Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-24 / 223. szám
"fw* Játékos és szórakoztató ismeretterjesztés Dee/clgetés a balassagyarmati városi ifjúsági klub vezetőivel Az Ifjúság szórakozási igénye rendkívül nagy, hallani gyakran a megállapítást. Va* jón el lehet-e ugyanezt mondani a művelődési igényről is? — erről faggatom Bállá Istvánt, a balassagyarmati városi ifjúsági klub megbízott titkárát,’ Szigeti Lászlóné és Halmai László népművelőket. Már az új művelődési központban beszélgetünk, két egymásba nyitó, szépen, barátságosan berendezett és korszerűen felszerelt klubjukban. Augusztus közepén az új művelődés) intézmény átadásán jártam itt először ezzel a „témával”. r— Sok fiatalt szeretnénk beszoktatni a művelődési központba, az ifjúsági klubba, újszerű és változatos rendezvényekkel — mondta akkor Szigetiné. A népművelők tervezgeté- sének kezdeti Időszakában újra szóba hoztam a klub mun- k átér vét. Ahogy megfigyeltem, demokratikusan készül, a tagsággal közösen. Hogyan találkozik a vezetőség terve á tagság igényével, kívánságával? — kérdeztem Bállá István titkártól. ÜJ ABC-áruhazat épít a pásztói ÁFÉSZ Ecsegen. Élelmiszerek, ruházati cikkek, iparcikkek kapnak helyet a polcokon, bőséges választékot biztosítva a községbelieknek. A 16 r 24 méter alapterületű bevásárló központ átadási határidejét 1975. augusztus 20-ra terve' - tck. Lőricz Pál építésvezető bízik a határidő teljesítésében, s Szabó József brigádvezetü munkatársaival nem is akar elmaradni. Molnár József, Veszelovszki László, Kovács Janos. Molnár Mihály és többen dolgoznak az építkezésen. Első helyezést jelentő oklevél a Fürdő utcában — Egyelőre még csak negyven körüli a taglétszám, ők a „mag” — mondja. — Rájuk építjük az egész tevékenységünket. — És mit kérnek, várnak a fiatalok a klubjuktól? — Nemcsak táncos rendezvényeket — folytatja Szlgeti- né. — Mindannyian nagyon szeretünk játszani, és ml ezt itt, a klubban magunk között bátran meg is valljuk — mondja. Erről is meggyőződtem a legutóbbi klubesten. Étteremmé rendezték át a szobákat, asztaltársaságok alakultak és étlap formájú műsorlapokról szolgálták fel a komoly zenét, beatet, szerelmes verseket, népbnlladát, filmvetítést. Feladatlapok szolgáltak fizetési eszközül. Négysoros versikét írtak, pa- lócosan énekeltek magyar nótákat, pantomimet mutattak be, utánzó játékot játszottak. Később ts szellemi játékok és eszközjátékok váltogatták egymást. Alig akarták abbahagyni a fiatalok, meg Is egyeztek, hogy szombaton megint találkoznak egy ismerkedési esten. Itt kötetlenül elbeszélgethetnek majd egymással és jobban megismerik majd a klub szervezet: szabályzatát is. A szombat esti vígságot hétfőn váltja egy komoly téma: természettudományi előadás. Az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa látogat el a klubba. — A klub természetesen a politikai és erkölcsi témák megbeszélésének Is szeretne fórumává válni — mondja Halmai László főelőadó. — A Játékos ismeretközlés lesz a munkánk Irányvonala, persze, a művészetek és a nyelv köréből is. Sok és szerteágazó a munkánk, de felkészült rá a vezetőség. Megyei és országos tanfolyamon voltunk a nyáron Salgótarjánban és Győrben, de menet közben is tanulunk, a fiatalokkal való foglalkozás megkívánja ezt tőlünk. így igaz és, hogy stflszerű maradjak . a klubétteremhez, ahol ezt a beszélgetést is feljegyeztem, szüksége Is lesz a klub vezetőségének, a népművelőknek az állandó szakmai és emberi felkészültségre, mert a balassagyarmati fiatalok igénye további „megrendeléseket” jelez... Elekes Éva BAROMFITELEPEN Több esztendeje nevelnek a palotást termelősxövetkezetbeh csirkéket. A baromfigondozásban Ambrus Dezsőné és Sipos Lászlóné is részt vesz. Munkájukhoz tartozik az automata etető- és itatókészülékek feltöltése, működtetése. Sipos Lászlóné korábban a növénytermesztésben dolgozott. — Egészségi állapotom miatt nem bírtam a kinti munkát. Ide helyezett a tsz, ez könnyebb. A gazdaságban egyébként 13 éve dolgozom már, de a baromfitelepen csak január elsejétől. A gondozónők általában havi kétezer forintot keresnek. Le sok is a tennivaló a baromfi körül. Pontosan kell tartani az előírt hőmérsékletet, a páratartalmat, hozzáértést kíván az etető automata kezelése. „— Kényes jószág az így nevelt baromfi, vigyázni kell rá!” — vélekednek a palotáslak. Segítség a szakember- képzésben A harmadik világ országaiban 23 egyetemet és felsőfokú technikumot, valamint mintegy 100 különböző oktatási intézetet, például szakközép- iskolákat építettek KGST- közreműködéssel. Többek között az algériai budemesi Kőolaj- és Gázipari Egyetem létesült e közreműködéssel. Széles körű hírnévre tett szert például a szocialista országok segítségével létesített technológiai főiskola Co- nacryban (Guinea), Kabulban (Afganisztán) és Bahr-Darban (Etiópia)* Nagy szerepet játszik a hazai szakemberképzésben a bamakói (Mali) felsőfokú közigazgatási iskola és a hasonló oktatási intézmé nyék is. Most újabb, több mint 30 oktatási intézményi építenek a szocialista orszá gok segítségével. A megyei KISZ vb és a művelődésügyi osztály az elmúlt év októberében kiírta a kollégiumok és diákotthonon megyei versenyét. Ennek megfelelően három szempontból figyelték az elmúlt tanév során a megyei bentlakásos diákintézmények életét, tevékenységét: eszmei-politikai munka, tanulmányi tevékenység es a belső demokratizmus. az önkormányzat fejlesztése. A versenyt a két szerv vezetői, a kollégiumi szakemberek és a diákság képviselőinek bevonásával a közelmúltban értékelték. Az első helyezést a diákotthonok kategóriájában a 211. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Fürdő utcai tanulóottho- nának ítélték oda. Az oklevelet, s az ezzel járó ötezer forintos vásárlási utalványt Bocsó Imre, a megyei KISZ vb tagja a napokban adta át az otthon tanulóinak, az intézeti vezetőség és a megyei művelődésügyi osztály képviselőjének jelenlétében. Néhány szóval értékelte az otthon elmúlt évi munkáját és megindokolta a versenyt eldöntő bizottság álláspontját Is. Eszerint ez a közismerten mostoha körülmények között működő diákotthon mutatta az utóbbi időben a legdinamikusabb fejlődést az értékelés első és a harmadik részterületién. Különösen sokat tettek a munkásművelődés érdekében ott, ahol a tanulók 80—60 százaléka rendszeres színházlátogató és ahol három éve jól dolgozó, eredményes honismereti szakkör működik —, hogy csak két lényeges momentumot említsünk. S mindez az eszmei-politikai nevelésnek ma az egyik leglényegesebb összetevője. Említésre méltó a belső demokratizmus és' az Önkormányzat fejlődése is., A diáktanács két tagját a városi KISZ vb sorába is beválasztották, s ott működnek már két éve. De a héttagú tanács többi tagja is népszerű, és tevékenységük egyaránt összhangban áll az otthon felnőtt vezetőinek és tanulóina,: az elképzeléseivel. E területen is látványos előrelépés történt az elmúlt két év során. Az oklevelet és a vásárlási utalványt Papp Tivadar, i dtéktanáce titkára vette á: a tanulók nevében. Köszönetét azzal fejezte be: mindent elkövetnek annak érdekébe ,. hogy ezt a megszerzett el sí helyet a jövőben is megtan - hassák. Az ünnepélyes aktus után megtartották az idei diáktanécsi választásokat, melynek sorén a 7 tagú testületbe 3 új tagot választottak. és Papp Tivadart, aki tagja a városi KISZ vb-nr: is, újra dláktanácstitkárrá választották. A jutalomból kazettás magnót vásárolnak a klub stúdiója részére. Mikor ezt hallgatják, eszükbe jut majd, hogy Jó munkájuk jutalma- ■ként kapták, s ez továbblépésre serkenti őket. Mostanában 6okti' zeneves álma, vágya, hogy kirakat- rendező legyen. Felkapott szakma lett. Már csak azért is. mert érdekesnek tűnik., hogy valaki matat, tesz-vesz egy kirakatban, és az emberek megállnak előtte . .. Könnyű, szép. Még a fizetés se kicsi... legalábbis mesz- sziről ez a látszat. Aki már eljutott odáig, hogy valóban nap mint nap ezt csinálja, az tudia a legjobban, hogv nem is ! olyan könnyű a kirakatrendezés. Sok-sok fantázia, kitartás és nem utolsósorban tehetség kell hozzá. Kofllár Sándor -a Pécskő Aruház kirakatrendezőié. — Inkább grafikusa — helyesbít a magasra nvúlt fiatalember. — A kirakatrendezés egyébként is kollektív munka. A tervező, a rendező és a grafikus közösen alkotja. Főként az úgynevezett „nagy” kirakatokra vonatkozik ez. — Hogyan lesz valaki grafikus? Érdekes foglalkozások A kirakatrendező grafikus mognt. Ahány faliújság kellett az iskolába, szívesen csináltam. — Mindig ötöse volt rajzból? A fiatalember mosolyog: — Ha jól emlékszem egy fél év volt. amikor négyest kaptam. Lényeg, hogy sze-- rettem rajzolni. Középiskolába a salgótarjáni Madách Gimnáziumba jártam. Mondanom sem kell. hogy középiskolában is minden rajzolásnak. festésnek benne voltam a kellős közepében... — Érettségi után? — Megpróbáltam a felvételit az egri főiskolán magyar—rajz szakon. Sokan voltunk jelentkezők, mindössze négyet vettek fel. ígv nem sikerült. Aztán behívtak katonának, tót évig katonáskodtam. A grafikához ott sem voltam hűtlen. — Érdeklődés, vonzódás dolga elsősorban. Én Piliny- ben lakom, onnan iáról: be naponta Salgótarjánba. Már általános iskolás koromban szerettem rajzokkal piszAmikor Kollár Sándor visszajött Salgótarjánba, az újságban olvasott egv hirdetést. melynek a szövege így hangzott: „Kirakatrendező gyakornokot íeiveszünk,,.”. — Több se kellett nekem. Azonnal jelentkeztem. Akkor már néhány hónapja dolgoztam a tüzhellygyárbain. Vagonit raktam. Igaz. hogy nagy pénzért. A három, három és fél ezer forintot simán megkerestem. Gyakornokként ezernégvszáz forint volt a kezdő fizetésem. De ahogy mondani szokták, nem cseréltem volna még az űrhajóssal sem ... Azóta eok'sok szakmai fogást megtanult. A betűírástól kezdve, egészen a ragasztásig, kivágásig, tapétázásig. Ezek a legmodernebb eljárásdl:. — Mikor jó egy kirakat? — Elsősorban akkor, ha fönt az áruházban az osztályokon egy-egy szép kirakat megrendezése után megugrik a forgalom. Ha az emberek megállnak előtte, megnézik mit tettünk ki. vásárolnak, Akkor a leglobh; ha szolgálja a kereske.leimet. és egyúttal szakmaiiac is szép. — Sok kirakatot csinált? — Cipőkirakatot, háztartási bolt. vasbolt. konfekció. — hogv csak néhányat említsek. Nagyon sokat dolgoztunk most a kereskedelmi napokra. Sokszor még késő este is bent voltunk. Hasonlóan szezonmunkát jeleit a karácsony, a húsvét. a nyári és téli vá,sárok. — Mindig megnézi a kirakatokat ? ’ — Méghozzá szakmm szemmé!. Bármilyen városban vagyok, megállók eev- égv jól .sikerült kirakat előtt. Megnézem mi az. ami tetszik, és mi az. amit másként csinálnék. — Elégedett ember? Az! oinálom, amit szeretek. Ez mindent megmagyaráz. Örömmel veszem reggelente kezembe az ecsetet, és soha nem nézem, mikor jár le _ a munkáid Ha mindezek tetejébe meg a főiskola levelező taaoza a is sikerül, többet nem is kívánok ... — csatai — | NÓGRAD — 1974. szeptember 24., kedd 5 !
