Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

Új lépések a matematikaoktatásban Mint minden évben, a most következő 1974/75-ös tanév elé is nagy figyelemmel fordul egész társadalmunk. Ez a fi­gyelem jelenti egyrészt azt, hogy társadalmunk felelős­séggel kezeli az ifjúság okta­tásának, nevelésének kérdé­sét, jelenti másrészt a peda­gógustársadalom egyfajta megbecsülését, melyben fel­tétlenül benne van a peda­gógusok iránti bizalom is. A pedagógiai gyakorlat jel­legéből következőéin, minden tanév újat jelent az előzőhöz képest. Amikor a pedagógiai gyakorlat fejlődéséről, gazda­godásáról beszélünk, az el­múlt évekre visszatekintve el­sősorban a didaktikai, mód­szertani fejlődést említhetjük. Az eredményesebb oktatás­nevelés igénye a pedagógu­sok jelentős részénél szoro­san kapcsolódik a pedagógus hivatástudatához. Ez az igény késztette a gyakorló pedagó­gusokat — önállóéin, illetve a központi vezetés (esetenként megyei vezetés) elvi. erkölcsi es gyakorlati támogatásával újabb és újabb módszerek­kel való kísérletezésre. Ter­mészetesen minden kísérlet annyit ér. amennyit a gya­korlat számára eredményes­ségében bizonyítani tud. A kísérletezések nagyfokú szó­ródása, a megfelelő elemző, összesítő munka hiányosságai, a tapasztalatok szegényes szintű közkinccsé tétele nem hozta meg a várt eredmé­nyeket. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy eredményte­lenségről beszélhetnénk, sőt egyértelműen leszögezhetjük az alábbi pozitívumokat: A tanítás ttxem lelett ál toxása Az egész országban, így me­gyénkben is jelentős szemlé­letváltozás következett be a tanítási órák jellegének meg­ítélésében és a gakorlatban egyaránt. Fokozatosan meg­szűnőben van az a téves né­zet, mely szerint a tanítási órák középpontjában a tanár es a tanítás áll. Erre nagyobb — de nem kellő — mérték­ben kivívja érvényesülési jo­gát az a szemlélet, mely sze­rint a tanítási órák közép­pontjában a tanulók állnak a tanulók munkájával, a tanu­lással egyetemben. Növekszik a tanulók isko­lai munkáltatásának szintje, csökken a tanulók otthoni munkája. A tanulók ismeretszerzésé­ben a korábbi éveknél na­gyobb szerepet kap az ön­állóság. az a lehetőség, mely biztosítja a tanulók számára az egyéni ütemű tanulási tem- p át. Ezek — s más kimutatható eredmények — hatásfokát a nrár korábban említetteken kívül, csökkenti az egységes szemlélet, a tervezés tudomá­nyos jellegének nem kielégítő szintje. A tudományos-technikai forradalom természetesen a pedagógiára is gyakorolja ha­lasát. A fejlődés által felve­tett követelményekhez való tökéletesebb igazodás lehető­ségének biztosítása a mód­szertani fejlődés, gazdagodás mellett az egyes tantárgyak tartalmi , vonatkozásában is előbbre lépést követelt. Az első lépés megtételére a ma­tematikaoktatás területén ke­rül sor, mégpedig a most kö­vetkező tanévben. Az új tan­év tehát nemcsak formálisam, de tartalmában is új követel­ményeket állít a tanulók és nevelők egy része elé. Az MM. döntése alapján ugyanis megyénk öt iskolájában az első osztályokban új tanterv, az ötödik osztályokban pedig átmeneti matematikai tanterv lép életbe. Miben jelentkezik az újszerűség? Módszertani­lag a már felsorolt pozitív eredmények további fejleszté­sében, döntő mértékben pe­dig az egyes matematikai fo­galmak sokoldalúbb, alapo­sabb, a gyakorlat számára felhasználhatóbb szintű ki­alakításában. Újsxerü matematika Tartalmi újszerűségét jelez­ve, úgy gondoljuk elegendő néhány modern matematikai témakör, fogalom nevét meg­említeni: Az új tantervben (illetve az átmeneti tanterv- ben) fokozottan nagyobb sze­repet kapnak a halmaz elmé­leti, illetve matematikai lo­gika fogalmai (halmaz, rész­halmaz, halmazok uniója, halmazok metszete, stb...); meg kell ismerkedni a tanu­lóknak minimális kombina­torikai és valószínűségszámí- tási elemi ismeretekkel (vari­álás, kombinálás stb ...); je­lentősebb szerepet kap a függvényszemlélet kialakítá­sa; a tanulok geometriai szemléletének tudatosabbá té­tele érdekében nagy hang­súlyt kapnak' a geometriai transzformációk stb. Talán vannak, akik ijesztő­nek találják a fenti sorokat, de az érdekelt szülők, s min­denki megnyugtatásaként rögtön leszögezzük: az érde­kelt matematikatanárok és -tanítók, alaposan felkészül­tek az újszerű ismereteknek a tanulók „birtokába” való el­juttatására. A felkészülés időszakában megyénk elsők között az or­szágban megszervezte a szak­tanárok továbbképzését. az úgynevezett komplex matema­tikai tanfolyamot (jelenleg már a második csoport mű­ködik), amelynek többek kö­zött az új tantervre való fel­készítés volt a fő célja. Az illetékes szaktanárok részt- vettek az OPI szervezésében egy budapesti tanfolyamon, megyék közötti szervezésben pedig Egerben vettek részt elő­készítő tanfolyamon. nem­csak a most belépő osztályok tanárai, hanem azok is, akik a jövő évben kezdik el a munkát. Tekintettel arra, hogy az új tanterv fokozato­san általános bevezetésre ke­rül, érdemes ezzel kapcsolat­ban néhány gondolatot felvet­ni. Az természetes, hogy a to­vábbi felkészítést megyei irá­nyítással és szervezéssel to­vább folytatják. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy a nevelők önképzése elenged­hető lenne. An önképzéshez segítségnyújtásként megszív­lelendőnek tanácsoljuk az alábbi gondolatkört: Kis matematikusok baráti köre Megyénk matematikus taná­rai között vannak olyanok, akik ismerik a Kis matema­tikusok baráti körének anya­gát, s ebből eredően tudják, vagy legalábbis hallgatólago­san elismerik, hogy az új ma­tematikai tanterv a KMBK anyagára épül. Ezt az anyagot az OPI és a TIT Matemati­kai Választmánya készíti gya­korló pedagógusok bevonásá­val. A KMBK Nógrád me­gyei elterjedésének szintjét jól jellemzi a következő tény: A KMBK-t vezető tanárok e hónapban Nyíregyházán meg­tartott országos konferenciá­ján a körülbelül 200 résztve­vő közül a Nógrád megyeiek száma nem érte el a két főt! Ez több szempontból is ne­gatív, de csak egyet szeret­nénk kiemelni: megyénk ma­tematikatanárai objektív, vagy szubjektív okok miatt nem éltek megfelelően. a KMBK-nek a matematikai oktatást nagymértékben se­gítő lehetőségével. Azt viszont senki sem tagadhatja, hogy van lehetőség bizonyos mér­tékű pótlásra. Itt nemcsak a KMBK-kö- rölc szervezésére gondolunk csupán — ez sem elhanya­golható szempont —, hanem a KMBK-körök féladatainyagá- nak, szellemének szélesebb körben való ismeretére. (Ter­mészetesen a megyei TIT- nek, vagy más szerveknek meg kellene oldani a terjesz­tést!) Ismételten hangsúlyozzuk, hogy mindezt annak érdeké­ben, hogy az elkövetkező évek új feladataira való fel­készülés minél alaposabb le­gyen. Visszatérva azokra a neve­lőkre, akik már ebben a tan­évben elkezdik az új tanter­vekkel a munkát, feltétlenül igen nehéz feladatok előtt állnak. Lényegesen nehezebb lesz az órára való felkészülé­sük és ezzel együtt az óra alatti munkájuk is. Ezt tud­ják jól, mégis vállalták, ezért minden elismerés megilleti őket. (Igaz. többen is voltak, akik szerettek volna már eb­ben az évben bekapcsolódni!) Sok nehézséggel teli. előre nem látható problémáktól sem mentes, de mindéképpen elő­re mutató, úttörő munkájuk­hoz —. melyet tekinthetünk a kartársak részéről a XI. kongresszus tiszteletéré egy­fajta felajánlásnak is — sok sikert kívánunk. Koós István vezető szakfelügyelő Czene Zoltán matematikai munkaközösség­vezető Kitüntetett „Ma is akarok, tervezek, dolgozom..." Az alkotmány ünnepéinek tiszteletére ' megrendezett népművelők napján, három hete kapott Szocialista Kul­túráért kitüntetést Kajárik Sándor. Macomkai szakkörve­zető — ez állt a neve mel­lett. A seakkörvezetés kisebb- nagyobb, rövidebb- hosszabb ideig működő énekkarok, kó­rusok szervezését fedi. Életé­ről, több évtizedes munkássá­gáról így vallott Kajárik Sándor: — Pedagóguscsaládból In­dultam, Nógrád megyei va­gyok. A zene már gyermek­koromban magával ragadott, szabad időm és gondolataim nagy részét lefoglalta. Diák­éveimet a budai tanítóképző­ben töltöttem, ahol a zene­műkereskedések és a könyv­tárak hűséges látogatója vol­tam. Ez adott lehetőséget az önképzésre. A zenei pályára leginkább a karvezetés von­zott. Adottságaim ellenére inem lettem hivatásos zenész — makacsul vissza-visszatérő gégebetegségem megakadályo­zott ebben. Csaknem negyven éven át vidéken tanítóskod- tam. Nemti, Maconka, Nagy- toátony lett a munkahelyem, A nevelés mellett az ének­karral, zenekarral való fog­lalkozás volt mindig a legna­gyobb örömöm. B -kategóriá­ban fúvószenekar-vezetői ké­pesítésem van, elvégeztem egy egyhónapos kórusvezetői tanfolyamot is. A betegségem sokszor közbeszólt: ezen a tanfolyamon is a harmadik héten összeszűkült a gégém. .. — Itt Nagybátonyhan mi­lyen kórusokat vezetet? — Nagybátony — ez csak földrajzi, illetve tanácsi egy­ség. Három részre tagolódik: az ófalu, Maconka és a Bá­nyaváros az összetevői. Jó­magam már mind a három helyen szerveztem kórust, feloszlott. újraszerveztem. Legnagyobb vállalkozásom a bányavárost bányászkórus megalakítása volt. Az iskolá­ban tanítottam éneket, ezért úgy gondoltam, a tanítványa­imon keresztül meg tudok nyerni úgy harminc embert az ügynek. Hetvenen adtak ígéretet... Hány családot kel­lett meglátogatnom ehhez! Huszonötén jöttek el. Két évig működött a kórus, sze­repeltünk. próbáltunk, ment a munka. Aztán elindult a lemorzsolódás. Először azt vettük észre, hogy csak hú­szán vagyunk, majd fokoza­tosan kisebbedéit a csoport. Tartottam próbát tíz . sőt öt­hat embernek is... A ma- conkai kórus főleg a nagy ünnepek előtt jött össze. Ügy látszik, most megint szétug- rott. Tudja. a legnagyobb gond az. aminek tulajdonkép­pen örülök: szaporodtak a\ munkahelyek, üzemek itt Nagybátonyban. A kórusok tagjai mind más-más munka­helyen dolgoznak, nehéz megszervezni az állandó, rendszeres próbákat. A gyá­raknak, üzemeknek, társadal­mi szerveknek össze kellene fogni az énekkari élet érde­kében. Mert nem tudom el­hinni azt, hogy kevésebb az olyan ember, aki szerét éne­kelni, szívesen eljár egy kö­zösségbe. ahol kielégítheti ezt a szenvedélyét-. Mi anyagi ösztönzést nem biztosítunk — de amíg az erkölcsi elisme­rés is hiányzik, amíg néhány helyen, szinte rühes kutyának nézik azt,1 aki eljár az ének­karba, addig állandóan szá­mítanunk keil arra, hogy fel­oszlik az együtténekelők kö­zössége. — Most van kórusa? — A falusi Petőfi Művelő­dési Házban, a nyáron ala­kult. Augusztus húszadika közeledtével szerettek volna egy műsort összeállítani. Ott működött már egy pávakör. de abbamaradt a munka. Nemrég fiatal, ambiciózus igazgatót kapott a ház, Sin- ka Mária személyében. Igaz, hogy egy függetlenített igaz­gató és egy saakkörvezetó együtt’még nem sokat tud tenni, mégis, most újra visszatért a bizalmam. Főleg a tegnapi próba adta vissza: a tiaen- négyes létszám meglesz há­rom férfi énekesünk van, to­vább fogjuk szervezni ezt a népi kórust A harmónium mellett álló polcról féltve őrzött mappák kerülnek elő. A karvezetés nem egyedüli zenei elfoglalt­sága, szenvedélye: népdalfel­dolgozásokat, indulókat és úgynevezett „hallgatóikat komponál. Egy időben sok szép népdalt is összegyűjtött. — Ma is akarok, tervezek, dolgozom. Mindig hittem ab­ban, hogy a zenei szépet fa­lun is eljuttathatjuk az em­berekhez, itt -is alakítható közösség az együttmuzsiká- lásra, az együtténeklésre. Si­kereim mellett a bizalmat­lanságból, a betegségem mi­atti problémákból fakadóan sok kudarc is ért. A régi len­dületet, érdeklődést kellene visszacsalogatni. hogy itt Nagybátonybam is többet te­gyünk a zenekultúráért. Sze­rény munkámmal éh ezért dolgozom, több évtizede. Ha megkérdezik, miért is kaptam a kitüntetést, csak ugyanezt tudom mondani... G. Kiss Magdolna Ellenőrzik Mai tévéajánlatunk a szemüveglencséket A Magyar Optikai Művek mátészalkai új gyáregységében kétezren dolgoznak. Itt készítik a szemüveglencséket. A Zeiss licensz alapján gyártott meniscus és toricus lencsék csaknem nyolcvan százalékát exportálják. Az üzem teljes felépítése 1975-re fejeződik be. Képünkön: A kész szem­üveglencséket speciális mérőmikroszkóppal ellnőrzik. 20.50: Napok a háromszáz- hatvanötből. Tévéjáték Vészi Endre írá­saiból. Vészi Endre hőseit az életben alig-alig vesszük ész­re. Ezekkel a hősökkel nem történik semmi rendkívüli, semmi világraszóló. Nincs is különösebb okunk rájuk fi­gyelni. S mégis ezek a hősök az író tollán rendkívül érde­kessé válnak semmi sem tör­ténik életükkel. hétköznapi ügyecskéikkel. Az író szeme felfedezi bennük, viselkedé­sükben számunkra a szokat­lant, az odafigyelni érde­mest, amikor ezek az embe­rek egyszerre csak valami mást tesznek mint amit el­várhatnánk tőlük, s amin ők maguk is meglepődnek. A tévéjáték három önálló rész­ből áll. Az első — A szabad­ság napjai — üdülőhelyi tor­zsalkodásról szól. A második rész — A szerelem napjai —, a harmadik jelenet — A rész­vét napjai. A tévéjátékot Kerényi Imre rendezte, a főbb szerepekben Dózsa Lászlót. Dégi Istvánt, Ba­lázs Pétert, Medgyesi Má­riát, Lukács Sgndort és Ga­ras Dezsőt láthatjuk.-w. FELICE CHILANTI: Három zászlót Salvatore Giullanónak 4. Giuliano nagybátyja, Fran­cesco, csúfnevén Kanális Fer- kó, a feketepiacon ügyködött. Gabonát szállított a gazdasá­gokból a malmokba, aztán ti­tokban eladta a lisztet. Elég jól keresett, és Turiddo csat­lakozott hozzá. Giuliano gyaíkran összeta­lálkozott gyerekkori barátai­val: mind a feketepiacon dol­goztak, Cucinella meg a test­vére kiképzett egy csapatot 4 NOGRAD - 1974. állatlopásra. Terranova es Manni.no is részt vett az üzér­kedésben. Passatempo meg a többiek az utakat járták. Választot­tak: szakítottak a törvénnyel, rablók lettek. De ha valami ünnepen találkoztak, mind Turiddo Gíulíanónak öntötték ki a szívüket,* tőle kértek ta­nácsot. Egy nagy fogásról ál­modoztak, aztán itthagyják Szicíliát, de gazdagon, és ki­mennek Amerikába. Turiddó- nak más volt a véleménye: a szeptember 6., péntek mi Amerikánk itt van — haj­togatta. Giullanónak tetszett a szeparatísták jelszava: Szi­cíliát el kell szakítani Olasz­országtól, független állammá kell alakítani, a csendőröket börtönbe kell csukni, a fog­lyokat viszont ki kell szaba­dítani. Az ő nagybátyját is letartóztatták, és más monte- 'epreiekkel együtt a monrea- iei börtönbe zárták. A feketepiaci hálózat főnö­ke a dagadt, öreg partinicói Santo bátyám* volt, a kor­mány jeles híve. Egy nap örömmel üdvözölték az ame­rikaiak Santo bátyámnál Giu- lianót is: ott volt Vito, Nick, 'John meg az embereik. Nem­zetközi bűnszövetkezetet épí­tettek ki: cigaretta, Ital és egyebek csempészésére. Santo bátyám azt javasolta Giullanónak, hogy társuljon Nickkel vagy Vitával, legyen »Bátyám —' a maffia szervezetei piramisszerűen épülnek fel, mely­nek alján a legénység, a fiúk áll­nak, közepe táján a kisebb veze­tők, a bátyámok, a csúcsán pedig a man&avezer. az emberük, de a válasz ha­tározott elutasítás volt. Erős­nek érezte magát Giuliano, csak füttyén te nie keli, és a monteleprei fiúk nyomban mellette teremnek, meglenne neki is a maga megbízható bandája a saját fegyveresei­vel. Most a maguk számlájá­ra dolgoznak a fiúk, a maguk eszközeivel, de mind rá gon­dolnak, benne bíznak, tőle kérnek tanácsot. Még Terra­nova is, aki minden szót ala­posan megrág, mielőtt ki­mondani . Nagybátyja letartóztatása után egyedül szállította a bú­zát meg a lisztet. Santo bá­tyám megígérte neki, hogy pártfogásába veszi Kanális Ferkét, védelmével meg is bízott egy ismert ügyvédet — Nézd — mondta Santo bátyám, amikor bemutatott neki valékit, aki éppen akkor szabadult a börtönből — azért mentették föl, mert jól visel­kedett, tisztességesen, ezért mi is megbecsültük. Giuliano aznap tudta meg, hogy akkor viselkedik becsü­letesen az ember, ha a bíró­ság előtt tagadja az igazat, és akkor tartják becsben, ha mellette tanúskodnak, hírne­ves ügyvédet fogadnak a vé­delmére, és mindenáron alibit szereznek számára. Santo bátyám ravasz ember volt, dörzsölt és tapasztalt, Giuliano azonban erősebbnek érezte magát. — A nagybátyám hibát kö­vetett el, le is bukott — mondta. — Az embernek nem szabad elfogatnia magát, ak­kor nem követ el hibát. Az öregnek tetszett, amit mondott, ám abban is biztos volt, hogy előbb-utóbb össze kell akadnia a rendőrséggel, tárgyalnia kall velük, egyez­séget kell kötniük. Egy idő múlva Giulianón is rajtaütött egy csendőr járőr, amint éppen két zsák gabonát vitt öszvéren. Mögötte egy másik szállító jött öszvérével. A csendőrök már csak a na­ponta rájuk leselkedő veszély , miatt is kénytelenek voltak keményen bánni a törvény- acrtókkvL A fiatal csempész Salvatore Giuliano némán, mozdulatla­nul nézte a katonát, amint arcának szögezi a géppisz­tolyt Közben az altiszt meg­kezdi a vallatást. Miféle bú­za ez; eredete, rendeltetése. Turiddo hallgat, a géppisz­toly még mindig mozdulatla­nul mered a szeme közé. Az altiszt nyitott tenyere végig­szalad a fiatalember testén, nézi, nincs-e fegyvere. A fe­lületes motozás után a másik kissé lejjebb ereszti a gép­pisztolyt Az ői-mester éppen ököllel akar nekiesni a fiatalember­nek, amikor egy öszvér trap­polása hallatszik a közelben, a másik csempész menekül. Az altiszt otthagyja Salvatore Giulianól, a másik után in­dul. De egy villámgyors moz­dulat: a fiatalember lehajol, előkapja a csizmaszárba rej­tett pisztolyt, másik kezével pedig megragadja a rászegé- ződő géppisztoly csövét. i (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom