Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)
1974-08-28 / 200. szám
Még egyszer A Kleist-díjas osztrák író, Ödön Von Horváth reneszánsza, újra-felfedezése a hatvanas •években kezdődött és azóta is tart. Most újrajátszott drámai és kisregénye is azt bizonyítják : érdemes volt műveiről lefújni a port, hiszen mindennapi életünknek egyik legaktuálisabb témáját írta meg: pontosan* érdekesen az „örök kispolgárt”. Kosztolányi Dezső egyik bírálatában Csehov Ványa bácsijáról így írt: „Soká nem történik semmi, aztán valaki rálő valakire, de nem találja el, és minden marad a régiben ... Az ember nem hinné, hogy ebből drámát lehet írni”,. Ugyanez a megállapítás vonatkozik Ödön Von Horváth könyvére is, csak a lövés marad el, itt sem történik semmi a mű anti- hősével, Kobler úrral. A regénynek épp az a Tanulsága, hogy a harmadik birodalom áldozatai a kispolgárok. Róluk szól ez a könyv. Sokan megfogalmazták már a kispolgáriság lényegét, mindenki mást mond. Nézzük meg Ödön Von Horváth meghatározását: „A nyárspolgár tudvalevőleg az a hipochonder egoista, aki arra törekszik, hogy mindenhez gyáván alkalmazkodjék, és miközben magáévá tette az új eszméket, máris meghamisította fogalmazásukat. A nyárspolgár új típusa most van kialakulóban ...” A regény középpontjába azért került az örök kispolgár, hogy az író megmutassa az ilyen „percemberkék” kicsinyes egoizmusán, sunyi gerinctelenségén és kapzsi anyagiasságán eleve megbukik minden kísérlet, aria, hogy megoldjuk a világon az emberiség nagy kérdéseit: a mű cselekménye is erről győz meg bennünket. Kobler úr rásózza a már használhatatlan, kiszuperált, nyolc yilinderes nyitott pótüléses tragacsát Portschinger úrra, aki nem tudja, hogy a kocsi már több mint nyolcvan- ezer kilométert tett meg, és túl van már a három tucat defekten. Az ebül szerzett pénzből Kobler úr Spanyolországba utazik. A tanulságos utazás Münchenben kezdődik, ahol megismerkedhetünk a háború utáni Európa problémáival. Ez az utazás lehetőséget nyújt az írónak, hogy bemutassa Mussolini fasiszta Olaszországét, ahol mindenki gyanús, Spaa kispolgárról nyolországot, amelyből Kobler úr semmit sem lát meg, mert minden energiáját és idejét egy érdekházasságra összpontosítja. Minden Kobler úr elképzelései szerint megy, és már látja is magát a szépséges milliomosnő férjeként. De hidegzuhanyként éri, hogy szíve hölgyének egy amerikai kereskedőhöz kell férjhez mennie, mert a gyáros papának sürgősen amerikai tőkére van szüksége. Smitz úr Kobler útitársa, meg is jegyzi gúnyosan: Amerikával nem lehet konkurrálni. A regény kitűnő szatírája a háború utáni Európának. Hogy kedvet csináljak a könyv elolvasásához, hadd idézzek egy magvas beszélgetést, amelyet a csalódott Kobler úr folytat egy másik elfogult, üres fejű kispolgárral: „Csak röviddel München előtt sikerült Európa sürgős és feltétlen egyesülésére vonatkozó érzéseit és annak okait kifejtenie egy idősebb úrnak, különös tekintettel a közgazdaságra, és nem utolsósorban a bolsevista veszélyre. De az úriember gunyorosan félbeszakította. — Fiatalember, európai voltam egyszer én is. De most... — és most egy parexelen- ce nacionalista hányadéka tört elő a pofájából. Ez az úr a századfordulón ugyanis feleségül vett egy metzi, pikáns francia nőt, aki azonban röviddel a világháború előtt oly aggasztóan kezdett el terebélyesedni, hogy lassan undor fogta el a latin fajták iránt. A házasság nem volt boldog. Az úriember is házizsarnok volt, a nő pedig titokban örült a versailles-i szerződésnek. — Ahogy én a franciákat ismerem — kiáltott Koblerre —, sosem ürítik ki a Rajna-vidéket!” Ilyen és ehhez hasonló pillanatfelvételek sorozata a kisregény, s az olvasás élvezetét még az sem zavarja, hogy elnagyolt és vázlatszerű. Kicsit olyan, mintha naplófeljegyzésekből, útikarcolatokból állna. Az író elérte célját, sikerült bemutatnia az örök kispolgárt, annak hétköznapiságát, szürkeségét. Erről kapnak pontos, hiteles leírást és ezért is ajánlhatom olvasóinknak, mert a könyv elolvasása után talán könnyebben felismerhetjük a közöttünk élő közönyös kispolgárokat. Udvarhelyi András Ismeretterjesztő és kereskedelmi napok A pásztói Lovász József Járási Művelődési Központ főbejáratánál plakát hirdeti a • nógrádi kereskedelmi napok rendezvénysorozatát. A magy- .községben pedig idén rendezik meg hatodszorra a pásztói járási ismeretterjesztő és kereskedelmi napokat. Eddig október második felében került sor erre. Hogyan illeszkedik a két program egymáshoz, megváltozott-e a járási rendezvény jellege? — ezzel a kérdéssel fordultunk Becsó Károlyhoz, a pásztói művelődési központ igazgatójához. — Idén hozzáigazítottuk programunkat a megyei kereskedelmi napokhoz, szeptember 5—15-ig rendezzük meg. Reméljük, így kiemelt járási rendezvénnyel színvonalasabbá tudjuk tenni. — Mik a legfőbb eltérések a tavalyihoz képest? —" A rendező szervek — a járás párt- és állami vezetése, a Hazafias Népfront járási bizottsága, a TIT, a pásztói és a sziráki ÁFÉSZ, a járási könyvtár és jómagunk — jobban az aktuális kérdésekre fektették a hangsúlyt mind a kereskedelmi, mind az ismeretterjesztő és egyéb kulturális rendezvényeken. Jobb az arány a természettudományi es társadalomtudományi előadások között. Kiemelt szerepet kapott a munkásműve- lödés, a munkahelyi demokrácia é6 a községpolitikai kérdések. Több rendezvényt viszünk ki az üzemekbe, a községekbe. — Említette, hogy a járási könyvtár is bekapcsolódott a MSZMP Nógrád megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője több helyen, például a MEZÖGÉP-nél és a szerszám- es készülékgyárban „Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály” címmel ad elő. Fórum jelleggel több helyen szó lesz a munkásművelődés szerepéről és helybeli lehetőségiről, a női üzemekben a nőpolitika megvalósulásáról. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez is kapcsolódnak a községpolitikai fórumok, amelyeken a községi vezetőkkel találkozhat a lakosság. — A járás községei idén milyen programokkal kapcsolódnak a rendezvénysorozathoz? — Bujákon 6-án este a pásztói irodalmi színpad vendégszereplésével klubest, másnap a honismereti szakkörük gyűjtéséből kiállítás nyílik, 8-án táncest lesz. Ugyancsak 8-án Vanyarcon A népművészet képekben című kiállítást nyitjuk meg. Szirákon a kereskedelmi rendezvények, árubemutatók mellett gyermek- rajz-gyűjteményt állítanak ki. — Hagyománynak mondható, hogy ezekhez a napokhoz kapcsolódik egy-cgy jelentős képzőművészeti kiállítás is. — Szeptember 8-án, vasárnap nyitjuk meg a pásztói születésű Csohány Kálmán grafikusművész tárlatát. Ez komoly esemény lesz a községben, nagy érdeklődéssel várják a pásztóiak, hiszen Pásztó utcái, a pásztói emberek és a környékről őrzött emlékek ihlették a műveket. Ezt az anyagot Csohány Kálmán a nagyközségnek ajándékozza, egy állandó galéria megalapításául. Megemlíteném másik kiállításunkat: Szabad idő ’74 címmel barkácsolók, gyűjtők darabjait, fából, fémből és különböző anyagokból készített tárgyakat mutatunk be. — A program nagyon sokrétű. Mit emelne még ki belőle? — Tizedikén dr. Rajeczky Benjámin népzenekutató, Kodály egykori munkatársa tart előadást a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban. Tizenkettedikén a Nógrád megyei Pálya- választási Tanácsadó munkatársainak részvételével pálya- választási napot tartunk. Másnap a Nyírfácska presszóban a Ki nyer ma?-hoz hasonló komolyzenei vetélkedőt rendezünk. A záró napon a pásztói áruházban az ifjú kereskedelmi szakmunkások vetélkedőjét bonyolítják le. Délután pedig járási klub találkozó lesz itt, a házban, módszervásárral egybekötve. — Még egy kérdés: a kereskedelmi rendezvények hogyan kapcsolódnak az ismeretterjesztéshez? — A különböző árubemutatók a gazdasági cél mellett információt nyújtanak a lakosságnak: hogyan rendezhető be korszerűbben és ésszerűbben lakásunk, háztartásunk és az életünk. G. K. M. Családi életre nevelnek az iskolákban A Minisztertanács népesedéspolitikai határozata alapján az 1974/75 tanévben — kísérleti jelleggel — megkezdődik a családi életre való nevelés, a családi élettel kapcsolatos ismeretek oktatása az iskolákban. Egyelőre hatvan általános iskolában és harminc középiskolában indul meg az oktató-nevelő munka, s jövőre kiterjesztik a szakmunkásképző intézetekre is. A kísérletbe csaknem félezer pedagógus kapcsolódik be. számukra előkészítő konferenciát rendeztek Pécsett. Az orvostudománvi egyetem aulájában hétfőn nyílt meg az érdekelt pedagógusok és iskolaorvosok ötnapos továbbképzése, amelynek során előadások hangzanak el. vitákra és konzultációkra kerül sor. Dr. Benczédi József, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője megnyitóiéba hangoztatta, hogy a családi életre való nevelés-oktatás az ifjúság egészséges és harmonikus fejlődését szolgálja. A probléma ugyanis az, hogy az iskolásgyermekeknél jórészt már fennáll a biológiai érettség. a felelősségérzetük viszont még nem alakult ki. A cél az, hogy a fiatalokban tudatosuljon partnerük védelme és megbecsülése, maid a házastársukról való sokoldalú gondoskodás és a kívánt gyermek világrajöttének kellő megalapozása. Hazáinkban nincs hagyománya az ilyen jellegű iskolai felvilágosító munkának, sőt a társadalom különböző rétegeiben előítélet és ellenállás mutatkozik iránta. Éppen ebből ered a munka nehézsége, felelőssége. A családi életre való nevelés természetesen csak a szülőkkel való szoros együttműködés révén válhat eredményessé. hatékonnyá. Ezért — az iskolai előadásokat megelőzően — a pedagógusok a szülők számára tartanak előadásokat, megbeszélik a felmerült problémákat, így egyúttal a felnőtteket is nevelik. A pécsi konferencián megtárgyalják tehát a családi életre való nevelés célját. feladatait és módszereit, az oktatási intézmények és a társadalmi szerveretek részvételét a családi nevelésben, a gyermekek és az ifjak egészségügyi problémáit, a fiúk és lányok kapcsolatait, a nemi fejlődés biológiai és pszichológiai folyamatát, s a családi élettel kapcsolatos egyéb biológiai, egészségügyi, etikai, jogi és szociológiai kérdéseket. Az Oktatási Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttesen Irányelveket dolgozott ki az iskolákban folyó családi nevelésre, A tervezetet különböző fórumokon megvitatták a szakemberek és most a pécsi konferencia résztvevői is megismerkednek velük. Ezek szerint a komplex ismeretek oktatása az általános iskola ötödik osztályában megkezdődik, majd a témát tovább bővítik, szélesítik a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. A családi életre való iskolai nevelés általános bevezetésére — előreláthatóan — az 1976/77-es tanévben kerül sor. (MTI) Hegyei filmbemutatók ííj tűntek - sikerek új film bemutatójára >r a megyeben, a jöKét kerül sor a megyeben, a jövő héten. „Az utolsó száguldás” színes csehszlovák film. Témája az emberi felelősség a sporfcszenvedély, és a szerelem, melyek szálai a versenybe belerokkant autóversenyző és az ápoló nővér kapcsolata révén fonódnak össze. A film a sport, az autóversenyzés iránt érdeklődők részére külön élményt jelent, izgalmas versenyjeleneteivel, melyek majdnem tragédiába sodorják a főszereplőt. A főszerepeket nálunk is ismert színészek alakítják, a nővért, — Emília Vasanyovát — az „Amikor a macska jött”, a „Bolondos história” és a „Réztorony” című filmekben láthattuk, ez utóbbiban a most bemutatott filmbéli partnerével Stefap KvietikkeL Joy Adamson könyvei, „Elza, a vadon szülötte”. „Elza kölykei”, „Pettyes szünksz”. Igen népszerű olvasmányok a természetről, állatokról szívesen olvasók körében. A sorozat első könyvéből már készült film, melyet nálunk is bemutattak. Az oroszlán és az emberek megható barátságának története tovább folytatódik a filmvásznon. A trilógia második darabja — a Elza kölykei. film címe azonos a könyvével — három árván maradt oroszlánkölyök sorsával foglalkozik, a megmentésükre induló akció során tulajdonképpen bemutatja Afrika csodálatos természeti szépségét, valamelyest megismertet növényvilágával, állataival, s a „Nagy macskák” életével. A hét során emellett régi sikerek is szerepelnek. Salgótarjánban, a „Hintónjáró szerelem” című színes magyar filmvigjáték, Balassagyarmaton pedig az „Onibaba” című japán film kerül bemutatásra. Ugyancsak a hét műsorán szerepel még a megye- székhelyen Dosztojevszkij világhírű regényének csehszlovák—szovjet változata „A játékos” cimű film. Rendezője a sok filmből megkedvelt kiváló szovjet színész: Alekszej Batalov. A balassagyarmati Art Kino Michael Kakoyannis rendezésében Irene Papas főszereplésével az Euripidész tragédiájából 1962-ben készített „Elektra” című görög, filmet mutatja be. 21.25: Nyitott könyv Szerb Antal: Utas és holdvilág. A Nyitott könyv a tragikus sorsú író közismert és közkedvelt regénye negyedik kiadása alkalmából mutat be dramatizált részleteket a regényből. Az egyes részeket összekötő szöveg kapcsolja egybe. A regény egy különös velencei nászút története. A fiatal férj egyik magányos esMai tévéajánlatunk ti sétáján idézi fel ifjúsága emlékeit, s egy iskolatársával történő találkozása ébreszti rá arra, hogy éledét elhibázta. Visszaidéződik barátja, aki öngyilkos lett, s e barát, húga, akibe a fiú szerelmes volt. S, hogy ezek az emlékek milyen mély nyomot hagytak benne, azt bizonyítja, hogy házassága felbomlik. A műsorban Rónay György író-kritikus méltatja a kitűnő művet és elhangzik Szerb Antal utolsó versének megzenésített változata is, az Orfeusz alá- száll, amely szimbolikusain az író tragikus sorsát juttatja eszünkbe. A főbb szerepekben Kozák Andrást, Szakács Esztert, Szersén Gyulát, Szacsvay Lászlót és Drahota Andreát láthatjuk. rendezésbe. — Ez az együttműködés lehetőségének. egyik jó példája. Ekkor rendezik meg a gyermekkönyvtári napokat. Irodalmi játékokat, fejtörőket szerveznek. Tizennegyedikén, szómba tőn délután a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban Fenákel Judit írónővel találkozhatnak a diákok és az érdeklődők. — Milyen előadások jelzik. hogy a természettudomány is nagyobb helyet kapott az ismeretterjesztésben ? — Ötödikén, a megnyitó napján nyílik meg itt a művelődési központban a TIT- nek egy érdekes kiállítása, JELENSÉG címmel, a legkorszerűbb fizikai eszközökből összeállított bemutató. Látható lesz ezen sok fizikai jelenség, például a fotocella működése. Az öregek napközi otthonában 6-án Érdekes- ;-32k az áüatvilágban címmel tartanak eiöadást. — Mit hallhatnak az üze mek dolgozói? ,. _ — Dr. Bandik Károly, az Délutáni pihenő
