Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-13 / 162. szám
Egyetértésben a község művelődéséért r — MINT MINDEN területen, így a közművelődésben is figyelembe kell venni a község sajátosságait — kezdi a beszélgetést Gólyán András rimóci tanácselnök. — Községünkben 2200-an élnek. Magas a kijáró dolgozók száma. Mintegy félezer. A rendezvények nagy részét ezért hét végére kell időzíteni. Célunk, mint ahogy azt a Központi Bizottság határozata is kimondja, az aktív közösségek létrehozása. Tavaly függetlenített n klubkönyvtárvezetőt, kultúrotthon-dgazgatót állítottunk be, hogy a minőségi munkát emelni tudjuk a köz- művelődésben. — Az elmúlt tanévben a községben 21-en végezték el a dolgozók általános iskoláját, és aminek külön örülök — vélekedett Pócsik Sándor iskolaigazgató —, hogy több kubikos is elvégezte a 8. osztályt. Persze az iskolának is alkalmazkodni kellett a dolgozók elfoglaltságához. Az órákat pénteken és szombaton tartották, amikor a munkások ráértek, s hogy a vizsgákra jobban fel tudjanak készülni, több dolgozó az éves rendes szabadságának egy részét tanulásra fordította. Az idén is szervezzük a dolgozók iskoláját. A 7—8. osztályt kívánjuk megszervezni — magyarázza az igazgató. — A faluban több analfabéta cigány él. Elhatároztuk, hogy számukra a klubban beindítunk egy tanfolyamot — tájékoztatott Venyercsán Erzsébet — könyvtáros-klubvezető. A szépen berendezett könyvtárban 4500 kötet könyv várja az olvasókat. Főleg a fiatal korosztály látogatja rendszeresen a könyvtárat. — Eddig nehéz helyzetben voltam, hiszen nem ismertem a falut. Fel kellett mérni az igényeket, hogy honnan kell elindulni — magyarázta a könyvtáros. Híres szökések A televízió nézői ma délután 16 óra 55 perckor a Híres szökések sorozatban a nagy reneszánsz művészről, Benvenuto Celliniről szóló filmet láthatnak az olasz Marcello Baldi rendezésében. — Ezutáh mutatják be Surá- nyi Lili dokumentumfilmjét, Szondi vára alatt címmel. A film mások okulására mutatja be a drégelypalánkiak- ból, hontiakból és ipolyvecei- ekből alakult Szondi Termelőszövetkezet munkáját, életét. Az országban a legnagyobb területen itt termesztenek nagyüzemi módon bogyós gyümölcsöket: földiepret, málnát és fekete ribizlit, sok munkával, kiváló szervezéssel. — Képünk az olasz— francia kooprodukciós film egy jelenetét ábrázolja. — HÁROM IRÁNYBAN szeretnék előbbre lépni. A gyerekek részére létrehozzuk a Könyvet kedvelők klubját. Célunk, hogy már fiatalon megszerettessük a könyvet. A kijáró fiatal dolgozók részére több rendezvényt szeretnénk a könyvtárban csinálni, hogy közelebb hozzuk őket a könyvekhez. Terveink között szerepel a kapcsolat felvétele a szövetkezettel. — Anyagi lehetőségeinkhez igazodva évről évre, az igényekhez kapcsolódva kívánjuk a könyvtár állományát növelni — fejezte be a gondolatot a tanácselnök. A zenekultúra fejlesztése, a hagyományok felkutatása, megőrzése és a dal szeretete hozta össze a pávakört. — A kör több mánt 30 asz- szcmyból és leányból áll — magyarázta Pócsik Sándorné tanárnő, a kórus vezetője. — Az éneklés mellett lehetőséget keresünk arra, hogy beszélgetés és más egyéb formában alakítsuk és formáljuk a kórus tagjainak egyéniségét, szélesítsük, bővítsük ismeretét. Rimócon működik egy ifjúsági klub, de a klubélet bizony még elég döcögős. — Hiányzik' az aktivitás, a kezdeményező szellem — panaszkodik Venyercsán Erzsébet. Az adott helyzetbe való beletörődés nem viszi előbbre a közművelődés ügyét! Rimócon keresik a megoldás útját. A dolgozók iskolája, pávakor, a könyv megszerettetésére született elképzelések mind ezt igazolják. A klubon belül működik — Kovács Györgyné tanárnő vezetésével — a kézimunkaszakkör. A leányok és asszonyok felkutatják és munkájukon keresztül megörökítik a falu népi hímzését, népviseletét. — Terveink között szerepel a szakkörök számának növelése — mondta a klub vezetője. — A működéséhez szükséges anyagiakat a tanács biztosítja — vette át a szót Gólyán András. A pávakörben a falu nevelőinek, klubvezetőjének segítségével feldolgozták a harmincas évek summásai- nak nehéz, keserves életét. Az összeállítást július 14-én mutatják be a faluban. Az előadást meg kívánja nézni Vass Lajos a pávakörök „atyja” is. — A járási művelődési osztály kezdeményezésére minden évben öt község részvételével megrendezik a délvidéki kulturális napokat — magyarázta Venyercsán Erzsébet. — Ez minden bizonnyal pezsgőbbé teszi az öntevékeny művészeti csoportok életét. Rimócon évekig probléma volt a mozival. Helyiség hiányában nem tudtak hol vetíteni. A megyei művelődési osztálytól kaptak hatvanezer forintot felszerelések vásárlására. így ez év februárjától az új klubban heti három alkalommal van filmvetítés. Az esztétikai nevelést szolgálta a megye képzőművészeinek alkotásaiból rendezett kiállítás. — HA PILLANATNYI helyzetünket nézzük, több területen sikerült előbbre lépni. Arra gondolok, hogy átadtuk az új klubkönyvtárat, függetlenített népművelőnk van. Kezdeti lépéseket tettünk aktív öntevékeny közösségek kialakításában. Több dolgozónk elvégezte az általános iskolát, a mozi rendszeresen tartja előadásaik Mégis azt keli mondanom, hogy sok még a tennivalónk. De annak örülök, hogy szakembereink látják a problémát, van tervük, javaslatuk a megoldásra. A tanács lehetőségeihez mérten egyre nagyobb anyagi támogatással járul hozzá az elképzelések valóra váltásához — mondja végezetül Gólyán András, a rimóci tanács elnöke. Szenográdi Ferenc MODIGLIANI Születésének 90. évfordulójára Amadeo Modigliani 1884. július 12-én született Livornóban. Festői stúdiumait Firenzében és Velencében végezte. 1006-ban Párizsba költözött, ettől kezdve- átmeneti megszakításokkal haláláig itt élt. Az École de Paris egyik legjellegzetesebb egyénisége. Kezdetben Cézanne hatása alatt állt. Ebben a szellemben szobrokat is készített. A formai sommázás jellemzi érett műveit is — ezek főként arcképek és női aktok —, továbbá a nyújtott, lágy és nagyon tisztán rajzolt körvonalak, a felületek finom festői megmukálása és gyöngyházszerű ragyogó színek. Elnyújtott rajzú alakjaiban, finom vonaljátékában a firenzei quattrocento, különösen' Botticelli művészetének rpminiszcenciája érződik; művészetében ötvöződik a klasszikus tradíció a modern törekvésekkel. 1920. jaunár 25-én a párizsi Charité kórházban hunyt el tragikus körülmények között. Képünkön: Női arckép .------ ■ >. — F iataloknak, Júliusi rádióműsor-ajánlat Északnyugati Átjáró — 5 folytatásban. Kenneth Roberts regényét Moravetz Imre alkalmazta rádióra. A világszerte ismert és népszerű regény az 1760-as évek Észak-Amerikájában játszódik le. A pionírkorszakban, a földrész felfedezésének, meghódításának, leigázásának korában. A földrész még, gyarmat, ellentétek feszülnek az anyaország és gyarmataik, a gyarmatiak és az indiánok között. Mozgalmas korszak, amelyben egymásután teremhetnek hősök és kalandorok. A mű hőse Rogers őrnagy, a gyarmati csendőrség parancsnoka, legendás hírű katona, s kemény, rettenhetetlen ember. Beosztottjaihoz igazságos, ellenfeleivel szemben könyörtelen. Ám hiába a hősiesség, ellenfelei az országos pozíciókban levő kicsinyes emberek tönkreteszik, s nem teljesednek be álmai. A mű azonban nem egyszerűen egy hősies katona, s az izgalmas kalandorok könyve, több ennél: az örök emberi vágyak, szándékok, törekvések irányítják szakadatlanul a főhős útját. Erre utal az író előszava, amelyben ez áll: „Az Északnyugati Átjáró, miként az minden szabad nép képzeletében él, nem más, mintegy szűk, rejtett, nehezen fellelhető ösvény, mely a titokzatos Kelet felé vezet. De tágabb értelemben ez az ösvény a hírnév és dicsőség, a kincsek és kalandok regényes útja. Hány ember él közöttünk, aki szüntelenül a saját Északnyugati Átjáróját keresi, és föláldozza egészségét, minden erejét, sőt egész életét ebben a keresésben.. Az öt folytatásból álló sorozat a nyári rádióműsor egyik nagy sikerű és népszerű- produkciójának ígérkezik. A remek szereposztásból, s a kitűnő alakítások sorából kiemelkedik majd Sinkovits Imre — a hallgatók számára minden bizonnyal emlékezetes — Ro- gers-alakítása. A műsor dramaturgja Padisák Mihály, rendezője Cserés Miklós dr. A nyári időszakban az Iskolarádió megismétli az elmúlt tanévben sugárzott Hang-játék című sorozatát. Az adásokban 8—10 éves gyerekek nyelvi játékot, állathangok, zajok zörejek és természetesen zenei han" gok megfigyelésével, utánzásával játszanak, kedvük szerint rögtönöznek. Ezek a játékok vezetik el őket a komoly zene sokoldalú megközelítéséhez, mélyebb befogadásához: az aktív zenehallgatáshoz. A műsorokat hallgató gyerekek — csoportosan, nevelői irányítással vagy akár egyénileg — adás után felidézhetik, továbbfejleszthetik ezeket a játékokat. Bizonyára ők is másként hallgatnak zenét, ha a hangot, a zenei hangot is a magukénak, saját tulajdonuknak tekintik. A sorozat a Kossuth adón hetenként pénteken jelentkezik. A rádió július közepétől ismét szórakoztató — 10 részből álló — hang játéksorozatot sugároz, délelőttönként a Kossuth adón. Címe: A Senki-szigeti nagy kaland. Borbély László írta. A Pegazus-utcai iskola hetedik osztályos tanulói kicsúfolják új énektanámőjüket, ezért nem mehetnek el táborozni. A gyerekek azonban elhatározzák, hogy mégis elmennek, mégpedig egyedül, felnőtt kísérők nélkül. Leutaznak a Duna mentén egy kisközségbe, és annak közelében, a Dunán, egy lakatlan szigeten telepednek le; Itt rendezik be életüket. De hamarosan kiderül, hogy rajtuk kívül van a szigetnek lakója: egy csavargó, aki csatlakozik a gyerekekhez és irányítja életüket. Vezetésével mindenféle jó és rossz tettet hajtanak végre. Végül kiderül, hogy a „csavargó” egy író, aki véletlenül tudomást szerzett a gyerekek kalandos vállalkozásáról. Megbeszélte az iskola tantestületével, hogy a gyerekeket elkíséri útjukra, és vigyáz rájuk. Ezen a nyáron a gyerekek megtanulják becsülni a munkát, az őszinteséget, a becsületességet. Tapasztalatokkal gazdagodva térnek haza. Brigádvetélkedő Pásztón a felszabadulási ünnepségsorozat keretében a MEZÖGÉP-gyáregység szocialista brigádjai részére vetélkedőt rendeztek. A brigádok alapos felkészültségét igazolta a politikai, szakmai és munkavédelmi kérdésekre adott sok jó válasz. Teljesítttázikó az Színpompós volt a május elsejei felvonulás Balassagyarmaton. Sokan megnézték a felvonuló erdészeket és azokat a kis házikókat, amit a menetben vittek. Elsősorban a gyermekek kíváncsiskodtak, érdeklődtek szüleiknél, hogyan lehetne egy hasonló „kis házra” szert tenni. A mini esőházakat az Ipolyvia MEZŐGÉP nil menye alapján a Kun Béla, Lovász József és a Bánki Donát Szocialista Brigád jutott a szeptemberben rendezendő középdöntőbe. Ott már más helyi üzemek is bekapcsolódnak a versengésbe. A döntőre december 17-én kerül sor. óvodáknak déki Erdő- és • Fafeldolgozó Gazdaság a balassagyarmati óvodáknak ajándékozta, öt óvoda kapott egy-egy házat és a gyermekek már birtokba vették a kis építményeket. A házikókat, amelyet társadalmi munkában készítettek a vállalat dolgozói, örömmel vették át az óvodáit. Értékük húszezer forint. 15. Zsuzsa fogta az aktatáskámat és kiment. Vakon végeztem, •amit elterveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltottam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa feltépte az ajtót. — Jönnek! — sikoltóttá, és az ablakhoz rohant. — Jönnek! Mögéje léptem, s kikémleltem én is az ablakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallón libasorban lépkedtek az apostolok. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másodfúrómester miért nem volt köztük. Azt azonban rögtön felfogtam, hogy valame- lyikőjük mégis csak megláthatott bennünket, amikor Zsuzsával visszatértünk a házba. És rögtön tudtam azt is, hogy mit akarnak. — Itt maradsz! — mondtam Zsuzsának, és elhagytam a szobát, úgy, ahogy voltam, ingujjban, a félig megkötött nyakkendővel. Ami én rám ott várt, ahhoz illet úgy megjelenni előttük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higyjék egy percig sem, hogy ártatlan vagyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Meglepődtek kissé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem igaz. De én odakiáltottam nekik: — Rajta kezdhetitek! Ettől még jobban megzavarodtak. Csak Flórián maradt magabiztos. Ellépett mellettem,, behúzta mögöttem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt ráfordította. Mindent előre kiszámított, pontosan és megejtő bölcsességgel. Akkor elém lépett, . jobb karját meglendítette és ököllel az arcomba vágott. Az ablakban, ahogy az várható volt, Zsuzsa fölsikított, rohant á konyhába, de csak dörömbölni tudott a zárt ajtón. Én az ütéstől megtánto- rodtam. Nem estem el. hiszen vártam az ütést. Flóri meg várta, hogy visszaütök. Akkor én odakiáltottam a többieknek; — Jöhet a következő! Erre még Flóri sem számított. Hogy így beléjük látok. Egy darabig döbbenten állt előttem, a nagy csendben csak Zsuzsa dörömbölése és sírása hallatszott, aztán Flórián megfordult, és elindult az udvarból kifelé. Keményen, biztosan ütött, éreztem, hogy bal felől dagad az állam. Másodiknak Csiga lépett hozzám. Mennyire sietett! Tenyérrel csapott meg. az aljas, s a pofon jobban égett, mint Flóri ütése. Az öreg Sóvárgó is arcul csapott, de milyen másképp! Jóságosán, némi atyai feddéssel. Szi- kora pimaszul ütött, alattomosan; Bika, mindőnk között a legerősebb, nevetségesen gyengén. Borostás meg szinte megtetőzve — Komám, nekem semmi közöm hozzá, dehát... Utoljára Kicsi lépett elém, a többiek már mind ballagtak kifelé, hunyorított rám egyet, s játékosan vállon boxolt. Az ajtón csendesült a döröm- bölés. bentről Zsuzsa sírása. Odamentem a kúthoz, jó darabig locsoltam magamat a hideg vízzel. Aztán a konyhaajtóhoz léptem és elfordítottam a kulcsot. Nem vártam, hogy nyíljon meg az ajtó. Csak a kapuból fordultam még egyszer vissza. A mozdulatlan ajtó mögött hallgatott az egész ház. — Hát így fest a maga hőse' A park már teljesen besötétedett, a kórházépületek fényei távolból világoltak, de égett a közelben is egy lámpa, annak a fényében láthattuk egymást, s így a szavak nem maradtak személytelenek — Várjon csak! — mondtam. — Eddig semmit sem cáfolt. Azt csinálta, amit előre jelzett: elmondta a maga „igazi” történetét. Erről a társai hallgattak. De ettől még az is igaz lehet, amit ők mondtak el, s amit én írtam meg. — Látom még mindig nem érti! — mondta, makacsul kitartva a maga álláspontja mellett. — Már ne haragudjon! De azzal, hogy ők mindezt elhallgatták, meghamisították azt is. amit elmondtak. Maga szerint a féligazság is igazság? — Az hiszem, itt másról van szó. — Miről? — vágott közbe türelmetlenül mint aki a maga makacsságát szeretné miné) előbb letörve látni. — Értse meg: bennem akkor nem volt szocialista öntudat. Én akkor csak egy szagot-kapott hím voltam, érti? Most nekem kellett közbevágnom. — Nézze! Az emberek általában nem hősök, esetlenek, botlanak, végzik a maguk dolgát, jól-rosszul. Tetteik értékét nem bennük kell mérnünk. Amit helytállásnak szokás ■ nevezni, az rendszerint nagyon kérészéletű valami. Előfordul, hogy egészen jelentéktelen emberek egyszerre valami jelentősét . visznek véghez (Folytatjuk) 4 NÓGRÁD — 1974. július 13., szombat
