Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

» UÖZLENIÉNY a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sában. a Szovjetunió gazdasá­gi erejének növelésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elv­társ vezette Központi Bizott­ság kiemelkedő szerepét, je­lentőségét e sikerek elérésé­ben. II. A magyar vezetők úgy ér­tékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott bé­keprogram valóra váltása kedvezvén befolyásolja a nem­zetközi helyzetet. A Magyar- Szocialista Munkáspárt tel­jes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békesze­rető lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok es vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az eny­hülési folyamat elmélyítésé­hez Európában és az egész vi­lágon. Növekszik a Szovjet­unió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista or­szág' szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommuniz- mus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságá­nak, függetlenségének bizto­sításáért és az imperialista reakciónak a haladás, a bé­ke és a népek biztonsága el­len irányuló támadásai vrsz- szaveréséért folyik. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szo­cialista építésben elért sike­reiről, az MSZMP X. kong­resszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fej­lődését az jellemzi, hogy erő­södik a társadalom erkölcsi­politikai egysége, tovább nö­vekszik a párt ég a munkás- osztály vezető szerepe. Töké­letesedik a tervezés és gazda­ságirányítás rendszere, foko­zódik a pártnak az ideológia, a kultúra és az oktatás terü­letén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő XI. kong­resszusának jelentőségét, amely meghatározza a szo­cialista építés további felada­tait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lel­kes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongresszusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulá­sának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az ered­ményeket, amelyeket a test­véri magyar nép a szocialista társadalom építésében, az or­szág termelőerőinek további növelésében. a társadalmi termelés hatékonyságának fo­kozásában, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért. Ezek a si­kerek a munkásosztály ki­próbált élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és an­nak Kádár János elvtárs ve­zette Központi Bizottsága ha­tékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Nép- köztársaság aktív külpolitiká­jával jelentős mértékben hoz­zájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irány­vonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság ered­ményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezeté­ben és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista kö­zösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP. a többi párttal együtt, következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és ko­runk összes antiimperialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kaocsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára által vezetett szovjet márt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hiva­talos. baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látoga­tás újabb ösztönzést adott a magyar—szovjet együttmű­ködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kor­mányzati és törvényhozó szer­vei közötti munkakapcsola­tok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társa­dalmi szervezeteinek, minisz­tériumainak és főhatóságai­nak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyi­latkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együtt­működés jelenlegi helyzeté­ről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti áruforgalom di­namikus növekedéséről. Ked­vezően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság kö­vetkező ötéves terveinek ösz- szehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két or­szág fűtőanyag- és energia- hordozó-taríalekainak továb­bi kiaknázására, s a legfonto­sabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció iü- szélesítésére hozott közös in­tézkedések nagy jelentőségét. III. A felek egyetértenek ab­ban. hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjában előirány­zott új, korszerű gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési formák széle­sebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői ki­emelték. hogy,, a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordu­lóját —, muidkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyor­sítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megva­lósuló együttműködés további bővítésére, a koordináció to­vábbi tökéletesítésére, mind­ezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködés fejlesztése szerves ré­sze annak az együttes mun­kának, amelyet a testvéri szocialista országok folytat­nak a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósítására. Meg­állapodtak: megbízzák illeté­kes szerveiket, hogy fokoz­zák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasznál­ják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös terve­zésének lehetőségeit, szélesí­tik a termelési és műszaki­tudományos együttműködést a hatékonyság fokozására, és országaik népgazdasági fej­lődésének meggyorsítására. IV. A magyar és a szovjet kül­döttség, megelégedéssel állapí­totta meg. hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővül­tek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területéin. Megerősí­tették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsola­tok továbbfejlesztését, a két ország tudományos és művé­szeti szervezetei, intézetei és intézményei ' közötti szoros együttműködés tökéletesítését Aláhúzták a marxista—lenin­ista elmélet időszerű kérdé­seinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozá­sának fontosságát. A felek kiemelték: eredmé­nyesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a kül­politika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagy­ra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állástfoalaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizott­sága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két or­szág - külügyminisztériuma szélesítse még tovább a kül­politikai konzultációkat és munka találkozóka t. A feleik aláhúzták, hogy a két nép egységének, töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazomos- Ságnak és testvéri együttmű­ködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően, mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmus és a! kommuniz­mus építése során szerzett ta­pasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar— szovjet barátságot. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét. hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista orszá­gok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesíté­sére, nemzetközi tevékenysé­gük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légikör javításának^ az enyhülési fo­lyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti orszá­gok politikai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást az MSZMP-riék és az SZKP-nak más testvérpártok képviselői­vel az utóbbi időben lezaj­lott találkozóiról és tárgyalá­sairól. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az imperi­alizmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanács­kozásán megjelölt irányvona­la alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a re­akció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadás­ba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Y. Internacionalista kötelezett­ségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is min­den módon elő fogja segíte- ■ rti a kommunista és munkás­pártok egységének és össze- forrottságának további erősí­tését, a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikommunizmus. a na­cionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és ..baloldali” opportunizmus minden meg­nyilvánulása elleni megalku­vás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP- nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspár­tok regionálisan és világmé­retekben végzett közös mun­kájának. A két párt megerő­síti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott nem­zetközi eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irá­nyába végbemenő mélyreható változások jellepizik. A nem­zetközi kapcsolatok gyakorla­tában elfogadottá válik a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik -az európai hely­zet javulásában, a szovjet— amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szoci­alista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában. valamint több más fontos eseményben és jelentőségben. Az európai földrész helyzetének megvi­tatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően előse­gíti — a békés egymás mel­lett élés elveinek alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését. a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azok­nak a nemzetközi szerződé­seknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végreha j tásuk szükségességét —. amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordu­latot. A felek kijelentették, lehet­séges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek vé­gén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együtt­működés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési fo­lyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná tételé­ben is. Kímélték annak je­lentőségét. hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi sza­kaszán több fontos kérdésben megegyezés született.. Ügy vé­lik. hogy konstruktív megkö­zelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható meg­állapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekez­let a legközelebbi időben fe­jeződjék be, és zárószakaszá­ra a legmagasabb szinten ke­rüljön sor. VI. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törek­szik, hogy az európai politi­kai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó in­tézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó testületé 1974 áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. An­nak az elviek az elismerése, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat , — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mérték­ben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről konstruk­tív megállapodás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lé­nyeges eleme lenne a kato­nai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meggyőződésüket fejezték ki. hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — meg­felelő nemzetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a ha­gyományos fegyverfajtákat. Ennek elérésére időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gya­korlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom rész­vételével megtartandó leszere­lési világértekezlet összehívá­sára. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-köz- gyűlés 29. ülésszakán beter­jesztett „Egyezmény a termé­szeti körtnyezetré és az ég­hajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólé­tét és egészségét károsító ka­tonai és más célú intézkedé­sek eltiltásáról” című szovjet javaslatnak. Ügy vélik, hogy a fentieknek megfelelő meg­állapodás megkötése a világ minden országának és népé­nek érdeket szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzetközi enyhülés öveze­teinek további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki. hogy az megfelel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták. hogy az ázsiai biz­tonsági és együttműködési rendszer létrehozásának esz­méje konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítései­vel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös tiszteletben tartá­sa, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alap­ján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés le­hetőségeit. VII. A tárgyalás résztvevői meg­vitatták a közel-keleti helyze­tet, és megállapították, hogy a Sínai-félszigeten és a Golan- fennsíkon végrehajtott csa­patszétválasztást csupán első lépésnek tekintik a közel-xe- leti konfliktus általános ren­dezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi állás­pontjukat, hogy tartás és igaz­ságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatok­nak az 1967-ben elfoglalt ösz- szes arab területekről való ki­vonása, és a palesztínai arab nép törvényes jogainak biz­tosítása alapján lehetséges. A felek síkraszállhak a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának mielőbbi félújí­tása mellett, .a palesztínai arab nép képviselőinek teljes­jogú részvételével. E konfe­rencia keretében kell megvizs­gálni és megoldani a közel- keleti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból meg­erősítik, változatlanul támo­gatják a vietnami nép igazsá­gos harcát, s a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya és a Dél-vietnami Köz­társaság Ideiglenes Forradal­mi Kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-í párizsi egyez­mény előírásainak következe­tes és maradéktalan teljesíté­sére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az impe­rialista körök támogatásával az egyezmény szabotálására irányuló politikáját, és kije­lentik, hogy csakis a Párizs­ban elért megállapodások pontos és maradéktalan telje­sítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnam­ban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért hala­dással, és készek arra, hogy elősegítsék a független és semleges laoszi állam fejlődé­sét. Síkraszállnak a kambod­zsai kérdésnek a kambodzsai nép nemzeti érdekeivel össz­hangban történő mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesíté­sére, valamint azt a követelé­sét, hogy Dél-Koreából vonják ki a külföldi csapatokat, VIII. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az impe­rializmus, a gyarmatosítás és a neokolonialiamus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség meg­szilárdításáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a tár­sadalmi haladásért. Kifejezik a nemzeti felszabadítást moz­galom sikerei fölötti mélysé­ges megelégedésüket és üd- vözlik Bissau-Guinea és Mo- zambik fügigetlensegének megszilárdulását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió következetesen fellép az apartheid politikája, a faji megkülönböztetés minden for­mája ellen, s azért, hogy ha­ladéktalanul váltsák valóra a gyarmati országok és népek függ ellenségének m egad ásá r ó 1 szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országok politikájának antiimperialista irányzatát, és hozzájárulásu­kat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függet­lenségért folyó harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítélik a chilei fasiszta kato­nai államcsíny t, a nemzeti hazafias erőik elleni terrort és megtorlást. Teljes támogatá­sukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai jun­ta ellen. Követelik, hogy ves­senek véget az emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvéleményét. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését és a demokratikus átalakulás meg­kezdődött folyamatát Portugá­liában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszíté­seiket egyesítve,1 közös frontba tömörülve harcoljanak a reak­ció mesterkedései ellen, a demokratikus rendszer megte­remtéséért és terjesztéséért az országban IX. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement demokratikus vál­tozásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálá­sáról. Rokonszen,vüket, fejezik ki a görög haladó erők tevé­kenysége 'iránt, amely az or­szág függetlenségének és szu­verenitásának megerősítésére és mélyreható megújhodásé' ía irányul. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság füg­getlensége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Véleményük szerint hala* déktalamul olyan intézkedé­seket kell foganatosítani, amelyek megvédenék a Cip­rusi Köztársaságot a külső be­avatkozástól és biztosítanák az összes külföldi s csapatok kivonását Ciprus területéről. A Magyar Népköztái’saság és a Szovjetunió ezzel kap­csolatban hangsúlyozta az ENSZ keretében Ciprusról tartandó tekintélyes nemzet­közi konferencia mielőbbi összehívásainak fontosságát. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi fejlődés jelenlegi sza­kaszát egyrészt ,— a szoci­alista közösség országai, az összes haladó erők követke­zetes, célratörő tevékenységé­nek eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékeny­kednek a reakciós erők. ame­lyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. Az eny­hülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző tár­sadalmi rendszerű államok viszonyának normalizálását, szítják az antikommuniz- must, ideológiai aknamunkát folytatnak a szocialista or­szágok ellen,. Mindez megkö­veteli, hogy a szocialista ál­lamok különleges figyelmet fordítsanak a nemzetközi helyzet problémáira, arra a határozott küzdelemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megszilár­dításáért és továbbfejlesztésé­ért folyik a reakciós erőkkel szemben, A Magyar Népköz- társasáig és a Szovjetunió kül­politikájában, a jövőben is következetesen ezt az irány­vonalat követi. A magyar és szovjet , fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredményeivel kapcsolat­ban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szoci­alista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közöt­ti sokoldalú testvéri együtt­működés további fejlesztésé­hez. A magyar küldöttség szov­jet párt- és kormányküldött­séget hívott meg magyaror­szági látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszönet­tel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30. ★ A magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai hétfőn est® megérkeztek Buda > 'stre­it Ferihegyi repülőterei ün­nepélyesen fogadták a kül­döttséget, /

Next

/
Oldalképek
Tartalom