 1919, márciusa, és a környéken, számottevő illegális pártsejtek működtek. Szorgalmas, öntudatos bányászok éltek Karancsalján. Élesen és a környező apró telepeken. így nem véletlen, hogy amikor 1944. november 23-án, az idős bányászokat lövészárkok ásására akarták parancsolni, a fiatalabbakat pedig Szécsénybe bevonultatni. — tjnegszervezték az ellenállást! Kozik Ferenc vájár javasolta, hogy vonuljanak le a bányába, hiszen a szovjet csapatok három-négy napon belül megérkeznek, így is cselekedtek. Több napra elegendő élelmet, fegyvereket, robbanóanyagot vittek magukkal. Csernák Sándor féltve őrzött rádióját vitte a mélybe... A front mögött háromszáz bányász, és 22 szökött kátona fegyveres ellenállást szervezett! A németek és nyilasok november 24-én már akcióba léptek. Lekapcsolták az áramot, leállt a ventillátor, romlott a levegő, nem működtek a szivattyúk, emelkedett a bányavíz szintje. A négy kijáratot berobbantották. Fogyott az élelem, gáz- bombákat dobtak a bányába. Fokozódott a mélyben az elkeseredés. November 27-én 270-en felszínre jöttek. November 28-án, újabb 33 bányász látta reménytelennek a helyzetet. A bánya bejáratánál a németek és nyilasok sorba állították őket, Páles Jenőt, Laczkó Mátyást , és egy katonát agyonlőttek. December 6-án, Salgótarjánban, a kaszárnya udvarán kivégezték Machiiriyák Józsefet, Lukács Sándort, Tóth Miklóst és egy ismeretlen katonát. A mindenre elszántak közül csak hatan maradtak továbbra is a mélyben: Kozik Ferenc, Machimyák János, Szőllős Imre, Tarnóczi Gáspár, Somoskői János és Laczkó Zoltán. Elhatározták, hogy élve nem kerülnek a fasiszták kezére. Fegyveres kitörési tervet készítettek. A háromtagú Kozik-csoport november 28-án, éjjel a berobbantott , kijáraton át kitört. Az őrök fejvesztetten meneKÖZELEG az év vége s miint általában mindenütt, a termelőszövetkezetekben is, a számvetés ideje. A zárszámadó közgyűlésen nemcsak a gazdálkodás eredményeit, hibáit tárgyalja a tagság, hanem az általuk választott bizottságok tevékenységéről is szó esik. Legalábbis remélhetőleg, mert az eddigi tapasztatotok azt mutatják: az ellenőrző, döntő- és nőbizottságok elnökeinek beszámolói nem kavarnak nagy vitát. Rendben lenne a dolog, ha feladatukat kifogástalanul látnák el. Évről évire visszatérő gond azonban, hogy főként az ellenőrző bizottságok munkájában sok a formális elem, ténykedésük kívánnivalót hagy maga után, Pedig sok múlik azon, hogy a bizottság tagjai a helyzet magaslatán állnak-e. Az igazsághoz tartozik, hogy a korábbi évekhez viszonyítva az ellenőrző bizottságok munkája javult. Látszólag a két megállapítás ellentmond egymásnak, ám ha közelebbről megvizsgáljuk, korántsem nagy a különbség. Eddig az ellenőrző bizottságok tagjait azok közül választották/akik jó gazda hírében álltak, becsülettel öregedtek meg a munkában, s szinte „végkielégítésül” kerültek a választott szervbe. Feladatukat időszakosam végezték, egy-egy határszemle után úgy érezték: teljesítették megbízatásukat. A fejlődés jeleit mutatja, hogy már ellenőrzési terv alapján dolgoznak, nyoma van megállapításaiknak, s az általuk feltárt hiányosságokat rendszerint a vezetőség is megtárgyalja. Volt idő, amikor „pisakálódésnak” vették a jogos bírálatot s maguk az ellenőrző bizottság tagjai is e szellemben ténykedtek. Az elmúlt eszténdőkben azonban nemcsak a gazdálkodás színvonala emelkedett, az ellenőrzés is tartalmasabbá vált. A legnagyobb gond régi keletű. Az ellenőrző bizottságok néhány tagjának szakértelme, felkészültsége nem kielégítő. Sajnos, a számvitelben általános a szakemberhiány. A Karancs és Cserhát Hegyvidéki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége közelmúltban végzett felmérése szerint á tsz-ekben a számviteli dolgozók fele megfelelő képesítés nélkül végzi munkáját. Ezek után nem csoda, ha az ellenőrző bizottságokba nem jut a számok útvesztőiben eligazodó teizAag. De nem is ez a feladatuk. Ott van erre a területi szövetség revizori csoportja, amely szakmai segítséget nyújt nekik, kétévenként megvizsgálja a .gazdálkodást, segíti a belső ellenőrzést végzők munkáját. Az ellenőrző bizottságoknak elsősorban a közgyűlés és a vezetőség határozatai végrehajtásának figyelemmel kísérése, az ott jelentkező problémák feltárása a feladata, úgy hogy egy pillanatra se tévesszék szem elől a közös érdekeit. A Paíóetáj Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének revizorai említettek egy példát, amikor az éves, átfogó vizsgálatot követően javasolták az ellenőrző bizottságnak, hogy az elnök által jogtalanul felvett összeget fizettessék vissza. A bizottság tagjai túlzottan elnézőek voltak. Pedig hiba nem élni jogaikkal, a szövetkezeti demokratizmus adta lehetőségekkel, félni attól, hogy gyakorlása más területen „visszaüt”. A legtöbb termelő- szövetkezet elnöke felismerte, hogy milyen jelentős segítség a rendszeresen és alaposan tevékenykedő ellenőrző bizottság. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK gyors ütemben egyesítik erőiket. Az egyesült gazdaságokban új ellenőrző bizottságokat választanak, amelyek feladata sokszorozódik. Sok múlik azon. ’hogy kik lesznek a tagjai. Túlzott követelmény lenne, ha csak a végzettséget vennék^atopul. Olyan problémákra érzékeny tsz-tagokra van szükség, akik bátran mondanak véleményt, lelkiismeretesen végzik az ellenőrzést, s növelik annak hatékonyságát. Ennek gyümölcseit a vezetők és tagok közösen élvezik. (Sz. Gy.) / A közúti közlekedés felkészülése a télre A RPM megyei igazgatóságai a közutak téli forgalmának biztosításában érdekelt vállalatok részvételével már mindenütt megtartották a hagyományos ,,hóérte- kezletckct”, s a hónap végére befejeződnek a gépszemlék is. A KPM közúti főosztályán az MTI munkatársának elmondották, hogy gyakorlatilag minden előkészület megtörtént a télre, az úgynevezett biztonsági géppark — a síkosság elleni védekezésre, a hótakarításra felszerelt járművek — mail hetek óta készenlétben áll. Az állandó gépállomány egyébként a tavalyihoz képest több mint százzal bővült. 983 hómarógép, motoros hóeke áll a közúthálózat rendelkezésére. Ezenkívül a mezőgazdasági és az ipari üzemeknél a tavalyinál ugyancsak több, csaknem ezer munkagépet szerződéssel lekötöttek, ezeket a járműveket szükség esetén mozgósítják majd a hóeltakarításra. A rendelkezésre álló géppark az átlagos téli időjárási viszonyok között várható feladatok elvégzésére elegendő. Az útügyi szervek fontos őszi- teli feladata az úthálózat, az útpályák síkosságának csökkentése. Jelenleg 78 ezer tonna — a tavalyinál 17 ezer tonnával több — sót, ezenkívül 300 ezer tonna homokot, salakot tartanak készenlétben erre a célra. A közönség tájékoztatását szolgáló központi ügyelet, a KPM Utinform, egyelőre még csak „hétköznapi” nappali szolgálatot tart, amint azonban az időjárás megköveteli, a 222-238-as. a 227- 052-es, 227-643-as. és a 229-831-cs telefonszámon állandóan hívható a „lióügyelet.” kültek. a három ellenállót elnyelte a sötét erdő. A másik három bányász november 29-én, felrobbantotta a légakna vas.ajtaját, és sikeresen kitörve a Karancs-hegység erdőrengetegébe ment. Ezzel lényegében befejeződött a karancslejtősi bányászok hősies ellenállása, amely a munkásmozgalom történetének egyik dicső epizódját jelentette. Hadászati jelentőséggel ugyan nem bírt. de erkölcsi szerepe annál számottevőbb volt. Hat bányász, és két ismeretlen katona áldozta életét a nép szabadságáért. A bányászellenállás veVe- tői közül már senki nem él. Elhunyt Kozik Ferenc, Kozik Raymund és Machinyák János. De dicső tettük nem halványul az emlékezetben. Az egykorú bánya bejáratánál emlékmű hirdeti az ellenállást. Ennél rendeznek vasárnap koszorúzást. Karancsalján pedig ünnepi megemlékezést tartanak, ahol méltatják a bányászok ellenállásának jelentőségét. (r. U KIVÁLÓ BRIGÁD A poharak, kelyhek készítése a férfias, erőt kívánó műn, kákhoz tartozik. A salgótarjáni öblösüveggyárban újabban automata fújógépek veszik át a nehezebb feladatokat. A Komarov Szocialista Brigád, mely az olasz gyártmányú Olivotto márkájú automata berendezésre ügyel, a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő cím tulajdonosa. Hrabecz Ferenc vezeti a kollektívát, Kakukk Dezső háromszoros kiváló dolgozó már az üzemben. Fájd Sándor gépkezelő és Tarnóczi Gáspár, formakészítő is a brigád tagjai, munkatársaikkal megtesznek mindent, hogy a már megszerzett vállalati elíimerést ezután is megtartsák. Képünkön: kakukk Dezső, Fájd Sándor és Tarnóczi Gáspár. — kulcsár — NÓGRÁD - 1974. november 23., szombat 3
