Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

/ Az aradi vértanúkra emlékezünk Tórjnrlulmi emléknapjainkon, nem- 1 IJ a I I II I zeti £S munkásmozgal­mi eseményekről emlékezünk. Ezeknek az alkalmaknak hangulata, színe van: piros léggömbös, zászlós vidámság, tűzijáték, má­jusfa. utcabál. Az öröm, a hála, a felszaba- dultság keríti hatalmába az ünneplőket. i Vannak azonban másfajta emléknapjaink is, amelyek szomorúak és szürkék, amikor elborul az arc, amikor gyűlöl a szív és le- hajlik a fejt A mai nap dátuma ezek közé tartozik. 125 évvel ezelőtt — 1849. október 6-án — ezen a napon oltotta ki a hiéna-önkény bosz- szúja a magyar honvédsereg tizenhárom ve­zető tábornokának életét. Tizennegyediknek végzett — egész Európa közvéleményének döbbenetére — a mindig királyhű Batthyány Lajossal, az első felelős magyar miniszter- elnökkel is. A terror nem ért véget az ara­di és pesti kivégzésekkel. A história évlap­jai, százhúsz — ítélet alapján — kivégzettet említenek. És hol vannak akkor még a név­telenek, a szökés közben, vagy ellenálláskor lemészároltak. Ezrek kerültek a várbörtönök mélyeibe, a hírhedt Kufstein és más, törté­nelmünkből szomorúan ismert helyek, gyil­kos kazamatáiba. Kényszerbesorozottak, me­nekülők, családjuktól-szeretetteiktől elsza­kítottak tízezrei teljesítik ki a gyászos ké­pet. A nagy német költő, Heine, aki Európa legjobbjaival együtt végig nagy figyelemmel kísérte népünk harcát, elkeseredetten írta akkoriban, 1849 őszén: „Megdűlt a szabadság végső reménysége Halálra vérzik immár Magyarország...” Eddig a tények, amelyek nemzeti emléke­zetünk legszomorúbb napjai közt is kiemel­kedő helyet biztosítanak október 6-ának. Minden olyan társadalmi rendszer, amely magát a haladó nemzeti hagyományok örö­kösének |is tekinti, méltán veszi a jogot ar­ra, hogy á múltat saját igazságainak szem­szögéből tekintse, felhasználja ideológiájá­ban, közművelődésében. Az -összefoglaló név­vel aradinak nevezett vértanuk példája ne­künk bem egyszerűen a becsület és hűség példája. Természetesen az is. Ezek a katonák és politikusok végig esküjükhöz és meggyő­ződésükhöz híven küzdöttek, viselkedtek, hja végigtekintünk az áldozatok névsorán, tör­ténelmi magyar nevek • és egyszerű ma­gyar parasztok, polgárok. közkatonák és értelmiségiek neve mellett a nem magyar és nem magyarországi származásúak tömegével találkozhatunk. A tábornokok kö­zül Damjanich, Knézich, Pöltenberg, Lehner, Leiningen-Westerburg és mások; a külföldi segé^ycsapatok (légiók) kivégzett vezetői — Abanocurt. Giron, Woronieczki — a való­ságos nemzeti, társadalmi haladás minden­kori internacionalizmusát, a korabeli ma­gyarországi és európai ügyek összetartozását, a társadalmi haladás ügyének a nemzeti, nemzetiségi korlátokat szétfeszítő jelentősé­gét mutatják. Ahogy az ellenkező oldalról a császár és a cár szövetsége figyelmeztet a visszahúzó, haladásellenes erők nemzetközi­ségére is. 6. emlékező nemzeti gyász­nappá lett. Olyan memen- tóvá, amelyet azóta is ápol az ébren tartó emlékezet és amelynek immár 125 éves tör­ténete van. Olyan cservényekkel, mint a há­borúellenes híres tüntetés a Batthyány-örök- mécsesnél. Ezt a megmozdulást hazafias és kommunista fiatalok szervezték bizonyíté­kául annak, hogy a munkásmozgalom ma­gáénak érezte a hősök emlékét, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás össze­függésének jelképét látta bennük. Október Nyolc és fél - dinnyéből A népszokások szerint Lő- rinc-nap után már nem ér­demes dinnyét fogyasztani, mert inkább a folyadék íze dominál a népszerű gyü­mölcsben, mint zamatos cu­kortartalma! No. az idei nyár később is ‘ kezdődött, tovább is tartott, eleinte esapadéksze- g'ény volt, a dinnyeérés is ké­sőbb kezdődött. Érthető, hogy később is fejeződött be. A szügyi közös gazdaság földjein is szedik még a termés utol­só maradványait, Süki István — aki egyébként Hortról jött ide dinnyézni —, még mindig jó szimattal megérzi, melyik görögdinnyét érdemes piacra vinni. „Nem jött be a termés kedvem szerint!—” mondja sóhajtozva. — „Csak nyolc és fél vagonnal tudtunk aMÉK- nek átadni! Többre számítot­tam!” — s újra lehajol a zöld héjú gyümölcshöz, szakérte­lemmel kopogtatva. Aztán hirtelen a paprika­táblába hívják. Ott is szük­ség van a munkára. A deres hajnalok beállta előtt kell leszedni a termést, mert utá­na megrohad minden száron maradt paprika. Viszik még a balassagyarmati és szügyi üz­letekbe. Süki András —ké­pünkön — magáénak érzi a szüretelnivalót, serénykedik is szaporán. Fizikai munkáMrs/ megerősödve Oblösütieggyöri tapasztalatok „A tagfelvételi munkában to-» Vttübj/a is el kell kerülni a kam­pány szerűséget. A jövőben is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjeilegének erősítésére, az ipari munkások, a fizikai dolgozók, a nők és a fia­talok felvételére.” (A párt X. kongresszusának anyagából.) A határozatok végrehajtása valamennyi alapszervezet fel­adata. Mit tettek a megvaló­sításért, ezt vizsgáltuk a sal­gótarjáni öblösüveggyárban. Azért itt, mert az összes dol­gozó 41 százaléka nő, 42 szá­zaléka pedig 30 éven aluli fiatal. Az öblösüveggyár pártbi­zottságához 12 alapszervezet 490 tagja tartozik. A pártta­gok aránya meghaladja az összes dolgozók 20 százalékát. Az összetételre sem Lehet rosz- szat mondani, hiszen az új felvételisektoel, az új pártta­gokkal ma már 369 fizikai munkás, 161 nő, s mintegy 270 a fiatalabb korosztályhoz tar­tozik. Éppen a kongresszus határozata után éltek a le­hetőséggel, s ma már 11 olyan fiatal párttagot is nyilvántar­tanak, akik alig haladják meg a 18—19. életévüket. pártbizottság asztalán van, amelyen azonnal látható: me­lyik alapszervezet, mikor vett fel új párttagot. De leolvasha­tó erről a kimutatásról az is, hogy mikor vették fel az új párttagot, az új párttag neve, kora, foglalkozása és az aján­rehajtó bizottsági ülésre Is. A tagfelvételt a végrehajtó bi­zottság minden esetben eisu napirendként tárgyalja. Kö­tetlen, elvtársi beszélgetés zajlik itt le az új párttag és a végrehajtó bizottság tagja, között. A kötelességekről, a lók neve. Az áttekinthetőség jogokról váltanak szót, arról, hogy az új párttag mennyire ismeri a szervezeti szabályza­tot. Kiterjed a beszélgetés a családi életre, sőt arra is, hogy mit olvas, vagy mi a kedvenc időtöltése? És ami­kor a végrehajtó bizottság is jóváhagyja a felvételt, gratu­lálnak az új párttagnak, kö­szöntik a kommunisták sorai­ban. azért is jó, mert tudják, lát­ják, hogy melyik, alapszerve- zetnél léptek élőbbre, hol kell esetleg segíteni a pártbi­zottságnak. Követendő módszerek A pártbizottság negyedéven­ként rendszeresen értékeli a tagfelvételi tevékenységet. Az alapszervezeti titkár; értekez­leteken rendszerint azt hang­súlyozzák, hogy a párttaggá nevelést, felkészítést jóval a taggyűlés előtt kell megkezde­ni. Elsősorban a KISZ-mun- kára fordították a figyelmet. Az ifjúsági szervezetben dol­gozó vezetőségi tagokat, akti- ság helyes, tervszerű, és fele­Differenciálton Tény, hogy a párt munkás- jellegének erősítésénél az öb­lösüveggyárban meg nem ér­tés is volt tapasztalható. Ez azonban éppen a pártbizott­vistákat segítették ahhoz, hogy párttaggá nevelődjenek. Az alapszervezetek a szocia­lista brigádokban, a szakszer­vezetben, a tömegszervezetek­ben dolgozó ’fizikai munká­sokra, nőkre és fiatalokra fi­gyelnek. Egy-egy akció vég­rehajtására külön párbmegbí- zatást is kapnak, végrehajtá- A X. kongresszus, a Politi- su'król beszámoltatják az errj­Tervszerűen, felelősséggel kai Bizottság 1972. november 21-d határozata után nagyon komolyan, tervszerűen, fele­lősséggel végezték az öblös- üveggyár alapszervezetei a tagfelvételi munkát. Ezt a té-- nyék bizonyítják. Ezért is va­gyunk kénytelenek a számo­kat segítségül híVmi. 1972-toen 34 új tagot vettek fel az alapszervezetek, fele nő, fele férfi. Közülük 26 fizikai mun­kás, hat műszáki dolgozó és kettő az alkalmazott. Az új párttagok közül 20-nak a . . KISZ-taggyűlés volt az egyik Jai az alapszervezetekkel dol­bereket. Sokat foglalkoznak a társadalmi munkában, a kom­munista műszakokon kitűnt dolgozókkal, azokkal, akik a szocialista brigádokban a hár­mas jelszó szerint cseleked­nek. Azt már említettük, hogy a pártbizottság rendszeresen el­lenőrzi a tagfelvételek alaku­lását: Arról is be kell számol­ni, hogy a pártbizottság mel­lett egy pártépítési munkabi­zottságot is létrehoztak. Tag­lősségteljes munkája után rö­videsen eloszlott. Azért is> mert a tagfelvételi munkában a legszigorúbb differenciált­ságot alkalmazták, s alkal­mazzák ma is. Például égé­sen más követelményt tá­masztanak azzal a fizikai munkással szemben, akinek nincs meg az általános iskolai VIII. osztálya, mint egy mű­szaki, vagy egy alkalmazotti dolgozóval szemben. A két év alatt 12 új párttag végezte el a VIII. osztályt, amivel ko­rábban nem rendelkezett. Az adminisztratív dolgozóknál el­sősorban a párt politikája mel­letti kiállást veszik alapul. De számottevő a társadalmi mun­ka, a közéleti tevékenység és az önképzés. Ez a differenciáltság jelent­kezik már az ajánlóknál, az ajánlók felelősségénél. Hang­súlyozzák, hogy az ajánlók ajánlója. Az 1973-han felvett f>an,ak együtt, segítik — akár felelőssége nemcsak a felvé­új párttagok száma 15, közü­lük 11 szakmunkás, 3 pedig betanított munkás. Érdekesen alakult az idei tagfelvételi te­vékenység. Eddig 22 új tag lépett a kommunisták sorába, fele nő, a másik fele férfi és valamennyi fizikai munkás. Indokolt lett volna a műszaki dolgozók leg jobbjaira is fi­gyelmet fordítani. Az új ta­goknál 13 esetben a KISZ- alapszervezet volt az egyik ajánló. Ezeket a számokat gyorsan le lehat olvasni arról a kimutatásról, amelyik a konzultálással, akár javaslat- tétellel — az alapszervezetek tevékenységét. Sőt. Minden alapszeívezetnek van egy pártbizottsági, vagy végre­hajtó bizottsági patronálóia. Ezek a tapasztalt kommunis­ták a helyszínen adnak segít­séget többek között a tagfel­vételi munkában is. Bevált módszer az öblös- üveggyárban, hogy az alap­szervezet által jóváhagyott új párttagot meghívják a vég­iéiig terjed, hanem azután is, hogy amit az új párttag kö­telessé gszerűen, önként vállalt magára, azt teljesítse is. Hi­szen a párttaggal való törődés hosszan tartó folyamat. Jó tapasztalatokat szerez­hettünk az öhlösüveggyárban. Elsősorban azt, hogy a párt­tagságnál nem a tömegesség­re törekedtek, hanem fizikai munkásokkal, nőkkel és fiata­lokkal erősítették soraikat., A határozat, szellemében. Somogyvári László Rendezvények a Koliászhan A salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központ e hónapban is gaz­dag és változatos lehetőséget kí­nál a látogatók művelődésére, kulturált szórakozására. Ezt bi­zonyltja az októberi programfü­zet tartalma is. Ez — többi kö­zött — közli a Kohász filmszín­ház október havi műsorát. A rendezvények között ifjúsági bá­lok, október 19-én szüreti bál stb. szerepelnek. A megyei képzőmű­vészek tárlata október 21-én nyí­lik majd meg. Igen változatos­nak ígérkeznek az üzemben az ismeretterjesztő előadások is á különböző tagozatokon, a műve­lődési központban, illetve a mun­kásszállón és az ifjúsági klubban. A műszaki könyvnapok kapcsán a könyvtárban műszaki könyvki­állítást is nyitnak. ízlésesen jól berendezett, tágas családi ház Mátrasze- léni. Itt lakik, és innen indul naponta * műszakra Kazánczi Bordás Gábor, a híres bó- nyászdiniasatia , legfiatalabb tagja. Miagas homlakú, vállas, erős ember, és örökké jó­kedvű. Minderzt apjától örö­kölhette, aki néhány évtize­det töltött a szénAalnál. Is­merősei humoráról és mégin- kább szívósságáról, munkabí­rásáról nemegyszer csodálat­tal beszéltek. A már azóta bányamesterként nyugdíjba ment veje és fia, aki csapat­vezetőként kapott Kos,suth-dí- jat, az öreg mellett tanulta meg, nem mindennapi mó­don, a nehéz bányá&zmester- séget. Gábor pedig tőlük. — Ott bizony dolgozná kel­lett, nem volt sok enged­mény. Nincs munka nélkül, — Ügy tudom, eredetileg nem bányásznak készült. — Valóban nem, mert be­írattak a gimnáziumba, és el is végeztem három évet. Az­után lettem bányász. A csa­ládi környezet hatása biztos szerepet játszott ebben.'Az Nekünk is érdekünk is, hogy megbecsülték a jó vagyunk. Most egy front elő- hányászokat. készítését végezzük. Az én — Ma talán nem így van? brigádom a légvágatot hajtja, — Én ma sem panaszkod- Fülöp Pálék meg a szállító- hatofn. Ügy érzem, a nehéz vágatot készítik. Kell a front, bányamunka az_ utóbbi idő- sürgős a munka. bein valahogy veszített rang­jából. Nem is az erkölcsi, in­kább az anyagi elismerés lett kisebb. Ezt tartom aiz egyik legfőbb okának, hogy példá­ul ,a fiatalok nem nagyon ka­csintgatnak a bánya felé. Ha ennek a nohéz munkának si­kerül a régi rangját visszaál- litarii, ‘ úgy, ahogy erről már beszélgetnek, akkor lesz majd fiatal is. — Emlékszik mit mondott — Beneveztek a gyorsváy gathiajtáisba is? " — Valóban. Amikor kezd­tük, ismeretlen volt előttünk a terület, és vállaltunk átla­gosam, 3 százalékos túlteljesí­tést., Jól ment, talán egy kis mét az határozza meg, hogy mennyit Kapok a borítékba. A boríték úgy alakul, ahogy az ember dolgozik. Azért igyekszik, hajt, hogy jól ala­kuljon, megtalálja a számítás szerűen munkatársak sóit a keresetben, és. akkor gyünk, akik egymásra A hánya olyan hely, ahol mindig sürgős a munka és egyik brigádtól függ a másik teljesítménye, mert láncsze­rűen kapcsolódnak a felada­tok. Presztízskérdés is, hogy nálunk ne legyen gyenge ez a lánc. — Jó az összhang a bri­gádban, mert nemcsak egy­va- utal­itthon is valóra válthat ja tér- talk, hanem jó barátok is. veit, elképzeléseit. Így van Most is csak annyit mozidba- ezzel szeraimtem mindenki. Az ~ " ” ember többet akar, többet szeretne elérni, és ehhez az anyagi alapra szükség van. szerencsénk is volt, mert így értelmezem az anyagi in­mindig többet értünk el en- dítékot. — Csak ez van? — A versenytáblán az első helyen szerepel a nevük, és éppen ezért kérdezem: mi­is eredmény néhány évvel ezelőtt Szurdo- lyien belső indítékok ösztön­kon, amikor a mizserfai bá­nyák bezárásáról volt szó? — Jól emlékszem. Azt mond­tam, hogy más után, nézek, de nem megyek ae isteninek se a déli bányákba, mert nem utazom annyit. így volt, de másképpen lett. Csak mentem én is, sőt, az egész zik a versenyre, a jobb ered­mények elérésére? — Nem olyan egyszerű ez a kérdés. Nem lennék őszin­te, ha nem azt mondanám, hogy elsősorban az anyagi elismerés. A végzett munká­tól. függ a kereset, ettől pe­dig sok mindem. Az én* élet­— Azért nem egészen*.. Itt van a jelenlegi munkahe­lyünk a frontelőkészítés. Rö­videsem már a nyitóvá,gatot hajtjuik, és az acél tárnokát is •beépítjük, vagyis teljesen elő kérdés, mi legalábbis így gon­tak, és ezt a többiek nevében is, lpiogy mi előkészítjük a frontot, mire szükség lesz rá. ha szükséges, még többlet műszakkal is. — A kongresszusi tisztele­tére mi is többet vállaltunk, és ahogy már mondtam, ezt saját érdekünkbe is tettük. Ez az érdek az üzem érdeké­vel azonos, legalábbis úgy gondolom. Az ígéret teljesíté­se pedig már becsületbevágó brigád, Szorospatakra. Együtt színvonalamat és a családo­kéi! készítenünk a fromtöri- gád számára. Csikortás Gá­bor írontbrigádjia kerül ide. Mire lefogy a frontjuk, en­nek az újnak készen kell áll­ni. Másképpen baj Lenne, ök sent tudnának termelni. dőljük — mondta Bordás Gábor. Kazinczi Bodó János Dolaimentu mkötet a he yí direktóriumok munkájáról Új helytörténeti dokumen­tumgyűjtemény került a kö­zelmúltban nyomdába. A Nógrád megyei Levéltár gon­dozásában előreláthatólag a hónap folyamán megjelenő fü­zet az 1919-es Magyar Ta­nácsköztársaság megyei és já­rási direktóriumainak rendel­kezéseit tartalmazza, s hasz­nos betekintést nyújt a kor politikai és társadalmi életé­be, megmutatva a proletár­hatalom helyi szerveinek ál­lamépítő, szervező tevékeny­ségét, a hatalom megszilár­dítását célzó erőfeszítéseit. Jelölő gyűlésen kérték Fedett váró épül Régi kérésük teljesül a hugyagiaknak; buszváróter­met építenek a községben. A község lakói már az 1973-as jelölő gyűléseken szóvá tették a fedett váró hiányát. Teljesítve a lakosság kéré­sét, a megyei tanács , anyagi1 segítségével hamarosan hoz­záfognak a buszváró építésé­hez. A hugyagi tanácsi ki- rendeltség épülete mellett helyet kapó váró 50 ezer fprintba kerül majd. NÖGRÁD — 1974. október 5., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom