Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

' A szorgos mtmSa gazSag tapasztalatokat eredménye­zett, és szinte elröpült az idő az MSZMP KB és megyei pártbizottság 1972-es oktatás­politikai határozata óta. Ez az időszak — jól tudjuk — oktatási rendszerünkben olyan periódus, amelyben újabb lendületet vett a szocialista Iskola kialakulásának folya­mata, a közösségi nevelés uralkodóvá válásának gya­korlata, amelyben végérvé­nyesen kinyílnak az iskolák k apui, amelyben iskola és élet valóságos kapcsolatra lel Sok minden felfeszült in- t ;zményeink és pedagógiai gyakorlatunk alapzatán. A korszerűséghez — szpfciallsta igényeinkhez — jobban iga­zodó, a biztosabb támasztékot adó új követelményrendszer megteremtése, az emberi kap­csolatokban gazdag ’ iskolai légkör kialakítása, az újra el­rendezés, az alkotó munka, egy nyelven beszélést, egyet akarást feltételez. Mi több, igényli is azt. A társadalmi haladással összefüggő nagy ^ Változás, a fejlődésünk irá-1 nyával megegyező feladat­végzés csak közösségi nekl- feszüléssel lehetséges. Ma igazi és valóságos tartalmi az igény: a szocialista világné­zettel bíró szülőktől, a mun­kásoktól és a falun élőktől, a pedagógusoktól és a népmű­velőktől, az értelmiség min­den rétegétől, a társadalmi szervezeteinktől aktív, cse­lekvő részvételt, hozzáértést kérünk, a munka további eredményes végzése, a meg­fogalmazott feladatok végre­hajtása érdekében. A jó munka alapja a jó közösségi élet Mint ahogyan az közismert, a párthatározatban foglaltak megismertetése, a pedagógu­sok és a közvélemény szemlé­letének formálása _érdekében széles körű tevékenység bon­takozott ki megyénkben is. A párt- és az állami szervek által irányított taggyűlések, a járási-városi kommunista aktívák, a tantestületek ne­velési értekezleteinek tapasz­talatai azt mutatták és mu­tatják ma is, högy megértés­re talált a közoktatás-politi­kai határozat lényege, és az abból következő tennivalók. Ez jó alapot adott felada­taink megfogalmazásához. Ezek sorában nagyobb fi­gyelmet fordítottunk az In­tézmények — az óvodák, az iskolák a kollégiumok —bel­ső, közösségi életének fejlesz­tésére. Ügy véltük, hogy első­sorban a szocialista demok­ratizmussal összefüggő szoká­sokat, gyakorlatot kell a ko­rábbinál szélesebb körben és mélyebben vizsgálnunk, fej­lesztenünk. A munka során különös figyelmet fordítot­tunk az intézmények veze­tésére. Orientálásukat, okta­tási és általános vezetői Is­mereteik gyarapítását az át­fogó feladattal összefüggés­ben végeztük. Tevékenységű­ket a közösségi élet fejlett­Két év m ¥ e rlegén ségének színvonala, a fejlesz­tés érdekében tett kezdemé­nyezéseik alapján ítéltük meg. Ennek kapcsán mind a pe- dadőgus-, mind a diákközös­ségek irányában végzett ve­zető tevékenységük került reflektorfénybe. Kritikusan vizsgáltuk alkalmasságukat, és a tapasztalatok alapján gondoskodtunk a szükséges mértékű pótlásukról. Ezzel összefüggésben fiatalok, hők úiabb csoportja került intéz­ményeink élére. A korábbinál nagyobb gon­dot fordítottunk a pedagó­gusközösségek közérzetének, a tantestületi légkör fejlesz­tésére. Ebben a munkában igen nagy segítséget kaptunk a kommunista nevelőktől, a pártalapszervezetek vezető­ségeitől, az iskolákban dolgo­zó társadalmi szervektől. Eredményeinket jelzik: azok a nevelő testületi érte­kezletek, ahol az új rendtar­táshoz a házirendhez kapcso­lódó előrevivő nézetek fogal­mazódtak meg; törekvéseink kedvező fogadtatását érzé­kelteti az intézményi és a megjtei szinten megtartott if­jú pedagógusok parlamentje, ahol bátran szóltak gond­jainkról, a további tenniva­lóinkról. A közösségi munka érdeké­ben indult tevékenységünk eredményeképp javult az if­júsági — az úttörő- és a KISZ. szervezetek és a tanári tes­tületek kapcsolata. Mindezek nyomán tapasz­taltuk, hogy figyelemre mél­tó — esetenként már tartó­san mérhető — eredményeket értünk el az iskolai élet de­mokratizmusához kapcsoló­dóan. Az intézményvezetés döntései során egyre egyenér- tékűbb partnernek tekinti a nevelési-oktatási feladatok megoldásában az Ifjúsági szer­vezetet. A demokratikus vo­nások a viták tüzében rajzo­lódtak ki a tantestületek ar­culatán. A helyes célok, a fel­adatok megvalósítása érdeké­ben folytatott véleménycsere kedvezően hatott az ideoló­giai-politikai állapotukra, po­zitívan éreztette hatását a ta­nulók közösségi, világnézeti nevelésében is. A társadalmi — közösségi életünkhöz fűződő kapcsola­tokat erősítette, hogy inten­zívebben szorgalmaztuk apá- lyaválasztás és pályairányí­tás korábbi gyakorlatának szélesítését, hatásának növe­lését. A feladat egyik Sark­pontját abban látjuk, hogy a pályairányítási tevékenységet ne szűkítsük le a végzős osz­tályokra és osztályfőnökök­re, hanem tantestületi szintű­vé és méretűvé tegyük. Más­részt a Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet tevékenysé­gét kívántuk szélesíteni; az üzemi, a tsz-pályaválasztási felelősök, illetve a községek, az oktatási intézményeink irá­nyába. Ügy ítéljük meg, Hogy kedvező gyakorlati tevékeny­ség bontakozott ki. Feladatainkkal összefüg­gésben gondoskodtunk a pe­dagógusok életkörülményei­nek javításáról, erkölcsi meg­becsülésük növeléséről. Az utóbbi két évben 234 peda­gógus részesült kitüntetés­ben. A tanácsok anyagi erői­ből 2 millió Ft-ot fordítottak lakásépítési kölcsönre. Az erő­feszítések eredményeképp a pedagógusok több mint 90 szá­zalékának lakásproblémája megoldódott a megyében. A központilag biztosított gépkocsivásárlási kölcsönnel 25 pedagógusunk élt is. Mind­ezek mellett az elmúlt évek­ben végrehajtott bérrendezés, a jutalomösszeg megnöveke­dése kedvezőbbé tette ezen a téren is helyzetünket. Korszerűsödő intézmények Feladataink megfogalmazá­sakor is világosan látszott, hogy azok teljesítéséhez az intézményeink fejlesztése, bővítése szükséges. A fejlesztési elképzelésein­ket mind az alsófokú, mind a, középfokú oktatási intéz­ményeink esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozta meg. A testületi döntésnél — a megfelelő ütemezés mellett — azt kívántuk elérni, hogy köz- igazgatásunk fejlődésével összhangban a regionális fel­adatokat ellátó intézmé­nyeinket fejlesszük. Elveink megfogalmazása során arra törekedtünk, hogy az ún. komplex intézmények kiala­kítását szorgalmazzuk. Cé­lunk, hogy a lehetőség sze­rint tovább csökkentsük az ún. kastélyiskolák számát. Mindezeken túlmenően a szükséges profiltisztítás el­veit kívántuk megfogalmaz­ni a középfokú oktatási in­tézményeink esetében. Oktatási intézményeink távlati fejlesztésével össz­hangban a napi feladatok végrehajtása is elkezdődött. Az eredeti elképzeléseknél erőteljesebben fejlődött az óvodás korú gyermekek intéz­ményes nevelésének lehető­sége. A széles körű társadal­mi összefogás eredményeként az óvodák száma 6-tal, az óvodai csoportok száma 18- cal, az óvónők száma 51-el, az óvodai férőhelyek száma 1100-al növekedett. A fejlesz­tés eredményeképp Salgótar­jánban — ahol a legnagyobb mértékben bontakozott ki a társadalmi összefogás — lé­nyegében minden óvodás ko­rú gyermeket fel tudtak ven­ni óvodába. A társadalmi te­vékenység azt eredményez­te, hogy ‘ óvodai ellátottsá­gunk a megyében 70,4 száza­lékra emelkedett Jelentős mértékben fejlő­dött az általános iskolai ok­tató-nevelő munka. Az álta­lános iskolába járó gyere­kek 95 százalékának biztosí­tottuk a szervezett iskolaelő­készítést. Feladataink megvalósulá­sa során javultak feltéte­leink. Iskoláink 43 tanterem­mel bővültek, A bővítések és az építések lehetővé tették, hogy tovább szélesedjék kör­zeti iskolai hálózatunk. En­nek következtében a szak­rendszerű oktatásba bevont tanulók 93,4 százalékra, a sza­kosan leadott órák aránya 72,9 százalékra emelkedett. Az iskolák szemléltetőesz­köz- és a tanulók munkaesz­köz-ellátottságának növelésé­re több mint 4 millió Ft-ot fordított a megyei tanács sa­ját pénzmaradványából. A helyi tanácsok saját tartalé­kaikból mintegy 35 millió Ft- ot biztosítottak. A közoktatás-politikai ha­tározat és az azt követő mi­nisztériumi utasítások és ál­lásfoglalások, a tantervmó­dosítások, a tárgyi és a sze­mélyi feltételekben bekövet­kezett változások a pedagó­gusok nagy többségének po­zitív viszonya a feladatok­hoz, jobb feltételeket biztosí­tottak az oktató-nevelő mun­ka színvonalának növekedé­séhez. A tantestületek, a ne­velők munkájának eredmé­nyeként csökkent a tanulók emlékezeti terhelése és túl­terhelése. A tanítási órákon elsősorban a törzsanyag sok­oldalú elsajátítására, az ön­álló ismeretszerzés kialakí­tására törekszenek. Jobban előtérbe került a tanulás irá­nyítása, a tanulók tevékeny­ségének szervezése. Sok he­lyen tervszerűbb lett az óra­vezetés Intenzívebb az időki­használás. Igényesebb oktatás, nevetés A csökkentett tananyag következtében . felszabadult időt egyre több nevelő hasz­nálja fel gyakorlásra, rend­szerezésre, az ismeretek al­kalmazására, a hibák feltárá­sára és korrekciójára. Ennek- eredményeképpen kevésbé erőltetett a tanítási órákon a munkatempó, oldottabb a légkör és valamelyest csök­kent a tanulók otthoni tanu­lásának időtartama. Az intenzív nevelői mun­kának, a kísérletekben való aktívabb részvételnek, a pót­ló foglalkozásoknak, a diffe­renciált foglalkozásoknak eredményeként 6,6 százalék­ról 4,4 százalékra csökkent megyénkben a tanévvesztő ta­nulók aránya. Ebben kimagasló szerepel töltöttek be az 1—2. osztály­ban tanító nevelők, akik kö­zül igen sokan kapcsolódtak be az automatikusan tovább­haladás kísérletében. Az osztályozás, az ellenőr­zés, az értékelés kapcsán meg­indult az oldódás folyamata pedagógusaink körében. Egy­re többen érzékelik, hogy az értékelés és osztályozás a nevelési folyamat szerves ré­sze, s különösén az alapozó iskola esetében tarthatatlan az osztályozás kizárólagosan szelektív funkciójának a megtartása. Az általános Iskolai neve­lők egyre nagyobb része ér­zi, hogy az 5. -osztályban né­hány hónapi türelmi időszak­ra van szükség. Ekkor a ta­nulók megismerik a tárgyak terminológiáját, elsajátítják a tanulás módszereit és az értékelés követelményeit. Egyre több jó gyakorlat és módszer alakul ki iskoláink­ban a szülők tájékoztatása érdekében is. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság okta­táspolitikai határozatának megfelelően és annak végre­hajtása során jelentős válto­zás ment végbe megyénk kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeinek hálózatában, felsze­reltségében, személyi felté­teleiben, tartalmi munkájá­ban és irányításában. Meg­épült a balassagyarmati 170 férőhelyes leánykollégium, a balassagyarmati Egészség- ügyi Szakközépiskola, a sal­gótarjáni Gépipari Szakkö­zépiskola, a salgótarjáni Ma­dách Imre Építőipari Szak- középiskola, gyakorló-, illetve műhelyterme. A középfokú oktatás fej­lesztésére, szemléltetőeszköz­állomány növelésére mintegy 60 millió Ft-ot fordítottunk az elmúlt két évben. Az oktatáshoz, a neveléshez szükséges korszerű szemlél­tetési eszközök lényegében minden középfokú intézmé­nyünkben biztosítottak. Jó irányú fejlődés tapasz­talható a középfokú intéz­mények oktató-nevelő mun­kájában. Az óratervek, a tanulók he­ti óraszámának - csökkenté­se, az idegen nyelvi órák cso­portbontása legfőképp a tan­anyagcsökkentés. a harma­dik testnevelési óra bevezeté­se, az értékelés és osztályo­zás korszerűsítése, az otthoni írásbeli munka korlátozása, a tanítási órák hatékonyságá­nak növekedésével járt. En-, nek következtében a tanulók gondolkodó képességének ki­bontakozására nagyobb lehe­tőség nyílt. További lehetőségek — reálisan Tudatosabbá, tervszerűbbé, koordináltabbá vált a fizikai dolgozók tehetséges gyerme­keivel való differenciált fog­lalkozás, továbbtanulásuk se­gítése, pályaválasztásuk pe­dagógiai irányítása. A segítés változatosabb formáit alakí­tották ki tantestületeink. Szé­les körűen támaszkodtak az egyetemekre, a főiskolákra, a társadalmi szervekre. Ennek következtében, valamint a ré­szükre biztosított központi és megyei ösztöndíjalapok fel- használásával érzékelhetően emelkedett számuk a felsőfo­kú oktatási intézményekben. Napjainkban az oktatási Intézményeinkben, sok minden a korábbinál kedvezőbben alakult. Jobb a légkör, nagy a kedv a vitára, nagy a kedv a sokszor szellemi és fizikai fáradtságot előidéző — alko­tó munkára. Ez a szellemi pezsgés további tennivalóink végPeRajíSsInafe feltétele. Sőt. mi több: biztosítéka. Más az óvodai. iskolai munka megítélése közösségi életünkben is. Nagy ered­ménynek tekintjük, hogy köz­véleményünk érdeklődését tartósan sikerült az oktatásra, a nevelésre fordítani. Figyel­mük altató, segítő munkával párosult. Ez az alkotó figye­lem arra is kötelez, hogy munkánkat következeteseo- ben, tartalmában gazdagítva végezzük. Az eddigi eltelt idő. a köz- oktatáspolitikai határozat végrehajtásában elért ered­ményeink azt jelzik, hogy jó irányban tódultunk el. A ked­vező társadalmi légkör, az oktatásügy irányításának fej­lődése, az iskolai közösségeit aktivitása jó alapot terem­tett a további munkához, az eddig megtett út tapasztala­tai alapján, a közép- és hosz* szú távú cselekvési programok birtokában nyugodtan nionu- hatjuk: az jó keretet ad a további tevékenységnek. A tervekben rögzített célkitűzé­sek helyesek. Kapcsolódnak a megye általános fejlődéséhez, összefüggnek a művelődés- ügy egészének perspektívájá­val. A terveken túl az is szükséges. hogy az első két év pozitívumai: a társadalmi — lakossági segítés ne lan­kadjon, hanem a szükséges mértékben fejlődjék. Indo­kolt, hogy pedagógusaink ten- nivágyása, akarata a felada­tokkal együtt nőjjön, hogy mind az a szellemi erő, amely óvodáinkban, iskoláinkban, kollégiumainkban felhalmo­zódott. továbbra is értelmes célok, feladatok megvalósí­tása érdekében hasznosodjon. Mindezek jelenléte mellett is szükséges, hogy az utóbbi időszak kedvező tapasztala­taival megerősödött, maga­biztos irányító tevékenysé­ge tovább fejlődjék. A fenti tényezők azok. ame­lyek feladataink végrehajtá­sának zálogát is kéjrfszik. Ma — megítélésünk szerint — adottak a feltételek, hogy fo­kozatos, tudatos munkával le­rakjuk építő téglánkat a szo­cialista iskola épületéhez. Ezért nézhetünk céljaink is­meretében nyugodtan — de nem elbizakodtan — és op­timistáin a soron következő periódus elé. Dr. Horváth István a megyei tanács elnökhelyettese Kettős műszakban Őszé mezőgazda munkák Sűrűn nézegetik mostaná­ban az eget és feszülten hall­gatják a meteorológiai jelen­tést a rétsági járás termelő- szövetkezeteinek vezetői, tag­jai. Változik-e az időjárás, megszűnik-e a hetek óta tartó eső? Be tudják-e takarítani a rendkívül jó termést ígérő 425 hektár cukorrépát, s a 2300 hektár kukoricát. A kukorica érésének elhú­zódása, a rendkívüli időjárás ezen az őszön próbára tesz embert, gépet. Tavaly ilyen­kor már javában folyt a vetés és betakarítás. Az elmúlt heti jelentések alapján azt látni, hogy az. idén még el sem kez­dődött. Lemaradás vap a vetőszán­tásban. De kevés, mindössze 13 százalék az őszi mélyszán­tás is. Tudott dolog, hogy a búza optimális vetési ideje nálunk október 10. és 20-a között van. Bármilyen jó idő is jönne az utána következő napokban, tekintve a vető- szántásnál mutatkozó lemara­dást — mintegy 26 százalékos területen — még akkor sem kerülhet megfelelő talajba a vetés, ha azt időben el tudnák végezni. Minden szakembert ideges­sé tesz a tétlenség, de éppen a rendkívüli időjárás követel­ménye, hogy a legnagyobb alapossággal és szakértelem­mel szervezzék az elkövetkező hetek munkáját, óramű pon­tossággal határozzák meg a tennivalókat, ember és gép számára egyaránt. P. L. Beszélő tankönyv A japán „Ri.ko” cég elkezd­te a „sfeinkrofax” oktatóké­szülék gyártását, amelynek az az érdekessége, hogy az írásos információt és a bang- kiséretet ebben a készülék­ben egy lapra rögzítették, csak annak két különböző oldalá­ra. A lap felső oldalán van­nak a. szükséges grafikonok, ■rajzok, idegen nyelvű szöve­gek, másik oldalát pedig mágneses réteg _ borítja, amelyre a tanár felveszi a magyarázó szöveget. A diák a lapot az- erre szolgáló ké­szülékbe helyezi, elolvassa a feliratokat, megnézi az ábrá­kat. közben fülhallgatón k- resztül hallgatja a tanár n gyanázatát. NŰGEÁD - 1974. október 13., vasárnap i

Next

/
Oldalképek
Tartalom