Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
I ürigddtetellsedo BaJagsagyarmaton | Megérte a fáradságot A vetélkedő egyik humoros játéka a brigádok bemutatkozása volt. Képünkön a „vizesek” csapatkapitánya mutatja be szocialista brigádját Balassagyarmaton, ebben a napjainkban különösen dinamikusan fejlődő, iparosodó kisvárosban először rendezték meg a szocialista brigádok városi vetélkedőjét. A verseny várakozó, kivételes izgalma, amely — nagyon érthető és emberi módon — a versenyzők és a rendezők részéről egyaránt megnyilvánult, tulajdonképpen ennek az úttörő kezdeményezésnek szólt. S ezen lényegében az a tény sem változtat, hogy a balassagyarmatiak már rendelkeztek egy kipróbált és jól bevált mintával, nevezetesen az 1972- ben megrendezett salgótarjáni szocialista hrigádvetédkedő tapasztalataival. A gyakorlati végrehajtás, a mag előre nem 1 átható meglepetéseivel és zökkenőivel azonban egészen más. Noe, moet, az egy héttel korábbi elődöntő és a vasárnapi döntő után nyugodt lelküs- merettel állapíthatjuk meg, hogy a vetélkedő megrendezésével jól vizsgáztak a balassagyarmati népművelők, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársai és azok a társadalmi aktívák, akik a szervezés és a lebonyolítás felelősségteljes munkáját végezték. A döntőket, amelyek színhelye az egykori megyeháza jelenleg még átalakítás alatt álló nagyterme volt, áprilisban kezdődő, több hónapos, úgynevezett pontszerzést szakasz előzte meg. A vetélkedőre benevezett 29 szocialista brigádnak ajánlott kulturális rendezvényeket kellett látogatniuk, melyekért meghatározott számú pontot kaptak. Az eredmények alapján 19 brigád h—6 fős csapata került a középdöntőbe, ahonnan 8 brigád jutott tovább. A döntők levezetésére Kiss Katalint, a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ előadóját kérték fel • balassagyarmatiak. A népes zsűriben helyet folgaltak a város politikai vezetői — többek között Skoda Ferenc, az MSZMP Balassagyarmati városi Bizottságának első titkára —, a kulturális inttézmények, és a vetélkedő üzemek igazgatói; az elnöki tisztet Kmetty Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese töltötte be. A döntőbell összecsapásra a csapatokat néhány brigádtag, Vajon ő mennyit segített a csapatnak? ismerős is elkísérte. A nyolc csapat vetélkedéséből a MÁV balassagyarmati vonalfőnökségének Landler Jenő Szocialista Brigádja került ki győztesen, két pont különbséggel a Fémipari Vállalat Rudas László Szocialista Brigádja előtt. A harmadik helyet a Víz- és Csatornamű Vállalat Madách, a negyedik helyet a Ruhaipari Szövetkezet Petőfi brigádja szerezte meg. A további sorrend a következő: az Ipoly Bútorgyár Komarov, a- Fémipari Vállalat Lenin, a MÁV Petőfi és a Fémipari Vállalat Kilián György nevét viselő szocialista brigádja. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ vásárlási utalványa mellett az első helyezett elnyerte a felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére rendezett megyei szocialista brigádvetélkedő elődöntőjében való részvétel jogát is. Az eredménykihirdetés után a győzteseknek gratuláltunk. Percze László, a forgalmista hrigádvezető így vélekedett a sikerről: — Csapatunk, azt hiszem, nem túlzás, iskolapéldáját mutatta be a kollektív játéknak. Nem volt favori- tunik, mindenki becsülettel vette ki részét a közös munkából és a tőle telhető legtöbbet nyújtotta. Nem ez volt az első vetélkedőnk, és reméljük, hogy nem is az utolsó. Mert mi nagyon szeretünk vetélkedni. A tizenkét tagú brigád 1962- ben alakult, s háromszor nyerte el a bronzkoszorút. A MÁV budapesti igazgatóságának elmúlt évi szakmai vetélkedőjén a negyedik helyet szerezték meg. Szakmájukat szerető, jód dolgozó, érdeklődő emberek valamennyien. Győzelmüket is ennek köszönhetik: szorgalmasan tanulmányozták a vetélkedő megadott irodalmát, bújták a könyveket, rendezvényekre jártak. Jancsó István, a csapat egyik tagja mondta: — örülünk a pénzjutalomnak is. de a győzelem erkölcsi értéket legalább ^ítnyira fon- tosnak tartjuk. Nagyon sokat tanultunk a vetélkedő ideje alatt, s végül is ez a tudás bennünket gazdagít. Hasonlóan vélekedtek a többiek is: Lotharidesz Ildikó távgépíró-kezelő, Nagy Ágnes adminisztrátor és Pálinkás Mihály kocsirendező. Megérte a fáradságot Nemcsak ismereteket szereztek a résztvevők, közelebb kerültek egymáshoz a közösségek is, a szocialista brigádok és a köz- művelődési intézmények megismerték egymás munkáját, gondjait. Olyan szoros emberi kapcsolatok alakultak ki, amelyek a munkásművelődés továbbfejlesztésének nagyszerű lehetőségeit rejtik magukban, Bizonyára élni is fognak majd velük Balassagyarmaton. < —ok— FELICE CHILANTI: Három sássiót Salvatore Giulianónak 25. Giulíano megtette az első lépést. Kihallgatást kért a monrealei püspöktől, akit jól isimért. És a püspöknek elmondta tervét: igen, néhány száz milliót akar kapni az állami banktól, aztán eltűnik, családjának itt hagy egy tésztagyárat; a tömérdek pénzre azért van szüksége, mert valahol le akar telepedni, Dél- Amerikában, vagy Észak- Amerikában akar „becsületes” munkát végezni. Egyszóval: tőkét akart. Elmagyarázta, hogy a bankelöfc házát már ellenőrzés alatt tartja és a kormányfőtanácsosnak két nap áll rendelkezésére, hogy kifizesse a pénzit. Ellenkező esetben vérfürdőt rendez. A püspök kért, könyörgött, tanácsokat osztogatott és ítélkezett, Giulíano azonban rá se hederített. így hát. amikor a kormányfőtanácsos reggel beért hivatalába, ott »találta a főpapot. Hogyan vonhatna el egy állami bank elnöke ekkora ösz- szeget a napi üzletmenetből? És különben is, nyilván nem javasolhatja a kormánynak, hogy tárgyaljon Giulianóval, hajoljon meg a gonosztevő akarata előtt. Kínos találkozások. titkos megbeszélések és tanácskozások napja volt ez. Csak késő este ajánlotta föl „valaki” a közben járását. Régi gengszter volt, sok óv és sok bűn nyomta a vállát, nemrég tért haza Bronxból. Persze nem a maga kezdeményezésére lépett . működésbe, nem is saját tervét akarta végrehajtani. Csak eszköz volt Crózza Black, az amerikai maffia titokzatos vezérének kezében. Magától értetődik: amikor Ilyen ügyben tárgyal valaki, akkor rendelkeznie kell bizonyos erőkkel, azaz pisztolyokkal, bérgyilkosokkal. És a vén rókának voltak ilyen erői. Ha nyíltan kellett volna összecsapnia Giulianóval, akkor valószínűleg a rövidebbet' húzza: ám volt őneki pártfogója, sőt Crozza Black „biztosította” is. A sokat próbált gengszter átvett a kormányfő- tanácsostól némi pénzt, korántsem annyit persze, amenn/yit Giulíano kért, körülbelül a tizedét, aztán maga mpnt vele a momteleprei bandavezérhez, a püspök villájába, amely ebben az évszakban üresen állt. És itt, ezen a találkozáson ismerte meg Giu- Liano Crozza Black tervét. A pénz, amelyet a hétpróbás gengszter átadott neki, elég volt arra, hogy alapítson egy malmot tésztagyárral, egy kis vidéki üzemet. Am ahhoz. NÓGRAD - 1974. október 1., kedd Tanulás és önművelés 1/ érés, tanács, terv, javas- lv lat, felajánlás, cél — és sorolhatnánk tovább, hány és hány formában fogalmazódik meg a művelődési szakemberek beszélgetéseiben, vitáiban, feladatterveiben a közoktatás és közművelődés kapcsolatának gondolata. Az alapvető cél — a fiatal nemzedék nevelése, kulturális horizontjának tágítása — közös. Ezért kell kitárni az iskolák kapuit, keresni az együttműködés lehetőségeit a könyvtárakkal, művelődési házakkal. A legkisebb falusi iskolától a gazdag felszereltségű városig, mindenütt sok haszonnal jár ez. Napjainkban, amikor egyre több felnőtt vesz kezébe tankönyvet, szaporodnak a felnőttoktatási formák, érdemes figyelni arra is, visz-e út a dolgozók iskolájából, a tanfolyamoktól a közművelődési intézményekbe, az önművelés lehetőségei gazdagodnak-e a felnőtt tanulóknál. Amikor először kezdtek el beszélni a rövidített időtartamú, 80 órás általános iskolai tanfolyamokról, sokan vélekedtek így — miközben régebbi emlékek jutottak eszükbe —, no, ez is egy gyorstalpaló tanfolyam! A lényeg csak a végzettség megszerzése, hiszen miféle tudásanyagot lehet felszedni néhány óra alatt? A kétkedők arra nem gondoltak, hogy más célkitűzésekkel más helyzetből indulnak ezek a tanfolyamok, mint a régi esti iskolák. És nem utolsósorban: más módszerekkel dolgoznak. A nem Iskolaszerű oktatás legfontosabb célja: megtanítani tanulni. Ezért nem mondhatjuk csupán külsődleges különbségtételnek, hogy nem tanárok, hanem meghívott előadók vezetik az órákat, segítenek az anyag feldolgozásában. A nyolcvan óra rövidülő. Hogyan lehetne mégis ezt is Úgy felhasználni, hogy a tanulás önművelésre is felkészítsen, a kulturális élet vérkeringésébe jobban bekapcsolja az embereket? A kötetlenebb forma, a művelődési ház klubja, mint „tanterem”, azt sugallja, sok lehetőség van erre. Pásztó az elsők között volt a rövidített tanfolyamok szervezésében. Az itt megvalósított elképzelések másutt is realizálhatók. Kisfilmek, diák, hanglemezek szolgálják a tanulást. Ezek a tananyagon túl is mutatnak, hiszen felhívják a figyelmet érdekes jelenségekre, színesebbé teszik az anyagot. Felkeltik az igényt arra, hogy legközelebb otthon, a televízióban is odafigyeljenek egy-egy Ismeretterjesztő filmre, történelmi kérdésekét boncolgató kerekasztal-beszélge- tésre. Sokszor pedig a már látott, hallott dolgok rendeződnek rendszerré. A felnőtt „tanuló” bármilyen messze is van már az iskolai anyagtól, tömérdek ismeretet felhalmozott, a tanfolyam „tanítási órái” a rendcsinálásban is segíthetnél!. A most Induló középisko** lai vizsgára előkészítő tanfolyam hallgatói rendha- gyóan kezdték az évet: dr. Kőháti Attila kutató-geológus előadását hallgatták meg. Es i« földrajz!! Az első történelemórát a helytörténeti kiállítóteremben tartották meg. Mi a törénelem, melyek ennek a tudományágnak a céljai, miéi C tartozik az emberhez az a törekvés, hogy múltját megismerje? Mindezekre a kérdésekre a múzeumi környezetben egyszerűbb volt a válaszadás. Emellett még a hónai végéig itt látható Csohány Kálmán-kiállítást is végignézhették. Nemrég fejeződött be a járási ismeretterjesztő és kereskedelmi napok rendezvény- sorozata. A látogatók között szép számmal fedezhették föl volt tanítványaikat is az előadók. Ez nem véletlen: az itt töltött órák során gyakran láthattak képzőművészeti kiállítást, első kézből értesültek a rendezvényekről. A tanfolyam ideje alatt kedvezményesen, családiatokkal együtt színházi előadáson vettek részt — idén ijj két alkalommal szerveznek hasonlót. A könyvtár és a felnőttoktatás kapcsolatára csak egy példa a járásból: a héhalmi klubkönyvtár vezetője földrajzóra előtt útleírásokat, földrajzi válogatást vitt be. Miután nézegették a hallgatók, sok könyv megtetszett, érdemesnek tartották beiratkozni a könyvtárba. T anulás és önművelés. A két fogalom összetartozását nem kell bizonyítani. Csak az utakat kell kutatni: hogyan kapcsolhatók össze minél érdekesebb. hasznosabb és vonzóbb formában a felnőtteknél is. G. K. M. Mai tévéajánlatunk Makarenko színpadon A Déryné Színház: legközelebbi bemutatója Makarenko nagysikerű regényéből. Az új ember kovácsából készült, a szovjet M. Stehlik színpadra állításában. Makarenko az első világháború alatt családjukból kihullott, a bűnözés útján megindult fiatalokból próbál tisztességes, dolgozó embereket nevelni. Alapvető nevelési elve: a bizalom. A környezet azonban — a 20-as évek Oroszországénak falusi világa — nem nézi jó szemmel Makarenko kísérletét, s a legaljasabb eszközökkel is igyekeznek kompromitálnd a megszállott nevelő tanítványait Makarenko szerepében Hável Lászlót láthatjuk. A darabot Fetrik József rendezte. A budapesti központi bemutatót október 1-én tartják. hogy annyi pénzt kaphasson, amennyit követelt — hogy számottevő anyagiakkal vándorolhasson ki —, még valamit meg kell tennie Giulianónak: újra zászlót kell ragadnia. Az öreg gengszter lassan beszélt, minden szót alaposan megrágott. Ha Giulíano nem fogadja el a javaslatot, mondta, akikor anyját és testvéreit még ma éjjel kinyírják. A monteleprei házat már körülvették az öreg amerikás bérgyilkosai. A HARMADIK ZÄSZLÖ: AZ AMERIKAI FASIZMUS Giulíano belement az alkuba. És ebben a pillanatban, ezzel az alkuval kezdődött a banda történetének legvéresebb korszaka. A harmadik zászlóval a biztos kivándorlást ajánlották föl Giulianónak, tetemes anyagiakkal; ha átér az óceánon, megválaszthatja további sorsát: a gazdag polgár békés, biztonságos életét, vagy parancsnoki posztot az amerikai és a kanadai alvilágban. Az új zászló nem volt más mint az amerikai fasizmus. (Folytatjuk) 20.00: Madách Imre: Mózes. A kétrészes dráma közvetítése a Nemzeti Színházból, felvételről. Madách Imre alig néhány hónappal Az ember tragédiája megírása után — az 1860-as évek közepén — vetette papírra a Mózest. Egy egész évszázad érlelő hatása kellett ahhoz, hogy a dráma minden értéke felszínre kerüljön. Annak Idején az Akadémia bíráló bizottsága — Arany János, Jókai Mór. Kemény Zsigmond — ugyanis elvetette a művet, s a század eleién sem aratott sikert a bemutató. A ma közönségét jobban foglalkoztatja , az a kérdés. amelyet Madách • a Mózesben felvetett. A néo és a vezető, az egyéniség és a tömeg viszonyát vizsgálta drámai költeményében, s választ keresett kora kérdéseire a bibliai ihletésű történetben. A bukott szabadságharcot kő. vető Bach-korszak reménytelenségéből kivezető utat rajzolta meg. A történet az ősidőkbe visz vissza: a zsidók — Mózes vezetésévél kivonulnak Egyiptomból, és a pusztában bolyongás, a szenvedések és a reménytelénség érzése után elérkeznek az ígéret földjére — Kánaánba. A mű vezérmotívuma a szabadság eszméje, s ezzel párhuzamosan Madách az emberiség legjobbjait évszázadok óta foglalkoztató kérdéseket is feszeget: meddig népvezér valaki és mitől kezdve válik zsarnokká, lehet-e a nép ellenében munkálkodni a népért? A művet először a veszprémi Petőfi Színház mutatta be 1966-ban. Keresztúry Dezső átdolgozásában, s most a Nemzeti Színház előadásában láthatjuk — Sinkovits Imrével a címszerepben. ART KINO előadások ILLUMINACIÓ A tudásvágy megszállottja. A locamói filmfesztivál három nagydíjával kitüntetett 6zínes lengyel filmdráma. Rendezte: KRZYSZTOF ZANUSSI Szereplők: STANISLAW LATOLLO MALGORZATA PRITULAK 3emutató: balassagyarmati Madách Filmszínház »ovember 2., salgótarjáni József Attila Filmszínház november 4. í
