Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-10 / 186. szám

Nők a termelésben Sok lány és asszony talált munkalehetőséget a salgótar­jáni síküveggyárban. A járműüvegék kiegészítésénél, az üvegedzőnél úgyszólván csak nők dolgoznak. Közöttük Kárpáti Agnes, aki korábban női szabó volt. Mellette munkálkodk Banos Józsefné: Mindketten a Haladás Szo­cialista Brigád tagjai Korszerű üvegvágó gépet kezel Korányi Anikó. Néha a fizikai munkától sem szabad visszariadnia. Elvégezte a gimnázium két osztályát, ősszel folytatja a harmadik év­folyamon. Nem szeretne érettségi után sem megállni a tanulásban A kompótostányérok előállítása nem tartozik kifejezetten a síküvegkészítéshez. A tányérokat azonban síküveg ko­rongokból alakítják ki meleg eljárással, később minták­kal díszítik. Az üvegfestők között látható Környei Gyulá- né és Babindali Katalin Kép, szöveg: Kulcsár József Belső iranyitcs és lehetőségek Törik a mákot Megsárgultak, csörögnek, zörögnek a mákgubók. A 21-es műút mellett, a szurdokpüs­pöki határban már nem so­káig hajladoznak az érett fe­jek, mert szorgos asszonyok már törik a mákot. De azt hallottam, hogy aki ezt a 35 hektáros szép területet figyeli, kétszeresen megsápadhat az irigységtől. Először azért, mert a szurdokpüspöki tsz- nek az idén különösen sok mákja termett, másodszor pe­dig azért lehet irigykedni, mert a salgótarjáni és a pesti piacon nagyon drága a mák. Más termelőszövetkezetben, vagy a magánkertelcben miért nem vetnek mákot? Ez olyan rejtély, amelynek megfejtésé­hez hosszadalmasabb vizsgá­lódásra lenne szükség. — Sok munka van a mák­kal? — Attól függ, hogy mit ho­gyan gépesítünk, vegyszere- zünk. Nálunk egyszer sarabol- ták, egyelték és egyszer ka­pálták. A közös gazdaság és az asszonyok is elégedettek az idei mákterméssel — mondja Tóth Ottó főmezőgazdász. Szurdokpüspökiben közös műveléssel és részes megálla­podással is termeltek mákot. Azok, akik egyéni művelést vállaltak, egy hold után 1800 forintot és a termes 10 száza­lékát kapják. A teli zsákokkal magasra rakják a vontatókat és egyéb járműveket, a közeli majorba szállítják a letört mákgubót. Csak az a baj, hogy zsákokkal nehezen győzik. Üjabb 500 zsák miatt telefonált a főag- romómus, a selypi malomiban a hét végére segítséget ígér­tek. A mákgubóval Szurdokpüs­pökiben nem vesződnek, az aprómagcséplőre eresztik a termést. Fehér Ferenc nagyon érti ezt a munkát, hiszen több évtizede cséplőgépekkel fog­lalkozik. — Nem baj, ha porzik, az a jó, ha száraz a mák. Gép töri a gubót, egy másik tisztítja a mákot, két műszakban jól halad a munka. Elégedettek vagyunk — mondja szinte egyszerre Fehér Ferenc és Hugyec Gábor magtáros. A hektáronkénti átlagter­mést 11 mázsára becsülik. Ezek szerint mintegy 380 má­zsa mák termett Szurdokpüs­pökiben. Hová kerül, kará­csony körül a salgótarjáni pia­con kaphatunk-e mákot? És mennyi lesz a ára? Ez inkább a nagy- és a kiskereskedelem­től függ. A szurdokpüspöki tsz már több ajánlatot ka­pott. A vállalatok már értek el eredményeket a belső irányí­tási rendszerünk korszerűsíté­sében. azt azonban, még ko­rántsem lehet állítani, hogy e téren minden rendben van. A fejlődés, a tett intézkedé­sek hatásfoka üzemenként erősen eltér, általában elma­rad mind a lehetőségektől, mind a határozatok, az élet szabta követelményektől. Ál­talános tanulságként állapít­ható meg. hogy számos he­lyen csak a legsürgősebb szer­vezeti jellegű változtatásokat végezték el. míg az irányítá­si. gazdálkodási folyamatok tartalmi átrendezése most van folyamatban. Hol döntenek ? A hatáskörök elég széles körben, a kívántnál centrali- záltabbak. Emiatt nem ott döntenek a termeléssel, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel kapcsolatos kér­désekben, ahol ehhez a leg­jobb tájékozottsággal rendel­keznek. Pedig a vállalati szervezettség további javítá­sával jelentős tartalékok sza­badíthatok fel. Ma már mindenki által el­fogadott igazság: a belső irá­nyítási rendszernek elő kell se­gítenie a termelékenység gyor­sabb emelését, a dolgozók ak­tivitásának fokozását. Mivel az egységek részére biztosított nagyobb önállóság nemcsak a munkahelyi vezető, hanem a kollektíva véleménynyilvá­nítási döntési lehetőségeit is növeli, megteremti a jobb. személyes érdekeltséget. Szá­mos helyen már felismerték ennek fontosságát. reálisan számba vették lehetőségeiket, az intézkedési tervbe foglalt feladatok megvalósításán munkálkodnak. A hatáskörök, a felelősség megosztására — a vállalati és munkahelyi vezetők között — főleg a megye hagyomá­nyos nagyüzemeiben indult el biztató folyamat. A kohá­szati üzemnél, az öblösüveg­gyárban, az állami építőipari vállalatnál a belső egységek a bérezésben, a jutalmazás­ban. a fegyelmezésben kellő önállósággal rendelkeznek. Fokozattan bevonják őket a tervezésbe is. Kikérik véle­ményüket fejlesztési, beruhá­zási kérdésekben. Kevésbé jellemző e fejlő­dés a kis- és középüzemekre, a gyáregységekre, telephe­lyekre. Ezeken a helyeken nem tesznek megfelelő lépé­seket a döntési jogkörök ész­szerű lebontásához szükséges feltételek megteremtésére. Ma már senki előtt sem kétséges, hogy a jogköröket, hatásköröket rendezni csak a feltételek biztosításával össz­hangban lehet, mert máskép­pen papíron maradnak az el­képzelések. A legfontosabb: a személyi, emberi feltételek időbeni megteremtése, hiszen az alsó- és középszinten irá­nyító vezetőktől a nagyobb önállóság, felelősségteljesebb, sokoldalúbb munkát is köve­tel. A vállalatvezetés köteles­sége felkészíteni őket a meg­változott körülmények között végzendő munkára, politikai, vezetési ismereteik bővítésé­re. E : yszerűbb ügyvitelt A vállalatoknál csak rész­ben található meg a munka- folyamatok, a munkakörök tartalmának, ellátási helyé­nek pontos, félre nem érthe­tő és mindenki által közért­hető megjelölése, a döntési szintek ésszerű kialakítása. Nem egy helyen tapasztalha­tó. hogy a szabályzatok, ügy­rendek elavultak, nem köve­tik eléggé a változásokat. En­nek következtében előfordul, hogy a vállalati szervek in­tézkedései egymást kereszte­zik. az utasítások sok áttéte­len keresztül jutnak el a vég­rehajtó dolgozókhoz. Ez nehe­zíti. nem egyszer lehetetlen­né teszi a hatékonyabb, a szervezettebb munkát. Az egységekben végzett eredményesebb munka felté­tele az ösztönzőbb anyagi ér­dekeltségi rendszer kialakítá­sa. A vállalatok egy részénél már tért hódít az a felisme­rés. hogy többet, s jobbat ter­melni csak úgy lehet, ha a termelés részesei tudják mit. miért tesznek, és munkájuk elvégzése után gyorsabban javulnak élet- és munkakö­rülményeik. Jó szolgálatot tesznek az ügynek az öblös-, síküveggyá­raknál, ZIM-nél, ahol már rendszeresen alkalmazzák az éves nyereség terhére az év­közi előlegkifizetéseket. Tö­rekvésük. hogy ez a többlet­feladatok kitűzésével az op­timális határidők betartásával összhangban legyen. A teendők közé tartozik a munkaidőalap jobb kihaszná­lásának biztosítása is. Ki ta­gadná, hogy a folyamatos, a műszaki fejlesztési, az üzem- és munkaszervezési tervekkel összhangban álló normakar­bantartási tevékenység meg­teremtése. a létszámgazdál­kodásban meglevő lazaságok felszámolása nagymértékben hozzájárul a gazdálkodás ha­tékonyságának növeléséhez. A célok elérését segítené, ha a belső mechanizmus fejleszté­sének tennivalóit konkrétab­ban, gyakorlatiasabban jelöl­nék meg az üzemi vezetők, ha tovább erősítenék a veze­tők és a beosztott dolgozók gyümölcsözőbb munkakapcso­latát. jobban megismernék egymás gondjait, elképzelé­seit. A gyakorlati élet igazolja, hogy a siker azon is múlik, mennyire ismerik meg konk­rét feladataikat a munkahe­lyi kollektívák, hogyan kan­nak tájékoztatást a tervezett intézkedések várható hatá­sairól. az elért eredmények­ről, elképzelésekről, s arról, hogy miként hasznosították a javaslatokat. Csak így. ezen az úton lehet gyorsabban elő­rehaladni. Nagyfokú körültekintést igé­nyel a munkahelyi vezetők politikai-szakmai képzése, rendszeres továbbképzése, utánpótlásuk biztosítóvá is, A megfelelő tematika alapján szervezett üzemi tanfolyamok .jó szolgálatot tehetnek az ügyinek. Az eddigieknél na­gyobb mértékben lehet élni a különböző szintű párt. ál­lami beiskolázási lehetőséggel. Most és nem később A vállalati vezetőknek a jó gazda módjára már most kell gondoskodni az ötödik ötéves terv megalapozottabb előkészítéséről. Ennek érde­kében kívánatos, hogy még szorosabb munkakapcsolatot alakítsanak ki a kutató, fej­lesztő. szervezési intézetek­kel, egyetemekkel az úi mód­szereknek. eljárásoknak a tér. melésben való hasznosítására. A vállalatok gazdálkodásuk eredményességének érdekében helyes, ha a különböző kuta­tóintézetek elméleti szakem­bereit az általuk elkészített tanulmányok gyakorlati al­kalmazása céljából anyagilag is érdekeltté teszik. Ez mind az üzemi, mind az intézeti kollektíváknak közös érdeke. S. I. A minap egy, ismert asszonyka meg az utcán és támadt: Csalódtam magá­ban! Hagyta, hogy a fér­jem idáig csússzon! Pedig tudom, hogy jó barátok voltak! Az utca siető forgatagá­ban nehéz volt megértet­nem az asszonykával, hogy néhányszor összefutottunk ugyan, de ezek a találko­zások nem lépték túl az alkalmi beszélgetés kerete­it, valójában a férje so­sem tüntetett ki barátsá­gával. A barátság az egyik leg­szebb emberi kapcsolat életünkben. Érzése előre­lendítő és megtartó erő. Segít bennünket abban, hogy örömünket kétszer éljük, hogy feloldjuk ma­gunkban a naponta szer­zett hántásokat. Nagy életbölcsességet sűrít ez a közmondás: Bajban tudod meg, ki az igazi barátod 1 Nos, az indokolatlan szemrehányást tevő asszony férjének zuhanásában nem volt egy utánanyúló bará­ti kéz, amely értelmes ka­paszkodót adhatott volna számára. Akik körülvették, ivócimborák voltak, nem igaz barátok. A barátság nem mindig életre szóló állapot. Akkor őrizhető meg, ha magunk is teszünk érte. Nemcsak azzal, hogy kellemesen el- poharazgatunk, vagy a nap vagy a hét megadott idő­pontjában rendszeresen találkozunk. Tartósabb kötelékekre van szükség. Egy idő után az is bizo­nyossá válik, hogy tartal­mas élet nélkül tartalmas barátságok sem szövőd­nek. Egy kicsit mindig fele­lősséget is vállalunk azért, akivel barátságot vállalunk. De ez nem jelent elvte- lenséget. Sok szubjektiviz­musnak, elhibázott döntés­nek volt már alapja az elvtelen barátság. Nemcsak - ma, hanem amióta létez­nek emberi közösségek, barátságok. Vannak,. akik szeretnek a befolyásos emberek ár­nyékában sütkérezni, tet­szelegni önmaguknak. Akik ily módon próbálják egyéni akcióikat elleplezni, való­jában nemcsak a társada­lomra károsak, nemcsak kisebb vagy nagyobb em­beri közösségnek ártanak, de ártanak „befolyásos” barátjuknak is. Valójában ők az egyik legszebb embe­ri érzésnek a vámszedői. Alig vannak vezetők, fon­tos beosztásban levő embe­rek. akiket ne kísértené­nek meg ezek a vámsza- dők. A barátságnak éppen abban van felbecsülhetet­len értékű ereje, hogy se­gít, ösztönzést ad az em­bernek abban, hogy maga is változzék, levetkőzze hibáit. A család mellett az em­ber másik legintimebb kö­zege a baráti kör. Ma már ezek légkörét, hangu­latát sem lehet társadalmi életünktől függetlenül meg­ítélni. Gyakran azt is tapasz­taljuk, hogy a barátság­ban választóvíz, ha a ba­ráti kör egyik tagja fon­tos beosztásba kerül. Is­merek igazgatót, aki ma­gasabb beosztásában sem feledkezett el egykori munkatársairól, barátairól, aki ma is jól érzi magát barátja, volt brigádtársa nálánál talán szegényesebb otthonában. Az együtt el­ért munkasikerek, megany- nyi emlék és élmény ma is átfűti kapcsolatukat, s ragyogást ad a kopott bú­toroknak, a szűk szobának is. De ismerek olyan veze­tőket is, akik rég elfeled­ték egykori barátaikat, akik új környezetükben keresték — s nem biztos, hogy igazán meg is talál­ták — új barátaikat. Az igazi barátság embe­ri értékeink egyik leg- szebbike. Tartást ad mind­nyájunknak, hogy erősebb szálakkal kötődjünk a világhoz. Társadalmi éle­tünk fejlődésének, a de­mokratizmus erősödésének természetes következmé­nye, hogy azok a barátsá­gok, amelyek anyagi, vagy egyéb önző érdekekre épültek, egyre inkább vál­ságokba kerülnek. Egészsé­ges társadalomban csak egészséges emberi közös­ségek adhatnak segítséget egymásnak a bajban, megértést, ha olykor hibá­zunk. Társadalmi munkában Az tróiszer Szövetkezet sal­gótarjáni telepének Ty eres ko­va szocialista női brigádja a héten az eperjes-telepi gyer­mekjátszótér kialakításában társadalmi munkával vette ki részét. A 25 tagú brigád 150 négyszögöl területen föld­munkát végzett, összesen 88 órát dolgoztak a játszótéren. A szocialista brigád — veze­tőjük Molnár Sándormé — 50 óra társadalmi munkát vállalt a Húszezer munkanapot Sal­gótarjánért akció keretében, a legutóbb végzett munkával azonban önként vállalt kötele­zettségeiken is túltettek. Új formában A Ganz-MÁVAG mátrano- véki gyáregységében néhány napja termelési tanácskozást tartottak, melyet új formában, üzemenként szerveztek. E forma előnye, hogy egyes te­rületek gondjait maguk között beszélik meg a dolgozók, akik egyébként is a legjobban is­merik ezeket a nehézségeket. A tanácskozáson a felvető­dött gazdasági, szociális és if­júságpolitikai krédésekre — négy területen — az üzemve­zetők válaszoltak. Hamar Imre NÓGRÁD — 1974. augusztus 10., szombat 3 A barátság látásból állított nekem

Next

/
Oldalképek
Tartalom