Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Korszerű gépeken, jó körülmények között készülnek Pásztón, a Váci Kötöttárugyár telepén a szép kelmék, ruhaanyagok. Az üzemben leányok, asszonyok dolgoznak, akik kényelmes munkalehetőséghez j utottak a nagyközségben — kj — Kongresszusi felkészülés A taggyűlési beszámolók aranyfedezete Egyre több párbálapszerve- örök nyughatatlanokhoz, a a kommunisták testületé? S zetben hallani arról, miként többet, jobbat akarólehoz, persze úgy, hogy elsősorban készülnek a XI. kongresszus- márpedig a kommunisták saját soraiban keresse a feca. Ezerféle színnel festett egyik jellemzője ez kell, hogy > lelősöket. kép tárul elénk. Van. ahol a legyen. Töretlen lendülettel kongresszusi munkaverseny persze csak ott dolgozhatnak, eddigi eredményeit említik ahol a tettekkel eddig sem elsőként, másutt arról folyik takarékoskodtak. Így például az eszmecsere, milyen kérdé- abban a nagyüzemben, ahol a sekre várnak választ a kong- pártbizottság titkárának aszsa kötelező. A formák azonban megkövetelik a tártál mat! Azért szükséges figyelmeztetni erre, mert némely pár talapszervezetnél föllelhe TARTALOM ÉS FORMA A kongresszusi felkészülés nek a pártalapszervezetekben ____ _______________ j|_____ is megvannak a maga formái, r esszustól. A vezetőség tagjai talán ott láttam egy cédulát, s e formák tiszteletben tartá- gyűjtik az anyagot a beszá- rajta csupán annyi: „Az em- molóhoz, hiszen az 1970. Ő6ze bérről való gondoskodásnak óta eltelt időről annyi min- fontos része a munkai eltéte- dent kellene májd a taggyű- lek javítása.” lésen elmondani. Növekedett Mint kiderült, az idézet a a fizikai munkások aránya az párt X. kongresszusa határo- tő a rutin diktálta magabiz- új párttagok között. Célratö- zatának 28. pontjából való. tosság, mondván, „beindítjuk rőbb az oktatás. A termelés Náluk ez külön fejezetet kap a gépezetet”. Ügy gondolják, pártellenőrzését sikerült meg- majd a pártértekezleti be- az események bizonyos rendje szabadítani sokféle formali- számolóban, mert négy esz- önmagában biztosítéka a si tás tói... tendővel ezelőtt naponta tu- kérnék. Holott fedezete csakis A pártalap6zervezetek catjával léptek ki az embe- a tartalom, a sokoldalúság, adottságai, körülményei erő- rek. Jól dolgozott a gyár, az- az etmélyültség lehet. Ezért sen különbözőek. Az alapelv az tisztes béreket fizetett, elengedhetetlen, hogy a veze- azonban mindenütt csak egy Nem is a pénz miatt szöktek, tőség minden tagja tiszta kélehet: a párt XI. kongresszu- menekültek a munkások, ha- pet alkosson a rábízott terü- sára akkor készül fel a kom- nem a nehéz fizikai munka, létről, s hogy a vezetőség, munisták közössége a legjob- a savakkal, sókikal telített le- mint testület, ne puszta össze- ban, ha teljes erővel a X. vegő, az elöregedett, balesetkongresszus határozatainak veszélyes gépek adatták kezükbe a munkakönyvüket. Négy év és céltudatos, lehetetlent nem ismerő munka kellett ahhoz, hogy alapvetően megváltozzék a helyzet. Meredeken csökkent a nehéz fizikai munka aránya, a légvalóra dik. váltásán munkálkoEGÉSZBÖL A RÉSZ Jogosnak látszik ,az ellenvetés: a X. kongresszus határozatai a párt, a társadalom. illesztője legyen a részbeszámolóknak, hanem elemző, értékelő feldolgozója, s ezzel megítélője a végbement ese menyeknek. Véleményt kérni minden kommunistától, összehívni a pártcsoportokat, összegezni a gazdasági vezetés beszámolótisztító, elszívó berendezések, ját— ezernyi eleme van a a gazdasági élet egészére ér- az új gépek bizonyítják, hogy pártalapszervezetekben^ vényes útmutatásokkal szol- itt tettekkel értelmezték a kongresszust megelőző idő- gáitak, „a mi kis alapszerve- kongresszus határozataiból szak teendőinek. A módszerek zetünk” pedig — ahogy ez azt, a®i leginkább rájuk vo- természetesen különböznek, sűrűn elhangzik apró, köznapi natkozott. Nem lesz tehát de legyen mindenütt közöß az Szolgália az embert a A korábbi években kísér- akar kerülni. Mert a szécsé- napot a legelőn, ketszaztiz na- lgjet tettek arra, hogy a szé- nyi tsz-gazdaságnak ott a he- pót pedig az istállóban tölt. csényi termelőszövetkezet bir- lye. Erre kötelezi a múltja, Az állatok minden takar- tokához tartozó Malomkert- hírneve, közgazdasági adott- mányszükségletét az ötszáí ben felszántsák a rétet azzal ságai, földrajzi körülményei hektáros gyepről fedezik, az elgondolással, hogy máj- és minden más. Arról már Hütter Csaba mintha lexi- dan ott termőföldet alakíta- nem is kell beszélni, hogy ez kont olvasna, mondta: „A bénák ki. Az idősebb emberek viszont elsősorban a tagok ér- takarítás helyes megválasz- óvatosságra intették a vállal- deke, mert a hasznát ők élve- tásával, a pillangósokénál ma- kozót két okból. Az egyik: zik majd. __ gasabb beltartalmi és tápamikor megárad az Ipoly, Nagy stratégák ezek a tsz- anyagértékű takarmányt le- nin^s az az erő, amelyik fel- vezetők, és politikusok is. hét a rétről nyerni...” Bizfogja a vizet a meder jelen- Hütter Csaba — akit jó szak- tosan így is van. Nem azídéi légi állapotában. A másik: a embernek tartanak — komoly kezdték el ezt a munkát és a rét valamikor negyven-ötven számításokat végzett. Terve- számokkal nem lel;°t vitat- esztendővel ezelőtt volt rét, két készített, tudós emberek- kozni. A számok már mutat- azóta a savanyú füvek, mo- kel konzultált. Egy szóval: nak valamit abból, amit a fő- csárvilág birodalma, amely ro- biztosra ment. A papírokkal, agronómus mondott a fű táp- mantikus ugyan, de a föld számításokkal viszont nem értékét illetően, tápértéke elveszett. Felszánt- mindenkit lehet meggyőzni. 1972-ben kétezer liter volt a hatják; de a talaj minősége Az embereknek tények kelle- tehenenkénti fejési átlag. Az nem változik meg máról hol- nek. A község nyugati bejá- idén, az első fél év eredmé- napra. Az idősebbek intelmeit rójánál, ahol valamikor disz- nyeire alapozva, megközelíti : semmibe vették, a kezdemé- nőt legeltettek, négy-öt labda- a 3000 litert. Négy esztendő nyezésbe egy halom pénzt öl- rúgópályányi területen elvé- múlva 4 _4,5 ezer litert tért ék, de a terv nem valósulha- geztette azt a műveletet, arae- veznek tehenenként. Majd el- tott meg. Az agyagos, iszapos lyet célul tűztek megvalósí- válik. Jóllehet, náluk ez cél- földet meg sem .tudták dől- tani az ötszáz hektáron. Sok kitűzés, tudományosan meg- ®oznk nyugtalan napja, éjszakája alapozott számításra épült. ráment, amíg a célhoz ért, rr*, 1, de megérte. Olyan réti fű tér- A terv megvalositasat meglámadás mett a területen, amilyenre a kezdték. A Káprások alatt két legöregebbek emlékeztek, hogy kotrógép dolgozik nagy szor- a mocsár ellen volt azon a réten valaha. Így galommal. Az egyiket Szabó szerelte le az ellenállást, és László vezeti, segedjevel, a Ez a történet már régebben szerzett a természetátalakító fiatal Juhász Istvánnal. Az volt, de az emberek nem fe- tervhez támogatókat. Ipoly felöl a szenakazlak feie lejtenek. Ezért volt nehéz a haladnak. Csatornazzak a re* helyzete a tsz új vezetőinek Nagy dolgok történnék Sze- tét. Nagy szakértelemmel dol- amikor azzal a javaslattal csényben, a mezőgazdasági goznak. Ezt megelőzőleg szánfordultak a tsz-tágokhoz hogy üzemben. Minden a maga- tották, megdolgozták a talajt, a Káprások alatti moc’sárvi- sabb szinta gazdálkodás, a ta- A vasúton túl, a nagyobb te- lágot meg kell szüntetni az Sok jobb létének érdekében, rületen, a Szentlélek-patak országúttól a vasúton át égé- Lz az alapvető kérdés ná- mentén elkészült a rét meg- szen az Ipolyig. Azon legelőt luk- Szarvasmarhaprogramot dolgozása. Az Ipoly közvetlen kialakítani és a szarvasmar- takarmánybázis nélkül meg- közelében egy másik kotró ha-állományt ehhez az ötszáz valósítani nem lehet. Ha még- dolgozik, Varga István vezeté- hektáinál nagyobb területhez is’ és a takarmánytermő te- sével, a folyó felé halad. Aki alakítani. A tagok egy részé- rületet a szántóföldekből esi- valaha ismerte ezt az Ipoly nek nem tetszett a javaslat Pik e*> akkor a szántóföldi tér- menti tájat, már most nem Bizalmatlankodtak voltak niények termesztése csökken, ismerne rá. Mi lesz akkor, ha akik tiltakoztak Égy szóval' Nincs más út, mint amit ki- majd erőre kap a nádastól nem lett hurráhangulat a ja- dolgoztak. Gabona-, kukorica-, mentes területen a telepített vaslat után. A szécsényi tsz burgonyatermesztés, de ezt gyep és azon legel a több száz szerencsés helyzetbe került valóban nagyüzemi módon, tehén. Elképzelni is szép. Rö- Olyan vezetőket választottak komplex gépesítéssel. Ez meg videsen valóság lesz. Az a kis a közös gazdaság élére, akiket is valósult. darab kísérleti terület minnem lehet könnyen eltéríteni den beszédnél többet mond.^ a kitűzött céljuktól, különö- » ' tíl Szecsenyben, a termeloszösen nem, ha annak a közös A gyep értéké vetkezeti üzemben fokozatojövőjével összefüggő jelentő- ........... san változik a termeszei, gyas ége van Márpedig ennek a Következő lépés — a foag- rapodik a mezogazdasag, merr. programnak a megvalósítása ronómus szavaival — a gyep- az emberek így akarják, a legszorosabban összefügg a re alapozott szarvasmarha- mezőgazdasági üzemük lété- tenyeszt;es- A jószág százötven vei vagy nem létével. GálGá-- bor, egy fiatal agrármérnök, B. Gy. gondokkal birkózik, fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy a la. pszervezet, s még kevésbé a vezetőség dolga sorra venni mindazt, amit a X. kongresz- szuson elfogadott határozat negyvennégy pontja rögzít. A határozat ismeretében viszont kötelességük mérlegre helyezni az éves, féléves munkaHogyan nehéz a számadás. A MOZAIKKOCKÁK SZÍNE Hasonló példát, ha körültekint környezetében, valamennyi kommunista talál. „Aprópénzre” váltanák ezzel a kongresszusi határozatot? A valóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: elv: minél többet megvalósítani a X. kongresszus határozataiból, minél több tettel, aranyfedezetet adni mindannak, ami számadásként a kommunisták közössége elé kerül. Major Mátyás aki a vízügyi társulattól szak- tanácsadóként működik közre a szécsényi természetátalakító munkában, mondta egy legutóbbi négyszemközti beszélgetéskor. „Ilyen nagyarányú munka megvalósítása elsősorban azon múlik: a vezetők kitartanak-e álláspontjuk mellett? Képesek-e érte fáradhatatlanul dolgozni.. .?* A tagok érdekében Az agrármérnöknek igaza ^an. A szécsényi tsz vezetői, elsősorban az elnök, Boros Béla és a főagronómus, Hütter Csaba vezetésével nem hurrámódon, hanem lépésről lépésre haladnak előre. Meggyőzik a hitetlenkedöket, hogy az általuk javasolt út az egyedül járható, ha a közös gazdaságuk az országos élvonalba terveket, s végrehajtásukat, tejükre szabták az abból azokat a kongresszusi határo- származó feladatokat, s így zatrészeket, melyek saját te- elemzik a végrehajtást szin- rületükön a kiemelkedő. a s jögton itt a gond: a leglényegesebb feladatokra számadás arányai miként mu- mutaták voltak. S ez a poli- ta£sák az eredményeket, sike- tikai, s a gazdasági teendőkre reket- s a hibákat, téveöése- egyaránt érvényes. Hiba len- keJ? Nem elvont arányok ne ugyanis, ha az alapszerve- erőltetése teszi reálissá a zetekben, megkísérelnék _ számadást, hanem az, ha a a mint ezt az egyik helyen val'ósag mozaikkockáit illesz- szellemesen megfogalmazták tik össze! Azaz ha a tények — „kis kongresszusi beszámo- nyeIvén szólnak jóról és rosszlók” összeállítását. Régi igaz- ró1- ha nem magadnak meg a ság, hogy aki sokat markol, íel€nségeknél, hanem foiya- az keveset fog. Az adott he- maf°kat, irányzatokat tárnak lyen létezett és létező lehető- ^ s azokról beszélnek, ségeket, s azok hasznosítását Bzek szerint mégis lenne rehelyezzék mérlegre, úgy hogy cept? Igen. Annyi, hogy — a mérleg nyelve, skálája a X. — ----------k ongresszus útmutatásait tükrözze. VÁRAKOZÁS HELYETT Érthető, ha a kommunisták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé, hiszen társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott_ munkahelyen újabb szakaszának meghatá- számítanak titoknak Lenint idézve — „a marxizmus élő lelke: a konkrét helyzet konkrét elemzése.” S ha e konkrét helyzet konkrét elemzése során esetleg a mulasztások nyomnának többet a latban, akkor súlyos hibának bizonyulna az „arányok” ked véért kozmetikázni. Hiszen az úgysem a ne- s rozója lesz. Ám a tétlen vára- hézségek, a mulasztások.... kozós sehogyan sem illene az k* mas beszéljen róluk, mint Tápellátás Az elmúlt hetekben sokan száz árusítóhelyére. Ezzel panaszkodtak a takarmány- egyidőbem körlevelet küldtek táp-ellátásra- Az árusítóhe- azokhoz a mezőgazdasági lyeken sorban álltak a háztá- üzemekhez, ahol rendelkeznek ji állattartók, hogy táphoz keverővei. jussanak. Gyakran hiába. Az ellátást főként a magyarnán- dori és a vanyarci keverőüzemek karbantartási munkái akadályozták. Ilyen üzem a megyében több mint negyven helyen található. Elvileg tehát probléma nélkülinek kellene lennie a tápéi látásnak. A gond és a A Nógrád megyei Gabona- nehézség ott jelentkezik, felvásároló- és Terményfor- hogy amíg a terményforgal- galmi Vállalat az első fél év- mi vállalat keverőüzemei 78 ben 250 vagonnal többet érté- százalékos kapacitáskihasz- kesített a tavalyi hasonló náltsággal dolgoznak, addig időszakhoz képest. Szeptern- a termelőszövetkezetben ez berben 165, októberben pedig a szám alig éri el a 15 száza- 175 vagon dúsított és keve- lékot, egyszóval az üzemek rék-takarmánytáp kerül a kis- kihasználatlanok, fogyasztókhoz. A vállalat elsősorban az állami gazdasá- Ahhoz, hogy az állattartók gok és a termelőszövetkeze- reményeket táplálhassanak a tek igényeit elégíti ki. A na- i°bb tápellátás iránt, nem pókban kötött eyüttműködési ártana fontolóra venni ezek- megállapodást a szécsényi kö- ken a termelőszövetkezetek- , . . . ken a keverő sorsát. A lenezos gazdasággal, s ezáltal ha- fcőség adott> csupán inté2ked. vonta 25—30 vagonnal több ni kllene! táp kerül majd a vállalat fél- — sz- gy. — Csak égetnek Leállították a termelést a ludányhalászl téglagyárban. Távolról is látszik, nem füstöl a kémény. Már csak égetnek. Az eddig elkészült téglát. Akkor, amikor egy nagyszabású 15 éves lakásépítési programöt kell megvalósítani, új üzemek, gyárak nőnek ki a földből. A téglára tehát égetően szükség van. Ráadásul Ludányhalászitól Vácig nagyítóval sem lelhető fel egyetlen téglagyár sem. Ugyan mi rejlik az intézkedés mögött, melyet a közelmúltban 200 kilométerre Ludányhalászitól, a mályi központban hoztak? Magyarázat akad néhány. Ezekkel azonban Szécsényben nem értenek egyet. Sokba kerülne a meddő kitermelése. Ha a korábbi években elhanyagolták, akkor ez természetes. Azt is mondják, hogy az agyag alapanyag gyenge minőségű. És eddig nem volt gyenge? Vagy — veszi, nem veszi alapon — korábbam a rossz minőségű tégla eladása sem okozott nehézséget? Mert értékesítési gondokra is hivatkoznak. Manapság, a körültekintő piackutatás időszakában! A TÜZÉP- nek más a véleménye, több millió tégla eladására is vállalkozna. Az érvek tehát meglehetősen gyengécskék. Mindenesetre tény, hogy az idei első fél évet a téglagyárban 750 ezer forint veszteséggel zárták. Ehhez tudni kell, hogy az utóbbi fél évtizedben fejlesztésre, korszerűsítésre gyakorlatilag semmit nem költöttek. Tengődött a téglagyár, világos, hogy ide vezetett az út. A mályi téglaipari egyesülés termeléséből a ludányhalászl és a szécsényi téglagyár alig 4 százalékkal részesedik. Ügy tűnik, hogy a két gyár koVonc számukra. Szabadulni szeretnének tőle! Ámleg- könnyebb bezárni egy téglagyárát, A járható megoldás viszont: gyártsanak olyan technológiával, olyan korszerű építőanyagot, amely keresett, melyre az egész országnak szüksége van. Ha Mályban végleg lemondanak a téglagyárról, akkor Szécsényben bizonyára megtalálják a. módját, hogy társulás, vagy egyéb formájában rendbe hozzák a szénáját. Mert régi magyar közmondás, hogy nem akarásnak, nyögés a vége! — R — Újítások a I\ó»rádi Szénbányáknál 1974 év első felében 287 db si verseny jó hatással van az újítást nyújtottak be a Nóg- újítómozgalomra is! rádi Szénbányáknál, az előző év azonos időszakának 198 db újításával szemben. A javaslatokból várható gazdaságii eredmény meghaladja a 4 Az augusztus hónapban megszervezett újítóhónap további fellendüléshez vezetett. Különösen a Nagybátonyi Gépüzemnél emelkedett a szokásosnak többszörösére az millió forintot. A kongresszu- újítások száma. NÓGRÁD — 1974. szeptember 3., kedd t
