Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-06 / 208. szám
Éjszakai ügyelet Satgóbányától Üjlakpusz- taig, beleértve a közbeeső Somlyó-bánya telepet, Bag- 1 vasalját, Zagyvapálfalvát, negyvenezer ember lakik. Este 6-tól reggel 6-ig rendelkezésükre áll az ügyeletes orvos. Nincs még hat óra, az Arany János úti orvosi ügyeletén csak a takarító néni dolgozik. Ha cseng a telefon, feljegyzi a hívó nevét, címét, betegségét, hogy mire bejön az orvos, már kész címekre indulhasson. Az ajtó előtt, a váróban már ül egy férfi. Középkorú, barna, cipő csak az egyik lábán van. A másikat vigyázva, maga elé nyújtva tartja. Dr, Virágh Zoltán ügyeletes orvos első betege. — Építkezünk, szögbe léptem. Még tegnap este történt, átszúrta a cipő talpát. — Miért nem kérte azonnal a Tetanuszt? — kérdez rá az. orvos. — Nem gondoltam, hogy olyan sürgős. Az orvos megvizsgálja, nincs baj. Megkapja az injekciót. — Dolgoznom lehet? —kérdez óvatosan a szögbe lépett. — Természetesen! Hisz’ semmi baja. A hat óra előtt érkezett hívásokkal a zsebben szállunk kocsiba. Az első cím a Hársfa u irtába szól. Lázas kisfiúhoz hívják az orvost. —* Hársfa úti lakótelep! Az még egy szörnyű hely! — legyint az orvos. — Sehol egy utcatábla, sehol egy házszám! Volt már úgy, hogy éjjel óraszámra kerestük a hívót, mégcsak kérdezősködni sem tudtunk senkitől. Pedig nem olyan új házak már ezek, miből állna a táblát kifüggeszteni?! Kicsit kanyargunk, majd Kis Simon József gépkocsi- vezető biztonsággal mutat egy házra: — Ez lesz az, helyben vagyunk! — Honnan tudja? — Hja, amit az ember egyszer már keresett,- azt nem felejti el! Kis Simon József öt esztendeje jár az ügyeletes kocsival. Éjjel dolgozik, nappal ki- al ússza magát. Emlékszik az eldugott címekre, eligazodik sötétben is. Jó és főleg gyors segítsége az orvosnak. Egyébként boncmesternek készül, szeptembertől iskolára megy, megszerzi a szükséges papírt. A lázas kisfiú ágyban fekszik. Nagy, fekete szemeiben ijedtség. — Csókolom, injekciót kapok? — Nem, nem hiszem — nevet az orvos. — Akkor jó----nyugszik m eg a gyerek. — Csak azt ne kapjak. Nem komoly a baj, gyógyszert kap, diétáznia kell. — Vízben főtt krumplit? Apu is azt eszik, ő is diétázik! — most már nevet a gyerek, nagyszerű, hogy egyformát kell enniük. Nyugdíjas bácsi a következő hívó. A konyhai díkón vastag dunna alatt verítékezik. Felesége szipogva áll mellette. — Három napja jött haza a kórházból, azt mondták, gyógyult. És mégis visszaesett! Csakhogy a bácsi három nap óta nem jelentkezett körzeti orvosánál, pedig 24 órán belül meg kellett volna tenAlii ad magára... Ä legdivatosabb szakmák közé tartozik az autó- és motorszerelés. Szó se róla. bem véletlenül vált közkedveltté. Búsás jövedelem forrása, ha valaki becsületesen megdől Rozik érte. Mellékkeresetként is hoz valamit a konyhára. Ám. aki csak pénzszerzési lehetőséget lát a szakmában. az nem viszi sokra, így vélekedik Dorozsin Róbert is. — Olvastam egy külföldi autós szaklapban egv véleményt: vagy iól megcsinálok egy ..beteg" gépkocsit. vagy hozzá sem nyúlok! Jól megjegyezte, hiszen azóta sok év telt el. Hitvallásának tekinti. Ami nemessé és szavahihetővé teszi: 11 év munkája, lelkiismeretes serénvkedése az aranyfedezet. Külsőre tipikus szerelő. Fiatalember. 28 éves. Két gyermeke van. Somlvóbá- nyán lakik. Autóbusszal jár munkahelyére, a salgótarjáni AKIT-szervízbe. Ügy mondják, suszternak lyukas a cipője. Az autó- szerelés minden csíniát- binját ismeri, de saját gépkocsival nem rendelkezik. Mindig másra, még fontosabb dologra kellettek az anyagiak. Milyen ember Dorozsin Róbert? Röviden nehéz megfogalmazni, hiszen tiszta vérmérsékleti típusok — írják a lélektan-t’an- könyvek — nagyon ritkák. Rozgonyi Aladár, a szerviz vezetője siet segítségünkre. — A régi „szaki” szellemét fedeztem fel benne. Róbert belebetegedflfe. ha egy autót wem tudna megcsinálni. Egyike a legkitűnőbb szerelőinknek. Idén lett csoportvezető, bár csak 1970 óta dolgozik nálunk. Van tekintélye. Hét fiatal szerelő munkáját irányítja. Olyan még nem fordult elő. hogy kudarcot vallott volna. A szerelő egv fehér Zsigulival foglalatoskodik. Hallja amiről az üzemvezető beszél. Nem szoktak kertelni /egymás előtt. így kommentálja a hallottakat. — Azért van az ember feje, hogy gondolkozzon, nem azért, hogy a vízbe nyomja. Frappáns észrevétel, és ráadásul igaz. A gyakorlat embere. Ám a szakköinyveket, prospektusokat is gyakran bújja. Ismeri a legújabb típusokat. A jó szerelő füle- sok mindenről tudósít, ha beindítják a motort. Dorozsin ■ Róbert szakmája szeretete révén eljutott arra a fokra. hogy kivívta munkatársai megbecsülését. Ezt annak az S0 szakkőnwnek is köszönheti, amelyet gyakran elővesz. Nemcsak a jó pap, a jó autószerelő is holtig tanul. Mindig új típusok kerülnek le a gyárak szerelőszalagjairól, aki nem képezi tovább magát, lemarad. A legszigorúbb kritikát munkatársai fogalmazzák meg az ilyen emberről. Kényelmetlen lehet. — Nem olyan nagy dolog ez. Téved, ha valaki azt hiszi, hogy erre születni kell. Nem adottság kérdése. Aki ad magára valamit, az rossz munkát sehol nem ad ki a kezéből. Jó érzés, ha végeztem egv autó javításával. Az tudja. aki átélte. Néha ma- szekoluink is. Vannak akik irigylík. Erre én azt mondom. úgy vagyok, mint a fogorvos. Nem megyek a munka után. értem jönnek. Akinek fáj a foga, az megy a fogorvoshoz, nem fordítva. Egy korszerű gépkocsi sok ezer alkatrészből áll. rengeteg a hibalehetőség. Akadnak persze tipikus problémák Valamelyik szerkezet kifogott-e már Dorozsin Róbertén ?* — Nem mondhatnám. Ha volt anyag, alkatrész, mindig megcsináltam. A szakma becsülete megkívánta tőlem. II. I. nie. Nem kapta meg a szükséges utókezelést, tüdőgyulladása lett. — Most szidtam éppen, miért nem ment — a néni szemét, orrát törülgeti. — Hogy mi lehetett olyan fontos...? Lavórt húz elő a dikó alól, szappant kerít, törülközőt, tisztát. Az orvos kezet mos, indulunk. — A gyógyszereket tessék nagyon pontosan szedni — inti a két öreget búcsúzóul. — Ha két napon belül nem Javul, vissza kell mennie a kórházba 1 — Most nincs semmi! —újságolja visszamenet a rendelőben Bruder Jánosné, nővér. — Úgy látszik, csendes éjszakánk lesz. Bruderné talán már a levegő illatából megmondja, milyen lesz a forgalom éjszaka. 14 esztendeje ügyel S néhány esztendeje csak, hogy ketten váltják egymást, azelőtt állandó éjszakás volt. — Tessék elképzelni, 14 esztendeig nem láttam egyetlen tévéfilmet, egyetlen műsort sem! Aztán pár éve a városi főorvosasszony járt itt. Nyolc óra előtt azt mondta, most már siet, mert jó film lesz a tévében. De jó is annak, aki megnézheti! — sóhajtottam. A ,főorvosasszony azonnal intézkedett. Azt mondta, nem élhet úgy ember, hogy soha ne lásson tévéműsort. Azóta jobban megy az idő, ha nincs hívás is. Külön pihenőszobája van az ügyeletes orvosnak, külön a nővérnek, és külön a gépkocsivezetőnek. Az új ügyeleti rendelő valóban ideális. — Csak a lakók panaszkodnak, hogy csapkodjuk éjjel a kocsi ajtaját — mondja dr. Virágh Zoltán. — Igazuk van, de mit csináljunk! Ha nem csapjuk be, nem csukódik rendesen, a kocsi pedig nélkülözhetetlen munkaeszközünk. Sőt, az lenne az igazi, ha URH-val is felszerelnék. Nem ritka példa, hogy visz- szajövünk, mondjuk, egy sal- góbányai címről, s itt a rendelőben már egy újabb sal- góbányai cím fogad. Mehetünk vissza! — És mire panaszkodik még az éjszakai ügyeletes? — A fölösleges hívásokra! Bizony ingerült leszek, amikor ezzel fogadnak: lázas a gyerek húrom napja. Hát nem volt idejűi» elvinni a gyerekorvoshoz?! Persze, kényelmesebb iderendelni az ügveletest, de azalatt másutt esetleg egy valóban súlyos beteg várakozik! Erre az éjszakára sem az éjszakai ügyelet, hanem inkább az éjszakai műszak elnevezés a jellemző. A hívó felek nagy többségét kényelmi szempont vezette, n sorban állás elleni ódzkodás. Az utca már régen néptelen, néhány ablak fényes csupán. Az ügyeletes gépkocsi sem kerülget már járműveket. Az orvos felpillant a világos ablakra. Lehet, hogy éppen őt várják? Szendi Márta Syoflc lop a 3z0v*e!unEAbon (1.9 Kijevben Salgótarjánról A Béke- és barátság-vonat résztvevőinek egy csoportja Kijevben. Háttérben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának épülete (Kulcsár Jóasef felvétele) Kijévé*, Moszkvát már sokan „felfedezték” a Nógrád megyeiek közül. Számos beszámoló, útleírás jelent meg lapunk hasábjain is. Mit lehet akkor valami újat mondani a kedves olvasónak — ez jutott esaemtoe, amikor elindult a jóval több mint négyezer kilométeres útjára az IBUSZ által szervezett Barátság-vonat Salgótarjánból. Igaz, újat mi sem fedeztünk fel,, de új barátokat szereztünk hazánknak, szűkebben Nógrádinak, ez tény marad. hi jer, a Uv» > áros Az izgalom akkor érte el tetőfokát, amikor a csapi vasútállomáson az elsá szovjet határőrrel találkozunk. — Üdvözöljük önöket szovjet földön... Kérem az igazolványokat. .. Az útlevél- és vámvizsgálat gyorsan történik. A több mint 300 ember percek alatt elfoglalja helyét a kényelmes hálókocsikban. S elindult a vonat. Kanyargott a Kárpátok leírhatatlan szépségű tájain, s a romantikus alagutakon keresztül jutunk egyre beljebb a Nagy Földre, az első állomásunk Kijev, a SzovjetMagyar utazók A rádió őst — őszi terveinkben sok olyan műsor szerepel, amely a baráti szocialista országok irodalmát ismerteti meg, mutatja be — mondta Rottlik Sándor, a rádió irodalmi osztályának megbízott vezetője, az MTI munkatársának. A bolgár .nemzet felszabadulási évfordulója alkalmából a szocialista költészet nagyjait ismertető sorozatban 50 perces adás szólaltatja meg Vapca- rov költeményeit. Ljuben Dí- lov A nádas című regényét Dániel Ferenc rendezésében sugározzák dramatizált formában.. Mintegy egyórás bolgár irodalmi est vonultatja fel a baráti ország prózaterméséinek legjavát. Az NDK nemzeti évfordulója tiszteletére közvetítik a Szikrából pattant ki a ián# című összea nagyvilágban ii terveiről állítást a 30-as évek német irodalmából. Ebben egyebek közt Brecht, Becher. Gábor Andor, Tucholsky. Seghers. Egon, Erwin, Kisch művei hangzanak el. Külön összeállítással idézi a rádió a hallgatók elé Ariosto költői alakját születésének 500. évfordulója alkalmából. Egy másik válogatás Ronsard születésének 350. évfordulóját köszönti. A világirodalmi rovat gondozásában kerül a mikrofon elé Lampedusa A párduc című regényének adaptációja Magyar utazók a nagyvilágban címmel készült sorozit. amely a határainkon kívül megfordult írók, tudósok műveiből válogat. Elsőként R" guly Antal útib«»'izámolóját szólaltatják meg, (MTI) unió egyik legszebb városa, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa felé. Gyorsan beinek az órák. Már átaludtunk egy éjszakát, amikor Kijevben az állomás előtt magyar Ikarus panorámabuszok várnáik bennünket.. — Valeria Ilko vagyok. Én leszek a csoport tolmácsa és idegenvezetője, az Intourist képviselője. Szívesen segítek mindenben... Egyébként Kijev a széles Dnyeper partján fekszik, hét dombon, festői halmokon. A város hétszáz négyzetkilométer területű, a felét kertek és parkok alkotják. .. Kijev a Szovjetunió egyik legrégibb városa, több mint ezernégyszáz éves. A keletkezéséről szóló adatok az V—VI. századból származnak. .. Kijev sokat szenvedett a Nagy Honvédő Háború alatt. Lakói hősiesen harcoltak a német fasiszta hódítók ellen. Kijevet Lenin-rend- del és az Ananycsillag Érdemrenddel tüntették ki és megkapta a Hős Várc« címet is... Gyón y ö rk öd ürtk a város történelmi műemlékeiben. A magasból nézzük a széles Dnyepert, a folyót átölelő karcsú hidakat, a vizen szinte egymást kergető kis hajókat. A budapesti Szabadsághegy jut eszünkbe. amikor alattunk a Duna kacekarimgó- zík. S amíg a természetnek ebben a nagyszerűen megalkotott csodájában gyönyörködünk. Valika folytatja az ismertetést. — Kijev a Szovjetunió, országunk egyik hatalmas ipari és kulturális központja. A több mint másfél millió lakosra 17 felsőfokú taniwtéz- mérr . több mint kétszáz középiskola jut. A városban 200 000 iskolás tanul. A kulturális élethez tartozik még, hogy hat színháza, ugyanén y- nyi filmstúdiója és több múzeuma van.., Ismerő» a Béke sugárúton A délután szabad. Szinte mindenki arra megy, amerre iát. Idegenvezetőnk arról is gondoskodik, hogy a szabad- program gazdag legyen. Né- hányan a Béke sugárút felé vesszük az irányt. Nézzük a kirakatokat, összehasonlításokat teszünk, amint az már megszokott külföldön. Nézzük az embereket. Roliannak, csakúgy, múlt Budapesten. Ismerős férfi tűnik fel a sugárút sétányán. — Viktor Fedorovics Po- rutenko őrnagy — mutatkozik be a társaság tagjainak, mi pedig összeölelkezünk úgy orosz módra. Ezer kérdés és ezer válasz. Tudni kell, hogy Poruten- kö őrnagy sokáig tartózkodott Magyarországon az egyik ideiglenesen itt-tartózkodó szovjet alakulat parancsnokaként. S mint ilyennek, száz és száz barátja van Salgótarjánban, A pártbizottságon, a tanácson, a gyárakban, üzemekben, mérnökök, munkások. Sok közös ismerős. Salgótarján érdekli. — Milyen most a Rákóczi utca? — Laknak-e már a garzon- házba ? — Van-e szép bútor az ú) áruházban? — Hogyan alakult a Pécs- kő-domb ? Mi van a Zagyva hárommal, mert a régi épületek bontásánál még ott voltam. Nem fukarkodik a kérdéssel, győzzük a válaszokat. Most úgy érzem, hogy nem is Kijevben, a Béke sugárúton, hanem Salgótarjánban vagyok. És milyen jó érzés: sok- sok száz kilométer után szőkébb hazánkról, Salgótarjánról beszélgetni Kijev utcáján. Meghívás — Ez itt a hetes szám, harmíncldiences lakás a enyém. Igyunk erre a találkc zásra... Elfogadtuk a meghívást! Az idő sürget. A vonat to vább robog velünk Moszkv felé. A zakatolás a kijevi be szélgetést veri vissza. Mos úgy tűnik Salgótarján nine is olyan messze... (Folytatjuk) Somogyvárí László r NÓGRÁD — 1974. szeptember 6., péntek
