Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
' A szorgos mtmSa gazSag tapasztalatokat eredményezett, és szinte elröpült az idő az MSZMP KB és megyei pártbizottság 1972-es oktatáspolitikai határozata óta. Ez az időszak — jól tudjuk — oktatási rendszerünkben olyan periódus, amelyben újabb lendületet vett a szocialista Iskola kialakulásának folyamata, a közösségi nevelés uralkodóvá válásának gyakorlata, amelyben végérvényesen kinyílnak az iskolák k apui, amelyben iskola és élet valóságos kapcsolatra lel Sok minden felfeszült in- t ;zményeink és pedagógiai gyakorlatunk alapzatán. A korszerűséghez — szpfciallsta igényeinkhez — jobban igazodó, a biztosabb támasztékot adó új követelményrendszer megteremtése, az emberi kapcsolatokban gazdag ’ iskolai légkör kialakítása, az újra elrendezés, az alkotó munka, egy nyelven beszélést, egyet akarást feltételez. Mi több, igényli is azt. A társadalmi haladással összefüggő nagy ^ Változás, a fejlődésünk irá-1 nyával megegyező feladatvégzés csak közösségi nekl- feszüléssel lehetséges. Ma igazi és valóságos tartalmi az igény: a szocialista világnézettel bíró szülőktől, a munkásoktól és a falun élőktől, a pedagógusoktól és a népművelőktől, az értelmiség minden rétegétől, a társadalmi szervezeteinktől aktív, cselekvő részvételt, hozzáértést kérünk, a munka további eredményes végzése, a megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében. A jó munka alapja a jó közösségi élet Mint ahogyan az közismert, a párthatározatban foglaltak megismertetése, a pedagógusok és a közvélemény szemléletének formálása _érdekében széles körű tevékenység bontakozott ki megyénkben is. A párt- és az állami szervek által irányított taggyűlések, a járási-városi kommunista aktívák, a tantestületek nevelési értekezleteinek tapasztalatai azt mutatták és mutatják ma is, högy megértésre talált a közoktatás-politikai határozat lényege, és az abból következő tennivalók. Ez jó alapot adott feladataink megfogalmazásához. Ezek sorában nagyobb figyelmet fordítottunk az Intézmények — az óvodák, az iskolák a kollégiumok —belső, közösségi életének fejlesztésére. Ügy véltük, hogy elsősorban a szocialista demokratizmussal összefüggő szokásokat, gyakorlatot kell a korábbinál szélesebb körben és mélyebben vizsgálnunk, fejlesztenünk. A munka során különös figyelmet fordítottunk az intézmények vezetésére. Orientálásukat, oktatási és általános vezetői Ismereteik gyarapítását az átfogó feladattal összefüggésben végeztük. Tevékenységűket a közösségi élet fejlettKét év m ¥ e rlegén ségének színvonala, a fejlesztés érdekében tett kezdeményezéseik alapján ítéltük meg. Ennek kapcsán mind a pe- dadőgus-, mind a diákközösségek irányában végzett vezető tevékenységük került reflektorfénybe. Kritikusan vizsgáltuk alkalmasságukat, és a tapasztalatok alapján gondoskodtunk a szükséges mértékű pótlásukról. Ezzel összefüggésben fiatalok, hők úiabb csoportja került intézményeink élére. A korábbinál nagyobb gondot fordítottunk a pedagógusközösségek közérzetének, a tantestületi légkör fejlesztésére. Ebben a munkában igen nagy segítséget kaptunk a kommunista nevelőktől, a pártalapszervezetek vezetőségeitől, az iskolákban dolgozó társadalmi szervektől. Eredményeinket jelzik: azok a nevelő testületi értekezletek, ahol az új rendtartáshoz a házirendhez kapcsolódó előrevivő nézetek fogalmazódtak meg; törekvéseink kedvező fogadtatását érzékelteti az intézményi és a megjtei szinten megtartott ifjú pedagógusok parlamentje, ahol bátran szóltak gondjainkról, a további tennivalóinkról. A közösségi munka érdekében indult tevékenységünk eredményeképp javult az ifjúsági — az úttörő- és a KISZ. szervezetek és a tanári testületek kapcsolata. Mindezek nyomán tapasztaltuk, hogy figyelemre méltó — esetenként már tartósan mérhető — eredményeket értünk el az iskolai élet demokratizmusához kapcsolódóan. Az intézményvezetés döntései során egyre egyenér- tékűbb partnernek tekinti a nevelési-oktatási feladatok megoldásában az Ifjúsági szervezetet. A demokratikus vonások a viták tüzében rajzolódtak ki a tantestületek arculatán. A helyes célok, a feladatok megvalósítása érdekében folytatott véleménycsere kedvezően hatott az ideológiai-politikai állapotukra, pozitívan éreztette hatását a tanulók közösségi, világnézeti nevelésében is. A társadalmi — közösségi életünkhöz fűződő kapcsolatokat erősítette, hogy intenzívebben szorgalmaztuk apá- lyaválasztás és pályairányítás korábbi gyakorlatának szélesítését, hatásának növelését. A feladat egyik Sarkpontját abban látjuk, hogy a pályairányítási tevékenységet ne szűkítsük le a végzős osztályokra és osztályfőnökökre, hanem tantestületi szintűvé és méretűvé tegyük. Másrészt a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenységét kívántuk szélesíteni; az üzemi, a tsz-pályaválasztási felelősök, illetve a községek, az oktatási intézményeink irányába. Ügy ítéljük meg, Hogy kedvező gyakorlati tevékenység bontakozott ki. Feladatainkkal összefüggésben gondoskodtunk a pedagógusok életkörülményeinek javításáról, erkölcsi megbecsülésük növeléséről. Az utóbbi két évben 234 pedagógus részesült kitüntetésben. A tanácsok anyagi erőiből 2 millió Ft-ot fordítottak lakásépítési kölcsönre. Az erőfeszítések eredményeképp a pedagógusok több mint 90 százalékának lakásproblémája megoldódott a megyében. A központilag biztosított gépkocsivásárlási kölcsönnel 25 pedagógusunk élt is. Mindezek mellett az elmúlt években végrehajtott bérrendezés, a jutalomösszeg megnövekedése kedvezőbbé tette ezen a téren is helyzetünket. Korszerűsödő intézmények Feladataink megfogalmazásakor is világosan látszott, hogy azok teljesítéséhez az intézményeink fejlesztése, bővítése szükséges. A fejlesztési elképzeléseinket mind az alsófokú, mind a, középfokú oktatási intézményeink esetében a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozta meg. A testületi döntésnél — a megfelelő ütemezés mellett — azt kívántuk elérni, hogy köz- igazgatásunk fejlődésével összhangban a regionális feladatokat ellátó intézményeinket fejlesszük. Elveink megfogalmazása során arra törekedtünk, hogy az ún. komplex intézmények kialakítását szorgalmazzuk. Célunk, hogy a lehetőség szerint tovább csökkentsük az ún. kastélyiskolák számát. Mindezeken túlmenően a szükséges profiltisztítás elveit kívántuk megfogalmazni a középfokú oktatási intézményeink esetében. Oktatási intézményeink távlati fejlesztésével összhangban a napi feladatok végrehajtása is elkezdődött. Az eredeti elképzeléseknél erőteljesebben fejlődött az óvodás korú gyermekek intézményes nevelésének lehetősége. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként az óvodák száma 6-tal, az óvodai csoportok száma 18- cal, az óvónők száma 51-el, az óvodai férőhelyek száma 1100-al növekedett. A fejlesztés eredményeképp Salgótarjánban — ahol a legnagyobb mértékben bontakozott ki a társadalmi összefogás — lényegében minden óvodás korú gyermeket fel tudtak venni óvodába. A társadalmi tevékenység azt eredményezte, hogy ‘ óvodai ellátottságunk a megyében 70,4 százalékra emelkedett Jelentős mértékben fejlődött az általános iskolai oktató-nevelő munka. Az általános iskolába járó gyerekek 95 százalékának biztosítottuk a szervezett iskolaelőkészítést. Feladataink megvalósulása során javultak feltételeink. Iskoláink 43 tanteremmel bővültek, A bővítések és az építések lehetővé tették, hogy tovább szélesedjék körzeti iskolai hálózatunk. Ennek következtében a szakrendszerű oktatásba bevont tanulók 93,4 százalékra, a szakosan leadott órák aránya 72,9 százalékra emelkedett. Az iskolák szemléltetőeszköz- és a tanulók munkaeszköz-ellátottságának növelésére több mint 4 millió Ft-ot fordított a megyei tanács saját pénzmaradványából. A helyi tanácsok saját tartalékaikból mintegy 35 millió Ft- ot biztosítottak. A közoktatás-politikai határozat és az azt követő minisztériumi utasítások és állásfoglalások, a tantervmódosítások, a tárgyi és a személyi feltételekben bekövetkezett változások a pedagógusok nagy többségének pozitív viszonya a feladatokhoz, jobb feltételeket biztosítottak az oktató-nevelő munka színvonalának növekedéséhez. A tantestületek, a nevelők munkájának eredményeként csökkent a tanulók emlékezeti terhelése és túlterhelése. A tanítási órákon elsősorban a törzsanyag sokoldalú elsajátítására, az önálló ismeretszerzés kialakítására törekszenek. Jobban előtérbe került a tanulás irányítása, a tanulók tevékenységének szervezése. Sok helyen tervszerűbb lett az óravezetés Intenzívebb az időkihasználás. Igényesebb oktatás, nevetés A csökkentett tananyag következtében . felszabadult időt egyre több nevelő használja fel gyakorlásra, rendszerezésre, az ismeretek alkalmazására, a hibák feltárására és korrekciójára. Ennek- eredményeképpen kevésbé erőltetett a tanítási órákon a munkatempó, oldottabb a légkör és valamelyest csökkent a tanulók otthoni tanulásának időtartama. Az intenzív nevelői munkának, a kísérletekben való aktívabb részvételnek, a pótló foglalkozásoknak, a differenciált foglalkozásoknak eredményeként 6,6 százalékról 4,4 százalékra csökkent megyénkben a tanévvesztő tanulók aránya. Ebben kimagasló szerepel töltöttek be az 1—2. osztályban tanító nevelők, akik közül igen sokan kapcsolódtak be az automatikusan továbbhaladás kísérletében. Az osztályozás, az ellenőrzés, az értékelés kapcsán megindult az oldódás folyamata pedagógusaink körében. Egyre többen érzékelik, hogy az értékelés és osztályozás a nevelési folyamat szerves része, s különösén az alapozó iskola esetében tarthatatlan az osztályozás kizárólagosan szelektív funkciójának a megtartása. Az általános Iskolai nevelők egyre nagyobb része érzi, hogy az 5. -osztályban néhány hónapi türelmi időszakra van szükség. Ekkor a tanulók megismerik a tárgyak terminológiáját, elsajátítják a tanulás módszereit és az értékelés követelményeit. Egyre több jó gyakorlat és módszer alakul ki iskoláinkban a szülők tájékoztatása érdekében is. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság oktatáspolitikai határozatának megfelelően és annak végrehajtása során jelentős változás ment végbe megyénk középfokú oktatási intézményeinek hálózatában, felszereltségében, személyi feltételeiben, tartalmi munkájában és irányításában. Megépült a balassagyarmati 170 férőhelyes leánykollégium, a balassagyarmati Egészség- ügyi Szakközépiskola, a salgótarjáni Gépipari Szakközépiskola, a salgótarjáni Madách Imre Építőipari Szak- középiskola, gyakorló-, illetve műhelyterme. A középfokú oktatás fejlesztésére, szemléltetőeszközállomány növelésére mintegy 60 millió Ft-ot fordítottunk az elmúlt két évben. Az oktatáshoz, a neveléshez szükséges korszerű szemléltetési eszközök lényegében minden középfokú intézményünkben biztosítottak. Jó irányú fejlődés tapasztalható a középfokú intézmények oktató-nevelő munkájában. Az óratervek, a tanulók heti óraszámának - csökkentése, az idegen nyelvi órák csoportbontása legfőképp a tananyagcsökkentés. a harmadik testnevelési óra bevezetése, az értékelés és osztályozás korszerűsítése, az otthoni írásbeli munka korlátozása, a tanítási órák hatékonyságának növekedésével járt. En-, nek következtében a tanulók gondolkodó képességének kibontakozására nagyobb lehetőség nyílt. További lehetőségek — reálisan Tudatosabbá, tervszerűbbé, koordináltabbá vált a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeivel való differenciált foglalkozás, továbbtanulásuk segítése, pályaválasztásuk pedagógiai irányítása. A segítés változatosabb formáit alakították ki tantestületeink. Széles körűen támaszkodtak az egyetemekre, a főiskolákra, a társadalmi szervekre. Ennek következtében, valamint a részükre biztosított központi és megyei ösztöndíjalapok fel- használásával érzékelhetően emelkedett számuk a felsőfokú oktatási intézményekben. Napjainkban az oktatási Intézményeinkben, sok minden a korábbinál kedvezőbben alakult. Jobb a légkör, nagy a kedv a vitára, nagy a kedv a sokszor szellemi és fizikai fáradtságot előidéző — alkotó munkára. Ez a szellemi pezsgés további tennivalóink végPeRajíSsInafe feltétele. Sőt. mi több: biztosítéka. Más az óvodai. iskolai munka megítélése közösségi életünkben is. Nagy eredménynek tekintjük, hogy közvéleményünk érdeklődését tartósan sikerült az oktatásra, a nevelésre fordítani. Figyelmük altató, segítő munkával párosult. Ez az alkotó figyelem arra is kötelez, hogy munkánkat következeteseo- ben, tartalmában gazdagítva végezzük. Az eddigi eltelt idő. a köz- oktatáspolitikai határozat végrehajtásában elért eredményeink azt jelzik, hogy jó irányban tódultunk el. A kedvező társadalmi légkör, az oktatásügy irányításának fejlődése, az iskolai közösségeit aktivitása jó alapot teremtett a további munkához, az eddig megtett út tapasztalatai alapján, a közép- és hosz* szú távú cselekvési programok birtokában nyugodtan nionu- hatjuk: az jó keretet ad a további tevékenységnek. A tervekben rögzített célkitűzések helyesek. Kapcsolódnak a megye általános fejlődéséhez, összefüggnek a művelődés- ügy egészének perspektívájával. A terveken túl az is szükséges. hogy az első két év pozitívumai: a társadalmi — lakossági segítés ne lankadjon, hanem a szükséges mértékben fejlődjék. Indokolt, hogy pedagógusaink ten- nivágyása, akarata a feladatokkal együtt nőjjön, hogy mind az a szellemi erő, amely óvodáinkban, iskoláinkban, kollégiumainkban felhalmozódott. továbbra is értelmes célok, feladatok megvalósítása érdekében hasznosodjon. Mindezek jelenléte mellett is szükséges, hogy az utóbbi időszak kedvező tapasztalataival megerősödött, magabiztos irányító tevékenysége tovább fejlődjék. A fenti tényezők azok. amelyek feladataink végrehajtásának zálogát is kéjrfszik. Ma — megítélésünk szerint — adottak a feltételek, hogy fokozatos, tudatos munkával lerakjuk építő téglánkat a szocialista iskola épületéhez. Ezért nézhetünk céljaink ismeretében nyugodtan — de nem elbizakodtan — és optimistáin a soron következő periódus elé. Dr. Horváth István a megyei tanács elnökhelyettese Kettős műszakban Őszé mezőgazda munkák Sűrűn nézegetik mostanában az eget és feszülten hallgatják a meteorológiai jelentést a rétsági járás termelő- szövetkezeteinek vezetői, tagjai. Változik-e az időjárás, megszűnik-e a hetek óta tartó eső? Be tudják-e takarítani a rendkívül jó termést ígérő 425 hektár cukorrépát, s a 2300 hektár kukoricát. A kukorica érésének elhúzódása, a rendkívüli időjárás ezen az őszön próbára tesz embert, gépet. Tavaly ilyenkor már javában folyt a vetés és betakarítás. Az elmúlt heti jelentések alapján azt látni, hogy az. idén még el sem kezdődött. Lemaradás vap a vetőszántásban. De kevés, mindössze 13 százalék az őszi mélyszántás is. Tudott dolog, hogy a búza optimális vetési ideje nálunk október 10. és 20-a között van. Bármilyen jó idő is jönne az utána következő napokban, tekintve a vető- szántásnál mutatkozó lemaradást — mintegy 26 százalékos területen — még akkor sem kerülhet megfelelő talajba a vetés, ha azt időben el tudnák végezni. Minden szakembert idegessé tesz a tétlenség, de éppen a rendkívüli időjárás követelménye, hogy a legnagyobb alapossággal és szakértelemmel szervezzék az elkövetkező hetek munkáját, óramű pontossággal határozzák meg a tennivalókat, ember és gép számára egyaránt. P. L. Beszélő tankönyv A japán „Ri.ko” cég elkezdte a „sfeinkrofax” oktatókészülék gyártását, amelynek az az érdekessége, hogy az írásos információt és a bang- kiséretet ebben a készülékben egy lapra rögzítették, csak annak két különböző oldalára. A lap felső oldalán vannak a. szükséges grafikonok, ■rajzok, idegen nyelvű szövegek, másik oldalát pedig mágneses réteg _ borítja, amelyre a tanár felveszi a magyarázó szöveget. A diák a lapot az- erre szolgáló készülékbe helyezi, elolvassa a feliratokat, megnézi az ábrákat. közben fülhallgatón k- resztül hallgatja a tanár n gyanázatát. NŰGEÁD - 1974. október 13., vasárnap i
