Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)
1974-07-31 / 177. szám
Lassan félidejéhez közeledik az aratás. A szeszélyes időjárás miatt megfeszített erővel dolgoznak az emberek és a gépek. A kombájnokról gépkocsikra, vontatókra ömlik a gabona, megtelnek a raktárak. Jó az idei búzatermés. Kuli-sár József felvétele Flóra szappan és kazettás magnó Változik a termékszerkezet Napjainkban havonta any- nyi hűtőszekrény készül, mint a hatvanas évek első felében egész esztendőben. A porszívók csillaga halványult a vásárlások. egén, az olajkályháké — üstökösként tört a magasba — sem ragyog olyan fényesen, mint korábban. S ez csak három a hazánkban előállított több, mint egymillió főbb termék közül. Hasonló „fényjelek” szinte minden iparterületről érkeznek, hiszen tavaly ugrásszerűen növekedett á megnetofongyár- tás — nyolcvan százalékkal, mert hódít a kazettás megoldás —, a félvezető eszközök termelése, de kevesebb vasúti személykocsi, tehergépkocsi, fúrógép került ki az üzemekből. Vannak átmeneti megtorpanások — kül- vagy belföldi megrendelés híján például' —, s akadnak véglegesen eltűnő termékek. Ki hord ma flórharisnyát, ki mos Flóra szappannal, ki visel posztókabátot ? TÖBB, MAJD JOBB 'Miért, hogy néhány éve egyre többet hallani a gyártmánycserélődés növekvő szerepéről? Mert ez a gazdasági növekedés az emberi életkörülmények átalakulásának természetes kísérője, s egyben feltétele. Mert igényeink mennyiségi kielégítése után a minőség kerül az élre. A villamosiparr gépek és készülékek • gyártásában az összes értékesítés 7,8 százalékát tették ki az elektromos közszükségleti cikkek 1968- ban, arányuk 1972-re 16,4 százalékra emelkedett. Az ülőbútorok több, mint háromnegyede műanyaghab kárpittal készül ma, néhány éve csak 35 —40 százaléknál tartott ez a részarány. Volt idő, amikor — a gazdaságfejlesztés extenzív szakaszában — a hangsúly a mennyiségi többre helyeződött. Ezt követelte a kielégítetlen belső piac, a beruházások nagy üteme, s nem kevésbé a baráti szocialista országok hozzánk hasonló helyzete. A hatvanas - évek második felében új vonások kezdtek kirajzolódni. A fogyasztók igényeit mennyiségileg a termelés lényegében kielégítette, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése egyre inkább igazodott a nemzeti jövedelem növekedéséhez, a KGST-or- szágok piacai a hagyományos cikkekből ugyancsak telítődnek. Hiány mutatkozik korszerű, új árukból, valamint speciális termékekből. Aki eladni akar, s ráadásul jól eladni, annak ilyen termékekkel kell piacra lépnie. A VÁLLALAT ÜGYE Minőségben, választékban a vásárló, a felhasználó egyre többet követel. Az igények kielégítését — éppen azok sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag megtervezni, elrendezni, a vállalatokra hárul ez a feladat. Ugyanakkor bizonyos területeken az állam viszi továbbra is a vezető szerepet, a központi fejlesztési programok segítségével. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalatok önálló gyártmányfejlesztési joga helyes. Elősegítette a vállalati magatartás változását a termelők és a felhasználók, fogyasztók közvetlenebb kapcsolata, a kül- és belföldi, valamint a termelői árak eltérésének mérséklődése, a fejlesztési alapok fölhasználásában elvezett önállóság. Mindezeknek köszönhetően gyorsult a gyártott termékek cserélődése, vagyis a régi típusok helyére mind gyakrabban újak lépnek; a nemzeti és a vállalati jövedelem növekedésének egyik fontos tényezőjévé lépett elő a gyártmányszerkezet változása. A jobbért, korszerűbbért többet lehet kapni a piacon, ami egyaránt jó a vállalatnak és az államkasz- szának. A VÁSÁKLÓ HASZNA Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződjünk a termékváltás előnyeiről. A szintetikus anyagból, kötött-hurkolt eljárással készült felsőruházati áruk többségé néhány éve még külföldről származott, borsos áron. Ma bő a választék belföldi cikkekből, egyes termékekből az árak is szolídabbak. Szinte már természetes, hogy a bútorok túlnyomó része — 95 —96 százaléka — poliészter fényezéssel hagyja el a gyárat; könnyen kezelhető, lemosható, a szennyeződések nyom nélkül eltüntethetők. A textilhordozós habosított műbőr éppúgy anyagául szolgál táskáknak, mint ruháknak... Hasonló a példatár a nem fogyasztási cikkek esetében szintén, hiszen a számítás- technika elterjesztése, s vele együtt a hazai gyártás megteremtése ugyanolyan útjelző, mint az autóbusz-termelés növekvő részaránya a közlekedési eszközök gyártásában. KÖZÖS ÉRDEKEK Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, eseteket az eredmények mellett. Így egyebek között azt, hogy a gépiparban az utóbbi két esztendőben mérséklődött az először gyártott termékek aránya, csekély az utoljára készítetteké, azaz nyúlik az amúgyis túlzottan tág gyártmányskála. Szólhatnánk a hiánycikkek keletkezésének idevágó okairól, az ipar és a kereskedelem civakodásának a gyártmányfejlesztésre kiható, senki által nem kívánt következményeiről, de a hangsúly mégis a kezdeti eredményeken, az álló helyzetből a mozgásba lendülésen van, amelynek gyorsítására még bőven rendelkezünk energia- tartalékokkal. Mészáros Ottó Tömegpropagandánk ismertesse, magyarázza a párt politikáját Dr. Szomszéd Imre, a salgótar áni járási pártbizottság titkára válásiéi Hírt adtunk arról, hogy az elmúlt héten tanácskozást tartottak a salgótarjáni járás propagandistái. Ezen a beszélgetésen sok szó esett a párt tömegpropaganda-mun- kájának elmúlt oktatási idejének tapasztalatairól, de beszéltek az idei feladatokról is. A tanácskozás után munkatársunk nyilatkozatot kért df. Szomszéd Imrétől, a salgótarjáni járási pártbizottság titkárától. — Kérjük, foglalja össze az 1973/74-es oktatási évben végzett munkát! — A párt járási végrehajtó bizottsága korábban értékelte a munkát. Végrehajtó bizottságunk megállapította, hogy ez oktatás szervezése, lebonyolítása a középtávú propagandatervnek, és az éves tervben foglaltaknak megfelelően történt. Az oktatás jobban kapcsolódott a pártmunka más területéhez, hatékonyan segítette a párt előtt álló országos és helyi feladatok megoldását. Elősegítette a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének megteremtését. Lehetőséget adott arra, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb megyei és járási párthatározatokat, s segítette azok végrehajtását. Kiemelt módon foglalkoztunk a szemináriumokon a gazdaságpolitikai kérdésekkel, az összefüggések magyarázásával, figyelembe véve az üzemi, területi sajátosságokat, gondokat. Nagy gondot fordítottunk az életszínvonal-, ár-, bérpolitikai intézkedések magyarázására. — Milyen oktatási formákon folytatták a továbbképzést? — Az oktatási formák megválasztása az alapelveknek megfelelően történt. Hasznosnak bizonyult, hogy a párttisztségviselők egy része a pártirányítás és pártélet kérdései című tanfolyamon tanult. Ipari üzemeinkben népszerű formának bizonyult a gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyam. Az új párttagok tanfolyama, főleg az elmúlt évben a pártba felvett dolgozók és a jövőben párttagnak tervezetteknek adott gazdag ismereteket. Eredményesnek bizonyult a társadalmi és állami élet kérdései, valamint a kulturális kérdések című tanfolyamok munkája is. A káderképzéssel összefüggő feladatok megvalósítása érdekében a marxista—leninista esti középiskolán tíz osztályt szerveztünk, ahol több mint kétszáz hallgató vizsgázott. Ha már a számoknál tartunk, elmondom, hogy az elmúlt oktatási évben a tömegpropaganda tanfolyamokon csaknem ötezer-négyszáz fő tanult, a hallgatók hatvankét százaléka párttag. A párttagok aránya növekedett. — Hogyan ítéli meg a propagandisták tevékenységét? — A pártoktatás sikerét nagyban befolyásolta a propagandisták munkája. Az, hogy az oktatási évet sikeresen zárhattuk, a propagandisták jó munkájának köszönhető. Járásunk propagandistáinak többsége bebizonyította, hogy alkalmas ennek az igen nehéz, de szép feladatnak az ellátására. Itt említeném meg, hogy eredményesen fejlődött a propagandisták módszertani tevékenysége. A legtöbb oktatási formán például térképet alkalmaztak, vagy diafilmet használtak a szemléltetésre. Egyes helyeken esetenként mozgófilmet is vetítettek. Egy-egy helyen bevezették a „szellemi totó” formájában történő számonkérést. Ez az új módszer, amelyet máshol is javasolunk bevezetni, eredménnyel járt. — Miben határozza meg as 1974/75-ös oktatási év feladatait? — A továbbiakban is feladat, hogy tömegpropagandánk ismertesse, magyarázza, segítse megértetni a párt politikájának elvi alapjait, segítse a határozatok végrehajtását. Az a véleményünk, hogy jobban vegye ki részét a X. kongresszus határozatainak végrehajtásából. Segítse a negyedik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Járuljon hozzá hazánk felszabadulásának 30. évfordulója méltó megünnepléséhez, erősítse a meggyőződést a szocializmus erejében és szilárdságában. A párttisztségviselők tömeges és színvonalas politikai képzésével segítse a pártélet fejlesztését, a pártszervezetek politikai erejének és tömegkapcsolatainak fejlesztését. A tömegpropaganda vegyen részt a XI. kongresszus ideológiai, politikai előkészítésében és határozatainak ismertetésében. Erősítse az osztály - szemleletet, a mai építőmunkánk forradalmi jellegének sokoldalú bemutatását. Reális szemléletet alakítson ki társadalmi valóságunkról. Növelje a kézséget a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus védelmére. Fejlessze a közösségi széliemet és magatartást. A felsoroltakból látható, hogy a jövő évi propaganda- feladataink az előző évinél nehezebbek, sokrétűbbek lesznek. Ezért felhívjuk a propagandisták figyelmét arra, hogy munkájukat a helyi vezetőséggel közösen és egyetértésben szervezzék. Vegyenek részt a közeljövőben kezdődő tanfolyamokon, felkészítőkön, hiszen azok segítik munkájukat — mondotta befejezésül dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára. Somogyvárí László Közösségi emberek , A Zrínyi-brigád Szécsényben Zúg a gép, mindenki végzi munkáját, a verejtékező arcokra fűrészpor tapad. A brigádvezető egy percre megállítja a gépeket, s odaszól munkatársainak: — Gyerekek, holnap véradás lesz, úgy intézzétek dolgaitokat, hogy mindenki részt tudjon venni. A közlést mindenki tudomásul veszi. Másnap az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepének Zrínyibrigádja a szabadságon levők kivételével együtt ment vért adni. — Nálunk ez természetes — állítja a brigádvezető. — Mucsinai Tibor, Oravecz István, Markó Mihály hathét alkalommal adtak már vért. — Nemcsak ez, hanem a társadalmi munka egyéb területei is természetesek a brigádban. Ezt tanúsítják a brigádnaplóba jegyzett kö- szonősorok. Terjed az öntözés Új vízlépcső a Sebes-Körösön A Tisza völgyében sok gondot okoz a vízellátás két véglete, az árvíz és a vízhiány. E problémák megoldásának fontos eszköze a vízlépcsők rendszerének kiépítése, az úgynevezett folyócsatornázás, amely az árhullámokkal érkező bőséges vízkészlet egy részét nem engedi haszontalanul eltávozni, hanem tárolja a szűkebb időkre. A Tisza- völgyi vízgazdálkodás egyik összefüggő körzete a Körösök völgye, ahol a bökényi, a bé- késszentandrási és a békési vízlépcső már megépült, s most készítik elő a következőket, a Sebes-Körösre tervezett körösladányi vízlépcső építését. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőinek értekezlete most áttekintette az előkészületi munkákat és intézkedésére a szükséges egyeztetések után rövidesen előterjesztik jóváhagyásra a beruházási javaslatot, hogy lehetőleg még az idén hozzáfoghassanak az építési munkálatokhoz is. A tervezési koncepció három építési ütemet irányzott elő. A legfontosabb a billenőtáblás duzzasztómű megépítése, s ezzel összhangban Szeghalom térségében a duzzasztással érintett töltések megerősítése és a belvízi főművek fejlesztése, amelyre egyébként is sor került volna. A második építési ütemre javasolták a Körös-völgyi vízkészlet és az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében két nagy víztároló létesítését, végül az építés utolsó szakaszában a hajózási lehetőségek feltételeinek megteremtését. Az új vízlépcső legfontosabb feladata, hogy a Sebes-Körösön, a Berettyón és a Keletifőcsatornán érkező víz gazdaságosabb elosztását, felhasználását segítse. Az első építési ütemben elvégzett mintegy hároméves munka már lehetővé teszi, hogy megkezdjék a Sebes-Körös duzzasztását. s a folyó medrében tartalékolt víz felhasználására alapozva a nagyüzemi gazdaságok újabb 2500 hektáron rendezkedjenek be a rendszeres öntözésre. A brigád tagjai társadalmi munkában végeztek ki- sebb-nagyobb javítást az áltáluk segített óvodában. — Gyermekeink otthonát szépítjük, nekik készítjük a különböző játékokat — magyarázza Ocsovai Béla. Czine Mária, a brigád legfiatalabb tagja mindig ott van, ahol a brigád a közösségért dolgozik. Ebben az akcióban is részt vett. Azt mondja: — Én sem akarom kihúzni magam a közösségi munkából. Amikor Béla a mi gyerekeinkről szól, valóban annak tekintjük őket, mert védnökséget vállaltunk az 1. számú óvoda fölött. Érdemes tovább lapozgat- . ni a naplóban. Hiteles adatok árulkodnak a brigád önzetlenségéről. Ebben az övben eddig 471 óra társadalmi munkát végeztek. Ebből két nap az Egy nap Szécsényért mozgalomra esik. Ezeket hivatalosan jegyezték fel. Ezenkívül, ha a szükség úgy kívánja, akkor másutt is segítenek. A brigád egyik tagja, Derko- vics Istvánná építkezik. Neki megyünk segíteni — újságolja a brigádvezető. A tanulásban is követendő példát mutatnak. Szkle- nár Istvánná a gimnázium esti tagozatára jár, Mendel Bertalan pedig faipari technikumba. Meglepő, hogy a 22 tagú brigádban milyen nagy a korkülönbség A legfiatalabbak 18 évesek, Holec? néni pedig már túl van a hatvanon. Együtt jár a fiatalokkal. soha nem hivatkozik korára. Amikor az óvodai társadalmi munkáról volt szó. a következőket mondta: — Nekem is érdekem. hogy szebb legyen az óvoda, mert odajár a kisunokám. Meg aztán én 1» brigádtag vagyok, így hát nekem is kötelességem mindenben részt venni. A brigád tagjai együtt járnak moziba, színházba, együtt szórakoznak. A ráró- si kirándulásra a családtagokat is magukkal vitték. Bekapcsolódnak az üzem, valamint a község sportéletébe. Ha valaki beteg, azt meglátogatják. Együtt tud. nak örülni egymás sikereinek. Most Herczeg Lászlóné házszentelőjére készülnek. A brigádnak van egy kis pénze. — Pluszmunkát válla- lunK. az ezért kap.,,.. ,sszeg mindig a közösbe kerül — mondja Micsinai Tibor — A közös kasszába tesszük a kapott jutalmakat is. így hát mindig van négy-ötezer forintunk. Ebből az összegből veszünk ajándékot beteg múnkatársainknak. A nőnapon ebből a pénzből vásároltunk ajándékokat az öregek napközi otthonának — folytatja a brigád vezető. Tovább lapozva a brigádnaplót. az egyik oldalán az áll: ..Pártunk XI. kongresz- szusa tiszteletére vállaljuk, hogy termelési tervünket két százalékkal túlteljesítjük, több kommunista műszakot tartunk, segítjük a kábelüzemben létesülő szociális épület mielőbbi elkészítését. Az előbb említett pluszmunkákkal kívánunk hozzájárulni ehhez a nagy eseményhez. Ily módon szeretnénk kifejezni egyetértésünket és támogatásunkat a oárt politikájával”. — Ez a mi hitvallásunk, így összegezhetem a kollektíva véleményét gondolatát — hangsúlyozza a brigádve- ’ető. Sz. F. NÓGRÁD - 1974. július 31., szerda V
