Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Otthont adni Pár kilométerre a várostól, a falu apraja-nagyja Balassagyarmattól délre szé- vett ebben a munkában. A pen fejlődő község Szügy. Az termelőszövetkezet szállította uj, modern formájú házakból a fa- és homokanyagot, a már tetszetős, rendezett lakó- Magyarnándori Állami Gazda­otthonra lelni Fiatalok a kastélyban Syja részt nek azonban jelentős a kör- , telep épült a községi tanács ság helyi mögötti síkon. Ennek félig kirendeltségének nyékre gyakorolt ' kulturális vonzása is. Korábban a szín­házi előadásokra még Cser- háthalápról, Cserhátsurányból is jöttek teherautókon az em­nieddig kontrasztja a régi falu. dalmi segítségével végezte az amelynek házai közül nem építést. Gondos, jó munkát egy műemlék jellegű. A török végeztek. S az, hogy aműve- idókben ugyanis több kos család menekült építőbrigádja, a lakók társa- berek, nemcsak Csesztvéről, Nógrádmarcalról. Igaz, a kul­túrház megnyitása utáni len­dület mára alábbhagyott, ami­ben szerepet játszott a magyar­nándori művelődési ház fel­birto- lődési ház — szakköri szobák a köz- híján — egyre nehezebben segbe és telepedett le. A mű- felel meg a korszerű, kiscso- épülése is, a környező közsé- emléki házak barokk és kiasz- portos foglalkozásokra alapozó gek fiatalsága azonban még szicista stílusban épültek. A közművelődésnek, nem az Ő XVIII. században átmenetileg hibájuk. A tervezésnek kel- itt. a jelenlegi iskola épületé- lett volna előbbre látónak ben tartották a megyegyűlése­ket is. Erre a történelmi lenni. Az ifjúsági klub a nyári ma is szívesen jön Szügybe. — A község vonzását mi sem bizonyítja jobban — magyarázza Majdán János debreceni egyetemista, aki múltra legalább olyan büsz- időszakban sem szünetel. Sok- községben élt csaknem húsz­kék a szügyiek, mint mai, szór még este tíz orakor is éves boráig, s jelenleg nyári egyre fejlődő jelenükre. —.----- - nyitva áll. A rendre a kije- népművelési gyakorlatát tölti A nap kibírhatatlan forró- lolt, soros klubfelelos vigyáz.----------------------------------- ... . De » ággal szórja melegét. Az ut­cán csak elvétve látni járó­kelő embereket. A többség táncos foglalkozások dominál­a Balassagyarmati Művelődési Központban —, mint az, hogy A program változatos, nyáron jobbára a j^ékos, szüg^yre nagyon sok község­kint dolgozik a termelőszövet­kezet és az állami gazdaság nak. Tóth bői hoznak menyecskét a le­gények, és nagyon sokan nő­sülnek más falvakba. Heren­______ H _ Erzsébet kereskedelmi ^ ^ f öldjén, vagy bent, a közeli ipari tanuló, a balassagyarmati csgnyben például valóságos városban. Az itthonmaradtak, kenin-lakótelep élelmiszer- kj_ szügyi kolóniáról beszélhe­űzietében dolgozik: — Korábban el akartam menni innen. Apuéknak tőként az asszonyok és a gyerekek a lombok hűvösébe húzódtak. tünk, annyian kerültek oda. Valamennyien bálokon, kultu­rális rendezvényeken ismer­KÖZÖS ERŐVEL mondtam is, hogy Gyarmaton kedtek Mondják, rend vegyünk hazat. De aztan gon­dolkodtam a dplgon. Minek — Ez itt a kulturális cent­rum — mutatja Nagy Pál is- megtalálom a szórakozásomat. szeresen összejárnak egy kis , . . . beszélgetésre, ki mikor volt mennénk mi oda be. Itt ts 0tttion. mikor megy haza. kolaigazgató. — Ez a presszó, ami nekem kell. A város kö- mellette az ifjúsági klub, a ze\ van. Jó ebben a faluban, könyvtár és a kultúrház, a mozi. A közművelődési objektu­mot 1967-ben építette a köz­„SZÜGYI KOLÓNIA" Szügyhöz közigazgatásilag seg. S valóban a község, mert Csesztve tartozik. A község­Tanévkezdés gondokkal Segítenek a szocialista brigádok A aagybátonyí Sártök Bél» Ál­talános Iskola korszerűtlen vil­lanyhálózata évek óta sok gondot, problémát okozott. Gyakran volt az iskolában üzemzavar, mert az elavult vezetékek zárlatot okoztak. A tanulóknak ezért sok esetben — főleg őszi és téli időszakban — rosszul világított, sötét tantermek­ben kellett dolgozni, tanulni. Most tanácsi költségvetésből elvégzik a felújítást, amelyre több mint 1,3 millió forintot költenek. A kivitelező vállalat — a lu- rtanyhalászi Szerelő és Építő Vál­lalkozás —, augusztus elsejére vál­lalta a szerelési és a kapcsolt kő­művesmunkák befejezését. A vil­lanyszerelési munkát befejezték, csupán az armatúrák és a kapcso­lók felszerelése hiányzik. A kő- müvesbrlgád Is szépen dolgozott, gyorsan haladt a munkával. Tevé­kenységüknek csupán az volt a szépséghibája, hogy többször el­mentek más munkahelyre dolgoz­ni, s a mai napig sem fejezték be s vállait munkát. Sem a községi tanács, sem az iskola vezetése nem tudja, mikorra végeznek. A kőművesmunkák késése mi­att, nem tudnak a festők dolgoz­ni, s a takarítás sem folyhat az épület egyik szárnyában, ott, ahol a napközi és az aiső tagozatos ta­nulócsoportok vannak elhelyezve, A tanévkezdés Így aligha biztosí­tott a megye egyik legnagyobb is­kolájában. Ezért az iskola igazga­tósága a nagyközség üzemeihez, vállalataihoz fordult gyors segítsé­gért. A Községgazdálkodási Vállalat Szalvay, Tyereskova, Béke és a Kállai Éva Szocialista Brigádja takarítási munkát vállalt. A Ha­risnyagyár József Attila Szocialis­ta Brigádja már pénteken munká­hoz látott az iskolában. Simon Ma­rika. Orosz Kati, Kovács Marika, Kecskés Istvánné, Györgyi Borbá­la és Kátai Marika az első szóra lelkesen sietett az iskolába, s a festők után a takarításhoz láttak. A FÜTOBER KISZ-szervezete Is mozgósította a szocialista brigádo­kat. ök hétfőn kezdik a munkát, segítenek az Iskola technikai dol­gozóinak, akik most nem nézik, hogy nyolc óra a munkaidő. Most már a ludányhalászi Sze­relő és Építőipari Vállalkozás kő­művesein a sor. Reméljük, hogv a vállalt kötelezettségüknek, ha kés­ve Is, de eleget tesznek és befele­zik a munkát. Csák Így lesz za­vartalan a tanévkezdés nj'olcszáz általános iskolai tanuló részére Nagybátonyban. A szügyi művelődési házat egy év óta vezeti függetlení­tett népművelő. Bérét a helyi tanács biztosította. — A népművelés egész em­bert kíván — mondja Rados József tanácselnök. — Ezért hoztuk létre a függetlenített státuszt. LAKÁSSAL VÁRJÁK \ Augusztus 16-án új műve­lődési házigazgató lép mun­kába. Marczlnkó János Ka­zincbarcikán volt szakoktató. Felesége pedagógus. Pályázat útján, egy másik pedagógus- házaspárral együtt kerülnek a községbe. Lakást kapott mind a két család. Szeretnék, ha otthonra lelnének Szügyön. Mert itt megbecsülik a taná­rokat, népművelőket anyagi­lag, erkölcsileg egyaránt. A művelődési háznak 81 400 forintos költségvetése van. Ebből a pénzből kell megszer­vezni, biztosítani a helybeliek művelődését, szórakozását. Egy új embernek nem éppen könnyű, egyszerű dolog. De ha szíwel-lélekkel, kitartással és türelemmel csinálja, ha tá­maszkodik a helyi vezetőkre, a KISZ-fiatalok aktivitására) akkor az általános és helvi társadalmi követelmények szerint megvalósítható. — ok — VARGA DOMOKOS! Erdők-mezők vigasza (X,) környékezte az alföldi kis­várost, a régi kiskun fészket, ahol fehérlett a föld a gyér fűcsomók között, de meg is Nekünk jó, a mi családunk- repedezett: száraz időben ujj­nak. Szűkén lakunk, de szép nyj rések nyíltak rajta. Mégis ve olykor helyen, kint a „faluszélen”: szerettem Itt csatangolni né- Hozzáteszem: Budán, a Szécsényi hegyi té- hanapján, vágytam én is egy vétorony mellett, ahonnan már téresebb, szabadabb világra, csak egy ugrás a rét, az erdő. ahol nem fognak körül házak, Ezt az ugrást gyakran meg- falak és csorbítatlan kerek­tette minden gyerekem. Kicsi ségében borul fölém az ég. koruktól arra kapattam őket, Ez a gyerekkori élmény érezzük magunkat igazán ott hogy ne csak nézzék a fákat, annyira bennem maradt, hogy hon, a fák és egyéb lelketlen bokrokat, virágokat, madara- erdős-hegyes vidéken jártopi- lények társaságában. Nekik ez kát, csillagokat, hanem lehe- ban-keltemben ma is a csú­tőleg ismerjék. Nőjenek bele csok csábítanak leginkább, a természetbe, legyenek tár- ahonnan akadálytalanul néz­sai minden élőnek, minden lé- hetek köröskörül. De szeretem tezőnek, még az elúszó fel- azért a lejtőket, kaptatókat, hőkre is búcsúzó barátként még az eldugott völgyzugo­kat is, s minél bozótosabbak, annál jobban. Ennek is meg­van a maga gyönyörűsége: törtetni, bujkálni a fiatal fák, a sűrű bokrok között, majd Benczúrfalván, ha a legki* A klub falán a névadó sefob gyermeket is megkérdez- léke, életrajza, zük, hogy ki volt Benczúr Gyula, így válaszol: híres festő, a falunkat róla nevez­ték el. Persze, a fiatalok és az idősebbek, már jóval többet tudnak, a festőről. A Benczúr-kastély ma a fa­lu kulturális központja. Itt kapott helyet az általános is­kola, ahová csak az alsó tagozat jár 1—4 összevonás­sal. A felsősök Szécsénybe járnak. Gál Lóránt tanító ne­veli, oktatja a pici gyerme­keket a betűvetésre, olva­sásra, a hagyományok tiszte­letére, az emberszeretetre. em- lókkal elhatároztuk, hogy összegyűjtjük, leltárba vesz­— Tiszteletben tartjuk szűk a faluban és a környé­Benczúr Gyulát — magyaráz- ken fellelhető emléktárgya- ta Gál Lóránt. — 1970-ben, kát. Ebben az évben ünne- halálának 50. évfordulóján peljük születésének 130. év- kiállítást rendeztünk a meg- fordulóját. Készülünk közsé- levő emléktárgyakból, mű- günk felszabadulásának 30. veinek reprodukciós gyűjte- évfordulójára is. ményeiből. Eredeti képet nem A Benczúr-kastélyban van tudtunk szerezem, de leánya- a falu kultúrháza, ahol a nak, Elzának megszereztük mozi tartja előadásait. — A egy képét, és azt kiállítottuk, kultúrházban tartjuk a társa- A kiállítást idős Szabó István dalmi, nemzeti ünnepeket, szobrai tették hangulatossá. Külön művészeti csoportunk A klubban vetélkedő színe- nincs. Az emberek egy része sí tette, gazdagította az év- Szécsénybe jár színházba, fordulót. Olyan .elképzelésünk van, Benczúr Gyulát itt helyez­ték örök nyugalomra. A fi- Itt kapott helyet a Benczúr a tálak gyakran kilátogatnak Gyula ifjúsági klub. sírjához, ahol virágot helyez­— A falu kicsi, így a klub nek el. rizt;fTli^Tóránf ~fi— SaJnos> kevés emlék- nagy hatással van a falu £óg£ a kUb vezetőbe *1 ™radt - P«‘ ataljaira. Ha végén népesedd' be, '^odott a tanító. A fiata- Sz. r. ilyenkor tartjuk a munka terv szerinti foglalkozásokat. Ha a fiatalok kérik, más estéken is kinyitom. Ilyenkor a veze­tőség valamelyik tagja tart ügyeletét. Esténként a fiatalok. té­véznek, rádióznak, társasjáté- koznak. és beszélgetnek. Szombaton a kötött foglalko­zásokon filmankét, politikai előadás, fórum, vetélkedő, ki mit tud szerepel, a program­ban. Ezek az összejövetelek is játékkal, esetleg tánccal fe­jeződnek be. mi hogy egy-egy szólistát, is meghívjunk. A kastély egyik szárnyában alkot és dolgozik, Kossutb- díjas művészünk, idős Szabó István, akinek munkássága fi­Vázában- kj ­RTV-mozaik A KAMERÁK ELŐTT elé „álló” Erkel-opera stáb* ja': Jánosa Lajos díszletterve- Még itt-ott interjúk, cikkek ző, Márk Tivadar jelmezter- tudósítanak Rajnai András vező, Bornyi Gyula operatőr, nemrég forgatott Gulliverjé- Ruitner Sándor szerkesztő és röl, az utómunkálatok sem értek még véget, a rendező máris újabb, a korábbinál is merészebb televíziókompozí­Vámos László, rendezője. a produkció Egy másik operamflsor Jev­ció forgatásába kezd augusz- genyij Nyesztyerenkóval, a tus végén. Dante Isteni Szín- Moszkvai Nagyszínház opera­játék című művének első ré- együttesének nagy hírű szólis- sze, A Pokol kerül az elekt- tájával készül, a televízió ronikus kamerák elé. A cél, Maszk nélkül című sorozata - hogy a bűnhődés világát a ban. A kitűnő énekes ha- képernyő a költő képzeleté- zánkban is nagy sikert ara- hez méltóan megjelenítse, tott a Margitszigeti Színpa- Weöres Sándor forgatókönyve dón Boito Mefistofele című arra törekszik, hogy közért- operájának főszerepében és hető módon tolmácsolja a Verdi Aida című művének mű szellemi értékeit. Az elekt- Főpap-figurájával. A most ronikus eszközök — vallják az készülő felvételek: Rossini: A alkotók —, lehetővé teszik, seviUai borbély Don Basilio hogy a hagyományos szín- áriája; Verdi: Don Carlos — házszerű módszereket elke- Fülöp király áriája; Rimszkij- rülve, Dante a televízióművé- Korszakov: Szadko — Hindu szét nyelvén szóljon a távoli dal. utókorhoz. A Pokol főbb sze- * replői: Sinkovits Imre és Ma- Csodagyerekek? — ez a ef- jor Tamás. A felvételek a me egy másik képernyőre ké* Televízió IV-es stúdiójában szülődő zenei műsornak. A Ze- készülnek. neművészeti Főiskolán tanuló . kivételes tehetségek iskolájára látogat el a kamera, öt eszten- Ugyanebben a stúdióban deje működik ez a sajátos fő­forgatják a közeli napokban iskolai előkészítő, azok jér- Katona József Bánk bán-já- nak e rendkívüli iskolába, nak operaváltozatát. A tele- akikről feltételezhető, hogy vizióváltozatban javarészt pró- művészi pályára hivatottak zai színészek személyesítik A film 24 nyolc-tizennégv meg e hangokat, csupán Sl- mándy József és Komlóssv Er­zsébet játssza — önmagát. A hosszú és alapos előké­születek után az egész ország kek-e ezek az igen ^Mérő kis művészek? A kalandokkal, rejtelmekkel ke­csegtető környezet, de az áb­rándok birodalma is, ahol a köznapi valóság nem köti úgy meg a lelkűket. Vagy nem minden gyerek van így vele? Elég baj az, Az égihez is. Sokat néze­gettem én is a magaméival a D-formán dagadó és C-for- mán csappunó-csökkenő hol­dat (bár ők tréfából inkább azt mondták a C-alakú fogyó holdra, hogy csökken). Bu­Ez az azonosulás, ez a be­olvadás az emberen túli har­móniába: ez a legfőbb aján­dék, amiben a szabad ég alatt járva-kelve, ücsörögve-hever- részesülhetünk. hogy a nagyvárosban növek- búval is hányszor megcsodál vők egy része csak ritkán jut tűk, főleg a régi hold ^útolsó ki a szabadba, a zöldbe, s ak- és az újhold első karéját, kor is csupán iskolai kirándu- mert az ő képzeletét ez csi- lások, családi kivonulások gázta fel a legjobban, hogy keretében, nem pedig kedvére ilyenkor milyen hegyes, mi­lyen szúrós a hold. „Juj, vi­könnyebben, mint ' mi ma- De előbb-utóbb mintha gyázzunk, most szúr ám!” — gunk. Nekünk bolondoknak majdnem minden gyerek meg^ mutattam neki. „Most nem gyerekeink cséllengve-csatangolva. 1 De előbb-utóbb kell lennünk egy kicsit eb­ben a túl okos világban, hogy embergőgünket levetve, itt természetes, tágas játszótér, keresné az alkalmat a termé­szettel való személyes barát- kozásra. Ahogy én is megke­restem a bármilyen sivár Kunszentmiklóson. Vagy ahogy Szabó Lőrinc, Arany János után két emberöltővel, szintén a Nagyerdőn: ... ősszel a Azután nézzenek, még a holt kövek­ben, sziklákban is szépséget keressenek. Ahol én nőttem hajdanán, ott nem zúgtak-zöldelltek er­játékórára előbb még maga a tornatanár vitt ki rabló-pandúr csábított s a sovány vackor-szüret. Majd az ibolya és a szamóca, az íjj, s a kelevéz, a sok szép vessző, sima, suhogó, mit a bokrok, főleg a mogyoró olyan bőven kínáltak... dei fák, csak az öregtemető- egy-egy tisztáson lepihenve, ben meg az Egreskertben né- némán fülelni bele az erdő hány szál akác. Vadvirágok is neszeibe. Vagy hanyatt vágni . magam, ahogy Arany János alig nyíltak, meg leginkább a tette valaha, kisdiák korá- vetések közt virító pipacs és ban, a debreceni Nagyerdőn, búzavirág. Szikes pusztaság mikor ... elbocsátá lelkét ringatódzni, Szellők funalmán, bólintó galyon, Felhők futásával versenyt hajózni, Hanyatt terülve egy partoldalon, — Engedte önmagából kilopódzni: Hang, szín, sugár lett, tér és mozgalom, ö a természet, a nagy es örök — Mi ott henyel, csak hitvány földi rög. NÖGRÁD - 1974. augusztus 13., kedd Az ég kék volt a vízen, s lejjebb, pár arasz mélységben a sima, napsugaras homok sárgállt — és én órákon át néztem: de szép ez a búvár- világ! Nézte! Ahelyett, hogy ta- lágon lenni, ha az ember ki­nult volna! Hogy okosköny veket olvasott volna! Hogy dolgozott, hogy a szüleinek segített volna! Töltötte a drá­ga idejét! Csapta agyon a na­pot! Hát nem borzasztó? Nem, nem borzasztó. S ha a mi gyerekünk csinálja, ak­kor se az. Számukra ez: a lélek szaba­dulása. Nemcsak felfedezés, nemcsak tapasztalat, hanem léphet olykor a mért időből, a naponta megújuló muszájok nyűgéből. Erre a vigaszra legeslegfő- képpen a kiskamaszok szorul­nak rá: ők érzik magukat a legkiszolgáltatottabbaknak e leinőttek kormányozta és el­lenőrizte emberi társadalom­szabad ráülni!” Amikor meg telt, akkor meg azt kérdez­tem: — Látod, milyen gömbö­lyű? Mi lesz, ha legurul? — Akkor nem lesz hold? — Lesz, csak itt lent. Majd gut-igázunk vele. Az ilyen képzelődésekben ő mindig benne volt. Máskor a Fiastyúkot nézegettük: — Ott az Anyja csillaga Latod? Ott a sok csillaggye- rek. Vagy a Göncöljzekeret: — Felmegyünk egyszer, és kocsikázunk vele. Űgyis olyan üres, látod? — Hogy megyünk fel? — Helikopterrel. — Anyja is? — Anyja is. Ez volt a legnagyobb lódí- tás a részemről: a párom ugyanis még rendes repülő­gépre se ülne, nemhogy heli­kopterre. De milyen jól el lehetett azért ábrándozni rajta, hogy zötyögünk majd végig a Tej úton, s körülöttünk mini a ban. De a kisebb gyerekeknek szentjános bogarak. röpköd is boldogságot szerez, ha egy- nek a ragyogó csillagok, re több szállal kötődhetnek vigasz. Érdemes élni. Jó a vi- égi es földi természethez, (Vége) éves gyermek munkáját, ki­bontakozó művészi téhetsé- gét vizsgálja, arra keresve vá­laszt: valóban csodagyere- korán doku­mentumfilm bemutatja a ze­neórákat, az iskolai tanítási órákat, és a gyermekek életé­nek azt a részét is, amely­ben — kivételes adottság ide vagy oda — éppúgy játsza­nak, élnek, mint a többiek. A műsor forgatókönyvét Fell­ner Andrea és Kenyeres Gá­bor írta. Végezetül egy szeti műsor — nek: Varázsolló a 4x40 perces képzőművé • gyermekek- lesz a címe programnak. amely a művészet — kicsi­nyeknek való — műhelytit­kaiba kívánja beavatni a kép­zelet ollójára (és a valóságos olló használatára is) fogékony gyermekeket. N. T. ,Zöld telefon A bialystoki természetvé­delmi szakemberek nemré­giben eredeti és rendkívül hasznos ötletet valósítottak meg. A városban két telefon­számon 24-órás ügyeletét tartanak természetvédelmi szakemberek, akiknek jelezni lehet a környezetvédelemmel, a környezetvédelmi szabályok megsértésével stb. kapcso­latos legkülönbözőbb észre­vételeket. A két „zöld tele­fonon” a város és több já­rás lakói már az első na­pokban több bejelentést tet­tek természeti k ncsek káro­sításáról. víz és levegő szennyezéséről, orrvvadaszat* ról stb. A vajdasági hatóságok azonnal intézkedtek: döntése­ket hoztak az észlelt gon­datlanságok, hibák felszá­molásáról, a kihágásokat el­követők megbüntetéséről. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom