Nógrád. 1974. július (30. évfolyam. 152-177. szám)

1974-07-31 / 177. szám

Lassan félidejéhez közeledik az aratás. A szeszélyes időjárás miatt megfeszített erővel dolgoznak az emberek és a gépek. A kombájnokról gépkocsikra, vontatókra ömlik a ga­bona, megtelnek a raktárak. Jó az idei búzatermés. Kuli-sár József felvétele Flóra szappan és kazettás magnó Változik a termékszerkezet Napjainkban havonta any- nyi hűtőszekrény készül, mint a hatvanas évek első felében egész esztendőben. A porszí­vók csillaga halványult a vá­sárlások. egén, az olajkályhá­ké — üstökösként tört a ma­gasba — sem ragyog olyan fé­nyesen, mint korábban. S ez csak három a hazánkban elő­állított több, mint egymillió főbb termék közül. Hasonló „fényjelek” szinte minden iparterületről érkeznek, hi­szen tavaly ugrásszerűen nö­vekedett á megnetofongyár- tás — nyolcvan százalékkal, mert hódít a kazettás megol­dás —, a félvezető eszközök termelése, de kevesebb vasúti személykocsi, tehergépkocsi, fúrógép került ki az üzemek­ből. Vannak átmeneti megtor­panások — kül- vagy belföl­di megrendelés híján például' —, s akadnak véglegesen el­tűnő termékek. Ki hord ma flórharisnyát, ki mos Flóra szappannal, ki visel posztóka­bátot ? TÖBB, MAJD JOBB 'Miért, hogy néhány éve egyre többet hallani a gyárt­mánycserélődés növekvő sze­repéről? Mert ez a gazdasági növekedés az emberi életkö­rülmények átalakulásának természetes kísérője, s egyben feltétele. Mert igényeink mennyiségi kielégítése után a minőség kerül az élre. A villamosiparr gépek és készülékek • gyártásában az összes értékesítés 7,8 százalé­kát tették ki az elektromos közszükségleti cikkek 1968- ban, arányuk 1972-re 16,4 szá­zalékra emelkedett. Az ülőbú­torok több, mint háromnegye­de műanyaghab kárpittal ké­szül ma, néhány éve csak 35 —40 százaléknál tartott ez a részarány. Volt idő, amikor — a gaz­daságfejlesztés extenzív sza­kaszában — a hangsúly a mennyiségi többre helyező­dött. Ezt követelte a kielégí­tetlen belső piac, a beruházá­sok nagy üteme, s nem ke­vésbé a baráti szocialista or­szágok hozzánk hasonló hely­zete. A hatvanas - évek máso­dik felében új vonások kezd­tek kirajzolódni. A fogyasztók igényeit mennyiségileg a ter­melés lényegében kielégítette, a fogyasztás és a felhalmozás növekedése egyre inkább iga­zodott a nemzeti jövedelem növekedéséhez, a KGST-or- szágok piacai a hagyományos cikkekből ugyancsak telítőd­nek. Hiány mutatkozik kor­szerű, új árukból, valamint speciális termékekből. Aki el­adni akar, s ráadásul jól el­adni, annak ilyen termékek­kel kell piacra lépnie. A VÁLLALAT ÜGYE Minőségben, választékban a vásárló, a felhasználó egyre többet követel. Az igények kielégítését — éppen azok sokrétűsége miatt — már nem lehet központilag megtervez­ni, elrendezni, a vállalatokra hárul ez a feladat. Ugyanak­kor bizonyos területeken az állam viszi továbbra is a ve­zető szerepet, a központi fej­lesztési programok segítségé­vel. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a vállalatok ön­álló gyártmányfejlesztési joga helyes. Elősegítette a vállalati magatartás változását a ter­melők és a felhasználók, fo­gyasztók közvetlenebb kapcso­lata, a kül- és belföldi, vala­mint a termelői árak eltérésé­nek mérséklődése, a fejleszté­si alapok fölhasználásában elvezett önállóság. Mindezek­nek köszönhetően gyorsult a gyártott termékek cserélődé­se, vagyis a régi típusok he­lyére mind gyakrabban újak lépnek; a nemzeti és a válla­lati jövedelem növekedésének egyik fontos tényezőjévé lé­pett elő a gyártmányszerkezet változása. A jobbért, korsze­rűbbért többet lehet kapni a piacon, ami egyaránt jó a vállalatnak és az államkasz- szának. A VÁSÁKLÓ HASZNA Elég végignézni az üzletek kirakatát, hogy meggyőződ­jünk a termékváltás előnyei­ről. A szintetikus anyagból, kötött-hurkolt eljárással ké­szült felsőruházati áruk több­ségé néhány éve még külföld­ről származott, borsos áron. Ma bő a választék belföldi cikkekből, egyes termékekből az árak is szolídabbak. Szin­te már természetes, hogy a bútorok túlnyomó része — 95 —96 százaléka — poliészter fényezéssel hagyja el a gyá­rat; könnyen kezelhető, le­mosható, a szennyeződések nyom nélkül eltüntethetők. A textilhordozós habosított mű­bőr éppúgy anyagául szolgál táskáknak, mint ruháknak... Hasonló a példatár a nem fogyasztási cikkek esetében szintén, hiszen a számítás- technika elterjesztése, s vele együtt a hazai gyártás meg­teremtése ugyanolyan útjelző, mint az autóbusz-termelés nö­vekvő részaránya a közleke­dési eszközök gyártásában. KÖZÖS ÉRDEKEK Persze, szép számmal lelni elgondolkoztató vonásokat, eseteket az eredmények mel­lett. Így egyebek között azt, hogy a gépiparban az utóbbi két esztendőben mérséklődött az először gyártott termékek aránya, csekély az utoljára készítetteké, azaz nyúlik az amúgyis túlzottan tág gyárt­mányskála. Szólhatnánk a hi­ánycikkek keletkezésének ide­vágó okairól, az ipar és a ke­reskedelem civakodásának a gyártmányfejlesztésre kiható, senki által nem kívánt követ­kezményeiről, de a hangsúly mégis a kezdeti eredménye­ken, az álló helyzetből a mozgásba lendülésen van, amelynek gyorsítására még bőven rendelkezünk energia- tartalékokkal. Mészáros Ottó Tömegpropagandánk ismertesse, magyarázza a párt politikáját Dr. Szomszéd Imre, a salgótar áni járási pártbizottság titkára válásiéi Hírt adtunk arról, hogy az elmúlt héten tanácskozást tartottak a salgótarjáni járás propagandistái. Ezen a be­szélgetésen sok szó esett a párt tömegpropaganda-mun- kájának elmúlt oktatási ide­jének tapasztalatairól, de be­széltek az idei feladatokról is. A tanácskozás után mun­katársunk nyilatkozatot kért df. Szomszéd Imrétől, a sal­gótarjáni járási pártbizottság titkárától. — Kérjük, foglalja össze az 1973/74-es oktatási évben vég­zett munkát! — A párt járási végrehajtó bizottsága korábban értékelte a munkát. Végrehajtó bizott­ságunk megállapította, hogy ez oktatás szervezése, lebo­nyolítása a középtávú propa­gandatervnek, és az éves tervben foglaltaknak megfe­lelően történt. Az oktatás jobban kapcsolódott a párt­munka más területéhez, ha­tékonyan segítette a párt előtt álló országos és helyi feladatok megoldását. Előse­gítette a párt eszmei-politi­kai és cselekvési egységének megteremtését. Lehetőséget adott arra, hogy a hallgatók megismerjék a legfontosabb megyei és járási párthatá­rozatokat, s segítette azok végrehajtását. Kiemelt módon foglalkoztunk a szemináriu­mokon a gazdaságpolitikai kérdésekkel, az összefüggé­sek magyarázásával, figye­lembe véve az üzemi, területi sajátosságokat, gondokat. Nagy gondot fordítottunk az életszínvonal-, ár-, bérpolitikai intézkedések magyarázására. — Milyen oktatási formá­kon folytatták a továbbkép­zést? — Az oktatási formák meg­választása az alapelveknek megfelelően történt. Hasz­nosnak bizonyult, hogy a párttisztségviselők egy ré­sze a pártirányítás és párt­élet kérdései című tanfolya­mon tanult. Ipari üzemeink­ben népszerű formának bi­zonyult a gazdaságpolitikai továbbképző tanfolyam. Az új párttagok tanfolyama, fő­leg az elmúlt évben a párt­ba felvett dolgozók és a jö­vőben párttagnak tervezet­teknek adott gazdag ismere­teket. Eredményesnek bizo­nyult a társadalmi és állami élet kérdései, valamint a kulturális kérdések című tan­folyamok munkája is. A ká­derképzéssel összefüggő fel­adatok megvalósítása érde­kében a marxista—leninista esti középiskolán tíz osztályt szerveztünk, ahol több mint kétszáz hallgató vizsgázott. Ha már a számoknál tar­tunk, elmondom, hogy az el­múlt oktatási évben a tö­megpropaganda tanfolyamo­kon csaknem ötezer-négyszáz fő tanult, a hallgatók hat­vankét százaléka párttag. A párttagok aránya növekedett. — Hogyan ítéli meg a pro­pagandisták tevékenységét? — A pártoktatás sikerét nagyban befolyásolta a pro­pagandisták munkája. Az, hogy az oktatási évet sikere­sen zárhattuk, a propagandis­ták jó munkájának köszönhe­tő. Járásunk propagandistái­nak többsége bebizonyította, hogy alkalmas ennek az igen nehéz, de szép feladatnak az ellátására. Itt említeném meg, hogy eredményesen fejlő­dött a propagandisták mód­szertani tevékenysége. A leg­több oktatási formán példá­ul térképet alkalmaztak, vagy diafilmet használtak a szem­léltetésre. Egyes helyeken esetenként mozgófilmet is vetítettek. Egy-egy helyen be­vezették a „szellemi totó” formájában történő számonké­rést. Ez az új módszer, ame­lyet máshol is javasolunk be­vezetni, eredménnyel járt. — Miben határozza meg as 1974/75-ös oktatási év fel­adatait? — A továbbiakban is fel­adat, hogy tömegpropagan­dánk ismertesse, magyarázza, segítse megértetni a párt po­litikájának elvi alapjait, se­gítse a határozatok végrehaj­tását. Az a véleményünk, hogy jobban vegye ki részét a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásából. Segítse a negyedik ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítását. Já­ruljon hozzá hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója méltó megünnepléséhez, erő­sítse a meggyőződést a szo­cializmus erejében és szi­lárdságában. A párttisztség­viselők tömeges és színvona­las politikai képzésével segít­se a pártélet fejlesztését, a pártszervezetek politikai ere­jének és tömegkapcsolatai­nak fejlesztését. A tömegpropaganda vegyen részt a XI. kongresszus ideo­lógiai, politikai előkészítésé­ben és határozatainak ismer­tetésében. Erősítse az osztály - szemleletet, a mai építő­munkánk forradalmi jellegé­nek sokoldalú bemutatását. Reális szemléletet alakítson ki társadalmi valóságunkról. Növelje a kézséget a szocia­lista hazafiság és proletár internacionalizmus védelmé­re. Fejlessze a közösségi szél­iemet és magatartást. A felsoroltakból látható, hogy a jövő évi propaganda- feladataink az előző évinél nehezebbek, sokrétűbbek lesz­nek. Ezért felhívjuk a pro­pagandisták figyelmét arra, hogy munkájukat a helyi ve­zetőséggel közösen és egyetér­tésben szervezzék. Vegyenek részt a kö­zeljövőben kezdődő tanfo­lyamokon, felkészítőkön, hi­szen azok segítik munkájukat — mondotta befejezésül dr. Szomszéd Imre, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára. Somogyvárí László Közösségi emberek , A Zrínyi-brigád Szécsényben Zúg a gép, mindenki vég­zi munkáját, a verejtéke­ző arcokra fűrészpor tapad. A brigádvezető egy percre megállítja a gépeket, s oda­szól munkatársainak: — Gyerekek, holnap véradás lesz, úgy intézzétek dolgaito­kat, hogy mindenki részt tudjon venni. A közlést mindenki tudomásul veszi. Másnap az Ipoly Bútorgyár szécsényi telepének Zrínyi­brigádja a szabadságon le­vők kivételével együtt ment vért adni. — Nálunk ez természe­tes — állítja a brigádvezető. — Mucsinai Tibor, Oravecz István, Markó Mihály hat­hét alkalommal adtak már vért. — Nemcsak ez, hanem a társadalmi munka egyéb területei is természetesek a brigádban. Ezt tanúsítják a brigádnaplóba jegyzett kö- szonősorok. Terjed az öntözés Új vízlépcső a Sebes-Körösön A Tisza völgyében sok gon­dot okoz a vízellátás két vég­lete, az árvíz és a vízhiány. E problémák megoldásának fontos eszköze a vízlépcsők rendszerének kiépítése, az úgynevezett folyócsatornázás, amely az árhullámokkal érke­ző bőséges vízkészlet egy ré­szét nem engedi haszontala­nul eltávozni, hanem tárolja a szűkebb időkre. A Tisza- völgyi vízgazdálkodás egyik összefüggő körzete a Körösök völgye, ahol a bökényi, a bé- késszentandrási és a békési vízlépcső már megépült, s most készítik elő a követke­zőket, a Sebes-Körösre terve­zett körösladányi vízlépcső építését. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőinek értekezle­te most áttekintette az elő­készületi munkákat és intéz­kedésére a szükséges egyez­tetések után rövidesen elő­terjesztik jóváhagyásra a be­ruházási javaslatot, hogy le­hetőleg még az idén hozzá­foghassanak az építési mun­kálatokhoz is. A tervezési koncepció há­rom építési ütemet irányzott elő. A legfontosabb a billenő­táblás duzzasztómű megépíté­se, s ezzel összhangban Szeg­halom térségében a duzzasz­tással érintett töltések meg­erősítése és a belvízi főmű­vek fejlesztése, amelyre egyéb­ként is sor került volna. A második építési ütemre java­solták a Körös-völgyi víz­készlet és az árvízvédelmi biztonság növelése érdekében két nagy víztároló létesítését, végül az építés utolsó szaka­szában a hajózási lehetőségek feltételeinek megteremtését. Az új vízlépcső legfontosabb feladata, hogy a Sebes-Körö­sön, a Berettyón és a Keleti­főcsatornán érkező víz gaz­daságosabb elosztását, fel­használását segítse. Az első építési ütemben elvégzett mintegy hároméves munka már lehetővé teszi, hogy meg­kezdjék a Sebes-Körös duz­zasztását. s a folyó medrében tartalékolt víz felhasználására alapozva a nagyüzemi gazda­ságok újabb 2500 hektáron rendezkedjenek be a rendsze­res öntözésre. A brigád tagjai társadal­mi munkában végeztek ki- sebb-nagyobb javítást az áltáluk segített óvodában. — Gyermekeink otthonát szépítjük, nekik készítjük a különböző játékokat — ma­gyarázza Ocsovai Béla. Czine Mária, a brigád legfiatalabb tagja mindig ott van, ahol a brigád a közösségért dolgozik. Ebben az akcióban is részt vett. Azt mondja: — Én sem akarom kihúzni magam a közösségi munkából. Ami­kor Béla a mi gyerekeink­ről szól, valóban annak te­kintjük őket, mert védnök­séget vállaltunk az 1. szá­mú óvoda fölött. Érdemes tovább lapozgat- . ni a naplóban. Hiteles ada­tok árulkodnak a brigád önzetlenségéről. Ebben az övben eddig 471 óra társa­dalmi munkát végeztek. Eb­ből két nap az Egy nap Szécsényért mozgalomra esik. Ezeket hivatalosan je­gyezték fel. Ezenkívül, ha a szükség úgy kívánja, ak­kor másutt is segítenek. A brigád egyik tagja, Derko- vics Istvánná építkezik. Ne­ki megyünk segíteni — új­ságolja a brigádvezető. A tanulásban is követen­dő példát mutatnak. Szkle- nár Istvánná a gimnázium esti tagozatára jár, Mendel Bertalan pedig faipari tech­nikumba. Meglepő, hogy a 22 tagú brigádban milyen nagy a korkülönbség A legfiata­labbak 18 évesek, Holec? néni pedig már túl van a hatvanon. Együtt jár a fia­talokkal. soha nem hivatko­zik korára. Amikor az óvo­dai társadalmi munkáról volt szó. a következőket mondta: — Nekem is érde­kem. hogy szebb legyen az óvoda, mert odajár a kis­unokám. Meg aztán én 1» brigádtag vagyok, így hát nekem is kötelességem min­denben részt venni. A brigád tagjai együtt járnak moziba, színházba, együtt szórakoznak. A ráró- si kirándulásra a család­tagokat is magukkal vitték. Bekapcsolódnak az üzem, valamint a község sportéle­tébe. Ha valaki beteg, azt meglátogatják. Együtt tud. nak örülni egymás sikerei­nek. Most Herczeg Lászlóné házszentelőjére készülnek. A brigádnak van egy kis pénze. — Pluszmunkát válla- lunK. az ezért kap.,,.. ,sszeg mindig a közösbe kerül — mondja Micsinai Tibor — A közös kasszába tesszük a kapott jutalmakat is. így hát mindig van négy-ötezer forintunk. Ebből az összeg­ből veszünk ajándékot be­teg múnkatársainknak. A nőnapon ebből a pénzből vásároltunk ajándékokat az öregek napközi otthonának — folytatja a brigád vezető. Tovább lapozva a brigád­naplót. az egyik oldalán az áll: ..Pártunk XI. kongresz- szusa tiszteletére vállaljuk, hogy termelési tervünket két százalékkal túlteljesít­jük, több kommunista mű­szakot tartunk, segítjük a kábelüzemben létesülő szo­ciális épület mielőbbi elké­szítését. Az előbb említett pluszmunkákkal kívánunk hozzájárulni ehhez a nagy eseményhez. Ily módon sze­retnénk kifejezni egyetérté­sünket és támogatásunkat a oárt politikájával”. — Ez a mi hitvallásunk, így összegezhetem a kollek­tíva véleményét gondolatát — hangsúlyozza a brigádve- ’ető. Sz. F. NÓGRÁD - 1974. július 31., szerda V

Next

/
Oldalképek
Tartalom