Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

TAVASZ A TÉLBEN Irodalmi színpadi összeállítás a helyi felszabadulási ünnepségekhez í. SZAVALÓ: „Azt mondta egyszer vala­ki. úgy mond iák' eav görög bölcs: »adj egy szilárd pon­tot és kifordítom sarkaiból a világot«. Én megtaláltam ezt a pontot. legalább önmagam számára. Ez a föld az. me- lven élünk: a sziksós Duszta. s ragadós televénv. a szaladó Pornók és a zöldellő dombok földié — Magyarország, s a tízmillió magyar, aki berine e’ " NARRATOR: A mi szőkébb hazáink, a ..görbe ország”, a ió palócok földje átmeneti táj az alföld es az igazi hegyvidék között. Olyan tái. amelyet csodálni nem lehet, de szeretni na­gyon : értő. szelíd és nyugodt szeretettel. Változatos vidék. Talán csak egyben egyeztek meg a történelem folyamán az egves vidékek, melyeknek mélyében, mint kagylóban a gyöngy bújtak meg a falvak: Et szegénységben, mely ha ouaiban mindenütt másmi­lyen Is. megjelenésében min­denütt ugyanaz. 2. NARRÁTOR: Területén történelmünk fo­lyamán nagy csaták és sors­döntő ütközetek folytak le né­ha. de ’mindig Itt folytak az igazán pusztító guerillahar- cok. a harácsoló, rabló, fosz­togató állóháborúk. Vidéket semmi sem tehet annyira nyo­morulttá. mint az. ha a tör­ténelem rajta, az 6 testén zaj­lik. Nagy dicsőség, de nagy kár Is. ha sok hősi mondát beszélhetnek róla a® utódok es taníthatnak a mesterek. Ez a vidék is így nyomorult: falvainak nevéről néha szén es szívet melengető elbeszélé- seket találhatsz a történelem­könyvekben, de á tái at ez a kényszerű sors évszázadokkal vetette vissza. 1. NARRÁTOR: Megyénk is a felszabadulás előtt teljes egészében a né­met érdekektől függő agrár­ipari terület volt. félfeudélls jellegű mezőgazdasággal. és viszonylag fejletlen iparral. Megyénkben például a salgó-. tarjául medence szén vagyoná­ra le'.eoült iparon kívül más jelentős ipar nem volt. A inegye mezőgazdaságára a feudális nagybirtok túlsúlya, és a nincstelen zsellérek és mezőgazdasági napszámosok nyomora volt jellemző. 2. NARRÁTOR): Mindem érték, amit a me­gye munkásai és parasztjai vereltékes munkájukkal al­kottak. szinte telles egészében r tőkések és földbirtokosok z .ebébe vándorolt. Az ioar- í adence mindenható főura. a jónyabáró” Chorln Ferenc jövedelme 1941-ben több. mint 620 ezer pengő volt. Weisz Fülöp. a Kereskedelmi Bank elnöke, a Rimamuránv —Salgótarjáni Vasmű Rt. fő- részvényese „kénytelen volt” o’lO ezer pengő jövedelemmel beérni. Érdekeiket hűsége­sen képviselték a helvi min- óenhatók, a rótflórsok. mo- ticskák. fisch erek. lénárdok. 1. NARRATOR: A bujáki határ több mint fi'300 holdja Papoenheim Szig­frid gróf. a nnavbátonvi— hasznos! határ közel 3600 holdja Jankovics Istvánná va­gyonát gyarapította. Br. Butt- ler, br. Solvmosí. gr. Zichy. Mocsári. Soldos. Szilárdv és bérlőik: Cseresznyés. Korá­ról. Deutsch, vitéz Mikola stb. t- 'ísködtek a megve nincste­len parasztjainak munkáiéból. L’e nem volna telie.s a felso­rolás. ha nem említenénk a ' lei püspökséget, és az esz­tergomi érsekséget, amelynek f ntén hatalmas birtokai vol- t k megyénkben is. 2. NARRATOR: A nagybirtok és nagytőke gazdasági hatalma természet­szerűleg nagy politikai ha­talommal is párosult. A me­re közigazgatását 54 föld- birtokos. 35 egyházi személy. 25 tőkés. 71 állami hivatalnok i l nyitotta. Találhatunk kö­zöttük grófot, bárót, főszol­gabírót. hercegprímást, és fő­tanácsosokat egyaránt. Olvan „díszes” nevek képviselték megyénket a parlamentben, mint Sztranyovszkv Sándor földbirtokos államtitkár. Ve­ress Zoltán főszolgabíró. Széli József belügyminiszter. és Mocsári Dániel fTdbirtokos. 1. NARRA- R; Ugyanakkor a dolgozók életszínvonaláról a mai érte­lemben véve nem is beszél­hetünk. 1938-ban — az utol­só békeévben — & magyar munkásság életszínvonala a 23 európai ország között a 19. helyen állott. Az ipari mun­kások átlagkeresete nem érte el a 100 pengőt. A legmaga­sabban fizetett vasipari mun­kás napi bére 2.96 pengő volt. A nők például a faiparban — a férfiak 26 filléres segéd­munkás órabérével szemben — csak 9 fillért kaptak, tehát napi keresetük 8 órára alig 72 fillér volt. 2. NARRÁTOR: A hadigazdálkodásra való áttérés, maid az 1940-ben be­vezetett — a németországinál is lényegesen nagyobb meg­szorításokkal Járó — iegy- rendszer és az ezzel megin­duló feketepiac, valamint a fokozódó infláció kétségbeel- tő helyzetet teremtett. Az elégtelen táplálkozás, és tűr­hetetlen lakásviszonyok kö­vetkeztében tömegesen szed­te áldozatát a „magyar nép­betegség”, a TBC. 1938-ban például átlagosan minden ki­lencedik elhalálozott gümő- kórban halt meg. A csecse­mőhalandóság meghaladta a 13 százalékot KÓRUS: „Ezernyi faj\a népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelkirestség, mely hitetlen csodára vár, nem elegendő, hogy hitessék: FÖL KÉNE SZABADULNI MAR! S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni, vetni meg száz bajunk.' 1. NARRÁTOR: Az okos nép gyülekezete helyett azonban Horthy Mik­lós kormányzó vezetésével a „keresztény európai civilizá­ció” védelmében egy bolse- vizmus elleni kereszteshadiá- ratra vezénylik a népet. Sze­rintük ugyanis „nem iöhet addig boldogság, béke és nyu­galom. amíg a szovjet hata­lom és az óriási Oroszország fennáll.” 2. NARRATOR: Az igazságtalan, embertelen eszmék diadalra juttatásáért folytatott háborúban kataszt­rofális veszteségek' érték ha­zánkat de ezen belül Nóg- rád megyét Ls. A háborús hisztéria következtében mint­egy 3 ezer ember menekült el a megyéből. Fali okok és politikai meggyőződésük mi­att elhurcoltak és különböző halál táborokba szállítottak mintegy 11 ezer főt. akik kö­zül csupán 4 ezer maradt életben. 1. NARRATOR: Nem annyira a harci cse­lekmények. mint inkább a megszálló és visszavonuló német fasiszta csapatok van­dalizmusa végtelenül nagv károl/at okoz a közlekedés­ben és az iparban. A Salgó­tarjáni Kőszénbánya Rt-nál az üzemvitel szempontjából nélkülözhetetlen gépeket, szál­lító vitlákat. szivattyúkat és a szellőztető berendezések mintegy 500 motorját leszerel­ték. A bányászat háborús ká­ra mintegy 200 millió pengő volt. 2. NARRATOR: A salgótarjáni Acélgyár­ban. a két üveggyárban a le­szerelés és a termelés bénítá- sa elérte a 70 százalékot. Sú­lyos károk érték az ötvözet- gyárat. amelynek akkori egv- kemencés üzemét 100 száza­lékosan tönkretették, leszerelt villamossági és gépi berende­zéseit Katowice környékére hurcolták. 1. NARRATOR: Súlyosan érintette a német megszállás és a háborús pusz­títás megyénk mezőgazdasá­gát is Részben a Nyugatra menekült földbirtokosok uta­sítására részben pedig saiát élelmezésük céljaira a visz- szavonuló csapatok az érté­kes tenyészállatokat elhajtot­ták. illetve leölték. Elpusztult a megye szarvasmarha és ló- állományának több mint a fele. juhállományának há­romnegyede. A szántóföldek i órésze 1944. őszén vetetten maradt. 2. NARRATOR: Megyénk dogozói is. a kis­száfnú. de elevenen élő kom­munista sejtek közvetítésével egyre igazabbnak érezték a Kossuth-adő 1944. március 14-i felhívásának sorait: BEMONDÖ: A hitleri rend nyomában a temető nyugalma szakadna hazánkra: a teljes pusztulás, mezőink felégetése, városaink tönkrebombázása és férfinem­zedékünk kiirtása. A bátor és merész partizánharc meg­akadályozhatja. hogy ez bekö­vetkezzék. .. Esze Tamás kurucai ismer­ték a partiránharc igazságát, és ismerte Kossuth Lajos is. aki 1848-ban lángoló szavak­kal hívott partizánharcra és december 16-i rendeletével ezt a partlzánharcot köteles­ségévé tette mindem, hazafi­nak. .. Igaz magyarságát bizonyít­ja aki ma felkészül a fegy­veres harcra aki szervezi, előkészíti a magyarországi partizán mozgalmat. 2. NARRATOR: A Kommunista Párt pedig Horthy szánalmas és sikerte­len kilépési kísérlete után nyolc oldalas „Nyüt levél”-lel fordult a nemzethez: BEMONDÓ: Az általános nemzeti ellen­állás a Vörös Hadsereg támo­gatására. országunk és né­pünk felszabadítására ma elsősorban a fegyveres harc. a partizánharc vállalását le­ien ti. A Kommunista Párt vezető­sége fegyverbe szólítja a ma­gyar nép legjobb fiait! A ma­gyar népnek meg kell alapí­tania saiát. önálló, haroos és fegyveres csapatait, a parti­zánok szabadcsapatait. Mindenki, aki fegyverrel a kézben, vállalja a harcot a nácik gyilkos bandáia. és a nyilas bérenceik ellen, a ma­gyar nép szabadságharcosa. 1. NARRÁTOR: A felhívás eredményeként 1944. november 23-án a ka- rancslejtőel bányászok — mintegy 300-am, — megtagad­ják az engedelmességet a bá­nyába viszik a fegyvereket 2. NARRÁTOR: A nógrádi hegyek már nyüzsögnek a bujdosóktól, a kNteremyei. a kazári. a nagy­oroszi erdőség is búitatta a szabadságot váró. megviselt munkásokat, parasztokat, fia­talokat, A megye nyugati ré­szén. Ipolyság térségében partizán caopoort működik.. 1. NARRÁTOR: Jelentős erőt képviselnek a ragyolciak. Bandur Gyula ve­zetésével. 2. NARRATOR: De a legismertebb a Nóg­rádi Sándor vezette partizán­csoport volt! Esküjükhöz híven a partizánok mindenütt nyugtalanítják az ellenséget, sikeres akciókat hajtanak vég­re. PARTIZÁN: Én ............ aki szabad elha­t ározásomból. önként léptem be a magyar szabadságharco­sok soraiba, esküszöm, hogy minden erőmmel és tudásom­mal harcolni fogok a magvar nép teljés felszabadulásáért, ősi ellenségünk: a német és a hazaáruló Horthy és követői ellen. Mint a nemzeti függet­lenség katonája, hűségesküt teszek a szabad, független és demokratikus Magyarországra — történelmünk nagv sza­badságharcosainak e szent esz­ményére. IS cél elérése érde­kében kész vagyok a harc­cal járó minden viszontagsá­got és veszélyt fegyelmezet­ten. vállalni, és ha kell éle­temet is föláldozom. KÓRUS: (Az eskü szövegének mon­dásakor fokozatosan kapcso­lódjanak be). Fogadom, hogy a szabadságharcosok csoport- iában ingadozás nélkül vég­rehajtom feljebbvalóim pa­rancsait. hogy társaim mel­lett a végsőkig kitartok, és szigorúan megőrzőm a sza­badságharcos népmozgalom minden titkát. Ha netán mé­gis. bármilyen oknál fogva árulóvá vetemednék, szent ügyünkkel és baltársaimmal szemben, úgy kérlelhetetlenül sújtson le rám a szabadság- harcos népmozgalom szigorú törvénye.” 1. NARRATOR:* A sátoros völgytől Medves- pusztáig mindenütt helytáll­taik. sokan az életüket áldoz­ták de a magyar nép becsü­letét védték, nem volt min­denki a nácik szekértolóia eb­ben az országban sem. ÜZENET: Egyet kérek: ti. akik majd túlélitek ezt a korszakot ne feleltaetek. Ne felejtsétek sem a jókat. sem a rosszakat. Gyűjtsetek gondosam tanúbi­zonyságot azokról, akik ma­gukért és értetek elestek. Egv szép napon a ma múlttá vá­lik. Beszélni fognak róla. mint nagy időről, beszéin i fognak névtelen hőseiről, akik történelmet csináltak. Szeretném ha tudnátok, hogy a hősök nem voltak névtele­nek. (Itt fel lehet sorolni a környéken isimért hősöket). Mindenki, aki hűségesen élt a jövőnek, és aki annak szépségéért esett eL márvány­ba véste alakját. Ám min­denki. aki a múlt porából akart gátat emelni a forra­dalom áradatának. oudvás fából faragott figura akkor is, ha talán vállán a méltó­ság rangjelzése csillog. 2. NARRATOR: A visszavonuló fasiszta csa­patok üldözése közben az 3. harckocsizó — és a 9. gépesí­tett gárdahadtest csapatai de­cember 5-én az esti órákban léptek megyénk területére és lendületes támadásukkal egy héit leforgása alatt Bánk. Nagyoroszi. Drégelroalánk. Ipolyvece—Hont térségét fel­szabadítva a páncélos ék el­érte az Ipolyt. Pliiev altábor­nagy csapatai ugyanakkor Magyamándor—Szügy irányá­ból Balassagyarmatig nyomul­tak előre, maid a várost fel­szabadítva örhalom és Hu- gvagon keresztül 10-én Szé- csény alá értek, ahol állóhar­cok kezdődtek. A harcok közben körülzárt fasiszta egységek felszámolá­sával a megye Szécsénv— Szurdokpüspöki vonaltól nyu­gatra eső területeinek fel­szabadítása december 15-ig lényegében befejeződött! 1. NARRATOR: A megye keleti területei­nek felszabadítását a 72. 82, 110, 203 és 375. lövészhadosz- tályok. az 1. és 2. román lö­vészhadosztályok. valamint az 1. és 3. légi deszant csapatok hajtották végre. Ezek részben í*afotIs—5obb?gví frányából. íéní Is a környező iparvidék részben pedig Heves megye két. December 31-én az utol- tertiletéről kiindulva dec. 25- só Nógrád megyei község. é*i felszabadították Salgótar- Nógrádszakál is felszabadult. 1. SZAVALÓ: Meghajtom térdem és megcsókolom Stent lobogódnak véráztatott szegélyét! Az én zászlóm és az lesz mindhalálig. A győzelmed lángoló ünnepén Megmentett népek hálás milliói Hozsannát zengve gyűlnek fénykörödbe S glóriát zászlód előtt meghajolnak Az öt földrésznek minden lobogói. 2. SZAVALÓ: Körül lángban állott egész Magyarország Egyetlen temető voltál Magyarország. Aki nézett, annak szeme megtelt könnyel Csak a gyilkos horda tépett még közönnyel. De seregét küldte a Keleti fáklya, Ó Hazám, azóta borultál virágba. Űri világ bűnét, söpörni a szennyét, lecsuklott fejedet emelni magyar nép. A házak tetején hó-taraj üveglett, a kéményekből füst szakállt nem eresztett. Az egyik ház mellett, óvatosan, lassan, most egy fej kibukkan. De visszahúzódott a másik pillanatban, a zord űrtől, mint az angyal megriadtan. De azért az utca benépesült mégis, — most talán melegebb lett a téli ég is — „Itt az orosz”. „Láttad?” „Akkor honnan tudod?" Tárgyalták topogva a nagy pillanatot. Most az utca végén — hát lakik itt élő? a széttaposott hó szótlan beszélői — egy katona tűnt fel, jött az úton erre, de már ekkor embert nem láttak semerre. A géppisztoly ferdén melle előtt függött, a sapkája alól egy hajfürt kicsüngött. Megállt és egy kapu félé intett aztán. A csillag deres volt a ferde kis sipkán. Fölnevetett, intett, kezével mutatta, mutatta, hogy szomjas, hogy inni akarna. „Vodu" — mondta. Üjra csak nevetni kezdett „Vajon mit integet?" „E szó mit jelenthet?" „Vizet kér”. S egy öregasszony elhalóan, vitt egy bögre vizet, csoszogva a hóban. ,.Szomjas vagy katona?” — szólt és a szavában egy könnycsepp reszketett a szeme sarkában. Körülöttük bozsgó, élő koszorúban, — észre alig vették futó mosolyukban — a fejük fürtjei, fölragyogó axcok. nézték a katonát, fölmérték a harcot ' Megfogták a karját, élő eleven ez! Nézték az érméket. „Ezután már jobb lesz7" Ö, mintha értené — zengett mint fém a szó! — nevetve válaszolt: Harasó, harasó. 1. NARRATOR: A szovjet hadsereg a halál helyett az életét, a jövendői hozta el számunkra. KÓRUS:-----a vörös tankok nyomában t eltebb, szebb a kalász. A Vörös Hadsereg nyomában az élet derülje int: a víg szabadságot tanulják, fiaink, lányaink. Aldassék emberi vér, amely érettünk megadatott. Aldassék minden ember, akár eleven, akár halott, aki szuronyra tűzve egünkre hozta a fényes napot. SZAVALÓ: Ne csak a múltra emlékezzetek, hogy vérre, könnyre emlékezzetek. Hátam mögött nyugalmat nem lelek... Ti a jövőre emlékezzetek! Akik meglátták, róluk szóljatok, Szemükből nyíltak tágas ablakok, olyanok ők, mint örök fényjelek. Az 0 szemükkel távol nézzetek. KÓRUS: Ne a sortüzre emlékezzetek! Az életükre emlékezzetek! Hitüket sortűz nem törhette meg. Csak a holnapra emlékezzetek! melyet hunyt szemmel csak ti láttatok! Számonkérik, hogy volt-e álmotok, hogy szivetek ma mivel van tele, gond osztja szét, vagy önzés húzza le? — Ez a harc lesz a végső, proletár — Ki már szabad, a másikért kiáll, s ha kell egy földrész rázza meg magát! Hordjunk magunkban lázas Afrikát, és csillagfényes, józan telet. Ezt álmodtuk meg, emlékezzetek! ★ (összeállításunkban feíhasz- ve prózai alkotásait.) Kér- náltuk dr. Szomszéd Imre: jük az úttörőcsapatokat, hogy Nógrádi partizánok. A felsza- az összeállítást csak keretnek badult Nógrád megye 25 éve tekintsék és a helyi esemé- c. kiadványokat, valamint: nyékhez igazodva használják József Attila. Julius Fucik. fel!) Juhász Ferenc. Garai Gábor. _ „ _ Mezei András. Simon Laios ÜTTÖRÖ PARTIZÁN és Győré Imre verseit, illet- PARANCSNOKSÄG Készül a felszabadulási krónika A salgótajráni Jurij Gaga­rin Általános Iskolában az Ember az epibertelenségben- akció keretében az úttörőcsa­pat vezetősége felhívással for­dult a gyermekekhez. A felhí­vás lényege, hogy minden, raj az ország egy megyéjéből gyűjtsön anyagot hazánk fel- szabadulásának 30. évforduló­jára, melybői felszabadulási krónika készül. Eddig leg­eredményesebben a Petőfi raj szerepelt, nekik sikerült a leg­több anyagot gyűjteni válasz­tott megyéjükről, Vas megyé­ről. A rajból kiemelkedő mun­kát végzett a képünkön lát­ható Pásztor Magdolna, Jám­bor Gyöngyi, Majlik Erzsébet, és Székács József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom