Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

\ Tudatosság a termetesben — tudatosság a közéletben I. rész 'A PARTSZERVEZETEK MŰVELŐDÉSPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A ™ \f IVf P Központi Bizottság ez L J.»X Z-.LTJ.I gV gőgjén fogadta el a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló határozatot. A megyei párt- bizottság a helyi sajátosságok és tapasztala­tok figyelembevételével ennek alapján hozott ■ döntést a közelmúltban. A közművelődési munka kérdései az elkövetkezendő napok­ban és hetekben kerülnek a városi és járási partbizottságok testületéi elé, hogy üléseiken dolgozzák ki a területükre ' jellemző, érvé- nves, sajátos feladatterveket. Szeptemberben a oartalapszervezetek tárgyalják meg a köz­művelődési határozat végrehajtásával kap­csolatos ‘ feladatokat. Mindezek- után senki előtt nem Lehet kétséges, hogy miért a köz- művelődés az egyik legaktuálisabb, a megye pártközvéleményét legjobban foglalkoztató kérdés. Lapunk is megkülönböztetett, fokozott fi­gyelemmel kíván foglalkozni a közművelő­dés-politikával. Erre jó alkalmat kínál kerek- asztal-beszélgetésünk, amelyen pártal^pszer- vezetek titkárait és vezetőségi tagjait' láttuk vendégül. A résztvevőik: Szedlák Sándorné, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyar­mati telepének titkára, Borovszky Ferenc, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyár­egysége pártszervezetének propagandistája, Dósa István, a FÜTÖBER nagybátonyi gyár­egysége pár talapszervezetének propagandis­tája, Juhász László, a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek karbantartó pártalaipszervezetének titkára, Szolnoki József, a Magyarnándori Állami Gazdaság 4. számú alapszervi titká­ra és Turiczki János, a ZIM salgótarjáni gyá­ra KSZGY-alapszervezetének titkára. A be­szélgetésen részt vett Kiss Aurél, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának munkatársa. AZ ALAPSZERVEZETEK POLITIKAI EREJÉVEL . A beszélgetés résztvevői egyetértettek ab­ban. hogy eredményeinket, a szocialista Kulturális forradalom sikereit is a pártszer­vezetek, a kommunisták munkája alapozta meg. De az is nyilvánvaló volt valamennyi beszélgető partner számára, hogy a cselekvé­si lehetőség és felelősség a •zocialis.ta kultu­rális forradalom mai szakaszában tovább növekedett. A tanulás, a művelődés, amely valamilyen formában kapcsolódik minden életmegnyilvánuláshoz, cselekvéshez, a szo­cialista fejlődés alapkérdése lett; természe­tes és erős társadalmi igény, hogy az embe­rek gondolkodás- és magatartásmódja, élet­formája szocialista szellemben alakuljon. A termelés, a közélet, vagyis a mindennapok szocialista vonásainak erősítése nélkül új társadalmi, közösségi feladataink megvalósí­tása elképzelhetetlen. Milyen politikai eszközök segítenek ebben? Turiczki János (ZIM): A munkáskollektí­vák legöntudatosabb tagjai a kommunisták. Ügy kell viselkedniük, tevékenykedniük, hogy a pártonkívüliek felnézzenek rájuk, a termelésben és a közéletben egyaránt. A párttagok, a kommunisták személyes példa­mutatását rendkívül fontosnak tartom. A közművelődési határozat végrehajtásába! meghatározó szerepet kell betölteniük. Juhász László (SKÜ): A pártszervezetek eddig is sokat tettek a párt politikájának megismertetésében és elfogadtatásában, a szocialista gondolkodás és magatartás kiala­kításában, formálásában. Ügy érzem, hogy a közművelődési határozat feladatainak meg­valósítása is valóban elsősorban rajtunk, párttagokon múlik: hogyan ismerjük fel, ért­jük meg szükségességét, és hogyan fogadtat­juk ezt el a dolgozókkal. MŰVELŐDÉS ÉS ÉRDEKELTSÉG A továbbiakban a művelődés és érdekelt­ség kérdéseire fordult a szó. Az altalános, a szakmai és a politikai képzés összefüggéseit illetően a résztvevők küzptt élénk vita tá­madt. Dósa István (FÜTÖBER): Üzemünknél az átlagéletkor 30 év alatt van. A nálunk dol­gozó fiataloknak az üzemi légkört kell meg­szokniuk, itt kell munkássá válniuk. Enne« segítésére sok eszköz áll rendelkezésünkre: a pártoktatás és a különböző szintű állami ok­tatás rendszere, a munkahelyi, politikai gya­korlat, a művelődés és műveltség emeiese. Ezekkel a lehetőségekkel élünk is, de a po­litikai tanfolyamok iránt nagyon mérsékelt érdeklődés nyilvánult meg; dolgozóink első­sorban az állami oktatási formák iránt ér­deklődtek, mert ettől várták anyagi boldogu­lásukat, előmenetelüket. Juhász László (SKÜ): Évekkel ezelőtt a mi alapszervezetünkben is tapasztaltuk ezt. Az­tán barátilag, őszintén beszélgettünk a dol­gozókkal, azokkal, akik állami oktatásra je­lentkeztek, a politikai képzettség fontosságá­ról. Megértettek bennünket, megértették, hogy a társadalom és az egyén szempontjá­ból mindkettő egyformán hasznos. Így az ál lami és politikai oktatás gondos, előrelátó megtervezésével helyes arányokat tudtunk kialakítani, sikerült az egyoldalúság veszé­lyét elkerülnünk. Tliripykl János (ZIM): Gyárunkban 1 u lu általában azt tapasztaltuk, hogy aki elvégezte a középiskolát, az nem­csak a termelésben állta meg a helyét, ha­nem a politikai munkában is. Egy-egy fel adat végrehajtásakor bátran kérhettük a se­gítségét, propagandamunkában, személyes példamutatásban egyaránt számíthattunk rá. Az iskolázottság szélesebbre nyitja a kaput mindenki előtt, az ember többet lát a világ­ból, köZfelebb kerül megértéséhez. A gyárban ezért rendszeresen keressük, kutatjuk azokat a megfelelő általános, szakmai és politikai műveltséggel rendelkező embereket, akik to­vábbi tanulással nagyobb feladatok megoldá­sára képesek. Többségükben él is a többet akarás vágya. Ebben segítünk nekik: az üzem gazdasági vezetésével közösen biztosít­juk a tanulás feltételeit. Középkádereink döntő többsége került ki így. Természetesen a beiskolázást körültekintően kell megszer­vezni és irányítani. Megfelelő munkahelyi légkört kell kialakítani, amely elismeri, meg becsüli a tanuló, művelődő embert. S. L. (Folytatjuk) t4lai tévéajánlaltink. 18.50: Új építészei Mapyarorszá* gón. I. Egyetemes előzmények. Ezzel az * adással veszi kezdetét Major Máté akadémikus, építész, éni- tészlörlénész hét részből álló so­rozata, amelyben a hazai építé­szetet művészeti oldalról való megközelítésben kísérli meg be­mutatni a nézőknek. A sorozat első négy része a múlttal foglal­kozik, 1945-ig követi az építészet fejlődését, az uralkodó .stílus­irányzatokat, egv'ben bemutatna a régi korok ipgjeJepMJsc bb és legjellemzőbb építészeti alkotásit. Az ezt követő bárom rész ned;e a közelmúlt és a jelen épí*^'mű­vészetéről szól, a felszabadul ég­től napjainkig- Ezekben az adá­sokban megszólalnak azok az épí­tészek is. akiknek jelentős, “ok esetben nedig meghatározó szere­pűk volt egy-egv Város, város­rész mai arcadatának kialakításá­ban. ígv hallbotfMk Finist Józse­fet, aki fővárosunk es-'ik l^enio- dernebb épületét, a Hotel Duna IntereontinentáM tervezte. Jurcs’k Károlyt, akinek nevéhez az úí szekszárdi városközpont kialakí­tása fűződik. Tfllai Gvőzőt, aki a pécsi lakótelepet tervezte #és másokat. A film hozzá ..szeretne Mimin! ahhoz, hogv a nézők át­fogóbb ismereteket szerezzenek az építészetről, kivált pedig a mai építőművészet! irányzatokból, Kénünkön: Jelenet a GRET4 GATtBO-SQRO^AT: ..A kétarcú asszon v’,‘ cíiTjű magver ti! besrA,ő amerikai filmből. í Augusztus 24., — Szombat — 22.00 h.), Diák tábor Salgóbányán ] A Delia Sokan azt tartják, hogy a diákkollektivák a leglelke­sebb, legaktívabb közösségek, Az augusztus 15-től 21-ig Sal­góbányán megrendezett közép­iskolai tábor hűen bizonyít­ja, hogy a fenti állításnak va­lós alapja van. A középiskolai és szakmun­kástanulók több mint 120 fős tábora öt csoportra osztva jó­kedvűen — és ami nem utolsó szempont —, ragyogó idő­ben tartotta meg hangulatos nyári továbbképzését. A cso­portok egy-egy szocialista or­szágot képviseltek (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia), s névadóju­kat is a képviselt ország nagy­jai közül választották jól si­került csoportnévadók és mű­soros estek keretében. A tábor célkitűzéseit Bo- csó Imre táborvezető, a KISZ megyei bizottságának munka­társa a következőkben jelölte meg: — Az egyhetes továbbkép­zésen legfontosabb és legak­tuálisabb feladatunk a KISZ kb 1974. április 17-i határo­zatának és az 1974/75-ös moz­galmi év legfontosabb célki­tűzéseinek megismertetése volt. Teljes, életszerű műkö­désében kívántuk bemutatni fiataljainknak a közösségi élet­formát. Céljaink teljesítésé­hez számtalan ismerettérjesz- tő, műsoros és sportlehetősé­get felhasználtunk az egy hét folyamán. Több ifjúságpoliti­kai, közérdekű előadás hang­zott el, melyeket élénk érdek­lődés és nemegyszer aktív vi­ta kísért. Kellemes színfoltot jelentett a chilei szolidaritá­si műsor, Csaba Péter pol- beatestje, valamint az a 25 km-es kanyargós gyalogtúra, amely „30 év 30 akadály” jel­szóval és „enyhe” kitérőkkel Salgóbányáról Karancsbe- rénybe vezette a táborlakókat. A csoportok között egész héten át tartó aktivitási, kul­turális, sport- és tisztasági ve- ■ télkedésben a román csoport került az első helyre. A gya­korta felcsendülő mozgalmi dalok jókedvű, hangulatos kí­sérői és hatékony kovácsoló! voltak a kialakult diákközös­ségnek, amely már tervezgeti a jövő nyári találkozást. G. H. M. Azúr-országban jártam (3.) Mi dolga egy kommunista képviselőnek? Nizzában, szállodám közvet­len szomszédságában, a Pás- torelli utcában egy szürkésfe­hér épület falán kissé megfa­kult falragaszra lettem figyel­mes. Szövege után ítélve a tavasz folyamán lezajlott köz­ségi tanácsi választások ide­jén kerülhetett a falra, hogy a baloldal képviselőinek tá­mogatására buzdítson. Nem is eredménytelenül. Nizzában a kommunisták szép sikereket érték el a választáson. A vá­rosi tanácsba több kommu­nista is került, a megyében pedig van város — pl. Val- lauris — ahol a polgármesteri tisztségre is a párt egyik tag­ját választották. A falragasz nyomra vezet. Az épület ajtaján felírás: Patriote — Cote d’Azúr. A félig nyitott ajtón besétálok, a lépcső feljárónál újabb fel­írás egy kis nyíllal; Redacti­on, azaz Szerkesztőség balra, az emeleten. Tömören és rö­viden: a kommunisták regio­nális hetilapjának szerkesztő­ségébe jutottam. Akivel elő­ször találkozom, Josette Guigo. a szerkesztőség fiatal, 30 év körüli munkatársnője. Ami­kor megtudja, hogy magyar vagyok, felragyog az arca. Ebben a ragyogásban van va­lami, érzem, ami nem csupán nekem szól, hanem szemé­lyemben annak a népnek is. amely szocializmust épít. Ké­résemre elém rakja a PCA legutóbbi számait. (A PCA az újság betűszavas címe). Ezt az újságot az utcán nem árusítják, hiába is kerestem volna —igazít el Josette. Elő­fizetéses úton terjesztik, és csak egyes helyeken kapható. Lássuk, mit ír a PCA? Részletesen beszámol — csak­nem két oldalon — hogy a megyében a monopóliumok kegyetlen szorításában egyre több kézműves, iparos és ke­reskedő adja fel a kilátásta­lan küzdelmet. 1970-ben pél­dául 1027 -en szüntették meg iparukat, és már 1971 első negyedévében 488 azoknak a száma, amelyele bezárták mű­helyüket, boltjukat. Néhány oldallal odább képes beszá­moló a vasutasok heves har­cáról. A vasút dolgozói azért 4 NÓGRÁD - 1974. augusztus 24., szombat J mentek az utcára, mert sérel­mesnek tartották azt a 3 szá­zalékos béremelést, amelyet valójában az árak emelkedé­se el is nyelt. Majd egy érde­kes közlemény, kisebb Írás egy dalestről, amelyet pro- vancal nyelven, a nizzai Vá­rosi Színházban tartottak. A provsacal a délfranciák las­san kihaló nyelve. Néhány nizzai gimnáziumban is tanít­ják, de már csak egy-egy el- dugottabb f aluban lehet hallani ezen a nyelven beszélni. Vé­gül egy vastag betűvel szedett hirdetésen akad meg a tekin­tetem: Virgil Barel fogadó­órája hétfőn délután 5 óra­kor a szerkesztőségben. Báréi kommunista képviselő a nem­zetgyűlésben, — világosít fel a szerkesztőség munkatársnő­ié. Hónom alatt egy köteg Patriote-tal elhagyom a szer­kesztőséget, de már kész tervvel a holnapra: Barel fo­gadóóráján én is ott leszek. Virgil Barel a nemzetgyű­lésben a 33 tagú kommunista képviselőcsoport egyik legte­vékenyebb tagja. Fogadóóráján, amikor be­szélgetünk, lelkesen szól megbízatásáról. Részletesen beszámol a megye turizmus­sal kapcsolatos fejlődéséről és ßz ezzel összefüggő problé­mákról. Olyan intézkedéseket sürget, amelyek — saját sza­vaival — megkönnyítőnek, hogy minden dolgozó ember vakációra mehessen. Újabb üdülőfalvak kellenének, ahol a kispénzű családok is üdül­hetnének. Másik kérdésre tér át: sok gondot okoz az idősek helyzete, a magánkézben levő nyugdíjasotthonokban sok a visszaélés. Mikor a parla­mentiben szóvá tette, alapos vihart kavart. Egyre jobban belemelegszik. Gesztusai is szélesebbre válnak. Most már a déliek hevesebb tempera­mentumával folytatja: tűrhe­tetlen, hogy egyes iskolákban — és itt az alsófokú iskolák­ra gondol — nem folyik igazi oktatómunka, az iskola jó­formán csak- megőrző hely és nem oktatási Intézmény. Még hevesebben, ha lehet, szól az építkezések körüli visszaélé­sek nagy számáról, hogy spe­kulációs manőverekkel ho­gyan csapják be a kispénzű építtetőket. Sokan keresik meg. Egy külvárosi kerület dolgozói bölcsőde éis óvoda építéséhez kérnek tőle segítséget. Az egyik kollégiumban tanárhi­ány miatt. heti öt óra helyett csak két órát tudnak megtar­tani. Az Azúr-parton gyakori­ak a sztrájkok. Barel humo­rosan jegyzi meg: csaknem oly gyakoriak, mint a feszti­válok. A párt tevékenyen vesz részit a dolgozók érdekeit szolgáló sztrájkok szervezésé­ben, a CGT-vei karöltve. (A CGT a legnagyobb és a leg haladóbb francia szakszerve­zet.) igaz, nem nyár közepén, vakáció idején zajlanak a sztrájkok, de például május­ban 146 vállalat harmincezer munkása vonult az utcára a megyében, hogy a nyugdíjak rendezése ügyében hallassa szavát. Rendkívül alacsony a szál­lodai alkalmazottak fizetése, pedig ők itt az Azúr-parton igen nagy számban vannak. Ezekről a kérdésekről és sok más egyébről, ha eljön a jövő hét végén rendezendő szabadtéri ünnepségünkre, so­kat hallhat, — jegyzi meg egy közben érkezett szerkesz­tőségi dolgozó. A kérdéses ünnepre (Féte du Chateau) a hívás ellené­re sem juthattam el. csak a programját láthattam, amely­ben szabadtéri játékok, kaba­réműsor, daléneklés, tréfás jelenetek szerepelnek és — a szokásokhoz híven — a nagy záróbál. Mint mondták, az egész megyéből érkeznek kommunisták és rokonszenve- zők erre a vidám ünnepségre. Talán a mi majálisainkhoz: hasonlítható, azzal a többlet­tel, hogy itt sokkal nagyobb szerepet kap a politika. Ez az ünnep is fontos szerepet tölt be a párt tömegek között vég­zendő propagandájában. VaJkó Mihály uj szama Baleseti bénulások megelő­zésére számos esetben ideg­átültetéshez folyamodik a korszerű orvostudomány új. fiatal ága. a mikrosebészet. Az eljárás sikeréről számol be a Delta Magazin augusztu­si száma. Részletesen ismer­teti a telefon szolgálatába ál­lított integrált fénysugarak alkalmazását, a fémhuzalok helyettesítését üvegszálakkal, a veleszületett betegségek el­hárítására alkalmazott mag­zat vizsgálati és gyógyítási el­járásokat, a tengerfenék olaj­kincsének kiaknázására épí­tett „gólyalábú és úszó” szí- * geteket. a világegyetem ős­robbanásának időpontjára vo­natkozó kutatásokat, valamint a Merkuíral kapcsolatos új ismereteket. Bemutatja a vi­lág legrégebbi (kétezeréves) selyemfesitményét. az írásbeli aktatárolást helyettesítő kom­puterrendszereket és a tetőtér beépítésének, hasznosításának új módjait. Bemutat elektroni­kus számítógéppel kidolgozott képsorokat, közöttük az úi magyar „Mikrobi”-rajzfilm részleteit, amelyek a cikkben részletezett eljárással készül­tek. Számos információ, to­vábbi érdekességi hír. ötlet, találmány és újdonság, a köz­kedvelt Delta-lexikon, vala­mint száznál több — java­részt színes — fotó egészíti ki a lap most megjelent úí számát. Olvasnak a falusiak Számos jel mutatja. hogy a közművelődési határozat végrehajtása során a falusi könyvforgalom további fellen­dülésével lehet számolni. Az ÁFÉSZ könyvesboltok 1974. első félévi forgalma például csaknem 76 millió forint volt. 12 százalékkal több mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. Ezzel kapcsolatban ér­demes megemlíteni, hogy több mint 4,5 millió lakos él az országnak azokon a terüle­tein. ahol 160 könyvesbolt, sok száz könyvárusító hely. és több ezer bizományos gon­doskodik a könyveknek az olvasókhoz való eljuttatásá­ról, új olvasók toborzásáról. A szépen fejlődő szövetkezeti könyvkereskedelem egyi'e na­gyobb súllyal van jelen a falvak kulturális életében. Ezt bizo­nyítják a könyvforgalöm ta­valyi adatai is: 186 millió fo­rintért adtak el könyvet, ami az előző, ugyancsak kiemel­kedő forgalmú évvel szemben 19 százalékos növekedést je­lent. S még jelentősebbé te­szi ezt. hogv . a tel jes növe­kedés a tankönyv nélküli for­galomnál jelentkezett, ugyanis a 44 milliós tankönyveladási volumen nem változott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom