Nógrád. 1974. augusztus (30. évfolyam. 178-203. szám)

1974-08-24 / 197. szám

Túllépve a formaságok köretein BALASSAGYARMAT város eimii'U éveit is számottevő iparsstrkezeti változtatások jellemzik. Ezek nyomán je­lentőiben megnóveaedett a munkásfiatalok száma., s a gazdasagpolitikai tervek vég­rehajtásában játszott szerepe, felelőssege is. A balassagyarmati munkás­fiatalok életében is érezhető változásokat hozott az. ifjú­ságpolitikái határozat folya­matos végrehajtása, es ezzel párhuzamosán a varos iparo­sodása. Javult, hatékonyabbá vált az üzemekben a pártszerve­zetek politikai irányító, segí­tő, ellenőrző tevékenysége. A partszervezetek ma sokkal na­gyobb figyelemmel fordulnak az ifjúsági szervezetek felé: támogatják őket, de ugyan­akkor számítanak is rájuk. Nemcsak szavakkal segítik a fiatalokat, hanem fontos fel­adatokat is rájuk mernek bíz­ni. A párt választott testüle­téiben, a pártvezetőségekben egyre növekszik a munkás- fiatalok száma. Négy eszten­dővel ezelőtt a pártba felvett ,'iO éven aluliaknak csak 43,6 százaléka volt munkásfiatal. Az elmúlt esztendőre ez az arány meghaladja a 95 száza-, lékot. A fiatalok többsége KlSZ-ajánlással kerül a párt- szervezetbe. Az említett idő­szakban Balassagyarmaton a KISZ-áiánlással felvettek szá­ma 32,7 százalékról 59,1 szá­zalékra emelkedett. Nem új dolog, hogy az üze­mi négyszögekben ott a helye a KlSZ-titkárnak is. Koráb­ban azonban sokszor csak el­méletben vett részt a fiatalok képviselője a fontos döntések meghozatalában, különösen pedig előkészítésében. Az if­júságpolitikái határozat vég­rehajtása ezen‘a területen is lenyeges változásokat hozott. MIND RITKÁBBAN fordul elő, hogy az üzemi négyszög ülésére „elfelejtik” meghívni a KISZ-titkárt. Az azonban egyre gyakoribb, hogy nem­csak meghívják, hanem ko­molyan számítanak vélemé­nyére Úgy akarják a négy­szögek meghozni döntésüket, hogy az képviselje az üzem­ben dolgozo fiatalok akaratát, kívánságát is. s ehhez messze túl kell lépni a formaságok keretein. A város 1800 fiatal munká,- sa egyre javuló körülmények között dolgozik. A Budapesti Finomkötöttárugyár és a Nyomdaipari Vállalat balas­sagyarmati üzeme új épületbe költözött. Lényegesen korsze­rűbb körülmények között dolgoznak az üzemavatás után a Magyar Kábel Művek ba­lassagyarmati kábelgyárának fiatal munkásai is. Az új üzemek „belépésével” együtt korszerűsödnek a régiek, így könnyebb, tisztább, egészsége­sebb rhunka várja mindenütt a fiatalokat. A város iparoso­dása lehetővé teszi, hogy a fiatalok jövője megnyugta­tóan rendeződjék, munkahe­lyüket ne csupán átmeneti­nek, hanem véglegesnek te­kintsék a fiatalok. Nem közömbös dolog ter­mészetesen az sem, hogy mennyi van a fizetési boríték­ban. Az ifjúmunkások szá­mára. akik közül a legtöbben családot alapítanak, lakást vásárolnak, különösen fontos dolog a kereset. Az elmúlt két esztendőben Balassagyarma­ton meggyorsult az ifjúmun­kások alapbérének növekedé se. bokát jelentett a fiatalok nak az MSZMP Központi Bi­zottság 1972. évi novemberi határozatának végrehajtása is. A veszett munka szerinti igazságosabb elosztást célzó bérpolitikai intézkedések je lentősen emelték a fiatal munkások keresetét i6. A Fémipari Vállalatnál például az intézkedés eredménvekép pen 11,5 százalékos, a Magyar Kabel Müvek balassagyarmati kábelgyárának húzó- és sod- róúzemében 12.5 százalékos az Ipoly Bútorgyárban 19 százalékos bérfejlesztést fo­ganatosítottak. Fokozott mértékben része­sültek az elmúlt években a vállalati bérfejlesztésekből a fiatal munkasiánvok és a fia talasszonyok. Az intézkedések azonban még mindig nem ele­gendőek. Elsősorban a tele­pült üzemek és a központok közötti béraránytalanságok figyelemre méltóak. A Buda­pesti Finomkötöttárugyár gyarmati gyárában 6.7 szá­zalékkal alacsonyabbak a bé­rek, mint a központban. A Porcelángyárban még mé­lyebb a különbség, jelenleg is 12—15 százalék — természe­tesen a központ javára. AZ IFJÚSÁGI törvény he­lyi megvalósításának fontos állomásai voltak a már lezaj­lott ifjúsági parlamentek. Az ifjúmunkások őszintén el­mondták, hogyan látják ők a törvény megvalósítását, hol, miben kellene még javítani. Most .az üzemeken, vállalato­kon a sor: szívleljék meg a nekik címzett kritikát, s te­gyenek újabb lépéseket a tör­vény megvalósítása felé. — szendi — Kertbarátok figyelmébe Most végezzük az alvószemzést A kertészkedők széles tá­bora szívesen foglalkozik szemzéssel. Nagy örömet je­lent. ha a faiskolai munká­kat is kertünkben, végezzük el. Egy kedvezőtlen fajtájú gyümölcsfa, vagy kevésbé tet­szetős virágú rózsa átszepvzé- se gazdásági és esztétikai elő­nyökkel is jár. Külön érde­kesség lehet ugyanarról a ró­zsatőről többféle színű virá­got szedni. Augusztus mása- dik fele a , leggyakoribb ivar­talan szaporítási mód. az al- vószemzés ideje. Az alanyra ..ránövesztett” szem csak a következő év tavaszán hajt ki. A szejnzőhajfásokat lehe­tőleg közvetlenül a szemzés előtt szedjük meg. Erre a célra csak erőteljes növeke­désű, egészséges, kifejtett sze­mű hajtásokat válasszunk. A rózsaszemek akkor alkalma­sak szemzésre, ha a hajtáson a tüskéket könnyen le tudjuk tömi. A szemzőhaitás és az alan^ hasonló vastagságú le­gyen. A hajtás legfelső és leg­alsó rügyei nem alkalmasak szemzésre. így e haj térrésze­ket el kell távoLítani. majd a hajtás leveleit is levágjuk, körülbelül egycentiméteres le- véLnvél meghagyásával. Az így előkészített szemzőhaitást nedves ruhába tekerve tart­suk­Az alanyt szemzés előtt 15 —20 centiméter magasságig fel kell takarítani, a felette levő részt — egy hajtás meg­hagyásával — le kell metsze­ni. A szemzés helye környé­két a földtől, vagy egyéb szennyeződéstől alaposan tisz­títsuk meg. A szempajzsot a szemzőhajtásról kevés farész- szel metszők ki, körülbelül 2 centiméter hosszúra, úgv, hogy középen legyen a szem. A kimetszést, a szem alsó vé­gétől kezdve egyetlen mozdu­lattal végezzük, hogy a pajzs egyenletes felületű legyen. A következő mozzanat a szem- pajzs helyének elkészítése az alanyra- A szemzőkéssel hossz- és keresztirányú T ala­kú bevágást végzünk az alanyra, a farész megsértésé nélkül, tehát csak a könnyen vágható héjrészben. Késünk tompa végével, a „tűrőkével” óvatosan a bevágásba nyú­lunk és a héjrészt fellazítjuk. Ezután a szempajzsot felül­ről lefelé haladva behelyez­zük a T alakú bevágásba. A héjnak a pajzsot végig fed­nie kell, egyébként a szem- zes nem lehet eredményes. A szempajzsot raff iával, vagy vékony műanyag szalag­gal rögzítjük. A kötözést köz­vetlenül a szem fölött kezd­jük. és először a szem pajzs felső részét kötjük le körkö­rös burkolással. Ezután a pajzs alsó felét kötjük le, közvetlenül a szem alól ki­indulva és lefelé haladva. A csomót a szempajzs alján ké­szítjük. szoros hurokkal. A kötözést egyetlen szál. meg­felelő hosszúságú kötöző­anyaggal végezzük. A rögzí­tés kezdetén egy körülbelül 4—5 centiméteres darabot sza­badon kell hagyni, hogy a csomót megköthessük. Melegebb időben tanácsos a szemzést feltöltéssel a ki­száradástól védeni két-liárom hétig. A szemzett alanyokat három hét múlva átvizsgál­juk. Ha a szempajzs vissza­maradt levélnyél érintésre le­pattan. a rügy és a pajzs egészséges, zöld vagy barna színű, a szemzés megeredt. Fonnyadt, a szempajzsra rá­száradt levélnyél az ered­ménytelen szemzés jele. A megeredt szemről a raffiát a szempajzzsal szemben levő oldalön egy hosszanti moz­dulattal felvágjuk. Az eredménytelen szem zé­sek pótláséra, megismétlésé­re szeptember elején van még lehetőség. Későbbi szemzéshez a hőmérséklet már nem al­kalmas. így pótszemzést vé­gezni nem érdemes. Helvette tavasszal oltással pótoljuk a meg nem eredt szemet. Kurucz Miklós Biztonságban a coboly A Szovjetunióban jelenleg mmtegy 200 000 cobolyprémet gyűjtenek be évente. A szibé­riai taj.ga e legdrágább pré­meséi tatának szám* ma már a XVII. század legjobb évei­nek szintjén mozog. Pedig nem iá olyan régen, a század elején, a szüntelen és néha ragadozó jellegű vadászat kö­vetkeztében a coboly csak­nem teljesen kipusztult. Bár a Szovjetunióban ko­losszális természetes készlete­ket vonnak be a gazdaság vérkeringésébe, sok területen a civilizáció által még telje­sen érintetlen természet is megtalálható. Nagy szerepet játszanak az állatvilág védel­mében a rezervátumok. Az elsőt 1919-ben a Volga deltá­jában. Asztrahánban alapítot­ták, két évvel a szovjethata­lom győzelme után. A Szov­jetunióban jelenleg körülbelül 100 rezervátum működik, sok közülük — az altáji. a bargu- zini, a voronyezsi, a kaukázu­si — az egész világ szakem­berei előtt ismert. A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárának egyik Szorgalmas, jó dolgozója Cfbu- lya János, aki szocialista brigádjával nagyszerű teljesítményeket ért el. Munkáján kívül is gyakran vállal társadalmi tevékenységet, párttag és munkásőr, — kj — Idős emberek a falun Az idős termelőszövetkezeti tagokról _, -------- nem szabad megfeledkezni. Er­k ölcsi kérdés, hogy milyen körülmények kö­zött élnek. Erről.,beszélni kell, mert nem egy községben azok az emberek, akik alapították a közös gazdaságot, nehéz körülmények kö­zött dolgoztak, ma sok helyen elfelejtve ten­getik életüket. Évente egyszer megrendezik számukra az öregek napját, terített asztallal, színes műsorral kedveskednek nekik és ezzel vége. Az éves tervből kipipálják: megrendez­tük az öregek napját. Ez nem lehet megol­dás! Általanosításról nincs szó. Termelőszövet­kezeteink jelentős hányadában az idős tsz- tágokkal való törődés nem szólam, hanem va­lóság. Tüzelőt adnak nekik, A háztáji föld­jeiket rendbe teszik. A törvényes kereteken belül terményt, takarmányt juttatnak háztáji állatállományuknak. Könnyebb munkára is bevonják őket, hogy csekély járulékukat ki­egészíthessék. Egyszóval: a mezőgazdasági üzemhez tartozóknak tartják őket. Olyan embereknek tekintik, minit akik földjeiket, jószágaikat adták a közös gazdálkodás meg­indításához. Az idős tsz-tagokkal ilyen for­mában foglalkozó gazdaságban az éves köz­gyűlésen is rendszeresen megemlékeznek az idős emberekről. Méghozzá nagy tisztelettel és szeretettel. Az öregekkel való becsületes bánásmód a rendszerünknek természetes megnyilvánulá­sa. Politikai kérdés. A' ma fiatal nemzedék szemében a saját holnapnak mércéje. Min­denki tisztában van a természetnek azzal a törvényével, hogy az ifjúkort az öregkor kö­veti. A maga jövőjét olvashatja ki abból, mi­ként bánnak az idős emberekkel. A fiatal­nak ez a munkához, a közös gazdasághoz való viszonyát is alakíthatja. Nagyorosziban, erdekesen alakult a helyzet amikor az egyik meggondolatlan, nyegle legényke ráförmedt az idősebb emberre. Akkor , történt, amikor gépe felmondta a szolgálatot és segítséget akart neki adni. „Ménjén innen, maga már öreg, nem ért ehhez.. .” Gépészkovácsnak mondta ezt. Az idős ember félre állt, de csak addig, amíg a tsz vezetője nem szólt közbe és rendre nem utasította az egyébként teljesen tehetetlen gépkezelőt. Mondani sem kell a hibát az idősebb ember javította ki. Sokáig szóbeszéd volt'milyen csúnya maga­tartást tanúsított a meggondolatlan, még sok-sok mindent nem ismerő if jú. Falun többségében nagy tisztelettel övezik az idős embereket. A közvélemény is elítéli, ha nem azt kapják, ami illeti őket előrehaladott ko­rukra, Különösen érzékenyen reagálnak az emberek arra, ha a közös gazdaság, amely­nek alapozói voltak, megfeledkezik róluk. Ezért hát politikai jelentősége is van annak, milyen megbecsülést élveznek a megörege­dett termelőszövetkezeti tagok. A mezőgazdasági üzemeinkben az utóbbi években nagy változások menték végbe. At­tól eltekintve, hogy a Nógrád megyei tsz-el; többsége kedvezőtlen adottságú, anyagi helyzetük a 10 évvel ezelőttihez képest na­gyot fejlődött. Arra már nem hivatkozhat egyetlen tsz-vezető sem, hogy pénz hiányé - ban képtelenek az idősebb, munkára nem ké­pes, beteg tsz-járadékosok segítésére. Nem kérnek ők magas pénzösszegeket, azt 6err. hogy körülöttük forogjon a világ. Anny;t várnak, amennyit nekik jószívvel juttatnak, hogy hátralevő életük ne múljék el a -szű­kösségben. Ennyit viszont jogosan elvárhat­nak. Nemrégen az egyik jómódú tsz most jára­dékos tagja panaszkodott, hogy néhány száz forintból kell élnie, mert betegsége miatt dol­gozni már nem tud. Egy jómódú tsz, amely­nek az aktív tagjai magas jövedelmet él­veznek, nem ismerik' a szűkösséget, nem en­gedhetik meg maguknak, hogy idős tagtár- suk. aki egyben brigádvezető is volt, most panasszal telve töltse öreg napjait. Nem sok kell ahhoz, hogy ilyen öreg, beteg ember megbecsültnek érezze magát. Nem könyöradományokat kémek ők, ha­nem a törvényes keretek között járó járan­dóságuk folyósítását, jó szót, és abból vala­mi juttatást, ami egy tagot a szociális keret­ből megillethet. De ezt adják meg nekik.. Em­berileg el sem képzelhető, hogy a jól jöve­delmező tsz aktív tagjai, vezetői nyugodt lelkiismerettel fogyasztják el, amit most nyújt nekik — természetesen munkájuk után — a közös gazdaság, amikor azok a tagok, akik megalapozták ezt a jelenlegi anyagi helyzetet, szűkösködnek. Társadalompolitikai, erkölcsi szem­——i—- ■ . ■. --------------­---------■ pontból nem k özömbös, milyen megbecsülésben részesül­nek a megöregedett emberek | a falun. Rend­szerünk vezető fest (Hetei erre számtalanszor felhívták már figyelmünket. A közös gazda­ságok vezetői se feledkezzenek meg erről a »kérdésről. A falu társadalma figyelemmel kíséri az öregek sorsát, amely a közhangulat­ra is hatással van. Az idŐ6. munkakeptelen emberekről való gondoskodás kötelessége az ifjú nemzedéknek. B. Gy. Jelűiről látja Ha Salgótarján jelképeit keresném, egynek feltétlenül a toronydarut választanám Gyermekkorom óta nem em­lékszem olyan időszakra, mi­kor nem állt volna belőlük legalább egy-kettő valahol. Karcsú vasvázas, vagy cső­törzsével annak idején a vá­ros minden pontjáról látható volt. azuían körülövezte ma­gát házakkal, s tovább költö­zött. Nyomán épültek az új lakótelepek a vásártértől az Arany János utcáig. Úgy hi­szem. kiskorunkban többen darukezelők szerettünk volna lenni, megirigyelve a magas­ban. kis üvegezett kalitkában dolgozó munkást. Makádi István 24 esztendős, hat éve dolgozik daruval. Az Építőipari Gépesítő Vállalat MB 8rt-as daruja van a keze alatt' az Arany János úton, Salgótarjánban — Régi gép ez. már nem is olyan jó — mondja Makádi István. — Ha megmakacsolja magát, mint most is. „ócska­vasnak” hívjuk. Az .ócskavas” 16 mázsát tud emelni, toldalékkal, ahogy most is dolgozik 3,3 mázsát, több mint ötven méter ma­gasra. Most zárlatos, három szerelő sürgölődik körülötte, a kezelő meg mérges, nem tud dolgozni. — Dolgoztam a garzon­házon. kinn a József platón, a kocka épületeknél, itt a párt­iskola építésén... Tulajdon­képpen nem veszélyes ez a munka. Ha a megengedett terhelést nem lépjük túl, s jó talajon, biztosan áll a da­ru, nem billenhet el. Semmi baj nem lehet, Persze, azért nagyon oda kell figyelni, hi- S7,en az emberek között, em­berek fölött mozgatjuk a ter­heket. — Éjszaka is dolgoznak. Olyankor még nehezebb fi­gyelni, még fárasztóbb lehet a munka, » — Van egy időszak éjjel két óra körül, ha azt túl vé­szeli az ember, akkor már nincs semmi baj. De az na­gyon nehéz, minden percben el tudnék aludni. — Szokott-e lenézni a vá­rosra? Milyennek talá!ja? — Rajtafeledkezik néha az ember szeme, dé nincs az ilyesmire nagyon idő. Nem­csak felülről ismerem a vá­rost- Járok meccsekre, mo­ziba. .. Zsámbékon lakik a daru­kezelő, hetente jár föl. Saját állítása .szerint szívesen élne Salgótarjánban- Mikor meg­kérdeztem, hogyan fogalmaz­■ ; ná meg egy mondatban, mit m ' 1 1 jelent neki a város, ezt ■ í •* mondja: ..Itt keresem meg a i J ( kenyérrevalót” . — g- — SSW —— HM NÓGRAD - 1974. augusztus 24., szombat 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom