Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-12 / 161. szám

f A tervek megvalósulnak • • Üzem- és munkaszervezés a ZIM salgótarjáni gyárában Tömegcikkeket gyártanak a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában. A kapacitás. a technikai színvonal, és nem utolsósorbah a szakember- gárda lehetővé teszi, hogy a hazai piac kielégítésén túl exportra is termeljenek. En- tt-_r nél a gyárnál is alapvető fel- ^drliyezet adat az üzem- és munkaszer­vezés, az eszközökkel, anya­gokkal és a munkaerővel va­ló gazdálkodás hatékonysá­gának növelése. Erről a kér­désről már sokszór tanács­koztak a vállalatnál. Az 1971 decemberi párthatározat után részletes tervet készítettek, amelyben hosszabb időre meg­határozták a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos tennivalókat. Ebben a gazda­ságosság fejlesztése. ennek megfelelő termékstruktúra kialakítása, gyártmány- és gyártásfejlesztés, irányítás, és termelésszervezés egyaránt szerepel. Ezen kívül a meg­levő kapacitás jobb kihasz­nálása. a munkaerő-, bér-, és gessé vált a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg kiala­kítása. Ezek az intézkedések jó alapot teremtettek a ve­zetés színvonalának emelésé­re. A hagyományos gyárrész­legekben .tavaly megszervez­ték a gáztűzhelyek, olajkály­hák gyártását. Ehhez nem­csak a környezeti feltételeket kellett megteremteni, hanem a biztonsági előírásokat ki­egészíteni, és nem utolsósor­ban biztosítani a dolgozók be­gyakorlottságát. A gáztűzhely-szerelőszala­gokat folyamatosan korszerű­sítették. Ez kettős célt szol­gált. Egyrészt a kulturáltabb munka, másrészt a termelé­kenység növelésének lehető­ségeit teremtette meg. A nagycsarnokban és a hagyo­mányos gyárrészlegekben fo­kozatosan fejlesztik a kisgé­készletgazdálkodás. de a költ- pesítést. Pneumatikus csavar­húzó. szegecselő és vibrációs csiszológépek könnyítik a munkát. séggazdálkodás javítására te­endő intézkedéseket is meg­határozták. Feltételek Az eredmények már mér­hetők. Elkészült a gyár bi­zonylati szabályzata. Űj szer­vezeti szabályzatot is kidol­goztak. Meghatározták a dön­tési szinteket, jogköröket. A szerszámgyártás színvonalá­nak emelése alapvető köve­telmény a gyárban, és ezért úgy szervezték át a gyártó­eszköz-gazdálkodási osztályt, hogy egyben a „Dolgozz Hi­bátlanul” munkarendszer első lépcsőjét is megteremtették. A döntési szintek kialakí­tása egy sor szervezeti módo­sítást igényelt. A különböző főosztályok mellett szüksé­A tényleges munkaidő­ráfordítások vizsgálata rend­szeressé vált. Ugyanígy folya­matos a vizsgálat, lően a normakarbantartás. A KGMTI-nek adtak megbí­zást. hogy az öntöde fejlesz­tése keretében a Wafomatt PFA—4 típusú berendezés beruházási programját elké­szítsék. Létszámfelmérést vé­geztek. és így az öntödében és a nagycsarnokban jelentős létszám-átcsoportosítás lehetővé. vult az anyagelszámoltatás, kevesebb az utalvány, és idő­megtakarítást értek el a mun­kabeírásnál. és bérelszámolás­nál. Az információáramlás gyorsítása érdekében az anyagbeszerzést, -gazdálkodást, anyagkönyvelést és a leltáro­zást összevonták. Ezzel a készletgazdálkodás javult. A félkészkönyvelés ma már lyukkártyás rendszerben tör­ténik. Ennek előnye, hogy bevezethették a napi vétele­zések rendszerét. Sokat se­gítene Viszont, ha lenne Sal­gótarjánban egy korszerű adatfeldolgozási központ, mert az információáramlást las­sítja, hogy az adatfeldolgozás Budapesten történik. A különböző szervezési in­tézkedések kedvezően hatot­tak a gyár egész gazdálkodá­sára. A termelékenység pél­dául jelentős termelésnöve­kedést eredményezett. 1972- ben a termelésnövekedés csaknem 94 százaléka szár­mazott termelékenységből. Ta­valy 88 százalék, és az idén is ilyen arányra számítanak. A vállalat nyeresége, és ex­port árbevétele évről évre növekedett. Mindez természe­tesen hozzájárult a dolgozók jövedelmének növekedésé­Együtt a munkásokká! hez. Az elmúlt két év alatt technológiai felül- például 12 százalékkal emel­és ennek megfele- kedett a ZIM salgótarjáni gyárában a munkások átlag- jövedelme. Több intézkedés történt a dolgozók munkakö­rülményeinek javítására. A szerelőszalagok mellett a DEXION-Salgó-elemekből ké­szült előkészítő polcok javí­tották az anyagtárolást, köny- nyítették a fizikai munkát. A vált vagonkirakodás gépesítése autódaruval. rakodógéppel, dömperekkel nemcsak a fizi­kai munkát csökkentette, de kocsiálláspénzben is megtaka­rítást eredményezett Az ügyvitelszervezésben is vannak jelentős eredmények. A gyártmányok azonos alkat­részeire vonatkozó utalványo­kat összevonták. Ezzel ja­A lakosság ellátásának javítására Zöldségtermesztés és -értékesítés A megyei tanács mezőgazda- kedvezőbb fogyasztói áron. sági és élelmezésügyi osztálya Sajnálatos, hogy a vállalat — mezőgazdasági nagyüze- szezonidőben nem tud az ér­mek. és a forgalmazó szervek tékesítésbe a jelenleginél na- bevonásával — megtárgyalta gyobb mértékben bekapcso- a megye zöldség-gyümölcs lódni. ellátásának helyzetét. A falusi lakosság ellátásá­A tanácskozáson részt vevők nak javítása — az igények megállapították; megyénkben egyre magasabbak — elsősor- az egy főre jutó zöldségfo- ban az ÁFÉSZ-ek feladata, gyászt ás — amely 87 kilogram Árualapjuk bővítésére a helyi — meghaladja az országos át- termelés kiszélesítése a legjobb tagot! Ez a mennyiség, amit lehetőség, fgy a házikerteket csak jelentős társmegyei be- a jelenleginél intenzívebben szerzéssel lehet biztosítani, — kell a zöldségtermelés szolgá- az egyébként magas élelmi- latéba állítani. Jó példával szer-fogyasztási színvonalon be- szolgált ez évben a pásztói lül — az igényeket még min- ÁFÉSZ. Segítségével 2500 dig nem elégíti ki. négyzetméteren fóliatermesztő A termelés gondjai közis- szakcsoport alakult. Nagymér- mertek. Kevés a munkerő, hi- fékben elősegítették a körzet ányoznak a gépek, a termeié- ellátási színvonalának javulá­si költségek növekednek. En- sát. A többi ÁFÉSZ még nem nek ellenére a szervezett zöld- érezte át a feladat jelentősé- ségellátás, az üzlethálózaton gét, így az erejéhez mért tá- keresztül történő értékesítés mogatást sem adta me# a kis- mennyisége évről évre emel- árutermelőknek, kedik. 1972-ben 495 vagon, A kedvezőtlen időjárás át­1973-ban 527 vagon volt a bol- meneti nehézséget okoz a tér­ti forgalom. A vállalatok 1974- melésben és forgalmazásban, re 582 vagon áru forgalmazd- Ezzel együtt a kormányhatá­sát tűzték célul. rozat hatására az idei zöld­A zöldségellátásban, az árak ségellátás várhatóan mégis alakulásában meghatározó sze- kedvezőbb lesz az elmúlt évi- repe ván a MÉK-nek, amely nél. A primőrellátás a terve- a kiskereskedelmi árualap két- zettnél jobban alakult. Növe- harmadát biztosítja. Ezzel a kedett a más megyéből törté­mennyiséggel a saját bolti érté- nő behozatal, de a termelés- kesítésen kívül 50 százalékban ben egyre nagyobb arányt az ÁFÉSZ-ek, 25 százalékban képviselnek a megye termelő- az Élelmiszer-kiskereskedelmi szövetkezetei is. A kereslet-kí- Vállalat forgalmát is fedezi, nálat egyensúlyának biztosítá- A Tárcaközi Zöldség-Gyü- sával a fogyasztói árak is ked- mölcs Bizottság titkárának ér- vezően alakultak. Több cikk- tékelése szerint a MÉK szolid bői 10—20 százalékkal olcsób- árpolitikát folytat. Bekapcso- ban lehetett vásárolni, mint ta- lódik a központi kereskedelmi valy. akcióba. Az ellátás javítása az eladó Összességében a közepesnél és a vevő közös érdeke. Ehhez jobb a vállalati munka, de a korábbinál szervezettebb sok a javítani való. Elsősorban munkára, céltudatos piaci ma- az ellátás minőségének javító- gatartásra, a kereskedelmi sa érdekében. Kedvező a ta- módszerek javítására kell tö- ■>asztalai az Élelmiszer-kiske- rekedni. A cél csak egy lehet: ■askedelmi Vállalat tevékeny- a lakosság részére folyamatos, sigéről, amely főleg a primőr- jó minőségű, megfelelő árszín- időszakban forgalmaz zöldség- vonalú zöldség-gyümölcs ellá- Eéléket jelentős mennyiségben tás biztosítása! és jó minőségben, valamivel Kurucz Miklós Hálóterv A szervező munka kereté­ben a termelés ütemességé­nek biztosítására hálótervet készítettek. A speciális fel­adatok megoldására szakbi- zotságokat alakítottak. Ezek­nek a munkáját a DH inté­ző bizottság fogja össze. A gyár üzem- és munkaszerve­zési tanácsa célul tűzte, hogy a GYGO szervezésénél szer­zett tapasztalatok birtokában fokozatosan, a gyár egész te­rületére kiterjeszti a DH- munkarendszert. A szervezők dolgoznak a nagycsamoki gyártásirányítás, illetve elszá­moltatás problémáinak meg­oldásán. A középgépes terme­lési rendszer további korsze­rűsítésére készülnek. Az üze­mek alkatrészellátásának ja­vítása a folyamatos termelés megvalósítása még sok szer­vezési feladatot jelent. Az üzem- és munkaszervezés ed­digi tapasztalatai bizonyítot­ták, hogy érdemes munkát, energiát fektetni e célok el­érése érdekében. Molnár István A t-í»i*x7or»£cfr»| a valóra váltásig nagy It-rve^CMUI szerepe van vala­mennyi gazdasági egységnél az üzemi demok­ráciának. Ahol a munkás számára biztosítják a véleményezés lehetőségét, igénylik javasla­tát, ott erősödik a tulajdonosi szemlélet, a tervek valóra váltásáért érzett felelősség. So­kat tettek ezért az utóbbi időben a Nógrádi Szénbányák kisterenyei építési üzemében. A vezetők tudják; minden munkásjavaslat jól jön amikor a végleges tervet alakítják. A szerződéskötések előtt is igénylik az üzemré­szek véleményét és ezzel a határidőkért való felelősséget erősítik. Az üzemi demokrácia érvényesülésében az információnak nagy a jelentősége. A termelé­si tanácskozások, a szocialista brigádvezetők értekezlete olyan fórumok, amelyeken széles körű tájékoztatást adhatnak a vezetők és vé­leményt mondhatnak a munkások. Mindez önmagában kevés lenne. A rendszeres üzem- látogatás, a munkahelyi véleménycsere, köl­csönös informálódás legalább ennyire fontos és hasznos. A kisterenyei üzemben a véleményeket, ja­vaslatokat rendszeresen elemzik. Van amit azonnal megvalósítanak, és nem egy javaslat az intézkedési tervet gyarapítja. Számos mű­szaki-technológiai javaslat szolgálta a fejlő­dést, a termelékenység növelését, a biztonság fokozását. Ezekért az erkölcsi elismerés mel­lett az anyagi ösztönzés lehetőségével is él­tek, úgy a faipari, mint az építészeti részleg­nél. A munkásjavaslatok lehetővé teszik pél­dául, hogy hatékonyabb bérezési forma kiala­kítására törekedjenek. Az anyagi ösztönzők helyes alkalmazását, végső soron csak a mun­kásokkal közösen valósíthatják meg. A kong­resszusi verseny során ez a kölcsönös köte­lezettségvállaláson keresztül érvényesül. A verseny nyilvánosságát még nem tartják ki­elégítőnek és javítani akarják. A heti értekezletek rendszere is jó szolgá­latot tett az üzemi demokrácia erősítésében. A különböző ' részlegek önállóságának, jogá­nak és hatáskörének erősítésével a felelősség is nagyobb lett. A munkahelyi vezetőkkel va­ló heti értekezlet az információ mellett az ellenőrzésre, számonkérésre is alkalom. A gondok, problémák megoldása közös vélemé­nyek alapján sokkal egyszerűbbé válik. Az üzemi négyszög biztosított. Általában elvi viták alapján kristályosodnak ki a fel­adatok. Az egyes részlegeknél azonban ez még nem érvényesül eléggé. Még sok a tenni­való, hogy a kisebb egységeknél is partnerek­ként tárgyaljanak meg minden olyan kérdést, ami közös állásfoglalást kivár.. Az üzemi demokrácia különböző fórumain az utóbbi időben mind többen kérnek szót és mondanak véleményt. Ez abból fakad, hogy látják javaslataik valóra váltását. Érzik, hogy szavuknak súlya van. A faipari részlégnél megvalósult a javasolt technológiai módosí­tás. Nem hiába bírálták a szociális ellátott­ság hiányát sem. Több intézkedés történt. A vezetőkkel szemben alapkövetelmény, hogy ne hagyjanak megválaszolatlan egyetlen kér­dést sem. A kisterenyei üzemnél 43 szocialista brigád dolgozik. A vezetők szerint jelentős erőt kép­viselnek ezek a brigádok. Nemcsak a terme­lésben lehet rájuk számítani, hanem az üze­mi élet valamennyi kérdésében. Az üzem- és munkaszervezésben, az élet- és munkakörül­mények alakításában csakúgy segítenek, mint a jó munkahelyi légkör kialakításában. Nyíl­tan, közvetlenül és mind nagyobb hozzáértés­sel mondanak véleményt, Van javaslatuk, amit nem nélkülözhet a vezető. Az üzemi demokrácia érvényesítésének szé­les területe van. A lehetőségek felsorolása hosszadalmas lenne. Van egy sor, rétegeket érintő kérdés is. A nőkkel, fiatalokkal kap­csolatos kérdések. Az ifjúsági parlament al­kalmából például 84 fiatal közül 26 kért szót. Igen értelmesen politizáltak a fiatalok. Mert tulajdonképpen ezt tették a véleménynyilvá­nítással, a számos javaslattal. Ezek közül már sok megvalósult és ez egyben a kölcsö­nös bizalmat erősíti. A ~ nfnhKí időben egyértelműen nej uiuujlfi megállapítható a kiste­renyei üzemnél a demokratizmus erősödése. Ez anyagi erővé válik és a javuló termelési eredményekben tükröződik. A munkahelyi légkör változásából adódik az a felismerés is, hogy tennivaló még nagyon sok van. Ez az ami újabb tettekre, módszerek keresésére, ki­alakítására ösztönöz. B. .1. talokat. Most pedig lássuk mi a tényleges helyzet. Az idei tanévben az 1974- ben vagy régebben érettségi­zettek közül a műszaki egye­temekre nagyjából kereken Értelmiség a mezőgazdaságban A közvéleményben a mező- meken és főiskolákon. Ezek gük. Kell még például köz- gazdasági értelmiséggel kap- hetven százaléka bejelentette, gazdász, jogász, építészmér« csolatban makacsul tartja hogy közvetlenül a gyakorlat- nők stb., vagyis olyan szak­magát néhány nézet. Ezek: a ban vállalt állást. Egy részük ember, akit más egyetemeken, mezőgazdasági jellegű egyete- nem jelentett be semmit, de főiskolákon képeznek ki. Ilyen mekre és főiskolákra már kö- bizonyos, hogy ebből a rész- szakemberekhez hozzájutni zepes végzettséggel is könnyű bői is számosán mentek téesz- azonban rendkívül nehéz, bejutni, mert kevés a jelent- be, vagy állami gazdaságba, egyszerűen azért, mert ezeken kező; egyes téeszekben azért Kimondhatjuk tehát, hogy a az egyetemeken nem számol - nincs agrármérnök, mert a végzős mérnökök nem félnek nak a - mezőgazdaság igényei- végzett fiatalok nem akarnak sem a gyakorlattól, sem a vi- vei. vidékre menni, ^ inkább elhe- déktől. Ehhez persze hozza- Nem tartozik szorosan ide, lyezkednek városban, más járul, hogy kereken kétszer de meg kell említeni, hogy a szakmában. A dolgon úgy le- annyi állást hirdettek meg, mezőgazdaságnak egyre na- hetne segíteni, ha speciális mint ahány végzős hallgató gyobb része van az értelmi- szakmákra képeznék ki a fia- volt. ség foglalkoztatásában. 1963­A gyakorlatban való elhe- ban az országban dolgozó lyezkedést a biztató kilátáso- diplomások 17,3 százaléka kon túl még két tényező se- dolgozott az iparban és mind- gíti. Egyik, hogy a hallgatók össze 4,4 százaléka a mező­túlnyomó része vidéki gyerek gazdaságban. 1971-ben már és a megyei vezetők már ta- 19,8 százalék az iparban, és , ,. nulmányaik során is foglal- 8,8 százalék a mezőgazdaság­ketszer annyian jelentkeztek, hoznak velük, megmutatják ban tehát az arány nyolc ev mint ahany férőhely van- Ez- nekjk a várható lehetőségeket, alatt megduplázódott, zel szemben a mintegy ketezer A masik> h a hallgatók Kell-e mezőgazdasági szak- mezogazdasagi egyetemi es nPc?VVpn „ázaiéka társadalmi k f . e 0gai, S • főiskolai férőholvre töhh mint ne§yven szazaiéira társadalmi embereket speciális palyara toiskoiai teroneiyre több mint ösztöndíjas. Ök kötelesek ab- Kiképezni"' A vita még tart ötezren jelentkeztek A je- ban üzemben munkát vál- de sokkal’erlebbnek tűnik az lentkezes aranya tehat lényé- , , ■ „mplv a7 a„Wnrlnw efoseD , mint a mő. ,a™ely az ösztöndíjat az álláspont, amely szerint folyósította. Ezt a rendszert nem. A mezőgazdasági pálya sokan bírálták, mondván, már most is meglehetősen hogy előfordulhat: a hallgató tagolt. Tavaly például az tovább akar tanulni, vagy a egyetemeken (a főiskolák küldő üzemnek nem is lesz nélkül) 708-an végztek. Kö- fiatal vészelt a mezőeazdasá- rá szükséS.e- Mindkét aggoda- zöttük csak 317 volt az ag­gi pályára felkészítő egyete- lom helFtall° volt- ma azon~ rármérnök, tehát régi fogai- gi palyara felkészítő egyete ban a hely2et már nem me_ malnk szerint t>agronómuj|» rev. Ha a hallgatót egy téesz A többiek pedig: 142 mező- ,.pénzelte”, de egy állami gazdasági gépészmérnök, 125 gazdaság akarja alkalmazni, kertészmérnök, 57 állatorvos akkor lehetőség van arra, és 67 erdőmérnök, hogy az állami gazdaság visz- szatérítse a téesznek a folyó­sított ösztöndíjat. Ha pedig a téeszben nincs alkalmas mun­kahely, akkor lehetőség van arra, hogy a hallgató a járá­son, vagy a megyén belül más téesznél helyezkedjen el. Sok-e a mezőgazdasági ér­telmiségi vagy kevés? A vá­lasz egyértelmű: kevés. 1971- es felmérés szerint a téeszek­ben 14 ezer felsőfokú végzett­séghez kötött munkakörből 2900-at olyan ember töltött be, akinek csak nyolc általá­nos iskolai végzettsége volt. A helyzet azóta javult, de ma a az gesen magasabb, mint szaki egyetemeken. Ez tehát az érdeklődés pálya iránt. És mekkora érdeklődés, a gyakorlat, „vidék” iránt? Tavaly 1740 Pataki dinnyések: Tóth Béla és felesége, valamint Erdélyi László és felesége, a pataki Kossuth Termelőszövetkezet tagjai, hosszú évek óta — P utak határában — dinnyét termelnek. Kora tavasztól, amíg a dinnye be nem érik, földbe vájt kunyhók biztosítják részükre az otthoni. Fotó:-tj­A túlságosan szűk szakmá­ra képzéssel óvatosan kell bánnunk. Szarvason például folyik öntözőmérnök-képzés, Budapesten pedig volt kisál­lattenyésztő kar. Ezeket a hallgatókat azonban nem volt könnyű elhelyezni, mert öt évvel előre nagyon nehéz volt megsaccolni, hány öntöző­mérnök vagy hány kisállat­tenyésztő kell. Ezt az utóbbi kart meg is szüntették. Szarva­son viszont teljes növény­termesztő-képzést kapnak a hallgatók és ehhez adalék­ként az öntözést. Kétségtelen, hogy a jövőben sem megnyugtató. Kel) tehát eSTre több, szüli területre a szakember és nem fognak specializált szakemberre lesz csalatkozni azok sem, akiket szükségünk. A zártrendszerű most vesznek fel az egyetem- növénytermesztés, az ipar- re. szerű állattenyésztő telepe!:, a Külön problémát okoz, hogy közös vállalkozások stb. a mezőgazdasági üzemeknek mmd speciális munkaterüle- nem csupán mezőgazdasági ^ek. szakemberekre van szüksé- Földcáki Béla NÓGRÁD - 1974, július 12., péntek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom