Nógrád. 1974. október (30. évfolyam. 229-255. szám)
1974-10-27 / 252. szám
*• „Örömet hozott és segiiség volt*' Néhány hónappal ezelőtt jeisnt "meg lapunk balassagyarmati mellékletében az az írás, melyben bemutattuk eay balassagyarmati lakos nagyszerű és ritkaságnak számító kezdeményezését. Bojtos- Sándor1 alapítványáról van szó. arról a 20 ezer forintról, melynek éves kamataiból minden tanévzáráskor 2—3 általános iskolát végzett, és továbbtanulni szándékozó fiatal leap pár száz forintos egyszeri támogatást. Ez évben három diák kapott kézbe 400—400 forintot. Az alapító jelenleg nyugdíjas, kiemelkedő jövedelmű sosem volt. Kezdeményezése sem anyagi szempontból jelentős igazán, hanem emberi értéke miatt. Olyan kiemelkedő képességű, az ifjúsági mozgalomban felelősséggel. aktívan dolgozó fiataloknak szánta, akiknek szülei fizikai munkások. Bojtos Sándor, aki a magyar munkásmozgalom veteránja, Balassagyarmat díszpolgára, szerény lehetőségeivel az ő továbbjutásukat akarja segíteni. Csányi Erzsébet és Lantos Sándor, a Bajcsy-Zsilinszky úti Általános Iskolában, Benkő Katalin a Petőfi Sándor Általános Iskolában kapta meg ezt az összeget. Azóta nemcsak a nyár szaladt el, hanem az őszből is lemorzsolódott néhány hét. Vajon hol folytatták a tanulást. mire használták föl ezt a támogatást? Mindhármukat a Balassi Bálint Gimnáziumban találjuk. A beszélgetés előtt elolvastam, milyen javaslat alapján kerültek a patronáltak sorába. Erzsiké édesapja jelenleg rokkantnyugdíjas, aki régi párttag, és többszörösen kitüntetett fizikai dolgozó. A kislány tanulmányi eredménye, a felső tagozatban mindvégig kiváló volt, közösségi munkájáért április 4-én kitüntetést kapott. András édesapja esztergályos, édesanyja nyomdai berakó. Tanulmányi versenyeken országos szinten is jó eredményeket ért el. Javasolták a Kiváló Úttörő kitüntetésre. Kati édesapja is nyugdíjas. Tanulmányi és közösségi munkája egyaránt kimagasló volt az általános iskolában. Mindhárman egy kis elfogó-! dottsággal beszéltek erről a nem várt jutalomról. — Örömet hozott és segítség is volt — fogalmazta meg Kati. — Félretettem, gyűjtök még hozzá. Hogy mire akarom felhasználni ? Magnót fogok venni. Nem véletlenül esett erre a választása: francia tagozatra jár, a nyelveket nagyon szereti. Távlati tervek? Vonzza az orvosi, pálya, de emellett a nyelvtanulás hasznosítására is gondol. Lehet, hogy a külkereskedelmi pályával fog próbálkozni érettségi után. András kémiai tárgyú könyveket vásárolt a pénzből. Az ő döntése is egybevág érdeklődésével, jövőbeli terveivel. Matematikai tagozaton tanul, a kémiai versenyekre, itt a gimnáziumban is készülni akar. Erzsikéék tréningruhát vettek — jól jött a pénz az induláskor, ö általános tagozatra iratkozott, szintén orvos szeretne lenni. — Ismerték-e személyesen Bojtos Sándort? Mit tudnak róla? A lányokat, sok emlék fűzi Sanyi bácsihoz. Kati édesapjával együtt volt munkásőr Bojtos Sándor, de sokszor találkozott vele az iskolában is, az úttörők között. Az élménybeszámolók mellett személyes kapcsolat fűzi Erzsikét is hozzá, közel lakik hozzájuk a Bojtos házaspár. — Viszontlátásra a televízió képernyője előtt! — így búcsúzhattunk volna a három „balassis” diáktól. Ott- jártunkkor ugyanis tévériport készült, így valamelyik héten A hét-ben viszontláthatjuk őket... G. K. M. íttöröportré „Szeretnék minél előbb KlSZ-tag lenni" Tizennégy éves. barna, magas, karcsú. A Rákóczi úti Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulója Salgótarjánban. A városi úttörőparla- nienten találkoztam v^ele. Ö volt a parlament levezető elnöke. A neve: Lovász Beáta. Hogyan vált az iskolai úttörőélet aktív tágjává? Hadd válaszoljon erre ő maga: — Negyedikes koromban kerültem az úttörőtanácsba. Azóta őrsvezető vagyok, jelenleg a saját osztályomban. Ebben az évben lettem az úttörőtanács titkára. Nagyon szeretem az úttörőmunkát. Velem egyidősekkel dolgozhatom, a barátaimmal. — Mivel foglalkozik az út- törőmunka ■ mellett? — Sportolok, olvasok, zeneiskolába járok, szeretek táncolni, na és ami most számomra a legfontosabb: tanulok. — A tervei.? — A Bolyai János Gimnáziumba , jelentkeztem kémia szakra. Ez a kedvenc tantárgyam. — A t széles körű érdeklődés, a közösségi munka nem megy a tanulás rovására? — Ügy érzem, nem. Eddig végig kitűnő tanuló voltam, remélem, nem rontok sokat majd a gimiben sem. Egy amit nagyon várok már: minél előbb szeretnék KISZ-tag lenni. Amíg erre sor kerül, addig a KISZ—úttörő kapcsolat kiépítésén dolgozom az iskolában. — Mit szólnak a szülei ehhez? — örülnek, hogy szeretem a közösséget, a munkát, csak otthon hiányolnak egy kicsit. „Ne csak az úttörőkkel legyél már mindig” — szokták néha mondani. A zeneiskolát kicsit az ő kedvükért is végzem. Most azon drukkolnak, hogy sikerüljön a felvételim a gimnáziumba. Biztosan sikerül. A jó tanulás, a jól végzett munka után az egy lépcső felfelé természetes. A bizonytalanságra semmi ok. A lelkesedésre, a munka szeretetére, később is nagy szükség lesz. Csak el ne vesszen útközben. Tanárai elismeréssel szólnak róla. Remélhetőleg KISZ- tagként sem lesz rosszabb vélemény a munkájáról. Mielőtt beszélgetésünket befejeztük volna, hirdették ki a küldöttek névsorát. Lovász Beáta, a Rákóczi úti Általános Iskola színeit képviselve, ott lesz a megyei parlament küldöttei között. Bátki Ildikó FELICE CHILANTI; Három sássiót Salvatore Gialianónak 48. Á bezárt kapura Maria Lombardo fekete vászoncsikot szögezett' ,,A fiamért” föl- irattal, ahogyan Szicíliában szokásos. Aztán az anya elment Cas- telvetranóba, ahol fia holtteste mellett láttuk viszont- A monteleprei lakosság, úgy látszott, nem örül különösebben Giuliano halálának. És talán nemcsak azért nem, mert a bandita bőkezűen megfizette cinkosságukat és hallgatásukat. A kiégett földeken a szicíliai nagybirtok szokásos módszerével csépeltek a parasztok: a bekötött szemű szamarak egy karó körül járkáltak, és patájukkal csépelték a gabonát. „Vérrel csépelnek” — mondják erre a kezdetleges módszerre- A parasztok szőlőlevelekkel takarták be a fejüket a tűző nap elől. Aztán Partinico következett. ez már az Ezrek körútja, a Híd Madonnájának nevezett városnegyed, melyet a bandita oly’ sokáig tartott uralma alatt. Ezen. az úton követte el Giuliano a legnagyobb bűneitOtt, a hegyeken túl emelkedik a Portella delia Gi- nestra-i kék szikla. A déli verőfényben az áldozatok árnyai követtek utunkon a rémület birodalmán keresztül; körülöttünk a kopár nagybirtok, nyomorúságos és elmaradott világ, a banditiz- mus és a maffia melegágya- Montelepre és Partinico környéke még minejig Giuliano birodalma volt, hiába halt meg, hiába utaztunk mi úgy, hogy már nem kellett félnünk hideg, gyilkos tekintetétől. És Gibellina után itt volt előttünk Alcamo zöld völgyszorosa; errefelé átalakul a vidék, és más a maffia jellege is: megváltozik az emberek szolgaságának formája. Alcamo után a castelvetra- nói magaslat következik- Giuliano utolsó hónapjaiban egészen idáig húzódott föl, sziklát szikla után adott fel, nyolcvan kilométert tett meg így, egyre jobban távolodva birodalmától. Külföldre akart menekülni, ismeretlen emberekkel volt kénytelen kapcsolatba lépni, olyan területekről kellet a maffiával tárgyalnia, amelyek már rég nem voltak fennhatósága alatt„Tiszteljék egy anya fájdalmát!” — kiabálta a bíró az újságíróknak meg a fotóriportereknek, amikor a castel- vetranői temetőben megrohanták Maria Lombardót. NQGRÁD - 1974. október 27., vasárnap A község erőinek összefogáséval... Beszélgetés Nagybátony tanácselnökével Nagybátonyt, Salgótarjánhoz hasonlóan, a szén tette azzá, ami; virágzó, szépen fejlődő nagyközséggé. Az ■ első tárnákat még a múlt század végén nyitották. Jelenleg három akna üzemel: Kányás, Tiribes, Szorospatak. Nagybátony lakóinak azonban már nemcsak a bánya adja a megélhetést. A régi krumpli-, kukoricaföldek helyén új üzemek nőttek ki a földből. A FÜTÖBER gyáregysége mellett novemberben a haris- nyagyár új telepét is átadják. Aztán ott a gépüzem, a vegyesipari javító ktsz, a kenyérgyár és a tsz, mint jelentősebb embertömeget foglalkoztató egységek. Nagybátony lakói zömében ipari munkások. Kulturális igényük, érdeklődésük kielégítését az üzemek és a lakóhelyek biztosítják. Több művelődési ház', ifjúsági klub és könyvtár található a nagyközségben, egyre fejlődő személyi és tárgyi feltételekkel, mind a szabad idő hasznos és célszerű eltöltéséhez ad lehetőséget, segítséget. Az eltelt három évtized kulturális eredményei számottevőek Nagy- bátonyban is. Erről beszélgettünk, valamint a munkások művelődésének helyzetéről és a további tennivalókról Kenyeres Pállal, a nagyközségi tanács elnökével. — Nagybátony az utóbbi években néhány komoly rendezvénnyel hívta fel magára a figyelmet. Gondolok itt többek között a járási ifjúsági napra, és néhány, megyénkben élő, jelentős — mint Czinke Ferenc, Lóránt János, Takács Géza — képző- és iparművész kiállításának megrendezésére, a Röpülj páva kör hagyományőrző szerepére, előadásaira. Minek tulajdonítja ezeket az eredményeket? — Az elmúlt évek során kedvező feltételek teremtődtek a munkásművelődés formáinak kialakítására, segítésére. A községi és üzemi pártbizottság, a pártszervek segítségével a települést fejlesztő feladatok megoldásán túl sikerült az üzemek kollektíváival, szocialista brigádjaival, a társadalmi szervekkel kapcsolatainkat szorosabbra fűzni. Csaknem valamennyi üzemmel szocialista szerződést kötöttünk, a művelődési, oktatási feladatok elősegítésére. Az iskolának a FÜ- TÖBER-rel és a harisnyagyárral van például együttműködési megállapodása. — Mi jellemzi a munkások művelődését, elsősorban iskolázottságukat? — A nyolc általános iskolát el nem végzettek száma csökkent az utóbbi időben. A szocialista szerződésben foglaltaknak megfelelően az üzeMarla Lombardö először délben ájult el: mint egy élettelen bábu, fordult le a székről. Csak úgy tűzött a nap a szürke kövekre, meleg szél kavarta föl a port a sírokról- Az anya és a nővér a régi sírok mellett ült a bezárt halottaskamra előtt, a bírót várták meg az ügyészt, hogy megnézhessék a bandita holttestét. Délelőtt tizenegytől délután kettőig várták. Az az ember ott mellettük, Francesco Gaglio, Turiddo sógora, pár napja jött haza az internáló táborból, ahová bűnpártolás miatt került. Maria Lombardo világgá kiáltja fájdalmát: — Fiacskám, elárultak, megöltek! Amikor először elájult, a sírásó hozott egy tálka ecetes vizet; a fotósoknak meg Giuseppina ordította oda: — Állatok, árulók! Amikor a bíró meg az ügyész elrendelte, hogy nyissák ki a ravatalozót, és a két nőt odavezették Giuliano holttestéhez, a fényképészek megint köréjük tódultak- Giuseppina ekkor levette fapapucsát, és teljes erőből hozzávágta az egyik amerikai fotóshoz. íFolytatjuk) mek, művelődési intézmények közös összefogása eredményeként csak az elmúlt két ev alatt mintegy 160-an végezték el a nyolc általános iskolát levelező tagozaton. Jelenleg 150 személy tanul a dolgozók általános iskolájában. Növekszik a politikai iskolát végzettek száma is. A marxizmus—leninizmus esti iskoláiban és más politikai tanfolyamokon egyre többen vizsgáznak sikeresen, illetve képezik magukat. Mindez örvendetesen érezteti hatását a munkahelyeken és a község társadalmi munkájában is. — Nagybátonyban jelentős a dolgozó nők száma. Az ő művelődésükre mi a jellemző? — Üzemeinkben, főként a harisnyagyárban, de a FÜ- TÖBER-nél és a gépüzemben is zömében olyan nők dolgoznak, akik korábban nem ismerték az üzemi kollektíva összetartó erejét, nevelő hatását. Most rövid idő alatt válnak szervezett munkássá, szocialista brigádokon belül tanulnak, szakmát szereznek, és szorgalmasan részt vesznek a politikai továbbképzéseken. Mindezt a családi munka mellett — A közművelődés, a műveltség fejlesztését véleménye szerint mi indokolja? — A pűvelődés, a társadalom szellemi élete — köztudottan — elválaszthatatlan az anyagi élet egészétől, a társadalmi léttől. Ahhoz, hogy az emberek egyre magasabb fokon tudják biztosítani anyagi létüket, nap mint nap újabb és újabb ismereteket kell szerezniük. Ugyanakkor a több és szélesebb körű ismerettel rendelkező ember jobban felismeri a jogok ts kötelességek egységét, harmóniáját, a mindennapi éle-- ben is ennek alapján cselekszik. Ezt mutatja a szocialista brigádok tevékenységének tartalmi fejlődése. E közössegek tagjainak többsége egyre inkább közéleti emberré válik, tudatosan vesz részt a település fejlesztésében is. — A fejlődés érdekében milyen fő feladatokat lát saját területén? — Az egységes közművelődési szemlélet megteremtésével párhuzamosan az iskolákkal, üzemekkel, állami és társadalmi szervezetekkel, a közművelődési intézmények - kel közösen kell keresnünk es megtalálnunkra legjobb módszereket a közművelődésben. Az eddigieknél többet kell tennünk az eszközök céltudatos, tervszerű felhasználására, s meg kell teremtenünK valamennyi üzem, szövetkezet és a tanács kulturált- alapjának koncentrációját. Az intézmények programjai, nak tervezésénél az eddiginél jobban kell támaszkodnunk az egyének és közösségek véleményeire; ajánlásaira. A középszintű munkahelyi vezetők nagyobb 'fokú példa- mutatása is elengedhetetlen. Mert csak így, a vezetők és a dolgozók kölcsönös bizalmán nyugvó példamutatással, együtt dolgozva valósíthatjuk meg a . közművelődési párthatározat célkitűzésért. Sulyok László ’Befejezték a Hamupipőke című magyar—osztrák—kanadai koprodukcióban készült zenés fyalettfilm forgatását. A film főszerepét Lili Schavermann játssza (képünkön). Segítői Lakatos Gabriella, Csarnói Katalin és Metzger Márta. Mai tévéajánlatunk 21.20: Lehel György. Portréfilm. A budapesti művészeti hetek rendezvénye. Két éven keresztül Lehel György mellé szegődött a kamera, hogy megfigyelje, rögzítse a neves karmester próbáit, felkészüléseit. Ebben a portréfilmben elmondja gondolatait a zenéről, a karmesterségről, mint szakmáról és mint hivatásról. Aztán művészi felfogása illusztrálásául láthatunk zeneakadémiai, rádiós és televíziós próbákat, koncertekre való felkészülést. Különböző zenekari müvek részletei csendülnek fel, Beethoven, Mt ler, Durkó Zsolt szerzemény bői és számos más modern zet mű részlete. S Lehel György, aki kezdett feszélyezőnek találta a tévékan rát, amely a karmester mindc mozdulatát, grimaszát felnag.víl közli a nézőkkel, a kétéves te víziós „szereplés” alatt teljem feloldódott, kedvvel, szívesen 9 tévénéző elé. A filmet Horváth Adám rendi .•te szerkesztő Várbíró Judit. *
