Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

\ Portugáliai helyzetkép az összeesküvők példaképe * Simó Endre, az MTI ki­küldőn tudósítója jelenti: Portugáliában elfogatási parancsot adtak ki .Almeida /. raujo, a liberális part íö' lakára, Angolában pedig Antonio Joaquim Ferronha, ;■' angolai kereszténydemok­rata párt főtitkára ellen. Mindkettőjüket azzal gyanú- s i.iák. hogy reszt vettek a szeptember 28-i ellenforra- oalrni- államcsinykísérlet megszervezésében. A demok- ratikus kormány hatóságai körözik Antoni Figueiredo alezredest, a liberális párt másik vezetőjét is.. A liberá­lis párti vezetőknek az utol- s > pillanatban sikerült kere­ket oldaniok cascaisi luxus­villájukból. A párt felforgató t -vékenységéhez több száz­ezer dollárt kapott különféle tőkéscsoportoktól, részvény­társaságoktól. Újabb részletek váltak Ismeretessé a haladás pártjá­nak (PPMFP) lisszaboni köz­ponti és megyei székhazában tartott házkutatás eredmé­nyeiről. A lefoglalt doku­mentumokból egyebek közölt kiderült, hogy a reakciós po­litikai szervezet a szeptember 28-ra tervezett jobboldali hau talomátvételt különböző poli­tikai akciókkal igyekezett előkészíteni: a szélsőjobbol­dali szervezeteken kívül a maoista MRPP-nek és \a coimbrai „Forradalmi Ligá­nak” azokra a törekvéseire is épített, amelyek arra irá­nyultak, hogy ismét vad­sztrájkot robbantsanak ki a TAP légitársaságnál és kü­lönféle üzemeknél. A Diario de Lisboa teljesen megbízható forrásra hivat­kozva azt írja, hogy a Sala­zar- és Caetano-féle fasiszta titkosrendőrségnek a lissza­boni Caxias börtönben fogva tartott ügynökei a szélsőjobb- oldali szervezkedés hallatán még a múlt héten „gyorslis­tát” állítottak össze azokról a katonákról és polgári sze­mélyekről, akiket az adandó pillanatban azonnal falhoz akartak állítani. Hasonló lista készült a labdarúgó-sta­dionban. illetve a bikaviada­lok arénájában deportálan- dókról. A lap megállapítja: „Pinochet nyomdokain akar­tak haladni”. A fegyveres erők mozgal­mának (MFA) katonai nyo­mozói megkezdték azoknak a személyeknek a kihallgatását, akiket a meghiúsított állam­csínykísérletben való részvé­telük miatt tartóztattak le. A legfrissebb közlés szerint a múlt heti szélsőjobboldali tüntetésre igyekvők feltar­tóztatására létrehozott mun­kásosztagok és az MFA kato­nái péntektől vasárnapig 200 lőfegyvert koboztak el gép­kocsival Lisszabonba igyekvő egyénektől. (MTI) Kleridesz hivatalban marad Glafkosz Kleridesz ügyveze­tő ciprusi elnök megváltoz­tatta korábbi elhatározását és mégis hivatalban marad. A ciprusi görög közösség vezetője korábban a lemon- c.is gondolatával foglalkozott,, mert a válság rendezése oél- j :ból a görög és a török kö- i >sség vezetői, között folyó t rgyalásokon a török fél két- s 'Sbe vonta Kleridesz jogát a g irögök teljhatalmú képvise- 1 téré. A politikus azonban a r aD folyamán telefonüzenetet 1 ipott Makariosz államfőtől tt Waldheim ENSZ-főtitkár- t >1 és ebben mindketten tá­mogatásukról biztosították. A szigetország parlamentje rendkívüli ülésén ugyancsak bizalmat szavazott Kleridesz- nek. A ciprusi kormány hivata­los közleményéből megálla- píthatólag csütörtökön este sikertelen kísérlet történt Kleridesz ügyvezető elnök meggyilkolására. A közle­mény szerint ismeretlen tet­tesek rálőttek egy rendőrautó­ra, amely az elnöki hivatalt és Kleridesz lakását összekötő útvonalat ellenőrizte. A me­rényletre néhány perccel az­előtt került sor, hogy az ügy­vezető elnök napi munkájá­nak végeztével hazaindult volna. A rendőrök viszonoz­ták a tüzet, majd üldözőbe vették a merénylőket, azok­nak azonban sikerült egér- utat nyerniük. (MTI) Kállai Gyula Indiában Nagygyűlés Delhiben A Hazafias Népfront Kál­lai Gyüla vezette küldöttsé­ge, indiai vidéki körútja so­rán ellátogatott Chandigar- ba, Ludhianába és Simlába. Csütörtökön Delhiben nagy­gyűlést rendeztek a küldött­ség tiszteletére. Ezen az In­diai Nemzeti Kongresszus Párt delhi szervezetének el­nöke üdvözölte a magyar delegációt, majd Kállai Gyula és Sarikar D. Sarma, a kongresszus párt országos elnöke beszédet mondott. A nagygyűlés után a küldött­ség találkozott az Indiai Kommunista Párt vezetői­vel. (MTI) SALT*ldrgyalds 1 A szovjet és az amerikai gyalások keretében. Az ülést küldöttség pénteken megtar- az ENSZ genfi hivatala mel- totta esedékes találkozóját a lett működő állandó szovjet stratégiai fegyverrendszerek képviselet épületében tartot- korlátozásáról folytatott tár- ták. A Jő sszíori: az NDK nsezogazilasiíga (III.) A cél 1990-ig meg fog átmásolt A lehetőség, hogy egymás után beszélgetést folytathas­sak Bruno Kieslerrel. az NSZEP Központi Bizottsága tagjával, a párt mezőgazdasá­gi osiztálya vezetőjével és Heinz Kuhriiggal. a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági, élelmiszer- ipari, és erdőgazdálkodási miniszterével úgy adódott, hogy azt rendezni sem lehe­tet volna jobban: lényegében a riportutam vége előtt, ösz- szegzendő és összegezhetően a látottakat és a tapasztalta­kat. A kifejezés, hogy beszél­getni, persze nem pontos: az újságíró igyekezett röviden és tömören kérdezni és az NDK két mezőgazdasági szak- tekintélye igyekezett részle­tesen és sokoldalúan vála­szolni; A legnagyobb örö­mömre. \A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága fejlesztésében nem követ va­lamiféle különleges, sajátos modellt. Kétségtelen, hogy fi- gyelembe veszik és figyelem­be kell is veimiök a törté­nelmi sajátosságokat, a föld­rajzi, az éghajlatbeli különb­ségeket például. Ám az NDK mezőgazdaságának fejleszté­se a párt agrárpolitikája a marxizmus—leninizmus, taní­táséin alapul, a szovjet me­zőgazdaság bevált tapaszta- talatait használja fel. Az el­telt évek alatt jelentős vál­tozás történt az ország osz­tályszerkezetében, nemcsak oly tekintetben, hogy túlsúly­ra jutott a mezőgazdaságban is a szocialista szektor, de oly formában is, hogy míg lényegesen gyarapodott a munkásosztály létszáma, en­nek arányában csökkent a parasztságé. Ám ez a parasztság már nem a régi. Az NDK gépipa­ra, vegyipara — többek kö­zött — jóvoltából uralomra jutott a mezőgazdaságban is az iparszerű termeléss s en­nek nyomán a mezőgazdasá­gi termelés számos területén már aligha lehetne pontosan meghatározni, hogy ki itt a munkás, vagy ki a szövetke­zeti paraszt. A parasztság az elmúlt negyedszázad törvény- szerű fejlődése miatt általá­ban is nagyot lépett előre, de különösen nagyot ideoló­giailag. A negyedszázad előt­ti 2,2 millió parasztból egyéb­ként ma már csak 800 ezer dolgozik a mezőgazdaságban, és ez a szám is tovább csök­ken, részben az elöregedés, részben a népgazdaság más területére történő átáramlas miatt. Ez azonban természetes fo­lyamat. A lényeg, hogy azok. akik a mezőgazdaságban dol­goznak, zömében magasabb képzettségűek, a mezőgazda- sági termelés technológiáját, a folyamatok szervezését és irányítását illetően. Sokan és szívesen' mondják manapság is még, hogy a hagyományos német szorgalom az, amely nemcsak világszertp. elismert ipart, de magas színvonalú mezőgazdaságot is teremtett az NDK-ban. Naivitás lenne persze lebecsülni a szorgal­mat, de a szorgalom önma­gában még semmit sem ér. Hogy abból reális valóság legyen, ebben volt és van óriási érdeme a KGST-nek, az összefogásnak, a közös gondok közös megoldásának. Az, hogy szoros kapcsolat épült ki például Magyaror­szággal a kukoricatermesz- tésben, temyésizanyagcserében vagy a gépi technikában a Szovjetunióval, Bulgáriával, technológiában Csehszlová­kiával, Lengyelországgal. — íg,en sokat segített az itteni mezőgazdaságnak. Csakis az integráció növelése, az orszá­gok közötti okos és célszerű szakosodás, a termelési lehe­tőségek jobb kihasználása. — ez a további módja annak, hogy dinamikusan fejlődjön az NDK mezőgazdasága. A Német Szocialista Egv- ségpárt. Központi Bizottságá­nak közelmúltban tartott ülé­se megállapította ugyan, hogy a mezőgazdaság fejlődése jó úton halad, de további és nem kis feladatokait szabott e téren az egész népgazda­ság elé. Mint már volt szó róla. e sorozat egyik riportjában szá­moltam be erről, mind több és több szövetség alakul a mezőgazdaságban a termel ő- szövetkezetek összefogásából a technika magasabb szintű kihasználására. Ezeknek a szövetségeknek további segí­tése, a szakosodásuk elősegí­tése a legfontosabb feladat. El kell választani a növény­termesztést az állattenyész­téstől, miközben le kell szá­molni a még néhány éve oly megdönthetetlennek. tartott álláspontokkal, mint például a mezőgazdasági egységek optimális területe egvkon felső határának megítélése. A régi optimális határok ir­reálissá váltak. A jelenlegi mezőgazdasági beruházások 80 százaléka arra irányul, hogy ipárszorű és óriási léte­sítményekkel lássák el a szakosodó szövetségeket. Tizenötezres marhahizlalda, kétezer férőhelyes komplex- tehenészet, 23 ezres sertéshiz­lalda — ilyen nagyságrend­ben, sőt még nagyobban kell gondolnunk a közeljövőben már. Ellátási körzeteket kell ki­alakítani, így például Berlin közelében, ahol egyszerre négv 25 ezres sertéshizlaldát kell építeni a hozzájuk szükséges takarmánykeverőkkel. Egy­millió sertést „termelnek” majd annyit, mint amennyi az NDK egész állománya ne­gyedszázada volt. S ha ehhez hozzávesszük a kemizálás fejlesztésének nem kis tenni­valóit, a gépesítés intenzitá­sának növelését, akkor még mindig csak egy részét érin­tettük azoknak a terveknek, amelyeket részben már 1980- ig, illetőleg 1990-ig kidolgoz­va várják, hogy megvalósít­sák őket. Kétszer két órát, talán még többet beszélt a gondok­ról, tervekről, eredményekről Bruno Kiessler és Heinz Kuhrig. A felét sem tudtam mindannak elmondani., amit ők mondottak, & a tizedét sem , tudták elmondaná ők annak, amit a kérdésekre el szerettek volna mondani. Hiába az életet nem lehet néhány órába begyömösaölni. Már a próbálkozás ü> tiszte­letre méltó. X Az újságíró mindig valami sztorit keres, valami csatta- nós. izgalmas, és tanulságos, odafigyelésre igazén érdemes történetet. Olvasóim hogyan érzik? — nem tudom, de végtére is jómagam úgy ér­zem. sikerült jó „történetet” találnom: a jó sztori, az NDK mezőgazdasága volt. • Vége Gyurkő Géza iUleguoiásul ss tanácstörvény i (Folytatás az 1. oldalról) 1, tek, esetenként értékes mű- e ni ekek felújítását eleve úgy keltene tervezni és meghatá- r zni, minit a lakásépítést, hi- i ül — nemzeti vagyonról v szó! Éppen ezért túlzott­an ok tartja e vonatkozásban fc anyagi eszközök f elhasz- i fásának decentralizáltsá­gát. Vissiza-vissizatérőteg foglal­koztak a képviselők a laikos- fi :g és a tanácsok közötti 1 ipcsolatok helyzetével. Álta­lános vélemény szerint — ezt összefoglalójában dr. Gonda György is hiaingoztotta —, lé- inyes ez a kapcsolat lényege­sen fejlődött, bár a törvény további tehetőségeket is ad a szocialista demokratizmus ilyen értelmű kiszélesítésére. A felszólalók szerint sokat ji vult a tanácsok és a kör- 5 tűkben működő vállalatok k ipcsolata — együttműködé- s i számos kérdésben mint a s ociális intézmények, óvó­ié ik stb. építése, támogatása* I -. Gonda György és még tbben dicsérték á falugyűlé­seket, melyeknek aktivitása és eredményessége példamu­tató lehet a városi tanácsok s ámára is, amelyeknek e té­ren nehezebb a dolguk, A városok hatása Érdekes problémát fejtege­tett felszólalásában Homor bnréné, Komárom megyei képviselő, városi tanácselnök­helyettes. A város környéki kisközségekről beszélt, ame­lyek újabban, alkalmazkodva az élet körülményeihez, in­kább a városhoz kapcsolód­nak oktatási, egészségügyi és kulturális szükségleteik ki­elégítésében, mint a járás­hoz, amelyhez közigazgatási - teg tartoznak. Véleménye sze­rint ezt az egészséges gya­korlatot kell ösiatönözni és szentesíteni. E kérdéssel ro­kon a különböző szintű, egy­másmellé rendelt tanácsok szervezeti együttműködése is, amelyről Crerna Sándor vá­jár, Baranya megyei képvise­lő tett néhány figyelmet kel­tő megjegyzést. Elmondotta, hogy a dél-dunántúli megyei tanácsok már jó ideje szerve­zetten együttműködnek a re­gionális tervezési, fejlesztési és gazdálkodási feladatok összehangolása érdekében. Ennek azért is nagy a jelen­tősége, mert több olyan, szá­mos megyét érintő fejlesztési feladat is . van, amellyel egyetlen megye nem tud mii kezdeni. Ügy tűnik, a legtöbben mé­gis magával az ügyintézéssel foglalkoztak, hiszen ez gya­korolja a legnagyobb hatást a közvéleményre. Daradics Fe­renc, Tolna megyei képviselő, járási pártbizottsági első tit­kár szerint mind kevesebb a helytelen döntés, aminek igen jó a hatása, mégis jócskán csökkenteni kell az ügyek in­tézésének ,;átfutási .ideiét”. A, hosszadalmasság még akkor is rossz vért szül. ha a dön­tés kedvező. Számos példa bizonyítja, hogy a nemleges döntést könnyebben veszik tudomásul az érintettek, ha az szakavatott módon és huza­vona nélkül születik. Ugyanezt a problémát tag­lalta dr. Gajdócsi István is hangsúlyozva, hogy a megyé­ben tárgyalt évi. 2 millió ügy­nek mekkora a politikai han­gulatteremtő hatása. Példák­kal bizonyította, hogy a bü­rokráciát sematikus intézke­désekkel nem lehet megszün­tetni, mert vannak esetek amikor valóban elhamarko­dott dolog gyorsan dönteni, más esetekben viszont tűrhe­tetlen. ha a tanácsi szervek teljes mértékben élnek a tör­vény engedélyezte 30 napos határidővel. Számos felszólaló foglalko­zott a tanácsok által szerve­zett társadalmi munkák jelen­tőségével és többségük úgy vélekedett, hogy ezt a nagy anyagi, és erkölcsi tartalékot még korántsem merítettük ki, formáit változatosabbá lehet tenni, még több szellemi erőt kell segítésükre igénybe ven­ni. Többen beszéltek a Haza­fias Népfront és a tanácsok együttműködésének jó tapasz­talatairól. —■' S. Hegedűs Lász­ló. Pest megyei képviselő kü­lönösen gazdag tapasztalato­kat sorolt fel e vonatkozás­ban —, mások a munkások szerepét, a tanácsi munkába való bevonások fontosságát hangoztatták. A délutáni órákban Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szólalt NÓGRAD - 1974. október 5-, szombat Gáspár Sándor, Sándor József, Cseterki Pál az országgyűlés szünetében Lajos és Losonczi fel, mintegy mérlegelte: ho­gyan kapcsolódik a .tanácsok munkája az államélet és a szocialista demokrácia fejlesz­tésének, a párt és a kormány által meghatározott program­jához. Kötelességek és jogok egysége Hangsúlyozta, nem lehet különválasztani az állam fej­lesztését. a szocialista demok­rácia szélesítését és a közpon­ti irányítás javítását, mert ezek egymáissal szorosan ösz- szefüggű- kérdések. Szocialista államunk akkor erős, ha te­vékenységében milliók támo­gatják, s az állampolgárok közvetve és közvetlenül részt- vesznek a hatalom gyakorlá­sában, a közügyek intézésé­ben, A demokrácia akkor fej­lődik, ha nem féltjük az ál­lamhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az intézkedések kialakításá­ban és véleményt mondanak a végzett munkáról. Azt is hangsúlyozzuk azonban — tette hozzá a miniszterelnök- helyettes —, hogy a demok­ráciától elválaszthatatlan a kötelességek és a jogok egy­sége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, bele­értve a tanácsok tevékenysé­gét is. Borbándi János a továb­biakban megállapította: a ta­nácstörvény bevált, jól szol­gálja társadalmi céljainkat, eredményesebbé tette a taná­csi munkát. Jelentősen fejlő­dött a város- és községpoliti­kai tevékenység, és a tanácsok tartalmas együttműködést ala­kítottak ki a területükön mű­ködő más. szervekkel. A jövő­ben azonban tovább kell szé­lesíteni ezt az együttműkö­dést, beleértve a felügyeleti jogok gaykorlását is. Ami az' ügyintézést illeti, a munka színvönala az utóbbi években sokat javult, közelebb került • a lakossághoz, egyszerűbbé vált. Bürokratikus jelenségek azonban továbbra is előfor­dulnak. ezekkel pedig nem békülhetürik meg, mert a leg­egyszerűbb államigazgatási ügy is bosszúságok forrása le­het, ha felesleges utánjárást igényel, ha az állampolgár ri­degséggel, ■ bürokratikus for­maságokkal találkozik. A ta­nácsi dolgozók munkájukban az ügyirat mögött lévő em­bert is lássák! Vizsgálják a hatásköröket Kitért a miniszterelnök-he­lyettes a jogi szabályozás ma még tapasztalható bonyolult­ságára is, amely csökkentheti i az irányítás hatékonyságát. A hibáik forrása többnyire az, hogy vagy nem veszik^ kellően figyelembe a jogszabályalko­tásban a végrehajtás feltéte­leit, vagy nem vonják be a munkába azokat, akiknek meg kell valósítaniuk e sza­bályokat. Végül az igazgatás hatáskörök és a hatósági jog­körök „leadásának” problémá­ját, valamint az ellen,őrzés kérdését fejtegette a mimisz- terelnök-helyetto*. Hangsú­lyozta, hogy három év tapasz­talatai után, ismét meg kell vizsgálni, milyen intézmények kerüljenek alsóbb, városi, il­letve községi tanácsi hatás­körbe. A hozzászólásokra dr. Papp Lajos államtitkár válaszolt, összefoglalva a vita és a há­roméves tanácstörvény meg­valósításának tapasztalatait. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka véget ért. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom