Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-28 / 227. szám

Irány az Iskola — Érsekvadkerten

H

kulcsár felv.

Mai tévéajánlatunk

20.35: Méltatlan öreg hölgy, Francia film Bertolt Brecht novellája nyomán. Brachtet, mint drámaírót, mint a modern színház atyját tartja számon a közvélemény. Nem véletlen, hogy novelláiban is sok a drámai elem, a színpadra, filmre kívánkozó rész. A francia Rene Allio készített filmet abból a Brecht-novellá- ból, amely Berthe Bertiniról az dreg hölgyről szól. Aki méltatlanná válik álszent, maradi környezete előtt. Aki látszólag megrendülés nélkül tudja Visel ni váratlan özvegységét, aki most már a maga életét akarja élni. S felnőtt gyerekeitől részvét helyett némi anyagi

támogatást kér, vár. Az elavult társadalmi hagyományokkal szakító, az embertelen szokásokat tiszteletben nem tartó öreg hölgy így válik a világ szemében méltatlanná. Brecht —- itt is, mint színpadi műveiben oly’ gyakran a képmutató társadalommal fordul szembe. Rokonszenvesnek, bátornak, megnyerőnek ábrázolja a konvenciókkal szakító öreg hölgyet. A címszerepet Sylvie, a francia filmművészet 79 éves nagy öregje játssza magóvalragadó- an. Ezért az alakításáért 1965- ben a Rio de Janeiró-i film- fesztiválon a legjobb női alakítás diját nyerte el.

Múzeumi és műemléki hóoap ’74

A múzeumi és műemléki hónapot minden esztendőben októberben tartják. Ilyenkor az ország valamennyi múzeumában megélénkül az élet; t örténelmi, irodalmi, képzőművészeti és régészeti kiállításokat rendeznek, szakmai tanácskozásokat, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek. Az idei múzeumi és műemléki hónap országosan várható eseményeiről Gönyei Antal, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának vezetője tartott sajtótájékoztatót szeptember 27-én, a MUOSZ Rózsa Ferenc termében.

Tematikus

filmkíubprogram

A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ az 1974/75-ös tanévre tematikus filmklubmüsort állított össze a városban tanuló középiskolások számára. A bemutatásra kerülő filmek jó része nemcsak esztétikailag, hanem filmtörténetileg is értékes alkotás, kitűnően szolgálja a fiatalok művészi ízlésének pozitív formálását, a szabad idő hasznos eltöltését. A filmek az irodalom, a színház, a képzőművészet, a zene, a tánc, a politika és a tudomány területeit ölelik fel, s a sorozat végül az Eisenstein rendezte Patyomkin páncélos és Kósa Ferenc Tízezer nap című filmjének bemutatásával a részletek szintézisét adja. A középiskolai filmklub- program október 17-én kezdődik a Shakespeare drámájából készült V. Henrik című angol filmmel, amelynek rendezője és főszereplője: Laurence Olivier. Az előadásokra bérleteket hoztak forgalomba, ezek a művelődési központ pénztáránál és az iskolai szervezőknél vásárolhatók meg.

Az elsőt, Szabady Veronika keramikus kiállítását a főtér újannan kiképzett területén, szabadban rendezték. E tér tervezői,' létrehozói már kiválóan fogták fql a kérdést, hogy a volt megyeház terjedelmes, szép épülete előtt „fórumot” alaaítsának ki, elbontva egy-két omladozó házat, és meghagyva a padokkal zoldelő füvet, a fehér nyírfát is megkímélve. A Város lakóinak zöme ünnepnapon és hét végén úgyis itt szokott összejönni, eszmét cserélni, ügyes-bajos dolgaikat megbeszélni és

vitatkozni. Nos, látogatott környezetben nyitotta meg nemrég Lombos Márton tanácselnök szép számú közönség jelenlétében a bemutatót, amely az új városközpont átadását is jelentette. Maga az a tény, hogy a nagyméretű térben a kertdíszítő kerámiák, a zöld fű között emelkedtek ki, és nem zárt terembe zsúfolva, hanem körüljárhatóan, nagy távolságból is élvezhetőéi voltak, kiemelve e művek amúgy is erőteljes, öntörvényű formabiztonságát.

Először, bevallom, amikor

'távolról láttam őket, alig akartam elhinni, hogy kerámiákkal állunk szemben. Csak az lepett meg, hogy a feketére koptatott nagyméretű női fej, mintegy a földből nőtt ki, vagy az ugyanúgy fekete színben tartott akt, távolról fekete márványnak hatott. Kedve támadna az embernek, ha a művésznő ezeket az erőtdf és ötlettől sugárzó, olykor női formákra emlékeztető,, vagy abból kiin" dúlt játékos alkotásokat itt felejtené, hogy akkor örökké játszadozhatna a szemünk rajtuk. Amúgy is kérdéssé vált hazánk nagy „átépülésé- vel” és fejlődésével kapcsolat* ban a kerti szobor. Ideje lenne, hogy lakosságunk a kerti törpék helyett átváltana a mai kor formavilágának megértésére és a giccsból a

mesterművek vásárlására, saját kertjük díszítéséül.

Szabady Veronika felszabadult íoimagazdag szohorke- rámiái helyenként ókori hangon szólalnak Anyaguk! darabos. mégis elegáns, a fejfur- mákról variáit tálak és N női figurák, fantasztikumba törő amphárák a realitástól a formai elvontság felé vesznek irányt, de ha meggondoljuk, hogy Szabady Veronika Borsos Miklós növendéke Volt az Iparművészeti Főiskolán, ez benne rejlett az itt kiállított művek fejlődésében.

Minden esetben ezek az alkotások rokonok a modern nyugati szobrászat törekvéseivel, annak amorf, természetben jobban beilleszkedő irányzatához sorolhatjuk. Színezésük: szürkék. cikkerek. barnák, feketék, melyek jó) hatnak a természetes zöld fűben, oda is teremtette az alkotójuk őket.

A másik kiállítás Czinke Ferenc grafikáinak a bemutatója, a volt megyeházán, az áttelepült Horváth Endre Galériában nyílt meg, s október 10-ig látható. Fogarasy Béla kíséretében Komándy Gerson erdélyi népdalokat énekelt, meg kell jegyezni, jő választás volt a zenei folklór-megnyitó, mert Czinke Ferenc újabb lapjai is népművészeti indításúak. A kiállítást Be- reczky Lóránt művészettörténész nyitotta meg.

A népművészettel kapcsolatos lapok közé tartoznak Czinke Ősi szerszámok I.. II. lapjai is. Czinke festőként, mégpedig impresszionista festőként kezdte a főiskolán

1946-ban. Ma grafikusként á1- lít ki, nagyméretű grafikai lapjai megdöbbenést keltenek a nézőben, ilyen például a Tömegsír, ahol erőszakkkal kiöntött vér valósága kísért. Technikai felkészültségét, úgy érzem, kemény akarattal, komolyan vett műhelymunkával emelte olvan magaslatra, melyet itt látunk

Technikailag szerintem a

magas pontot az Egv mé'.”'* égető álma 1.. II.. III. színes nyomatsorozat képviseli ez a tóbibnyomásos eljárással ká- szült, hallatlanul feslői la), mintáival, áthatásaival a halvány rózsától a kékig, a szürke és tojásfehérre ág) zott, a kép alján elhelyezendő piros foltjával bizonyít arról, hogy Czinke Ferenc külföldi útjai további felszata- dulást hoztak művészetében. Én nem vagyok grafikus, hanem . festő és ez a három darab színvonalának finomságában a festőszakma díszére is válna. Ugyanide sorolható az Ősi szerszámok X., II. színes linónyomatok. Ez a kettő régi-régi szerszámokat midat be, mintegy formailag azon úton járva, melyen Bartók és Kodály kezdett a 20- as, 30-as években a népdal- gyűjtés terep. Itt említeném „Ünnep” I. zöld-feketébe játszó, itt-ott barna régi szerszámok alapján levő 2. lapját, Ünnep” II. vörös népi hangulatú dekoratív hatású lap. Költőien fejezi ki a „Ten" ger és pillangó” címet viselő, vagy témájában szintén a tengerrel foglalkozó Szirén születése című lapokról, melyek az Adriai-tenger élményeit jelzik. Kihangsúlyozza Bartókhoz fűződő művészeti kiindulását Homaga a Bartók

I., II., III., IV. lapokban. Meg* győződéses politikai elkötelezettségét a „Variációk egy Dózsa fejhez”, vörös-fekete- fehér lap eleveníti fel meg- ■rázóan. Felmerül a kérdés: ki az elődje Czinke Ferencnek. Czinke Ferencnél senki sem jut eszembe, leginkább néni alkotásokat, vagy zenei elődöket érzek nála. Külön kiemelem tűzzománcai közül a két finom ívelésű női fejét, szépen stilizált orrvonal, arc. egy húzással foltokban elképzelt kis műve ez új keletű műfajnak. Domináns színe a kék-vörös ellentéte, fehér gyöngyökkel berakottan.

Jiinossy Ferenc

Vélemények egy eszményről

Ki a művelt ember?

Ma az emberek tudásának, műveltségének kérdése szinte állandó beszédtéma társadalmunkban. A műveltséget egyre többen az ember egyik legfontosabb tulajdonságának tartják. Művelt embernek lenni nálunk nem egyszerűen sikk, hanem — az egyéni és társadalmi boldogulás érdekében — tudatosan vállalt törekvés, eszmény, életcél. De

l ELICE CHILANTI:

Három zászlót Salvatore Giulianónah

23.

Ez a raagyfőnök egyébként gyakran jött át New Yorkból Szicíliába, és hamarosan várható a tekintélyes Lucky Luciano érkezése is. Giulianó- nak teliét — mondták —semmi. félnivalója nincs, csak győzelemre kell juttatni a királyt. s akkor eljön a biztos szabadság.

Persze könnyebb lett volna megoldani a banda problémáját, ha Giuliano hajlandó kivándorolni. ő azonban nem akarta elhagyni Szicíliát Sőt, Gelosóval, a fiatal ügyvéddel iparvállalatot akart alapítani, egy malmot tésztagyárral. Ez volt a leghőbb vágya. Mást nem kívánt, csak amnesztiát, kegyelmet, s aztán közönséges gyáros akart lenni.

Á népszavazásért folyó választási kampány utolsó heteiben Giuliano összes embere —, s maga a bandavezér is — azt kérte a pásztoroktól, parasztoktól, hogy szavazzanak a monarchiára. Ez volt a második zászló, amely alatt a bandita „politikai tevékenységet» fejtett ki. A monarchia nem azt kérte tőle, hogy gyilkoljon: a király pártjának pénzre és propagandára volt szüksége, ősi, évszázados módon folytatott, vagyis félelemmel manipuláló „propagandára”. És Giuliano a maga módján követelte a szavazatokat a király emberei számára. Aki félt tőle és aki még szerette, az úgy szavazott, ahogyan kívánta. És június 2-án egész „birodalmában” óriási többséget kapott a monarchia. Bi4 NÓGRAD - 1974. szeptember 28.. szombat j

rodalmának határain tűi azonban, San Cipirellóban, San Giuseppe Jatóban, Pianá- ban a köztársaságra szavaztak az agrárreformot követelő, földfoglaló parasztok és napszámosok. És a köztársaság győzött.

Újabb zászló hullott porba: Giuliano megint a bűnöző életben találta magát, gonosztettei börtönében; elfogatóparancsok, vádak özöne zúdult rá, s mind súlyos bűnök miatt. Számláján váltságdíjért elkövetett emberrablások, súlyosbító körülmények közt elkövetett gyilkosságok, rablások szerepeltek.

Tekintélyes barátai a hercegek, a „politikusok”. az „uracsok” a választások után nem mutatkoztak. Ám egyes jelek után ítélve a magas személyiségek ígérete — úgy látszott ,— továbbra is érvényben marad. A rendőrség különösebb odaadás nélkül folytatta megtorló hadjáratát a banda ellen. A köztársaság kikiáltása után pedig volt egypár hónapos teljes szünet is. Az alvilági bandák többségét fölszámolta már a maffia és a rendőrség. Azok is szétszóródtak, amelyek Giuliano védelme alatt álltak; a maffia azonban megtartotta a monteleorei bandavezémek tett ígéretét. Hiszen még mindig veszedelmes erő volt. Most pedig, hogy Grozza

Black, a nemzetközi maffia sötét hatalma ennyire érdeklődött iránta, a nyugat-szicíliai városi coscavezérek maguk is elhizanytalanodtak, hogy mit tegyenek vele.

Közben a köztársaság alkot- mányozó nemzetgyűlése eltörölte a halálbüntetést. Egyes nyugat-szicíliai politikai hatalmasságok sürgősen ^tudatták Giulianóval, hogy ők ve- rekedték ki Rómában a halál- büntetés eltörlését.

Pasquale Sciortino. alvezér- és tanácsadó, gyakran látogatta Giuliano házát, és beleszeretett a bandita szép, fiatal húgába, Mariaraninába. Néhány Amerikából megtért maffia- vezér buzgón ápolta Sciortino szerelmi kapcsolatát. Pasquale és Gasparino Pisciotta állt a legközelebb Salvatore Giu- liamőhoz.- Pasquale jegyessége Marianninával még jobban megszilárdította helyzetét. Crozza Black tehát foglalkozott a dologgal, és elhatározta, hogy felhasználja terveihez mint közvetítő utat.

A titokzatos nagyfőnök úgy tologatta a coscákat, mint a gyalogosokat szokás a sakktáblán. Egyébként nem is volt nehéz dolga: Palermófoól New Yorkba minden csempészét, minden, titkos átkelés, a maffia minden fontos ügye tőle függött.

(Folytatjuk).

ki a művelt ember? Kit illet meg valójában ez a nem egykönnyen osztogatott jelző? Mielőtt a látszólag egyszerű kérdésre válaszolnánk. hallgassunk meg néhány véleményt.

Keszeg Margit, az Ipolv Bútorgyár balassagyarmati telephelyének fiatal betanított munkása: — Én azt tartom művelt embernek, aki józan életű, nem iszik, nem verekszik, rendesen végzi el a munkáját.

Reznyik József bútorgyári betanított munkás: — Aki be tud illeszkedni a társaságba, ott normálisan viseLkedik. s magatartásával példát mutat a többieknek.

Csohány Lászlóné. a salgótarjáni öblösüveggyár belföldi csomagolója, két kisgyermek édesanyja: — Ki a művelt ember?... Aki szépen. inteEigensen beszél, megérti másak problémáját, nem néz le senkit. Aztán, ért a politikához és a kultúrához is. A művelt embernek ezekhez érteni kell. nem?

Cservenák István asztalos: Aki a politikában, az irodalomban), a művészetekben tájékozott.

Koncz József segédmunkás: — Szerintem a műveltséget a könyvek olvasása, a rendszeres továbbképzés, az állandó többet • tudni akarás jelenti.

Antoni Lászlóné belföldi csomagoló: — Akinek iskolája van, az több mindenhez hozzá tud szólni. De nemcsak az iskolázottakat nevezem művelt embernek. hanem azokat is, akik figyelmesek mások iránt, nem beképzeltek és segítik egymást.

Povázson László géplakatos az öblösben: — Nemcsak az a művelt ember, aki mérnök. Iskola nélkül is lehet valaki az. csak értsen általában

mindenféléhez, legyenek megfelelő szakmai, művészeti ismeretei. hogy ne lehessen becsapni, önállóan gondolkodjon. legyen véleménye a dolgokról.

Nagy Béla, munkásból lett művezető: — A tanult és a művelt ember nem mindig ugyanaz. Megtörtént, hogy nagyon kellemesen elbeszélgettem valakivel, és csak utána derült ki véletlenül, hogv alig van iskolája. A műveltséghez intelligencia kell, könyvek olvasása. de ismerni kell a politikai eseményeket is. hogv mi történik itthon és külföldön. Az ember sose restelljen tanulni a másiktól. Ismertem egy főmérnököt, az még a két elemit végzett segédmunkástól is megkérdezte, hogyan látja a munkát. Mert tudta, hogy aki a munkát végzi, az könnyebben látla a problémákat is, tanulni lehet tőle. Amelyik ember azt mondja, hogy én már eleget tudok, annak szerintem vége van. De aki mindig képeid magát, többre törekszik, azé a jövő.

A vélemények azt mutatják. hogy az emberek általában érzik a műveltség fogalmának lényegét, csak ki-ki a maga tudása és tapasztalása szerint más és más jegyeit tartja fontosabbnak. Van aki a magatartás, a viselkedés oldaláról . közelíti meg a kérdést, mások a művészetekben való jártasságot, a politikai tájékozottságot, a világ fontos információinak ismeretét, megint mások a tanulás, az állandó megújuló képességet, a munkában való szakmai biztonságot, szakmaszeretetei hangsúlyozzák.

Ezek az ismérvek azonban külön-külön. egymástól elszakítva nem helytállóak. A műveltség fogalmát csak egvüt- Sulyok László