Nógrád. 1974. november (30. évfolyam. 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

Aureliu Bussujok*: A gólya csizmája Tanmese felnőtteknek G<S!ya fir. mint az erdő elitjének oszlopos tagja — egyike volt Rókáné asszony születésnapi meghívottjainak. Ez nagyon boldoggá tette. Nem azért, hogy meghívták, ó az öt egyáltalán nem izgat­ta, meghívást gyakran kapott, hanem mivel a meghívón dí­szes betűkkel ez áEt: ..Meg­jelenés sötét ruhában, fekete csizmáiban!” Gólya úr pedig még soha­sem viselt csizmát Minden más. a meghívón jelzett öl­tözéknek birtokában volt: fe­hér keményített ing. fekete nyakkendővel, fekete zakó. sőt piros zoknik is. Sajnos, azonban a csizma hiányzott Elment tehát a Bíbichez: — Bibicfcém. aranyom köl- eaön adnád nekem a csizmá­dat? — Szívesen — felelte a Bí­bic. — De vajon jó Lesz ne­ked? Gólya ár megfogadta a ba- bic csizmáját sajnos, még a kisujjára sem fért fel. To­vább ment tehát a Rinocé- roszhoz: — Kedves, jó. Rinocéro- szom! Egy estére kölcsönözné nekem a csizmáját? — Hm... — töprengett a Rinocérosz. — Azt hiszem, nyomni fog. Próba következett, a Gólya úr valósággal belesüopedt a csizmákba. Ismét csizma nél­kül maradt. Teljes tanácsta­lanságában a Bagoly úrhoz fordult: — Bagoly bátyuskám! — mondta könnyektől reszkető •Aurellu Bussujok. A mold­vai szovjet költő, prózaíró és drámaíró 1928-ban született. Számos verseskötete* regénye jelent meg és színműveit is játsszák a Szovjetunióban. hangon. — Hogyan menjek el csizma nélkül a Rókáné a#z- szonyság születésnapi esté­lyére? Mondd, tudsz tanácsot adni? Bagoly bátyó visszatólta orrára a szemüvegét (igen nagy tudását a szemüveg jel­képezte;. ezért azt sohasem vetette le), s így szólt: — Gólya úri Csizmám, amely pontosan a lábadra il­lene. nincs. De egy jó tanács­csal szolgálhatok, ha ebből a csizmaügyből ilyen nagy prob­lémát csinálsz. Repüli a láp­hoz. Keress magadnak egvjó, süppedős helyet. Ha ott állsz négy órán keresztül a sár garantáltan a lábadra ragad, s így tökéletes csizmának lát­szik majd. Gólya úr megfogadta a Ba­goly tanácsát. Sietve elrepült a láphoz..! Rókáné aosBonynól renge­teg vendég gyűlt már össze. Kitörő örömmel fogadták Gó­lya ural Meg kell monda­nom. remekül nézett ki. Mély meghajlással nyújtotta át leg­őszintébb jókívánságait és egy valódi egeret, amely az 6 kö­reikben mutatós ajándéknak számított Rókáné asszonyság el volt ragadtatva. Végigné­zett jeles vendégén, de mi­kor a szeme megakadt a „csizmán”, hangosan kezdett el nevetni A többi vendég Is mintha csak ezt várta volna, vele együtt nevetett. Bagoly bátvó a nevetés hallatára odafura- kodott a társasághoz: — Na. de Gólya úr — mondta fölháborodva —. ha már annyira fél az etikett megsértésétől és csizmában kívánt megjelenni Rókáné asszonyság estélyén, miért nem két lábbal állt a mocsár­ban?. .. Révész Mária fordítása ANYA Gyöngédség szegfű-rétje, illat, hódító balzsam, ismerős ezer éve; a párna is alattam. Gyermekálmok mögött a biztonság hű tornáca, Lendülök, mint a hinta, de kezed visszarántva. Bűvös szavakkal étetsz, közönséges szavakkal, jajok között megértesz, nézésed is vigasztal. Élet mindentudója. * poh&rviz-egyszerűség, virágrét, majd anyóka, leszel töpörödöttség. De akkor is a régit Gyermekkor szegfű-rétje, Nyárvégi álom éli benned magát, s nincs vége. Világom fényes napja, árnyba bújtam előled de hazahivogatra árad a dal belőled. Csupa-csupa lemondás! Keserű, megszedett rét S a remény mégis folyvást! szelíd örömöd lesz még. Hű szív, barát, legértőbb, vérem zúgó folyója, embert földön legféltöbb, anyácska, hű anyóka. BzokoUy Károly Ä tárgyalás a kisváros! presszóban zajlott. Egyszerű tárgyalás volt, hárman bonyo­lították. a feleség, a féri és a harmadik. Történetünkben a harmadik egv ártatlan fér­fi. aki a férj barátja volt. és nem házibarát. A tárgyaláson a férj és a harmadik már egy órája azon erőlködtek, hogy bebizonyítsák, miszerint a házasság szent és ez a kö­telék egy életre fűzi össze az embereket, nem szabad hát elszakítani. Érveket sorakoztattak, meg­győző. meleg hangon beszél­tek. kérlelték és az asszony­ka elé festették az egyedül­lét viszontagságos borzalmait. A feleség hajthatatlan ma­radt. Szép fekete nő volt. kissé alacsony, de formás, a feketék villogó szemű fai tá­jából. Tulajdonképpen hallga­tott. csupán kétszer szólalt meg. és akkor határozottan annyit mondott: — Nem, nem! Aztán elunta a hosszú és üres férfilocsogást, kért há­rom feketét és három konya­kot a pincémétől. Mindezt nagyon határozottan. Minden­kivel koccintott, a féri ével is. Bájosan ivott, egy picit mint­ha kacsintott volna is. aztán letette a poharat és tovább hallgatott A férj szénája elég rosszul állt. Sőt. ahogyan beszélt, kö- nyörgött. érezni lehetett, hogy helyzete tovább romlik. Har­mincéves volt. nyúlánk, sző­ke, feltűnően jól öltözött, szó­val jól kereső, jóképű férfi, mérnök. A harmadik, a ba­rát sehogyan sem értette a dolgot. Az asszonyka örülhet­ne ennek a jó partinak. Kü­lönösen azt nem értette a har­madik. hogy egy fél év után hogyan és miért romlik el egv házasság. Ö is szólt az imént néhány szót a férj érdekében. Nádasdi Éva: VÁGYÓDÁS Ahová végül elmegyek, ahová egyszer megérkezek: nem anyag és nem álom, túl minden emberi határon. Ahol már nem lesz nehéz, mint a madarak röpte, mint merész ívvel elszállnak a tökéletesbe Ahol nem fáj már a Föld szerelme. Küzdésen, harcon túl, az üveghegyen is túl, valami nagy-nagy messzeségben, elbújok a személytelenségben. Ahol a jóság visszavonhatatlan, oda indulok minden utamban, sebesült madár — a menedékben: ott lenne jó. Az elérhetetlenségben. — napol STvSnoK Vezér­igazgató úr! Rendkívül hálás vagyok önnek, hogy nem uta­sította vissza az interiút. — Tíz percem van rá. Az idó — pénz. de úgv látom, magának több az ideie. mint a pénze. Mire kíváncsi? Rö­viden kérdezzen, a mikro­font tegye ide az asztalra. Kezdje! — Vezérigazgató úr! Mint nőürff'öz^c^etlen A tökéletes bűntényt bemutató filmből mindig tanul az em­ber. Pontos és részletes uta­sításokat kan egv-eev bűn­cselekmény lebonyolítására s a szunnyadó természetes haj­lamot alkotói tevékenységre ösztönzi. — Szerintem ez borzasztó és erkölcstelen. — Ugyan, fiatalember, ma­maid Vriföríeres zára­kat gyártanak, aminek logi­kus következménye, hogv esv- re több lakatos szakmunkás­ra lesz szükség Személves biztonságuk érdekében az em­berek egvre modernebb lő­fegyvereket vásáro’nak. Ilyen módon a hadiiparban is biz­tosítottak a telies kaoacitású üzemelés e'őfebéte'ei A gép­kocsitól vaj ok ellen viszont Az erkölcs „új fajta” értelmezése ismeretes. 8n az eevfk leg­nagyobb filmgyár igazgatója és egyben tulajdonosa. Teg­nap annak is tanúi i lehetett az egész ország, hogy ön a társadalom javát szolgáló ön­zetlen ember. Azé a társada­lomé, amelynek egyik célja a munkanélküliség felszámolása. — Bizonyára a tegnap esti rádióimterjúra gondol, amiben új filmünk premierjéről be­széltem. — Igen. Vezérigazgató úr. Az a nyilatkozat annyira fel­keltette érdeklődésemet, hogy szeretném, ha néhánv kérdé­semre vállasat kaphatnék. — Halljuk! — A bűnügyi filmeken kí­vül forgatnak-e a gyárban más jellegű filmeket? — Nem. Talán nem tudja, hogv manapság a termelés minden területét a szakosodás jellemzi. Az én filmgyáram a detektív műfajra specializáló­dott. méghozzá igen nagy si­kerrel. Rendkívül nagy a ke­reslet Alig győzzük kielégí­teni a mozik és tévétársasá­gok rendeléseit. Bűnözés és pénz — ez jellemzi korunkat. Mire kíváncsi még? — Néhány neves szocioló­gus úgy tartja, hogv azok a filmek, amelyek idealizál 1ák az erőszakot, és a bűnözőket hősöknek tüntetik fel. csak növelik a bűncselekmények számát különösen a fiatalok körében, ön szerint helves ez az erkölcsi nevelés szempont­jából? — Persze, hogy helyes! A detektív? ilmek a bűnözési módszerek tanulmányozásának ga lsen konzervatív. Mit sem tud az emberek magánvállal­kozói törekvéseiről, aminek segítségével milliókat lehet keresni. A sorozatos bűncse­lekmények szárnyalásra kész­tetik a fantáziát. A kezdő fiataloknak az én filmjeim kiváló iskolát ielentenek — önálló cselekvésre tanítják őket. Ami pedig a maffiákat illeti, semmi kifogásom elle­nük. de fontos, hogv jól szer­vezettek legyenek. Itt van pél­dául ez a híres maffia — hosszú évek óta tevékenyke­dik. És milyen kiválóan! Az alvilág klasszikusai. Dilinger és A1 Capone csak addig tar­tották magukat, amíg ..sza­badkereskedelmüket” egysze­mélyi vezetéssel gyakorolták. Mihelyt részvénytársaságot alakítottak csődbe mentek, mivel megfosztották őket te­vékenységük további gyakor­lási jogától. Éppen ezért a mi oktatófilmjeink a nézőt az önálló kivitelezésre buzdítják. Mire kiváncsi még? — Szeretnék választ kapni arra. hogyan segítik elő az ön detektívfilmjei a munka­nélküliség felszámolását? — Mi sem egyszerűbb en­nél. A bűnözés fellendülése maga után vonja az úgyne­vezett „rendfenntartó appará­tus” bővítését. Gondolok itta rendőrökre, nyomozókra, éjje­liőrökre stb. A bankok és áru­házak ablakait erős vasrá­csokkal kell biztosítani, ame­lyek gyártásához az érintett gyárak munkásléts zárnának növelése szükséges. A válla­latok. intézmények, sót a la­kások zárait is hetente cse­nem érdemes felvenni a har­cot, hiszen teliesen természe­tes. hogy akinek nincs ko­csija. az megpróbál szerezni magának. Filmjeinkből az ér­dekeltek olyan különleges fo­gásodat is elsajátíthatnak, amelyek segítségével növel - hétő a lopott autóval történő karambolok száma. így azu­tán biztosítható az autóipar fellendülése. A kábítószerek iránti kereslet növelése is fontos. Minél korábban lesz ugyanis valaki az élvezet rabja, annál kevésbé lesz szükség az öregek gondozásá­ra. sőt. az is előfordulhat, hogy a nyugdíjat, mint olyat egyszerűen el is lehet törölni. Mindez csupán egv kis töre­déke azoknak a nemes célok­nak, amelyeket vállalatunk a detektívfilmek futószalagos gyártásával igyekszik elérni, Van még kérdése? — Csupán egy. Foglalko­zik-e az Önök cége pornog­ráf filmek gyártásával? — Nem kérem. Mint már említettem, mi kizárólag de- tektívfilmekre szakosodtunk. Egyébként is, feleségemnek saját filmgyára van. Imelv a pornográfia és a szád izmus műfajára specializálódott. — Köszönöm az interjút, ön olyannyira megingatta az erkölcsről vallott „konzerva­tív" nézeteimet, hogv úgv ér­zem. sürgősen fel kell keres­nem egv elmegyógyászt. Ha nincs ellene kifogása, egyút­tal ont is bejelentem... Marttl Larnl finn író (Fordította: Kádas Anna) SZAKÍTÁS de érezte, szaval üresem kon­ganak. Itt valami titok lap­pang. valami mélyebb, drá­maibb, mint amiről a férj beszélt. Érezte, hogy sötétben tapogatózik, nem tud semmit, ezért az érvelést abbahagyta és már bánta, hogv a férj unszolására idejött és bele­csöppent ebbe a tárgyalásba. — öregem, te részt vettél az esküvőmön is. ismersz gyerekkorom óta. Luizit is ismered, gyere segíts —kér­lelte a férj és ő arra gondolt: „Mennie kell. hiszen egy ba­rátjának szüksége van rá.” És eljött. Vesztére. Kever- gette a kávéját pedig már lassan kihűlt, és várta, leste a pillanatot amikor a kínos helyzetből meg tud szökni. „Mit könyörög ez a barom, legalább a látszatot őrizné meg ég emelt fővel viselné el a vereséget. Nem kellek, nem kellek és kész. Sebeimet rá­érek otthon is nyaldosni, be­zárkózva a szobámba.” Ek­képpen gondolkodott és ész­re sem vette, hogv érzelmi­leg már átállt az asszony mellé. Már a férj szeme és szája sem tetszett Sohasem vette észre, hogy a férjnek halszeme van és pici. lányos, állandóan nedvezó szája és most ez a felismerés végtele­nül taszította. — Mi már annyit beszél­tünk, Lujzi, te jóformán egy szót sem szóltál. kérlek, mondd meg. nagyon kérlek, miért nem akarsz velem együtt élni? — hallotta a barátja hangját. Azért mert nem vagy fér­fi. barátom. Egy ouhá-ay vagy. egy könyörgő vén asszony, aki koldulja a szerelmet. Adta meg gondolatban a választ a harmadik. Aztán az asszony hangját hallotta: — Jól van. amire kérsz, megteszem, és most elmon­dom, miért nem élek tovább veled együtt. A szólásmondás szerint az embernek három dobása van. Te. Sanvikám. féléves házasságunk alatt mind a hármat eldobtad. Nem akartam eddig erről beszélni, most magadra vess. — Nászéi szakánkon történt az első dobásod. Egy fél órá­ig pofáztál és amikor sikíta­ni akartam, befogtad a szám. hogy az üdülőben ne hallják, ne tudják meg a botrányt. Pedig én elmondtam neked Dezsőt, amikor udvaroltál ne­kem. A nászéiszakánkon vi­szont letérdepeltél és meg kellett esküdnöm, hogy De­zsőt gyűlölöm és csak téged szeretlek. Aztán elkezd tél üt­ni. rofozni. Délelőtt, másnap viszont fürödtél a nászutasok­nak idegenektől kijáró ked­vességben. örültél a kandi szemeknek, a oincér tapinta­tának. És én az arcomat bo­rogattam a szobánkban. Te disznó voltál és büszke, azt mondtad mindenkinek, hogv fáradt a drágám, pihen. Az emberek összekacsintottak, micsoda férfi! Aztán éjszaka bejöttél és könyörögtél. A második dobásod itthon történt, ötezer forintot kér­tél kölcsön anyától. Amikor szegény visszakérte, azt mond­tad neki: „Örüljön, hogv el­vettem a lányát. Maguknak nem jár semmi, itt csak ne­kem jár valami, tudja maga. milyen lányt nevelt nekem?” Egyébként egy anyának nincs rossz lánya, s szegénv tőled tudott mag mindent. Amikor szóltam és kértelek, hogy ne beszélj Így anyám­mal. ismét megpofóztál éséi- szaka ismét könyörögtél. Az asszony itt lélegzetet vett. láthatóan újra élte áz emlé­keit. feldúlt volt. A férj hal- gatott. a harmadik menekül­ni akart, de nem tudott. Az asszony könyörtelenül foly­tatta: — A harmadik dobásod. Minden elsején elszedted a fizetésem. Havi száz forint zsebpénzt adtál. Azt mond­tad. elég az egv nőnek. Ezt nevetve mondtad, és azt hit­ted. hogy milyen kedves vagv. Nem bíztál bennem, magad jártál a piacra, a fűszerüzlet­be. mert te mindent jobban tudsz. Nem megyek vissza! Nem tudok veled élni. nem gyű­löllek. ma már semmi ba­jom nincs veled, csak hagvi békén. Számomra elolvadtál, mint márciusban a hóember. A szén. a répa. a seprő és egy rossz kalap maradt be­lőle. Meg egy szennyes tó­csa. Amikor az asszony idáig jutott a harmadik nem bír­ta tovább, szólt a pincérnek és fizetett. Az asszony még egyszer megszólalt gúnyosan: — Ez volt a negyedik dobásod. Bé- külni akarsz velem, én ren­delek és a számlát a bará­tod fizeti. Suha Andor NÖGRÁD — 1974, november 17., vasárnap 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom