Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

A föI(imunká§oií nagy örege Iskolapadban a „beugrók** Ahol luxus a várakozás fí.unya István, a MED ŐSZ elnöke HO éves. De ma is ak­tívan részt vesz a testület munkájában, fáradhatatlanul dolgozik, előadásokat tart, el­jár a munkásakadémiákra,. a yiatalok közé. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom idején vörösgárdista, majd idehaza a Tanácsköztársasá­gért harcolt, szoros kapcso­latot tartott az illegális kom­munista szervezettel, annak vezetőivel. Ezért üldözték, Unt, kedves L. F., Jól ismerik a Május 1. útra környékén. Sőt, vendégei még messzebbről is fel­keresik ... Most nem Is erről van szó. Ha­nem arról az ügyeskedésről, amellyel minden szabályos eljá­rást félredobva, vizet akart sze­rezni gyümölcsösébe. Az acél­gyár háta mögött, a Nádasdi kör­úton. Hogy ez nem nagy dolog? Ott, abban a domboldalban az. Mert az ott lakóknak nagyon kevés a vizük. A Jónás-telep vízvezeték­hálózatát a kohászati üzemek gondozza. A legjobb akarat mel­lett is akadozik az ellátás, nem kevés gondot okozva a főként nyugdíjas családoknak . . . A nagy telekhez vezető út vi­szont a salgótarjáni tanács ke­zelésében van. A dolgok megér­téséhez ez elengedhetetlenül fon­tos. A gyümöi.ecősben egész disznó- farm található, a környékbeliek véleménye szerint volt, hogy öt- ven-hatvan disznó is hízott. ván az állatoknak kellene a víz. Az történt, hogy erre engedély n &,kül fe*ásatta a közutat, a la­kók minden tiltakozása ellenére, mondván, hogy semmi közük hozzá... A Jó kétszáz méter megkínozták, emigrációba kényszeritették, csak 1945-ben térhetett haza. Néhány nap múlva megje­lenik egy könyve. Találó a cím: Emelt fővel. Az ember­ről, Hunya Istvánról szól­ván, emelt fővel vallja min­dig elveit... Az illegalitás éveiben, itthon és külföldön, vagy 1956-ban, amikor fegy­vert fogott az ellenforradal­márok ellen. Egész életével tiszteletre méltó példát ad. hosszú árokba aztán lefektették a vízvezetékcsöveket. Ezek után — mikor már minden megvolt — fordult a kohászati üzemekhez, adjanak engedélyt a víz bekö­tésére. Az illetékesek, tudva, hogy mi­iven gondokkal jár az ivóvíz biz­tosítása is, az engedélyt megta­gadták. Sőt, megelőzve egy har­madik szabálytalanságot, még le is plombáitatták a cső végét. Mert a följebb lakóknak egyáltalán nem jutott volna Ivóvíz. De ahol az árkot kiásták, nz út szélén nem döngölték vissza rendesen a földet, az süllyed. A kanunál levő nvilt iszapfogót be­fedték, ígv most az esővíz aka­dálytalanul zúdul lefelé ... Pillanatnyilag így áúnak a dol­gok. On futkos jobbra, bnlra, hogv elintézze a vizet. A kör- nvékbeliek pedig találgatják, si- kerül-e az ügyeskedés?? ... A tanács műszaki osztálván^V joga van szabálysértési eljárást kezdeményezni a Jogtalan útfel­bontás miatt, és ezt nyilván meg Is teszi. Az ottani tanácstag ne- dig megnyugtathatja a Jakóknt, a vízbekötés nem történik meg. Mert az ott lakó családok érde­ke a fontosabb .. • Csehül állnak szakmunkás­sal az Ipari Műszergyár ber- ceü gyáregységében. A szak- munkáshiany elsősorban a gyáregység tekercselőüzemét, érinti érzékenyen. A szalagok mellett 180-an dolgoznak, túl­nyomó többségben lányok és fiatalasszonyok, közülük mindössze ketten szakmunká­sok. Ez bizony édeskevés. Nem ma, nem is tegnap jöt­tek rá a gyáregységben, hogy az üzem két szakmunkásával vajmi nehezen oldhatják meg a feladatokat. Próbálkoztak nappali képzéssel. Bércéi kör­nyékén 21 faluban hirdették meg: jelentkezzenek a fiata­lok elektrolakatos szakmára, összesen egy érdeklődő akadt. Az is második helyen írta be lapjára, hogy eljönne a berce- li gyáregységhez tanulónak. — Már másfél esztendővel ezelőtt szólt több dolgozónk, hogy szívesen tanulnának a s za Kxn unkásle véiér t, csak szervezzünk tanfolyamot — mondja Gecse József, termelé­si és műszaki osztályvezető, gyáiegységvezető-helyettes. — Ók maguk is érezték, hogy a fejlődő technikát tudással is nyoihon kell követniük. Ezért döntött úgy a műszergyár, hogy itt, Bercelen is megszer­vezi az egyéves szakmunkás- tanfolyamot. Persze, nem ment minden egykönnyen. Az egyéves szak­munkás-tanfolyamon való részvétel feltételei közé tar­tozik a hároméves szakmai gyakoriat és a 20. életév be­töltése. A gyáregység 1972- ben alakult, itt hároméves gyakorlata senkiinek nem le­het. A tekercselőüzemben pe­dig nagyrészt húszon aluliak dolgoznak. — Egyszerűen nem várhat­tunk tovább — magyarázza a sietséget Magyar Mihály, az Ipari Műszergyár oktatási elő­adója. — Olyan helyzetbe ke­rült a gyár, amiben óriási lu­xus lett volna a várakozás. Célunk a tőkésexport növelé­se, s ehhez korszerűsíteni kell a gépeket, berendezéseket. Sok milliós hitelt kaptunk rá. Szinte hetente érkeznek az új gépsorok, de olyanok, hogy az valami csoda! A technika annyira siet, hogy mi sem késlekedhetünk a képzéssel. Nem állíthatunk a „csodagé­pek” mellé nyolc általános végzettségű embereket! Így hát korengedélyt kértünk a bercelieknek, és szerencsére meg is kaptuk a megyei ta­nácstól. ' A berceli gyáregységnél örömmel fogadták a hírt, hogy indul a tanfolyam. Igaz, Közvetlen A balassagyarmati szociális otthon építése jó ütemben halad. A főútról csak a ..jyüzsgést látni, közelebbről azonban sokkal fontosabb dolgok tűnnek szembe. Né­hány jelenséget bizony az építőiparban gyakran keresni kell. A nézsai TÖVÁLL épí­tői a szervezettségből példát mutatnak. A kubikusok nem támaszkodnak a lapátra, nincs anyaghiány miatti ál* lás, a kőműveseik és szakipari dolgozók munkája ellen rit­ka a minőségi kifogás, nem perlekedik a művezető a munkásokkal. Az építők magukénak érzik a vállalatot, s ezért tesznek is. Füle Jánosék például a víz- és fűtésszerelést ésszerű­sítették: a csövek a leendő falak tengelyében Jóginak". A falak vésését küszöbölték ki. Mi eredményezte mind-1 ezt? A legtöbben azt vallják: a munkások és a vezetők kö­zött. kialakult jó kapcsolat. öt évvel ezelőtt mindössze negyvenen volt&k. A létszám azóta megkétszereződött, s ezzel arányban nőtt a terme­lési érték is. Az idén több mint 40 millió forint érték­ben kiviteleznek. A , gyors fejlődés nem járt nehézségek - nélkül. hogy a hároméves anyagot tíz hónap alatt kell megtanulni, s ez nem gyerekjáték. De agyár segíti a jelentkezőket, ahol tudja, megkönnyíti a többlet­teher viselését. Nem akárki állhatott a raj thoz. A tekercselőüzeni ISO dolgozójából választották ki azt a 26-ot, akik a tanfo­lyam egy osztályának a hall­gatói lesznek. Mind a hu&zon- hatan olyanok, akik a tekercs­berakás alfáját-omegáját is­merik. Gyári zsargonnal úgy mondják: elérték a beugrói szintet. Azaz bárki kieső dol­gozó helyett beugranak. ké­pesek munkatársuk műveletét is gyorsan, jól elvégezni. A szaktárgyakon kívül tár­sadalmi ismereteket, matema­tikát, fizikát, kémiát oktatnak a tanfolyamon. Közismert, hogy ezekért a tantárgyakért nem túlzottan rajonganak a nők. Közülük soknak családra is gondolni kell már. Nem kis dolog hát, amire a 26 „be­ugró” vállalkozott. Bodonyi Józsefné, a 7-es szalag csoportvezetője két gyermekről gondoskodik már. Mégis úgy döntött, nekivág a tanfolyamnak, szakmunkás lesz. — A nagyobbik fiam 12 éves, ő legalább segít majd ta­nulni — mondja nevetve. — El kell csípni az időt, ahon­nan csak lehet. Tanulásra szánom a szabad szombatokat, a vasárnapokat, na meg meg­nyújtom kicsit az estéket is. — Miért vállalta? Az év elejétől kezdve fo­lyamatosan emelték a fizikai munkások bérét a Budapesti Kötő Hsz salgótarjáni tele­pén. Az emelés azt jelenti, hogy júliustól kezdve 32 ezer forinttal több bér került a munkásokhoz, mint azt meg­előzően. Az emelés eredmé­A MEDOSZ megyei bizott­ság alapszervezeteiben figye­lembe vették a szervezetek sokszínűségét, s ennek meg­felelően szervezték meg az idén a szakszervezeti politi­kai oktatást. Az alapszervi vezetőségek — A kezdeti időben az első számú vezető közvetlen irá­nyította a munkásokat. A be­vált módszerből, amit tud­tunk, megtartottunk. A vál­lalat vezetői hetente egy-két alkalommal ma is végigjárják a munkahelyeket. Nem csak ellenőrzik az építkezés mene­tét, elbeszélgetnek a dolgo­zókkal. Figyelmük még a csa­ládi problémákra is kiterjed — magyarázza Forgács Ist­ván, a vállalat igazgatója. Középpontban természete­sen a termelés áll. Ha a mun­katerület nem kellően előké­szített, annak hatása rögtön jelentkezik. A felelősségre- vonás sohasem marad el. Az utóbbi időben egyre ritkáb­ban van szükség erre. Ha előfordul néha anyaghiány, a dolgozók nem állnak. — Sikerült megértetni min­denkivel, hogy az építkezé­sen mindig akad tennivaló. Egy-egy anyagbeszerzési ne­hézség nem hátráltathatja a kivitelezést. Rugalmas átcso­portosítással az állásidő ki­küszöbölhető. A munkahelyi légkörre jel­lemző, hogy a közelmúltban a pásztói szerszám- és ké­szülékgyár 1 építkezésénél kommunista műszakot tartot­tak. Hetvenötén jelentek meg — szinte kivétel nélkül — Hogy jobban értsek ah­hoz, amit csihálok. Gyakran rajz alapján kellene dolgoz­nunk, de bizony kevesen tud­nak nálunk rajzból olvasni. Ha tanulok, nekem is „el­mond” mindent az elkötési rajz, nem állok értetlenül fö­lötte. — Alig van közöttünk szak­munkás — teszi hozzá Bartos Zsuzsa, a 2-es szalag „beug­rója”. — Képzettebb embérek kevesebb selejttel, jobban, szebben dolgoznak. Arra is kell gondolni, hogy valakinek az új embereket is tanítani kell. Nem mindegy, hogy aki a munkáiba bevezeti az új dol­gozót, mennyire ért hozzá. Persze, arra is számítanak, hogy szakmunkásként anyagi­lag is jobban megtalálják a számításukat. Ők ketten úgy gondolják, hogy egyforintos órabéremeléssel kalkulálhat­nak. A könyveket a gyár veszi meg, az fizeti az oktatókat is. Gondoskodott a helyiségről, a berceli iskola adta oda egyik tantermét^ Tanulmányi sza­badságot, munkaidő-kedvez­ményt adnak a tanuló „beug­róknak”. Nekik „csupán” ta­nulni, a foglalkozásokra rend­szeresen eljárni kelL A siker azonban mégsem a gyáron, nem is a tanítókon múlik. Hanem a 26 fiatal munkáson, a szakmunkás-bi­zonyítványért küzdelemre'vál­lalkozó „beugrókon”. nyeként a júniusi 1600—1700 forintos átlagbér júliusban és augusztusban elérte az 1900 forintot. Az emelkedés mérté­ke dolgozónként változik, függ az elért teljesítménytől. Az alkalmazottak fix össze­gű béremelésiben részesültek. jó munkájának eredménye­ként 21 alapsaerVezethem 99 különböző jellegű és témájú tanfolyam lesz ebben az ok­tatási évben. Ezekben 2113 hallgató vesz részt, melyből 397 a nő és 517 pedig a fi­atal. — s a habarcs már a munka­idő kezdete előtt az állványo­kon volt. Az építkezésekkel kapcso­latosan felmerült gondok megbeszélésére a vállalat ve­zetői rendszeres lehetőségeket biztosítanak. — „Hangosak” a termelési tanácskozásaink — mondja Emmer József brigádvezető, aki a torasgárdatagok közé tartozik, ök a „hangadók” megszokták már, hogy bátran mondhatnak véleményt. El­tűnt az az idő, amikor rossz néven vették a vezetők a .bí­rálatot. — Mindenki részt vesz a m 'kaverseny-mozgalom­ban. Akitk felajánlást tettek, jogosan várják el vezetőiktől, hogy a megvalósításhoz szükséges feltételeket bizto­sítsák, még akkor is, ha az esetenként a szabad idő ro­vására megy — jegyzi meg bankó József, a vállalat fiatal párttitkára, aki épp Emmer Józseffel és Barna Lászlóval beszéli meg a so^on következő feladatokat. A brigádvezetőkkel, mint a TÖVÁLL kulcsembereivel a legközvetlenebb a kapcsolat. Hetente kapnak eligazítást, Négy év alatt Sokat változott a világ A párt nagyközségi küldött­értekezletét 1970 októberében, bonyolították le Pásztón. Az időben sok szó esett a nők foglalkoztatási gondjairól. In­tézkedéseket hoztak női mun­kaalkalmak teremtése érdeke- ben. Elérkezett a mérlegké­szítés ideje. Sikerült-e Pász­tón megoldani a nők foglal­koztatását — kérdeztük a na­pokban Zeke Lászlótól, a nagyközségi pártbizottság tit­kárától. — Örömmel mondhatom, hogy egy gonddal kevesebb. Négy évvel ezelőtt a munka­képes korú nők 10 százaléka dolgozott Pásztón. Több száz asszony „verte a vasat”, hogy teremtsünk munkalehetőséget. Meghonosodott azóta a köny- nyüipar. Sokat változott a munkahe­lyek kulturáltsága. A munkás­sá válás folyamatának még csupán a kezdetén vannak. Hosszú évek szakmai gyakor­latával nem rendelkeznek, de tanulékonyak. A Váci Kötött­árugyár helyi telepén például három hónap gyakorlat után a lányok, 'asszonyok már export­ra is képesek termelni. Hason­ló tapasztalatok vannak a Fő­városi Kézműipari Vállalat pásztói gyárában. Munkájukat teljesítményben végzik. Álta­lában havi 1700—1800 forintot visznek haza. Előfordult már 3000 forintos kereset i6. A munkafegyelem szilárdítása a termelékenység emelésének egyik fontos eszköze. Milye­nek a tapasztalatok e téren? Zeke László válasza: — A kezdeti gyermekbeteg­ségeket kinőttük. Lemérhető- en javult a munkafegyelem. Megszűntek a késések, az idő előtti távozások. A szocialista brigádok részt vállalnak a tu­datformálásból. A Váci Kö­töttárugyár telepén például a leányok és asszonyok 80 szá­zaléka szocialista brigádokban dolgozik. A termelési mutatók jelzik, hogy eredményesen. Gondok azért jelentkeznek. Manapság már kevesebb a női m^T*káskéz, mint amennyire szükség lenne! Holott a könv- nyű ipari üzemeket tovább tudnák fejleszteni. Tutajdon- ksnpen a Pásztó vonzáskörze­tiben lakókra is számítanak. Ezek a gyárak regionális sze­repet töltenek be. Nem meg­nyugtató a helyzet a szak- képzettséget tekintve. Kevés a szakmunkás, zömük betaní­tott munkásként dolgozik. So­kat remélnek az ősszel kezdő­dő nagybátonyi textilipari szakmunkásképző tanfolyam­tól. örvendetes, hogv az ér­deklődés meg1“h“tő<!en élénk. Az elkövetkező évek feladata, hogv a szakmunkások aránvát 5 százalékról jóval magasabb­ra emeljék. ahol az információk kölcsönö­sen cserélődnek. A pártszervezet a közel­múltban azt vizsgálta: a ve­zetők meg tesznek-e mindent, hogy a termelés zavartalan legyen.? A tapasztalatok ösz- szegezése után még leváltásra is javaslatot tettek. Vannak azonban apróbb jelei is a munkások gondjaival való törődésnek. — Pásztón az egyik dolgo­zónk építkezett. Sóderre volt szüksége. Ott jártam, s el­mondta. A központban lead­tam a rendelést, s a kért idő­re az anyagot kiszállították — mesél egy esetet Barna László. — Volt idő, amikor a mun­kahelyi és egyéb igazolások több napos késéssel jutottak a dolgozókhoz. Most elég, ha jelzik a művezetőnek. Legké­sőbb másnap megkapják. Látják, hogy törődnek velük. Ezek htán nincs olyan dolog, emit kérünk, s ne teljesíte­nék — veszi át a szót a párt- alapszeryezet titkára. A munkások jól megvan­nak a középvezetőkkel is. Közülük többen kétkezi dol­gozóból váltak művezetővé, lettek csoportvezetők. A nézsad TÖVÁLL tavaly elnyerte a Kiváló Vállalat címet. Gyorsan jött a magas elismerés, de megdolgoztak érte. S hogy jól. arról a be­ruházók tudnának sokat me­sélni. FELHitlfiS A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozata fel­vételi előkészítő tanfolyamot szervez azok számára, akik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára és gazdasági főiskolákul kívánnak jelentkezni, az 1974/75-ös tanévben. Az előkészítő tanfolyamon mind a nappali, mind a levelező tagozatra jelentkezők részt vehetnek. ’ Az előkészítő tanfolyamra csak azok jelentkezhetnek, akik a felvételi vizsga előfeltételeként előirt követelményeknek • I Megfelelnek. Az előkészítő tanfolyam 1974. november elején indul és 1975. április végéig tart. Jelentkezés írásban történik, jelentkezési lap kapható a fő­iskola tanulmányi hivatalában (Salgótarján, József A. 2.). Jelentkezés határideje: 1974. október 15. Bővebb tájékozta- .ást a jelentkezés alkalmával adunk. PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLA Szabó Gyula NÖGRAD — 1974. október 1., kedd > Csak néhány szó Az ügyeskedés • • • Szendi Márta Tíz százalékkal emelkedtek a bérek .Hangos" tanácskozások kapcsolatok dézsán Több mint héteser hallgató /

Next

/
Oldalképek
Tartalom