Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

Grafikák hete Másodszor rendezi meg az országos grafikai hetet a Képcsarnok Vállalat. A gra­fikák hetét szeptember 26-án Budapesten, a Csontváry te­remben Csohány Kálmán Munkácsy-díjas grafikusmű­vész — Nógrád megye szülöt­te — nyitja meg. Ezen a na­pon a Képcsarnok Vállalat N alamennyi vidéki bemutató- rermében grafikai kiállítást nyitnak. A Képcsarnok sal­gótarjáni üzletében a grafikai tárlatot Lóránt János, Munká- tsy-díjas festőművész nyitja. E napon tehát az ország minden részén grafikai kiállí­tás megnyitásának lehetnek tanúi az érdeklődők. Az őr­szagos grafikai bét a mai magyar grafika ünnepe. Mél­tó e műfaj jelen eredményei­hez. A közönség ízlésének fejlődése, s az Igények növe­kedése is szükségessé teszi, hogy a magas színvonalú művészeti alkotások — közöt­tük. természetesen, a grafikák Is — túllépjenek az ünnepé­lyes kiállítótermek falain, s azok számára is hozzáférhe­tőbbé, kevésbé idegenné vál­janak, akik nem tartoznak a képzőművészeti tárlatok rendszeres látogatói közé. Saágótarfánban általában rincs mit szégyenkeznünk a városban megnyíló képzőmű­vészeti tárlatok látogatottsá­gán. A magyar vidéki váro­sok között statisztikailag elő­kelő helyen szerepelünk e 1 ekintetben. Ennek ellenét'*’, a Képcsarnokban megnyíló grafikai kiállítás minden bi­zonnyal újabb híveket szerez a képzőművészetnek, a mai grafikáinak. Annál is inkább így várható ez, mert hiszen a kiállítás meghitt hangula­túnak, rendkívül „közvetlen­nek” Ígérkezik. Egyébként, a grafikai hét­tel — a rendezők terve sze­rint — szerte az országban megindul egy igényesebb gra­fikai terjesztés. Minden bi­zonnyal, Salgótarjánban és környékén is érezteti ez majd hatását. Városunkban is vi­szonylag jelentős számú új lakásba költöznek az embe­rek. A lakás, az otthon esz­tétikai, — s ezáltal a bent lakók kulturális — színvona­lát az egyéb lakberendezési tárgyakon túl a képzőművé­szeti alkotások emelik, közöt­tük a grafikák is, amelyek az anyagilag szerényebb viszo­nyok között élők számára Is elérhetők. A grafikai terjesz­tés során fokozatosan indul a számozott példányok ter- lesztése. A nagyobb példány- számokat követi a kevesebb példányszámok forgalomba- hozatala. A magyar grafika az utób­bi időben kétségkívül nem­zetközileg is jelentős és Is­mert eredményeket mondhat magáénak. Kiemelkedő kép­viselőik munkásságát az or­szág határain túl is ismerik és becsülik. A Képzőművésze­ti Főiskoláról kitűnő felké­szültségű grafikus nemzedék indult el. A kiállítások bi­zonysága szerint törekvéseik,. változatos mondandókkal lép- neK meg, igen magas techni­kai színvonalon. A Képcsarnok Vállalat a magyar képzőművészetnek, a mai magyar rajzművészetnek tesz nagyon jelentős szolgála­tot az országos grafikai hét megrendezésével. Igaz, e vál­lalat üzleti vállalkozás. De az Is nyilvánvaló, hogy ennél mégis sokkal többrétű teen­dőt végez. Például az alkotó­művészek anyagi bázisát je­lenti: terjeszti alkotásaikat, ezáltal a művészeti nevelés ben jóformán felmérhetetlen szolgálatot tesz, közművelődé­si szerepe Igen nagy. Salgótarjánban a grafikai hét ünnepi kiállításén Aszódi Weil Erzsébet Barczl PM, Bálványos Huba. Csohány Kálmán, Gacs Gábor, GácsI Mihály, Gyulai Liviusz, Her- tay Mária, Hincz Gyula, Kass János, Kondor Lajos, Kons­tantin László, Kovács Imre, Kováts Tamás, Lenkey Zol­tán. Molnár Gabriella. Nyári Lóránt. Pásztor Gábor, Rasz- ler Károly. R^kássy Csapa, Rozanits Tibor. Sáros András, Miklós, Stettner Béla, Szaba­dos Árpád. Sziráki Endre, Kzüts Miklós, Varga Nándor Lajos lapjaival találkozha­tunk. Közülük számos alkotó műveivel Salgótarjánban, il­letve Nógrád megyében mar más tárlatokon is találkoz­hattunk, s őrömmé*! látjuk viszont ezúttal is lapjai kot. <T) Rajzpedagógusok stúdiója Balassagyarmaton ' Á balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Közipont megszervezi a raj zaklatok c rádióját. A stúdióval — ».mely a művelődési központ új műtermében tartja foglal- lioaásaiit — a város és a ba­lassagyarmati járás raizpeda- gógusaiiiak kiváltnak tovább­képzési, alkotási lehetőséget biztosítani. A stúdióra Ident­ic ezett pedagógusok október­ben kezdik meg a csoportos munkát. Farkas András festő­művésznek. a Balassi Bálint O Lmnázium tanárának veze­tésével. Mai tévéajánlatunk *0.00: A fiú, a lény és egy pillanat. Lírai vígjáték Gyárfás Mik­lós írásából. Az 50 éves író egész élete a sokoldalúság példája. A felszabadulás előtt volt színész é« építőmunkás, tisztviselő és újságíró, a fel­szabad uiiás után pedig — 1951-től — már több mint két évtizede a Színház- és Film­művészeti Főiskola dramatur­gia tanára. Irt verset és re­gényt. elbeszélést és tanul­mányt és színpadi művek egész sorát, komédiát és tra­gédiát. Legutóbb nem egészen egy év alatt két kötete is megjelent — mindkettő szín­padi műveket tartalmaz. Ezekben is főszerepet kapott a Gyárfásra jellemző groteszk humor, csakúgy. mint a Zsurzs Éva rendezésében for­gatott: A fiú. a lány és egy pillanat — című lírai vígjá­tékban. A bolondos történet a szerelemről szól. a főhős az óbudai fonógyár üzemi Don Jüanja —~ Szekeres Laci. akit már reges-régen elkényeztet­tek a nők. s aki hirtelen, sa­ját maga számára is megle­petésként. fülig szerelmes lesz * szerény, visszahúzódó, egyszerű kislányba, akit ed­dig észre sem vett. Ekkor azonban akcióba lép a két papa. s elhatározzák, hogy eb­ből a szerelemből pedig sem­mi sem lesz... A főszerepe­ket Szerencsi Éva. Szurdi Miklós, Rátonyi Róbert és Körmendi János alakítják. Évszázadot tradícióié A párttagság példamutatása és felelőssége A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek pártbizott­sága nagy gondosság­gal tárgyalta meg az MSZMP Központi Bizottsága és a Nóg­rád megyei pártbizottság ha­tározata alapján a közműve­lődéssel kapcsolatos teendő­ket. Alapvető célunk — ha­tározta meg a pártbizottság — olyan munkahelyi légkör ki­alakítása. amely a művelt em­bert tartja példaképnek, olyan Öntudatos, képzett dolgozók nevelése, akik szocialista élet­szemlélettel és magatartás­móddal rendelkeznek, mun­kájukat öntudattal végzik, ön­ként és felelősséggel vállalnak szerepet a közéletben. Ennek megfelelően a közművelődés politikai feladat, amely foko­zott mértékben feladatokat szab a pártszervezeteknek, minden párttagnak. A szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszá­ban döntő szerepe van a tu­dásnak, a korszerű műveltség­nek, csak ennek birtolíuban felelhetünk meg a növekvő Követelményeknek. Nem egy­szerűen csak az egyén műve­lődési igényeinek a kielégíté­séről van szó; a közművelő­dés és annak fejlesztése a legszorosabban vett társadal­mi érdek. A kohászati üzé­rnek dolgozói is egyre inkább mentesülnek az anyagi gon­doktól, egyre több szabad idő­vel rendelkeznek. Ennek tar­talmas felhasználásával, a kispolgári szemlélet és életvi­tel bírálatával a nagyüzemi partbizottság sokat foglalko­zott, de a szocialista életmód es magatartás kialakításához pozitív programot nem adott Az elkövetkezendő időben a politikai munkában épp ezért ezek lesznek a fő, folyamato­san végzendő feladatok. A pártbizottság ülésén fcl- jelentették: a kultúra és, a műveltség nem azonos az is­meretek halmazával —szük­ség van az ismeretek valóság­gal való szüntelen egybeveté­sére, az önálló gondolkodásra, az elemző-értékelő készség fejlesztésére. Ez közös fel­adat., minden testület, az egész parttagság munkáját kell jel­lemezze. A tennivalók meghatáro­zásánál a gyárra jellemző sa­játosságok kiemelkedő hang­súlyt kaptak. A több mint száz év óta fennálló vállalat a szakmai és általános művelt­ség vonatkozásában jelentős tradíciókkal rendelkezik, egyes önművelődési formákban I színjátszás, fúvószenekari elismert tevékenységet foly­tat. Ugyanakkor a múltban gyökerező szokások, egyes területek elmaradottsága fé­kezik a korszerű műveltség kialakulását. Ezt fékezik az örökölt rossz munkahelyi kö­rülmények, a technikai es technológiai elmaradottság, a betanított és segédmunká­sok, a bejáró dolgozok magas száma. A szakképzettség, az általános műveltség, a kultu­rális érdeklődés ennek követ­keztében rendkívül hetero­gén. Az eddigi erőfeszítések során azonban — ösztöndíj- rendszer, vállalati támogatás, lakásbiztosítás, továbbképzé­si rendszer — jelentős ered­mények születtek a művelt­ség, a közművelődés terén. A továbbfejlődés azonban szük­ségszerű, A pártbizottság a legfon­tosabb feladatokat öt részben határozta meg. Az első a közművelődés tár­sadalmi szerepének helyes ér­telmezése, társadalmi hatásá­nak fokozása volt. Megvalósí­tása mindenkire vonatkozó. A gazdasági vezetőknek, a szocia­lista brigádoknak, a társadalmi aktíváknak, a közművelődéssel hivatalosan foglalkozóknak ebben egyaránt megvannak a feladataik. A vállalat legfon­tosabb művelődéspolitikai célja a munkásművelődés fej­lesztése, amely részben a munkásöntudat, az, osztály- szemlélet fejlődését szolgál­ja, A pártalapszervezeteknek pá«megbízatások útján kell elérniük, hogy a munkások itunél nagyobb számban ve­gyenek részt a politikai, álta­lános és szakmai oktatáson, minél többen ismerjék meg művelődéspolitikai célkitűzé­seinket. Ami a szocialista brigádo­kat illeti, alapvető feladat, hogy a kulturális vállalások a brigádélet szerves részét képezzék, a művelődés ugyan­úgy mindennapi gyakorlat le­gyen, mint a gazdasági fel­adatok teljesítése. A brigádok tevékenységének értékelésé­nél fokozottabban kell, hogy érvényesüljön a kulturális vállalások minősége, azok maradéktalan teljesítése. El­határozták, hogy a jövőben minden jelentősebb évfordu­lóhoz, Illetve ünnepséghez kapcsolódva megrendezik u szocialista brigádok vetélke­dőjét. Ez segíti az önműve­lődést, ösztönzi a tanulást. A megvalósulás érdekében meg­szervezik a brigádvezetüi; képzését. Megkülönböztetett figyelemmel kezelik a hiá­nyos Iskolai végzettséggé: rendelkező dolgozókat, a kis­gyermekes anyákat, és gyer­mekgondozási szabadságon lé­vőket, a bejáró dolgozókat. Az Ifjúság nevelésével, mű­veltségének folyamatos eme­lésével kapcsolatos feladatok fontos helyet kaptak a megbe­szélésen. A fiatalok körében — fogadta el a pártbizottság — gondoskodni kell a szocialista eszmeiségű, a szocialista kö­zösségi életre nevelő kultúra terjesztésével, az ifjúság ál­landó, folyamatos művelő­dési készségének fejlesztésé­vel. Az egyéni vállalásoknál, a már kialakult mozgalmak (filmklub, olvasómozgalom, vitafórumok) fejlesztésénél er­re kell törekedni. A közművelődési határo­zat végrehajtásában fontos szerepet kapnak a pártszerve­zetek. A közművelődés, a műveltség társadalmi szere­pének helyes felismerésében, a szocialista értékrend kiala­kításában való személyes pél­damutatásban a párttagok pél- damutátó magatartása, visel­kedése döntő jelentőségű. A művelődési központ prog­ramjának kialakításéban cél­irányosabban kell törekedni a művelődéspolitikai határozat célkitűzéseinek megvalósítá­sára. Az értelmiséget tömörí­tő mozgalmak, szervezetek politikai feladatnak tekint­sék az értelmiség kultúraköz­vetítő szerepét A gazdasági vezetők fel­adatait a munkahelyi közgondolkodás, a mű­velődés segítésében, az önmű­velés! formák támogatásában jelölték meg. Ez a gondoskodás nemcsak a szakmai műveltség növelésére korlátozódik; leg­alább olyan fontos a politikai és általános műveltség emelé­se is. — ok — FELICE GUI LANTI; Hatom zászlói Salvatore Giulianónak 19. A maffiavezér minden (ígyességét, tapasztalatát lat­ba vetette, hogy Giulianót le­csillapítsa, és előhozakodhas­son javaslataival. Ezeket a javaslatokat nemcsak a paler­mói' „kisebb-nagyobb ura­csok” nevében tette, hanem a Rómából érkezett nagyfejűek megbízásából ás. — Üj egyezséget ajánlanak azok az uracsok? Mért nem jöttek hozzám ők maguk? t — Nyugalom, Turiddo, meg­változtak az idők. A Ponte Sagana-i megegyezés idején féltek, el voltak szigetelőd- ve, ma más a helyzet. Van­nak már összeköttetéseik Ró­mában. Még szükségük van rád, de most már neked is szükséged van rájuk. És a nagy tekintélyű par­ti nicói maffiavezér megértet­te Gtulianóval, hogy, ha nem tárgyal az urakkal, akkor ko­moly veszélynek teszi ki ma­gát. Egyébként „azok az ura­csok” nem adták el Giulia­nót, sem az embereit a király kegyeiért. Csak egy kis ren­det akarnak teremteni Szicí­liában, és a tiszteletre méltó társaság vezetői segítő kezet nyújtanak a rendőrségnek. De nem Giuliano ellen. Sőt: a társaság meg „azok az ura­csok” számítanak Giuliano együttműködésére. És cserébe mit adnak? San­to bátyám tudta, hogy pénzt hiába ajánlana. Cserébe a szabadságot kí­nálja hát. Azt mondja, hogy a győze­lem után a király nyomban teljes amnesztiát rendel el; akinek pedig amnesztiát nem adhat, a reménytelen esetek­nek, azoknak kegyelmet fog adni. A szeparatizmus válságba jutott, különböző áramlatok­ra esett szét. A zászló, me­lyet Giuliano igazolásul ra­gadott kezébe, vereséget szen­vedett, és hitelét vesztette. Most másik zászlót kínálnak föl neki: a királyét. Éppen NÓGRÁD - 1974. szeptember 24., kedd neki, aki a szeparatizmus ne­vében j őfelsége csendőreit gyilkolta és gyilkoltatta ha­lomra. A bandita biztosítékokat kért, éspedig azt, hogy sze­mélyesen tárgyalhasson a mp- narchista vezetőkkel. Április vége felé olyasmi történt, ami a monarcliizmus ígéretét látszott igazolni. A királyi ügyész a bírósági idényt megnyitó ' beszédében azt javasolta, hogy ne járja­nak el túl szigorúan azok el­len, akiket elragadott a politi­kai szenvedély, és erőszakos cselekményeket követtek el; a bíró lényegében azt kérte, hogy gyakoroljanak kegyel­met a szeparatista mozgalom harcosai iránt Giuliano banditái vissza­tértek Monteleprébe, úgy lát­szott, véget ér a bújkálás hosz- szú lidércnyomása. Mannino, Terranova, Motisi, Palma Ab­bate hazatért. Giuliano is kö­zelebb költözött szülőváros­kájához, egyik rokonához te­lepedett be Cippibe. Részben azért, mert Cippi egy magas­laton feküdt, ahonnan a Bel- lolampóból Monteleprébe ve­zető országutat látni lehetett. Giuliano helyettese, Pisciot- ta, aztán Ferreri, Passatempo és Candela, mind május else­jén, Santo Crocifisso ünne­pén térték haza családjukhoz. Alkonyaikor azonban Gas­pare Pisciottót, aki éppen egy szomszéd lánnyal beszélge­tett, pisztolyos csendőrök fog­ták körül. Mannino és Motisi egy mellékutcából látták a dol­got, és kiabálni kezdtek; — Fiúk. meneküljünk, meg­támadták Gasparinótl' Es visszamentek á hegyek­be. Ami Pisciottát illeti. nem kellett félteni: úgy tett, mint­ha hagyná magát letartóz­tatni, engedelmesen ’ megin­dult a csendőrök között a lak tanya felé; ám amikor egy kanyarhoz értek, az alacsony városfalhoz, akkor gyors, len­dületes mozdulattal leütötte az altisztet, egy csendőrnek pedig az arcába vágott, és át­ugrott a falon, majd elfutott, nem tudták utolérni. Ezek a fiatal banditák minden létező és nem létező ösvényt ismer­tek, fürge lábuknak közeli ismerőse volt minden titkos átjáró, amely a hegyekbe ve­zetett. Ezekben .a napokban egész Szicíliában megkezdődött a rég beharangozott megtorló akció az alvilági bandák el­len. A maffia együttműködött a rendőrséggel. Ez különben hagyományos volt a szicíliai rendőrségnél, amely már a Bourbon-király és később az Olasz Királyság idején is föl­használta a tiszteletre méltó társaság vezéreit, hogy nehéz körülmények közt segítsenek „rendet teremteni”. A maffia és a kormánytisztviselők együttműködésének legfeltű­nőbb és legelvetemültebb for­mája a parasztszövetségek ve­zetőinek, a hűbéri viszonyok és a nagybirtokok ellen láza­dó társadalmi harcok lelke­sítőinek megfélemlítése, ül­dözése és meggyilkolása volt (Folytatjuk) jAXSZÖIÉRLN —kulcsár (elv.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom