Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

I Ankét a szerkesztőségben IP dr ipropaganda —a politika szolgálatában . I Batta István Andó Gyula Dr. Újlaki István A propagandisták tanácskozásával lezárult az előkészítés Időszaka, új tanév kezdődik a pártoktatásban. A pártpropaganda helye, sze­repe a pártmunkában, a pártéletben, a ko­rábbi évek tapasztalatai, az idei feladatok adták n témáját annak az ankétnak, amelyet az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának propaganda- és művelődésügyi osztálya, vala­mint a NÓGRÁD szerkesztősége rendezett a hét elején Salgótarjánban. Andó Gyula, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságá­nak első titkára, Batta István, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Új­laki István, az MSZMP Nógrád megyei Okta­tási Igazgatóságának helyettes vezetője, Herczeg István, a ZIM nagyüzemi pártbizott­ságának titkára, Tóth Endréné, az MSZMP Szécsényi járási Bizottsága párt- és tömeg­szervezeti csoportjának vezetője és Csongrá­di Béla, az MSZMP Salgótarjáni városi Bi­zottsága propaganda- és művelődésügyi cso­portjának vezetője vett készt a beszélgetésen. A pái toropagainda egyre ha­tékonyabban szolgálja a Dárt politikáját, A tervszerűen szervezett, irányított propa­gandamunka lehetősége^ ad a politikai, a társadalmi élet szinte minden területét átfogó, széles körű eszmecserére, S itt nemcsak 20 ezer párttag vitájáról, véleményéről van B-zó. A beszélgetések hatása ennél szélesebb, átfogj a a tár- sadalom politikailag legaktí­vabb rétegeit, erőit, ny­modon egyre többen ismerik meg, s fogadják el a politika elvi, elméleti alapjait. Az ide­ológiai, politikai egységnek pedig egyenes következménye a cselekvési egység. Az, hogy egyre több párttag és párton- kívüli vállal tudatosan részt az országos és a helyi dön­tések végrehajtásában, mond véleményt a politikáról, a po­litikai gyakorlatról — össze­gezte a négyéves tapasztala­tokat Batta István. Mindez a folyamat — . a párttagság rendszeres infor­málása, eszmei-politikai neve­lése — a X. kongresszus hatá­rozatainak végrehajtásában mérhető Nógrád megyében is. Ahogy Andó Gyula mondotta, az utóbbi időben tovább fej­lődött a párt ideológiai mun­kája, erősödött tömegbefolyá- ea. A párttagság mindinkább magáévá teszi a marxiz­mus—leninizmus eszméit, széles körben terjeszti a párt politikáját, eszmei harcot folytat a marxizmussal szem- t málló nézetek, a kispolgári szemlélet ellen. Erősödik az ti gondolkodásmód, amelyben r szocialista eszméké, értéke- 1 - a meghatározó szerep. A Központi Bizottság 1972- « ; novemberi állásfoglalásá- t ik, az 1974. márciusi határo­satok feldolgozásának tapasz­talatai csak növelik a meg­állapítás erejét. Úgyszintén ezok a napi információk is. Einely a XI. pártkongresszust és hazánk felszabadulásának 33 éves évfordulóját köszön­tő munkaverseny sikereiről, az idei és a negyedik ötéves tí-rv feladátainak végrehajtá­sáról adnak számot. Az ered­mények pedig kedvező telté-’ teleket teremtenek az 1975- ös, valamint az ötödik ötéves terv előkészítéséhez, a párt életszínvonal-politikájának következetes végrehajtásá­hoz. A gazdasági munka lén- dülete mindinkább érezteti hatását a pártéletben. A XI. kongresszusra készülődve egy­re rendszeresebbé, tartal­masabbá válik a pártmunka is. A pártszervezetekben^ az alap vezetékben lényege­sen rr ' losult az elmúlt évek­ben a propagandamunka he­lyének, szerepének megítélése. A tartalmi munka irányítása, szervezése és ellenőrzése egy­aránt sokat javult. Csongrádi Béla, a salgótarjáni tapaszta­latok segítségével jól érzékel­tette azt a — mindenek­előtt szemléletbeli — válto­zást. mely a pártélet külön­böző szintjein bekövetkezett. Korábban ugyanis a pártszer­veknél és az alapszervezetek­nél a propagandista. vagy Jobbik esetben a titkár fel­adatának tekintették a pro­pagandamunkát. Az oktatási év indulásakor, illetve az ok­tatás befejezése ürügyén él­tettek róla szót a testületi üléseken, taggyűléseken. Ma viszont egyre több pártmun­kás ismeri fel azokat az ösz- szefüggéseket, amelyek a pártpropaganda, a pártélet egyéb területei — mindenek­előtt alapszervezetek, a tag­gyűlések, — a tömegpolitikai munka, és a politikai dönté­sek. a határozatok végrehaj­tása között a valóságban fel­lelhetők. Hogyan Jelentkeznek ezek az összefüggések a gyakor­latban? A különböző tanfolyamo­kon lehetőség nyílik arra, hogy a tematikában ielzett, tananyaggal együtt, a kom­munistád megbeszéljék a me­gyei, a járási, a városi vagy az üzemi sajátosságokat, az orszíágos és a helyi politikai döntések kapcsolatát, á dön­tések hatását. Egyre több azoknak a pártbizottságoknak, pártalapszervezeteknek a szá­ma, amelyek felkészítik erre a propagandistákat, helyi in­formációkkal segítik munká­jukat. A vita tapasztalatai — tehát azok a kérdések, ame­lyek leginkább foglalkoztat­ják a párttagságot — az in­formációs csatornákon iutnak el a különböző szintű testüle­tekhez. Hogy érdemes-e odafigyel­ni ezekre a jelzésekre? Herczeg István sok példával Igazolta, hogy mindenképpen. Korábban a ZIM néháinv alapszervezetében — a párt­tagság összetételének alaku­lását köVető vitában — több Idősebb, nagy mozgalmi ta­pasztalattal rendelkező kom­munista, a párt cselekvési egységét, vezető szerepét a párttagságra érdemes, fiata­loktól is óvta. A pártpolitikai tanfolyamokon — a pártbi­zottság kezdeményezésére — ezért különös gonddal készül­tek fel a propagandisták az olyan vitákra, amelyek témá­ját a párt összetételének ala­kulása. a munkásosztály. a párt vezető szerepe adta. Évente mintegy 30—40 új ta­got vesznek fel az alanszer- vezetek, és az idén az új tagok többsége fizikai mun­kás, 30 éven aluli fiatal és nő. De a propagandamunka politikai tapasztalatait igyek­szenek hasznosítani más te­rületén is. Sok vita, beszélge­tés eredménye az is, hogy no­vember 9-én kommunista mű­szakot tartanak a ZIM-ben. A munka ellenértékének egy- reszét a gyári üdülő fejleszté­sére fordítják. Jelentős pénzr ■ összeget juttatnak azonban annak a 10 községi tanács­nak is — a művelődési intéz­mények fejlesztésére — ahol a gyár Ingázó dolgozóinak többsége él. A pántpropagamda tehát a párttagság eszmei, politikai nevelésének nélkülözhetetlen eszköze. Andó Gyula, a pro­pagandamunka hármas fel­adatát hangsúlyozta ezzel kapcsolatban. Jól megalapo­zott, marxista—leninista is­mereteket nyújt, alakítja, for­málja a hallgatók szemléle­tét és aktív cselekvésre ösz­tönzi a párttagságot, a dolgo­zó tömegeket. Hatására egysé­gesebben, reálisabban ítélik meg a szocializmus építésé­ben elért eredményeket a nógrádi munkások, a szövet­kezeti tagok, az értelmiségi dolgozók is. Mindenekelőtt a párttagok, de a politikailag aktív pártonkivüliek köré­ben is egyre kevesebb a szél­sőséges nézet, a politika alap­vető kérdéseinek megítélésé­ben!. . Méltán fordítanak tehát fo­kozott gondot, fokozott fi­gyelmet a pártbizottságok, az alapszervezetek a propagan­damunkára. Egyre inkább tudatos, tervszerű, folyama­tos tevékenységnek, a párt­munka szerves részének te­kintik. A pártoktatás politi­kai tapasztalatait rendszere­sem megvitatják a /testüle­tek, a pártbizottság mellett működő munkabizottságok. Ugyanis az összesített, álta­lános politikai tapasztalato­kat a pártmunka egyéb te­rületén is jól hasznosíthat­ja a vezetés. A pártalapszer- vezetekben bekövetkezett szemléletváltozást jelzi — Csongrádi Béla hangsúlyozta ezt a beszélgetés során —, hogy la propagandamunkát, figyelembe veszik az új párt­tagok felvételénél és „beépí­tették” a pártmegbízatások rendszerébe is. ★ Az új oktatási év előké­születednek. tapasztalatai bi­zonyítják, hogy kedvezően befolyásolta a pártpropagan­da fejlődését a megyei párt- bizottság 1973. június 22-i határozata a párttagság kö­rében végzett eszmei, politi­kai munkáról. Ezt követően ■sz MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága az idén meg két alkalommal vizsgál­ta meg a pártpropaganda helyzetét és határozta meg a soron következő tennivalókat. Az 1974. február 12-i állás­Herczeg István foglalás a beiskolázás tervét tartalmazza. Az 1974. május 7-i határozat pedig a párt, a tömegpropaganda tartalmi feladatait jelölte meg. Mindezekből következik, hogy az 1974-75-ös pártokta­tás és előkészítése komplex feladatot jelentett a pártbi­zottságoknak, a pártalapszer­vezeteknek. Az ankéton egy­értelmű volt a megállapítás, a politikai oktatás szinte minden formáján nőtt a nagyüzemi munkások, a szo­cialista brigádvezetők száma. Eokozott mértékben vonták be a politikai oktatásba a part tisztségviselőit, a párt­bizottsági tagokat, a csúcs­vezetőségek, az alapszervezeti vezetőségek tagjait. A korábbinál tervszerűbb, Körültekintőbh volt a felké­szülés, a párttagság politikai Képzésének megszervezése a szécsényi járásban is. Tóth Endréné többek között arról szólt, hogy a párttagokkal megbeszélték, — a beiskolá­zási terv alapján — ki, hol tanul ebben az esztendőben. A folyamatos tanulást párt- megbízatásként tartják szá­mon, amelyet a taggyűlés hagyott jóvá. Mindez érez­hetően növelte a propagan­damunka, a propagandisták tekintélyét. Noha a párttag­ság 70 százaléka képezi ma­gát, mégsem könyvelik el maradéktalan sikernek az oktatási év előkészítését. A szécsényi járásból sok mun­kás utazik naponta a salgo- carjáni járás, Salgótarján üzemeibe. Politikai képzésük­höz sem az üzemekben, sem pedig a lakóterületen nem tudták megteremteni a lehetőségeket. A három párt- bizottság jövőbeni együttmű­ködése bizonyára talál meg­oldást a mostani gondokra. A tavalyinál több, a párt­tagság 85 százaiéira tanul az idén a ZIM-ben a pártpro­paganda különböző formá­in. Azok között, akik a párt elvi, politikai célkitűzéseivel, a szocializmus építésének gyakorlati kérdéseivel ismer­kednek különösen sok — az összlétszám háromnegyedét adják — a fizikai munkás. A korábbinál több munkásnőt es fiatalt is sikerült bevonni a pártoktatásba — summázta az előkészítés tapasztalatait Herczeg István. A gyár mun­kásainak több mint a fele a környező községekből utazik munkahelyére. Rendszeres politikai képzésüket ezért különös gonddal készítette elő az idén is a pártbizott­ság. A politikai igényeknek megfelelően oktatási formák, a kedvező időpont kiválasztá­sa már az előző években is biztató eredményeket hozott. Az öntödei alapszervezetnél például csaknem valamennyi párttag ingázik. Mégis egyi­ke azon kommunista közös­ségeknek, ahol a legeredmé­nyesebb, a leghatékonyabb a propagandamunka. Az idén lényeges változás következett be a politikai tanfolyamok szerkezetében is. A munka tartalmát termé­szetesen az a négyesztendős számadás képezi, amelyet a XI. kongresszusra készülve a párt készít el, a X. kongresz- bzus határozatainak végre­hajtásáról. Ezért a tanfolya­mok struktúrájának kialakí­tásánál a pártirányítással, a Tóth Endréné társadalmi, a gazdasági és a kulturális kérdésekkel fQglal- kozó propagandaformákat vették mindenekelőtt figye­lembe. Salgótarjánban példá­ul az elmúlt oktatási évben mindössze két olyan tanfo­lyam volt, amelyen kulturá­lis életünk kérdéséivé^ a párt művelődéspolitikai cél­kitűzéseivel ismerkedhettek meg a hallgatók. Az új tan­évben — a nagy érdeklődés­re való tekintettel — 13 ilyen tanfolyam indul a városban. Csongrádi Béla a kedvező tapasztalatok között említet­te, hogy a tisztségviselők kép­zése a nagyüzemekben 17 csoporban kezdődik meg. A part. és tömegpropaganda­munkába sikerült bevonni azokat is, akik 10—15 évvel azelőtt tanultak valamiféle tanfolyamon, végeztek az esti egyetemen. A pedagógu­sok folyamatos képzésére és továbbképzésére ugyancsak jelentős lépéseket tettek. A ZIM-ben pedig kísérletkép­pen, a propaganda új formá­jával, a szervezett, ellenőr­zött önképzéssel próbálkoz­nak az idén. Néhány jól fel­készült párttag — egy vezető propagandista irányításává^ ellenőrzésével — a párt és állami életünk kérdéseit ta­nulmányozza. A pártbizott­ság nem titkolt szándéka, hogy a szervezett önképzési formát — kedvező tapaszta­latok birtokában — később tovább szélesíti. Nagy a pártbizottságok, a pártalapszervezetek felelős­sége a propagandisták kivá­lasztásában, felkészítésében is. Andó Gyula alapvető kö­vetelményként jelölte meg a felkészültséget, a rátermett­séget, és a politikai vezető­készséget. A balassagyarmati Járásban például a pártélet, a pártirányitás kérdéseivel fog­lalkozó tanfolyamokat csúcs- vezetőségi titkárok vezetik. Olyanok. akik elméletileg felkészültek —, szakosítót, vagy egyéves speciális tan­folyamot végeztek — és jár­tasak a gyakorlati pártmun- kában is. S ez a megoldás nemcsak a hallgatóknak — tisztségviselők tanulnak eze­ken a tanfolyamokon —. ha­nem a propagandistáknak is hasznos. Pontosabb, megbíz­hatóbb képet alkothatnak ily ■ módon a hatáskörükbe tar» tozó tisztségviselők politika! arculatáról. Szakítottak azzal a korábbi gyakorlattal is, amely szerint a tartalmi fel­adatok elé helyezték a pro­pagandamunka módszereit. Az idén például csak olyan propagandista állhat a gaz­daságpolitikai , tanfolyamok élén. aki egyformán tisztá­ban van a párt gazdaságpo­litikai célkitűzéseivel, az üzemi gyakorlattal és az alapvető termelési folyama­tokkal is. A megnövekedett feladatok, amelyeket az új oktatási év­ben kell megoldani szüksé­gessé teszik a propagandisták még tervszerűbb, még gondo­sabb felkészítését. Ahogy dr. Újlaki István mondotta, az elmúlt években a propagan­distaképzés korszerű rendsze­re alakult ki a megyei okta­tási igazgatóságon. Az esti egyetem általános tagozatán, Csongrádi Béla ■ szakosítón tovább folytat­ják a propagandisták speciá­lis Képzését. A különböző Időtartamú módszertani tan­folyamok, a járási és városi propagandista konferenciák mind a tanufolyamvezetők felkészítését szolgálják, ré­szük van az eddigi eredmé­nyekben. Természetesen pro­pagandistaképzés és az üze­mek kádertejlesztési tervei­nek összehangolása, a tan­folyamok. az isxoiák tartalmi és módszertani munkájának további javítása, a hallgatóit gondosabb kiválogatása még eredményesebbé tehetik 3 tevékenységet. Ugyancsak a propagandamunka presztízsé, nek növelését jelentené, ha e tevékenység növekvő poli­tikai és társadalmi szerepét, valamiféle dokumentációs el­ismerés is követné. A pártoktatási év előkészü- ’ létéi egész sor kedvező ta­pasztalattal zárultak tehát. A továbbiakban arra van szükség, hogy a kedvező fel­tételeket következetes, rend­szeres és felelősségteljes mun­kával kamatoztassuk a párt­propaganda minden szintjén. Ami a tapasztalatokat ille­ti, közöttük kétségtelen a legfontosabb, hogy tovább erősödött a felismerés: a párttagság eszmei-politikai nevelésében döntő szerep jut a propagandamunkának. A pártoktatásnak tehát elsősor­ban a párttagság rendszeres és folyamatos képzését kell biztosítania. Alapvető válto­zás következett be e tekintet­ben a különböző szintű párt­szervek szemléletében Is. A pártpropaganda legfőbb fel­adatának a párt politikájának szolgálatát tartják. Szervezé­sei, irányítását és folyamatos ellenőrzését a korábbi re­szortmunkából, az egész testület, az apparátus tevé­kenységévé emelték — hang­súlyozta Batta István. Ami az idei propaganda- munka tartalmi feladatait illeti, a X. pártkongresszus határozatának a kongresszust követő állásfoglalásának vég­rehajtása, a végrehajtás gya­korlati tapasztalatainak elem­zése jelentkezik szinte vala­mennyi tanfolyamon. S e tekintetben az ország, a megyei tapasztalatok egyfor­mán kedvezőek. A párt po­litikája töretlen, a' X. párt- kongresszus határozatai sorra megvalósulnak. Mindez ked- vezőpolitikai légkört teremt a^Xl. kongresszus előkészí­téséhez. E tényezők kedvező hatása bizonyára érezhető lesz a propagandamunkában is. A pártszerveknek, a pártalap­szervezeteknek a korábbi — az előkészítés során tapasz­talt — következetességgel szükséges segíteniük tovább­ra is e tevékenységet. Hiszen a hallgatók, a párttagság és a pártonkivüliek választ vár­nak mindazokra a kérdések­re, amelyek a párt és gazda­sági munka gyakorlatában napjainkban jelentkeznek. S ezek a viták, beszélgetések, a tapasztalatok gazdag tárhá­zát jelentik a vezetők, az irányítók számára is.. Vincze Istvánné r NÓGRÁD - 1974. október 27., vasárnap 3 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom