Nógrád. 1974. szeptember (30. évfolyam. 204-228. szám)
1974-09-03 / 205. szám
Középpontban: az eljáró munkások művelődése A rétsági járási pártbizottság ülése beszédes bizonyítéka vott annak, miért szükséges a közművelődés helyzetével és a fejlesztésének feladataival foglalkozó feladátter- veket az átfogó országos és megyei határozat után tovább bontaná. Az egyik ok. ami újból és újból szóba kerül .még a párttagok körében sem mondható mindig kielégítőnek a tájékozottság az előttünk álló feladatok jelentőségéről, mibenlétéről : nem egységes e/.ek értelmezése. A másik ok gyakorlatibb: az eltérő helyzet. a helyi sajátosságok, problémák a végrehajtás módját, a kijelölt utat módosítják. A művelődésnek a társadalmi folyamatok kedvező, minél teljesebb kibontakozását kell segítenie, az emberi személyiség sokoldalú formálásán keresztül. Ebbe pedig nagy mértékben beleszól az is. milyen a társadalmi rétegződés. a gazdasági, politikai, ideológiai fejlettség az adott területen. A rétsági járás sajátosságairól adott többek között helyzetképet dr. Dósa Ferenc, a járási pártbizottság titkárának előterjesztése és a feladatterv. KIBONTAKOZÓBAN A MUNKÁSSÁ VÁLÁS Első helyen kell említeni a kijáró dolgozók igen nagy számát. Jelenleg mintegy négy és fél ezren járnak el lakóhelyükről, közülük sokan a járáson, illetve a megyén kívüli helyekre. A rossz és hosszú utazási lehetőségek miatt (napi 4—5 órát is elvesz a szabad időből sokaknál) — túlzott fizikai igénybevételnek vannak kitéve. Ez akadályt gördít a közéleti szereplés, a lakóhelyi közösségek életébe való bekapcsolódás, az otthoni művelődés elé. Ha az igények, vágyak élnek is a tanulásra, nehezen megvalósíthatók. Kibontakozóban van emellett a járáson belüli iparosodás is. Az üzemi munkába ú ionnan bekapcsolódó dolgozók többsége nő. Munkássá ■válásuk, a munkahelyi közösségekbe való beilleszkedésük, szakmai fejlődésük komoly feladatokat jelentenek. A megyei átlagtól eltérő, magasabb a nemzetiségi lakosság aránya. Tizenkét községben élnek nem magyar ajkú emberek. Anyanyelvűk, kultúrájuk. hagyományaik : oolása érdekében eddig is sok lépést tettek. Ezt a tevékenységet is tovább kell fejleszteni. A múltból származó kulturális elmaradás egyes hátrányos következményei — bár differenciáltan, de a kisebb településeken szélesebb területen — még ma is éreztetik hatásukat. Ehhez hozzájárul az is. hogy a járásból elköltözők főleg a fiatalok közül kerülnek ki. így az alacsonyabb iskolázottsági szint, a vallásos világnézet megléte az itt élők magasabb életkorának is következménye. Nincs szó ..válsághelyzetről”. hiszem az elért eredmények is igen jelentősek. Rét- sáson jól felszerelt, szén művelődési központ épült, melyet a honvédséggel közösen tartanak fent. Gazdag programú. sokszínű kulturális életre alkalmas. Sokat fejlődött a könyvtári hálózat is. Az üzemekben és a különböző munkahelyeken sok brigád küzd a szocialista címért, kialakultak tehát a közösségi élet. a közösségi művelődés keretei. A Börzsönwidéki ÁFÉSZ, a Finomkerámiaipari Művek tolmácsi telepe például azok közé tartozik, ahol sokat tettek a dolgozók általános és szakmai műveltsége érdekében. NE CSAK FELLÄNGOLÄS LEGYEN! Az előterjesztés után kialakuló élénk vita azt bizonyította, sokakat foglalkoztatnak ezek a kérdések. A tizenegy hozzászóló közül többen érintették a járás sajátosságai miatt kiemelt feladatokat Slezák István romhányi csúcstitkár elmondta, hogy az ő szemszögükből „bejárók” a dolgozók, hiszen Romhány a megye negyedik legiparoso- dottabb községe. Harminckilenc brigád 385 fővel vesz részt a brigádmozgalomban. Sajnos, a kulturális vállalások teljesítése eddig harmadrangú kérdésnek számított. De most. hogy az üzemekben megtörtént a profilváltás, több energiát fordítanak a vezetők a művelődés támogatására, felmérték az iskolázottság szintjét, és koordinálással igyekeznek beindítani a dolgozók iskoláját. Hogy ez sikerrel járjon, ahhoz belsőleg is érdekeltté keli tenni az embereket, a bejárás gondjai mellett csak így vállalják a tanulást. A munkásművelődésről szólt a járási könyvtár vezetője. Csáthy Alberfcné is. A felnőtt olvasók 35 százaléka kerül ki a munkások köréből a járásban. Huszonhat szocialista brigáddal kötöttek együttműködési szerződést. Ezzel nem csupán sf kulturális vállalások teljesítését akarják segíteni, hanem többet ennél: a szabad idő .hasznos eltöltését. a politikai, szakmai, általános műveltség megszerzését. Ezért tartanak nyitva a szabad szombatokon is. műsorokat. találkozókat szerveztek, ajánló bibliográfiákat állítottak össze. A Börzsönyvidéki ÁFÉSZ személyzeti előadója. Hajdú Pálné fejtette ki: a munkahelyi vezetőket kettős felelősség terheli, állandó önképzésük mellett a dolgozók továbbképzésének formáit és lehetőségeit is ki kell alakítaniuk. Szövetkezetüknél a női dolgozók iskolai lemorzsolódása okoz gondot. Szeretnének tanulni, beiratkoznak, de a családi és a társadalmi munkamegosztás gyakori hibás szemlélete miatt sokan kénytelenek abbahagyni. Miért nem képzelhető el, hogy a beteg gyerek mellett a férj is otthon maradhasson t... — Rédler István nógrádsápi iskolaigazgató és Rompos Dezső. a járási KISZ-bizottság titkára az eljáró munkások művelődése érdekében az új formák kialakítását sürgette. TÖBB KÖNYV A nemzetiségi lakosság a hagyományőrzés, és a honismereti. helytörténeti mozgalom érdekeit szem előtt tartva fogalmazta meg elképzeléseit Srám András, a Hazafias Népfront járási titkára. Az idősebbek* már alig ismerik a szlovák iradalmi nyelvet. így ha az eddigieknél többet is áldozunk a nemzetiségi könyvek beszerzésére, nem jut el hozzájuk. Nyelvművelő klubokat kellene létrehozni. Az alap megvan ehhez, hiszen sok száz gyerek tanulja anyanyelvét. A honismereti mozgalom kissé alábbhagyott ebben a járásban is. Ennek egyik okát az öncélúvá vált gyűjtésekben és kutatásokban látja. A magángyűjtemények. az egy-egy személy által pénzért megírt tsz-történetek elveszik a mozgalom jelleget. a közös munka szépségét, közművelődési hasznát. A vitában szót kért Lakatos József, az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának osztályvezetője is. Felszólalásában hangsúlyozta: nem szabad. hogy csak fellángolás legyen a közművelődés iránti érdeklődés, hiszen a szocializmust építő ember életét akarjuk segítségével gazdagabbá tenni. G. K. M. képernyő előtt Igen jó müsoeh Az elmúlt hét egyik legél- mányhagyóbb tv-eseménye a képernyő előtt mindjárt a müsorhétnyitó kedden este volt. Az Orosz klasszikusok mény sorozatban ezúttal Gorkij azonos című színművének szovjet filmváltozatát, a Jegor Bu licsov é6 a többiek-et tűk. A világhírű történet egy ha- láLra készülődő ember és egy báláira ítélt társadalom leg(Horváth József), Valentyina Gionónak, nemkülönben * Sarikina (Váradi Hédi). - forgatókönyv készítőjének es A Jegor Bulicsov és a töb- a film rendezőjének, a nagy- biek nem , mindennapos ese- szerű Marcel Pagnolnak. színházaink műsor- A műsorhét ezeken túl is rendjén. Épp ezért volt friss sok éknényteli órában volt élmény mindazoknak, akik gazdag. Pénteken például lelkes" tisztelői es kedvel,ői az ezek sorában említhető a láthat- orosz—szovjet klasszikusok- Kaputt című, Curzio Mala- nak, de azoknak is, akik még parte művéből készült magyar csak most ismerkednek vele tv-film, melynek előzeteséről mélyebben. ezt olvashattuk: „Nincs szó. Magyar irodalmi adósságot amely a kemény, amely drámaibb pillanatait sűríti törlesztett a Televízió, ami kor szinte titokzatos német Ka- egy családi történet keretei közé; a szűk közösség eseményeit, problémáit és távlatait társadalmi érvényűre tágítva. Jegor Bulicsov már sem itt, írótól sem ott nem találja meg helyét, de finom érzékléssel egész magatartásából, cselekvéseiből, szavaiból kiérezhetjük, kikkel tartana igazában, vai László. Drahota ha erejéből még részese lehetne a felkavarodott élet, mind lázasulóbb eseményeinek. A film írója és rendezője, a Nyitott könyv sorozatban putt kifejezésnél — szó sze- szerdán este műsorába iktatta rinti jelentése: »összetört, ki* Szerb Antal: Utas és holdvilág készült, darabokra hullott,' című, az irodalomtörténész tönkrement« — jobban érzé- elvárható. rendkívüli keltetné azt, amik vagyunk, műgonddal készült művét egy amivé Európa lett; romhal- nászútra készülő fiatal,ember- máz. És világosan le kell szóról. Kozák András. Szakács gezni, hogy ezt a kaputt» Eszter. Szersén Gyula, Szacs- Európát jobban szeretem, Andrea, mint a tegnapit... Inkább Novák István nevét említe- vállalom, hogy mindent újra ném meg külön elismeréssel kezdünk. .— mondja a film a kitűnő együttesből. 'egyik szereplője, akik közül Az idősebb korosztálynak elsősorban Mensáros László Szergej Szolovjev, Gorkijhoz annak idején nagy élménye és Latinovics Zoltán csodálaméltó igényességgel, ugyanakkor a legteljesebb alázattal közelítette meg a dráma más művészeti dimenzióba való átültetését. Ezért nincs hiányérzetünk a filmváltozat láttán, s azért, mert olyan nagyszerű jellemábrázolók közelítették meg az alakok megformálását, mint Mihail Uljanov (magyar hangja: Mádi Szabó Gábor), Jekatyerina Surá (Beincze Ilona), Maja Bulgakova (Simor Erzsi), Anatolij Romasin (Nagy Attila), Rím- ma Markova (Petur Ilka), Vjacseszlav Tyihonov (Fülöp Zsigmondi, Leonyid Lurov volt 1939-ben A pék felesége tos szellemi párviadalát kell című francia film. Érthető, megemlíteni- Ez a színészkef- hogy ez a nemzedék várta tős egymás ellenpólusában a legnagyobb érdeklődéssel a legmagasabb művészi csúcsfelújítást a televízióban, teljesítményekre képes. Amellett, hogy a történés 35 Szombaton a megszokott és év élménytávlatában is lökő- elvárt szórakoztató programot tött, észrevehetően komoly kaptuk. Előbb Alifonso-cirku- érdeklődéssel nézte a cselek- &za címmel a műfaj sajátosan mény bontakozását a jóval groteszk paródiáját, majd A fiatalabb évjáratú kömyeze- felügyelő című NSZK bűnügyi tem is. Ügy látszik, azegysze- filmsorozat keretében A kis rű emberi történetek, a ma- Shubelik lány című történe- guk sallangtalan líraiságuk- tét. A vasárnap eseménye a ban ma is hatnak, rezonan- délutáni Omer pasa-sorozat ciára képesek, s ez nem kis után este az önök kérték cí- dicséretére és elismerésére mű élvezetes műsorturmix válik a novella írójának, Jean volt. (b. t.) Tsz a művelődésért Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet a közoktatás és a közművelődés ar.yagi eszközökkel támogató munkája az utóbbi években örvendetesen növekedett. Az óvodai intézmények bővítéséhez ez évben 193 ezer forinttal járult hozzá. A község lakóinak 46 ezer, a ME- ZÖGEP-nek körülbelül 25 ezer forint értékű társadalmi munkájával együtt, így jelentősen fejlődött az óvodai ellátottság. Támogatást adott a termelőszövetkezet a művelődési háznak (17 és fél ezer forintot) és a balassagyarmati zeneiskola érsokvadkerti kihelyezett tagozatának is, húszezret hangszervásárlásra. A helyi sporttevékenység fokozására 16 és fél ezer forintot ladtak és több -mint százezer forint értékű a® a munka, melyet az új iskola mellett létesítendő iskolai sportpályán végeztek a szövetkezet dolgozói és gépet r FELICE CHILANTI: Három sássiót Salvatore Giulianónak A monteleprei fiúk' I. A ninesből. a semmiből nőttek ki a monteleprei fiúk. A hatezer lelkes kisvárost körülölelte a nagybirtok. Az iskola elvégzése után — nem is mind járták ki — azonnal rájuk szakadt a megélhetés gondja. A felnőttek, akik nem vonultaik be, kivitték magukkal a határt!#; a gyerekeiket, mint ahogyan a tővágó kapát is kivitték az öszvéren. A ninesből jött, s semmiből kinőtt monteleprei fiúk akkor kezdték az életet, amikor körülöttük a világ — úgy látszott — szétesik, és új korszak lép döngve-dübörögve a halódó helyébe. Otthon a sötét nyomor: a tengernyi robotért cserébe éhség, nélkülözés. A nagybirtokon. lépten-nyomon puskás- lovas csőszökbe botlottak. Az „uraság”, a bérlő jöttére az apa levette sapkáját. Az igazi úr, a herceg csak egy . név volt. Egy név, egjt porfelhő az autó nyomában, vagy egy lovas társaság városi urakból, hölgyekből a vadnyúlszezon- ban. Akinek élt Amerikában rokona, az időnként kapott néhány dollárt; azok is jutottak segítséghez, akiknek az amerikai alvilágban élt rokonuk. A polgármester nem számított, a fasiszta alapszerv is csak egy név volt. A hatalom ott, az autó kavarta porfelhőben .rejtőzött, azok mögött az Amerikából érkező pénzek NÓGRAD - 1974. szeptember 3., kedd mögött, a bérlő meg a csőszök puskái közt. Dörzsölt fiúk lettek a monteleprei srácok, mintha ezer ördög lakozott volna bennük: ezek a gyerekek olyanok voltak. mint a rádióantenna — a világ minden eseményére fogékonyak. Okosak voltak, agyafúrtak, bátrak. Állomásozott Montelepré- ben egy csendőr főtörzsőrmester is, akit mindenki gyűlölt: bilincsek, behívók,. rendőri felügyelet, a tiszteletre méltó társaság „barátainak” kitelepítése. A tiszteletre méltó társaság, vagyis a maffia is egy nagy csődtömeg volt a fiúk szemében. A maffia, melyet a fasizmus elhallgattatott és félreáldított, semmilyen lehetőséggel se kecsegtette a felnövekvő fiatalságot. Monte- leprének nem volt vakmerő maffiavezére. Azt tudták, hogy Partini- cóban, Mönrealéban, Álcáméban, Oastellammaréban, Corleonéban, Burgettóban, Camporealéban ott vannak „urambátyámék”, meg a „félelmetes” lovagok. Hallottak róla suttogni. Amikor május 1-én, Santo Crocifisso ünnepén Mönrealéban jártak a nagy lóversenyen, a felnőttektől örökölt ősi félelemmel haladtak el bizonyos házak előtt. A Mioali család háza vagy a Carolina-villa előtt a város szélén. Am a monteleprei fiúk a magúk módján nőttek föl: nem volt kit tisztelni szülővárosukban. Se dúcét, se királyt, se maffiavezért. A plébános aggódott ezért az okos és elvadult nemzedékért, amely a környező világ minden korlátját, minden törvényét elutasítva akarta megépíteni a maga világát. Különösen egy kis csapat nyugtalanította, az a nyolctíz kamasz, akiket gyakran lehetett együtt látni szoros barátságban. És egyikük — még egészen gyerek — teljesen felnőtt módra gondolkozott, szinte filozofált a világ dolgairól. A kis Turiddo, Ma- ‘ria Lombardo fia. A plébános elnézte őket, amint vasárnap kettesével- hármasával összekapaszkodva sétálgattak, Turidduzzo mindig az élen, és mögötte a többiek: Gasparino Pisciotta, a Badalamenti testvérek, Ter- ranova. Ciccio Mannino, a kis Motisi és a Cucinella meg a Passatempo testvérek. És köztük az ifjabbik Geno- vesi, a bérlőék fia. Turiddo keveset beszél, mintha inkább csak mérlegelné a szavakat: onnan is adódik a tekintélye a társai előtt, hogy mindig visszafogottan viselkedik, mintha valami feszültséget, ki nem mondott szorongást hordozna magában. (Folytatjuk) Nagyoroszi — 74 Mai tévéajániaiunk 20.00: Heilbronni Katica, avagy a tűzpróba. Heinrich von Kleist kétrészes drámájának közvetítése a kecskeméti Katona József Színház előadásában, felvételről Kleist, a német romantikus drámairodalom egyik legnagyobb alakja, mindössze 34 évet élt. 'Halála előtt nem sokkal írta a művét — s csakúgy, mint többi drámájával. — ezzel sem volt sikere. Pedig a dráma jó alkotás. Van ebben a műben vad szerelem. szenvedély, szelíd hűség és szertelenség. A történet a középkori lovagdráma cselekmén.ysaerke- zetében zajlik: tűzvész, ijesztő barlangi fürdés, rohanó patakon való átkelés, véres ■csatározások. éjjeli vihar váltják egymást idegborzoló- an. vad szertelenséggel. A történet fő szála meseszerű: a heilbronni fegyverkovács 15 éves Katica lánya beleszeret Sugár grófjába. Vihar Fride- rikbe. s csodák csodája: a gróf is Katicát álmodja meg szerelméül. A címszerepet Szakáé* Eszter alakítja.
