Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-13 / 188. szám

Kto sza pozná? Szlovák gyerekek a táborban Felnőttek szakmunkásképzése Nagy a zsivaj a salgótar­jáni csónakázó tó mellett le­vő futballpályán. Szlovák és magyar srácok kergetik a labdát a füvön, a partvonal mentén pedig 'hol magyarul, hol szlovákul harsog a buz­dítás. A magyar gyerekek a nap­közis tábor lakói, a szlovák úttörők pedig Llptomikulásról érkeztek a salgótarjáni úttö­rő-váltó táborba. A táborkapu mellett szlo­vák kislányok ülnek a füvön. Közöttük van Mária Matiszo- vá csapatvezető is. Mária ipolysági születésű, s ha tör­ve is, de beszéli a magyart. O és Anton Holdos csapat­vezető felügyel a pehenő, üdülő gyerekekre A 14 lány és a 24 fiú au­gusztus 6-án érkezett meg a váltótáborba, hogy két hetet töltsön itt. — Tulajdonképpen a strand vonzott minket a legjobban — mondja Mária. — Hegye­ink nekünk is vannak otthon, da fürödni keveset tudunk. Sajnos, itt is várni kell még a strandolással, mert hűvösre fordult az idő. megfáznának most a gyerekek. Programnak moct sincsenek azonban szűkében. Megnéz­ték már a környéket, bejár­ták a közeli hegyeket. Csóna­káztak a tavon, és megnézték Salgótarjánt >s. A pénteki nap a fociversenyeké. délutánra még egy kirándulást is beüte­meztek. — Űtlcéljuk? — Nem tudjuk még. Csak úgy nekiindulunk, járunk egyet Nagyon szép ez a kör­nyék, akármerre is indulunk, szép utunk lesz. v Szombaton Egerbe utaznak a gyerekek, ami sok élményt tartogat nekik. Vasárnap ott­hon maradnak, várják a láto­gató szülőket. Igaz, 250 kilo­méteres az út, de bizonyára még így is sok szülő felkere­kedik, hogy megnézze: jó he­lyen van-e kisfia, kislánya. Naponta vezetik a táborkró­nikát a szlovák gyerekek. A nap eseményeit razjban is megörökítik. Fendkívül sok ügyes rajzoló van a gyerekek között, erről győzött meg a szobák gazdag dekorációja is. — Rajzfelszerelést bőven hoztunk magukkal — mondja Mária. — De tettünk az úti­poggyászba játékokat is. Sak­kot, KI nevet a végén-t, ma­lom játékot, na meg tucatnyi labdát, teniszfelszerelést. Kto sza pózná? Azaz: ki Ismer magára? Ezzel a cím­mel rajzban pécézlk ki a gye­rekek azokat a társaikat, akik olyat tettek, amit nem lett volna szabad. A tábori hír­adóra kifüggesztett rajzon ma Ljubo Budaj látható, amint rendesnek éppen nem mond­ható ágyán heverészik. Min­den reggel pontozzák ugyanis a szobarendet, és Ljubo ágvát pontozhataflan rendetlenség­ben találták. Borisz Janek már az első napon szerepelt a Kto sza pozná? című rajzon. Számára ugyanis azzal kezdődött a tá­borozás, hogy belecsúszott a vízbe, és alaposan átázva kecmergett ki belőle. Amint a rajz történetét hallgatom, közeledik a 14 éves, kis ter­metű Borisz. Kezében hozza nadrágját, csöpög belőle a víz. Borisz ma ezek szerint ismét közelebbről ismerkedett a vízzel..., A tábor két Benjáminja a két 12 éves Matiszová. Dag­mar és Ivetka vezetékneve csak véletlen egyezik, nem rokonok. Egyformán jól tanul mint a két kislány, tiszta 1- es volt a bizonyítványuk, s ez őnáluk kitűnőt jelent. — Mi tetszik legjobban a táborban? — A strand és az. hogy nagyon jól főznek — válaszol­ja Dagmar, miután megkon­zultálta a kérdést Ivetkával is. — És mi nem tetszik? Erre már megbeszélés nél­kül, egymás szavába vágva felelik: — Túl későn van a reggeli! A vacsorát este 7-kor kebe lezzük be, a reggeli meg csak 9-kor kezdődik. Ilyen hosz- szú idő alatt iszonyúan meg éhezünk! Ezzel a két kis Benjámin szalad vissza a szobába, mert a többiek letett kártyával várják őket. Folytatódik a „sóder”, a legkedveltebb kár­tyajáték. — szendi — Megerősödött a szövetkezet A ktsz-ek „küldetése” a la­kosság közszolgáltatásának az ellátása. — Szolgáltatási részlegeink nem tudják magukat fenntar­tani —j panaszkodott Fenes József, a nagybátonyi ktsz el­nöke. — A cipész- és a fodrász­részlegünkben éves szinten mintegy kettőszázezer forint a ráfizetés — vette át a szót Gutter Lajos főkönyvelő. — A ráfizetés oka, hogy nem nagy a település, kisebb a munkaigény, ezért viszony­lag magas a rezsink. Ha nö­vekedne a munkaigény, ezzel párhuzamosan növelni tud­nánk a létszámot, ami rezsi­csökkentést jelentene. Ebben az esetben ezek a' részlegek Női túlsúly az érettségiig ilirocensus adatai a népesség iskolai végzettségéről A m Negyvenezren szereztek okleve­le« »elsőfokú technikumban, főis­kolán és egyetemen három év alait, így 33tí ezerre gyarapodou a felsőfokú képesítéssel rendelke­zők száma — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1970— iJ73-as időszakról készült, s a kö­zelmúltban megjelent mikrocenzu- sabóí. A felsőfokú végzettségűek cgyharmada pedagógiai, csaknem egynegyede műszaki oklevéllel rendelkezik. Az iskolai végzettségi fizuit emelkedése az egész népességre jellemző ez idő alatt: kisebbségbe kerültek az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb végzettsé­gűek. Jelenleg a 13 évesnél idő­sebb összlakosság 53,6 százaléka már elvégezte legalább a nyolc osztályt, számuk három év alatt ',4 százalékkal emelkedett. Ennél is többel, 18 százalékkal növeke­dett az érettségizettek száma, most noo ezer személy legmagasabb is­kolai végzettsége ez. Vezetnek a gimnáziumi érettségizettek, ará­nyuk 4« százalék, amíg az Általá­nos ismeretek mellett ipari, mű­szaki képesítést is szerzett érett­ségizettek 22, a közgazdasági tech­nikumban végzettek aránya 21 százalék. 1970—73. között jelentő­sen nőtt az egészségügvt, művé­szeti stb., csökkent viszont a taní­tói és óvónői képesítést szerzettek száma. Az iskolai végzettség alakulását nemek szerint vizsgálva az ada­tokból kitűnik, a nőknél kisebb az általános iskola nyolc osztó]’ át végzettek aránya, mint a férfiak­nál. Ennek egyik oka, hogy át­lagéletkoruk jóvai magasabb a férfiakénál, s így sok idős nő a század elején járt iskolába, ami­kor még többnyire legfeljebb négy—hat osztályt végeztek. A 3o even aluliak közül azonban már több nő végzi el a nyolc általá­nost, mint férfi, s ebben a korcso­portban a legalább érettségivel rendelkezők között is a nők ará- nva lényegesen magasabb, mint a férfiaké. (MTI) Is rentábilisak lennének — magyarázta az elnök. A lakosság részéről felve­tődött az Igény autójavító részleg létrehozására. — Az új szervizünkön ml nimális nyereség van. A ter­vezett nyereség eléréséhez megfelelő műszerezettségre lenne szükség, amelyek be­szerzését pillanatnyilag saját erőnkből nem tudjuk megöl dani — tájékoztatott az el­nök. I A ktsz, hogy gazdálkodását egyensúlyba tudja tartani, lét­re hozta a lakatosrészléget, amely főleg közületeknek dol­gozik. A lakosság részére mi­nimális a tevékenységük. Ez a részleg magasabb haszon­kulccsal dolgozik, így a vesz­teséges részlegüket ellensú­lyozni tudják. — A lakatosrészleg létreho­zásával stabilizálódott szövet­kezetünk helyzete, dolgozóink személyi jövedelme. A maga­sabb jövedelemmel hatszáz- ótvenezer forintra emelkedett a fejlesztési alapunk, ezáltal a lakosság részére is szélesíte­ni tudjuk szolgáltatásainkat — fejezte be nyilatkozatát a szö­vetkezet elnöke. Sz. F. KORUNKRA az utóbbi évtizedben jelentő­sen meggyorsult tudományos és technikai fejlődés, a gépek és műszaki berendezések tökéletesítése, az automatika egyre szélesebb körű alkalmazása jellemző. A korszerű gépek kezeléséhez, karbantartásához megfelelő lét­számú és szakmai összetételű szakmunkások szükségesek, akik kellő szaktudás birtokában képesek kiszolgálni a modern berendezése­ket. A technikai haladás eredményeképpen me­gyénk gazdasága dinamikusan fejlődött, az ágazati struktúra átalakult. A szénbányászat korszerűsítése alapvetően befolyásolta, át­alakította az ipari struktúrát, fejlődött a gép­ipar, az építőanyag-ipar és jelentősen kiszé­lesedett a nőket foglalkoztató könnyűipar te­rülete. A képzés oldaláról nézve mindez azt eredményezte, hogy olyan szakmában kellett az oktatást biztosítani, ami a megyében ed­dig nem volt. Közismert dolog az is, hogy a munkáltatók az elmúlt évtizedben a termelés növelését, részben a létszám növelésével valósították meg. A könnyen mozgósítható munkaerő-tar­talékok kimerülőben vannak, a foglalkozta­tottsági színvonal megközelíti a lehetséges maximumot. Jelenleg és az elkövetkező években a legdöntőbb munkaerőforrás a munka'képes korba lépő, felnövekvő ifjúság. A demográfiai létszámalakulás következté­ben az általános iskolát befejező tanulók szá­ma azonban csökken, az 1971. évi 3750 főről 1976-ig 3000 főre esik. Az ifjúsági forrás mel­lett szakmunkaerő-utánpótlás tekintetében számításba vehetjük még a munkaviszony­ban álló dolgozókat (általában segéd- és be­tanított munkások), valamint a háztartásban élő és munkába állítható nőket, akiknek a szakmai felkészítése felnőtt korú szakmunkás- képzés keretében biztosítható. A felnőtt korúak szakmunkásképzésének kettős célja van: egyrészt azokban a szak­mákban biztosítani a szakmunkás-utánpót­lást, amelyekben tanulóképzés után vala­milyen ok miatt ez nem biztosítható, más­részt a szakmai színvonal emelése, a munká­sok továbbképzése, átképzése, valamint a hiányos iskolázottságú társadalmi rétegek szervezett tanulásba való bevonása. F,z vi­szont nemcsak egyéni, hanem üzemi, társa­dalmi érdek is. A felnőtt korúak képzése az utóbbi években kedvezőtlen tendenciát mutatott, csökkent a képzésben részt vevők száma. 1965-ben még 613 munkaviszonyban álló dolgozó tett szak­munkásvizsgát, 1970-ben 181 fő, 1972-ben pe­dig 186 fő. Az elmúlt évben ezen a téren fel­lendülés tapasztalható, a képzésben résztve­vők száma elérte a 300 főt, ez évben pedig a vállalatok 30 szakmában mintegy 700 fő felnőtt dolgozó kiképzését tervezték. A felnőtt szakmunkásképzés tervszerűbbé tétele, továbbá a nehezen benépesíthető szak­mákban a képzési lehetőségek szélesítő«« érdekében a korábbi hagyományos képzési formák mellett úgynevezett gyorsított képzé­si formák is szervezhetők. Ennek egyik egé­szen újszerű formája a felnőtt szakmunkás- tanuló tanfolyam. Ez a képzési forma a munkaviszonyban nem álló — tanulóviszonyt létesítő — fel­nőttek szakmai oktatását biztosítja. Ilyen jellegű tanfolyamot csak szakmunkásképző iskola szervezhet, a gyakorlati oktatás azon­ban — a vállalat vezetőjével egyetértési en — vállalati tanműhelyben is megszervezhető. A tanfolyam időtartama 1,5 év, illetve 1 év n szakma nappali tagozaton oktatott képzési idejétől függően. A tanfolyam résztvevői a képzés idejére tanulóviszonyt létesítenek az iskolával, ezért őket ugyanúgy megilletik mindazok a jutta­tások és kedvezmények, mint a nappali ta­gozatos hallgatókat, de vonatkoznak rájuk a tanulókra előírt kötelességek is. A tanfolya­mi hallgatók az elsajátítandó szakma utolsó évfolyamára előírt ösztöndíjban részesülnek, mégpedig az első félévben a közepes (3) át­lagos tanulmányi eredménynek, a következő félévben pedig az előző félévben elért átla­gos tanulmányi eredménynek megfelelő ösz­töndíjban. Ezenkívül a vállalat a tanulókkal társadalmi tanulmányi ösztöndíjszerződést is köthet. A második félévtől kezdődően a tanfolyam résztvevője a vállalattal munkaviszonyt léte­síthet, tanulóviszonya megszűnik, a vállalat­tól fizetést kap, és a tanulókra vonatkozó kedvezményekre ezek után nem tarthat igényt. Az 1974/75-ös tanévben 1204 kötő-hur­kolóipari konfekciós szakmában a Váci Kö­töttárugyár Nógrád megyei telepe Pásztó, Ka­zár részére a 209: számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben, Nagybátonyban szervezünk felnőtt szakmunkástanuló tanfolyamot. A szakma tanfolyami képzési ideje egy év, a juttatott ösztöndíj az I. félévben 240 forint havonként és a vállalat minden tanfolyami hallgatóval 250 Ft havonkénti összegben tár­sadalmi tanulmányi ösztöndíjat köt, vala­mint a jó tanulmányi eredmény elérése ese­tén jutalmat fizet AZ OKTATÁS ez év szeptember 1-én in­dul, és az I. félév 1975 márciusáig tart, heti 3 napi elméleti és 2 nap gyakorlati oktatás keretében. A II. félév márciustól novemberi " tart, és heti 1 nap elméleti, valamint 5 nap gyakorlati elfoglaltságot jelent. A szakmun­kásvizsga novemberben lesz. A tanfplyamra jelentkezni lehet augusztus 17-ig a megyei tanács vb munkaügyi osztá­lyán, illőtve az ipari szakmunkásképző inté­zetnél Nagybátonyban, ahol az érdeklődők a tanfolyammal kapcsolatosan bővebb felvilá­gosítást kapnak. Fekete Gyula \ Parkerdő A nagyközönség, az átutazó turisták számára is megnyit­ják a dámszarvasairól világ­hírű gyulaji vadászati rezer­vátum egy részét. A Gyula­ji Állami Erdő- és Vadgazda­ság mintegy 200 holdnyi pi­henőerdőt alakít ki a Tamá­si termálvizű strandfürdő mellett a Gyulaj felé vezető köves út bal oldalán, jobb ol­dalán pedig horgásztavat hoz létre az erdőben fakadó bő­vizű források felduzzasztásá­val. A Tamási pihenőerdőben sétányok, asztalok, padok, pe­csenye- és szalonnasütő he­lyek, forráskutak, az esőtől védő faházak várják majd a kirándulókat. Magas kilátót építenek a vadban gazdag, völgyektől szabdalt dombvi­déki erdős táj betekintésére. Koíszeru gépet irányit Rétságon, a Globus nyomda telepén Iáit munkalehetőséget Grácz Józscfné. Az üzémbén még sok leány és asszony ta­— kJ — Mai kommentárunk Lehetőség a pihenésre A mezőgazdasági üzemek­ben kora tavasztól késő őszig feszített munka folyik. Haj­naltól estig — a feladat mi­kor, hogy kívánja —, a ha­tárban dolgoznak az emberek. A termelőszövetkezeti tagok ezelőtt egy évtizeddel még gondolni sem mertek arra, hogy nyáron, a mezőgazdasá­gi munkák dandárjában sza­badságukat kivegyék, pihenni menjenek. Korábban ezt csak a tél beállta tette lehetővé. Az utóbbi években azonban sokat változott a helyzet. A gazdaságok fokozott gépesí­tése könnyebbé tette a tagok munkáját, a betakarításban fele, annyi kézre sincs szük­ség. (Igaz, csökkent a munká­sok száma is.) A termelőszö­vetkezetek szociális-kulturális alapjaira a közgyűlés jelentős összegeket szavazott meg, amely nem marad felhaszná­latlanul. A mezőgazdaságban dolgo­zók — többnyire idősebb ter­melőszövetkezeti tagok —, a pihenés lehetőségei között vá­logathatnak. A gazdaságok közös kirándulásokat szervez­nek, mint például Hasznoson, ahonnan a nyári munkákban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szerelők, kombájnosok, szállítók háromnapos túrán vesznek részt. Pécs környéké­re látogatnak a hónap végén. Diósjenőről rendszeresen utaz­nak a dolgozók Hajdúszobosz­lóra, s ott pihenik ki fáradal­maikat. öt évvel ezelőtt harminc- nyolc termelőszövetkezet kö­zös üdültetési vállalkozást ho­zott lére. Tíz-tízezer forintot adtak össze, s ennek fejében tagjaik évente Hévízen pihen­hetnek. Ma már az sem ritkaság, hogy a mezőgazdasági üze­mek dolgozói csoportosan kül­földre kirándulnák. A Szov­jetunióba induló Barátság-vo­natokon is mind több az.-k száma, akik termelőszövetke­zetben dolgoznak. Magyarnán- dorból például a legjobb kom- bájnosokat, szerelőket küldik az idén. Több helyen nemcsak a szál­lást biztosítja a termelőszö­vetkezet az üdüléshez. Fedezi az útiköltséget, étkezési hoz­zájárulást ad, egyszóval azok számára is lehetőséget teremt, akik anyagilag egyébként nem tudnák megengedni maguk­nak a kéthetes hajdúszobosz- lói, vagy balatoni üdülést. örvendetes a termelőszövet­kezeti tagokról való gondos­kodás. Néha azonban nem az a dolgozó kapja a beutalót, aki azt munkájával valóban kiérdemelte s néhány gazda­ságban a szociális-kulturális alap célszerű felhasználásán lehetne vitatkozni. A termelőszövetkezetek el­jutottak odáig, hogy kéthe­tenként szabad szombatot biz­tosítanak dolgozóiknak A kö­vetkező lépés az lenne, ha időnként arról is gondoskod­nának, hogy a szabadnap va­lóban „szabad” legyen, az^z több lehetőséget teremtenének a kulturált szórakozáshoz is, ami a pihenés, a kikapcsoló­dás egyik formája. Nem nagy dolgok ezek. Kishartyán- ból rendszeresen járnak szín­házba a tsz-tagok, Szurdok- püspökiben a legutóbbi zár­számadáskor is a tsz-vezetők a Déryné Színház vendégjáté­kával kedveskedtek a dolgo­zóiknak. A nyári pihenés — erőgyűj­tés, hiszen az egy, vagy két hét elteltével újra várja a ter­melőszövetkezeti tagokat a munka a gazdaságban. A tu­dat, hogy gondoskodnak pi­henésükről, eljuthatnak az ország legszebb tájaira, meg- sökszorozza ezt az erőt. Sz. NÓGRÁD — 1974. augusztus 13., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom